Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
1986. SZEPTEMBER 30., KEDD 5 A tavaszi fesztivál keretében tervezik megnyitni Szigetbecsén az André Kertész-emlékházat. A világhírű fotóművész munkásságát idéző dokumentumok, a tőle ajándékba kapott felvételeken kívül egy kortárs gyűjteménynek is helyet kívánnak itt adni, amely a magyar, illetve magyar származású fotóművészeket mutatná be. Ezt az anyagot alapozta meg Németh István, Szigetszentmikló- son élő fotóművész adománya, amely száz képet tartalmaz André Kertészről. Képünkön ezek közül látható egy: Kertész utolsó szigetbecsei felvételét készíti; mellette balra pedig a neves fotós utolsó felvétele Az utolsó exponálás Száz felvétel André Kertészről Gyarapodik a majdani emlékház gyűjteménye Kezd végleges formát ölteni a Kertész-emlékháznak kiszemelt épület Szigetbecsén. Egyre közeleg a tervezett tavaszi átadás ideje is. S közben folyamatosan gyarapodik a ház leendő gyűjteménye. A ház elsősorban André Kertész életművének, munkásságának kíván emléket állítani azzal, hogy bemutatja a világhírű fotográfus munkáit, a vele kapcsolatos dokumentumokat. Ugyanakkor a magyar fotótörténet egyik bázisává is kívánják fejleszteni a szigetbecsei emlékházat. Éppen ezért egy kortárs gyűjteményt álmodtak meg a szervezők, amelyben külföldön és itthon élő fotóművész-kollégákat és más ismert személyiségeket megörökítő képeit helyeznék el. Ennek az archívumnak az alapjait rakta le ajándékával Németh István Szigetszent- miklóson élő fotóművész. Az alkotó ember Németh István mintegy két és fél évtizedes dokumentum- film-rendezői pályafutása után jegyezte el magát a f-otámű- vészettel. Egészségi problémák késztették a váltásra, s baráti biztatás ösztönözte, hogy az addig csak kedvtelésként, forgatási szünetekben használt kamera a munkaeszközévé váljék. Arcok, alkotók, alkotások című kiállítása azóta szinte az egész országot bejárta. A tárlat címe is sugallja, mi érdekli elsősorban Németh Istvánt: az alkotó ember. Nem csoda hát, ha ott találtuk őt Szigetbecsén, amint kamerájával szinte lépésről lépésre követte André Kertész látogatását. Filmtekercsek tucatjai őrzik a nagy művész immár sokadik visszatérését, amiről akkor még senki sem tudta, hogy ez az utolsó. Ennek az anyagnak a legjava — mintegy száz felvétel — ma már az André Kertész-emlékház tulajdona. Németh István a ráckevei Soroj/ai-kastélyban rendezett kiállítása után ajándékozta felvételeit az emlékháznak. Sikeres törekvések — Ezzel az anyaggal szeretnénk megalapozni azt a bizonyos kortárs gyűjteményt — kezdi Németh István, akiről hamarosan kiderül, hogy lelkes szervezője, előmozdítója a Kertész-ház ügyének. — Ügy tűnik, törekvéseink nem sikertelenek. Kaptunk már ígéretet az Egyesült Államokból, a magyar származású idős fotográfustól, Szász Zsuzsától, akinek többek között vannak Kertészről készült felvételei is. André Steiner szobrászművész Ausztráliában él — volt már kiállítása itt a Csepel Galériában —, megígérte, fölkeresi az ottani magyar származású fotóművészeket, hogy küldjenek nekünk képeket. A Magyar Fotóművészek Szövetsége szintén szorgalmazza, hogy az itthoni kollégák is járuljanak hozzá gyűjteményünk gyarapításához. Ezt az archívumot Németh Országos múzeumi és műemléki hónap Kiállítás, kastélyprogram Az országos múzeumi és műemléki hónap eseményeiről tájékoztatták hétfőn a sajtó képviselőit a Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában. Mint dr. Selmeczí László, a Művelődési Minisztérium múzeumi osztályának vezetője elmondotta, az idén október I-jén, délután három órakor dr. Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitja meg a kilencvenéves Mezőgazdasági Múzeumban az egy hónapig tartó eseménysort, amelyet ebben az esztendőben immár hu- szonötödször rendeznek meg. Mint ahogy már arról korábban beszámoltunk, befejeződött a Vajdahunyad-vár belső rekonstrukciója, amelyet a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet végzett — nemcsak kiváló minőségben, hanem szokatlan gyorsasággal is; a vállalt határidő előtt közel egy évvel készültek el. Míg negyedszázaddal ezelőtt azért rendezték meg a múzeumi és műemléki hónapot, hogy felhívják a közönség figyelmét a kiállításokra, mostanság ez már hagyománnyá vált és beépült közművelődési rendszerünkbe. Októberben számos kiállítás lesz Fest megyében is; tizenöt városban, illetve községben. Szentendrén mutatják be az első megyei iparművészeti tárlatot és itt adják át egy későbbi időpontban a Vajda Lajos-emlékmúzeumot. Jelentősnek ígérkezik az érdi Földrajzi Gyűjtemény kiállítása is, Cholnoky Jenőről. Dr. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója a műemlék- védelem átfogó feladatairól szóivá elmondotta, hogy az Állami Tervbizottság határozata alapján megkezdődött a gödöllői Grassalkovich-kastély állagvédelme, a visegrádi vár védelmi rendszerének megóvása, illetve az ócsai román kori templom tudományos kutatása a helyreállításhoz. István egy élő múzeumként képzeli el, ahol gyűjtik, rendszerezik, publikálják az anyagot,' hogy minél többen megismerhessék azt. A gyűjtemény állandó bemutatására természetesen nem lesz mód a Kertész-házban, de tervezik, hogy a megnyitóra rendeznek egy tárlatot André Kertész Szigetbecsén címmel, több fotós munkáiból. Számít rájuk Ahogy Németh István terveikről, elképzeléseikről beszél, azzal hitelesíti azt, amit arról mondott, miért ajándékozta felvételeit az emlékháznak: > — Vanak olyanok, akik egy ilyen gesztussal akarnak halhatatlanná válni. Én viszont mozgósítani szeretnék vele. Vannak olyanok, akik azt mondják, kár, hogy nem nekik jutott eszükbe, mások viszont örülnek, hogy valakinek eszébe jutott. Én az utóbbiakra számítok. M. Nagy Péter A fizikatanítás lehetőségei A tankönyv már igazán korszerű A vélemények még most is eltérőek A mögöttünk lévő évtized az oktatásügy számára mondhatjuk,; hogy reformkorszak volt. Üj tantervek, tankönyvek és tantárgyak váltottak ki végletes indulatokat, hol a készítők és a tanárok, hol a gyerekek és a szülők oldalán. Különösen kemény vita bontakozott ki — a köztudatban félelmetes tantárgyként élő — matematika és fizika körül. Érdekelt, hogy az általános iskola 6. osztályában megjelenő tantárgy, a fizika tanítása és tanulása milyen problémákat vet fel ma, jó néhány esztendővel az új tankönyvek elterjedése után. Elemi tapasztalatok Szentendre vonzáskörzetében mindössze két általános iskolában, a csobánkaiban és a visegrádiban tanítanak a Halász-féle után hat évvel később bevezetésre került Károlyházy-féle tankönyvből. A Csobánkán dolgozó Völgyes Józsefet, aki a körzet fizika- munkaközösségének vezetője, arról kérdeztem, miért esett erre a választása, milyen nehézségekkel kell megbirkóznia a fizikát tanító tanárnak és az azt tanulóknak. — Mindenkinek saját belátására van bízva, hogy az alternatív tankönyvek közül melyiket választja. Sejtettem, hogy milyen gyerekekkel kell dolgoznom, akkor, amikor az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemet elvégezve visszajöttem a szülőfalumba. Csak az utóbbi években esett le 42- ről 28—30 százalékra a cigány tanulók aránya. Soknak analfabéták a szülei vagy veszélyeztetett helyzetűek. Az értelmiségi szülők gyermekeinek az aránya mindössze öt százalék. Azt tapasztaltam, hogy a Halász-féle tankönyv fogalmi rendszere túlzottan nehéz, ebben a korban szerintem csak elemi tapasztalatokon alapuló kísérleti fizikát lehet tanítani. Boldogan kapcsolódtam be az 1981—82-es tanévben a Károlyházy-féle tankönyv kísérleti oktatásába, véleményezésébe, azóta is ezt használom. Sokkal könnyedebbnek, emészthetőbbnek tartom az új fogalmak bevezetését. Az említett feltételek miatt szükség- szerű volt e mellett dönteSzentendre szép fogságában W A festményeken sehol egy ember. Mégsem érzem, hogy néptelen lenne a szentendrei sikátor, vagy éppen ne dolgoznának a városházán. A házak között kiteregetett ruha is otthonos imrázzsal bír. S a szeretett, az utánozhatatlan szentendrei háztetők is megfogják a nézőt. A képek színe, színhatása bizonyítja, értően bánik az alkotó az ecsettel. Alkotó. Egy induló művész első kiállításának néhány festménye függ a fővárosi Hazafias Népfront Vili. kerületi székházának halijában. Nem éppen kiállításra tervezett környezet, de tisztelet azért, hogy kaput tárt valakinek, aki ezáltal máris közelebb került a kisgalériák, majdan a Vigadó termeihez, s bízni lehet abban, hogy eljut a kamarakiálli- tástól a nagygalériákig. Tahi Losonci Miklós Pest megyei lakos — ez is meghatározó művészetében. S mint minden képzőművészt, így te,rmészetesen öt is foglyul ejtette Szentendre páratlan szépsége. Minden képről ez az ezerarcú barokk városka csalogatja a látogatót. Az alkotás többsége újat tud mondani annak is, aki gyönyörködhetett más, érett művész Szentendre- látasában. Talán ez a legnagyobb dicséret az ifjú művész számára: iparkodik saját szemével látni. Saját ecsetjével festeni. Nem akar utánozni elődöket, általa is tisztelt nagy művészeket. Ha továbbra is saját ösvényt tud taposni maga számára — szép út szélesedik majd előtte. nem. Megyénkben a Halásztele tankönyv használatbavételét nagyon alapos és már szinte túl aprólékos felkészítés előzte meg. Ennek ellenére, a nemrég készült felmérés szerint, a Károlyházy-féle tankönyvből tanuló gyerekek eredménye 3—4 százalékkal jobb volt. Szerintem ezen utóbbit azért nem választjuk többen, mert később jelent meg, kevésbé ismerik, másrészt sokat kell kísérletezni, ami munkaigényes, továbbá sokba kerül. Fortuna szekerén Egy tanulók;.érlet, emit ideális ‘ esetben két gyerek végez, például a mechanika témakörében, több mint másfél ezer forint. Az elektromosságtanéban majdnem két és fél ezer. Nálunk egy osztályban átlagosan 25—30 gyerek tanul. Máshol kedvezőtlenebb a helyzet, a felszereltség is sokkal rosszabb. Mindent egybevetve csak az adottságok mérlegelésén, a tanár felkészültségén és lelkiismeretes munkáján múlik, hogy hogyan tanít. Ebben nagy segítségére lehet a tankönyv, de nem az a meghatározó. Csizmadia György, a Buda- kalászon tanító nyugdíjas fizikatanár is hasonló véleményen volt. ö a Halász-féle tankönyvet használja. — Ha nekem, mint a pályán több mint negyven éve lévő öregnek szabad véleményt mondanom — ’ mondta az óraközi szünetben —, akkor túlzottnak tartom ezt a követelményt. Képzelje el, hogy egy órán 10—15 új fogalmat is meg kell ismerniük a gyerekeknek. Nincs idő ennek az elmélyítésére, pedig ahogyan régen mondtuk, hetvenhétszer kell ahhoz egy dolgot elismételni, hogy megragadjon. Régen lehet, hogy kevesebbet tudtunk, de azt olyan alaposan, hogy az életben nem lehet elfelejteni. Az én 90 éves tanító apósom még ma is pontosan idézgeti, hogy: Fortuna szekerén okosan ülj, Úgy forgasd kerekét, hogy ki ne dűlj. Amit ők egyszer megtanultak, azt tudják is. Manapság persze van egy ennél sokkal nagyobb probléma, az, hogy nincs a tudásnak társadalmi becse. Egy fiatal mindenre képes, ha a közeg a műveltséget sugallja és azt várja is tőle. Ma már bizonyos szakmákba akármilyen bizonyítvánnyal el lehet menni, nem érzik a gyerekek, hogy mindent csak erőfeszítéssel lehet elérni. Ráadásul nem is buktathatunk olyan arányban, ahogyan kellene. Komolytalanná válik így az oktatás. Ráadásul elég sok gyenge pedagógus is került a pályára. Annak idején nekem a felvételimen, a szegedi tanárképzőn, még azt is megnézték, hogy nincs-e lúdtalpam. Ma már szinte mindenkit felvesznek, mert kevesen vonzódnak a pedagógus pályához. Nem fizetik meg, nincsen társadalmi tekintélye ennek a szerintem legszebb hivatásnak. Nem ez a lényeg Az új tanterv és a tankönyvek valóban korszerűbb ismeretanyagot tartalmaznak. Lehet, hogy túl sok nehéz fogalommal kell megbirkóznia ta- nárnak-tanulónak, de sokak egybehangzó véleménye szerint az oktatás sikere nem elsősorban ezen múlik. Az iskola és az oktatásügy hatókörén kívül eső problémákat feloldó reformok és anyagi feltételek megteremtése még várat magára. Űjj Írisz Rádiófigyelő' TÁSKARÁDIÓ. Az utóbbi időben újabb csodaszer híre járja be az országot. Japán kristály néven árusítják ezt a — jobb szót nem találni rá — élőlényt vagy élő organizmust. A ráöntött víz olyan anyagokkal telítődik, amelyek számos betegséget gyógyítanak. Szélhámosság, sarlatán- ság, netán valódi csodagyógyszer? Ennek a kérdésnek szegődött nyomába a riporter. A megkérdezettek felső fokon nyilatkoztak a japán kristály hatásáról. Van, aki esküszik rá, bármennyit eszik, iszik, nem hízik, mióta ezt a szert alkalmazza. Másoknak emésztési problémáit szüntette meg egy csapásra. De akad olyan is, akinek egyszerűen jó közérzetet varázsolt a japán kristály. Természetesen’ a szakemberek is érdeklődnek az elmondottak alapján univerzális gyógyszernek is tekinthető szer iránt. A vizsgálatok any- nyit állapítottak meg, hogy a kristály tartalmaz bizonyos fajta élesztőgombát és ecetbaktériumot. Ezek hatására egy enyhén alkoholos-cukros- ecetes lé keletkezik. Ebbői persze még nem derült ki, hogy mitől használ a különböző bajok ellen, annál is inkább, mivel még egyszerű vitaminokat is csak nyomokban találtak a folyadékban. Mindezekből kézenfekvőén következik a leghihetőbb magyarázat: a japán kristály azzal gyógyít, hogy aki kipróbálja, az feltétlenül meg akar gyógyulni és erősen hisz abban, hogy ez a csodaszernek kikiáltott kristály ebben segít. A hatás tehát lélektani. Nem kevésbé jó a pszichológiai érzékük azoknak, akik a japán kristályt kitalálták és forgalmazzák: az ő közérzetüket — pénztárcájukon keresztül — igazán kellemessé teheti a csodaszer. VILAGKOSAR. A nemzetközi gazdasági magazin ezúttal szürkébb volt a megszokottnál, bár a kosár tartalmában válogatva ezúttal is találhattunk egy-két csemegét. Megtudhattuk például: nem utópia, hogy a vasárnapi rántott hús és sült krumpli elkészítése után megmaradt olajjal feltölthetjük gépkocsink olajtartályát. Egy osztrák kocsmáros már kipróbálta! Ausztráliában is kísérleteznek a farmerek azzal, hogy növényi olajat használjanak gépeikhez. Mi több, már nálunk is próbálkoztak azzal, hogy a gázolajat — mintegy 20—30 százalékos arányban — repceolajjal keverjék, méghozzá sikerrel. Az már nem is meglepő, hogy e lehetőség iránt senki sem mutatott komoly érdeklődést. E kísérletekhez az adott alapot, hogy a jelentős termelésnövekedés következtében mintegy egyharmadával csökkent a napraforgóolaj ára a világpiacon. KELLÉR DEZSŐ. Műsorismétlésekről nem szokás írni, ezúttal azonban szomorú okunk van rá. Az elmúlt héten hunyt el Kellér Dezső, a magyar színházi élet egyik legjellegzetesebb alakja. Ezer szállal kötődött a színházhoz: konferált, szövegkönyvet és magyar nótát írt. Humora sohasem volt harsány, nem élt bombasztikus poénokkal Kiállt a színpadra, egyik kezével a függönyt fogta és valami utánozhatatlan stílusban beszélt, történeteket adott elő — több mint fél évszázadon keresztül. Találóan fogalmazott a Kellér Dezső színháza című műsor ismétlését bekonferáló bemondó: halálával egy fogalommal lettünk szegényebbek* M. N. P.
