Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
1986. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK Kapacitás a könnyűiparban Jobb kihasználás A könnyűiparban az utóhbi 'időben romlott a gépek kihasználása, ennek főként a létszámhiány az oka; a munkaidőkiesés kétharmad része ebből ered. Az utóbbi öt évben 13 százalékkal csökkent a fizikai dolgozók száma. A legrosszabb a helyzet a kötő-, a pamut-, a len-, a gyapjú- és a selyemiparban. További gond, hogy mind kevesebben vállalják a második, illetőleg a harmadik műszakot, így a nagy értékű gépek egy része csak egy műszakban dolgozik. Marxista-katolikus párbeszéd Közös cselekvési pontok A társadalom és az etikai értékek címmel marxista—katolikus párbeszédet tartanak október 8. és 10. között Budapesten. A tudományos tanácskozás védnökei a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége és a vatikáni nem hívők titkársága. A tudományos tanácskozás lebonyolításának feladatát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete és a római pápai Gergely Egyetem vállalta magára. A tanácskozás alapvető célja az, hogy olyan világhelyzetben, amelyben minden jó szándékú ember összefogására és együttműködésére szükség van, a részt vevő tudósok kifejtsék álláspontjukat és megvizsgálják a marxisták és a katolikusok közös cselekvéseinek lehetőségeit is. Ellátási felelősség és ellenőrzés Kevés a tanácsok lehetősége Bosszúságból kétféle is érhet bennünket, ha vásárolni akarunk. Akkor, amikor az eladó azt mondja, hogy nincs; s akkor, ha drágábban adja azt, ami van. Első esetben nem érvényesül az ellátási felelősség, a másodikban nem elég hatásos az árellenőrzés. A tanácsok kereskedelmi és hatósági szervei, előadói —- legalábbis elvileg — sokat tehetnek eme bosszúságaink szlámának csökkentése végett. De, hogy a valóságban mi mindent tehetnek, arról nyerhettünk képet tegnap a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Ismételt átszervezés A közigazgatási átszervezéseket követően a kereskedelmi ellátást és a kereskedelmi hatósági feladatokat illetően a községi, kisközségi tanácsok új jogköröket kaptak. Például rájuk tartozik a magánkereskedelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárás, a bolti nyitvatartási idő megállapítása ßtb. Ámde az új feladatok, az űj hatáskör ellátásihoz vagy hiányzik a kellőképpen felkészült ügyintéző, vagy alig ér rá az ilyen tennivalókra. Jellemzőnek lehet tekinteni azt, amit NagytarCsán tapasztaltak. Az előadónak a kereskedelmi szakigazgatás 27 fel- adatcsoportja mellett, még hét. másféle feladatkört is el kell, látnia. S ritka az olyan kivétel, mint a Gödi Nagyközségi Tanács, ahol egy személy csak kereskedelmi ügyekkel foglalkozik. Talán mondani sem kell, hogy a rendkívül sok munka s az érte járó viszonylag alacsony fizetés (átlagosan 5 ezer forint) együttes hatására e területen nagy a fluktuáció. A körzetközpontokban a tanácsok általában külön osztályosa bízták a kereskedelmi ellátással kapcsolatos, valamint a kereskedelmi hatósági és ellenőrzési feladatokat (a műszaki és termelésellátás- felügyeleti osztályra, valamint a hatósági osztályra). Közöttük az együttműködés nem mindenhol harmonikus. Nyilvánvaló, hogy ezért jutott például Dunakeszin és Cegléden a tanács vezetősége arra az elhatározásra, hogy a kétirányú feladatkört ismételt átszervezéssel egyetlen osztály hatáskörébe utalja. A népi ellenőrök megállapítása szerint, a kereskedelmi hatósági munka elvégzéséhez a személyi feltételek megvannak, az ellátási és különösen az ellenőrzési munkához viszont gyakran hiányoznak. Kiváltképp a kisebb tanácsoknál oly sok az ügyintézők íróasztal melletti munkája, hogy a területi ellenőrzésekre,\az ellátó szervekkel való kapcsolat- tartásra már alig marad idejük. A rendelkezésre álló hatósági eszközök egyébként is korlátozottak. A lakosság ellátására hivatott állami és szövetkezeti vállalatokat jogi eszközökkel kényszeríteni az ellátási felelősség felvállalására nem lehet, hiszen a köz- gazdasági szabályozók éppen arra ösztökélik őket, hogy a kevésbé gazdaságos, netán veszteséges boltjaiktól megszabaduljanak. A tanácsok a kereskedelmi egységek vezetőit meghívják a testületi üléseikre, fórumaikra, hogy befolyásolják őket, de a meg- hivásokra nem mindig mennek el. Az átszervezések után a helyi tanácsoknak az ellátás javítását célzó intézkedéseket illetően kibővültek lehetőségei, de csak elméletben. A tanácsoknak a VI. ötéves terv időszakában^ minimális pénzügyi eszközei voltak a kereskedelemfejlesztés céljára. A most vizsgált öt városi tanács 91 millió forintot, a Ráckevei Nagyközségi Közös Tanács 1 milliót, a nagykátai mindössze 179 ezer forintot, 14 nagyközségi közös és önálló nagyközségi tanács 20 millió forintot fordíthatott ilyen óéira, míg 6 községi tanácsnak egyáltalán nem volt pénze ilyen támogatásra. Gyakran formális Fontos helyet foglal el e munkában az árellenőrzés, a fogyasztói érdekek védelme. Elsőrendű követelmény lenne az ellenőrzések rendszeressége és hatékonysága. A már említett okok miatt azonban, az ellenőrzés gyakran formális, nélkülözi a problémákat előidéző okok feltárását, az előre mutató megállapítások rögzítését; A kisebb településeken pedig a hatékony ellenőrzés már csak azért sem lehetséges, mert az ellenőrzésre beosztott tanácsi dolgozó közismert személy, sok helyi rokonnal és jó baráttal. De azért arra is van példa, hogy a városi pártbizottság megtalálja a hatékony ellenőrzés módszerét. Gödöllőn tavaly. a párttestület kezdeményezésére a városi tanács műszaki és termelésellátásfelügyeleti osztálya, a fogyasztók városi tanácsa, a szakmaközi bizottság, a helyi népi ellenőrzési bizottság, a városi rendőrkapitányság közösen végzi az ellenőrzéseket a keA Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa csütörtöki ülésén meghatározta az úttörőcsapatok és a területi úttörőelnökségek feladatait az oktatási törvény végrehajtásában; Megvitatta és elfogadta továbbá azokat a tervezeteket, amelyeket decemberben az úttörővezetők IX. országos konferenciája elé terjeszt. Az országos tanács érdemeinek elismerésével Králikné Cser Erzsébetet — aki a KISZ Központi Bizottságának titkára lett —, felmentette az úttörőszövetség titkári tisztségéből és Mrázik Máriát, az országos tanács eddigi munkatársát — aki tavaly augusztusig Érd úttörőelnöke volt — az úttörőszövetség titkárává választotta. reskedelmi és vendéglátó egységekben. A kezdeményezés máris eredményeket hozó gyakorlattá vált. Igazgatási társulások A népi ellenőrök helyesnek tartanák az árellenőrzési munka javítása érdekében, az úgynevezett igazgatási társulások létrehozását a körzet- központokban, vagy háromnégy kisebb tanácsot érintően. Annál is inkább, mivel máris akad arra példa, hogy 3-4 tanács alkalmaz közösen egy műszaki ügyintézőt. Követésre érdemes gyakorlat alakult ki több helyen a közös ellenőrzések bevezetésével. Ennek előnye a szakmai háttér és az alaposság biztosítása, A magánszektornak a lakosság ellátásában betöltött szerepe az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt. Ez egyes területeken az ellátás színvonalában javulást eredményezett. Ugyanakkor több tanács is kifogásolta, hogy a magán vendéglátó egységek megnyitásához az engedélyt t— a jogszabályban előírt feltételek esetén — még akkor is ki kell adniuk, ha ilyen egységek megnyitását nem tartják indokoltnak. (Magyarán szólva: fúl sok a kocsma.) A jogszabály módosításával legalább mérlegelési jogkört tartanának szükségesnek a hatóság részére. Cseri Sándor Még mindig akadnak ügyeskedők Van elegendő zöldség a télre Immáron három éve, hogy kitört a zöldségháború. Az éleslövészeten nemigen nézte senki, hová lő. Szerencsére tavaly bekövetkezett a fegyverszünet, és úgy tűnik, hogy mostanra megszületett a békekötés is. Ezt segítendő, a rendeletek, határozatok egész sora látott napvilágot. Így lehetővé vált, hogy minél kevesebb kézen forduljon meg az áru. Ez érezhető a piacok forgalmán és az árakon is. Viszonylag kiegyensúlyozott az ellátás, még akkor is, ha egy-egy áruféleség hiánya láttán megpróbálják ismét átvenni az ügyeskedők a terepet. Mert ki tagadná, hogy napjainkban is előfordulnak még a kedélyeket borzoló jelenségek. Itt van például a fokhagyma, amiből hiány van, ezért a csillagokig szaladt az ára, gyakran 200 forintért kínálják kilóját. — Nem sokáig lesz ez így — mondja reménykedve Kö- möcsi Tibor, a Pest Megyei Tanács főelőadója. — Tudomásom szerint az Agro-Skála intézkedett, és rövidesen beérkezik az országba az importfokhagyma. Letörik a felháborító drágaságot. Saját feldolgozás — Milyen a helyzet más területen? — Gyökérzöldségből, burgonyából kevesebb lett a tavalyinál, de ellátási zavarokra nem kell számítani. Az áru jelentős része más megyéből érkezik, az Agro-Skálának Pest megyei termelőkkel jóformán nincs is szerződésük. Ennek az az oka, hogy mindössze hat-hét mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik szűkebb pátriánkban zöldséggel. Az itt megtermelt áruk zömét is elsősorban a konzervgyárak dolgozzák föl. A megyei termelés szempontjából nem kedvező az sem, hogy nemrégiben a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában is felszámolták a para- diesomtermesztést. A vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet pedig — amely a Carotta társulás gesztora — saját zöldségüzemében dolgozza fel a termést. Ötforintos akció — Számíthatunk-e a Bács- Kiskun Megyei Zöldért áltál meghirdetett ötforintos akcióhoz hasonló kezdeményezésre a megyénkben? — Jó lenne, ha a nagyobb városokban is szerveznének hasonló akciókat. Próbálkozások vannak, de az albertirsa —dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet is a fővárosi fogyasztókra alapozta akcióját. Budapesten Sugár Áruházzal szembeni téren jóval a napi ár alatt kínálták a szilvát, körtét, több napon keresztül. — A kedvező változás jelei tehát mutatkoznak. — Vannak kedvezőtlenek is. Többek között az, hogy 37 százalékkal csökkent a nagyüzemi zöldségtermő terület a VI. ötéves terv időszaka alatt. A megtermelt árumennyiség pedig 33 százalékkal lett kevesebb. Ezt a visszaesést nem tudták ellensúlyozni a kisüzemek, bár nem elhanyagolható a csaknem két és fél millió négyzetméter fólia.' A termelést is segítik Gulyás László, a Pest Megyei Mészöv mezőgazdasági osztályvezetője azzal indítja a beszélgetésit, hogy az idei aszály ellenére sincs különösebb zavar a zöldség- és gyü- mölcseüátás területén. Sőt a múlt évhez viszonyítva 41,7 százalékkal több árut vásároltak fel az áfészek. Mindössze burgonyából nem sikerült elérni a tavalyi szintet. Ez azonban nem is baj. Köztudott, hogy a nagy termés miatt tavaly gondok voltak a burgonya értékesítésével. Ezért csökkent az idén a termelői kedv, de szerencsére nem any- nyira, hogy krumplihiány- nyal kelljen számolni. — Szerencsére most már egyre inkább a kereslet-kínálat alakítja az árakat — tájékoztat a mezőgazdasági osztály yezetője. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy mára végképp megszűnt az ügyeskedés. Finomabb formában, de létezik. Vegyünk egy példát. Valamelyik áfész szerződést köt egy termelővel, mondjuk paprikára. Aztán beérnek az első csövek, de a piacon még nincs elegendő. A termelő ezt kihasználva a szerződött árnál jóval magasabban adja el a paprikáját s maszek kereskedőnek. Mikor meg már dömping van, az áfészt ostromolják, hogy a leszerződött áron vegyék át az árut. Ekkor jönnek a viták. Mert mi is csak úgy tudnánk; tartani a szerződésben kikötött árakat, ha az árut kezdettől nekünk szállítaná a termelő. A szezon eleji magasabb .fogyasztói, árral ellen- ,súlyozhatnánk az alacsonyabb szezon végit. — A gondok már-már ttzt sejtetik, hogy a felvásárlást szükséges rossznak tekintik az áfészek. — Szó sincs erről. Ha így lenne, nem költenének évente milliókat a termelők támogatására, szakmai előadásokra, a termelés szervezésére. Énnek gyümölcsei lassan beérnek. Egyre több a szerződést betartó ügyfelünk. Ennek is köszönhető, hogy több mint 2200 tonna zöldséget tudunk eltenni télire. A tárolást a ceglédi, a dabasi, a gödöllői, a tápiószelei, a ráckevei, valamint a váci áfész vállalta. Béna Zoltán 1^ edden este az éjszakai órákban ért -»-» véget a Zeneművészeti Főiskola nagytermében a nemzetközi Liszt Ferenc zongoraverseny, amelynek utolsó fordulójában a 42 indulóból nyolc művész lépett színpadra. A nemzetközi zsűri közülük választotta ki a helyezetteket, akik szerdán este ünnepélyes keretek között vehették át a díjakat a gálakoncerten. Az első díjat nem adták ki; a második helyezett Mocsári Károly fiatal magyar zongorista lett. Az alig huszonnégy esztendős művész Monoron kezdett zenélni, s életének talán egyik legszebb eredményét érte el ezen a héten. A Vörösmarty téri zenepalota kon* certirodájában beszélgetünk az ifjú győztessel, aki kicsit fáradt a verseny- sorozat után. Pedig nem ez az első nagy megmérettetés számára. Szerte a világon koncertezett már, és vett részt különböző zongoraversenyeken. — Hogy csak a nagyobbakat említsem: 1982-ben Barcelonában, 1983-ban Athénban, 1984-ben Montrealban és Londonban, tavaly Texasban, s az idén Izraelben léptem fel hasonló találkozón — sorolja Mocsári Károly. — Ez volt az első Liszt-verseny, amin indult? — Már 1981-ben is részt vettem egyen, akkor különdíjat kaptam. Tulajdonképpen most nem is akartam benevezni, hiszen egy versenyen általában csak egyszer próbálkozik az ember. Aztán mégis jelentkeztem. győzött — Miért? — Azért, mert nem akármilyen megméretésről van szó. - Ez Liszt-zongoraverseny, és Liszt Ferencet szeretem. Igazából nem is készültem fel teljes erőbedobással, valószínű ezért végeztem csak a második helyen. — Számított erre? — Igen. Azért jöttem haza Párizsból, ahol most ösztöndijasként zenét tanulok, hogy valami szép eredményt érjek el. — Közvetlenül a Zeneakadémia elvégzése után került ki Párizsba? — Nem. Tavaly fejeztem be Itt a tanulmányaimat, ezután az Egyesült Államokban, Philadelphiában tanultam, és most augusztus óta Párizsban. — Milyen érzésekkel vette át a második helyezettnek járó díjat? — Valahogy megnyugtató volt. Megnyugodtam, mert nehéz volt a verseny. Nem annyira a többi zongorista, mint inkább magam miatt. Pont a tétovázásom miatt, s azért, mert kevés idő jutott a felkészülésre. — És most hogyan tovább, mik a tervei? — Először is jó volna kialudni maiam. Az elmúlt napokban, hetekben erre mem nagyon jutott idő. S azután? Ahogy eddig volt. Szeretnék minél többet koncertezni. Versenyezni már nem, hiszen ha valakinek kétszer kell nagyobb versenyen győznie, ott már valami gond van, ez azt jelenti, hogy a kutyának sem kell. Mocsári Károly az oklevéllel fyt J ó hírű, jó nevű találkozó a Liszt Ferenc zongoraverseny. Aki itt eredményt ér el, igazi művész, s a zenei világban szárnyra kél a győztesek neve. Megnyílnak a világ legnagyobb koncerttermei előttük. Most ismét egy fiatal magyar zenész harcolta ki magának a legjobbnak kijáró elismerést. Ki tudja, általa hányán jutnak boldog percekhez a zene hallgatásával, hányán ismerik meg a most elhangzott döntőbeli zeneművet, Liszt Esz-dúr zongoraversenyét? F. A. M. L t fi Liszt-verseny második helyezettje Nem akart Indulni... — győzött Úttörcfefadafok Új titkárt választottak Megkezdték az alma tárolását a Hungarofruct budaörsi hűtőházában. Október második feléig körülbelül ezer vagonnal tesznek el télire, hogy majd amikor nagyobb kereslet mutatkozik a tőkés piacon, friss, jó minőségű almát szállíthassanak partnereiknek. A tárolással egy időben már csomagolják is a starkingot, melyet Brazíliába exportálnak (Barcza Zsolt felvétele)
