Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
^iMan 1986. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK Az egészség legújabb receptje Változó kor, változó életmód A kicsik kevés helyen jutnak tornateremhez i — Hajrá, VSE! Kiáltások a lelátóról. Minden falu és város szurkolói biztatják a maguk csapatát, s szeretnék, ha győznének.- A lokálpatriotizmus egyik megnyilvánulási formája ez. Kell, vagy kellene a dicsőség, ám a hadiszerencse a labdarúgópályákon is forgandó, nak megfelelő formában — ajánlják az orvosok. Ámde hol, mikor, kivel? — kérdezhetünk vissza, s főként azért, mert a csapatba nem a puhá- nyok kellenek, hanem a győzni tudó erősek. Nem a győzelem A sikerért mindent. Akár anyagi áldozatokat is — vallják sokan, még ha a ranglista végén, vagy az elején helyezkedik is el a csapat, a nemzeti bajnokság valamelyik osztályában. Kis csapatoknál sem ritka a profi, azaz sportalkalmazott játékos- gárda. Ez a megoldás vezetne eredményre? Az e mellett érvelők és az ellentábor vitája még döntetlenre áll. Sőt, úgy tűnik, mintha legutóbb éppen profi válogatottjaink bizonyították volna az elmúlt nyári vb-n, hogy ez a megoldás nem csodaszer. Az is kérdés persze, hogy bár a sportnak ösztönzője a vetélkedés, de végső soron legfőbb cél-e a győzelem? Civileket a pályára A hőnap elején fő helyre került a sport a várospolitikában. A verseny- és a tömegsport kérdéseit tárgyalta meg a tanács végrehajtó bizottsága, az elé terjesztett jelentés alapján. Itt. a településekre jellemző tényeket sorakoztatták fel, s a megoldásra váró feladatokat vették számba. A vb-tagok arról győződtek meg, hogy a kérdést elsősorban a közegészség- ügy szempontjából kell megközelíteni. Ismeretes ugyanis, hogy a fizikai munka aránya számos foglalkozási ágban csökkent. Ugyanakkor jellemző tünet a túltápláltság, a mozgásszegénység, az élettempó gyorsulásával együtt járó sokféle stresszhatás. Ezek a jelenségek máris komoly betegségek okozóivá váltak, amiről településeink orvosi rendelőiben is meggyőződhetünk. A leggyakoribb példa ezzel kapcsolatban a katonai sorozásokon megállapított alkalmatlansági okok sora. A jelentés készítője messzemenő következtetést vont le mindebből, s szerinte: az ország jövője forog veszélyben. Sportoljon mindenki, minden korosztály, az életkoráJók a feltételek? Nézzük tehát a feltételeket. Dunakeszin és környékén 10 általános iskola 9 tornatermében edzhetik testüket a gyerekek. Az oktatás bevezetése után sok szülő örömére 523 gyerek tanult meg úszni. Az iskolák létszámához képest viszont az alsó tagozatosok kevés helyen jutnak tornateremhez. Pedig hát itt kezdődne el minden, az életmódot meghatározó tudatformálás. Az iskolai és középiskolai diáksportkörök már szépen bontogatják szárnyaikat. A felnőttek tömegsportjáért úttörő munkát vállal az LSE, vagyis a Lakótelepi Sportegyesület. A régebben kialakult szervezetek sorába tartozik bőséges programjával a Vasutas Sportegyesület, a gödi és a fóti egyesület. Viszonylag jó feltételeikkel szemben több gondja van a Dunakeszi Sportegyesületnek, amelyen segíteni kell. Keretek, feltételek tehát vannak, de a sport szerepéről alkotott felfogásunkon változtatni kell. És mindenekelőtt élni a lehetőségekkel. Mozogni, sportolni ! Városi televíziókísérlet Szervezik a tagságot — Lesz-e Dunakeszin városi televízió? A kérdést Do- moszlai Gábornak, a Duna- parti lakótelep videoegyesü- let ügyvezető igazgatójának tettük fel. Mint azt az év elején lapunkban már hírül adtuk, ilyen tervet dédelgettek néhányan a Barátság lakótelepen. Azt ígérték, hogy a videofilmek közvetítését, sugárzását a lakótelepi otthonokba körülbelül június táján kezdik meg. Beszélgetésünk idején megválasztották már a műsorok- szerkesztőjét is, Vetési Imre, a városi párt- bizottság munkatársa személyében. Azóta viszont keveset hallottunk a kezdeményezésről. — Megkezdtük a működésünket — közölte Domoszlai Gábor. Körülbelül egy hónapja filmeket közvetítünk a Barátság útja 17—19. számú házak lakásaiba. Ezeket 128 család nézheti, hetenként négyszer két óra időtartam alatt. — Milyen filmekről van szó? — Többnyire kalandfilmeket láthat a közönség. — Milyen napokon? — Ez változó, mert először Péntektől péntekig Eddig a hétről hétre jelentkező tájékoztatónk a vakációakcióról már a múlt heti számunkból is kimaradt, az iskolaév kezdetével nebulóink felsőbb osztályba léptek. A szeptember egyelőre csendesnek ígérkezik. — A klubmoziban. A József Attila Művelődési Központban 16-án 14 órakor Hervad már ligetünk címmel ismeretterjesztő filmvetítés lesz a nyugdíjas kirándulók klubja tagságának. A belépés díjtalan. — Aktfotók. Válogatás a III. országos aktfotókiállítás anyagából. Megtekinthető a József Attila Művelődési Központban, szeptember 11-től 18-ig, munkanapokon IS-1—19, szombaton és vasárnap 18—19 óráig. Gondolkodásunk, ízlésünk és művészeti értékítéletünk mércéje ez a tárlat. A kaján mosoly és zavart szemlesütés helyébe tiszta művészeti élményt kínálunk a tárlat látogatóinak — írja Veres Gábor, a Dunakeszi műsorfüzetben. — Moziműsor. József Attila Filmszínház. 7-én 15.30-kor Sivatagi show. 17.30-kor, Átverés. 8—10-ig Nyolcadik utas a halál. Vörös Csillag Filmszínház. 4—7-ig, 17.45 és 20 órakor. Egy maréknyi dollárért. 5—7-ig, 15.30-kor. Süsü a sár kány. 8-án Egy asszony, és négy férfi. 11—15. Indiana Jones és a végzet temploma, 15.45 és 20 órakor. 12—14. 15.30-kor. Boszorkányszombat. — Mesefilm. mindig áttekintjük a Magyar Televízió műsorait, s a jó műsorok idején a magunkét nem sugározzuk. A közönségünk úgy értesülhet az adásainkról, hogy a programot minden héten kifüggesztjük a lépcsőházak bejáratai fölé. Mint megtudtuk, az egyesület tovább szervez, s körülbelül 600 előfizetővel számol a jövőben. A havi 60 forintos díj erősítené anyagi bázisukat, s így bővíteni tudnák a programot. Ígérték azt is korábban, hogy városi híreket, információkat is szolgáltatnak nézőik számára. Ezután érdeklődve most azt a választ kaptuk, hogy egyelőre az anyagi feltételek ezt nem teszik lehetővé. — Egy hónapig díjtalanul közvetítjük műsorainkat a telep lakóinak. Lássák mit nyújtunk, s dönteni tudjanak — közölte az igazgató. — Ezután ha az anyagi bázisunk szilárdabb lesz, fejleszteni fogjuk munkánkat. Közérdek tehát, hogy minél többen belépjenek az egyesület tagjáinak sorába. A város vezető testületéi is érdeklődéssel és várakozással tekintenek erre a próbálkozásra, melyből tulajdonképpen nem a kalandfilmek közvetítése a fontos, annak szerepe legfeljebb a tagdíjak szempontjából meghatározó. A nélkülözhetetlen helyi információk szempontjából volna üdvös, ha kifejlődhetne egy színvonalas városi stúdió. DLMVIAKKZ1 K^cüia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A gazdálkodás friss formái Megnyílt a Piért-tip Uj szakbolttal bővült Főt nagyközség üzlethálózata. Jól jártak vele a környékbeli települések lakói, s a helybeliek is örülnek annak, hogy nem a tanács pénzéből kellett beruházni. Kereskedelmi vállalattal sem kellett egyezkedni arról, hogy egy ilyen nagy településnek szüksége van olyanfajta szaküzletre, melyet a Piért nyitott meg a fóti raktárház bejárata mellett. Nemcsak közületitek Bencsik József, a vállalat telepének igazgatója már hónapokkal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a hagyományos és viszonylag egyoldalú nagykereskedelmi tevékenységet bővíteni szándékoznak. Mint minden vállalat, a Piért is keresi a hatékonyabb gazdálkodás módszereit, s törekszik a nagyobb nyereségre. A környékbeli lakosság egy részének munkát adó raktárvárosban, ahonnét a fél ország papír-, írószer- és háztartási szaküzleteit látják el nagykereskedelmi áron, mostanáig háromféle tevékenység alakult ki. A nagy tételben szállító közülietek ütemezés szerinti kiszolgálása, ellátása ezek közül a legrégibb. A 10 éve kialakított tevékenységnek ez az első és legfontosabb formája. A nagy készletek mozgatása, a raktárak kihasználása fokozható az úgynevezett gyorskiszolgálás útján is. A meglévő áruból válogathat, s ezt azonnal szállíthatja a vásárló kereskedelmi cég, amely a megvett mennyiségtől függően a nagykereskedelmi árra még kedvezményt is kaphat. ötvenezer forinton felül például mér 6 százalékot. Ha pedig jogosult a mentességre, ilyenkor forgalmi adót sem keil fizetnie. Hétfő délután megnyílt az X -f-1 számú Piért-tip fantázianevű tapéta-, írószer- és papírszaküzlet. Ebben többek között import tapéták, modern vonalú iskolatáskák, írószerek és a raktárház más készletei kaphatók. A boltban nagy tételben nemcsak a kereskedelmi vállalatok, hanem a lakosság is vásárolhat. A vállalat gazdasági törekvésein kívül az üzlet megnyitásának és a vevők egész napon át tartó fogadásának az a jelentősége, hogy eddig ilyen szaküzlet sem Foton, sem a környékbeli településeken nem volt. A védőkorlátot ledöntik Párbeszéd a mély árok felett Retonjárdát is készítettek a járműjavító lakótelepe mögött, közvetlenül a gyártelepi vasútállomáshoz vezető útvonalon. De minek ahhoz vasszerelék? — Az nem oda kell, hanem abba a mély aknába — mutatnak a nyitott munkagödör felé hárman is az ott dolgozók. A földet legalább öt méter mélyen és csaknem ilyen szélességben ásták ki. Odalent 1 méter 80 centi átmérőjű betoncsövet takar a homokréteg. — Szóval maguk azok? — nézek meglepve, s azt gondolom, hogy fontoskodni ugyan értelmetlen lenne egy nyitott munkagödör felett, de az olvasók kívánságát sem lehet figyelmen kívül hagyni. Többen kérték ugyanis, hogy tegyük szóvá: amióta a gödi székhelyű Vác-környéki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat itt dolgozik, nem biztonságos a környék. Gyerekek kerékpároznak, a sarkon kifordulva belehajthatnak az rokba, este nincsenek kivilágítva a korlátok, az állomástól jövők is beleeshetnek. Kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak. Dévényi László festő, Horváth Dénes kubikos, Kovács István kőműves munkahelye fölött állunk. Mindhárman igyekeznek megnyugtatni. Az egyik munkagödröt már lezárták, az tehát nem téma a számunkra. Erre a másikra is hamarosan sor kerül, ha minden szakma képviselője elvégzi odalent, ami rá tartozik. — Ez mikorra várható? — Hamarosan. — Jó lenne konkrétabban ... — Jó. Mondjunk napot is — egyezik bele egyikük. Talán a pénteket. Az elég reálisnak látszik. — Vagyis, mellékletünk megjelenésekor. — Ügy van. A homokos talajban végzett hasonló mun** káknál nagyobb elővigyázatosság kellene. A gödör falait nem támasztották ki, az könnyen beomolhat, maga alá temetve az ott dolgozókat. — Ez nem fordulhat elő — hangzik a kevéssé meggyőző ellenérv. — És a létra? Lécekre szegeit fokok, biztonságosan beillesztett hágcsók helyett. Az ilyen letörhet a rajta álló munkás alatt. Ezt engedi a munkavédelmi felügyelő? A kérdés tisztázatlan marad, mint a védőkorlátok esti kivilágítása, amiket ráadásul reggelre mindig ledöntöget valaki, vagy a szél. — Nem kell ezután Budapestre utaznunk — örvendezett az egyik szülő, aki szerint nyithattak volna már korábban is, hogy a tanév kezdete előtt itt helyben szerezzék be gyermekük iskolaszereit. Helyben vásárolnak A megnyitás napján a telep igazgatója köszöntötte a vendégeket, dr. Tóth György, a Piért vezérigazgatója pedig a vállalat új gazdasági törekvéseiről beszélt, s méltatta a nagyközség vezető testületéivel kialakult jó kapcsolatokat. Az Ilyen találkozások alkalmával természetesen szóba kerül az együttműködés. Azon túl, hogy a telep munka- lehetőséget jelent, egyben olyan gazdasági tényező, amelyre számítani lehet a község fejlesztése során. Az üzlet megnyitásával is módosult a falukép. Csinosították a főbejárat környékét, szép kirakatban kínálják az eladásra szánt árucikkeket. A szomszédság okán Lehetne másként? Szóba kell hozni, mert bennünket is érint. Innét, a peremvidékről is meg kell kérdeznünk, mikor változik jobbra a helyzet Pesten, a Nyugati pályaudvaron? Naponta előíorduló jelenség. Idős asszony nézi idegesen az óráját, sorban állva a pénztár előtt. Végre ő következik. — Elnézést. Megengednék? Soron kívül váltanám a jegyet, mert azonnal indul a vonatom. A sorban állók közül többen felháborodnak: miért nem jött hamarabb? Az idős asszony vonata is azonnal indul. Ö a gyártelepig utazna. Am hét vége van, nagy a tömeg, de a pénztárablakok közül több maradt elfüggönyözve, míg az épp munkálkodó pénztárosok izzadtra dolgozzák magukat, s szinte percenként kell csillapítaniuk az ablakuk előtt csetepatézó utasokat. — Nincs munkaerő — halljuk refrénszerűen sok szolgáltató intézménytől. Lehet, hogy itt is ez a baj? De hát annyi nyugdíjas keres kiegészítő elfoglaltságot. Miért nem toboroznak közülük a csúcs- forgalom idejére? Amit a poggyászmegőrzőben kell csinálni, az viszont nem nyugdíjasoknak való. Nehéz megérteni, hogy egy nemzetközi forgalmat bonyolító olyan pályaudvaron, ahol a megérkező idegen az első benyomásait szerzi az országról, miért csak ketten-hárman dolgoznak. Évek óta tart ez az állapot. Hosz szú sorok állnak beadásra, vagy csomag-visszavételre! Üjabban a tízes vágány mellé áthelyezett megőrzőben a csomagok közé is belépnek a türelmetlenebbek, ha a málházó éppen nem találja a holmijukat. Ez viszont nem jelent garanciát a megbízható őrzésre nézve. Türelmetlen a belföldi utas Is, akinek néha szüksége van erre a szolgáltatásra, de még türelmetlenebbek a szélrózsa minden irányából érkező, bosz- szankodva csodálkozó turisták. Szeretnének néha valamit kérdezni, de még abban sem reménykedhetnek, hogy a csomagjaikkal kapcsolatban feltett kérdéseikre érthető választ kapnak. Ebben a helyzetben szinte luxusnak szá mit megkockáztatni, hogy Ilyen helyen a magyaron kívül néhány idegen nyelvet is illenék beszélnie a személyzetnek. Szeretik a házi cipót I ne Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat dunakeszi üzemében naponta mintegy 100 mázsa kenyeret sütnek. A hatféle közül különösen kedvelt a félkilós búzacipó, az alföldi és a házi kenyér, A -5 minőséget a technológiai f - gyelem szigorú betartásáv i érik el. A képen: Bogácsi Júi - anna a kész kenyereket szt '.i le a kemencéről. Ha péntek, akkcr reménytelen Ebéd után hazamennek Kerestem N. N.-t a nagyüzemben. — Tessék várni, csengetem — hangzott a drót végéről, majd sajnálkozva közölték velem: — Nem tudják, merre jár. Ez péntek délelőtt történt. — Nem baj — gondoltam. Úgyis van ott dolgom, felkeresem személyesen. — N. N. — mondták a portán délután kettőkor — már tizenkettőkor hazament. — Akkor felmennek Z. elvtárshoz — mondtam indulóban, de megállítottak. — Tessék várni! Felszólok neki, mert már többször tett szemrehányást, hogy ilyenkor küldöm a nyakára az ügyfeleket. Tárcsázás következett, majd sajnálkozás. — Már ő sincs bent. Még nem adtam fel a reményt. — Ez esetben T. elvtársat tessék nekem megnézni. A csengetés után újabb sajnálkozás következett. — Már ö sincs bent. Péntek van, kérem — hangzott kioktatásszerűen. Ilyenkor ebéd után sokan hazamennek. De azért vannak, leginkább a műhelyekben, akik még délután négyig dolgoznak. A munkások. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Barcza Zsolt
