Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

Aki elsőnek születik Minden év októberének vé­gén tartják a takarékossági világnapot. 1924-ben, Milánó­ban döntöttek a takarékpénz­tárak képviselői az évente tör­ténő megemlékezésről. Ha­zánkban a takarékirodákban sok helyen találkozhatunk Fáy András arcképével, aki á ha­zai mozgalom úttörője volt. Széchenyi István szellemében ő alapította meg a Pesti Ha­zai Első Takarékpénztárt, 1840-ben. A világszerte megrendezett eseményekhez az OTP is kap­csolódik. A gödöllői fiók ugyancsak készített tervet erre az alkalomra. Elbeszélgetnek a betétesekkel, kikérik véle­ményüket tapasztalataikról. Észrevételeiket a mindennapi munkában fel fogják használ­ni. Az új betéteseknek kisebb ajándékokat adnak. A fiók éves tervében az szerepelt, hogy szervező mun­kával 120 ifjúsági betétest ke­resnek tevékenységi területü­kön a dolgozók. Már 126 ilyen szerződést kötöttek az év eleje óta. Az iskolákban osztályfő­nöki órán esik szó a takaré­kosság fontosságáról. Több is­kola tanulói rajzpályázaton vesznek részt, elmúlt évek ha­sonló versenyeire beküldött alkotásokból most is sokat őriz Fejes Lászióné, a fiók ve­zetője. A jól sikerült rajzok a megyei igazgatóságra kerül­nek, ott bírálják el azokat. Valamennyin érezhető a tanu­lóknak a takarékossággal kap­csolatos elképzelése. Szlamcsek Katalin, a folyó­számlacsoport vezetője arról tájékoztatott, hogy amelyik bébi elsőként születik a me­gyében október 31-én, az öt­ezer forintos ifjúsági betét­könyv tulajdonosa lesz. A kis­gyereket és édesanyja azon­nal meglátogatják a hír halla­tán, s virággal is kedvesked­nek majd. Gödöllőn a kere- pestarcsai kórházból várják majd a jelentést. Cs. J. Azonnal válaszoltak Három és fél éve alakult meg Gödöllőn a fegyveres erők nyugdíjasklubja. Az el­telt időben a végzett munká­val, az ott tapasztalható élénk közösségi élettel a klub felhív­ta magára a figyelmet a kör­nyezetben. Éves munkatervet és programot állít össze a ve­zetőség, s az abban foglaltakat negyedévente adják közre. Hétről hétre hirdetnek szóra­koztató műsorokat, időnként kirándulásokat szerveznek. A közelmúltban mindezt értékel­ve, a Pest Megyei Hadkiegé­szítő és Területvédelmi Pa­rancsnokság a soron követke­ző fórum megrendezésére a gödöllői klubot kérte fel. A művelődési központ Galga- terme adott otthont az össze­jövetelnek. Kasza József nyugállomá­nyú őrnagy, a gödöllői klub vezetője tartott vitaindítót. Ja­vasolta. hogy a klubok kapják meg egymás címét egy orszá­gos listán. Ez elősegítené a gazdagabb kapcsolatok kiala­kítását a társszervezetekkel. Sokat utaznak a gödöllőiek, ezért is nevezik őket mozgó klubnak. Ám nem feledkeznek meg az idősebb, magukra ma­radt, nyugdíjas baj társakról sem, tudják, egy kis figyel­messég is sok örömet és elé­gedettséget adhat a szíveknek. A vitában többen fejtették ki véleményüket. Szász Do­monkos nyugállományú ezre­des feladata országos betekin­tés a klubok életébe. Eddig 38 klubban fordult meg. A legidősebb negyedszázados, a gödöllői a legfiatalabbak közé tartozik. Az itt tapasztalható jó munka figyelemre méltó. A fórum érdekessége az volt, hogy a hozzászólásokban felmerült kérdésekre azonnal válaszoltak is. Legközelebb Vácott rendezik meg hasonló összejövetelüket a nyugdíjas­klubok vezetői. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Színházi experiment 1., ki­állítás a Magyar Színházi In­tézet fotógyűjteményéből, a Gödöllői Galériában, megte­kinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Lyukhímzéses fehér váll­kendő, lányok és asszonyok viselete a századfordulón Gö­döllőn, megtekinthető az elő­térben. Diáktanya, információs szol­gálat, munkalehetőség, albér­let, diák utazási irodák tájé­koztatói, pályaválasztás, fel­vételik, baráti beszélgetés egy csésze tea mellett, ifjúsági he­ti és havi folyóiratok, negy- venfále játék, zene, video, 16 —20 óráig a büfé melletti 1-es teremben. Néptánc 6—10 éveseknek, J7 órakor. Idő van . 1.] autogén tréning felnőtteknek, 17—18 óráig. Számítástechnikai tanfolyam felnőtteknek, 17—19 óráig. Kortárs filmklub: Óvoda I—II., szovjet film, rendez­te Jevgenyij Jevtusenko, 19 órakor. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. Karsai Zsigmond Pécelen élő festőművész ki­állítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Ver­sagen, időszaki kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. GOrapLUO1 sz/tma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM 1986. OKTOBER 16., CSÜTÖRTÖK Tanulószövetkezet a Damjanichban Gazdálkodó, kereskedő iskolások Az Illés István Üti Általános Iskola iskolaszövetkezetének ötlete majd egy éve, a novem­ber 7-i ünnepség után szüle­tett, amikor hazafelé tartva Barkóczi István iskolaigazgató és Magyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke fel­idézték a hatvanas évek em­lékét. Akkor divatja volt en­nek a hasznos formának, mellyel meg lehetett szerettet­ni a gyerekekkel a szövetke­zeti életet, a munkát, s elsa­játítani a gazdálkodás alap­jait. Mindez akár a pályavá­lasztást is megkönnyítheti. A múltidézés után az'idén tavasszal a Damjanich János Általános Iskolában elkezdő­dött a szervezőmunka. A pe­dagógusok előbb a .szülőkkel beszélték meg a tervet. Erre azért is szükség volt, mert a szövetkezeti tag diáknak több lesz áz elfoglaltsága, a közös­ségi munkában a szabad idő­ben kell részt venniük. Egy napon az elképzelés megvaló­sult, megalakult az ifjúsági szövetkezet. Részlegei az isko­lai bolt, valamint a gomba­tenyésztő csoport. A boltoso­kat Dékán Éva matematika— fizika' szakos, a gombásokat Bencsik Ernő biológia—testne­velés szakos tanár irányítja, fogja össze, látja el tanácsok­kal. — Minderről ma már köny- nyű beszélnünk — jegyezte meg találkozásunkkor Ma­gyaróvári Pál. Barkóczi István irodájában helyet foglalt Bor­dás Béla, az áfész gombacsíra és gombatermelő szakcsoport­jának üzemvezetője is. Az első tapasztalatokról, a működés módjáról, körülményeiről be­szélgettünk. Az áfész messzemenő támo­gatást nyújt az iskolaszövet­kezetnek. Már az alapítás előtt megtárgyalta a vezetőség az iskolásoknak adandó segítség módjait. Az üzlet az iskola földszintjén kapott egy termet, a gombászok a szomszédos in­gatlan elhagyott pincéjét hoz­ták rendbe és látták el a szük­séges kellékekkel. Az igazgatói irodából szem­lére indulva először a boltba nyitottunk be.\ Ott Dékán Éva és néhány fiatal éppen az ér­kezett árut rendezték. Az üz­A laskagomba a műanyag zsák résein át kandikál a gomba­csírával beoltott szalmán tenyésztve (A szerző felvétele) let, ez a kis kereskedés a gye­rekeket megkíméli a fölösleges járkálástól. Ami egy diáknak a tanuláshoz, szomja, éhe csil­lapításához kell, az itt meg­kapható. Az óraközi szünetek­ben nagy a nyüzsgés, a forga­lom, egymásnak adják a kilin­cset. A boltból a közeli pincéhez indulva ott, a bejáratnál szor­gos tanulókkal találkozhat­tunk. A törmeléket takarítot­ták el onnan. Bencsik Ernő néhány gyermeket lehívott a pincébe. Ali is. ők is csodál­kozva néztük a műanyag zsá­kokból kiálló laskagombdkat. Olyan élmény ez, melyet rit­kán látunk. A hatodikos Né­meth Péter látván a katonás sorban állő zsákok termését, nyomban kijelentette: ő is gombás lesz! Rétfalvi Zoltán és Nyári Lajos még gondol­kodik a dolgon. Az első tej-més szedése, be­takarítása ezekben a hetek­ben történik. Látogatásunkkor a 288 zsák hozama mintegy 80—100 kilogramm lehetett. Á szedés után a mennyiséget pontosan mérik, könyvelést vezetnek róla, hiszen ez is alapeleme a gazdálkodásnak. — Az új eljárással már nem csak farönkökön lehet gombát tenyészteni — tájékoz­tatott Bordás Béla. — Fólia­zsákba csomagolt szalmát ol­tunk be gombacsírával. Arról az estéről, amikor a műsorlap szerint a nép­művészet idős és ifjú éneke­sei, táncosai, hangszeresei léptek föl a gödöllői művelő­dési központ színpadára. Azon az estén a közönség gyéren gyülekezett, a székso­rokat jórészt gyerekek, az Or­szágos találkozón részt vevő együttesek tagjai töltötték meg. Rögvest fölmerül az első kérdés: hol vannak ilyenkor azok, akik oly szívhez szólóan tudnak beszélni o népi motí­vumkincsekről, a nemes ha­gyományokról, a tiszta forrá­sokról, a nép romlatlan lelki­világát kifejező zenéről, ének­ről. Hol vannak ilvenkor ők, akik habozás nélkül szórnak átkokat azokra, akik olykor kritikai megjegyzéseket tesz­nek ' a hagyományápolás vad­hajtásaira. Ilyenkor miért nem tüntetnek? A jelenlétük­kel, nem pedig a távolmara­dásukkal. Mit érnek a harcos szavak, amikor néma jelen­léttel avagy tapssal lehetne mindennél többet mondani?! Ha a melldöngetők beülnének a terembe, e^-dkükben-mási- kukban talán éppoly szívszo­rongató érzések, kavargó eon- dolatfoszlánvok után vetődné­nek föl a kérdések másnap, harmadnap. Mik ezek a kérdések? Mik ezek a '"ondolatfoszlányok ? Onnan kell kezdeni, hogy Megosztott gondok Feljegyzések egy estéről bizonyos kor után az ember tudja, min.den élő szépsége múló pillanat. A virágé is, az emberé is. Az élet ugyan­akkor megfordíthatatlan fo­lyamat. A fiatalból lehet öreg, az idős sosem válhat fiatallá. Mirden életkornak megvannak a kikezdhetetlen sajátosságai. A gyermek nap­hosszat rohangál, a felnőtt mozgásigénye fokozatosan csi­tul. az öreg már csak üldö­gél. A kibomlás és a teljes virágba borulás közötti rövid időszakban szilaj, fomboló az ember. Még munkál benne a gyermeki mozgásigény, s ösz- szegyűlt benne az életére jel­lemző legnagyobb erő. Ilyen­kor ropja például a táncot. A tánchoz erő, szilajság, ha­tártalan jókedv kell. Az öreg­emberben ilyesmi nincs. Ezen az estén mégis ők üldögéltek a színpad hátterében, várva a sorukra. Senki se ér!se félre, nem ellenük beszélünk, azokat bíráljuk, akik odaül­tették őket. Ezeknek az idős mestereknek az lehetne a leg­szebb föladatuk,, hogy isíá- polják a ma fiataljait, meg­mutassák nekik a lépéseket, nyesegessék s-utaságaikat, egy­szóval átadják a nemes ha­gyományokat. A tudásukat, a tapasztalataikat. Ezen az estén azonban ne­kik kellett volna ropni a tán­cot. De hát hetvenévesen az ember képtelen táncot ropni. S a kurjongatáshoz sincs már meg az egykor volt hangerő. A férfiak még csak-csák, je­gyezte meg a szünetben egy fiatal nő, hanem az asszo­nyok. Az. asszonyok mosoly- talanul járták a párjukkal, ahogy kellett, amennyire bír­ták. Mintha fölragyogott volna a színpad, amikor a színe virá­gában lévő Maczkó Mária állt a mikrofon elé. Még csak állt, még csak nézett, s megszépült a pódium. Az ember önkénte­lenül arra gondolt, ilyenek voltak a többiek is, nagyon is ilyenek, szépek, erősek, jó- kedvűek, hiszen még ma is, még hetvenen, sőt nyolcvanon fölül is megcsillantanak ebből valamit, az évek súlya, a fá­radt izmok, sajgó csontok el­lenére is. S micsoda lüktetés támadt a pódiumon, amikor néhány legény járta a táncot, nékik elhittük, hogy féktelen jóked­vükben járják, noha tudtuk, ők is ugyanúgy a műsor sze­replői, akkor táncolnak, ami­kor a rendező láthatatlan ke­ze intésével szólítja őket. Akkor mutatkozott meg iga­zán, hogy micsoda különbség lehet tánc és tánc között, még ha ugyanazokat a lépé­seket látjuk is, ha húszéves és hetvenéves járja. A hagyományőrzéssel hiva­talból foglalkozóknak azon is el kellene gondolkozniuk, hogy a régebbi faluban min­den életszakasz szokását, vi­selkedésformáját könyörtelen törvények szobályozzúk. ők ezt nagyon jól tudják, hiszen dolgozataikban leírják. Miért nem veszik ezt figyelembe, amikor műsort állítanak ösz- sze. Ha már mindenáron mű­sor kell. Mert hát azt se fe­ledjük, amit ők műsorként tá­lainak nekünk, az a faluban még véletlenül sem volt az. A faluban csak élet volt. Na­gyon nehéz élet. s azzal, amit ma művészetnek, hagyomány­nak neveznek, fűszerezték az életet, a tánccal, az énekkei igyekezte megkönnyíteni, el­viselhetővé tenni. No meg formát is ezzel adtak a jeles eseménynek, az ünnepnek, az örömnek és a fájdalomnak Kör Pál A szövetkezeti mozgalom e lehetősége, mellyel a Gödöllő és Vidéke Áfész jól él, az is­kola nevelési céljait is szol­gálja. A Damjanichban a ta­valy ősszel született terv megvalósítása után más el­képzeléseket szeretnének elér­ni. Régi kívánságuk, hogy a szomszédos ingatlant csatol­ják a tanintézethez. így a gya­korlati oktatást segítő helyisé­gekkel gazdagodhatnának, va­lamint szolgálati lakást épít­hetnének. Csiba József Anyanyelv A szabadtéri színpadon közeli és egymástól mégis oly távolinak tűnő falvak néphagyományt őrző lakói szerepelnek. Az ecsédi, bol- dogi, bagi népi együttesek, valamint a herédi népi zenekar tagjai jóformán szomszédok. Ám az eltérő viselet, a más népdalkincs és a különböző előadás­mód nem erről árulkodik. A szakértő fülű hallgató csukott szemmel is felis­meri, ki melyik tájról jött. A nézők között álló kisfiú azonban nem az, valószínű­leg nem is környékbeli. Édesapjától félhangosan kérdezi: ezek a bácsik és nénik nem is tudnak ma­gyarult-b -g Árammérőgyár Véradás A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár dolgozói közül ma csaknem kétszázan vesznek részt véradáson. Reggel nyolc órától délután kettőig kát busszal szállítják a véradóál­lomásra az önkéntes jelentke­zőket. Äszdd Kagylóékszerek Kagylóékszerek az újkőkori Európában címmel tartanak előadást Aszódon, a Petőfi Múzeumban pénteken, októ­ber 17-én délután 5 órai kez­dettel. A múzeumi és műem­léki hónap újabb aszódi ese­ményére minden érdeklődőt szívesen várnak. Vasárnap KFT-koncert A KFT együttes koncertjét rendezik meg a gödöllői mű­velődési központ színházter­mében vasárnap, október 19- én este 7 órai kezdettel. Je­gyek még kaphatók. Körzeti labdarúgó-bajnokság Várakozó sérült a pályán A szövetségi napokon min­dig érződik az előző fordulók hangulata. Ezúttal ismét rossz volt ez. Hallottunk Iábtörésről, zúzódásról, négyes kiállításról, bírói mulasztásról. A szövet­ség képviselői elmondták: a mérkőzéseken is tapasztalha­tó annak hatása, hogy forr a bor. A Galgahévíz—Kerepestar- csa ifjúsági mérkőzés 22. per­cében Kiriger László vendég­játékos sípcsonttörést szenve­dett. A játékvezető jelentésé­ben írta, hogy a pálya terüle­téről nem lehetett elvinni a sérültet, amíg a mentők meg nem érkeztek. Kilencven per­cig állt a játék. A felnőttmér­kőzés közelgő kezdési időpont­ja miatt az újrakezdés el is maradt. A nagyok percei sem voltak . nyugalmasak. A hé­vízi Gallai Pál hátravetődés- nél a kapufa élébe vágta a fe­jét. s elhagyni kényszerült a játékteret. Csapattársát, Bol­hás Mihályt húzódás , miatt kellett^ lecserélni. A Túra—Mogyoród találko­zón Szabó játékvezető négy mogyoródit állított ki. Kurucz Lajos mogyoródi intéző sze­rint a bíró téves ítéleteivel nagyban befolyásolta az ered­ményt. A játékvezető súlyos hibát követett el. amikor az egyik kiállított játékos igazo­lását a mérkőzés végén vissza­adta. Varga Gábort négy baj­noki találkozótól tiltották el, Breda Lászlót, Pásztor Istvánt szigorúan megdorgálták. To­vábbi eltiltások: Gábor Attila (Hévízgyörk) egy mérkőzésen, Gátfalvi István (Kerepestarcsa ifi) 1986. december 31-ig nem játszhat. A GEAC II—Veresegyház II mérkőzésre a vendégek nem érkeztek meg, a két pont 3-0-ás eredménnyel a GEAC Il-é. Túra megóvta a Zsám­bok elleni ifjúsági mérkőzést, s annak helyt adtak. A két pont 3-0-ás eredménnyel az óvóké lett. A forduló rövid krónikája: GSC II—Vácszentlászló 1-1 (0-1). Vezette: Nérer, (Uzsák, Vay­ner). Igazságos döntetlen. Valkó—Erdőkertes 1-1 (0-1). Vezette: Túróczi, (Markó, Sallai). . • A lelkes Valkó megérdemel­te az egy pontot. Túra—Mogyoród 3-1 (1-0). Vezette: Szabó, (Bodor, Ré- pási). A 15. percben kezdődő kiál­lítások (letörték a vendégeket. Hévízgyörk—Isaszeg 2-1 (2-0). Vezette: Tompa, (Fodor, Né­rer). A nagyszámú nézősereg jó iramú mérkőzést látott. A györkiek szerezték mind a há­rom találatot, mert egy öngólt is vétettek. Domony—Zsámbok 0-0. Vezette: Merkel, (Urbán, Tóth J ). A barátságos hangulatú mérkőzésen a játékvezetői hármasnak nem sok munkája akadt. Galgahévíz—Kerepestarcsa 3-3 (1-0). Vezette: Németh, (Máthé, Gecse). Ifjúságiak: Túra—Mogyoród 2- 3, Hévízgyörk—Isaszeg 2-3, • Domony—Zsámbok 0-10, Gal­gahévíz—Kerepestarcsa 1-0. Serdülők: Iklad—Aszód 8-0, Kerepestarcsa—Dány 1-4, Isa­szeg—Karta! 1-1, ' GSC—Bag 3- 1, Túra—Pécel 3-4. Erdőker­tes—Veresegyház 1-2. A következő forduló párosí­tása: Veresegyház H.—Kere­pestarcsa, Zsámbok—Galgahé­víz, Isaszeg—Domony. Mogyo­ród—Hévízgyörk, Erdőkertes —Túra, Vácszentlászló—Val­kó, GEAC II—GSC II. A ta­lálkozók 12 és 14 órakor kez­dődnek, A serdülők délelőtt 9-kor találkoznak. A műsor: Veresegyház—Iklad, Pécel— Erdőkertes- Bag—Túra, Kar- tal—GSC, Dány—Isaszeg, Aszód—Kerepestarcsa. Cs. J. ISSN 0X33—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents