Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
1988. OKTÓBER 13., HÉTFŐ prüf « .uniti 3 Vetés után hengereznek Folyamatosan dolgoznak a vetőgépek a Rákosvölgye Termelőszövetkezetben is. A száraz, csapadékmentes időjárás miatt a magágy nem éppen ideális, ezért gyűrűs hengerekkel tömörítik a talajt, hogy a búzaszemek minél nagyobb felületen érintkezzenek a földdel (Barcza Zsolt felvétele) Pillantás előre KEDDEN együttes kihelyezett ülést tart a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az Országgyűlés mezőgazdasági és kulturális bizottsága, amelynek témája a biotechnológia helyzete hazánkban. Ugyanezen a napon lesz a Hazafias Népfront Országos Tanácsa idősúvorúakkal foglalkozó bizottságának ülése Budapesten. SZERDÁN az egészséges és balesetmentes életmód propagandájának lehetőségeiről tanácskozik a fővárosban a balesetvédelmi társadalmi bizottság. CSÜTÖRTÖKÖN Rehabilitációs eredmények címmel tart konferenciát az Építőipari Tudományos Egyesület Veszprémben. Témája: mi lesz városaink elöregedett negyedeinek sorsa. Ugyanezen a napon BaLaíonalmádioan megnyitják a XVIII. szilikátkémiai anké- tot, ahol a cementgyártás fejlesztéséről lesz szó. PÉNTEKEN nyitják meg Budapesten azt a munkagazdasági konferenciát, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal, a Magyar Tudományos Akadémia munkatudományi bizottságával és a Magyar Közgazdasági Társaság munkaügyi szakosztályával közösen rendez. Egészségügyiek próbája Most honvédelemből vizsgáztak Peltliné Joó Katalin megnyitja a versenyt Befejeződött az OKISZ-kongresszus (Folytatás as l. oldalról.) adatokat végzünk s mindezt természetesen bérmunkában. A csömöri közösség a maga nemében az első az országban. Szerény eredményeik ellenére nagy terveken törik a fejüket s ehhez igyekeznek minden segítséget felhasználni. Szekeres Tiborné elismeréssel szólt a Pest Megyei Kiszöv támogatásáról, A vitát követően a kongresszus állást foglalt a szövetkezetek, a testületi szövetségek és az országos tanács feladatairól. Eszerint a szöFolytatni kell a párbeszédet A társadalom és az etikai értékek címmel 15 ország marxista és katolikus tudósainak részvételével Budapesten tartott háromnapos nemzetközi szimpóziumot követően szombaton a tanácskozás rendezőinek — az MTA Filozófiai Intézetének és a római pápai Gergely Egyetemnek — a képviselői sajtótájékoztatón számoltak be a konferencián tapasztaltakról. Paul Poupard bíboros, a vatikáni nem hívők titkárságának vezetője megállapította: a párbeszédet — várakozásuknak megjelelően — egymás véleményének tiszteletben tartása, a kölcsönös megértés jellemezte. A dialógusban részt vevők a fennálló véleménykülönbségek ellenére igyekeztek közös érintkezési pontokat találni. Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója elöljáróban arról szólt, hogy a mostani eszmecsere a dialógusok hosszú sorába illeszkedik. Kiemelte: első ízben ültek asztalhoz a világ két legnagyobb szellemi táborának a szocialista és a kapitalista országokból érkezett képviselői. A szimpóziumot az jellemezte, hogy a résztvevők keresték a módját, miként tudnak új módon válaszolni a kor által felvetett kérdésekre. Mindkét fél megőrizte saját integritását, s így kívánt javaslatokat tenni a világ közös problémáinak megoldására. A tanácskozáson nem az alapvető világnézeti, hanem a nagy közéleti és egyéni jelentőségű erkölcsi kérdések kerültek a figyelem homlokterébe. Az eszmecsere légkörére utalva Lukács József aláhúzta: a vitában részt vevők nem a másik fél gyenge pontjait keresték, néhány kivételtől eltekintve a konstruk- tivitás, a problémák megoldásának együttes keresése jellemezte a dialógusj. Elmondotta továbbá: elhatározták, hogy a szimpóziumon elhangzott előadásokat közös kötetben jelentetik meg, annak szimbólumaként, hogy a dialógust a marxisták és a katolikusok egyaránt sikeresnek és ftdytatandónak tartják. vetkezetek gazdasági feladatai a népgazdaság VII. ötéves tervéhez igazodnak. Legfontosabb teendőik: a lakosság áruellátásának minőségi javítása; a szolgáltatási igények magasabb színvonalú kielégítése, a háttéripari termelés fejlesztése. Az érdekképviseleti szervek feladatairól a kongresszus állásfoglalása kimondja: az OKISZ és a területi szövetségek munkájának középpontjában továbbra is a gazdaságpolitikai és mozgalmi feladatok megvalósítása áll. Erősíteni kell a szövetkezeti érdekképviseleti munka sajátos, kettős arculatát. A kongresszuson a szövetkezeti* jogszabályok korszerűsítésének elveivel kapcsolát- ban úgy foglalták, állást, hogy legyenek törvényi garanciái a szövetkezeti önállóságnak, a jogszabályok tegyék lehetővé az önkormányzati szervezet egyszerűsítését, segítsék elő a tagsági jogok és kötelezettségek jobb gyakorlását, erősítsék az érdekképviseleti munka társadalmi oldalát. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat, majd a korábbi küldöttválasztó gyűléseken megválasztott 110 taghoz titkos szavazással további 15 tagot választott az új országos tanácsba. A testület ezt követően megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta az OKISZ elnökévé Köveskuti Lajost, a Híradástechnikai Szövetkezet elnökét, alelnöké- vé pedig dr. Bernáth Tibort, a Pest Megyei KISZÖV elnökét és Gröger Józsefet, az Elektronika Átviteltechnikái Ipari Szövetkezet elnökét. Az ülésen megválasztották az elnökség további 12 tagját; a felügyelőbizottság e’tvökét és tagjait, valamint az országos tanács állandó bizottságainak elnökeit. Ezután az Országos tanács az elnökség tagjai közül kinevezte az OKISZ főtitkárává Lendvai Istvánt, és az országos tanács tagjai közül az OKISZ főtitkárhelyetteseivé Mészáros Vilmost és Németh Ferencet. (Folytatás az 1. oldalról) jó színvonalon teljesítve a hazafias honvédelmi nevelésben vállalt feladatát. A megnyitó beszédet követően Szuhár János, a megyei titkár helyettese tartott rövid eligazítást a csapatoknak. Közben kérésünkre Gál Aranka gyógyszerész, a ceglédi kórház Pest megyét képviselő csapatának vezetője röviden bemutatta versenyzőtársait. Barhács Erika műtősnő, Kostyalikné Boskó Éva ideggondozó, dr. Hazafi József orvos, Gajdács Sándor elmeszakápoló, Nyújtó Ferenc szakközépiskolás és Nagy Béla sofőr tartozott a csapatba, s elkísérte őket dr. Habony Pál szülészorvos, dr. Túri József, a központi mentőszolgálat főorvosa és Temesvári Mihály, az egészségügyiek szakszervezete megyei sport- bizottságának a vezetője, no meg természetesen Randies Béla, az MHSZ ceglédi városi titkára is. A szadai lőtéren szombaton megrendezett járőrversenyen a férfiaknak 3 ezer, a nőknek 2 ezer méteren kellett az akadályokat leküzdeniük. Fényes Tamás, a nagykátai területi vezetőség főelőadója elmagyarázta, hogy a versenyzőknek a kispuskával a bukó alakot Erről olvastam Hercegek és királyok A népfront napilapjának tévékritikusa megrótta a Teleferét, amiért országos nyilvánosságot adott annak a különös hölgynek, aki házasságai, köztük egy herceggel kötött frigye révén módossá vált, s erdélyi származék lévén, úgy érzi, dollárjaiból a Nemzeti Színház javára is illik adnia. Kritikusunk szerint dicsfénnyel venni körül azokat, akik a sokból sokat adnak, sértés a keveset adó sokasággal' szemben. Mint a sokaság névtelenjeinek egyike, örömest értek ebben egyet, a föl- léptetést illetően azonban másképp vélekedem. Ügy gondolom, Vitray velünk van. Ahogyan a különös fejdíszeivel pompázó, hódításaival dicsekvő hölggyel bánt, ahogyan ránk nézett, miközben az adományozó adomázott. ezt beszédesen tudtunkra adta. De hát nem a Teleferéről akarok szólni. Azt a kérdést szeretném illő szerénységgel föltenni, hogy is állunk a nyolcvanas évtized második felében a főúri személyekkel. S hogyan a névtelen sokasággal, a földművelőkkel, munkásokkal, a kisvárosi és falusi tanítókkal, a kishivatalno- kokkal, az ápolónőkkel, a körzeti orvosokkal a postásokkal, a pékekkel, a mozdony- vezetőkkel és a kalauzokkal? Olvasmánytöredékek kavarognak a fejemben. Miről olvastam azokban a napokban a népfront napilapjában? Arról, hogy a szegedi egyetem klubjában még az ablakokban is ültek egyik este. Kire vártak nagy türelemmel? A totókirályra. A totókirály, mint a terjedelmes cikkből megtudtuk, haknizik. Nyilván másutt is kíváncsiak rá. Ha késve is, ő megérkezik, és a nyilvánosság elé tárja élményeit. Hadd művelődjenek az egyetemi polgárok. Bizonyára megdobogtatta szívüket a totókirály bejelentése: ismét nyert, kétmilliót, tizenhétezer forintnyi befektetéssel. A nagy lebukás, a börtönévek után még mindig ö a király. Nem pedig mi, akik szeptember óta tíz forintért vásárolunk egy-egy szelvénykét, s hétfőnként megállapítjuk, az egyik oszlopban hetesünk. a másikon hatosunk van. Persze, ha tizenhétezret dobhatánk be. Honnan lenne nekünk tizenhétezer forintunk totóra... A sportújságban is olvastam az idő tájt egy sikeres emberről. Ám ez korántsem oly egyértelmű. A szövegben sok az idézőjeles szó. Az egykori híres élversenyző ma csirketenyésztéssel foglalkozik. Jól megy sora, felesége szerint most élnek. Az írásból mégis valami tétovaság árad. Szerzője nem tudja eldönteni, lecsúszott ez az ember vagy fölemelkedett. A paraszt szót mindenesetre idézőjelbe teszi. A csirketenyésztő nem is paraszt, hanem farmer. Így azért más. Csirkefarmer — ez már valami. A legtöbb alighanem a csirkeki- rály lenne, de ott még nem tartunk. Az viszont bizonyosság, hogy a főúri rangok ismét régi fényükben ragyognak. A negyvenes, ötvenes évek világhírű magyar focistáját egy ország nevezte öcsinek, mintegy kifejezve, közülünk való ő, olyan, mint mi, csak ügyesebben bánik a labdával. A hatvanas évek sztárja már Császár. Ezzel elismertük, nemcsak a labdával bánik jobban, hanem más anyagból van gyúrva. Fölöttünk áll. A nyolcvanas esztendők mind színesebbé váló magazinjai tele vannak főúri személyekkel. Igaziakkal és felkapaszkodottakkal. Hercegekkel, királyokkal, főségek- kel. S mivel a család intézményének erősítésén fáradozunk, a király és a herceg körül ott a népes gyereksereglet. lássátok, így kell ezt. N e tessék ám azt hinni, hogy bírálom a lapokat. Szó sincs róla. A hiba bennünk van. Elolvassuk mi azokat az írásokat, amelyekben közönséges, nem levagy fielcsúszott, hanem eleitől fogva csirketenyésztéssel foglalkozó emberről szólnak? Vagy a vasesztergályesról, szövőnőről szóló riportokat elolvassuk? Ugye nem. A szerkesztő tisztában van ezzel, hiszen közülünk való, nálunk nincsenek újságki- rályoik. Azt mondja tehát a szerkesztő: szövőnő, vasöntő, kalauz nem kell? Tessék, itt a herceg, a gróf, a király, olvassátok, s maradjatok veszteg. Kör Pál Célra tartanak a lányok kell eltalálniuk, aztán gránátot dobnak távolba, majd következik a kötélmászás két merev pont között. Ezek a honvédelmi jellegű ^próbák. Az egészségügyi feladatokat pedig az elsősegélynyújtó tesztkérdések, az élesztési, s a ficam és törés esetén szükséges elsősegélynyújtás gyakorlatai jelentették; Vasárnap a gödöllői egyetem atlétikai pályáján az ösz- szetett honvédelmi verseny tette próbára a csapatok állóEgyensúlyozás az akadályon képességét, ügyességét. Vízhányó Károly, a váci városi vezetőség főelőadója itt arra hívta fel a figyelmet, hogy egyéni értékelés nincs, tehát ki-ki nem önmagáért, hanem az egész csapatért küzd. Vasárnap délután a szadai lőtéren volt- az eredményhirdetés. Matulay Antal, a megyei MHSZ-vezetőség főelőadója már a hivatalos, ceremónia előtt megsúgta: nem vallottunk szégyent. Sőt, ha a versenyrendezés színvonalát tekintjük, az ország minden részéről idese- reglett szakemberek szerint eddig ez volt a legjobb. Elismerés illeti ezért az aszódi honvédalakulat parancsnokait, közülük is a végig a helyszínen levő Sztán István őrnagyot, de a kiskatonákat is, hiszen a 260 versenyző és kísérőik ellátásához minden szükséges berendezést idetelepítettek, s az általuk felszolgált menüket is mindenki ízletesnek és bőségesnek találta. Ezen a versenyen senki sem érezhette magát vesztesnek, s nemcsak azért, mert a Gödöllő város címerével ellátott ajándéktárgyakból minden csapat részesült. De mert minden versenynek vannak helyezettjei, ezért kötelességszerűen ideírjuk, hogy első lett: Vas, második Heves, harmadik Csongrád; Pesit megye csapata a tizenkettedik helyezést szerezte meg. „ Cseri Sándor Eg és föld között a kötélen Barcza Zsolt felvételei
