Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

I Msózzák Hogy a játékkészítés meny­nyire nem játék, arról sokat tudnának beszélni a Politoys Ipari Szövetkezet ecseri tele­pének dolgozói. Valamennyi, az üzletekbe kikerülő mű­anyag terméküket szállítás előtt gondosan minősítik. Zsi- tiánszky Vilmosné egy játék daru működését ellenőrzi. (Hancsovszki János felvétel«) Társadalmi munkában Betonjárda és kerékpártámasz A gyömrői központi orvosi rendelő a Steinmetz kapitány utca 62. szám alatt van. So­kan — jogosap — reklamál­ták, hogy esős időben sáros, latyakos a gyalogjáró a ren­delő előtt. A kerékpárokat is a kerítéshez voltak kénytele­nek támasztani a várakozók. Ugyanitt rendel egyébként dr. Bató László körzeti orvos is. A napokban a körzet ta­nácstagja, Farkas Lajos tár­sadalmi munkát szervezett a betonjárda és a kerékpártá­masz építéséhez. A Pevdi vegyi gyáregységének szocia­lista brigádja — Szabó János­sal az élen — elkészítette, meghajlította a csővázat, s a helyszínre szállította. A tanácstag irányításával aztán elkészült a betonjárda és a kerékpártámasz. Segített még Tass László, Katona István, id. Józsa Ist­ván és Rubint József is a munkában, akik szívesen ál­dozták fel szabad idejüket, hiszen valamennyien nyugdí­jasok. Éppen ezért illeti dicséret valamennyiüket önzetlen se­gítségükért, társadalmi mun­kájukért. G. J. OFtl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1983. OKTOBER 13.. HÉTFŐ FialaSok a gyermekfaluért Baráti társaság az étteremben Hivatalos kifejezéssel élve, sok „vendéglátó egység” van Maglód nagyközségben. De meg kell mondani, a fiatalok­nak nincs sok választásuk, ha szórakozni akarnak. Egyes he­lyek drágák az ő zsebeikhez, míg mások nem éppen nekik valók, már a „törzsközönség'’ miatt sem. Szépen indult a művelődési házban a táncházprogram és a nagyközségi KISZ-klub éle­te is. de egy idő óta — ki tud­ja miért — mindkettő meg­szűnt. Ezért is volt igen ked­vező visszhangja a maglódi önkéntes rendőrök ifjúsági csoportja kezdeményezésének. Már az is egy külön írást ér­demelne, ahogyan létrehozták ezt a fiatalokból álló ..akció- csoportét”. Mint mondták, cél­juk az volt, hogy a maglódi és környékbeli fiatalok nyu­godt, békés körülmények kö- zö& tudjanak szórakozni, sa­ját maguk biztosítsák ennek lehetőségét. Jó a kapcsolatuk a Parking étterein vezetőjével, így nyílt lehetőségük arra, hogy a fia­talok részére szép, kulturált körülmények között megala­kíthassák baráti társaságukat, mely a továbbiakban termé­szetesen nyitva áll minden rendes fiatal előtt. Megalakult a műkedvelő Scampolo együt­tes, amely immár negyedik alkalommal kapott lehetősé­get arra. hogy önmaga és ba­rátai szórakoztatására műso­ros estet rendezzen. Az együttes három sze­mélyből áll. Billentyűs hang­Szerencsés balesetek Javult a munkavédelem A Monori Állami Gazdaság vezetői évről évre sokat tesz­nek a jobb munkafeltételek biztosítására a különböző he­lyeken. Több intézkedés szü­letett a fizikai megerőltetést kívánó tevékenységek kikü­szöbölésére. Ennek eredmé­nye, hogy évről évre javul a baleseti helyzet a gazdaság­ban. Tavaly 14 balesetet re­gisztráltak a jegyzőkönyvek, ebből keletkezett táppénzes napok száma alig haladta meg az ötszázat. Ebből is kitűnik, hogy a balesetek viszonylag szerencsés kimenetelűek vol­tak. A dánszentmiklósi és a gombai kerületben ugyancsak javult a munkavédelmi hely­zet, de ugyanez elmondható a fővárosban működő Benczúr Ismét színpadra lépnek Idősek az iskoláért Ismét hallat magáról a Hazafias Népfront gyöm­rői nyugdíjascsoportja. Ta­valy már felhívták maguk­ra a figyelmet, amikor műsoros estet rendeztek, s a teljes bevételt — 11 ezer forintot — az új Nemzeti Színház építésére ajánlot­ták feL Most újabb fellépésre készülnek. Október 18-án és 19-én — mindkét na­pon 17 órakor — a Petőfi Sándor Művelődési Házban „Nyugdíjasok az iskolá­ért” címmel tartanak mű­soros esteket, amelyeken fiatalok is pódiumra lép­nek. A teljes bevételt az épülő új 12 tantermes is- kolaszárhy építésére ajánl­ják majd fel. Nem lehet szó nélkül el­menni e hír mellett. A gyömrői nyugdíjasklub ismét arról igyekszik bi­zonyságot tenni, hogy nem­csak saját maguk szórako­zását tartják fontosnak, de felelősséget éreznek a jö­vő nemzedékéért is. Amikor tavaly meghir­dették az előadást az új Nemzeti Színház javára, házról házra jártak, s áru­sították a jegyeket. A be­mutatón ott volt a Ma­gyar Televízió stábja is, Gál Jolán szerkesztő-ri­porterrel az élen. Bekerült a műsorba a gyömrőiek néhány produkciója. A mostani két fellépésük remélhetőleg legalább ak­kora sikert arat majd a nézők körében. Abban is reménykedünk, hogy e nemes kezdemé­nyezés nem marad egye­düli, mások is követik majd az idősek példáját. Az új iskolaszárny átadá­sáig ugyanis már alig több mint tíz hónap van hátra...-ér Kulturális programok Ecseren hétfőn 17 órától és 18-tól német nyelvtanfolyam nagy- és kiscsoportosoknak, 18-tól filmvetítés. Gyomron 15-től a kerámia­szakkör foglalkozása, 18-tól régipénz- és éremgyűjtők összejövetele. Filmvetítés a művelődési házban 10.30-tól és 14.30-tól: A kis egyszarvú (szinkronizált jakján rajz-me- sefilm), 16.30-tól'; Hideglelés (lengyel film). Maglódon 16.30-tól és 18.30­tól: Háborúban nőttem fel (szinkronizált japán film). Mendén 17-től KRESZ-tan folyam, 18-tól a népi együttes próbája. Monoron a filmszínházban 16.30-tól: Dajka Margitra em­lékezünk, A falurössza (ma gyár film), 18-tól és 20-tól: Break II. (színes amerikai ze nés film). Vecsésen 18-tól a kertbarát- és bélyeggyűjtő kör összejöve­tele. utcai szervizre és a sörpalac­kozó üzemre is. Sajnálatod, hogy viszonylag sok baleset történik a dolgo­zók otthonában, az ezekre ki­fizetett kártérítés meghaladta a félszázezer forintot. A balesetek megelőzésére az illetékesek eredményes mun­kát tudtak kifejteni az utób­bi időben. A személyi és tár­gyi feltételek lehetővé tették, hogy a munkanap bármely időszakában ellenőrzéseket tudjanak végezni. Különösen fontos a délutáni, illetve a hét végi mustra, hiszen a munkafegyelem lazulása rend­szerint ezekre az időszakokra esik. A közelmúltban úgynevezett célellenőrzéseket hajtottak végre, amelyek során ellen­őrizték a gépek és berende­zlek biztonsági állapotát, az óvórendszabályok betartását, a védőfelszerelések alkalma­zását. szeren játszik ifj. Károly Bé­la, Yamaha orgonáján már évek óta gyakorol. Mindössze 17 éves, de fiatal kora ellené­re virtuozitással játszik hang­szerén. Jelenleg másodéves zeneiskolás, ha végez, szeret­né az ŐRI engedélyét meg­szerezni. Az énekes Brayer Ildikó. Igen szép, kellemes hangja van, amely kitűnő rit­musérzékkel párosul. Jelenleg a Zalka Máté'téri zeneiskolá­ba jár. A táncos Szabó Ágnes. Kellemes mozgásával ügyesen és mindvégig diszkréten kíséri partnereit. Nagyszerűen ki­egészíti őket produkciójával Meggyőződhettem róla ma­gam is, milyen óriási sikerük volt, és ennek alapján bizo­nyosodott be, milyen nagy igény volna a fiatalok részé­ről arra, hogy kulturált kö­rülmények között, színvonalas helyen szórakozhassanak. Habár a műsorkezdés nyolc órára volt hirdetve, bizony a több száz főt befogadó terem ben már hét órakor nem volt ülőhely. Az asztaloknál jórészt tinédzser korú fiatalok ültek, üdítőt, szendvicset fogyasztot­tak, de látszott a fürgén moz­gó pincéreken, ez nem bántja őket, hiszen régen volt ilyen forgalmuk. Az önkéntes tár­sadalmi segítők fogadták az érkezőket, mindenkit helyére kísértek. A belépőt senkitől nem kel lett kérni, hiszen a jó propa­gandának köszönhetően tud­ták, milyen céllal szervezték a rendezvényt: Fiatalok — fiatalokért, a battonyai S. O. S. gyermekfalu támogatására. Mindenki előre készítette, és felszólítás nélkül adta át a pénzt, melyet azóta már át is utaltak rendeltetési helyé­re. A színvonalas produkciót látva csak azt mondhatjuk: jó lenne, ha a fiatalok nem maradnának magukra jó kez­deményezésükkel, terveikkel. M. F. Áruház helyett csak vásár Az eddigieknél rangosabb Sokak örömére ismét pro­filt változtatott a művelődési ház Vecsésen, átalakult bú­toráruházzá. Igaz, csak röpke egy hétre, s mindjárt elöljá­róban elmondhatjuk, a vecsé- siek nem felejtették azt a ke­csegtető kilátást, amikor a 4- es mentén a Vörös Hadsereg úton már-már megnyílt a bú­toráruház. Néhány éve. S lett a célépületből nem szálloda, étterem, de az OTP irodaháza, s nem bútoráruház. Am az ig'ény megvolt, kü­lönösen fokozódott az ÖTP- lakótelep, majd az egyre épü­lő új családi házak berende­zése folytán. Úgy adódott, hogy most már évente a Jó­zsef Attila Művelődési Ház ad helyet egy-egy időszakos bútorvásárnak. Minden eddiginél rangosabb vállalkozás volt, hogy a Do- mus Vállalat „Domus udvar” áruháza helyezte ki bútorvá­rát. Csodálatos áruskálát vo­nultattak fel, a legigényesebb vevőt is ki tudták elégíteni. Import és hazai stílbútorokkal is bővítették kínálatukat. Nem kevés sikerrel! Másfél milliós tervüket közel kétmillióra teljesítették az egy hét alatt. Ám be kell vallani, Vecsé­sen keresett a kisbútor is. A szólóban megvásárolható fotel, szék, cipőszekrény, étkező- garnitúra választéka lehetett volna nagyobb is, s az olcsóbb bútorok, szekrénysorok sem az elvárt választékot adták. Akadt aki „üres kézzel” távo­zott. Okulásul már meg is szü­letett az ígéret: a következő alkalommal a kispénzűekhez is alkalmazkodnak. Az igye­kezet mindenképp jó szándé­kú volt a vállalat részéről, hisz a teljes bolti készletüket bevetették. Azokat a bútorokat, ame­lyek a nagyteremben helyszű­ke miatt nem voltak bemutat­hatok, fotón és katalógusból mutatták meg vevőiknek. A kollekcióból a színmintát is kínálták. A helyszínre OTP- ügyintézőt küldtek. Monda­nunk sem kell, volt ügyfél- forgalom. A szállítók is ké­szenlétben álltak és a házhoz szállítást díjtalanul végezték. Ez sem jelentéktelen gondtól szabadította meg a vásárlókat, helyben. Bár akadt vevő Ül­lőről, Ecserről, Gyálról, meg Budapestről is, Káldi Gáborné áruházveze­tő maga volt a háziasszonya ennek az alkalomszerű vásár­nak. S felmerült ismét a gon­dolat: a Domus Vecsés és kör­nyéke lakosságára számítva állandó bútoráruházát létesít Vecsésen. Addig marad a kényszerű megoldás: vásár a művelődési házban. Fekete Gizella Nyáregyházán Fogadóórák Ma, hétfőn délután 15 és 16 óra között a nyáregy­házi tanácskirendeltségen tart fogadóórát dr. Varga Jánof országgyűlési kép­viselő. Várja választói megjele­nését, akik ügyes-bajos dolgaikká], problémáikkal fordulhatnak hozzá ebben az időpontban. A jegykezelő őrangyalok A monori vasútállomáshoz ballagok. Előttem két férfi imbolyogva araszol a járdán, egy kicsi vörös meg egy tag­baszakadt barna. A kicsi vö­rös megáll, s bár a helyzethez az illenék, hogy stílszerűen el­kezdje énekelni az „a lábamon alig-alig állok” kezdetű nótát, ehelyett azt mondja a tagba­szakadt barnának: — Te... idefigyelj, észre­vetted már, hogy az iszákos embereknek minden sikerül?! A kérdés olyan meggyőző erővel hangzik, hogy villám- csapásszerűen megvilágosodik előttem: ha mostanában gond­jaim vannak, és nem sikerül minden, azt kizárólag ma­gamnak köszönhetem. Mert ha viszont iszákos lennék ... Azért a vonatot nem késsük le. De a szerelvény csak áll, és nem indul. Míg egyszer csak látjuk ám, hogy két megtermett jegyvizsgáló a hó­na alatt támogat egy fiatalem- \ bért, aki a hóttrészegség stá­diumában leledzik. Óvatosan leemelik a kocsiból, átröpte- tik a síneken, meg ne botol­jék véletlenül, aztán keresnek neki egy árnyékos padot, oda szépen leroggyantják. Sőt: melléhelyezik minden kincsét és útipoggyászát is: két telis- tele üveg pálinkát. A kicsi vörös meg a tagba­szakadt barna más kocsiban utazik ugyan, de szinte hal­lom, amint a korábbiakat ki­egészítve mondják: és az iszá­kosokra még őrangyalok is vi­gyáznak. Ha kell, jegyvizsgáló képé­ben. —ez— ÍZ edves Direktor Uram! Van szerencsém értesíte­ni önt arról... Eh, bolond beszéd: szerencse! Mi közünk a szerencséhez, s mi köze ne­ki hozzánk? Nem helyesebb-e, ha elkerülhetetlen, szükség hozta eseménynek nevezem azt, hogy Gáspár diák talál­kozott a felsőbbséggel. Persze a felsőbbséggel összeakadni oly egyszerű. Keresni is mi­nek. Magától jön, hívatlanul. És nyom nélkül sosem távo­zik. Komolyan mondom: ag­gódom Gáspár diák állapo­táért. Maradok tisztelettel Kedves Direktor Uram! Itt a parkban lassanta ősz­színű és októberillatú lesz minden. A bágyadt barnák megkeveredtek a kiszítt zöl­dekkel, egyetlen foltnyi piros rí ki a tompa képből. Vastag, sűrű, vörös függöny borítja Gáspár diák szemgolyóját, alatta meg, az orrnyeregtől kiindulva, legyezőszerű lila csík szemlélteti: semmi két­ség, Gáspár diákot megfenyí­tették. Nem gyerek módra, miként illene — de keményen, felnőttesen. A kollégiumban, ahol lakik. Félre ne értsen, direktor uram, nem nevelő volt az illető. Mint említet­tem, Gáspár diák a felsőbb­séggel találkozott. Maradok tisztelettel Kedves Direktor Uram! Tudatom önnel, hogy Gás­pár diák nem háborog. Meg- fenyíttetését annak veszi, ami. Ez itt, a kollégiumban olyan, mint reggel a reggeli, s dél­ben az ebéd. Természetszerű, s csupán az idő függvénye, kire mikor kerül sor. Gáspár diák órája most ütött, most erőszakolta rá szabályait a szokásjog. Mert szokás az, hogy a felsőbb osztályosok megfenyítik az alsóbb osztá­lyosokat. Hol így, hol úgy. A leggyakoribb, direktor uram, az elemózsia-einstand. De hallani arról is, hogy a fel- sőbbség a megszeppent al- sóbbsággal (miképp csicskás­Kedves Direktor Uram! Ebben a furtonfurt levél­írásban — az ördög vigye el — majd megfeledkeztem ar­ról, miféle folyományokat ké­pez a fenyítés. Gáspár diák szerint időbeli láncolata van a fenyítésnek. Először a fel- sőbbség móresre tanítja az al- sóbbságot, majd amikor ez utóbbi maga is felsőbbséggé lesz (egy-két esztendő múl­^///////////A7// "SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSJ Gáspár diák nem háborog //////////////////////////////////////>■////////////////////////////////////////////////, sál szokás) vetteti be nyugvó­helyét, árudába szalajtja ap­róságokért, megitatja vele láb­vizét, kezeinél fogva kötözi az ablak rácsához, hogy lóg­jon kissé a falon... és így tovább. Hát bizony így van ez. Így van ez? No, a leg­fontosabb, hogy Gáspár diák nem háborog. Maradok tisztelettel Kedves Direktor Uram! Most csak röviden arról, mi módon történik az elemó­zsia-einstand. Az úgy megy, hogy belép a szobába a fel­sőbbség, és azt mondja: Ad­jatok kaját! Erre az alsóbb- ság — mert hát alkalmanként ő maga is megéhezik — úgy tesz, mintha nem hallaná. Több se kell: a felsőbbség vagy személyesen keresi meg és zsákmányolja a kaját, vagy ha kevésbé ambiciózus, akkor ütni kezd. A végén aztán magával viszi az elemózsiát. Maradok tisztelettel tán), ezt ugye nem kerülheti el, akkor már ő szedi ráncba az éppen eszmélő alsóbbságot. S minden kezdődik újból. Maradok tisztelettel Kedves Direktor Uram! Akkor hát a felsőbbségtól folyvást félni kell? — kérde­zem Gáspár diákot. Igen — feleli Gáspár diák. — A felsőbbségtól félni kell. Maradok tisztelettel Ui. És udvariasan, előzéke­nyen kell bánni a felsőbbség­gel, nehogy megharagudjon. Kedves Direktor Uram! Hírül vettem, hogy Gáspár diákot nem azért verték meg, mert a tanulmányi munká­ban szégyenszemre az utolsó helyen kullogna. Hanem azért, mert az alsóbbsághoz tartozik. Gáspár diák egyébként Is eminens, orvosnak készül. Igen nagyon készül, de a fel- sőbbséget most még nem tud­ja meggyógyítani. Meg sem próbálja, inkább törvénynek veszi, hogy szemére vörös függöny borul, alul lila sze­géllyel. Kapott rá gyógycsep- peket, s szentül hiszi, hogy két hét végeztével nyoma sem marad a sebesülésnek. Gáspár diáknak ezúttal szerfölött nagy szerencséje volt. Nekem ez elegendő biztosíték arra, hogy ha a felsőbbség régiójá­ba lép, eszébe sem jut visz- szavágni. így is van — mond­ja Gáspár diák —, de hát mit csináljon az ember azzal, akivel sehogy sem lehet szót érteni — azt verni kell. Maradok tisztelettel Kedves Direktor Uram! Mielőtt megszüntetném a szavak áradatát, elmesélem, miként esett meg az a dolog Gáspár diákkal. Takaródéra készült éppen, nyugvóhelyén ült, s vetkezett, midőn belé­pett a felsőbbség. Feküdj már le! — csörömpölt a hangja. Jól van, mindjárt — válaszol­ta Gáspár diák. — Feküdj le! — Jól van, mindjárt — válaszolta ismét Gáspár diák. De már így is bőbeszédű volt, kihozta sodrából a felsőbbsé- get, aki előbb csak szóló, majd páros pofonokat helye­zett el Gáspár diák arcán, aztán vegyesen. Ekképp disku- ráltak hosszú perceken át. Végül a harag zöld folyadéka olyannyira szétömlött a fel­sőbbség legmagasabban elhe­lyezkedő szervében, hogy ököllel sújtott Gáspár diák szemébe. A többit már tudja, direktor uram. Maradok tisztelettel Varga Sándor ISSN >133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents