Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

Tanárképzés Ismeretes, hogy a gödöllői székhelyű közműd és magas­építő vállalatot gazdasági net kézségek miatt fölszámolták. Sokáig kérdéses volt a város­ban levő irodaházának a sorsa. Különböző elképzelések szü­lettek, s vevők is akadtak rá. Legújabb híreink szerint a közeljövőben, a szükséges át­alakítások után általános is­kolai tanárokat képző tagozat kezdi meg működését a torony- épületben. Most is olcsébb A szezonvégi kiárusítás be­fejezése után is kínálnak még ötven százalékkál olcsóbban gyermeknadrágokat, női, fér­fi- és gyermekszandálokat, valamint őszi női cipőket az aszódi ruházati boltban. A női szandált például 760 he­lyett 380 forintért, a gyer- mekszandált 330 forint helyett 150-ért lehet vásárolni, amíg b készlet tart. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 23., ftEDP Agrártudssnáíiyí egyetem Továbbra is várja a zenét, táncot szerető fiatalokat az agrártudományi egyetem új­jáalakuló néptáncégyüttese. A táncosok a próbákat keddi és csütörtöki napokon tartják, 18—21 óráig. Jelentkezhetnék még az érdeklődők szeptem­ber 23-án és 26-án 18 órától az egyetem 6-os előadótermé­ben. A fiap programja Gödöllő, művelődési ház: Samu Géza szobrászművész kiállítása, megtekinthető 15— 19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- ' és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről. Á régi Gödöllő, ka- marakiállítás. A kiállítások 10—18 óráig -tekinthetők meg, Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Sok ezer csemete maradt tavaszról Társadalmi munka kézzel, ésszel Egy évtizede Gödöllő a társadalmi munkamozgalom­ban Pest megyében az élen van. Hol az első, hol a má­sodik helyet szerezte meg a városok közötti versenyben, összehasonlításban. Az idén viszont az előző évekhez ké­pest jelentős az elmaradás, az elvégzett munka értéke mintegy 20 millióval keve­sebb. Ennek egyik fő oka az, hogy a magánerős gázépítés ismét lelassult, kevesebb a gáztársulás — hangzott el a Hazafias Népfront városi bi­zottságának ülésén. Játszóudvar ■— Gödöllő az elmúlt évek­ben két alkalommal is ka­pott nagyobb pénzjutalmat a Hazafias Népfront Országos Tanácsától a társadalmi mun­kában való kiemelkedő rész­vételéért. A közelmúltban újabb félmillióval ismerték el a hosszú évek alatt elért tartós eredményt. Ezért is tartjuk különösen fontosnak azt, hogy az év hátralevő hó­napjaiban mozgósítsuk a la­kosságot — érvelt Aufmuth Éva titkár, majd a bizottság tagjaitól kért észrevételeket. Még hozzáfűzte: fontos fel­adat a fásítás, de ehhez cse­metéket kell szerezni. Sok he­lyen megindult a városban a jär4alqpgk lerakása, például a. besnyői részen. Lap van bő­ven, ezeket a tanács fizeti. A lerakása a lakókra vár, társadalmi munkájuk bővíti a Lábunk alatt Meglehet, talán bolond­nak tartanak, akik külho­ni. városokban, az utcák alatt haladó csatornák aknáinak tetejét vizsgálva látnak. Én ezt tanulságos vizsgálódásnak tartom. A régi idők történelmi vi­szonyairól adnak számot az öntöttvas fedlapok, akár a, vasutak sínjében jelzett származási hely. Egykor a városokban alkalmazott aknatetőkön feltüntették a halység ne­vét. Ma ez már nem szo­kás. Ezért keverednek a régi és új öntvények, de felismerhető, melyik csa­torna régi, melyik újabb. Hazánkban is figyelem az utakat. A legtöbb vá­rosban már a mohácsi gyártmányú fedlapok bo­rítják az aknákat, és a határmenti település neve látható azokon. így bizo­nyára egyszerűbb a ter­mék elkészítése. De egy­szer talán változik a hely­zet. Apróság ez, de sokat jelenthet. A lélegzetem is elállt, amikor Gödöllőn, az egye­tem főépülete előtti úton egy sajátos idegen vasat találtam, Kolozsvár város csatornája felirattal. Lám, ezek az öntvények még vándoroltak is. Ez az ipa­ri műemlékszámba menő fedlap a jelzés szerint Budapesten készült. Ide- kerülésének útja kanyargós lehetett. — bg — Megkezdődtek a küzdelmek az 1986/87. évi röplabda N0 II-ben. A Gödöllői SC női csapata ismét a legerősebbnek tartott Középcsoportba nyert besorolást. Lányaink nagyon komolyan készültek az új baj­noki idényre. Augusztus 13-tól 20-ig Tabon edzőtáboroztak; majd Szeptember elsejéig .na­ponta edzettele. Azóta hetente háromszor gyakorolnak, s köz­ben részt vettek Tatabányán egy NB II-es tornán, ahol hét cs'apat közül a negyedik he­lyen végeztek. A csapat ta­valy óta alaposan átformáló­dott. a jelenlegi ttzfős keret­ben öt fnég mindig ifikorú lány szerepel. Az idei cél a biztos bennmaradás, a 8—9. hely megszerzése. Az első for­dulóban Szigefszerttmiklósra látogatottak a hölgyek, s. a rajt jól sikerült. GSC—Szigetszentmikiős 3-1 (15-7, 15-7, 12-15, 15-3) GSC: Kólozs E., Kolozs J., Seregi, Somogyiné, Szaniszló, Zsulya. Csere: Kiszel, Havas, Bődi. Edző: Körösfői László. Az öt ütőjátékossal és egy irányítóval felálló csapat első­sorban a hálónál jeleskedett. Erőteljes volt a támadójáték és az ellenfél leütései sike­rét jó ütemű sáncolással hiú­sították meg. Csak a nyitásfo­gadás ment kissé gyengébben, ennek oka a harmadik játsz­ma elvesztése. Szigetszentmikiős ifi—GSC ifi 3-2 (15-13, 2-15, 15-8, 12-15, 15-10) GSC ifi: Dóczi, Havas, Mé­száros, Schneider, Szabadi, Szaniszló. Csere: Dudás, Cze- czulics. Edző: Dóczi István. Értelemszerűen a tavalyi negyedik helyezett .ificsapat is kicserélődött. A jelenlegi ke­ret 13—15 éves lányokból áll, akik mögött még alig áll röp- labdás múlt. A mérkőzés nagy küzdelemben, szoros ered­ménnyel zárult. város által felmutatható ered­ményt. Dr. Mélykúti Csaba, a vá­rosi népfrontbizottság elnö­ke szólt hozzá elsőként. El­mondta, hogy a Perczel Mór utcában egymillió-nyolcszáz­ezer forintos társadalmi mun­kával építik ki a villamos hálózatot. Ez is egy példa az elmaradás pótlására. A váro­si könyvtár udvarán játszó­udvart szeretnének kialakí­tani. Ebben ugyancsak bőven adódik lehetőség társadalmi munkára. Később arról szólt, hogy szellemi munkát is le­het felajánlani. A MÉM Mű­szaki Intézetének néhány munkatársa a volt pártház átalakítás utáni működésére korszerű energetikai rend­szert dolgoz ki. Fontos fel­kutatni, felírni, hol, kik vé­geztek társadalmi munkát, hiszen csak azt összesíthetik, amit ismernek! Vári József szerint az elma­radást elsősorban nagyválla­lati közösségek önzetlen mun­kavállalásával lehetne csök­kenteni. A fásításról: a tava­szi munka jobban sikerült, mint valaha, A hiba az volt, hogy nem adtuk össze az ösz- szes forrást, ahonnan a cse­meték érkeztek. A. tavasz vé­gén sok ezer iskolázott cse­metét szerzett az erdőfelügye­lőség a Városgazdálkodási Vál­lalatnak. A következőkben ar­ra kell ügyelni, hogy a tele­pítést szakmai, valamint esz­tétikai szempontokból terv­szerűbbé tegjúik. Az őszi igényeket október 15-ig ösz- szesíteni kell, de az sem vol­na baj, ha erre az időpontra a tavaszi elképzelések is ösz- szeállnának. Gépeket várnak Vincze Lászlót azzal bízta meg a népfrontbizottság, hogy vizsgálja meg, hogyan halad az V. körzetben, a Dó­zsa György üt és az Április 4. út találkozásának közelé­ben a belvízrendezés. A ta­pasztalatok szerint a csator­nák egy része ki .van tisztít­va, ám ez kevés, ha másutt, például ahová csatlakoztatják a többi utcát, a karbantartás nem történt meg. A lakók a munkavégzés ellen nem szól­nak, de fölöslegesnek tartják a megfelelő átereszek kicse­rélését, mert ez nem olcsó, s fölösleges is. Tisztázni kel­lene, melyek alkalmasak a to­vábbi használatra. Az ott élők nagyobb tanácsi segítsé­get, gépek megjelenését vár­ják. Hajdú Lajos, az Április 4. utcából hasonlóan szólt hoz­zá. A komoly költségeket nem tudják egyedül vállalni, a várt mértékű munkához a Városgazdálkodási Vállalat je­lentősebb részvéiele szüksé­ges. Egyébként itt is sok tár­sadalmi munkát könyvelhet­nek el. A továbbiakban megtudtuk, hogy a Karikás iskolában zz építkezések körül egész hó­napban 20—30 szülő dolgozik, sőt, elkezdték egy salakos sportpálya kialakítását is. Másutt festettek, illetve fes­tenek. A szülői munkaközös­ségek számos olyan kisebb- nagyobb tennivalót találnak, melyet ugyancsak érdemes feljegyezni. Személyi ügyek A városi népfrontbizottság ülésén személyi ügyekről is szó e ’ett. Bizottsági és kör­zet; bizottsági tisztségviselői tagságáról betegség miatt le­mondott dr. Pacs Istvánné titkár és Csányi Sándor el­nök. Helyettük választották Nagy Lászlóné főszakácsot titkárnak, Batta Endrévé be­dolgozót elnöknek. Területü­kön, Bésnyőn igen sok mun­ka szervezése, segítése vár rájuk. Az 1985. évi válasz­tások során vállalati javas­lattal került a bizottságba dr. Szitás. Margit, a bíróság és Arany Éva, a KKMV dolgo­zója. A munkában nem vet­tek részt, ezért a választási bizottság javasolta a tagságuk megszüntetését. Helyettük Gallyas ' Attila rendőr zász­lóst és Magyarné Szarvadi Magdolna pedagógust válasz­tották meg. Balázs Gusztáv A kis hableány. Színes, ma­gyarul beszélő japán rajz-me- seíilm. Csak 4 órakor! Tűzvonalban. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai film. 6 és 8 órakor! Huszonöt éve, Bag lakosságának összefogásával épült a községi művelődési ház. Az eltelt idő alatt sok berendezése elavult. Most ismét társadalmi munkások segítenek. Átépítik a fűtési rendszert, csinosítják az épületet. A kémény megszilárdítása és magasítása is szükségessé vált, képünkön ezt a munkát láthatjuk. (Balázs Gusztáv felvétele) A gazdasagot szabályozó törvények között, előkelő-he­lyet, foglal el ,<t „kereslgtr&ím- lat összefüggése. Hiába kínál­ják a piacon az uborkát, ha mindenki salátát keres. Hiá­ba mondják, vegyünk rózsát, mikor mi szegfűt szeretnénk. Csábítanak a szebbnél szebb kirakatok, de szinte biztosak lehetünk benne, ha belépünk a boltba, nem találjuk a ne­künk megfelelő szoknyát, nad­rágot. Tapasztaltuk azt is, a szép, nagy üzlethelyiség áru és vevő hiányában üresen tá­tong. Az eredményességre tö­rekvő szövetkezetek, vállala­tok ezért igyekeznek a szük­ség, az igények szerint változ­tatni addigi profiljukon. A Pécel—Isaszeg Áfész ve­zetői is felmérték a helyzetet, a nyereségtelen boltokat meg­szüntették, a kihasználatlan4' helyiségeket más célra alakí­tották át. A módosításokat előre meghatározott rendben tették. Az elmúlt évben Isa- szegen újították fel az üzlet­hálózatot, idén a péceli egy­ségek- kerültek sorra., Az s, ál­lattartás visszaszorulásával feleslegesnek bizonyult négy szerződéses takarmányboltot üzemeltetniük, ezért kettőt bezártak. A megmaradtak el­látására próbáltak nagyobb hangsúlyt fektetni. Ezekben mindig kapható a kistermelők számára szükséges búza, ku­korica, különböző tápok. A Dányi Magvető Termelőszö­vetkezettel állnak szerződés­ben, tőlük szerzik be az árut. Ebben az évben már öt üz­letet adott át az áfész., Isa- szegen 'nyitottak egy élelmi­szer-csemege, Pécelen egy-egy hús- és olcgódivatáru-boltoí, valamint két autóalkatrész-, -felszerelés-boltöt. Terveik kö­zött szerepel Isaszegen egy raktárbázis kialakítása. Mi­után a második negyedévtől nagykerekedelmi tevékenysé­get is folytathatnak, , ebben- tárolják majd a vendéglátó- egységek és a kisebb élelmi­szerüzletek áruit. Múlt előtti múlt.., Lehet­séges ilyesmi? Van értelme ennék a megfogalmazásnak? — kérdezem önmagámtól, s mert tehetné ugyanezt az ol­vasó is, mindjárt megmagya­rázom, mit jelent ez. Ha két olyan ember talál-' kozik, akik között a kor­különbség emberöltőben mér­hető és soha nem ismerték egymást, de beszélgetésük köz­ben kiderül, hogy a főváros­ban ugyanabban az utcában laktak gyermekkorukban, ugyanabban a boltban vásá­roltak egyazon kereskedőnél, s egyik a polgáriba, a másik az általánosba járt ugyanab­ban az iskolában, s még a grund is azonos volt — csak egyikük fél évszázaddal fia- taíabban látta őket —, akikor a két egymásba botló. ember közül a fiatalabbik valójában a saját múltja előtti múlttal találkozott! Találkozásunk idősebbik tagja, az 1914-es budapesti születésű. Tibold Géza. Tizenhármán voltak test­vérek, ma már csak nővéredéi Budapesten, a többi testvért elvitte a két világháború, s az idő sodra. A pápai állami tanítóképző­ben 1934-ben kapta kézhez diplomáját, akkor, amikor négy és fél ezer állástalan pe­Találka a múlt előtti múlttal Az ember az idő sodrában dagógus volt az országban. Köztük ő volt az egyik. Tö­rök Istvánnal és másokkal alapító és vezető tagja4 volt az Állásnélküli Pedagógusok Szervezetének. Öten kezdtek el dolgozni 1935-ben az akkori Erzsébet körúti — ma Lenin körút — ház\háromszobás bé­relt lakásában azért, hogy azok a pedagógusok kapjanak előbb állást, akik a legrégeb­ben voltak munka nélkül, s ez­által megakadályozzák a pro­tekciósok érvényesülését. A lakás bérleti díját pedig az áltáluk alapított Pedagógusok Lapjának terjesztéséből szár­mazó bevételből fizették ki. Tibold Géza négy évig várt állásra. Közben, hogy el tud­ja tartani magát és segíthesse a nagy családot, templomban orgonáit, szombatonként hen­tesnél dolgozott bérért és kosztért, egy holland mag­kereskedőnek kis tasakokba vetőmagot borítékolt, s polgá­ri Iskolás magántanítványok korrepetálását vállalta. Végre 1938-iban Tiszakürtön állást kapott, majd a követ­kező évben Kisvárdára került és utána Nagyhalász telken — egy tanyán —, háromtanerős iskolában lett előbb igazgató- tanító, majd igazgató, s attól kezdve nyugdíjig vezető ál­lásokat töltött be oktatási intézményekben és másutt. Feleségét Nagyhalásztelken ismerte meg, akivel — nyug­díjazásáig tanító volt — együtt 1941-ben kezdtek el tanítani az üllői Tornyoslöb- pusztán. Isaszegre 1947-ben került a pedagógus házáápár. Tibóld Géza ott volt iskolaigazgató tizenöt évig, s ez idő alatt felesége mellette tanította az első osztályosokat, olyan sze­retettel, hozzáértéssel, hogy egyetlen gyereket sem kellett megbuktatnia. Közben öt évig dolgozott az aszódi tanácsnál a gazdasági osztály csoport- vezetőjeként, s fölépíttetett tizenhat pedagóguslakást. Az oktatásügy kiváló dolgozója lett 1956-ban. Gödöllőre 1978- ban költöztek, amikor mind­ketten nyugdíjasok voltak. Felesége 36, ő 37 évig taní­tott, s együtt kapták meg 1984-ben a zsámbéki főiskola tanévnyitó ünnepségén az Aranydiplomát abból az al­kalomból, hogy ötven évvel ezelőtt léptek először katedrá­ra. Beszélgetésünk végén Géza bácsi kicsit visszakanyarodott az időben, érdekes kortörté­neti momentumokat elevenít­ve föl. Az általános iskolákban dol­gozó pedagógusok szakosítása 1949-ben kezdődött, s ő meg­sejtette, hogy az a. jövő útja, ezért jelentkezett ének-zene karra. Békéstarhosra került Gulyás Györgyhöz, aki Deb­recenben a Kodály Kórus, il­letve az iskola vezetője volt. Békéstarhoson zenei általános és gimnázium volt, majd egy évig konzervatórium. Az or­szág minden megyéjéből fél­száz ének-zenetanár került akkor össze, hogy megtanul­jál* és terjesszék a Kodálv- módszert. Géza bácsi iskola­társa az a Szekeres Ferenc volt, aki a budapesti Madri­gál kórus vezetője. Aszódi László Antal ISSN 0133—1957 (GödöHgl Hírlap) Raktárközpont Isaszegen Ismét a hágták építik Röplabda Sikeres felnőttrajt

Next

/
Thumbnails
Contents