Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 3., SZERDA A Sphere—Évig terméke (2.) Fontos a költségek csökkentése Folytatjuk beszélgetésünket Menyhárt Józseffel, a Sphe­re)—Évig ügyvezető igazgató­jával a Cegléden működő vegyes vállalat profiljáról, hi­szen előző cikkünkben első­sorban a kereskedelem olda­láról közelítettük meg a gyár helyét a hazai és a nemzet­közi piacokon. Ezúttal töb­bek között a piachoz való al­kalmazkodásuk rugalmasságát vizsgáljuk. Családalapítás — Az egyre nagyobb ará­nyú építkezések, a fűtési rendszer korszerűsödése és a inár alkalmazott szivattyúk cseréje miatt továbbra is lesz piaca a termékünknek. Ne­künk azonban nemcsak arra kell törekednünk, hogy a mennyiségi igényeket kielé­gítsük. Bővítenünk kell a ter­mékválasztékunkat, szivaty- iyúcsaládot kell létrehoznunk, s ezáltal nagyobb keresletre számíthatunk a hazai és a nemzetközi piacokon is. Ezért a fejlesztés elengedhetetlen számunkra. — Milyen terveik vannak ezzel kapcsolatban? — Választékunkat teljesít­mény szerint kell bővítenünk. Ebben az évben megkezdődik a gázterm-szivattyúk gyártá­sa. Jelenleg egyfajta teljesít­ményű szivattyú»* vait•.'féí'v’íi galomban, amely hidraulika- >s, san szabályozható. A jövőben — a piac igénye miatt — át kell térnünk az elektromosan szabályozható termékek gyár­tására. Az ezzel kapcsolatos fejlesztési munkát az idén; kezdjük el, és a következő évben már így hozzuk for­galomba termékeinket. — Előző beszélgetésünkkor említette a bronzházas szi­vattyút. Milyen a kereslet ez iránt? — Ezt a szivattyút elsősor­ban óvodákban, orvosi rende­lőkben, iskolákban és más Intézményekben lehet kitű­nően alkalmazni. Tehát ott. ahol sok a csaptelep és nagy a köztük levő távolság. Saj­nos ezt a termékünket nem ismerik eléggé, ézért nincs nagy sikere a piacon. Első­sorban a nyugati országoknak szállítunk belőle. — A termékválaszték bőví­tésének feltétele tehát a gyártmányfejlesztés. Ez nyil­ván gvártásfejlesztést is igé­nyel. Honyan tudnak ehhez alkalmazkodni? — Gyártóberendezéseink ki­sebb változtatásokkal alkal­masak az új termékek gyár­tására és a kaoacitás növelé­sére is. Tehát gy értásf er­jesztéssel éppúgy foglalkoz­nunk kell, mint a gyártmá­nyéval. Fontos feladatunk a költségek csökkentése. — Hogyan tudják ezt ele érni? — Ennek érdekében olyan technológiai és eljárási mó­dosításokat vezetünk be, mely által a termék olcsóbb lesz. — Önöknek a költségek csökkentése a cél, a vásár­lóknak viszont a kedvező ár. — Ez igaz, de ha olcsób­ban tudjuk eladni termékein­ket a piacon, mint a többi cég, az számunkra is kedve­ző, hiszen annál versenyké­pesebbek vagyunk. Az idei év első félévében 39 száza­lékkal több szivattyút vásá­roltak partnereink, mint az előző év első hat hónapjában. Ilyen összehasonlítás alap­ján azt is elmondhatom, hogy értékesítésben a hazai piacon a volumen néhány százalékkal kevesebb volt, mint tavaly, árbevételben pe­dig három százalékkal több lett. — És az exportban? Ez jelentősen megnőtt, hiszen volumenben hatszoro­sára, értékben hétszeresére emelkedett. — Az árak alakulását ho­gyan értékeli? — Az építkezési tevékeny­ég' visszaesése éfeztétl" halá­lát termékeink értékesítésé­ben is. Ennek következtében szűkül a piac. A nyugat­európai piacon jelentkező konkurensekkel is fel kell vennünk a versenyt, hiszen a piaci pozíciónk megtartása a cél. Exportunkban nő a dollár jelentősége, ezért en­nek árfolyamalakulása eddig nem volt kedvező számunkra. — És a hazai piacon? — Itt is érzékelhető a megtorpanás. Különböző jel­zések arra utalnak, hogy a szivattyúpiac erőteljesen szű­kül. ismertebbé tenni — Miben látja ennek az okát? — Egyrészt nálunk is csök­kent az építkezések száma. — Ügy látom azonban, hogy ez csak átmenetileg be­folyásolja a szivattyúk iránti keresletet, mert- várhatóan nemsokára bővül a cserepiac, a már működő rendszerek cseréje, valamint ennek kor­szerűsítése is napirendre ke­rül. Mindez indokolja ter­mékeink választékának bőví­tését. — Jó bornak is kell a cé­gér, tartja a közmondás. Kel­Négy nap három mérkőzés Kezdődik a Duna Kupa Cseh, osztrák és magyar csapatok részvételével ettől az évtől kezdve asztaliteniszben is megrendezik a Duna Kupa mérkőzéseket. A magyar szí­neket a Ceglédi VSE és a Ki­lián FSE képviseli. A csapa­tok három játékosból állnak, közülük legalább egynek ifjú­sági korúnak kell lertilfe- A kilenc egyes mérkőzés után még egy párosra Is sor kerül, tehát döntetlen is lehet a vég­eredmény. Ebben az esetben mindkét gárda egy-egy pon­tot kap. Az első magyar—cseh for­duló előtt le kell játszani az azonos nemzetbelieknek a ta­lálkozókat. Ennek megfelelőén a CVSE—Kilián FSE mérkő­zésre kerül sor. Ezt követőén a hét végén rendkívül gazdag program vár a ceglédi asztali- teniszezőkre, hiszen további Duna Kupa összecsapások mellett még egy országos I. osztályú rangiistaviadalra is sor kerül. A Duna Kupa első forduló­jának részletes programja (a játékhely a CVSE Damjanich utcai sportcsarnoka): Csütörtökön 18 óra CVSE— Kilián FSE, péntek 18 óra CVSE—Bánik Ostrava, vasár­nap 9.30 óra CVSE—Frydek Mistek. A CVSE-ben hazai közönség előtt is bemutatkozik az új látékos, Berta Zoltán. Ö a SZEOL-Délépnek volt az első számú versenyzője, a ma­gyar felnőttranglistán a 13. helyet foglalja el. U. L. lő propagandája van-e a ter­mékeiknek? — Az előbb vázolt körül­mények miatt még ismerteb­bé kell tenni termékeinket. Van ugyan bőven megrende­lésünk, de például a bronz­házas szivattyút kevesen is­merik. Kiadványok kelletik — Hogyan fognak ezen segíteni? — Különböző szakfolyóira­tokban, időszaki kiadványok­ban kívánjuk ismertetni az általunk gyártott szivattyúk előnyeit, korszerűségét. Ezen­kívül ősztől az Építési Tájé­koztató Központ állandó ki­állításán is szerepelnek majd termékeink. — Milyen eredményre szá­mítanak az év végén? — Az első hat hónapos gyártást visszavetette a meg­felelő alkatrészek késői beér­kezése. Remélem, ez nem is­métlődik meg, és várhatóan év végére megduplázódik a féléves eredményünk. V. K. Kiállítás Nagykátán Tóth István fotóművész képeinek kiállítása szeptem­ber 5-től 21-ig Nagykátán te­kinthető meg a pártszékház­ban. A jeles alkotó ezt a tár­latát Hídvégi Lajosnak ajánl­ja, Cegléd köztiszteletben álló helytörténeti kutatójának. Pénteken délután 4 órakor Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg a kiállítást. A tyűkot több ezer éve háziasították A baromfitenyésztés jövőjéről A baromfitenyésztés­ben az utóbbi két évti­zedben mélyreható válto­zások következtek be. A baromfifajok által szolgál­tatott húsmennyiség ma már az összes húsfogyasztásunk egyötödét teszi ki. A to­jás szerepe is jelentősen nőtt az élelmezésben. Hazánk ba­romfitenyésztésének nemcsak a belső fogyasztás szükség­leteit kell kielégítenie, hanem differenciált és nagy minőségi követelményeket támasztó ex­portigényeknek is meg kell felelnie. Magyarország világ­piaci pozícióit csak úgy képes megtartani, ha a baromfineve­lés képes lesz továbbra is na­gyon széles és jó minőségű termékválasztékkal a fokozó­dó igényeknek megfelelni. A baTomfi különleges hely­zetét és a legutóbbi ember­öltőben befutott karrierjét annak köszönheti, hogy a töb­bi gazdasági állatfajjal össze­hasonlítva, a legjobb hatás­fokkal állítja elő a tojást és a húst. Magyarországon 1985- ben 21 kilogramm körül volt a fejenkénti baromfihús-fo­gyasztás. Az évekig tartó vál­ság után a világpiacon is­mét jó keresletnek örvend a csirkehús. Megkönnyebbülve vehetik tudomásul a hírt azok, akik bíztak a baromfiágazat jövőjében. Ugyanis a piac kényszere azt diktálta, hogy csak annyit termeljünk, amennyit biztonságosan el tu­dunk adni. Ahhoz azonban, hogy a hús- csirkeágazat a következő esz­tendőkben erőteljesen fejlőd­jék, szükség van a termelés előfeltételeinek erőteljes javí­tására is. Ezt a célt szolgálja, hogy a baromfitelepek re­konstrukciójához a nagyüze­mek a jövőben 30%-os ál­lami támogatást kapnak. Ez mindenképpen szükséges ah­hoz, hogy a csirkehústermelés a jövőben az előirányzatok szerint növekedjék. Hozzátartozik mindehhez az is, hogy legyen elegendő ta­karmány és naposcsibe a ter­melés bővítéséhez. Ebben sze­rencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a magyar baromfié ógazat egyes országokkal el­lentétben, nem csökkentette lényegesen a tenyészállo- mányt, bízva a piaci kereslet fellendülésében. Több éven át megőriztük a szükséges törzs- állományt, s így adva van a cselekvési lehetőség. A baromfihús-termelés az­Már a téli holmit varrják Télikabátok varrá sához fogtak a Pevdi ceglédi kon­fekciógyárában. Hazai piacra, a FÉR megrendelé­sére egy-egy fa­zonból két-három színben 3—400 da­rabos szériát ké­szítenek. A IlI-as kismamaszala­gon a Béke brigád tagjai varrják a kabátokat — felső képünkön. Makai Sándorné ellenőr­zi szállítás előtt a vasalt árut — lent. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) áfa W zal is növelhető, ha nagyobb átlagsúlyra hizlalják a ter­melők a csirkét. Van, ahol az egykilósakat keresik, van, ahol szívesen vásárolják a másfél­két kilósakat is, A darabolt csirke mennyisége is nőtt az exportunkban és ehhez is na­gyobb testű csirke kell. Ezek eléréséhez szükséges, hogy a takarmányok béltartalma ja­vuljon. A következő időszak­ban az abrakkeverékek fehér­je- és energiatartalma 10-15 százalékkal növekszik. Ezáltal rövidülhet a nevelési idő és csökkenhet a fajlagos takar- mányfel ha sz n ál ás. De hát hiába növeljük a tá­pok energiatartalmát, ha az nem párosul megfelelő fehér­jeellátással, valamint amino- sav-, vitamin-, ásványianyag- kiegészítéssel. A fehérjeigény annál nagyobb, minél fiata­labb az állat és minél na­gyobb a fejlődési üteme. Te­hát a broilertápok energia- tartalmának a növelése az egyik fő feladat. A broiler- csirke egy gramm fehérje szintetizálásához 5,5 kilojoule metabolizálható energiát használ fel. Egy gramm fe­hérjét 4-5 gramm vízbeépülés követ. Megfelelő energiaellá­tás hiányában a baromfi a rendelkezésre álló fehérjét nem képes a szervezetében felépíteni. Persze ez fordítva is érvé­nyes: hiányos fehérjeellátás esetében többletenergia mel­lett sem érhető el kedvező hústermelés. Míg a csirke életének első hetében induló testtömeglét csaknem meghá­romszorozza, addig az öthetes csirke egy hét alatt test­tömegének csupán egynegye­dét, nyolchetes korában egy- hatedát képes felvenni. AZ INTENZÍV TARTÁSBAN nemcsak a természetes tartási körülményektől fosztottuk meg az állatokat, ahol legalább részben gondoskodhattak szükségleteik kielégítéséről, hanem genetikai úton a ter­melésüket is sikerült ezelőtt nem remélt szintre növelni. Ezáltal — érthetően — igé­nyük is megnőtt. A szükség­leteknek optimálisan meg­felelő ásványianyag-összetétel és vitaminszint egyaránt fel­tétele a zavartalan termelés­nek és a termelési költségek csökkentésének. A KEVERÉHTAKARMÁNY használatának köszönhető, hogy a hiánybetegségek — néhány kivételtől elte­kintve — megszűntek és az anyagforgalmi betegségek inkább a takarmánytoxi- kózisok felé tolódtak el. A leggondosabb tartás és ta­karmányozás mellett sem érhetők el megfelelő eredmé­nyek, ha az ivóvízellátásban a legkisebb zavarok is meg­mutatkoznak. A folyamatos ivóvízellátásban jelentkező ki­esések sokkal nagyobb mér­tékű visszaesést okoznak, mint a takarmányellátásból eredő hibák. Figyelembe kell venni a fajtáknál az árutermelésben döntő szerepet játszó tényező­ket. A gazdasági szempontból fontos szerepet játszó tyúk­fajták egyoldalú tojásterme­lő, vegyes hasznosítású és hús- típusú fajták csoportjába oszthatók, a hibridek pedig tojástermelő és hústermelő csoportba. Fajtaválasztéknál a takarmányértékesítő képesség az egyik, gazdaságosságra ha­tó tulajdonság. Az elfogyasz­tott takarmány értéke ugyanis az önköltség 60-65 százalékát teheti ki. A termelés feltéte­leinek megteremtésével, fo­lyamatos érdekeltséggel érhe­tő el a cél; annyi csirkehúst termeljünk, amennyi a hazai ellátáshoz és a külpiac kielégí­téséhez szükséges. Tehát a tyúk, amelyet már több ezer éve háziasítottak —• feljegyzések vannak róla, hogy Kínában az időszámítás előtti III. évezredben már jól is­mert volt Fu-Hsi császár ud­varában —, a jelek szerint további biztos jövőjű tenyész­tés előtt áll. M. F. Kamatmentes kölcsön Lakásvásárlási támogatás Szép számmal élnek váro­sunkban olyan családok, ame­lyek szerény anyagi helyze­tüknél fogva csak nehezen tudják megoldani lakásgond­jaikat. Rajtuk segít az úgyne­vezett városi támogatás, amely az összegyűjtött saját tőkét és az OTP-hitelt kiegé­szítve legfeljebb 150 ezer fo­rint összegű — tíz év alatt visszatérítendő — kamatmen­tes kölcsönnel toldja meg. 1985-ben 4 millió 870 ezer forint összeget fordíthatott a Ceglédi Tanács erre a célra, s ebből 39-en részesültek. Hu­szonötén 1986-ra tartották fenn kölcsönigényüket. Az idén 3 millió 650 ezer forint állt rendelkezésre, s ezt 37 igénylő között osztották szét. Szenior úszóbajnokok Medencéből a dobogóra Tizenhatodik alkalommal adtak találkozót egymásnak az egykori úszók, vízilabdá­zók, sportvezetők, hogy össze­mérjék tudásukat sportáguk­ban. A Gyulán immár hagyo­mányossá váló szeniorbajnok­ságra — bár az időjárás nem fogadta kegyeibe a találkozót — hat megye küldte el leg­jobbjait. A ceglédiek ismét remekül szerepeltek. Bajnokságot nyertek: 200 méteres vegyesúszásban, II. korcsoport: Zsuffa Ervin. 50 méteres mellúszásban, III. korcsoport: Beck Mihály. 4x50 m gyorsváltó, I. kor­csoport: dr. Pusztai, dr. Sü­veges, Revuczky, Csendes. 4x50 m gyorsváltó, II. kor­csoport: dr. Hajdú, Ürögdi, Kádár, Zsuffa. 4x50 m gyors­váltó, III. korcsoport: Beck, Patyi, Tomcsányi, Jenei. A családi váltót a Revuczky család nyerte meg. Második helyezést értek el: 50 m gyorsúszás: dr. Haj­dú Endre, 50 m mellúszás: dr. Pusztai Géza, 50 m pil­langóúszás: dr. Hajdú Endre, 50 m hátúszás: dr. Süveges Gyula, 200 m vegyesúszás: dr. Pusztai Géza, 50 m hát­úszás: Zsuffa Ervin. Harmadik helyezést ért el: 50 m gyorsúszás: Revuczky Gyula, 50 m hátúszás: Re­vuczky Gyula. Negyedik helyezést ért él: 50 m pillangóúszás: Tom­csányi Zoltán, 50 m gyors- úszás: Patyi Árpád. Az egész évben lelkiisme­retesen készülő ceglédi sze­nior versenyzők minden di­cséretet megérdemelnek ki­tűnő eredményeikért. A fel­készítésben nagy szerepe volt Kelemen István edzőnek! B. M. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez­úton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik drága jó édes­anyánk, ÖZV. MOSZTARAC2 JANOSNE szül. Gulicska Margó temetésén megjelentek és mélj gyászunkban osztoztak. Köszön­jük a sírra heyezett virágokat. A gyászoló család. A gyászoló család és a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat, mély fájdalommal tu­datja, hogy Bánki László a Dél­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzletigazga­tóság nyugalmazott főmérnöke, s nagyon szeretett férj, rokon munkatárs és barát 1936. augusz­tus 28-án, életének 85. évében, sd- ,lyos betegség után elhunyt. Te­metése 1986. szeptember 8-án hétfőn délután 2 órakor lesz Ceg­léden a Csengettyűs temető (Szé­chenyi tér 1.) ravatalozójából. Aa elhunyt munkatársat a Dél-ma- gvarországi Áramszolgáltató Vál­lalat salát halottjának tekinti, Munkaszeretetét. humanizmusát, szerénységét örök példaként meg­őrizzük. Gyászolják felesége és rokonai, valamint a Dél-magyar­országi Áramszolgáltató Vállalói dolgozói. ISSN 0133—2609 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents