Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-16 / 244. szám
4 1986. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK Tavasztól őszig programok A város jellegéhez igazodva Az idei Szentendrei nyár előkészületei már tavaly szeptemberben megkezdődtek. A tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén értékelte az idei kulturális rendezvénysorozatot, s irányelveket szabott meg a jövö esztendőre. Ismét Moliere Mit állapított meg a testület a tavalyi Szentendrei nyár különböző előadásairól ? Szinte pontról pontra azt, amit a városi és környékbeli lakosság vall. Nevezetesen, hogy a rendezvények a korábbi évekhez viszonyítva a város hangulatának megfelelően lényegesen szölidabbak, ugyanakkor színvonalasabbak voltak. A Szentendrei Teátrum műsorában Donizetti: Szerelmi bájitala ismét siker volt, a Schapin furfangjai is rendre zsúfolt nézőtér előtt játszódott. De nem szabad elhallgatni azt sem, hogy a teátrum nézőterének hatalmas vaszerkezete ellenérzéseket váltott ki nemcsak a helybéliek, hanem a kirándulók körében is. Sajnos a tanács épületének váratlan megsüllyedése s az elkerülhetetlen felújítási munkák zavarták a kétségtelenül sikeres várqsházudvari színjátékokat. Ennek ellenére mind a Parasztdekameron, mind a Parasztbiblia elragadta a közönséget. Ugyanezen a helyen kísérletként mutattak be gyermekelőadásokat, s mind a Csalóka Péter, mind a Hamupipőke, a Szép Ilonka vagy a Királylányok vándor- úton című darabok lelkes gyermekközönséget vonzottak. Már régen megfogalmazódott az igény: a Szentendrei nyár időszakában a zenei rendezvények zárkózzanak fel az irodalomhoz és a képzőművészetekhez. Most nyugodtan mondhatjuk, hogy az óhaj teljesült, hiszen a Barcsay gyűjtemény udvarán otthont lelő dzsessz* és folklór sorozat nagy népszerűségnek örvendett. Sokan voltak kíváncsiak a Vujicsics együttesre, Dés László és a Dimenzió zenéjére, a Grengó csoport hangversenyére. Sajnos a régi muzsikát művelő neves együttesek méltánytalanul kevés néző előtt szerepeltek. Az állandó kiállítások változatlanul sok látogatót vonzanak. Az időszakosok közül a Szentendrei Képtárban elhelyezett Üj vegyes című tárlatnak volt a legnagyobb visszhangja. Mészáros Dezső szoborparkját kezdetben fenntartással fogadta a lakosság egy része, de érezhető, hogy a megnyitás óta egyre jobban elfogadják az új művészeti közgyűjteményt. Sokak rokon- szenvével találkozott, hogy végre a sport is méltó helyet kapott. Az Eszkimó-indián játékok és a Delfin-derby a gyermekek százait vonzotta. A Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat gondozásában működő úszóovi és napközi hetente 20—25 általános iskolás korú gyermeket foglalkoztatott. A Szentendrei nyár rendezvénysorozatából ma már nem maradhat ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeum sem. Az intézmény szakemberei hosszú vajúdás után megtalálták azokat a korszerű foglalkozási formákat, amelyeknek a segítségével a közönség funkciójukban láthatja az épület- együtteseket, használatban a tárgyi emlékeket. A helyszínhez igazodó programok, bemutatók igen sikeresek voltak. Utcai zenészek Az elmúlt évadban tűntek fel az utcai zenészek. Két éve még csak a külföldiek húzták-pengették hangszereiket a Marx téren és a Vörös Hadsereg utcában, tavaly már a magyarok is megjelentek. Mi több, igen színvonalas zenét közvetítettek a mindig szép számú hallgatóknak. Esztendőről esztendőre sok kritika érte a dekorációt. Az elmúlt évben végre ízlésesek és egységesek voltak. Sajnos szervezési okok miatt elmaradt a sajtótájékoztató, s későn jelentek meg a szóróans’agok és plakátok is. Emiatt a közönség eligazítása nem volt megfelelő. Milyen jellegzetességei lesznek a jövő évi rendezvénysorozatnak? Továbbra is a város sajátos hangulatát, történelmi, nemzetiségi hagyományait, művészeti, műemléki értékeit kívánják bemutatni. A háttérprogramok a művészeti értékek bemutatása közötti időt hivatottak kitölteni. Elsősorban a kiemelkedő produkciókat nyújtó amatőr- csoportok bemutatkozására számítanak. Az az elgondolás, hogy a tavasztól őszig tartó idegenforgalmi idény nyitánya a szentendrei tavaszi napok rendezvénysorozata legyen. Ennek az ideje jövőre március 19. és 29. közé esik. A nyár továbbra is a teátrum műsoraira alapoz. Ideje július. Az őszi programsorozat fundamentumai a zenei világnap, illetve a múzeumi és műemléki hónap. Korszerűsítik? Mindhárom kulturális eseménycsokor rendezvényeit szakemberek állítják össze. A városi tanács Rossini Hamupipőkéjének a színpadra vitelét támogatja. A prózai mű kategóriájában jövőre ismét Moliére: Schapin furfangjai kerül bemutatásra. Már itt megjegyezzük, hogy a nézőtér korszerűsítése elkerülhetetlenné válik. A színházi jellegű programok közül kiemelt helye lesz a városházudvari játékoknak. Az itt rendezett gyermekjátékokat is támogatja a testület. Szükség volna az elsorvadt Templom téri so- kadalom helyett egy komplex vásári hangulatú program kidolgozására. A zenés rendezvények közül elsősorban a Barcsay-udvar igényes hahg- versenyreperto'drját’ szerethék isimét élvezni. A Szentendrei nyár kiállítási programjában pedig helyet kell szorítani a körzet és a megye bemutatkozásának is. A városi tanács minden erővel támogatja a sportprogramokat. Ősszel pedig központi szerepet kap a zenei élet és a képző- és iparművészek bemutatkozása. SZENTENDREI ^Mítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Új bolt, új árak Kik lesznek a vásárlók? Aki Szentendrét egy kicsit ! is ismeri — három dolgot bizonyára tud városunkról. Azt, hogy a rómaiak korában is település volt ezen a területen. Ezt a megmaradt és feltárt, a kőtárban látható tárgyi emlékek és néhány utcanév is tanúsítja. (Római temető utca, Uicisia köz stb.) Azt, hogy Szentendre a festők városa, s végül azt, hogy a város építészeti és népi kultúráját évszázadokon át a Balkánról a török elől idemenekült délszláv, főképp szerb lakosság munkássága határozta meg. Szentendre környékének helynevei A település múltjáról vallanak Bk’da-vörös Érdemes, mint érdekességgel, honismereti anyaggal foglalkozni a környék helyneveivel. Északon a leányfalui úttól nyugatra található a ma Tyukos dűlőnek nevezett Tyukovác. Az ezzel szomszédos területet az olykor még ma is hallható Petyina néven emlegetik, ami a szerb sütni szóra vezethető vissza. Nyugat felé haladva az Orlovácsi, mai nevén Saskövi barlanghoz érünk. Utóbbi az eredetinek jól sikerült fordítása. Innen délre, nyugat-keleti irányban húzódik a Sztelin völgy az azonos nevű patakkal. Az elnevezés talán még a török időkből származik. A harmincas években izgalmas, de feltehetően lég-ből- kapott riport jelent meg az egyik országos lapban. Ez pedig arról regélt, hogy török urak érkeztek gépkocsival és rejtélyes térképekkel, felkeresték az Orlovácsi-barlangot, ahonnan szintén rejtélyes tartalmú ládát hoztak föl, majd távoztak. Tyukovác a szegény városlakók főijeinek területe, Pis- mány, ez a Duna közeléből Sztaravoda fölé húzódó, majdhogynem mediterrán éghajlatú. hegy, csodálatos lankáival, a jómódú polgárok birtoka volt. Itt termett a világhírű Buda-vörös. Állítólag értékét a párizsi tőzsdén is jegyezték. Ez a bor tette gazdaggá a várost. Később, a század elején, ez a terület a főváros gyümölcsöskertje lett. Itt termelték a ropogós cseresznyét és a konzerv- gyártásnál akkor nélkülözhetetlen egrest (piszkét). A várostól északnyugatra van a Szabadság-forrás, régi nevén Sztaravoda. A szentendrei ismertetőkben megjelent különböző állításokkal nem mindig lehet egyetérteni, így például a sztaravodai patakot Óvíz /pataknak nem hívta soha senki. Inkább megfelelhet az igazságnak, hogy a sztaravodai szőlőbirtok egyik tulajdonosa, vagy bérlője némi irodalmi törekvéssel az öregvíz szó szerinti fordítása helyett, a kétségtelenül jobban hangzó Ókúti szőlőtelep elnevezést fogadta eL Szomszédságában áll a Szarvashegy, a hajdani Buk- nirgvác vagy Vuknirovác, ettől dél felé húzódik Cere- va-nka és még délebbre az ízbég fölött elterülő Csicserkó. Amíg Buknirovác és Ce- revanka gyümölcskultúrája vetekedett a pismánival, addig Csicserkó kopár maradt, ízbég terjeszkedésekor a kis falu lakói kezdtek itt építkezni. Szebben cseng Csicserkótól északra a Szta- ravodáig húzódó terült volt Vodica. Vizecskét jelent és nevét a Zsizsin-kútnak nevezett, jóvízű kis forrásról kapta. A forrás mellett elvezető utat ma Kis-forrás útnak hívják. Csicserkó nyugati végén van a Kék-i bánya. Nevének eredetét érdemes volna felderíteni éppúgy, mint a mellette fekvő Anna-völgyét. Ezt a területet már a század elején is a mostani nevén ismerték. Távolabb haladva elérhető a Dömör-kapu és Si- káros. Újabb keletű a terület körzetében, rendkívül szép környezetben található Lajos- forrás elnevezése. Ízbégről már szó esett. Érdekes, hogy nevével kapcsolatban is vannak találgatások. Egy időben sokat beszéltek arról, hogy szintén török eredetű, éspedig Üz bégről kapta volna a nevét. Ez nagyon is laikusnak tetsző feltevés. Kézenfekvőbb magyarázat, hogy a menekülni szó szerb eredetije «lé tett a mássalhangzó- torlódást nem kedvelő magyar nyelv egy i betűt és ennek további módosulásából képződött az ízbég név. ízbég éppúgy, mint a város központja, szorosan kötődött, régen szükségből, most már az adottságokból, a kedves kis csörgedező patakhoz, a Bükköshöz. Régi nevén Bu- csinához. A század elején még a régi nevét használták. A húszas évek végétől terjed el mindjobban a mai, a mi fülünknek valóban szebben csengő név. Szerb és magyar A városhatár Bükköstől délre elterülő részének lankái régen is nevezetes gyümölcs- termő helyek voltak, s azok ma is. A városhoz közelebb Smol/aic, délebbre Bubán, távolabb az emelkedő • hegyoldalban Szmrdán fekszik. A dombvonulat déli részét is, mint a már említett Anna- völgyet magyar néven, Püspök-majorként ismertük. Ugyanúgy magyar néven ismertük a pismáni hegy végében az erdő melletti kis. tájegységet: Macska-lyuknak. De akadt olyan kisebb tájterület, melynek már a harmincas években is használatos volt mind a szerb, mind a magyar neve. Ilyen volt a Bükkös felső folyásánál, közvetlen a város fölött a Bela-voda, vagyis: Fehér-víz. Nem tartozik szorosan a témához, de érdemes megemlíteni, hogy a Múmiahegy lábát képező magaslat, a Ka- da-csúcs, a húszas évek közepén elhunyt szlovák származású szentendrei plébánosról kapta a nevét. Ügy gondolom, megérdemli városunk, hogy múltjának ezeknél az emlékeinél is elidőzzünk. Gavrilovits Ferenc illetékes előadója az új bolt nyitása után így summázta véleményét: nem erről volt szó, nem ilyen árukészletet akartunk. A Revü-bolt vezetője á vállalat igazgatójával egybehangzóan derűlátó, s azt állítja, hogy Szentendre és körzete lakosságának pontosan ilyen készletre van szüksége. Néhány hónap múlva választ kapunk arra, hogy ez valóban így van-e. Ismét régi fényben Felújítás Sokan felfigyeltek a szentendreiek közül arra, hogy néhány régebbi ház homlokzatán a már-már láthatatlanná kopott freskók ismét régi fényükben ragyognak. Ifjú Czweiber Ferenc restaurátor ugyanis igen önzetlenül immár a negyedik képet újítja fel. Legutóbb a belvárosban álló Hunyadi utca 9. szánni házon dolgozott. Már tervezi a Béke étterem épületének felső párkányáig nyúló díszítmény és címer helyreállítását. Czweiber Ferenc munkája nemcsak' haszsós, hanem S|- rinthan. kifejezve, is igen Jfr lentős. “ "" ■' Ü fc.-vs:-;. AZ ELSŐ megbízólevél 1960. május 15-én kelt, s ezt 1986-ig további hat követte. Ez azt jelenti, hogy Kertész István negyedszázadon át volt a 14-ik választókerület tanácstagja. Ebben a minőségében a legidősebbnek számított a testületben. Most, hosszú vívódás után, egészségi állapota miatt lemondott tisztségéről. Kertész István 35 év és 28 nap vasúti szolgálat után, 55 éves korában ment nyugdíjba. Ennyi ideig vezette a HÉV-et a Batthyány tér és Szentendre között, baleset nélkül. A munkahelyén háromszor kapta meg a kiváló címet, tavaly pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatának adományozásával ismerték el kiemelkedő munkáját. Húsz éven át volt a vállalati munkaügyi döntőbizottság tagja, elnökhelyettese, majd elnöke. .jellemző rá, hogy csak végül böki ki, hogy e fontos testületet hosszú időn át ő vezette. Kertész István dokumentumainak tanulmányozása felér egy történelemórával. Párttagsági könyvét 1945-ben Rákosi Mátyás ivta alá. ö Volt a vállalat első élmunkása 1950- ben. Amikor azt kérdezem tőle, hogy á Sók-sok kitüntetés közül melyik áll legközelebb a szívéhez, a Pró Urbe-teme- li ki. A 14-ES KÖRZET... kezdetben ,az Őrtorony és a Nagy Lajos utca tartozott ide, aztán bővült tovább'még Öt üt? céval. El lehet képzelni, hogy 1960-tól mennyi feladatot kél- lett megoldani a belvároshoz kapcsolódó peremkerület fejlesztésében. — Hát igen. Volt itt minden. Járda-, út-, vízvezetéképítés, csatornázás, kísérletképpen gyalogjáró, hideg- aszfalttal borítva. Gyűjtés, agitálás, szervezés, meg aztán kétkezi munka is. Volt rá eset, például a Római sánc utca. egyik oldalának járdaépítésénél, hogy a szabadságidőmből az ott lakó öregek helyett egy teljés hetet dolgoztam.. De nem panaszképpen mondom, mert nagyon. szívesen'csináltam. Szalai László tanácstag: két évtizedet töltöttem együtt a testületben Kertész Istvánnal. Megtanultam becsülni őt. Nagy erénye , volt, hogy városi fejjel gondolkodott. A hozzászólásaira mindig figyelni kellett. Maradandót nyújtotta városfejlesztési bizottság tagjaként is. Soha nem hallottam feleslegesen beszélni. Katona Sándorné: roppant aktív, megbízható, a körzetének gondját, baját szívén viselő, átlagon felüli képességű tanácstag volt. Nagyon sajnálom, hogy betegsége miatt nem ülhet ott a sorainkban. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdösi Ágnes | Villanófény { | Olvasom az Országos | Közlekedésbiztonsági Ta- » inács pályázati kiírását,» § amely A 1 legbiztonságo- s $ sabb közlekedési! város § ^ cím elnyerésére íratott ki.^ ^ A t'iizctecskc tanúsága sze- i Srint a kővetelménűyek szi-i Sgoriiak. Településünk köz-S Slckedési gondjait ismerves « gyanítom, hogy nemigen § ^ fogjuk megnyerni. Bár^ farról is vannak informá-^ ^ ciöim, hogy az illetékeseké 5 azt szeretnék, ha Szenlend-» | re is indulna e nemes ver- S « sengésben. , $ Csak hát a tények azt bi-? $ zonyítják, hogy nálunk ktt- é ^lö nősen sok a tennivaló? Stnég a pályázati szinthez é i való közelítésben is. E ha-S ésábokon többször szóltunk S imár a belváros zűrzavaros? § forgalmáról, a felesleges^ ? (Muskátli étterem előtti) és^ ^ rosszul, ésszerűtlenül mű- é ^ködö (rendőrség előtti) | ^közlekedési lámpákról. S« éaz igen veszélyes csomó-V é pontokról. Eddig ügy' lát- § « szőtt, hogy a Dunakanyar^ ?körút a legkritikusabb sza-^ ^ kasza a város úthálózatá-é $nak. Am az utóbbi hóna- $ ^ pok eseményei láttán e ké-? étes dicsőség a Lenin utat ? |illeti. Ez. mint mindenki^ «tudja. ízbég felől csatlako-^ § zik a Dunakanyar körút- ^ $ ba. Csaknem két kilomé- ^ ^tér hosszan elhanyagolhatók 6 kanyarokkal, kisebb búk- ? ^ kanókkal. Az Erdészeti Gép-$ § gyártó Vállalatól aztán ^ «enyhe lejtéssel egyenesen^ § fut. Nps, ezen a szakaszon é ^ az utóbbi hónapokban több? halálos baleset történt. Bár- « ^mennyire hihetetlen, de? ^ úgy. hogy a buszmegálló- S ^ ban békésen álldogáló ár- ? ^ tatlan embereket csapott el § «a gépkocsi. Egyszerűen ^ gazért, mert 80, 90, sőt 100^ ^kilométeres sebességgel szá-é ^ guldanak áz egyenes űtsza-S $ kaszt meglovagolok. Itt vol- « |na az ideje annak, hogy a? ^ rendőrség figyeljen erre é részre, s a radaroknak ls^ ;é inkább itt'lenne a- hely ük, § § mint a Dunakanyar körűt« § négy sávja- melfeU. :iV ' ’ •; ’.Jt ’ - ' «v ? Az elmúlt hét végén a város főterén a régi ruhabolt & felújítása után a Konsumex megnyitotta hálózatának ä újabb Revü-üzletét. A lakosság nagy figyelemmel kísér- S te az épület felújítását, hiszen köztudott, hogy Szentend- % rén konfekcióruliákat csak ezen a helyen lehetett kap- ^ ni. Az érdeklődést bizonyította az is, hogy a megnyitás ^ előtti órákban már hosszú sor állt az ajtó előtt, bebocsát- § tatásra várva. A kirakat árainak láttán azonban vegyes érzelmek támadtak. Ezek megerősödtek, amikor a bolt . árukészletét vizsgálgatva egyértelművé lett, hogy például a férfiöltönyök 4000 és 5600 forint között, a pulóverek s egyéb női divatáruk is négy számjegy fölötti pénzért kaphatók. Vagyis, a város valóban felmutathat egy igen modern, szépen berendezett üzletet, ennek a színvonalnak megfelelő árakkal. De hová tűntek az olcsó konfekcióáruk? Mert Szentendrén és a körzetében többen élnek olyanok; akiknek a pénztárcája nem a Revü áraihoz szabott. A vállalat igazgatója a kételyek hallatán megnyugtatott, hogy a régi bolt árukészletét áttelepítik a HÉV-állomás melletti üzletbe. Sőt, még bő- vítik is a választékot, mert ez utóbbi helyen nagyobb a raktár. Mindezt novemberre ígérte. A Konsumex új üzletének forgalma a nyitás óta eltelt hét minden napján hat— nyolcszorosa a régi bolt bevételének. Már az árak miatt is. Egyelőre úgy tűnik, hogy van egy vásárlói réteg, amelyik hajlandó megfizetni a szép áruért a bbrsos árat. Az azonban már érthetetlen, hogy a tanács engeáfélvének semrái-- bevételével igén drága, külföldi cigaretta- és italféleségeket is kínálnak. Az igazgató abban bízik, hogy a megyei tanács- illetékes- szakigazgatási szerve felülbírálja a szentendrei döntést és engedélyezi a whisky és Dunhill forgalmazását. Tóth Istvánná, a városi tanács pénzügyi osztályának Negyedszázad után Figyelni kellett rá
