Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-25 / 226. szám
198«. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK %WMtm Opus Pads Papok a békéért Szerdán dr. Paskai László Kalocsai koadjutor érseknek, a magyar katolikus püspöki kar elnökének vezetésével ülést tartott az Opus Pacis, a magyar katolikus püspöki konferencia békeműve. Paskai László érsek elnöki tnegnyitó beszédében mély részvéttel emlékezett meg a legutóbbi Opus Pacis ülést követően elhunyt dr. Lékai László bíborosról, esztergomi érsekről, a magyar katolikus püspöki kar elnökéről. A tanácskozáson Bíró Imre kanonoknak, az Országos Béketanács katolikus bizottsága főtitkárának előterjesztése alapján megvitatták a XI. országos békekonferencia előkészítésének és megrendezésének feladatait. Előkészületek a DlVSZ-közgyűlésre Hámori Csaba első titkár elnökletével szerdán az ifjúsági szövetség székházában ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A testület meghallgatta Ernőd Péter titkár tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről és a DÍVSZ XII. közgyűlésének előkészületeiről. Ezután Nagy Imre titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a KISZ költségvetési rendjének korszerűsítésére, valamint az 1987. évi költség- vetési terv irányelveire vonatkozó előterjesztést. A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Az ÁISH elnökhelyettesévé történt kinevezése miatt felmentette KB-titkári tisztségéből, központi bizottsági, intézőbi- zcfttságl és titkársági tagsága elől Varga-Sabján Lászlót. Kooptálta tagjai közé Králik- né Cser Erzsébetet, és megválasztotta a központi bizottság titkárának, az intézőbizottság és a titkárság tagjának. Szemétbánya és rágcsálófészek Folytatásos monda Mendén Következetes figyelem a KISZ, a szakszervezet, a TIT, a közgazdasági társaság, a népi ellenőrzési bizottság és az akadémiai bizottságok képviselői is. Az említett szervezetekkel régóta jól együttműködünk, bár közös munkálkodásunk aktivitása és eredményessége eltérő. A megyei szervezetek jő kapcsolatokat építettek ki a szomszédos megyékkel is. Ezek révén lehetőség adódott a több megyét érintő fejlesztések közös megvitatására. A regionális kapcsolatok jó lehetőséget nyújtanak a megyék közötti szakmai tapasztalatcserékre, a jó munka- módszerek megismerésére és átvételére, az emberi kapcsolatok erősítésére. Sajnos kedvezőtlenül alakult a fiatal szakemberek és a nők aránya a vezető testületekben és tisztségekben. Nem ritka az a területi szervezet, melynek elnökségében egyáltalán nincs nő és nincs 35 év alatti szakember. Mindössze egy-két szervezetnél tapasztaltunk pozitív változást, a többinél vagy nem változtak vagy még romlottak is ezek az arányok. Szinte érthetetlen, hogy azokban a megyékben, ahol műszaki főiskolák, egyetemek működnek, miért nem vonják be a tehetséges egyetemi hallgatókat az MTESZ keretében folyó társadalmi munkába, vezető testületekbe, illetve bizottságokba. A tehetséggondozásnak ez is egy módja. A nyugati országok mérnökszervezeteinél tapasztaltuk, hogy a tehetséges egyetemi hallgatókra jelentős konferenciák szervezését bízzák, bevonják őket a tudományos lapok szerkesztésébe. Néhány jó példától eltekintve nálunk nagyon nehezen tudunk ebbe az irányba elmozdulni. Ezért is van az, hogy a fiatalok nem vagy élig ismerik az egyesületekben fplyó munkát. Mint már lapunk szeptember tizedik! számában hírül adtuk, mostanában sok gondot okoz a helybelieknek a falu belterületén kialakított szeméttelep. Az áldatlan állapotról hírt adó levél nyomán meglátogattuk a helyszínt, s a tőlünk telhető legnagyobb lelkiismeretességgel szemügyre vettük a panaszt okozó körülményeket, írásunk azonban a jelek szerint nem nyerte meg az érintettek tetszését. Néhány napja ugyanis Menüéről új levél érkezett. Ebben az első panaszos állításaihoz 33-an csatlakoznak, igazolandó, hogy bizony időnként nagyon bűzös a felgyújtott szeméttelep. becsülettel elvégzik az évi kétszeri rágcsálóirtást az érintett területen, ha ezentúl is bejelentés érkezne a fertőző rágcsálók szaporodásáról, a soron kívüli irtást is vállalnák a szemétbánya . környékén. Ilyen bejelentés azonban az elmúlt három évben nem érkezett. A mendeiek második levelében azonban olyan adatokat találtunk, amelyek szakember válaszára érdemesek. Megkérdeztük hát Orosz Ferencet, a Pest Megyei Köjál járványügyi, ellenőrét, mi a véleménye arról, hogy Mendéről a szemétbánya szomszédságában lévő utcák ból ilyen levelek érkeznek: A múlt' év folyamán 30 patkányt irtottunk ki. (Mészáros János, Dózsa György utca.) Körülbelül 6 hónapja 10 galambot pusztítottak el a pat kányok. (Ifj. Csömör József, Dózsa György utca.) Patkányt fogtam, csirkéket és nyulakat pusztított el. (Nagy Ferenc, Dózsa György utca.) — Nem biztos, hogy közvetlen kapcsolatban van a portákon észlelt rágcsáló és a szeméttelep — tájékoztat Orosz Ferenc. — Ez a rágcsáló állattartó helyeken szeret fészkelni, életteréhez hozzátartozik a víz, a sok ételmaradék. Megtehetik a mendeiek, hogy értesítik tapasztalataikról a közegészségügyi felügyelőt, aki megtekinti a területet, felméri a helyzetet, ö indokolt esetben elrendeli a rágcsálóirtást, amelyet azonban mindéh tulajdonos saját költségére végeztethet. — Ezek szerint tehát nem tőlünk kaphatnak jogorvoslást a mendeiek. Amennyiben az illetékes közegészségügyi felügyelő úgy dönt, hogy. a körzetben valóban szükséges a rágcsálóirtás, úgy azt természetesen a tanács is elvégzi a saját területén, a szeméttelepen. Ettől azonban nem fognak kiköltözni a pincékből, ólakból a kártékony rágcsálók, ott csak a gazda költségére végzett irtás vezethet eredményre. Először talán próbáljuk ismét tisztázni az ügynek ezt az oldalát. Előző írásunkban közzétettük Tréfák Istvánná, Mende tanácselnöke véleményét, aki mélységesen egyetértett azokkal, akik nehezményezik az égő szemétből felszálló fojtó füstöt. Ám hozzátette, hogy ez ellen csak utólag, a parázsló hulladék földdel való betakarásá- val, azaz oltással védekezhetnek. Azt is hozzátette, hogy a szeméttelep őre csupán munkaidejében tudja elriasztani a kirándulásra éppen nem alkalmas területen lődörgő gyermekeket, és a szülőknek kéne — esetleg a környéken élő felnőtteknek — figyelmeztetni, illetve e zavaró és káros szórakozástól eltiltani a gyerekeket. A mendei 33 aláíró tehát maximum a nyilvánosság és a hatóságok teljes megértését vívhatja ki, a gyújtogatás ellen csupán a szűk környezet következetes figyelmével védekezhetnek. A szakember válasza A panasz másik, ennél veszedelmesebb témája ez volt: o szemétbánya miatt a patkányok úgy szaporodtak, hogy egyes portákon már szinte háziállatnak számítanak. E témában úgy tűnik, szintén nem volt elegendő a tanácselnök nyilatkozata, miszerint összességében megállapítható, hogy a területi tisztújító küldöttértekezletek jó alkalmat teremtettek a megyei feladatok széles körű megvitatására. A tapasztalatok alapján fontosnak tartjuk, hogy tevékenységünket erősítsük az ifjúság körében. Több sikerélményt nyújtva a szakembereknek, javítanunk kell szolgáltatásaink mennyiségét és minőségét. Nemcsak kérni, hanem a mainál többet is kell adni az egyesületi tagoknak. Például a műszaki klubok működtetésével és a szakmai információszerzés feltételeinek javításával. Fontosnak tartjuk a társadalmi munkát meghaladó tevékenység anyagi ösztönzését. Továbbra is részt veszünk a párt- és tanácsi döntések szakmai előkészítésében, tudományos megalapozásában. Pályázatokkal, megbízásos munkákkal, szakértői tevékenységgel is segíteni akarjuk a vállalati innovációs folyamatok gyorsítását. Az eddigi érdekfeltáró, jelző funkció mellett elsősorban a feladat megoldó funkciónkat akarjuk a jövőben jobban erősíteni. Ebben jelentős szerepet szánunk a helyi vállalati, intézményi szervezéteknek. Elsősorban rajtuk keresztül kívánunk több segítséget adni a konkrét műszaki tudományos kérdések megoldásához Ezért is szeretnénk, hogy minél több üzemben, intézményben legyen á vállalati szakértelmiségnek helyi, egyesületi, illetve MTESZ szervezete, és ezen keresztül minél több kutató, fejlesztő konstruktőr, technológus, művezető kapcsolódjon be a társadalmi tevékenységbe. Feladatunknak tekintjük, hogy a szakemberek munkájának eredményeit, a műszaki alkotó munka szépségeit közvélemény jobban megismerje. Amit nem visz ei Még egy apróság, amelyre Orosz Ferenc felhívta a fi. gyelmünket. A patkány csir két, nyulat nemigen visz el, az pedig kifejezetten csodaszámba menne, ha e fürge négylábú egymaga 10 galambot lenne képes kiirtani. Ha a szeméttelep környékén élők ilyen esetekkel is találkoznak, jobb, ha a ragadozók között keresik a tettest. Mr. A. Ön° és közérdek találkozása A Fest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Gazdag tárgysorozat alkotta a megyei tanács végrehajtó bizottsága szerdai ülésének napirendjét. A megyeházán megtartott tanácskozáson a testület tagjai — napirend előtt — tudomásul vették azt a jelentést, mely a lejárt határidejű végrehajtó bizottsági határozatokról, valamint a két ülés közötti fontosabb megyei eseményeké ről adott összefoglalót. A jóváhagyott napirendnek megfelelően az értekezlet résztvevői két olyan előterjesztéssel foglalkoztak, melyek a megyei tanács soron következő ülése elé kerülnek. Ezek: a megye környezetvédelmi helyzetéről és a további feladatokról szóló beszámoló, valamint a gyermek- és ifjúság- védelem megyei tapasztalatairól és teendőiről készült jelentés. A megyei tanács végrehajtó bizottsága saját ülése napirendjének megfelelően ezt követően áttekintette a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól összeállított jelentést, majd azzal az előterjesztéssel foglalkozott, amely a kedvezőtlen munka- vállalási helyzetben levő rétegek foglalkoztatásáról nyújtott elemzést. A testület végezetül egyéb ügyeket tárgyalt, ezek sorában előzetes hozzájárulását adta ahhoz, hogy dr. Szabadfalvi Andrást a Pest Megyei Tanács Flór Ferenc Kórháza főigazgató főorvosává nevezzék ki. Az alábbiakban a végrehajtó bizottság üléséneik a foglalkoztatásra vonatkozó részét ismertetjük részletesen. Fokozni kell a felkínálta i segítőkészség lehetőségeket \ Jobb az országos átlagnál a megye munkaképes korban levő lakosságának foglalkoztatása. Amíg országosan 79, a tpegyében 81 százalék az aktív kereső a munkaképes korban lévők közül. Ennek eile-, nére — és ez megfelelő figyelmet kapott az ülésen — egyszerre van jelen a munkaerő iránti kereslet, mint jellemző vonás a foglalkoztatásban, s ugyanakkor a lakosság egyes rétegeinek elhelyezkedési gondja. Három olyan főbb csoportot tartanak számon a szakemberek, ahol felbukkannak nehézségek az elhelyezkedéssel kapcsolatban. Ezek: a megváltozott munkaképességűek, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű fiatalok. Van egy negyedik, mindenképpen figyelemmel kísérendő csoport is, ez a munkakerülő magatartásuk, jogszabályellenes munkahelyváltoztatásuk miatt nehezen foglalkoztathatóké. A négy csoportot — hangzott el — minden tekintetben differenciáltan kell kezelni, hiszen gondjaik lényegesen eltérnek egymástól, s a társadalmi segítség módja is különböző. Üj szervezeti és jogi keretek adnak teret a cselekvéshez 1983 óta a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjához. A haladás érzékelhető. A tapasztalatok szerint a keresőképtelenek két-tíz százaléka szorul rehabilitációra, a súlypont a 40—49 év közöttiek korosztályára helyeződött a megyében, s a legjellemzőbb pk a mozgásszervi megbetegedés. A legnagyobb számban Gödöllő, Szigetszentmiklós, Nagykőrös városokban és vonzáskörzetükben alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozókat, a vállalatok közül kiemelkedő ilyen értelemben a Nagykőrösi Konzervgyár, a Csepel Autógyár, ,a Ganz Árammérőgyár tevékenysége. Cukorműszakok a gyárban A Szolnoki Cukorgyárban az első rcpaszállítmányok beérkeztével megkezdődött a cukorgyártási kampány. Az alföldi gazdaságokban termelt cukorrépa — közúton és vasúton egyaránt — nagy tömegben érkezik a gyárba, ahol alaposan felkészüllek a szezonra. A felújított berendezések mellett az idén néhány új beruházás is bekapcsolódott a gyártási folyamatba. Az ún. rehabilitációs intézkedések java — 74 százaléka — vállalaton belüli áthelyezés. Szó került a téma tárgyalásakor arról is, a megváltozott munkaképességűek elsősorban saját vállalatuktól remélhetnek intézkedést, a másutt megbetegedettek helyzete — és ez a megyében, tekintettel a nagy mértékű ingázásra, bonyolult feladatoknak a hordozója — gyakran nehezen rendezhető. Ilyen és hasonló okok vezetnek oda, hogy az érintett személyek, az orvosi vélemény ellenére is — mely munkakörváltoztatást javasol —, az ún. le- százalékolást, azaz a rokkantsági társadalombiztosítási ellátást választják. Ez a megoldás azonban látszatra megnyugtató csupán, sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem jó. Feltételezhetően változást serkent az ilyen és hasonló problémákban a Minisztertanácsnak az idén júniusban hozott határozata, amely a gazdálkodó egységeknél a megváltozott munkaképességűek átlagosan 3—5 százalékos foglalkoztatását írja elő a teljes állományon belül kötelező érvénnyel és ehhez támogatási-elvonási rendszert kapcsolt. A megyében meghaladja a tízezret azoknak a nyugdíjasoknak a,száma, akik a nyugdíj mellett dolgoznak. Minden tizes csoportjukból kilencen fizikai foglalkozásúak, s negyven százalékuknak a havi ellátmánya háromezer forint alatt van, ami egyben magyarázat arra is, nekik miért döntő kérdés a kereseti lehetőség. A munkáltatóknál szerzett tapasztalatok szerint fegyelmezettek, munkaszeretők ezek az idős emberek, teljesítményük — és ezen érdemes lenne eltöprengeni! — nem marad el az aktív dolgozókétól. Zokszó nélkül vállalják az ún. alacsony presztízsű munkaköröket, a kedvezőtlen munka- feltételeket. A lakossági szolgáltatásban például cipészként, kereskedelmi eladóként, a postánál hírlapkézbesítőként dolgoznak, s nélkülük ezeken a területeken nem tudnák a feladatokat megoldani. Az érintett réteg helyzetére vet fényt az a tapasztalat is, hogy sokan vannak az alacsony nyugdíj mellett munkát vállalók között szakképesítés nélküliek, azaz olyanok, akiknek nem sok a választási lehetőségük, amire megbízást kapnak, azt teljesítik. Elegendő munkahely kínálkozik a megyében a pályakezdőknek, ám a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalok esetében nem nevezhetjük megnyugtatónak elhelyezkedésük feltételeit. A kisegítő iskolát végzettek, az állami gondozottak, a nevelőotthonokból kikerülők alkotják ennek a csoportnak a nagy részét, s ők ugyanúgy, mint más társaik, gyakran alacsony végzettségűek, kevesen szakképzettek. Korlátozza az is mozgásterüket, hogy szemben a többi pályakezdővel, családjukra nem, vagy alig számíthatnak, s hogy elsősorban az olyan munkáltatókat kell választaniuk, ahol szállást is kaphatnak. Sokat tesz foglalkoztatásukért a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat solymári gyára, a szentendrei Márka töltőüzem, a gyömrői Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai és pomá- zi gyára, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyára. Példájuk azért is említendő, mert a munkahelyek egy tetemes részén elzárkóznak a „problémás” fiatalok felvételétől, nevelésétől, társadalmi-munkahelyi beilleszkedésének elősegítésétől, mondván, többleterőt kell fordítani rájuk, s ma erre nincsen idő, alkalom. Ami az igazán nagy gond és azért megkülönböztetett figyelemben részesült a testületi ülésen: a pártfogói rendszer, az iskolák, az intézetek összefogásának eredményeként az első munkahelyet sikerül ezeknek a fiataloknak megszerezni. Ha azonban valami ok miatt onnét eltávoznak, további sorsuk már a bizonytalanság ingoványos talajára jut. Amíg az eddig említett csoportok minden tekintetben jogosultak a társadalmi segítségre, a negyedik, csoportnál jó érzékkel kell alkalmazni b differenciálást. A becsült adatok szerint o megye 577 ezer fős munkaképes korú lakosságának az egy százaléka tartozik a munkakerülő életmódot folytatók közé. Nyomatékos figyelmeztetés számuk növekedése, aminék hátterében a rendezetlen családi körülmények, az alkoholizálás áll az esetek többségében. Az alacsony iskolai végzettség, a szakképesítés hiánya jellemzi ezeket az embereket — közöttük sajnos, emelkedő számban a fiatalokat —, * az, hogy többségük nem is akar állandó munkát vállalni, sokkal megfelelőbbnek érzik életvitelükhöz az alkalmi munkát. Ide tartózik az is, hogy a megyében a börtönből szabadultak elhelyezkedését a pártfogói hálózat eredményesen segíti. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, áttekintve a jelentésbe foglaltakat, megállapította: az eddigieknél több erőfeszítésre van szükség a kedvezőtlen munkavállalási helyzetben levő rétegek munkába állítása és munkában tartása érdekében. Az ingázók nagy tábora okán, mind a ..rehabilitációnál, mind a nyugdíjasok foglalkoztatásánál, a megyében várnak segítségre azok is, akik másutt dolgoztak, elsősorban a fővárosban, s ezzel a helyi tanácsoknak szembe kell nézniük. Az ilyen és hasonló feszültségek enyhítése egyszerre igényel központi, megyei és helyi intézkedéseket, erőfeszítéseket. Központi, icgp és helyi intézkedések együttesen enyhíthetik a feszültségeket Az érintett társadalmi csoportok foglalkoztatásának javítása egyszerre szolgálja az egyén érdekeit — társadalmi hasznosságuk, szükségességük tudatának erősítését —, s a közösség céljait. E célok között nemcsak a társadalom- biztosítási és szociálpolitikai kiadások ésszerű mérséklése szerepel, hanem például az is, hogy a munkahelyi közösségekhez való kötődés sokféle előnyös hatással van azokra az emberekre, akik — különböző okok folytán — beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A végrehajtó bizottság a további feladatok fő irányait illetően határozatban jelölte meg a teendőket. M. e. \
