Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

Házsors, fészekrakás Kiviteiező: a család 1 Abonyban a VI. ötéves- terv során 448 korszerű családi ház épült. Azt most nehéz lenne megjósolni, hogy az új tervidőszak alatt hányán vál­lalkoznak fészekrakásra, az azonban tény, hogy az első esztendőben, 1986-ban nem kevesebb új otthon készül, mint az elmúlt időszak éves átlaga volt. A leendő háztu­lajdonosok viszonylag népes táborába tartozik Kiss Lász­ló autószerelő és felesége. Mindig az hiányzik ~ Házuik a Világszabadság Wton készül, tavaly tavasszal kezdték el a nagy munkát. Volt egy kis megspórolt pén­zük. amihez a feleség száz­ezer forintos kamatmentes kölcsönt kapott munkaadójá­tól, a postától, és 340 ezer fo­rintot vettek fel az OTP-től, r telket örökölték. Amikor náluk jártam, már tető alatt állt a ház, ésafc apró-cseprő munkálatok voltak hátra. — A munka lényegében könnyen indult, nehézséget esetenként az anyagbeszerzés jelentett — emiékezett a férj. — Lehetetlen volt mindent egy helyen beszerezni, és mindig az hiányzott, ami ép­pen kellett volna. A ház az ősz folyamán lakható lesz, igaz, úgy határoztunk, csak tavasszal költözünk be, mert központi fűtést terveztünk, és bz a télen készül el. Az vi­szont gazdaságtalan lenne, ha ilyen rövid időre kályhákat vásárolnánk. A kivitelező az építtető bátyja, látogatásomkor is együtt volt a családi brigád. — Itt idegen nem dolgozott, mindent a családom tagjai csináltak — szögezte le Kiss László. — A rendelkezésünk­re álló pénzből képtelenség lett volna felépíteni. — Mennyit sikerült így megspórolni? — Számításunk szerint 300, ~t°° j;ii* v Kiss Mihály, a fiatalember édesapja, a majdani műhely­ajtó ablakait gittelte. Foglal­kozását tekintve földműves, kubikos, majd az építőiparban is dolgozott. Nyugdíjasként kezdettől részt vesz a munká­ban. Jószerével semmi sem ismeretlen előtte, mindenben tudott segíteni, de a fő tudo­mánya a beton- és habarcské­szítés. — Anyagilag is segíti a fia­talokat? — Már amennyire a ma­gamfajta nyugdíjastól telik. Főleg a munkámra számíthat­nak, és lesz még itt tenniva­ló bőven. A kivitelezést vállaló test­vérnek, a fiatal Kiss Mihály­nak, a kőművesség a tanult szakmája, de sok \ egyébhez ért. Zsaluzott, ácsmunkát csi­nált, segített meszelni. Ami­kor találkoztunk, az egyik ablaknál éppen a könyöklőt építette be a friss falba. Praktikus — Mennyi a fizetség ezért a sok munkáért? — A köszönömön kívül semmi — hangzott a válasz. — Az öcsémről van szó, kö­telességem segíteni raj ta. Ami­kor én építkeztem, ugyanígy együtt volt a család, Laci éppúgy dolgozott nálam, mint én nála. — Ha idegennél végezne hasonló munkát, mennyire taksálná a diját? — A kőművesmunkát, a fa­lazást, vakolást, 100—120 ezer forintra. A fiatalember aztán el­mondta, még azt is, hogy egy akkora ház felépítése manap­ság 600—700 ezer forintba ke­rül, de mire minden a helyé­re kerül és lakható lesz, a költségek meghaladják az egymilliót. A majdani családi fészket' a feleség, Kiss Lászlóné mu­tatta be. Az alagsorba kerül a férj majdani műhelye, a garázs, a széntároló, és ott helyezik el a kazánt. Néhány lépcsőt kellett megtenni, hogy a földszintre jussunk, ahol az előszoba, étkező,^ főzőfülke, kamra és egyéb mellékhelyi­ségek találhatók. Az emeleten a 4,20x4,30 méteres nappali, a tanuló előtér, a fürdő- és hálószoba, feljebb a padlás­térben pedig két gyerekszobá­nak szánt helyiség. — Egy gyermekünk már van, de még egyet szeretnénk. Ha a következő fiú lesz, kell hogy külön szobájuk legyen. Alapjában véve nem nagy ez a ház, nem több száz négy­zetméternél. Típusterv alap­ját! készült, és ezért esett rá a választásimért;,ja . mérct.^ Csak így lehet — Pillanatnyilag hol lak­nak? — Az anyósoméknál, egy 4x4 méteres szobában. Jó he­lyünk van, csak kinőttük. — Mennyire előnyős ebben a formában házat építeni? — Kispénzű emberek csak így tudnak kényelmes, kor­szerű lakáshoz jutni — hang­zott a válasz. Kétségtelen, csak nem min­denkinek adatik meg, hogy ezermesterekből álló, önzetlen rokonságra tegyen szert. Azért az elmondott eset példának nem rossz. Gy. F. Félévzáró / Mire kőit a tanács? Néhány esztendeje vállala­tokhoz hasonlóan a tanácsok is féléves számvetést készíte­nek pénzgazdálkodásukról, megvizsgálják, a tervezett be­vételek megérkeztek-e, illet­ve mire és mennyit költöttek. Abonyban az idei mérleg kedvező. Tarkó Sándor ta­nácselnök tájékoztatása sze­rint a bevételek közül a bér-, adó és a vállalati hozzájárulás alacsonyabb az előirányzott­nál, de ezekből éves szinten is lemaradás várható. Az állami támogatást a me­gyei tanács havonta egyenlő részletekben utalja egyszám­lájukra, ugyancsak beérkezett az igényelt és jóváhagyott cél- támogatás. Nem rossz az ér­dekeltségi bevételek teljesítése Bem. A településfejlesztési hozzájárulás beütemezett ösz- szege viszont valamivel ala­csonyabb lett a várhatónál, mert a fizetési kötelezettséget megállapító határozatok ki-> küldése a félév végén kezdő­dött el, ezért a befizetések zö­me a második hat hónapban történik majd. Az intézmények zavartalan működése érdekében április­ban ötmillió forint gazdálko­dási előleget kértek az OTP Pest Megyei Igazgatóságától. Felettes szervük, a Pest Me­gyei Tanács hozzájárulásával másfél milliós hitelt vettek igénybe a lakásépítések szo­ciális támogatása céljára. A tervezettnél kevesebbet költöttek a felújítási alapból a belvízrendezésre, az utak, hidak karbantartására, kor­szerűsítésére. Az ok szinte ter­mészetes: a munkálatok befe­jezése és a számlák kiegyen­lítése a második félév során várható. Közel ötmillióról szóló részszámlát nyújtott be a nyolc iskolai tanterem épí­tését végző kivitelező, és 366 ezer forintot költöttek egész­ségügyi felszerelésekre. EKG- készüléket, centrifugát és más berendezéseket vásároltak a kislabora tóriumnak. Zavartalanul működhettek intézményeik, igaz, ehhez „kölcsönvették” a fejlesztés­re, felújításra szánt, de ki nem fizetett pénzt, amit ter­mészetesen ezekben a hóna­pokban vissza kell téríteni. Az éves bevételek teljesítése ér­dekében a tanács munkatársai a behajtási és terület-ellenőr­zési munkájukat folyamatosan végzi. Van elég tüzelő ..rinden igényt kielégítenek Ügy tűnik, az elmúlt évek szénellátási gondjai az idén nem ismétlődnek meg. Talán szerepe van ebben a tavalyi enyhébb télnek. Ugyanakkor a Tüzép is megtette a kellő in­tézkedéseket. így aztán a vál­lalat ceglédi tüzelőanyag-tele­pén megfelelő készletekkel várják a vásárlókat. Napjaink­ban a különböző szénfajták többsége és a tűzifa is kap­ható. Természetesen előfordul, hogy néhány hazai brikettféle­ségből és tóazánszénből olykor nincs, ezek pótlása, feltöltése folyamatosan történik. Az ed­digi évekhez hasonlóan a ka­zánszénhez továbbra is kísé­rőszenet adnak. Az utalványo­kat október 31-ig mindenkép­pen be kell váltani. Mivel újabb szénszállítmányok ér­keznek, ezért ebben az évben minden igényt ki tudnak elé­gíteni a ceglédi tüzelőanyag­telepen. A falu régésze Október 13-án, hétfőn délután 5 órakor az abonyi falumú­zeumban Dr. Méri István, a magyar falu régésze címmel, Dinnyés István muzeológus tart előadást. Fürdőtelkek Fölparcellázták a tápiósző- lősi meleg vizű fürdőt övező zártkerti területet. A helybeli tanács tartós használatba vé­telre kínálja az érdeklődők­nek az egyenként nagyjából 8Ü0 négyzetméteres telkeket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 238, SZÁM 1986. OKTOBER 9„ CSÜTÖRTÖK A Gerje is kiszáradt Kinn a földeken sürget az idő Hónapok óta egyre fogyó türelemmel nézegetik a gaz­dák az eget: hát még mindig nem akar esni! Bizony a klasz- szikus római vers jut az em­ber eszébe, amikor a tűző napon dolgozó földműves a hús habokon táncoló hajó és a hajósélet után vágyik; bez­zeg a viharban a hajós földet szeretne tudni lába alatt! A vihar, illetve az eső még min­dig távol van. Európa egyes részein már egy éve szinte semmi csapadék sem hullott. Poros, szerkezet nélküli a ta­lajfelszín, a legjobb talajok sem nagyon tudják vizüket megtartani. Termésveszteség Nagy vegyszeradagokkal te­lített talajaink egyre fogyó erővel bírják az időjárás ki­hívását. A növények pedig Bemutatkozott a ciprusi kórus Mély átéléssel énekeltek Izgatott várakozás. Minden perc egy-egy szédület, a meg­mérettetés előtti múló kis rosszullét. Vajon mennyien ülnek a nézőtéren? Csak azok, akiknek udvariasságból, baráti gesztusból illett eljönni, vagy.,.? Lesz-é kinek éné­kelni? És tudunk-e énekel­ni, hisz a kórus több tag­ja a hangszálaival kínlódik. Hiába, itt már hideg van, né- hányan bundába burkolóz­tunk az utcán. Volt egy ke­mény bemegelítés, a karnagy­nő nem kímélte a csapatot. Ö is szörnyen drukkol, mivel van mit veszítenünk. Izzad­nak a tenyerek, a kezekben — szemmel talán nem látható — remegnek a kották. Még egy ideges sóhaj és... nincs to­vább. Felgördül a függörty. Kellemes ezt a nézőteret látni. Telt ház van. Erre aztán nem számítottunk; Ez még a „kötelező” udvarias taps, elég hosszú ahhoz, hogy szemünk végigpásztázza a so­rokat. Ki gondolta volna, hogy ennyien lesznek kíván­csiak ránk, a ciprusi nicosiai Leandros Sitaros vegyes kó­rusra a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. A műsorvezető, Szabó Alfrédné, most konferálja be a karna­gyunkat, Maró Skordit, aki bejön csinos, fényes, fekete ruhájában, rövid köszöntőjé­vel üdvözli a publikumot. ' És kezdődhet a koncert, Vivaldi miséjéből, a Glóriából egy részlet. Majd Mozart, Schubert, Smetana kompozí­ciói hangoznak el, s a tap­sokból úgy tűnik, hogy ott lent. a nézőtéren érzik, jók a dinamikai váltások, és re­mekelnek basszista éneke­seink. Theodorakis és más görög szerzők műveinek tol­mácsolásakor talán már a le­vegőben vibrál az, hogy e ha­zafias dalok mennyire közel állnak a szivünkhöz. Elég lassan tudunk feloldódni, ne­hezen enged a görcsös me­revség, pedig mindjárt vége van az első órának. Lehet, hogy a szünet alatt elhisszük hogy sikerünk van. Végre tűnőben az ideges­ség, a hangszálakra rátelepe dő bénító rekedtség. Egyre könnyebben énekelünk, a nép dalaink teszik ezt. Szenve déllyel, mély átéléssel szólal­nak meg a kellemes dallamok Női szólistánk, Eugénia Papa kirijaku egyszerűen, eszközte- lenül, a lírából fakadó tiszta őszinteséggel dalol. És Takis Hristofidis, az ősz hajú, szem­üveges Orfeusz cinkosan mo­solyog az első sorban ülő höl­gyekre, mikor a Mindenem neked adom és a Legényem­bert énekli. Három perc alatt meghódítja a közönséget. S íme itt a meglepetésünk, az Alszik a tábor magyar nép­dal. Vastaps. Milyen remek a közönség — sok diák is hall­gatott bennünket —, ez a si­ker már nem az udvariasság tapsa. S a virágok a karnagy­nak, szólistáknak, Léandres Sitaros özvegyének igazán em­lékezetessé teszik ezt a felejt­hetetlen estét számunkra. A koncert előtt a nagyon csinos karnagynő, Maró Skor- di elragadtatással beszélt ceglédi fogadtatásukról, az első napolt élményeiről. Iga­zi öröm ilyen barátok között lenni, mint a városi pedagó­gus-énekkar, amelytől kitűnő vendéglátást kaptak. Az ala­kulás óta többször változtak a kórus tagjai. Az együttest különböző érdeklődésű és korú nők és .férfiak alkotják, van közöttük ügyvéd, pedagó­gus, munkás. Heti két alka­lommal próbálnak. A tagok többsége nem ismeri a kottát. Ezért hallás után tanulják meg a darabokat, ami igen komoly munka a karnagynő számára. Teljesen amatőrök, nem támogatja őket senki. Otthon gyakran szerepelnek, a bevételekből fedezik a ki­adásaikat. Mivel Ciprus egy történelmileg nehéz korszak éveit éli, ezért repertoárjuk­ban nagyon fontos szerepe van a hazafias daloknak, ter­mészetesen szívesen tanulnak meg klasszikus kompozíciókat is. Hazájukon kívül eddig öt­ször szerepeltek Görögország­ban. Hisznek a zenében, alj­ban, hogy összeköti az embe­reket. és közelebb hozza az egymástól távol élő népeket is. Ezt példázza az, hogy most Magyarországon, Ceglé­den lehetnek. Fehér Ferenc igényelnék a vizet, az öntö­zést. Lassan annyira száraz­ra fordul a klímánk, hogy minden növényfaj magasan adná vissza a víztáplálékot, ha kapná. A Gerje is kiszáradt. Part­ján nem pecáznak a gyere­kek, a biciklit sem tudják benne megmosni. Épp a fo­lyók alacsony vízállása su­gallja, hogy változik, változ­hat majd a helyzet, hisz a történeti hidrológia, történeti klimatológia nagyon sok olyan évsort ismer, amikor az aszá­lyos periódust igen esős évek követték. A szőlőnek, gyü­mölcsnek, cukorrépának bizo­nyos értelemben jól jött a száraz meleg, de 1986 túlzást jelentett. Ugyanis az utolsó két hónapban nagy termés­veszteség érte a gazdákat — mondhatni kivédhetetlenül je­lentkezett az aszály. Nagyobb erőfeszítést nem okozhatott ' az embereknek, hogy szedjenek töppedt szőlő­szemeket. Aki érti a módját, az idén még az Alföldön is csinálhatott aszút, vagy leg­alább szedhetett mazsolás szemeket a téli fonott kalá­csok ízesítésére. Víztelen bo­gyókból akadt elég a kadar­kán, kékfrankoson is, sőt végre a régi kecskecsecsű szőlőfajták a lugasokban meg­érlelték a fürtjeiket. Öntözni kell A kukorica sem sok szárítást kíván az -idén. A nagy szá­razság miatt kiadta a felesle­ges vizét, így a kicsit kény­szerérett csövek szemei meg­közelítik a májusi állapotot. A gyökérzöldség-termesztők sem örülnek a sziklaföldnek, hisz Templomból fényes palota A közelmúltban e hasábo­kon adtuk hírül, hogy Pat­kós Irma színművész Szeged­re készül, az ottani Nemzeti Színház újjáépítés utáni ün­nepélyes megnyitására. Váro­sunk közönsége nemcsak ál­tala érdekelt a szegedi szín­falak megújulásában. Vannak másféle, napjainkban jól érzé­kelhető párhuzamok is. Az egyik a Kossuth Művelődési Központ színháztermének — a szegedihez hasonlóan — hosz- szú átépítése. Az újjászületett hajlék viszont nagyszerűen szolgálja a színházművészet ügyét s ehhez a szegedi tár­sulat is hozzájárul, időről idő­re bemutatva egy-egy nagy­szerű előadását. Ezért is adunk helyet szívesen Patkós Irma rövid beszámolójának. „Október 4-én hivatalos voltam az új épület avatóün­nepségére. Kísérőm és kalau­zom, támaszom a sok-sok lép­csőn Fekete Antal, a városi tanács elnöke volt. Sok esztendőt töltöttem el a régi színházban. Akkor még nem volt olyan állapotban, hogy rászorult volna az újjá­építésre. Színház volt: ara­nyozott páholysorok, tágas né­zőtér, nagy játszótér. Szép volt akkor is. Amivé alakították, felül­múl minden képzeletet. A színpad a legmodernebb tech­nikával működik, rivalda és súgólyuk nélkül, reflektorok­kal világítva. A zenekari árok nagyobb lett, a nézőtér ki­sebb. Az a híres sötét zárt­szék, ahol a diákság, az egye­temisták tomboltak lelkes tapsukkal, megszűnt. Karzat nincs, ellenben annyi már­ványlépcső van le és föl, hogy én, aki igen jól ismer­tem a régi ház minden zegét- zugát, nem tudtam, hogy most merre járok. Gyönyörű tükör­ablakok az utcafrontra, már­vány burkolat az egész épü­letben, arany-, és kristálycsil- lárok, mindenfelé kényelem, gyönyörűség az egész épít­mény. Ami azelőtt Thália temploma volt, az most egy fényes aranypalota. Hála a magyar államnatk. Szeged vá­rosa és a megye áldozatkész­ségének. Ezt látni kell! A társulat tagjai, a nagy­szerű vezetőség, a kiváló szí­nészek, énekesek, akik közül az operisták 1985-ben kétszer is remekeltek: gyönyörűen képzett hangjukkal, igazi szí­nészi alakításukkal ragadták magukkal a közönséget és mint régi komédiást, engem is. Kívánom a szegedi színé­szeknek, hogy ebben a csoda­palotában olyan sikeresen működjenek, alkossanak, hogv a teljességgel eladott bérletek mellett, ne csak művészi, de anyagi sikerekkel is dicseked­hessenek.” Patkós Irma érdemes művész ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) öntözni kell azért, hogy az ásót bevegye a talaj! A gyö­kérnek viszont nem jó, mert „rozsdásodik” és a fejrészen romlás kezdődhet. Ügy gondolkozhatott az em­ber, ha legalább eső nem volt, és meleg volt sokáig, talán nem lesz korai fagy. Ez sem a kedvünkre alakult, az egyik hajnalon a szabadföldi para­dicsom- és paprikaálmainfc szertefoszlottak. A retek és a káposztafej — az más! Kérdés, meddig, mivel Simon-Júdás ha­va nem tréfál, így talán indo­kolt lesz még a „kinnlevősé­geket” betakarítani. A tökvi­rág sem sok jót remélhet, a kabaktermések sorsa is lassan beteljesedik az állatok foga között vagy a sütőben, esetleg az olaj ütőkben. Porba vetnek A föld nagyon száraz, porba vetést kénytelenek végezni, s azzal is már igyekezni kell. A kukorica szecskája viszont sok, s ki tudja, miként visel­kedik majd a pentozáson földben a jövő évi kenyérma­gunk ... A búza vetőágyá nem a legjobbal kecsegtet a kukorica és napraforgó után. Sajnos, ilyen év volt 1986, de a mezőgazda és a kertész nem csüggedhet, mert a kö­vetkező év rossz időjárása el len is most kell az ellenlépé­seket elkezdeni. Elhordani a szerves trágyáta . főlapé, a szárai?'.ágakat levág­ni, "sík 'Ä' tHká'ji gáiclák T^íég vidámság elé néznek, mert ezután lesz a szüret, a ceg­lédiek viszont lassan próbál­ják ízlelgetni az idei tőke­könnyeket. S. D. Nagy sikerrel mutatkozott be a Kossuth Művelődési Központ színháztermében á nicosiai Leandros Sitaros vegyes kórus (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents