Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 248. SZÄM 1986. OKTOBER 18., SZOMBAT Őttörővezetök konferenciája előtt Eltérő évfolyam, egy csoport § Ma délelőtt a gödöllői művelődési központban azok •; az emberek, tanítók, tanárok találkoznak, akik a város % és a körzet 32 általános iskolájának 33 úttörőcsapatá- ^ ban csaknem kilencezer kisdobos, nyolcezer úttörő hasz- ^ nos és egyben szórakoztató elfoglaltságáról igyekeznek $ gondoskodni. A IX. országos úttörővezetői konfcrcnciá- ^ ra készülve megtárgyalják a Magyar Úttörők Szövetsége ^ Gödöllő városi elnökségének beszámolóját az 1983-as $ úttörőévtől végzett munkáról. Lesznek szekcióülések, ^ majd állásfoglalást alakítanak ki a küldöttek a viták i alapján. Végezetül megválasztják a városi úttörőelnök- s ség tagjait, a megyei konferencia küldötteit. Összegezi a fogyasztást Szovjet megrendelésre új, korszerű termék, ez ETSQM névre hallgató elektronikus távösszegző sorozatgyártása kezdődött meg a Ganz Árammérőgyárban. A mérőből még ebben az évben 709 úgynevezett aktív és meddő pár kerül le a szerelő­sorról. Képünkön: Sebestyén Lajos műszerész járaton ellen­őrzi a készüléket (Hancsovszki János felvétele) A gyermeknek béke kell, mint virágnak a nap. Ez a mottója a beszámolónak. Ám, ha nap süti is a virágot, s a gyerekek békében nőnek fel, gondoskodást igényelnek. Va­jon az egyes csapatok milyen helyzetben, hogyan igyekez­nek a változó körülmények között elősegíteni a gyerekek képességeinek kibontakozta­tását, s egyben az úttörőmoz­galom céljainak megvalósítá­sát? Minderről kerekasztal mellett beszélgettünk négy csapatvezetővel. írásunkban véleményük, mondandójuk lényegét idézzük fel. A névadó nyomán — Több mint ezerszáz kis­dobos és úttörő tagja van a gödöllői Erkel Ferenc úttö­rőcsapatnak. Sajátosságunk, hogy az iskolában zenetagoza­tosak tanulnak. Ezért a kö­zeli lakótelepekről érkező paj­tásokon kívül a város más területeirőLis járnak ide gye­rekek — vázolta helyzetüket Holtai Tiborné csapatvezető. — A nagy iskolaépület csak délután öt óra után ürül ki, azért is, mert a helyi tanul­mányi foglalkozások mellett tantermeket igényelnek isko­lán kívüli intézmények. Emiatt nem tudunk állandó út­törőnapot meghatározni. A le­hetőségek szerint alakítjuk ki programjainkat. Ezek részint csapatunk névadójára emlé­keztetnek, ilyen például az Erkel Ferenc körzeti népdal­éneklési verseny. Minden év­ben ültetünk Erkel-fát. — Teremgondunkon úgy se­gítünk, hogy a jégpályán levő épület egyik szobájából őrsi búvóhelyet alakítunk ki. Ez része annak a feladatnak, amit a csapat által védett te­rületeken — az iskolában, az iskola körül — végzünk. Palágyi István, az erdőker­test 11. Rákóczi Ferenc úttö­A Galga mentén Galgahé- vízen zárják a sort az idei községi szüreti ünnepségek. Napközben a hagyományos felvonuláson hívják a falu la­kosságát az esti bálba. Va­sárnap délelőtt 11 órakor in­dul a menet a következő út­vonalon: művelődési ház, Tószög, Újtelep, úttörőpark, pékség, hévízgyörki művelődé­si ház, galgahévízi presszó. A bírót és a bírónét Barna Já­nos és felesége személvében köszönthetjük. Vonó András és felesége viseli a kocsmáro- si, kocsmárosnéi tisztet. Nagyobb gondot okoz a menethez szükséges lovak és szekerek felállítása. Mivel a néptáncegyüttes utánpótlását jelentő alsós tanulókat is sze­repeltetni kívánják a rende­zők, Túrától Hévízgyörkig minden alkalmas fogatot igénybe kell venni. A galgahévízi szüreti fel­vonulás érdekessége lesz a Budapesti Történelmi Lovas Egyesület tagjainak fellépése. Bemutatójuk színesíti majd röcsapat vezetője szinte telje­sen más helyzetben van. A községben egy csapát műkö­dik, a falubeliek mindenkit ismernek. Könnyebb értékel­ni a 452 csapattag munkáját. Három fokozat — Egy évtizedes magatartá­si szabályzatunk sajátos érté­kelő rendszer. Minden kisdo­bos és úttörő ellenőrző köny­vében tíz betétlapot helyez­tünk el. Ha arra jogosult sze­mélyek olyan cselekedeten érik a pajtásokat, melyek sér­tik a jó magaviseletét, elve­hetnek ezekből a kitöltött la­pokból egyet-egyet. Amennyi­ben öt hiányzik, akkor az osz­tályfőnök figyelmeztetéssel, vagy egyéb fegyelmezési foko­zattal ébresztheti fel a gyere­keket. A jutalmazás persze örömtelibb feladat. Amennyi­ben egy betétlap sem hiány­zik, az ellenőrzőből, s a pajtás megfelelő közéleti tevékenysé­get végez, akkor jogosult a példás magatartás jelvény vi­selésére. Ennek három foko­zata van, az arany, ezüst, bronz minősítéshez 300, 200, 100 forint jutalom, tanszervá­sárlási segély párosul. Szadán a mozgalom meg­újítása érdekében az alapokat is átértékelték. Tudunk szép eredményeket felmutatni, de ha a csapatmunkát a tagság­nak csak a fele élvezi, akkor ez nem nagy büszkeség, véle­kedett dr. Szemerédi István­ná, amikor változtatáson tör­ték a fejüket. — A Székely Bertalan út­törőcsapatban. bevezettük a szakrajrendszert. Az egy osz­tály — egy raj hagyomány helyett olyan közösségeket szerveztünk, melyekben elté­rő évfolyamon tanuló pajtá­sok találkoznak. Kértük a gyerekeket, hogy csak az je­lentkezzen a faliújságon fel­tüntetett rajok egyikébe, akit a menetet. Este hét órakor kezdődik a bál, melyen a galgahévízi zenekar muzsikál. A súlyos sérülésekkel tar­kított forduló után a játékve­zetők figyelmét fel kell hívni arra, hogy ebben az igazán amatőr bajnokságban is fel­adatuk az emberre menő, kí­méletlen játék megakadályo­zása, megelőzése. A hetedik forduló eredményei a követ­kezők. I. osztály. Viktória—Afész 8-1. A mérkőzés első gólját az Afész szerezte, ezért alaposan visszavágott a Viktória. KIOSZ—Gépgyár Szb 2-3, KJK—Tangazdaság 1-0, ÁB— Szádai Tanács 1-4, HTÜ—ATE 4-1, ATE—Viktória 0-4. II. osztály. KKMV—Fortu­na 3-1, Pedagógus—Városi Tanács 2-4, Ganz T.—Ganz A. érdekel a kisdobos- és az út­törőmunka! így is 96 százalé­kos a szervezettség. A kilenc önkéntes rajvezető politikai jellegű panoráma, természet- barát, riporter, kis és nagy túrázó, varázskerék, vala­mint kézilabda és kosárlabda csoportokat irányít. — A tizenöt éve megfogal­mazódott programunk, ma munkánk hagyományos részét alkotja. Nálunk is vannak farsangi bálok, a 800 csapattag­ból a tél végén 485-en öltöttek jelmezt, rendezünk akadály- versenyeket, kulturális sereg­szemléket. De folyamatos tö­rekvésünk újabb és újabb ér­deklődési köröket kielégítő le­hetőségek keresése. Mi is sze­retnénk kipróbálni a szakra­jos rendszert — közölte Rádi Jánosné, a veresegyházi Tán­csics Mihály úttörőcsapat ve­zetője. — Nagy örömünkre, az iskolabővítés révén áttérhet­tünk az egyműszakos oktatás­ra. Felszabadultak délután a termek. Több ötlet Mit várnak a vezetők a konferenciától? Eltérő adott­ságaik a nagyobb önállóságot kívánják. Ám arra is számíta­nak, . hogy miután saját ta­pasztalataikat összegyűjtik, az eddiginél több ötlet, elkép­zelés jusson vissza hozzájuk. Balázs Gusztáv I. Virág János 72 éves. Hor­ton született, tanítóképzőt végzett. Pályáját Szűcsiben kezdte, Domoszló, Vámos- györk, majd Galgahévíz vol­tak a későbbi állomások éle­tében. Énekkart, zenekart ve­zetett, nagy sikerrel. 1974-ben nyugdíjba ment. A zene és az ének ekkor — szavai szerint — kiszökött az életéből. Hat­vanöt éves korában vett ke­zébe először ecsetet, indult el a képzőművészet útján. Ma amatőr képzőművész. Fest, farag, szobrokat, dom­borműveket készít. Az amatőr jelző olyan emberek társadal­mi státusát jelölj, akiknél az alkotás belső szükség terméke, s nem válik létfenntartásuk forrásává. A legjobbak öntör­vényű művek létrehozására képesek. Ezt az utat járta és járja I. Virág János is, aki munkáival rövid idő alatt vá­lik alkotó képzőművésszé, írja Szabó Attila grafikus. 0-6, Vácegres—Erdőgazdaság 6-3, Gépgyár 11—Erdőgazdaság 3-10. III. osztály. Junior—Afész 11 0-1, MGI—Gyógyért 4-2, Csa- nak—ATK 5-2, Honvéd—Fon­ta 8-3. A bajnokság állása (I. o.) 1. HTÜ 7 6 — 1 28-12 12 2. Viktória 7 5 1 1 22- 5 11 3. Géogyir Szb 7 5 1 1 20-11 11 4. KJK 7 3 2 2 15-14 8 5. Topi 6 2 3 1 11-10 7 6. Veresegyház 5 2 1 2 9-9 5 7. KIOSZ 6 2 1 3 10-12 5 8. Szadai Tanács 6 2 — 4 11-12 4 9. Afész I. 7 1 2 4 13-26 4 10. AB 7 2 1 4 10-23 3 11. ATE 4 2 2 6-13 2 12. Tangazdaság 7 1 — 6 6-14 2 Az AB csapatától két büntető­pontot levontak. Cs. J. Tenyérnyi őserdő a város szívében az Alsó-park. Vidé­künk sok növénye megtalál­ható itt. A hatalmas fakoro­nák összeérve eltakarják az eget, a lehajló alsó ágak a cserjékig nyúlnak. Az aljnö­vényzet befutja a talaj felszí­nét. A kúszónövények csokor­ba kötik a természet itt felej­tett morzsáját. Hogy teljes le­gyen a harmónia, a vízmű jó­voltából kristálytiszta vizű csermely szeli át a parkot a változó vízminőségű Rákos­patakba sietve. Néhány lépés a sűrűben és már alig hallatszik a közeli lakótelep zaja. A madársereg hangos éneke arról bizonyko­dik, hogy kihasználják a ter­mészet adta lehetőséget. A fák lombozatában, az odvakban, cserjék* bokrok kusza világá­ban számos fészket rakva ne­velik a fiókákat. A park távlati rendezésé­ben Pirk Ambrus parképítő mérnök felismerte az itt is kínálkozó adottságot, s érin­tetlenül kívánja hagyni eze­ket az erdőfoltokat, fészkelő­helyeket. Sajnos jobhan kö­rülnézve hamarosan észrevesz? szűk, hogy nem mindenki tisz­teli ezt a természeti idillt. A mindenféle kimustrált háztar­tási kellék lerakata ezt tanú­sítja. Mégis, sokkal nagyobb az a kár, amit nem egyenes emberek követnek el. Néhány éve az itt létesült vízműépü- let tatarozásához szállítandó anyag részére 10—12 méter szélességű sávban minden nö­vényzetet kivágtak. Lehetsé­ges, hogy helikopterrel akar­tak szállítani? Azóta a természet gyógyítja a sebet, de hogy még több gondja legyen, arról most a városgazdálkodási vállalat dol­gozói tesznek. Nagy mennyi­ségű lekaszált növényzetet a szép kiserdőben raktak le. Ennek a következményeként teljesen tönkrement az aljnö­vényzet. Erőgéppel több méter magasságra növelve a fák kö­zé szorították a zöld masszát, ez a fák befulladását okozhat­ja. A jó példa máris odavon- zotta a többi illegális szemét- lerakót. Az erdő foltjait in­kább be kellene építeni, a le­kaszált növényzetből pedig komposztot érlelni. Szarvady János Gödöllő Mozi Október 18-án és 19-én: Riki-tiki-tévl. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet—indiai ifjúsági film. Csak 4 órakor! Az ember, aki túl sokat tu­dott. Színes, magyarul beszélő amerikai bűnügyi film. 6 és 8 órakor. III. helyár.’ Isaszeg, falumúzeum: Községünk élete a század első felében, fotókiállítás. Október 19-én. Gödöllő, művelődési ház: A KFT együttes koncertje, 19 órakor. Színházi experiment 1, ki­állítás a Magyar Színházi In­tézet fotóanyagából, 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Lyukhímzéses fehér váll­kendő, lányok és asszonyok viselete a századfordulón, Gö­döllőn, megtekinthető az elő­térben. Diáktanya: információs szol­gálat, munkalehetőség, albér­let, diákutazási irodák tájé­koztatói, pályaválasztás, fel­vételik, ücsörgő, heti és havi folyóiratok, negyvenféle já­ték, zene, video, 16—20 óráig a büfé melletti 1-es terem­ben. A helytörténeti gyűjtemény és az aszódi múzeum prog­ramja megegyezik a szombati­val. m Szombati jegyzet^ Kérdőjelek A kiállításon a megszo­kott arcok. Egy-egy bic­centés, kézfogás, szokvá­nyos hogy van?, mi újság? Mindig ugyanaz a har­minc-negyven ember. Ér­tük rendCvZnek évente há­rom-négy kiállítást? De hát ez csak a megnyitó, utána hetekig, hónapokig jöhet­nek a látogatók, kisebb a tülekedés, nyugodtabban szemügyre vehetik a ké­peket, tárgyakat, amiket éppen bemutatnak. A har­mincezer gödöllőiből há­nyán jelennek meg a mű­vészeti tárlatokon? Há­nyán a száznegyvenezer körzetbeliből, hiszen, amit a városban rendeznek, azt nekik is szánják. Jó, a körzetben a várossal együtt élnek megközelítőleg száz­negyvenezren, beleértve a kisdedeket, az aggastyáno­kat, a magatehetetlen be­tegeket. őket leszámítva sem tudjuk, mekkora ré­teget mozgat meg az efféle esemény. Érdeklődtem községben intézményekben, az állan­dó és az időszaki kiállítá­sokon mennyien jelennek meg. Nehéz rá válaszolni, mondták. Különben sem szabad a számok bűvöleté­ben élnünk, tették hozzá, a helytörténeti gyűjtemé­nyek, a falumúzeumok lét- jogosultságát nem azon mérik, hogy évente hány százan, ezren térnek be termeikbe, pontosabban mondva szobáikba. Fogadjuk el az érvelést. Egy strand esetében azon­ban már sokat nyomnak a latban a számok. Nehány ember kedvéért aligha szabadna milliókat kiadni strand építésére, felújításá­ra. A hét elején Gödöllő­ről sugárzott helyszíni mű­sort a rádió. A városbeli­ek kérdéseire az éteren keresztül a tanács vezetői válaszoltak. A művelődési ház melletti padoknál körülültek egy asztalt, ott mondták mikrofonba vála­szaikat, azok elmentek a fővárosi stúdióba, onnan meg az adótoronyba, ahon­nan ismét visszajöttek Gödöllőre. Zlimt a zöldség. Viszik az autók a Galga mentéről a Bosnyákra, on­nan visszahozzák a keres­kedők, s a gödöllőiek pa­naszkodnak, milyen drága itt a piac. Szóval fölmerültek a szo­kásos kérdések: miért csak villognak a lámpák a Szabadság téren, s mikor leszen Gödöllőn ismét strand? Tudvalévő, hogy régebben strandból is szá­mos akadt errefelé, miként korcsmából. Az utóbbiból kezdjük utolérni magun­kat, strand viszont egy szál se. Mit mondott a tanácselnök? A következő ötéves tervben talán hoz­záfoghatnak, amennyiben a település lakói erősen ösz- szefognak. Vajon összefog- nak-e? Hányán érzik múl­hatatlan szükségét a hideg vizű feredőnek? Tudja-e valaki? A harmincezerből mennyien lepnék el az emlékekben oly szépnek megmaradt blahai strand­fürdő partjait? Ha ismer­nénk a számot, kalkulál­hatnánk az összefogás ere­jét is. A piros, sárga, zöld lám­pák sem tetszenek minden­kinek. Számtalan gödöllői éppen annak örül, ha nem jók, vagyis, amikor sárgán villognak. Azt mondják, akkor sokkal gyorsabban átjutnak a kereszteződé­sen, folyamatosan megy a forgalom. S még azoknak a szavát se vegyük szent­ségnek, akik a baleset­veszélyről beszélnek szív­hez szólóan. Közülük nem egy csak akkor veszi útját a csíkok felé, la rendőr posztói a sarkon. Egy szónak is ötven­nyolc a vége, mert ennyi sor fér ebbe a keretbe, sok kérdést föltehetnénk még, amelyekről nem bizonyos, hogy mindenki szívügyé­nek tekinti. Azt volna jó tudni, hányán tekintik an­nak? Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllöi Hírlap) Virág János vándorkiállítása Nyugdíjazása után kezdte Az amatőr művész Galga mente — Galga völgye cím­mel vándorkiállításon mutatja be műveit. Az első színhely Ácsa volt, a múlt hét szom­batjától Püspökhatvanban lát­hatjuk a tárlatot. A további menetrend: október 18-án Galgamácsán Kertészné An­gyal Mária, a Pest Megyei Ta­nács művelődési osztályának főelőadója nyitja meg a kiállí­tást. Bagón október 25-én Szabó Attila grafikus, Hévíz- györkön november 1-jén Szi­lágyi Dezső népi iparművész, Túrán november 8-án Pálffy Katalin szobrász, Galgahéví- zen november 19-én Bálint Sándor művész-tanár mond bevezetőt. A nap programja Október 18-án. Gödöllő, művelődési ház: Filmmúzeum, Dalol a flotta, 18 órakor. Színházi experiment 1, kiál­lítás a Magyar Színházi Inté­zet fotóanyagából, 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Lyukhímzéses fehér váll­kendő, lányok és asszonyok viselete a századfordulón Gö­döllőn, megtekinthető az elő­térben. Grafikai műhely, 17—20 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környé­ke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Karsai Zsigmond, Pécelen élő festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Ver- segen, időszaki kiállítás, 10— 18 óráig. Galgahévízi bemutató Lovasok a történelemből Városi kispályások Szoros élboly alakult ki Olvasóink fóruma Tönkrementi aljnövényzet

Next

/
Thumbnails
Contents