Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
1986. SZEPTEMBER 3.. SZERDA 5 Műemléknézőben a megyében Egy barokk kastély jövőjéről Még kopottságában is lenyűgöző a gödöllői Grassal- kovich-kustéiy, hazánk legnagyobb barokk kastélya. Sorsa szinte részévé vált történelműnknek. A szabadságharc alatt Windischgrätz főhadiszállása volt, majd pedig Kossuth és Görgey tartózkodott benne. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt helye 1867-től mint királyi kastély. 1920-tól pedig Horthy nyári rezidencia$ ként használta. Az ember szinte elképzelni sem tudja azt a megközelítőleg nyolcezer négyzetmétert, amennyi a kastély — szaknyelven szólva — szintterülete. Az, Állami Tervbizottság múlt évi határozata alapján a gödöllői kastély is kiemelt helyzetbe került: az idén 20 millió forintot fordíthatnak rá. Túl a holtpontot! Pákay Jolán építészmérnökkel, a Pest Megyei Tanács főelőadójával legelőször a lovardához megyünk. Ugyanis ennek és az istállóépületnek, valamint a pincék kitisztításával kezdik az állagmegóvási' munkálatokat. — Melyek a legfontosabb teendők? — kérdezem a főelőadótól. — Elsődleges az életveszély elhárítása: födémcserék, a hulló homlokzati kövek eltávolítása, a romosodó lovarda lefedése. A stukkódíszítéses lépcsőház és a díszterem állapota szükségessé teszi a vizsgálatokat és az azonnali restaurálást. A kapuőr megszokta már a látogatókat ezen a részen, készségesen meg is mutatja, merre menjünk. A lovarda és az istálló üres: esztendeje vette át a városi tanács. Sőt, a kivitelezők felvonulásához szükséges kerítést is elkészítették. —Átlendültünk a holtponton — állapítja meg mosolyogva Vass István, Gödöllő város tanácselnök-helyettese. (Tavaly1 még nem volt ennyire'nyugodt a műemlék sorsa felől, s azt még remélni sém merte, hogy konkrétumokról számolhat be.) —* A Kerepes- tárcsái Szövetkezeti Közös Vállalattal szeretnénk együttműködni a kastély rendbe hozásán. Nagyon szépen dolgoznak! Az ő munkájukat dicséri például Budapesten a Vigadó és a Károlyi-palota. S minden bizonnyal megnyugszanak a kedélyek is, hiszen Gödöllőn a városszé- pítők, az MTESZ és a népfront egyaránt sokat tesz azért, hogy a környezetet minél szebbé tegyék — még a lakótelepeken is. Makettkiadvány készül — Rendelkezik-e már a tanács a szükséges pénzzel? — fordulok Somogyi Tibor tervcsoportvezetőhöz. — Igen, bár néhány kisebb dologban még egyeztetés folyik az OMF, a kerepestar- csai vállalat és a gödöllői tanács között. Olyannyira magunkénak érezzük a feladatot, hogy tanácsunkon most alakul egy három-négy fős beruházói csoport, akik csak ezzel a témával foglalkoznak. Bízunk abban ugyanis, hogy az ötéves terv során folyamatosan és rendszeresen érkezik majd az az összesen 183 milliós támogatás, amelyet a kastélyra fordíthatunk: — Mire elegendő az idei 2G millió forint? — A lovarda fölötti tető felújításához 11-12 millióra van szükség — kezdi a felsorolást Somogyi Tibor. — A VÁTI-nak még kifizetünk kétmilliót további tervezésre, a fennmaradó összegből pedig több kisebb feladatot oldunk meg. Jóllehet a kerepestar- csaiak akár 100 milliós értékű munkát is tudnának vállalni ... — Mikorra ürül ki a kastély és a hozzá tartozó néhány épület? — kérdezem ismét Vass Istvánt. — Az ezzel kapcsolatos tárgyalások rövid határidőkkel számolnak. A városi tanács és a Fővárosi Tanács által működtetett két szociális otthonba már nem költöztetnek be senkit. Úgyszintén az ezekhez tartozó kilenc szolgálati lakásba sem, amelyek egyébként a munkálatokat nem zavarják. S folyamatosan. egyeztetünk a város mindkét katonai egységének vezetőivel... Ez tehát lassabban halad, mjnt ahogy múlt esztendőben gondolták, de napirenden van. Végre-valahára, sok-sok esztendei bizonytalanság után mégis sor kerül a kastély megmentésére. Talán éppen e feletti örömükben vállalkoztak arra a Magyar Médiával közösen, hogy egy makettkiadványt adjanak közre. A könyvecske kinyitva és a megfelelő helyen szétvágva mutatja majd meg az épületet abban az állapotban, ahogy majd ki kell néznie. Jelentkezőre várnak — Lehetne nagyobb összeget fordítani az épületre? — keresem meg az Országos Műemléki Felügyelőségnél-Galambos Ferenc regionális főfelügyelőt. — Az a pénz, amelyet az ÁTB-től kapunk, mindössze az állagmegóvásra elegendő. Csak abban az esetben nyílik lehetőség további pénz- befektetésre, ha jelentkezik valaki, aki hasznosítani akarja a kastélyt. — Vannak-e már ezzel kapcsolatos elképzelések? — Az elgondolások még kiforratlanok. Többen érdeklődtek még külföldről is, azonban pusztán csak a tájékozódás kedvéért. Lehetne itt például oktatási központ. Hiszen a gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozó biotechnológiai kutatóbázisnak 1989-re el kellene készülnie. A kert déli részén egyébként is a kertészeti tanszék kísérleti és bemutatótelepe működik. Szóba került még kormányzati fogadóközpont, nemzetközi tanácskozóhely vagy luxusigényű kastélyszálló kialakítása is. — Vajon ez mit jelentene számunkra? — vetődik fel a kérdés, amellyel Pákay Jolánhoz fordulok. — Elsősorban azt, hogy egy nemzetközi tender kiírása után megteremtődne a teljes helyreállítás pénzügyi alapja — válaszolja. — S a kastély- szállót bekapcsolnánk a nemzetközi kastélyláncba. A magyar barokk építészet egyik legkiválóbb mestere, Mayerhoffer András és Gras- salkovich Antal, az ország befolyásos főura, aligha gondolhatott arra 1744-ben, amikor a kastély építéséhez fogtak: milyen nyugtalanságot és mennyi nehézséget támaszt az épületegyüttes majdani rendezése. Jóllehet még akadnak bizonytalansági tényezők. Például a még ma is működő kis kápolna helyreállításának sorsa sem megoldott. Ám akik az ügyért bármit is tehetnek ma, erkölcsileg, érzelmileg, politikailag együtt gondolkodnak, Bíznak abban, hogy, ha : újabb esztendő múl* tán- visszanéznek, elmondhatják; minden az elképzelések szerint haladt. Vennes Aranka iK IÁLLÍTÓTERMEKBÓL Nem vendégként él a világban Oltvainé Dancső Ilona festőművész Budapesten mutatkozik be a II. kerületi Mar- czdbányi téri művelődési központban. Színek zamata Meghittség és határozottság jellemzi Oltvainé Dancsó Ilona művészetét, aki első inspirációit Erdélyben kapta édesanyjától, Opaczán Ilona festőművésztől. Kizárólagos képessége, hogy a dolgokat, a látvány jelenségeit úgy fogadja képein, mintha szűkebb és belső környezetéhez tartoznának. Ezzel a lelkülettel és magatartással, komoly beleérzőképességgel és természetes, közvetlen bőséggel ragadta meg utópointillista stílusának hímzett, csipkés vonalvezetését. A színek zamatéval telíti nemcsak kolozsvári motívumait, hanem sorozatát Vác- rátótról — ahol az arborétum festői metamorfózisát végezte el —, Leányfaluról, Szántód- pusztáról, budai részletekről, szentendrei Duna-partról. Különös áhitat és melegség árad festményeiből: nem vendégként él a világban, hanem otthonának érzi azt. így válik művészete a mi életünk részévé. Felfedezte önmagának Po- mázt, ahol évek óta fest, és megnevezte műciklusában a környék dombjait, hegyeit, a művelődési ház kies környékét, a patakpartot a kis, ro- mantkus hidacskákkal, a veszteglő pomázi malmot, a helység hangulatát, kedvesen bensőséges utcáit. Itt pergeti le az évszakok színáramlásait; a változatos táj különös és egyedi együtthatóival, a csendéletek erejével. Érzékletes őszirózsái, vadvirágai, gyümölcsös csendéletei remeklések. Poffláz . Oltvainé Dancsó ílöna számára az alap, a forrás, a rajt, a gyökér. Innen indul rövidebb és hosszabb portyáira. Pomázi ház Mezei virágok Közöttünk, gyermekmagasságban Hogy ne felejtsük művészetét A fűidbe tiport ember végső erejével egyszer még fölemeli fejét... Ez a különös érzés fogja el azt, aki szemben áll az alkotással. Méternyi magas oszlopon egy oldalra billenő — vagy talán inkább felfelé erőlködő — fej mozdulatát örökítette meg Matos Sándor szobrászművész. Szinte szeretnénk közelebb hajolni az archoz, de mégsem merjük megzavarni merengésében, amint gyermekmagasságból a távolba néz. Vajon mit lát, mit láthatott abban a messzi Szibériában, ahol 1917-ben hadifogolyként meghalt Gyóni Géza? Rövid életében sok szenvedés jutott neki, de talán ez érlelte utolsó verseinek hangját forradalmivá. Achim Géza 1884-ben látta meg a napvilágot Gyónón, amely most Dabas III. kerülete. Szülőföldje iránti szere- tetből vette föl a Gyóni vezetéknevet a fiatal költő és hírlapíró, akit eleinte Ady- epigonként, tartottak számon. Az első világháború kitöré. í S Egy műszakban Százévesnél is régibb Megvalósult a pátyiak régi vágya: az egy műszakos tanítás. Két tanteremmel bővítették ugyanis az Iskola úti öreg iskolaépületet, s ide Is bevezették a központi fűtést. A zsibongót tornateremmé alakították át, azonban a szünetekben ezentúl is itt tartózkodhatnak a gyerekek. Továbbra is három helyen tanul viszont az 560 pátyi általános iskolás. Ugyanis az új épületen kívül két, százévesnél is régebbi létesítmény szolgálja az oktatást. összesen hatvannyolc elsős ismerkedik meg ebben az évben a betűvetéssel. Közülük tizenketten korrekciós osztályba járnak. A napközisekkel pedig öt csoportban foglalkoznak a pedagógusok. Eddig Pátyon nem okozott gondot a pedagógushiány, most azonban két tanítói állás üresedett meg. Egyelőre helyettesítésekkel próbálják megoldani a hiányt ; , ’ i sekor őt is magával ragadta a mesterségesen felszított „hazafias” érzület, s üdvözölte a háborút. Később azonban egyre erősebben adott hangot a tömegek háborúellenes tiltakozásának. Przemyel eleste után került orosz hadifogságba, ahonnan már a háború szörnyűségét és a rabság keserveit üzente verseiben az otthonmaradottaknak. Ott 1914. novemberében írta a Csak egy éjszakára című versét, amely válogatott költeménykötetének címadója lett; Csak egy éjszakára küldjétek 'el őket: / A pártöskodó- kat, a vitézkedőket. / Csak egy éjszakára: / Akik fent hirdetik, hogy — mi nem felejtünk. I Mikor a halálgép muzsikál felettünk: / Mikor láthatatlan magja kél a ködnek. / S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek ... Talán ezt is látja ez a szobortekintet — amely már a mindentudás titkát őrzi; s látja azt is, hogyan lett a Szép piros vitézből csak fekete csontváz. Életének harminchárom esztendejéről ennyi él csak a köztudatban, bár Dabason kultusza van a költőnek. Ezért is kapta Gyóni Géza nevét a városi jogú nagyközség III. kerületében épült — s augusztus 20-án átadott — általános iskola. Ezt a szobrot a Dabasi Építési és Költségvetési Üzem dolgozói állíttatták az udvaron. Nemcsak azért, mert ők voltak az épitők, hanem azért is, mert apja síremlékét az ÉKÜ Gyóni Géza szocialista brigádja gondozza. (Hadd jegyezzem meg, hogy az adakozásból Dabas többi gazdálkodó egysége sem maradt ki, mert a könyvtár teljes falát beborító, Klimó Károly alkotta üvegmozaik képet ők ajándékozták.) Az iskola könyvtárát egyébként összevonták a III. kerületi letéti könyvtárral, amelynek vezetője Fábián Miklós lett. Az ő nevét a helybéliek jól ismerik, hiszen nevezetes dabasi illetőségű személyiségek életének kutatója. Ha ő is segít, akad talán majd egy meghitt sarok az iskolában, ahol Gyóni Géza életének, munkásságának dokumentumaiból egy állandó kiállítást rendezhetnének. S ezt az úttörők gondozhatnák. Jóllehet, teste messze nyugszik, ám egy ilyen emléksarok közelebb hozná őt hozzánk. V. A. Sajátos megközelítéssel idé- | zi fgnyőerdők tömkelegében a Csorba-tavat, a Tátra ormait és? az ' erdélyi szögleteket : elsősorban a Gyilkos-tó fenségét, melynek vadsága festményén a megtestesült nyugalom. Azzá alakította. 1985- ben nagy európai körútra indult, s erről képi beszámolót készített: Bécsről, Salzburgról, Münchenről és a párizsi Étoile-ról. Ügy érzi meg e kontinentális látvány alapszó- kincsét, hogy a maga képére alakítja. Harmatos bájt hint a Genfi-tóra, Verona monumentális kapujára, a bolgár minaretre, a krakkói virágosbódéra — s ez már nem pusztán a világ, hanem OltPárizs: Etoile Szentendre! utca vainé Dancsó Ilona emberi, festői kincse. A mese varázsa A Loire menti kastélyok különös képződmények. Az építészet örök dilemmáját tükrözik játék és racionalitás között, s a játék elsőbbségét yalósítják meg. Oltvainé Dancsó Ilona ezeket a játékos szépségű kastélyokat idézi, de valami mást is megidéz általuk: a mese áramló varázsát, a tornyok, kapuk, ívek kaval- ':ádjában, azt, hogy a felnőtté váló emberiség minden ed- :gi, kulturális kincs haszon- ''vezője. Oltvainé Dancsó Ilo- "3 most életművének egy je- entős részét annak a Pomáz- nak ajándékozta, ahol él és alkot. Losonci Miklós — ........ ..............- / Ne mzetközi seregszemle Magyar könyvek Pekingben Először szerepelnek magyar könyvek Pekingben, a szeptember 5—11, között tartandó nemzetközi könyvkiállításon. A Kultúra .Külkereskedelmi Vállalat a magyar könyvkiadás legújabb terméséből válogatott anyagot mutat be tizennyolc könyvkiadó tevékenységét reprezentálva. Több idegen nyelven készült könyvet is bemutatnak a magyar részlegben: ezek az Akadémiai és a Corvina Kiadó 1985—86-ban megjelentetett tudományos és művészeti kiadványai. Az előzetes hírek szerint a legnagyobb érdeklődés a tudományos könyvek iránt várható, elsősorban a szakkönyvtárak és egyetemek részéről. A Kultúra ennek megfelelőért állította össze a magyar könyvkiadás sokszínűségét érzékeltető válogatóst: a kiállított 300 kötet több mint kétharmada társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki és orvostudományi témákkal foglalkozik. A tudományos könyvekhez kapcsolódóan oktatóprogramos videokazettákat is ajánl a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat a nemzetközi könyvkiállításon. «
