Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

/ NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1986. OKTÓBER 10., PÉNTEK Az úttirővezetck területi konferenciája elé A jelszó: a békéért, a hazáért Az úttörővezetők VII. országos konferenciájának ha­tározata több esztendőre határozta meg a szövetség ne­vető munkájának fejlesztési irányát és feladatait. Azon a konferencián, amelyet városunkban ma tartanak, a szokásos öt év helyett most az 1983 óta eltelt időszakot értékelik. Az MSZMP, valamint a KISZ kongresszusa kijelölte azokat a politikai tennivaló­kat, amelyek nyomán a moz­galmi munka a fejlett szocia­lista társadalom építésének időszerű feladataihoz igazod­hat. Mindez megköveteli az úttörőmunka színvonalának emeléséj, s egyben alkalmaz­kodását az új körülmények­hez. A továbblépésnek az a fel­tétele, hogy az elért eredmé­nyek alapján újítsák meg a munkát, s folytassák a kiala­kult és bevált jó munkafor­mák elterjesztését. fi községekben A múlt küldöttértekezlet óla, a közigazgatási átszervezést követően, nőtt a körzet úttöi rő csapata inak száma. Az el­nökség folyamatosan - megis­merkedett a Kocséron és Nyátsapáton folyó mozgalmi munkával, s fokozatosan be­vonták őket a rendezvények­be. Így megállapítható, hogy Nagykőrös úttörőéletébe új szint hozott a két község csa­patainak léte. Az elmúlt három esztendő alatt a csapatok anyagi, tár­gyi feltételei tovább gyara­podtak. Így például kisdobos­otthon, sportpálya épült cs számítógépek, videók szolgál­ják az úttörők munkáját,'szó­rakozását. Ezeket részben ön­erőből, társadalmi munka szervezésével vásárolták, más­részt jelentős a különféle pat­ronálok által juttatott pénzek összege is. Három évvel ezelőtt, az ak­kori konferencia olyan úttörő- mozgalom mellett kötelezte el magát, amelynek a bázisa az iskola. Azokban a mozgalmi élet hagyományos kereteinek feladása nélkül, sokszínű, von­zó programot -nyújt a pajtá­saknak. építve aktivitásukra, s amely bővíti az úttörőmunka társadalmi kapcsolatait. S bár látszólag csak az iskolai fel­tételeket javította, az úttörő­életnek is jó szolgálatot tett, hogy megszűnt a váltakozó ta­nítás. Nagykőrösön több évti­zede már bevált, hogy a-moz­galmi élet rendszeresen ugyan­azon a napon v^n. A két köz­ség5 csapata is jónak találta e rendszert, és ők is bevezet­ték ezt. Az úttörőcsapatok és az el­nökség a társadalmi, gazda­sági, politikai életben végbe­ment változások figyelembevé­telével. s a megnövekedett kö­vetelményekkel összhangban segítik az iskola nevelő-oktató munkáját. A közéleti-politikai-világné- zeti nevelés az úttörőmozga­lom kiemelt féladata. Azok az akciók, programok, amelyek egész éven át zajlanak, jól szolgálják, a közvetlen környe­zet, a Lakóhely jelenének, múltjának megismerését, s ugyanakkor a cselekvő részvé­tel lehetőségét adják a helyi feladatok végrehajtásában. Természetesen megünnepelték hazánk nagy, mozgalmi ünne­peit is. Az elmúlt három esz­tendő alatt a Petőfi és a Rá­kóczi, iskolában meghonosítot­ták a csapat névadójához kö­tődő új hagyományukat, a névadóról elnevezett heteket. Mozgósító és nevelő hatású a haladó hagyományok éoítését. őrzését, mozgalmi értékek, emlékek védelmét, gyarapítá­sát szolgáló gyűjtő, kutató és Fejlesztették Az úttörőcsapatokban a kö­zösségek rendszeres közhasznú és időszakos termelőmunkája szolgálja a gyerekek dolgos emberi életre való felkészíté­sét. , Üj kezdeményezésnek számít a- két iskolaszövetkezet. Az Arany János úttörőcsapat­ban mezőgazdasági jellegű te­vékenységet folytatnak, míg a Petőfi Sándor úttörőcsapatnál az iskola büféjében dolgoz­nak. Az egészséges életmód ki­alakítása, a mozgalmi nevelő munka fontos részét képezi és igen széles tömeget érint. Be­kapcsolták ide a tömegsport­mozgalom különböző akcióit, Fűt a suli, Edz a család, Több család — egy Örs elnevezés­sel játékos ügyességi és sport- vetélkedőket terveztek. Ezeken örvendetesen sok, szülő vett részt, s ezáital szinte őket ;s sikerült a mozgalomba be­vonni. A nyári táborozások pajtá­saink legszebb élményei kö­zé tartoznak. Bálát on akaiira évente félezer pajtás jut el. A vándortáborozás minden csapatnál közkedvelt, bár az elmúlt két évben némileg visz- szaesett., mivel a kért útvona­lakat többen nem kapták meg, s még a költségek is emelked­tek. A Pélfájában működő nyári napközis- tábor kiváló lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű gyermekek szünide­jének tartalmas eltöltéséhez. Bázis: az iskola Az úttörőcsapatok bázisa, legfőbb segítője ma is az is­kola. Közös törekvés, hogy az iskola környezetében kell ne­velni a gyermekeket, megte­remteni az önálló közösségi és egyéni cselekvés feltételeit. A csapatvezetőségek közép­távú feladatterveket készítet­tek. A csapatprogram elfogad­tatása, ériékelése egyre több helyen munikaüléseken törté­nik. Megállapítható azonban, hogy a nagy csapatokban óriá­si szervező munkát igényel egyrészt a teljes csapat moz­gósítása, másrészt a valóban nevelő hatású, tartalmi munka megtervezése. A csapatalkot- m'ányok kevés helyen váltot­ták be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Ugyanakkor m kö­zönségek jól éltek a tevékeny­ségükhöz jól illeszkedő jel­mondat kiválasztásában rejlő mozgósító erővel, nevelési lap hetőséggel. A jó programok biztosításá­hoz, a színes, tartalmas úttö­rőélet kialakításához jó veze­tésre van szükség. A pedagó­gusok meggyőződésből vállal­ják ezeket a megbízatásokat, s a gyermekek kpzül a legjob­bakat választják meg. Az út­törőelnökség megfelelően segí­tette ezt a munkát és a nyolc úttörőcsapat tevékenységét megbízhatóan irányította. B. O. Küzdelem többféle eszközzel Csak a kocséri ér célba Egyik cikkünkben már rész­letesen szóltunk a város ipari üzemeinek gazdasági munká­járól. Most a mezőgazdaság tervteljesítését tekintjük át. Az a tájékoztató, amelyet a Magyar Szocialista Munkás­párt városi végrehajtó b.izótt- sága a közelmúltban tárgyalt, úgy fogalmaz, hogy erőn fö­lüli! elvárás volt a terv telje­sítése. 'Az alaptevékenységben jelentős -termeléskiesések vol­tak és továbbiak várhatók. A kalászosok 18, a gyümölcs 30—60, a paradicsom 15—20, a szőlő 20—30 százalékkal adóit kevesebbet a vártnál. Az árbevétel-kiesés és a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú üzemek részére biztosi-, tett árkiegészítés számottevő csökkenése, valamint az ipari kiegészítő tevékenység érté­kesítési nehézségei, együtte­sen közel 15 millió forintos kiesést jelentenek. Ezt már nem lehet ellensúlyozni szer­vezéssel, hatékonyságnövelés­sel, a munkaidő jobb kihasz­nálásával, sem a munkafegye­lem javításával. A legsúlyosabb helyzetbe a nyársapáti Haladás Termelő- szövetkezet került. Az mal­most is látható, hogy az előző évek aszályterhei. utána a fagykár és az előzőekben le­írt gondok hatására e ter­melőszövetkezet gazdálkodása veszteséges lesz. Az Arany János Termelőszövetkezet 60 százalékra teljesítheti a ter­vet, a kocséri Petőfi várható­an eléri a kitűzött célokat. A szövetkezetekben a kam­pánymunkák elvégzésihez kü­lön terveket készítették, ezek jól szolgálták éS segítették a munkák időbeni elvégzését. A növényvédelemben az ész­szerű takarékosság volt a jel­lemző. A talajerő-utánpótlás laboratóriumi vizsgálatát táp­anyagmérleg készítése alapján végzik. Hogy hatékonyabb legyen a műtrágyázás, a Mészáros és az1 Arany János termelő- szövetkezetben átálltak a szuszpenziís adagolásra. A fo­lyékony műtrágyázás költség­takarékosabb, de sokkal na­gyobb technológiái fegyelmet követel, mert a rosszul elvég­zett munkát a növények azon­nal mutatják. A betakarítás szervezésére, időbeni elvégzésére nagy fi­gyelmet fordítottak minde­nütt. Ösztönzőbb bérrendszer ■kialakításával, szigorúbb el­lenőrzéssel törekedtek a be­takarítási veszteségek csök­kentésére. A tájékoztató sze­rint ki^nelkedően jó ez a te­vékenység a kocséri Petőfi­ben, ahol - mindenütt teljesít­ménybérben dolgoznak. A munka-erő- és munkabér- gazdálkodás színvonalának fejlesztése nagy erőfeszítést igényel. A létszám 5-6 száza­lékkal csökkent. Az állattenyésztésben fejlő­dés tapasztalható. Emellett az is megállapítható, hogy a ta­karmányozás színvonala — objektív okok miatt — nem megfelelően alakul. Ennek kö­vetkezménye az, hogy mind a hozam, mind az árbevétel és a jövedelem elmarad a terve­zettől. A tavaszi zöldetetési tilalom például másfél millió Nemrégiben egyik cikkem­ben azt írtam, hogy az egyik vállalatvezető'- „igazlátót” al­kalmazott. Megkérdezték tő­lem, hogy ki és mi az az .,igaz-> látó"? Bementem a városi könyv­tárba és kikértem a nagy ér­telmező szótár 1973-ban meg­jelent kötetét és kerestem benne ezt a szót. Megtaláltam, s az volt utána írva, hogy: Mérkőzések eldöntője. Nagykőrösön ennek a szó­nak az én gyerekkoromban sokkal több jelentést tulajdo­nítottak, amire két példát ho­zok fel. Apám tanyai tanító volt, s az akkor Nagykőröshöz tarto­zó Tetétlenen is tanított. Meg­ismerkedett az ottani Inárcsi Farkas család birtokosaival Így kerültem kapcsolatba én is dr. Inárcsi Farkas László­val. a kertészeti akadémiát végzett kertész szakemberrel és nagy tudású irodalmárral. Ady Endrétől kezdve barát­ságban volt a legnagyobb akkori írókkal és költőkkel 1915-ben Táltos néven könyv­kiadó vállalatot alapított Bu­dapesten, és 1925-ig közel 400 Felfedezi a tévedést Mi is, ki is az igazlátó? neves író és költő könyveit adta ki. Én nagyobb diák ko­romban örömmel segítettem a kiadói munkájában. Utasításo­kat vittem a nyomdákba, el­jártam az írókhoz és költők­höz, készülő könyveikkel kap­csolatos üzenetékkel.. Akkor hallottam először az „igazlátó'’ szót, mikor dr. Inár­csi Farkas László elmondta barátainak, hogy egy nagy könyvkereskedésből kiemelt egy Schmidt Antal nevű fia­tal segédet, akinek nem sok, iskolája van, de rengeteget olvasott és kisujjában van az irodalom. Azt telte meg- ki^ adójában „igazlátónak”, akire nagy szüksége volt a vállalat­nak. Tudtára adta a tévedést, a hibát, és felhívta figyelmét a szépre,' a jóra. Ez az „igaz- látó” szeretettel kitartott gaz­dája mellett- A könyvkiadó vállalat eladása után dr. Inár­csi Farkas László Tetétlenen ezerfajta virágot nevelő ker­tészetet csinált, s még az an­gol királynő kertészete is tőle rendelte a tavi rózsatöveket. Másik példának egy nagy­kőrösi sertéskereskedőí: Izsó Imrét és egy középbirtokot közelítő gazdálkodót, Székely Lászlót említem, akik az 1920-as években ügyes keres­kedéssel, spekulációval és tár­sulással ezerholdas tiszántúli nagybirtokot szereztek. Egy alkalommal azután bol­dogan mondta Székely Lász­ló, hogy egy fiatal paraszt: Kürtös Nagy Balázs személyé­ben olyap „igazlátót” vitt a birtokra, hogy ott minden jó! alakul... Reménye azonban nem vált be. Jöttek a politikai viharok. A devalváció. A füstbe ment termelési tervek és pereske­dések. Széthullott az ezer hold föld. Ez az „igazlátó” szomorú tapasztalatokkal jött haza. Kopa László forintos kiesést jelent a Pe­tőfi és Mészáros tsz-ekben. Az ipari kiegészítő tevé­kenységben gondok sora hal­mozódik. A készletgazdálko­dás, az akadozó alapanyagél- iátás az okai annak, hogy nem lehet lekötni a meglévő kapa­citást. A termelőszövetkeze­tek kiállítanak, reklámoznak, partneri találkozókat szervez­nek, függetlenített üzletkötő­ket alkalmaznak, új minta­boltokat nyitnak. Fellendülés még sincs. A szövetkezetek fokozott fi­gyelmet fordítanak a munka- fegyelem javítására, a munka­idő jobb kihasználására. Szi­gorú felelősségre vonást alkal­maznak, így nem csoda, hogy növekedett a fegyelmik szá­ma. A büntetések többségé­ben bércsökkentést róttak ki a vétkesekre. A dolgozók dön­tő többsége helyesli az effajta ■intézkedéseket. A beruházások közül jelen­tős a befejezés előtt áiló me­lioráció, valamint a Petőfi Termelőszövetkezet szarvas­ma rhatélepének rekonstruk­ciója. A beruházások a terve­zett költségvetési összegeken belül valósulnak mes*. A körzet mezőgazdasági üzemeiben összességében te­hát mintegy 25 százalékos eredménykiesés várható. A nyársapáti szövetkezet vár­hatóan csak megyei segítség­gel tudja ellensúlyozni veszte- ségét. Ballai Ottó Előadás Milyen újfajta szőlőt ültes­sünk? — ezzel a címmel tart előadást dr. Szegedy Sándor tudományos kutató október líl-án, hétfőn este 6 órai kez­dettel a B. Tóth Ferenc Korty barátkor tagjainak az Arany János Művelődési Központban. Adíin kfkapssc'já'i! Gallyazás Az egyik tanácsülésen a Dé­mász képviseletében felvető­dött, hogy a villamos vezeté­kek alatt húzódó fákat bizony gallyazni kell. Erről már sok­szor írtunk, így most csak em­lékeztetjük olvasóinkat, hogy a fák metszése, visszametszé- se, gallyazása a la tulajdono­sának feladata, kötelessége. Megkérdeztünk egy kertészeti szakembert, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy e munká­latokat a végstáció szünete­lése közben, azaz nagyjából egy hónap múlva érdemes végrehajtani; Kivételt a gyü­mölcsfák képeznek, ezeknél a tavasz az ideális időpont. A Démász — ha az utcák­ban lakók összefognak, s egy­szerre végzik el e fontos mű­veleteket — a kért időpontra kikapcsolja az áramot, tehát teljes biztonsággal lehet, a nagyra nőtt gallyakat eltávolí­tani. Amely műveletre egyébként éppen a biztonságunk érdeké­ben kell, hogy sor kerüljön. ÍNHÁZ A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház az Erdei Ferenc Művelődési Otthonban, es'te 7 órakor: Sybill. Bessenyei György-b érlet. A Kamaraszínházban, este 7 órakor: Háború és béke. Szigligeti Ede-bérlet. A Szolnoki Szigligeti Szín­ház délután 3-kor és este 7 órakor: Bánk bán. A szoba- színházban fél 8-kor: Janika. A nagyteremben Szerzetesek géppisztollyal. Olasz krimiparódia. Előadás 5 és 7 órakor. A stűtHőfereinben Tienjjin-hegyi történet. Szí­nes kínai film, fél 6-kor. PSeTÜSSEKSlS» !eíiiutaticozás az NB l-ben Magasabb osztályba jutott kosárlabdásaink mindkét nem­ben idegenben kezdték szerep­lésüket az 1986/87. évi nem­zeti bajnokságban. A FÉRFI NB I-BEN Kecskeméti SC—Nk. Kgy. Kinizsi 91 -S í <41-38, 78-78) Nagykőrösiek: Haragíts (17), Horváth (5), dr. Salgó (9), Ko­vács (9), Szirmai (17); csere: Bútor (18), Zágráb (9), Si­mon S. A szomszédos városba sokan elkísérték a bemutat­kozó körösieket. Fordulatok­ban bővelkedő, nagy mérkő­zésen a KSC vezetését ledol­gozták, majd megfordították a kinizsisek. A rendes játék­idő befejezése előtt még a konzervesek vezettek 6 pont­tal, de a vendéglátók mindent egy lapra tettek fel — és 2 háromnontos dobással sikerült egyenlíteniük. Karagits és dr. Salgó kipontozódptt, s ez a hosszabbításban eldöntötte a találkozó sorsát. Az egyik játékvezetőnek több fordított ítélete volt, ami a pályaválasz­tóknak kedvezett. A körösiek nem érdemeltek vereséget, balszerencsések voltak. Lelkes játékáért az egész csapatot di­cséret illeti. Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Kecskeméti SC ifi 87-85 (35-46) Bár sokáig az ellenfél veze­tett, a körösiek meglepetés­re, de megérdemelten győztek. A győztes kosarat a végén a serdülő korú. ügyes Reggel dobta. Legjobb dobók: Hara­gíts (27). Simon S. (23) és Horváth (29). A NŐI NB II-BEN BKV Előre (Bp.)— Nk. Kgy. Kinizsi 75-29 (40-1S) Nk.: Szappanos (6), Mészáros (7), Pankotai. Gyebrovszki (5), Kosa (4); csere: Komáromi (4). Józsa (3), Mányi. A fő­városi hétközi találkozón munkahelyi elfoglaltság miatt idegeskedve játszottak a kö­rösiek, s az összeszokottság hiánya is kiütközött. A múlt évi rájátszás negyedik helye­zettje jobb volt. de a szám­szerű különbség túlzott. Műegyetemi AFC (Bp.)— Nk. Ivgy. Kinizsi 101-63 (48-25) Nk.: Molnár, Szappanos (12), Pankotai (15), Gyebrovszki (15), Kosa (2); csere: Komá­romi (8), Mészáros (3), Ta­kács, Józsa (6), Mányi (2). A Peíőfi-tornacsarnc«yeli mér­kőzés elején a helyiek meg­lepték a vendégeket és az el­ső tíz perc (19:19-ig) egészen színvonalas, akciódús volt. Ez­után a tavasszal még a leg­magasabb osztályban szereplő, rutinos, távolról is jól dbbó vendégek fokozatosan növel­ték előnyüket. Ennek ellenére a kinigsisek játéka biztató volt. Megyei női felnőttbajnok- ságban: Nk. Kgy. Kinizsi II.— Gödöllői EAC 63-48 (42-18) Az elején a körösi kezdősor jó csapatjátékkal jelentős előnyt szerzett, s bár a vendég­látók feljöttek, idegenben is biztos volt a győzelem. Kosár­dobók: Takács (16), Kosa (15), Mészáros (8), Pankotai (8), Józanné (8), Józsa (4), Molnár (2) és Mányi (2). PÉNTEKEN Kosárlabda. Cegléd: C. Gim­názium—Nk, Kgy. Kinizsi ser­dülő fiú és C. Gimnázium— Nk. Gimnázium serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás: Ifjúsági-sport­telep, 14.50: Nk. Szakmunkás- képző—Monori Szakmunkás- képző,; Cegléd: C. Mezőgazda- sági DSK—Nk. Toldi, megyei középiskolás II. korcsoportos bajnoki mérkőzés. SZOMEAT Birkózás. Cegléd: országos ifjúsági kötöttfogású, egyéni bajnokság. Kézilabda. Kinizsi-sport­telep, 16 óra: Nk. Kgy. Kini­zsi—Erdőkertes SE, megyei férfi II. osztályú bajnoki mér­kőzés. Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Tatabányai Hirtex, NB Il-es női bajnoki mérkő­zés. Hódmezővásárhely: H. Spartacus VSE—Nk. Kgy. Ki­nizsi, felnőit és ifjúsági NB I-es bajnoki mérkőzés. Sportlövészet. Tormási lő­tér. 9 óra; országrészi Kiszöv Kupa-viadal. > S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap) | feldolgozó munka. Most a MUSZ megalakulásának 40 évfordulójára készülve folya­matossá vált ez. A kisdobos ígéret- és az út­törő fogadalomtéíclt súlyáénak megfelelően, kiemelt esemény­ként tartják meg a csapatok. Az utóbbi években elterjedő­ben van az április 4-i úgyne­vezett elöavatás. A KISZ-életre az úttörők felkészítését egyrészt tartalmas munkával, másrészt a KISZ- szervezetekkei kialakított jó kapcsolatokkal valósítják meg. A működő csapat és városi 8. osztályos klubja ehhez nagy segítséget nyújt. De megismer­kednek á KISZ-tagok életével a közös rendezvényeken is, ebben a legtöbb segítséget a konzervgyár KISZ-bizottsága, a Démász, Nyársapát, vala­mint a pedagógus KlSZ-szer- vezetek adták. A tanulásra, a művelődésre az úttörőakciók, szemlék, ver­senyek, pályázatok is mozgó­sítottak. Ezzel jelentősen hoz­zájárultak a pajtások sokol» dalú műveltségének megalapo­zásához, a tankötelezettségi törvény végrehajtásához. Nép­szerűek a különböző közössé­gi játékok, így például a Héi- mérföldes csizmában, az Ér­teni egymást, a Művészetek vándorútján elnevezésűek. A városi gyermeknap közös ösz- szefogással történő megszerve­zése, lebonyolítása már hagyo­mánnyá vált Nagykőrösön. A változatos programok több ezer gyermeknek és felnőttnek nyújtanak kellemes kikapcso­lódást.

Next

/
Thumbnails
Contents