Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

1988. OKTÓBER 13., HÉTFŐ prüf « .uniti 3 Vetés után hengereznek Folyamatosan dolgoznak a vetőgépek a Rákosvölgye Terme­lőszövetkezetben is. A száraz, csapadékmentes időjárás miatt a magágy nem éppen ideális, ezért gyűrűs hengerekkel tö­mörítik a talajt, hogy a búzaszemek minél nagyobb felületen érintkezzenek a földdel (Barcza Zsolt felvétele) Pillantás előre KEDDEN együttes kihelyezett ülést tart a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen az Országgyű­lés mezőgazdasági és kulturális bizottsága, amelynek témája a biotechnológia helyzete hazánk­ban. Ugyanezen a napon lesz a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa idősúvorúakkal foglalkozó bizottságának ülése Budapesten. SZERDÁN az egészséges és bal­esetmentes életmód propagandá­jának lehetőségeiről tanácskozik a fővárosban a balesetvédelmi tár­sadalmi bizottság. CSÜTÖRTÖKÖN Rehabilitációs eredmények címmel tart konfe­renciát az Építőipari Tudományos Egyesület Veszprémben. Témája: mi lesz városaink elöregedett ne­gyedeinek sorsa. Ugyanezen a na­pon BaLaíonalmádioan megnyit­ják a XVIII. szilikátkémiai anké- tot, ahol a cementgyártás fejlesz­téséről lesz szó. PÉNTEKEN nyitják meg Buda­pesten azt a munkagazdasági kon­ferenciát, amelyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatallal, a Magyar Tudományos Akadémia munkatudományi bi­zottságával és a Magyar Közgaz­dasági Társaság munkaügyi szak­osztályával közösen rendez. Egészségügyiek próbája Most honvédelemből vizsgáztak Peltliné Joó Katalin megnyitja a versenyt Befejeződött az OKISZ-kongresszus (Folytatás as l. oldalról.) adatokat végzünk s mindezt természetesen bérmunkában. A csömöri közösség a ma­ga nemében az első az or­szágban. Szerény eredményeik ellenére nagy terveken törik a fejüket s ehhez igyekeznek minden segítséget felhasznál­ni. Szekeres Tiborné elisme­réssel szólt a Pest Megyei Kiszöv támogatásáról, A vitát követően a kong­resszus állást foglalt a szö­vetkezetek, a testületi szövet­ségek és az országos tanács feladatairól. Eszerint a szö­Folytatni kell a párbeszédet A társadalom és az etikai értékek címmel 15 ország marxista és katolikus tudó­sainak részvételével Buda­pesten tartott háromnapos nemzetközi szimpóziumot kö­vetően szombaton a tanács­kozás rendezőinek — az MTA Filozófiai Intézetének és a római pápai Gergely Egyetemnek — a képviselői sajtótájékoztatón számoltak be a konferencián tapasztal­takról. Paul Poupard bíboros, a vatikáni nem hívők titkársá­gának vezetője megállapítot­ta: a párbeszédet — várako­zásuknak megjelelően — egy­más véleményének tiszteletben tartása, a kölcsönös megértés jellemezte. A dialógusban részt vevők a fennálló véle­ménykülönbségek ellenére igyekeztek közös érintkezési pontokat találni. Lukács József akadémikus, az MTA Filozófiai Intézeté­nek igazgatója elöljáróban ar­ról szólt, hogy a mostani esz­mecsere a dialógusok hosszú sorába illeszkedik. Kiemelte: első ízben ültek asztalhoz a világ két legnagyobb szellemi táborának a szocialista és a kapitalista országokból érke­zett képviselői. A szimpóziu­mot az jellemezte, hogy a résztvevők keresték a mód­ját, miként tudnak új módon válaszolni a kor által felve­tett kérdésekre. Mindkét fél megőrizte saját integritását, s így kívánt javaslatokat tenni a világ közös problémáinak megoldására. A tanácskozá­son nem az alapvető világ­nézeti, hanem a nagy közéleti és egyéni jelentőségű erkölcsi kérdések kerültek a figye­lem homlokterébe. Az eszmecsere légkörére utalva Lukács József alá­húzta: a vitában részt vevők nem a másik fél gyenge pont­jait keresték, néhány kivé­teltől eltekintve a konstruk- tivitás, a problémák megol­dásának együttes keresése jellemezte a dialógusj. Elmon­dotta továbbá: elhatározták, hogy a szimpóziumon elhang­zott előadásokat közös kötet­ben jelentetik meg, annak szimbólumaként, hogy a dia­lógust a marxisták és a ka­tolikusok egyaránt sikeresnek és ftdytatandónak tartják. vetkezetek gazdasági feladatai a népgazdaság VII. ötéves tervéhez igazodnak. Legfonto­sabb teendőik: a lakosság áruellátásának minőségi javí­tása; a szolgáltatási igények magasabb színvonalú kielégí­tése, a háttéripari termelés fejlesztése. Az érdekképviseleti szervek feladatairól a kongresszus ál­lásfoglalása kimondja: az OKISZ és a területi szövet­ségek munkájának közép­pontjában továbbra is a gaz­daságpolitikai és mozgalmi feladatok megvalósítása áll. Erősíteni kell a szövetkezeti érdekképviseleti munka sajá­tos, kettős arculatát. A kongresszuson a szövet­kezeti* jogszabályok korszerű­sítésének elveivel kapcsolát- ban úgy foglalták, állást, hogy legyenek törvényi garanciái a szövetkezeti önállóságnak, a jogszabályok tegyék lehetővé az önkormányzati szervezet egyszerűsítését, segítsék elő a tagsági jogok és kötelezettsé­gek jobb gyakorlását, erősít­sék az érdekképviseleti mun­ka társadalmi oldalát. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumo­kat, majd a korábbi küldött­választó gyűléseken megvá­lasztott 110 taghoz titkos sza­vazással további 15 tagot vá­lasztott az új országos ta­nácsba. A testület ezt köve­tően megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta az OKISZ elnökévé Köveskuti Lajost, a Híradástechnikai Szövetkezet elnökét, alelnöké- vé pedig dr. Bernáth Tibort, a Pest Megyei KISZÖV elnö­két és Gröger Józsefet, az Elektronika Átviteltechnikái Ipari Szövetkezet elnökét. Az ülésen megválasztották az elnökség további 12 tagját; a felügyelőbizottság e’tvökét és tagjait, valamint az orszá­gos tanács állandó bizottsá­gainak elnökeit. Ezután az Országos tanács az elnökség tagjai közül kinevezte az OKISZ főtitkárává Lendvai Istvánt, és az országos tanács tagjai közül az OKISZ főtit­kárhelyetteseivé Mészáros Vilmost és Németh Ferencet. (Folytatás az 1. oldalról) jó színvonalon teljesítve a ha­zafias honvédelmi nevelésben vállalt feladatát. A megnyitó beszédet köve­tően Szuhár János, a megyei titkár helyettese tartott rövid eligazítást a csapatoknak. Köz­ben kérésünkre Gál Aranka gyógyszerész, a ceglédi kórház Pest megyét képviselő csapa­tának vezetője röviden bemu­tatta versenyzőtársait. Barhács Erika műtősnő, Kostyalikné Boskó Éva ideggondozó, dr. Hazafi József orvos, Gajdács Sándor elmeszakápoló, Nyújtó Ferenc szakközépiskolás és Nagy Béla sofőr tartozott a csapatba, s elkísérte őket dr. Habony Pál szülészorvos, dr. Túri József, a központi men­tőszolgálat főorvosa és Temes­vári Mihály, az egészségügyiek szakszervezete megyei sport- bizottságának a vezetője, no meg természetesen Randies Béla, az MHSZ ceglédi városi titkára is. A szadai lőtéren szombaton megrendezett járőrversenyen a férfiaknak 3 ezer, a nőknek 2 ezer méteren kellett az aka­dályokat leküzdeniük. Fényes Tamás, a nagykátai területi vezetőség főelőadója elmagya­rázta, hogy a versenyzőknek a kispuskával a bukó alakot Erről olvastam Hercegek és királyok A népfront napilapjának tévékritikusa megrótta a Teleferét, amiért orszá­gos nyilvánosságot adott annak a különös hölgynek, aki házasságai, köztük egy her­ceggel kötött frigye révén módossá vált, s erdélyi származék lévén, úgy érzi, dol­lárjaiból a Nemzeti Színház javára is illik adnia. Kritikusunk szerint dicsfénnyel venni körül azokat, akik a sokból sokat adnak, sértés a keveset adó sokasággal' szemben. Mint a sokaság névtelenjeinek egyike, örömest értek ebben egyet, a föl- léptetést illetően azonban másképp véle­kedem. Ügy gondolom, Vitray velünk van. Ahogyan a különös fejdíszeivel pompázó, hódításaival dicsekvő hölggyel bánt, aho­gyan ránk nézett, miközben az adományo­zó adomázott. ezt beszédesen tudtunkra adta. De hát nem a Teleferéről akarok szólni. Azt a kérdést szeretném illő szerénység­gel föltenni, hogy is állunk a nyolcvanas évtized második felében a főúri szemé­lyekkel. S hogyan a névtelen sokasággal, a földművelőkkel, munkásokkal, a kisvá­rosi és falusi tanítókkal, a kishivatalno- kokkal, az ápolónőkkel, a körzeti orvosok­kal a postásokkal, a pékekkel, a mozdony- vezetőkkel és a kalauzokkal? Olvasmánytöredékek kavarognak a fe­jemben. Miről olvastam azokban a na­pokban a népfront napilapjában? Arról, hogy a szegedi egyetem klubjában még az ablakokban is ültek egyik este. Kire vártak nagy türelemmel? A totókirályra. A totókirály, mint a terjedelmes cikkből megtudtuk, haknizik. Nyilván másutt is kíváncsiak rá. Ha késve is, ő megérkezik, és a nyilvánosság elé tárja élményeit. Hadd művelődjenek az egyetemi polgá­rok. Bizonyára megdobogtatta szívüket a totókirály bejelentése: ismét nyert, két­milliót, tizenhétezer forintnyi befektetés­sel. A nagy lebukás, a börtönévek után még mindig ö a király. Nem pedig mi, akik szeptember óta tíz forintért vásáro­lunk egy-egy szelvénykét, s hétfőnként megállapítjuk, az egyik oszlopban hete­sünk. a másikon hatosunk van. Persze, ha tizenhétezret dobhatánk be. Honnan len­ne nekünk tizenhétezer forintunk totóra... A sportújságban is olvastam az idő tájt egy sikeres emberről. Ám ez korántsem oly egyértelmű. A szövegben sok az idé­zőjeles szó. Az egykori híres élverseny­ző ma csirketenyésztéssel foglalkozik. Jól megy sora, felesége szerint most élnek. Az írásból mégis valami tétovaság árad. Szerzője nem tudja eldönteni, lecsúszott ez az ember vagy fölemelkedett. A pa­raszt szót mindenesetre idézőjelbe teszi. A csirketenyésztő nem is paraszt, hanem farmer. Így azért más. Csirkefarmer — ez már valami. A legtöbb alighanem a csirkeki- rály lenne, de ott még nem tartunk. Az viszont bizonyosság, hogy a főúri rangok ismét régi fényükben ragyognak. A negy­venes, ötvenes évek világhírű magyar fo­cistáját egy ország nevezte öcsinek, mint­egy kifejezve, közülünk való ő, olyan, mint mi, csak ügyesebben bánik a labdával. A hatvanas évek sztárja már Császár. Ezzel elismertük, nemcsak a labdával bánik job­ban, hanem más anyagból van gyúrva. Fölöttünk áll. A nyolcvanas esztendők mind színeseb­bé váló magazinjai tele vannak főúri sze­mélyekkel. Igaziakkal és felkapaszkodot­takkal. Hercegekkel, királyokkal, főségek- kel. S mivel a család intézményének erő­sítésén fáradozunk, a király és a herceg körül ott a népes gyereksereglet. lássátok, így kell ezt. N e tessék ám azt hinni, hogy bírálom a lapokat. Szó sincs róla. A hiba bennünk van. Elolvassuk mi azokat az írásokat, amelyekben közönséges, nem le­vagy fielcsúszott, hanem eleitől fogva csir­ketenyésztéssel foglalkozó emberről szól­nak? Vagy a vasesztergályesról, szövőnő­ről szóló riportokat elolvassuk? Ugye nem. A szerkesztő tisztában van ezzel, hiszen közülünk való, nálunk nincsenek újságki- rályoik. Azt mondja tehát a szerkesztő: szövőnő, vasöntő, kalauz nem kell? Tes­sék, itt a herceg, a gróf, a király, olvas­sátok, s maradjatok veszteg. Kör Pál Célra tartanak a lányok kell eltalálniuk, aztán gráná­tot dobnak távolba, majd kö­vetkezik a kötélmászás két merev pont között. Ezek a honvédelmi jellegű ^próbák. Az egészségügyi feladatokat pedig az elsősegélynyújtó tesztkér­dések, az élesztési, s a ficam és törés esetén szükséges első­segélynyújtás gyakorlatai je­lentették; Vasárnap a gödöllői egye­tem atlétikai pályáján az ösz- szetett honvédelmi verseny tette próbára a csapatok álló­Egyensúlyozás az akadályon képességét, ügyességét. Vízhá­nyó Károly, a váci városi ve­zetőség főelőadója itt arra hív­ta fel a figyelmet, hogy egyéni értékelés nincs, tehát ki-ki nem önmagáért, hanem az egész csapatért küzd. Vasárnap délután a szadai lőtéren volt- az eredményhir­detés. Matulay Antal, a me­gyei MHSZ-vezetőség főelő­adója már a hivatalos, cere­mónia előtt megsúgta: nem vallottunk szégyent. Sőt, ha a versenyrendezés színvonalát tekintjük, az or­szág minden részéről idese- reglett szakemberek szerint eddig ez volt a legjobb. Elisme­rés illeti ezért az aszódi hon­védalakulat parancsnokait, kö­zülük is a végig a helyszínen levő Sztán István őrnagyot, de a kiskatonákat is, hiszen a 260 versenyző és kísérőik ellátásá­hoz minden szükséges beren­dezést idetelepítettek, s az ál­taluk felszolgált menüket is mindenki ízletesnek és bősé­gesnek találta. Ezen a versenyen senki sem érezhette magát vesztesnek, s nemcsak azért, mert a Gödöl­lő város címerével ellátott ajándéktárgyakból minden csapat részesült. De mert min­den versenynek vannak helye­zettjei, ezért kötelességszerűen ideírjuk, hogy első lett: Vas, második Heves, harmadik Csongrád; Pesit megye csapa­ta a tizenkettedik helyezést szerezte meg. „ Cseri Sándor Eg és föld között a kötélen Barcza Zsolt felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents