Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jy , IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK Erősödő szakmaközi bizottságok (3. oldal) A hagyományok és a médosság (5. oldat) Vasoszlopnak szorította (8, oldal) x Világszerte várakozás, bizakodás A Gorbacsov-Reagan találkozó bejelentésének visszhangja Megelégedéssel és megnyug­vással fogadták szerte a vi­lágon azt a keddi bejelentést, hogy Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan októbet\ 11—12- én találkozót tart az izlandi fővárosban. A munkatalálko­zón kidolgozhatják egy olyan csúcstalálkozó alapjait, amely már konkrét eredményekhez vezet a fegyverzetcsökkentés terén — tűnik ki az első nyilatkozatokból. Az izlandi csúcstalálkozó híre vezető helyre került a szovjet sajtóban. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, a kezdeményezés a szovjet fél­től indult ki. Maga Mihail Gorbacsov utalt arra Krasz- nodárban, hogy kibontakozó­ban vannak az szovjet— amerikai kapcsolatok javulá­sának körvonalai. Erre enge­dett következtetni Eduard Sevardnadze külügyminiszter­nek az ENSZ-közgyülés ülés­szakán elhangzott beszéde is. Szovjet vélemény szerint a washingtoni találkozónak konkrét fegyverzetkorlátozási és biztonságpolitikai eredmé­nyek elérését kell célul ki­tűznie. Célszerűnek tűnt, hogy a washingtoni csúcsta­lálkozó előkészítő munkálatai­CSELEKVÉS Ö röklött és magunk megkínlódta bölcses­ségeink hegye a fel­hőkbe vész. A bölcsessé­geknek azonban örök sor­sa: gyakran emlegetik és ritkán tartják be azokat. Itt van például egy csinos darabka a hegy kőgörgete­géből. Cervantes Don Qui- jote-ja azt mondja szol­gájának: „Tudd meg, Sancho, hogy az egyik em­ber nem több a másiknál, ha a másiknál többet nem cselekszik.” Milyen igaz! És milyen keservesen ne­héz betartani, betartatni, ehhez igazodni, ennek megfelelően ítélni...! Azt mondja a városi tanács el­ső embere, a tavaly első fajén megválasztott ta­nácstagok közül — a tes­tületnek több mint az egy- harmada cserélődött ki — jó néhányan a népakarat­nak megfelelően azért ke­rültek tisztükbe, mert olyan jól odamondogató- sak... S való igaz, az így szóba került személyek már a jelölőgyűlésen taka­ros programbeszédet rögtö­nöztek, a választási sikert pedig további biztatásként kezelve, nagy önbizalom­mal nyilvánítottak véle­ményt a tanács bizottságai­nak ülésein, a teljes testü­let összejövetelein első, második alkalommal. Az­után — mondja az elnök — fokozatosan megcsende­sedtek, korábbi önmaguk­hoz képest szinte szótlanok lettek. Mi történt a voksok le­adása óta eltelt tizenhat hónap alatt, hogy az lett, ami lett, az odamondoga- tásból csendesség? Nem több — igaz, nem is keve­sebb — az, ami történt, mint az érintettek számára létrejött szavak és csele­kedetek összekötésének kényszere. Igen, kényszer­ről kell szólnunk, hiszen becsületes, megbízatásukat komolyan vevő emberek az érintettek, akik kellő er­kölcsi érzékkel felismerték, a puszta vélemény, az ön­magában álló bírálat, an­nak elsorolása, mit kellene jobban, má ként — kevés! Korábban, a testületeken kívül lehetett és egysze­rűbb volt így „odamondo­gatni”, most már azonban — a testületen belül — furcsán hat, hiszen önma­gát is a címzettek között leli, önmagát is kérdeznie kell, te mit tettél a javára, ellenére ennek az ügynek, ennek a konkrét teendő­nek?! S amikor úgy álta­lában szól(t) a mese, felü­letes. kapkodó a társadal­mi munka szervezése, elő­készítése a városban, könnyebb volt a bírálat helyzete, mint most, ami­kor a testületi társak visz- szakérdeznek, a magad vá­lasztókerületében te ho­gyan szerveztél, miként ké- ( szítettél elő egy-egy ak­ciót, ott voltál-e elsőnek a cselekvők között, s utolsó­ként mentél-e el?! Azonos az előbbiekkel a körülmények szorító bilin­cse akkor is, amikor ta­nácstagi beszámolók rend­szeres megtartásáról, szín­vonaláról van szó, a lakó­telepi választókerületekben a csekély érdeklődés okai­ról és í°v tovább, szinte végtelen ugyanis a lehet­séges szituációk köre. Pusztán arról lenne szó, mennyire más és más do­log hirdetni az igét, mi lenne a kívánatos, a he­lyes, illetve az igének ér­vényt szerezni a minden­napos munkában? Erről is szó van. “Valóban sokkal könnyebb a másokat biz­tató, korholó közéleti ige­hirdetés — találtatnak, akik egészen ügyesen csi­nálják! —, mint az igék szerinti élés, cselekvés, s a példamutatásra támasztott bírálat, mit lehetne job­ban, mit kellene ésszerűb­ben csinálni. A települések, a munka­helyek közéletének régi rákfenéje a kiválasztási, kiválási • mechanizmusok némely elemének téves működése, hibája. Tagad­hatatlanul népszerűségre tesznek szert sokan olya­nok, akik nem mással, csupán a jól odamondoga- tással tűnnek ki, akik „bátrak”, mert nemcsak a kormányt, hanem a helyi párttitkárt, tanácselnököt, az általuk irányított testü­leteket is bírálják ... E zeknek az embereknek a nagyobb része tisz­tességes szándékú, be­csületes i"”ekezetű, csak éppen — objektív helyze­téből következően — más­ként látja rész és egész viszonyát, mint akkor, amikor maga is szerepet vállal a döntést hozók, a haladás irányait elhatáro­zók között. A kisebbség viszont — és azért ne vél­jük elhanyagolható kisebb­ségnek ezt a csoportot! — csak beszél, beszél, bírál, követel, a részvételt, a cselekvést viszont mások­nak hagyja, fenntartva magának a jogot, majd is­mét megmondja a vélemé­nyét ... Mintha szaporod­nának. ennek a közéleti magatartásnak a hívei, gyakorlói, s tetéződik a baj azzal, hogy a kisközössé­gek gyakran utat nyitnak előttük, lehetséges megvál­tót vélve felfedezni ben­nük bajaikra, gondjaikra. S mire kiderül a tévedés, mire nyilvánvaló a csaló­dás, addigra esztendők szaladtak el. Szavakkal. Tettek nélkül. i Mészáros Ottó nak egy részét a legfelsőbb szinten végezzék el. Ez egy­részt bizonyítja, hogy a nézet- különbségek továbbra is je­lentősek, másrészt azt, hogy szovjet részről — mint arra Mihail Gorbacsov Kraszno- dárban utalt — továbbra is készek mindent megtenni a kétoldalú kapcsolatok javítá­sáért. A Koppenhágában tartózko­dó Georgij Arbatov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjet Tudományos Akadémia Amerika- és Kana- da-kutató Intézetének nem­zetközi hírű igazgatója óvott a konkrét eredményekkel kapcsolatos túl-ott várakozá­soktól, mivel a reykjaviki ta­lálkozó sokkal inkább egy „érett csúcstalálkozót” hiva­tott előkészíteni. Ugyanakkor Gorbacsov és Reagan októbe­ri megbeszélése „jóval több (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a búza vetése Felgyorsult a betakarítás Igencsak benne járnak a mezőgazdasági üzemek az őszi csúcsmunkák időszaká­ban. Több, mint 100 ezer hek­táron kell előkészíteni a ta­lajt az őszi vetések alá, csak­nem 3 ezer hektárról kell be­takarítani a cukorrépát, 55 ezer 600 hektárról a kukori­cát. Mivel a csövek már szá- razak, felgyorsult a tengeri betakarítása, annál is inkább, mert a korábbi évekkel ellen­tétben csöhullás is tapasztal­ható. A kómbájnoknak nem okoz gondot a morzsolás sem, hiszen., a kényszerérés miatt könnyen elválik a szem a osutkától. Á kukorica vetésterületének mintegy 10—15 százalékát ta­karították be a mezőgazdasá­gi nagyüzemek, de a Kiskun­sági Állami Gazdaságban pél­dául jóformán, már be is fe­jezték ezt a munkát. A siló­€pül a második szakasz Összefogás gázvezeték Megkezdődött az összefogás gázvezeték második szakaszá­nak építése. A későbbi üze­meltető, a siófoki .székhelyű Gáz- és Olajszállító Vállalat szakemberei szerdán hozzá­fogtak a Hajdúszoboszló és Beregdaróc közötti 123 kilo­méteres gázvezeték-szakasz terepelőkészítésének munká­lataihoz. A siófoki vállalat végzi el a vezetékek lefekte­tését és az üzemeltető beren­dezések felszerelését is, A há- rommilliárd forint értékű munkával igen rövid idő alatt, 1987 szeptemberére kell elké­szülniük. Ez azt jelenti, hogy a Dunai Vasmű által szállított csövekből havonta — a téli hónapokat is beleértve — ti­zenegy és fél kilométernyi ve­zetéket fektetnek le. A teljes vezetékrendszer 1988-ra épül ki, és lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból évente a ko­rábbinál két-három milliárd köbméterrel több földgáz ér­kezzen hazánkba. kukoricából sincs már sok hátra. Ugyanakkor gondot je­lent, hogy nem készülhetett belőle jó tömegtakarmány, mert az aszály miatt romlott a minősége. Bár a mezőgazdászok na­gyon várják a csapadékot, en­nek hiányában is hozzákezd­tek a búza vetéséhez. Igaz, a munkával csak lassan halad­nak, várják, hátha megérke­zik a jótékony eső. Eddig mintegy 1200 hektáron vetet­ték el a búzát Pest megyében. Az Örkényi Béke Termelőszö­vetkezetben például már 40 hektáron került földbe a ke­nyérgabona magja. Az utóbbi napokban fel­gyorsult a szölöszüret is. Igaz, a termés nem éri el a tervezettet, de a mustok cu­kortartalma jóval magasabb a tavalyinál. Jó ütemben ha­lad az alma szedése, a zöld- ségnövényék betakarítása is. A kertészeti munkálatokat 4—5 ezer diák és 220 katona is segíti. B. Z. Kádár János interjút adott Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Vi- talij Ignatyenkót, a Novoje Vremja című szovjet hetilap főszerkesztőjét és interjút adott a lap számára. A talál­kozón részt vett Barabás Já­nos, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese. A 21. ülésszak Magyar-bolgár tárgyalások Maróthy Lászlónak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek, a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ma­gyar tagozata elnökének meg­hívására szerdán Budapestre érkezett Kiril Zarév minisz­terelnök-helyettes, a bizottság bolgár társelnöke. A nap fo­lyamán a társelnökök vezeté- sével megkezdte munkáját a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 21. ülés­szaka, amelyen megvitatják a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésé­vel összefüggő kérdéseket. Párt- és állami vezetők látogatása Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke két­napos látogatást tett Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Szerdán, látogatásának má­sodik napján, a megye veze­tőinek kíséretében Sátoralja­újhelyre utazott. A városi pártbizottság székházában Skapinyecz Gyula, a városi első titkár és Kazsimérszki Felavatták a szentendrei zeneiskolát Találkozni az igazi muzsikával A város apraja-nagyja ösz- szesereglett tegnap, a késő dél­utáni órákban, hogy jelen le­hessen Szentendre életének méltán nagyra tartott esemé­nyén, a Vujicsics Tihamér Ze­neiskola ünnepélyes avatásán. Ott volt Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhe­lyettese, valamint Szentendre vezetői, köztük Rozgonyi Er- nőné dr., az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Színi István, a városi ta­nács elnöke, a helyi gazdasági egységek vezetői, képzőművé­szek, a megyei zeneiskolák képviselői. Részt vettek az ese­ményen Vujicsics Dusánná, az iskola névadójának édesanyja és a család más tagjai is. A környezethez és a hely­hez méltóan, tisztán, szépen énekelte el a közönség a Him­nuszt, amely után Szabó Fe­renc, a városi tanács műve­lődési osztályvezetője köszön­tötte a megjelenteket. Ezt kö­vetően Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bizottsá­gának osztályvezetője mondott ünnepi beszédet. Mint hang­súlyozta, minden lépés, min­den cselekedet, amely a zenei nevelés lehetőségeit bővíti, el­ismerést érdemel, hiszen iga­zán emberséges társadalom nem alakulhat ki ott, ahol olyan generációk egymásután­ja hagyja el az iskolák több­ségét, amely életének legfogé­konyabb szakaszában, az is­kolai nevelés és oktatás évei Az avatás után a vendégek és rokonok megtekintették Vuji­csics Tihamér szobrát. A képen (balról jobbra): Bánk Zsu­zsanna, Jessity Mila és Vujicsics Dusánné. (Erdősi Ágnes felvétele) alatt, nem találkozik az igazi muzsikával. Dr. Tóth Béla, a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója azokat a képzőművészeti alkotásokat méltatta, amelyek az iskolát díszítik. Számos szentendrei művész tette képeivel szebbé, gazdagabbá a zene új otthoná­nak falait. Méltatta Ligeti Erika szobrászművész bronz reliefjét, amely a bejáratnál fogadja az érkezőt. Hangsúlyo­san szólt Öcsat Károly Vuji- csics-szobor portréjáról, ame­lyet leleplezve azt a reményét fejezte ki, hogy Vujicsics ze- neszeretetén túl, emberszerete­tére, a nemzetek közötti meg­értés elmélyítésére irányuló törekvéseire is emlékeztet majd. Bánk Zsuzsanna, az iskola igazgatónője köszönte meg vé­gezetül azt a városi, megyei és társadalmi segítséget, amely nélkül ez az intézmény nem készülhetett volna el. A nap méltó befejezéseként, valamint a zenei világnap tisz­teletére, Zaszkaliczky Tamás orgonamű,vész adott hangver­senyt, közreműködött Kertész István barokkhegedűn és Pé­teri Judit csembalón. Kö. Zs. Ferenc, a városi tanács elnö­ke fogadta. Ezt követően a városnéző séta során az Elnö­ki Tanács elnöke megtekintet­te a műemlék épületekben gazdag belvárost, a napokban átadott 8 tantermes, korsze­rűen felszerelt új általános iskolát. A látogatás következő állo­mása Széphalom volt. Loson- czi Pál ott elsőként a Kazin- czy-mauzóleumot kereste fel és koszorút helyezett el Ka­zinczy Ferenc síremlékén. A program Sátoraljaújhelyen folytatódott. Az Elzett Certa gyárban Bosonczi Pál meg­hallgatta Szilágyi László ve­zérigazgató beszámolóját az ez év januárjában önállósult vállalat helyzetéről, munkájá­ról. A beszámolót követő üzemlátogatás után a gyár egyik fiatal dolgozója — Orosz József szakmunkás, a csiszolóműhely meo-csoport- vezetője — látta vendégül sa­ját otthonában az Elnöki Ta­nács elnökét. Látogatásának befejezése­ként az Elnöki Tanács elnö­ke részt vett és felszólalt a Sátoraljaújhely várossá nyil­vánításának 725. évfordulója alkalmából rendezett jubileu­mi tanácsülésen. Az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács, a kormány üdvöz­letét tolmácsolta a város min­den lakójának. Az ünnepi ta­nácsülés után, amelyen dísz­polgári címet és Pro Űrbe kitüntetéseket is átadtak, Lo- sonczi Pál elutazott Borsod megyéből. ★ Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke kétnapos láto­gatást tett Tolna megyében. Kedden Szekszárdon Péter Szigfrid, a. megyei pártbizott­ság első titkára, valamint Császár József megyei tanács­elnök fogadta. Szerdán a kis- vejkei Szabadság Tsz-ben Ta­más Ádám, a bonyhádi váro­si pártbizottság első titkára, Kasler Antal tsz-elnök és Gyergyói József, a szövetkezet párttitkára fogadta Gyenés Andrást. A KEB elnöke dél­után üzemlátogatást tett a Bonyhádi Zománcárugyárban. Ezután a gyárban pártaktíva- értekezletet rendeztek, ahol Gyenes András tájékoztatót tartott a pártélet időszerű kérdéseiről. \

Next

/
Thumbnails
Contents