Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-08 / 211. szám
A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 2Í1. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 8., HÉTFŐ „Tükrözött” árut is küldtek Ütemesen jött a nyersanyag A tavalyi paradicsomszezon is alaposan feladta a leckét a konzervgyáriaknak, de ahogy elnézem, a mostani nyáron megint nincsenek szűkében a piros bogyóknak. Nem kevesebb, mint ezer tonna várakozik a lévonal udvarán, hogy úsztatóvályúba öntsék, s noha állandóan mozog, cserélődik, e tetemes nyersanyagkészlet csak nem akar fogyni. Nem csoda, szinte szünet nélkül hozzák az utánpótlást, olykor 700—750 tonna is befut egyetlen nap alatt bogyó meg lé formájában. Darabos savanyúság De úgy látszik, a többi zöldségféle is igyekszik kitenni magáért. Alig két hete jelentkezett először a paradicsompaprika, de már abból is meghaladja a félszáz tonnát a napi felhozatal, s 50—70 tonnás adagok jelzik, hogy még mindig szépen tartja magát a fehér paprika. Aztán itt a léalma, a gazdaságok gépkocsin, tehervagonokban küldik száztonna számra az illatos szállítmányokat. Nagy vonalakban így összegezhetjük egy átlagos hétköznap forgalmát az I-es telep két fogadóállomásán, most pedig nézzünk szét egy termelőüzemben, ott miként vélekednek a nyersanyagellátásról. Nos, valószínű, hogy a sa- vanyítóüzem dolgozóinak legmerészebb álmában sem jelent meg annyi uborka, mint amennyit az idei nyáron üvegbe töltöttek. Terveiket messze túlhaladták, csupán az 1/1-es és ötkilós egységekben 2800 tonnát tartósítottak. Az Immár feldolgozott nyersanyag összességében a 4 ezer tonna fölött van, s mivel még mindig tsurran-cseppen valamicske, ez a szám sem mond- . ható még véglegesnek. A kisméretű termést csemege minőségű késztermékké dolgozták fel, java részét NSZK, valamint hazai megrendelésre. Meglepő az ubor- kakonzervek választéka, a csomagolást. ízesítést tekintve több mint 30 féle változatban kerültek le a gyártósorokról. Amint megjelent a paradicsom, máris nekifogtak^ az úgynevezett szovjet ízesítésű darabos savanyúság gyártásának. Ebből is tekintélyes mennyiség, 7 ezer 300 tonna a tervük, s több mint felét már a raktárban tudják. A komponensek utánpótlásával sem lesz gond, az uborka, patisszon termetes tartályokban előtartósítva várja, hogy szalagra kerüljön, s ha a paradicsomból is futja még jó ideig, elképzelhető, hogv e termékből is jócskán túlteljesítik a kiszabott feladatokat. A paradicsompaprikából gusztusos saláta készül — összesen 2 ezer tonna — 5/8-as, 1/1-es üvegekbe töltve. Ütemes szállítás hető — veszi át a szót az üzemvezető —, úgy éreztük, az egész szezon alatt valahogy simábban, gördülékenyebben mentek a dolgok. Ütemesebben jött a nyersanyag, nem kellett nagy készleteket magunk előtt tolnunk, s gépeink is jól bírták az igénybevételt. Azért akadt gond is, a gyatra ecetellátás miatt olykor idegfeszítő órákat éltek át a gazdasági vezetők, de szerencsére egyszer sem kellett emiatt leállnunk. Nem akarok senkit megbántani, de vannak olyan szállítóink, akik nem korrekt módon járnak el velünk szemben. Még mindig sok az úgynevezett „tükrözött” áru, a Nagykőrösön termett uborka esetében is előfordult a véletlen vagy szándékos keveredés, de még Mátészalkáról is jöttek olyan tételek, amiket vissza kellett küldenünk. Jó lenne, ha minden termesztő, forgalmazó belátná egyszer-, hogy a minőségi követelmények betartása közös érdekünk. — A termények állapotáról mi a véleményük? — Az uborkával e tekintetben nem volt különösebb problémánk, ám a paradicsomnál látni az aszály, a kánikula hatását. Foltosodnak a szemek, de bizonyára a hideg éjszakák is elősegítik a minőségromlást. — Mindig jutott elég ember a 'vonalakhoz? — Június végétől éjjel-nappal dolgozunk, mi tagadás, alig-alig tudtuk a három műszakot összehozni. Most javult a helyzet, a gimnázium 25— 30 diákja egy hétig dolgozik nálunk, őket majd a toldisok váltják fel. Vagonokban, kamionban Mondani sem kellene, a raktárakban ugyancsak örömmel fogadták a gyerekeket, a felnőttek mellett szeptember elseje óta 120 kisdiák csomagolja a belföldre és exportra szánt konzerveket. — Nekik köszönhető, hogy hetente 3 ezer tonna áru kelhet útra — mondja Bélteki Lajos, a raktárak üzemvezetője. — Jelenleg nagyrészt dobozos zöldborsót, nagy egységű savanyúságokat kartonozunk, ezen kívül a zsugorba csomagolt natúrlecsót, zöldborsót is folyamatosan értékesítjük. Mostanáig elég jó volt a vagonellátás, emellett alkalmanként 15—20 kamiont is küldenek a megrendelők gyorsítani a kiszállítást. Miklay Jenő Kimunkálni a többletet Felismerve Igazi érdekeiket Kedvezőbb a feltételrendszer Látogatás növényországban Banánfa, vanília, babér E néhány kiragadott példa is elegendő ahhoz, hogy valami fogalmunk legyen a savanyító dolgozóinak ténykedéséről. Dévai Károly üzemvezető optimistán ítéli meg a hátralevő hónapok eredményeit is, szerinte a 16 ezer tonna konzerv elkészültéről számot tudnak adni év végéig, s hogy mennyi lesz a ráadás, az elsősorban az időjárástól függ majd. — A termelésben elért szép eredmények persze nemcsak a nyersanyag bőségének köszönAz emberi lélek jó ismerői a megmondhatói, hogy a virágos, tiszta, kulturált környezetnek milyen nagy szerepe van a dolgozók hangulatának, közérzetének kialakításában. Hamar felismerték, hogy mindez a teljesítmények alakulását is nagy mértékben befolyásolja. Ezzel magyarázható, hogy ma már szinte mindenütt igyekeznek a gyárak, üzemek udvarát, környékét barátságossá tenni. A Nagykőrösi Konzervgyár már a húszas években megkezdte az üzemi parkok telepítését, később pedig állandó kertészeti apparátust is létrehozott. A hajdani igazgatótól, Kovács Sándortól eredt az ötlet, hogy a délszaki országokban kiküldetésben járó munkatársai hozzanak haza különleges növényeket. így népesítették be a gyár üvegházát citrom- és narancsfákkal, és még számos egzotikus növénnyel. A konzervgyáriak nem kis büszkeséggel mondják azóta is, hogy náluk vannak a legszebb parkok, a leggazdagabb trópusi ház. amelyet soha nem felejtenek el a vendégeknek is megmutatni. A napokban magam is kilátogattam oda, s el kell mondani, a növényház semmit sem vesztett szépségéből az évek alatt. Most a szabadban sütkéreznek a délszaki növények, gyönyörű a rózsaliget. A kertészet dolgozói szorgalmasan szaporítják a virágokat és az örökzöldeket, melyekkel nemcsak ä helyi, de a vidéki telepek parkjait is bőséggel ellátják. Bent az üvegházban termést ígérnek a filodendronok, jól érzi magát a banánfa, a vaníliacserje, a babérfa,, díszpaprika és a megszámlálhatatlan virág. A kertészetet Ragó Miklós vezeti, munkáját Szűcs Imrévé, Kovács Gabriella és Olc- ruhlicza Agnes segíti. Bokros teendőik közepette bármikor szívesen kalauzolják végig birodalmukon a látogatókat, s az üzemek dolgozói is gyakran el gyönyörködnek pihenőidejükben a természet szépségeiben. Születésnapon, névnapon, vagy más hasonló alkalmakkor a kertben szedett szép csokrokat jó szívvel küldik az ünnepeiteknek. Kopa László Vállalati tanácsok. Megalakulásukat szenvedélyes viták előzték meg, s az utca embere sem biztos, hogy tudja, mi a rendeltetése a vállalatok új irányító közösségének. Új állomás Ugyanakkor tény, hogy — például a Nagykőrösi Konzervgyárban — úgy másfél esztendeje működik a vt, s hogy miként meg hogyan, azt vizsgálta egyik legutóbbi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. Kérdések bőven akadnak még az olyan jól tájékozott testület tagjaitól is, mint amilyenek a város politikai irányítását végző vb kommunistái. No de mért szégyen ez? Tudni kell azt is, a városban egyedül a konzervgyárban működik ez az új vállalatirányítási forma, innen az érdeklődés. Könnyebb-e így vezetni? A dolgozók most jobban magukénak érzik a gyárat? Hogy áll a dolog a felelősség kérdésben? Hatékonyabbá vált-e így a vállalat munkája, vagy csupán egy újabb fórummal, szervezettel gyarapodott a cég? Az elébb emlege tett utca embere bizonyára szintén feltett magában hasonló kérdéseket, s úgy véljük, nem lehetnek közömbösek a válaszok sem. Legelőbb is, a vállalati tanács a konzervgyár általános vezetését vette át. Nem, mindenféle operatív ügyekkel nem foglalkoznak, de a vállalat stratégiáját eldöntő kérdések, amilyenek például az éves, ötéves tervek, beruházások, mind az ő asztalukra kerülnek. S azt is érdemes tudni, hogy a vt megalakítása az 1968 óta bevált,. ú.j gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése egyik állomásának tekinthető. S a cél ennek1 ismeretében már igazán könnyen megérthető: különüljön el a gazdaságirányítás és a gazdálkodás. s ez utóbbiban erősödjék a vállalatok önállósága, döntési lehetősége. Az külön többlet, hogy megteremtődött a vállalkozásszerű vállalati működés feltétele. Javult az érdekeltség, s bővült a gazdálkodás mozgástere. Azt meg szinte mindenki a saját bőrén érezhette, hogy differenciáltabb vállalati és személyi jövedelmek alakultak ki, a hatékonyságtól függően. Sajátss érzelmek A vt megalakulását a Nagykőrösi Konzervgyárban termelési , tanácskozások előzték meg. Itt a dolgozók egyetértettek a javaslattal, hogy az irányítás a vt kezébe kerüljön. Így a nagyobb önállóságban s a kedvezőbb feltételrendszerben is bíztak. A vt végül tavaly március végén alakult meg, s azóta is rendszeresen dolgozik. A jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata szerint lényegében a már említett feladatok, nevezetesen a vállalat középtávú és éves tervének jóváhagyása, a vállalat eredményének és mérlegének megerősítése, s az igazgató megválasztása, megerősítése tartozik a hatáskörébe. Próbáljunk ezek után a bevezetőben említett kérdésekre válaszolni. A vezetést végeredményben könnyíti is, meg nehezíti is a vt. De erre is érvényes a kissé átalakított mondás: vezetni pedig kell. Ebből a szemszögből segítségnek számít, s a több szem többet lát elvének gyakorlatba ültetését is jelenti a vt. Jobban a gyáriaké most a gyár? Erre ilyen rövid idő alatt nehéz kategorikusan igent adni, de azt már a tudósító saját tapasztalatából teszi hozzá, hogy nem kevés erre utaló jelet tapasztal, nem utolsósorban a vállalati tanács ülésein. Hogy miket? Például azt, mikor az egyik vt-tag a szállítási útvonalak pontos behatárolását sürgette. Ér-elésére nem brigádgyűlési, de igen pontos vállalattulajdonosi érzelmek voltak a jellemzők s lett is foganatja. Felelősség: van. Erre máskülönben az alkalmazott módszer is ezer úton szorít. A vt-ülések előtt különféle tanácskozásokon előzetesen kikérik a kisebb kollektívák, a szakszervezet, meg a párt véleményét, s így ezek esszenciáját kell vinni, képviselni a vt-ben. Ki mondaná erre, hogy felelőtlenül is tehető? Hatékonyság: az. az eddigiek következményének is értékelhető, s akkor máris adott a válasz. Tartalmasabban Ugyanakkor annak igazsága sem kérdőjelezhető meg, miszerint az évek sora nyilván tartalmasabbá teszi majd a vállalati -tanácsok munkáját. Kimunkálni az ebből fakadó többletet, segítendő az igazi érdekek felismerését — hangsúlyozza a párt-végrehajtóbizottság .által elfogadott határozat. Ballai Ottó Úthenger a Tormásban Tart a dinnyevásár Gödény Istvánná a Nagyerdőben talált jó helyet a dinnyének. Mintegy négy hektáron termelt az idén, s bátyjával, Nagy Józseffel hordta a rengeteg dinnyét a piacra. Hogy milyen keletje volt, arról képünk is árulkodik... (Varga Irén felvétele) Modellezőink külföldön Az MHSZ Nk. Kinizsi Modellező Klub két technikai sportolója a romániai Szászré- genbe kapott meghívást, folyami sebességi rádiós hajó- modellek nemzetközi versenyére. Az M betű alakú sla- lompályán, 500—500 méteres körökben egymást és a bójákat is meg kellett kerülniük a kis hajóknak, s 30 percig kellett 12 személynek egyszerre irányítania kis modelljét. A negyven résztvevő három futamban mérte össze tudását. A körösiek jól szerepeltek, a nemzetközi mezőnyben Nagy Ferenc 36 körrel az ötödik, ifj. Székelyhídi József pedig 33-mal a kilencedik helyen végzett. Mire képünk megjelenik, az úthenger már rég elhagyja a Tormást, természetesen jó minőségű aszfaltcsíkot hagyva maga mögött. Az újabb teho-út jelentősen javítja a kertvárosiak közérzetét, de ez így is van rendjén... (Varga Irén felvétele) Piaci jelentés Itt a korai borszőlő A hét végén gazdag piac volt. Megjelentek az őszi újdonságok. A csöves kukorica száz kilogrammja 370, a takarmánytök 150—200, a korai borszőlő kilogrammja 10 forintért kelt. A dinnyét darabra, 5—20 forintért adták. A befőzni való dinnye kilója 8— 10 forint volt. A baromfipiacra kevés tojást hoztak, s azt 3 forintért adták. A háztáji szemestermény- piacon változatos árufelhozatal mellett a búzát 5—5,50, az árpát és a morzsolt kukoricát 6, a napraforgót 12 forintért mérték literenként. A gyümölcs- és zöldségpiacon az étkezési szőlőt 16—22, az almát 8—16, a körtét 10— 20, a kék szilvát 12, az őszibarackot 10—25, a burgonyát 7, a fehér káposztát 6—7, a kelkáposztát 18—20, a karfiolt 25—30, a vöröshagymát 12, a fokhagymát fejenként 4—8, a paradicsomot 6—8, az uborkát 5—8, a zöldbabot 24—30, a zöldpaprika kilóját 12—20, a gyökérzöldség csomóját 6, a sárgarépáét 4, a hónapos retekét 5 forintért árulták. A baromfipiacon sok volt a csirke. A tyúk párját 250—280, a vágócsirke párját 110—220, a fiatal kacsa darabját 50, a kakas párját 200—250 forintért árulták. K. L. mAnyakönyvi hírek Házasságot kötött: Farkas Ferenc Balázs és Fakan Terézia, Radics Sándor és Nagy Judit, Csorba Pál és Czinkus Éva, Dávid Kálmán és Jani Csilla, Fehér Károly József és Türkösi Ágnes, Benyus István és Vajda Gabriella. Született: Varga István és Kovács Katalin: Anita Katalin, Pijakovics Ferenc és Kovács Erzsébet: Ferenc Iván, Farkas Sándor és Dudás Ilona: Ilona, Veres Gusztáv és Lédeczi Katalin: Sándor Attila, Kökény László és Fodor Erzsébet: Tamás, Seres Béla és Győri Eszter Irén: Irén, Fritsehek András és Mocsári Gizella: András, Kovács László és Sebők Katalin: Renáta nevű gyermeke. Névadót tartott: Veszprémi Ambrus és Tóth Rozália: Zoltán. Balogh János és Ondó Eszter: János, Szuda Zoltán és , Szazánszki Éva: Zoltán Tamás, Bojtos Géza és Zagyi Erzsébet:<fTímea, Szűcs Imre és Zsarnóczki Zsuzsanna: Zsolt nevű gyermekének. Meghalt: Gyulai Balázsné Forgács Katalin (Szolnoki út 31/a.), Vörös Istvánná Muharai Mária (Ady Endre utca 16.), Nagy Ferenc (Huba utca 6.). ISSN 0133-2708 (Nagykőröst Hírlap)
