Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

Fizetünk, fizetünk „Láthatatlan” kiadásaink Borravaló, csúszópénz, hálapénz Most már nemcsak — az egyébként legalizált — máso­dik, hanem a harmadik, vagy uz úgynevezett „árnyék” gaz­daságról is .beszélni kell. Mű­ködésének gerjesztője — és haszna — a „láthatatlan jö­vedelem”: a borravaló, a csú­szópénz és — micsoda finom «Inevezés! — a hálapénz. Fi­zetjük valamennyien, s köz­ben tán eszünkbe sem jut, hogy lényegében a semmiért fizetünk. E fizetség ellenében ugyanis a termékek vagy a «szolgáltatások mennyisége nem növekszik, csak annyit kapunk, amennyit egyébként is kapnunk kellene; sőt: az ily módon megszerzett javak és szolgáltatások minősége sem jobb — általában — az átlagosnál. Legfeljebb csak fogyasztói mivoltunkban hisz- szük — önmagunk megnyug­tatására? —, hogy a hála­pénz ellenében gondosabb or­vosi ellátást, s a borravaló el­lenében tisztességesebb kiszol­gálást kapunk. Gyaníthatóan — és az esetek nagy részében — jócskán tévedünk. Viszont: megrögzött borra- Valózási szokásaink miatt — és ennek következtében — rendre át kellene számol­nunk a hivatalos árindexet. S ezt a számítást ki-ki csakis saját maga végezheti el. ám mert ehhez vajmi keveset ér­tenek, máris jelzem — segít­ségképpen — az igazodási pontokat. Tehát: társadalmi méretek­ben évente minimum 10—12 milliárd forintot borravaló­ként, '■ öt-hat milliárdot hála­pénzként és két-három mil­liárdot csúszópénzként adunk ki. Ehhez jön még — a Gaz­daságkutató Intézet munka­társának nagyon szerény becslése szerint — további 10—12 milliárd, forint, amit csak azért fizetünk ki, mert gyakorta becsapnak bennün­ket az élelmiszerboltokban, a piacokon, a vendéglátóhelye­ken és a szolgáltatóüzemek­ben. Emiatt egyébként két év alatt összesen 26 ezer bolti el­adót, pénztárost, pincért, fo- urat és szolgáltatóiparost bün­tettek meg, jórészt pénzbír­sággal, ám nem tudni, hogy összesen milyen összeggel. Csak azt tudni, hogy a szak­értők már öt évvel ezelőtt is 10 milliárd forintra becsülték azt az összeget, amit — a fo­gyasztók megkárosításával — jövedelemként zsebeltek be u kiskereskedelemben és a vendéglátásbán. Tegyük hoz­zá: adómentes jövedelemként. Szép surrt ma, mindössze egy év alatt... Az imént említett adatokat összegezve egyébként több mint 30 milliárd forintra te­hetők a" „láthatatlan” kiadá­saink, de ismétlem: ez csak óvatos és néhány évvel ko­rábbi becslés. Nem számol például azokkal a forintokkal, amiket a pénzespostásnak, a benzinkutasnak, az újságki­hordónak adunk, vagy amivel esetleg a tömbházfelügyelő lanyha buzgalmát honoráljuk. m Talán túl nagyok, ezért esetleg túlságosan is keveset mondanak az idézett számok, milliárdok. Az efféle kiadá­sokat közelebbről is vizsgálva, a szakemberek megállapítása szerint háztartásonként, össze­sen és évente legkevesebb 10 ezer forint megy el e „látha­tatlan” kiadásokra, amelyeket persze nagyon is és egyre jobban érzünk. Legkevésbé a borravalózást: ez nem jelent olyan anyagi terhet, mint pél­dául az esetenkénti — és igen­csak korrupciós színezetű — csúszópénz. És — már bocsá­nat az igen tisztelt orvosi kar­tól — korrupciónak minősí­tem a hálából fizetett pénze­ket is, amelyek átlagos össze­ge a kórházban ápoltak ese­tében 1000 forint. S hagy mindezt miért? Netán azért, mert megrögzöt­ten borravalózó. hála- és csú­szópénzeket osztogató nép vagyunk? Nem. Azért is, mert a boltvezetők, az orvosok, az áruházi részlegvezetők és az ügyvédek, a fodrászok és a vendéglősök, a taxisok és a benzinkutasok manapság már nem csak elvárják, de — tisz­telet a kivételnek! — követe­lik is a külön fizetséget, az anyagi helyzetüket javító lát­hatatlan jövedelmeket. S valljuk be: okkal követelik. Legtöbbjük munkahelyi fizet­ségébe eleve bekalkulálják a borravalót, s ennek etikai megítéléséről most hadd ne elmélkedjek. Vannak e jelenségnek azon­ban messzebbre mutató kö­vetkezményei is. A borrava­lóval, a hálapénzekkel, és a csúszópénzekkel oly’ mérték­ben növelhetők az érintett ré­tegek jövedelmei, hogy ez ön­magában is devalválja a fő­munkahelyen fizetett munka­díj értékét, jelentőségét. Ezt látván, tudván, azok is nega­tív konzekvenciák levonására kényszerülnek, akik egyéb­ként nem, vagy csak alig te­vékenykednek a szocialista szektoron kívül. Mindez pe­dig a fegyelmezetlenség — és a hatékonyság — romlásához vezet, végső soron tehát a ter­mékek előállítási költségeinek növekedéséhez és szükségkép­pen az áremeléshez. Végtére is a növekvő költségeket va­lahogy be kell hozni, be kell vasalni a vásárlón. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a háztartások nagy részében nincs anyagi fede­zet az állandósult borravaló­zásra, a szokásjog szerint ki­járó hála- és csúszópénzek fi­zetésére. Következésképpen — s ezt felismerve —, a máso­dik, illetve az árnyékgazda­ságban tevékenykedők kínála­tukat, szolgáltatási ajánlatai­kat egyre inkább a magasabb jövedelmű rétegekhez igazít­ják; egyre inkább megfeled­keznek a szolidabb vásárlói, fogyasztói * • i igényekről, s ugyancsak megfeledkeznek az olcsóbb termékekről, szolgál­tatási formákról. Lehet tehát töprengeni: fi­zetjük-e továbbra is e „lát­hatatlan” kiadásainkat, s ha igen, akkor utánagondo- lunk-e, hogy önként vállalt fizetési kötelezettségünk — fizetési szokásunk? — ugyan mennyiben befolyásolja a mindenkori és a tényleges ár­színvonalat? V. Cs. NAQTCÖRÖSI xJcMu A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1986. SZEPTEMBER 24., SZERDA Intenzív pályán a konzervgyár A selejt szinte jelentéktelen A Nagykőrösi Konzervgyár, a maga csaknem három és fél milliárdos termelési értékével, jó kétszáznegyven milliós eredményével a körzet legjelentősebb vállalata. Annyiban mégis közös a legkisebb egységgel is gond- ja-baja, hagy a népgazdasági feladatok megoldásához az idén intenzívebb munkával tudtak csak a siker reményében hozzáfogni. Alapanyag, technika, s az eze­ket feldolgozó, működtető ember: a legfontosabb ténye■ zői annak a sokismeretlenes egyenletnek, amelytől mindannyian azt várjuk, pozitív eredményt mutasson a végelszámolásnál. Erre a várakozásra egyéb­ként — három negyedév eltel­tével — jó okunk van. Előle­gezzük meg később kifejtendő állításainkat azzal az „előre­jelzéssel”, miszerint az_ idei évre tervezett, nyolcszázalékos árutermelés-növekedés már biztos, hogy megvalósul. Alapanyag Pedig ez a nyolc százalék már eleve feszített terv volt, lévén tavaly is hatszáza­lékos az elért többletérték. Ezen tovább javítani? Téma volt ez a vállalati tanács ülé­sén is, de az érvelés meggyőző volt: a folyamatban levő be­ruházások befejezéséhez ége­tően szükséges dollárt csakis tőkés export sikeres lebonyo­lításával lehet megszerezni. Másfelől, ha adott a technikai háttér, azt kötelessége is a kollektívának minél intenzí­vebben működtetni. ' Görbe Ferenc igazgató elé­gedetten sorolja az adatokat. Oka van rá, hiszen terveikről éppen a valóság mutatta ki, hogy erős talapzatra épültek, megvalósíthatók. Nem is akár­hogyan. — A tervezett nyolc száza­lékkal szemben most húszszá­zalékos termelésnövekedésről adhatunk számot, ez az év vé­gére — az utolsó negyedév más jellegű tevékenysége miatt — valamelyest csökken­het ugyan, ámbár a végső ér­ték így is felette lesz a ter­vezettnek. Az okok a jó elébb említett tényezőkre vezethe­Görcsös még a kéz... Az idei tanévben városunk­ban és vonzáskörzetében 3772 tanuló, -közöttük 442 elsős folytatta, illetve kezdte meg tanulmányait. Az első napok elfogódottsága, izgatottsága, idegenkedése lassan oldódik, hiszen nap mint nap látni, hogy sokukat féltő szüleik kí­sérnek el a tudás házába. (Ol­dalt.) A U-etőfi Sándor Általános Iskola 120 kisdiákja négy osz­tályban tanulja az olvasás, írás, számolás rejtelmeit. Alsó képünkön: az ének tagozato­sok Horváthné Sztapárszki Ju­dit, segítségével már írni ta­nulnak. (Hancsovszki János felvételei.) tők vissza. Zöldborsót a ve­lünk szerződésben álló gazda­ságok nagyobb területen is termesztettek, s ezenkívül biz­tosították a megfelelő hozamo kát is. A húszszázalékos több­letnek tehát ez is forrása. Az uborka felvásárlása is éppen ennyivel haladta meg a tervezettet. A patisszonból két­száz százalékos, paprikából harmicszázalékos a többletfel- vásáríásunk. Rontó tényező­nek bizonyult ugyanakkor hogy a kora tavaszi fagyok miatt a gyümölcstartósításunk nem a legjobban alakult. Meggyből, szilvából, sírga- és őszibarackból jelentős a ki esés; ezt az alma ugyan pó­tolja valamelyest, de az abból gyártott sűrítmény más ter­mékcsoportban ad eredményt. Paradicsomból húsz százalék mínuszunk lesz, s a zöldbab fele sem érkezett be tele­peinkre. — Az időjárás tehát javí­tott is, meg rontott is a hely- zéten — ahogy szokott. Milyen módszerrel lehet az ingadozó sokat kivédeni? — Az elmúlt években el­kezdődött, egyre bővülő mű­szaki fejlesztések hatása töb­bek között éppen itt mutat­kozik be. A vállalat teljes te­rületén bevezettük, általánossá tettük az úgynevezett egyré szes üvegzárást. Ez egyértel­műen termelékenységnövelő tényező, A két új folyamatos hőkezelő berendezés üzembe állításával jelentősen növeltük a technológiai biztonságot, ezáltal a közvetlen csomagolás részarányát. Egyáltalán nem mindegy, hogy • termékeinket raktárba kell-e zárnunk, vagy megfelelő címkézés, csomago lás után azonnal a vagonba kerülhetnek-e. Nyilván ez utóbbi a takarékosabb megol­dás. Technológia E kérdéskörhöz tartozik az is, hogy éppen a szezonra ké­szült el a hegesztett doboz- gyántó berendezésünk is. E gépsor termékeivel az eddigi­nél sokkal nagyobb gyártási biztonságot lehet elérni. így nemcsak a régi módszer és az új közötti megtakarítás érté­kelhető, hanem az is, hogy a selejt szinte jelentéktelen. Vé­gül, de nem utolsósorban fel­tétlen említést érdemel az is, hogy külső telepeinken, Ceglé­den, Tiszakécskén lényegében ugyanazt a technológiai szín­vonalat valósítottuk meg, mint a központi gyárban. — A megtermelt konzerve- ket értékesíteni is kell... — A tőkés exporttal kez­dem: két számpár jelzi a fej­lődést, 1081-hez képest dup­láját, a tavalyinál meg húsz százalékkal nagyobb tömeget, értéket állítottunk elő. Áru­alapok vannak, a szállításnak kell összejönni ahhoz, hogy akár még ezen felül is telje­síthessünk. Egyébként éppen a napokban tárgyaltunk nyugat­német szakemberekkel, akik gyökérzijldség-savanyú Sá­gokra tartanának igényt. A mintegy háromezer tonnás ren­delés teljesítésének lényegében nincs akadálya ... Hozzáte­hetjük: erre nem kerülhetett volna sor, ha a jó elébb rész­letesen ismertetett műszaki fejlesztéseket nem valósítjuk meg. A demokratikus piacra lé­nyegében az államközi egyez­ményeken alapuló tételeket szállítjük, de jelentős az e kontingensen felüli eladá­sunk is. — Essék szó az ember­ről is... — Eddigi termelésünket lé­nyegében változatlan munka­erőalappal végeztük, azaz, ter­melékenyebbek voltunk, mint tavaly. Sajnálatos azonban — de ez végeredményben csak a teljesség kedvéért említen­dő —, hogy ez bizony nagy túlóra-felhasználással járt együtt. Dolgozóink átlagbére mintegy 6—7 százalékkal emelkedik az idén, s a vár­ható nyereségrészesedés meg­egyezik az ideivel. Ember A jövő évi termelésünk elő­készítése megkezdődött. A szerződések alapján az ideihez hasonló évre van kilátás, össz­hangban a vállalat hetedik öt­éves tervének célkitűzéseivel. Ebben egyébként a minőség kiemelt helyen szerepel mint értéknövelő, bizalomfakasztó, tehát gazdaságilag elismert követelmény — szögezte le vé­gül Görbe Ferenc,' a Nagykő­rösi Konzervgyár igazgatója. Ballal Ottó Díszvendéggel Attiia-koncert Szeptember 26-án, pénte­ken, délután fél 6-kor, a ze­neiskola hangversenytermében hangversenyt ad az Attila klarinétegyüttes. Közremű­ködnek a zwolle-i (Hollandia) művészeti főiskola növendé­kei. A műsor művészeti vezetője Szabó Attila Ferenc, díszven­dég Herman Meima zene­szerző. Beiratkozás Dolgozok iskolája Még lehet jelentkezni — szeptember 30-ig — a Kos­suth Lajos Általános Iskolá­ban működő dolgozók iskolá­ja évfolyamaira. (Patay utca 20. alatt található.) ‘Az okta­tás októberben kezdődik, s létszámtól függ, mely osztá­lyokat indítják. Mivel a nyolc általános is­kolai osztály — mint nevében is szerepel — alapkövetelmény, ha valaki kedvet érez a ta­nuláshoz, ne halogassa a je­lentkezést. Jogi tanácsadás Értesítjük a lakosságot, hogy ma, szeptember 24-én délután 4 órától ingyenes jogi tanácsadás lesz a Hazafias Népfront Dalmady Gy. utca 3—5. szám alatti irodájában. Mozi A nagyteremben Hóbortos népség 2. Színes botswanai filmvígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Átlagemberek. Színes ame­rikai film, fél 6-kor. Mai sportműsor Labdarúgás: Kinizsi -sportte­lep, 16 óra: Démász—Konzerv­gyár, 17 óra: Nyársapát—Pe­dagógusok, 18 óra: Mészáros Tsz—Amatőr MTE; Vági-lakő- telepi pálya, 17 óra: EC For­tuna—Tormási Építőipari Kis­szövetkezet, 18 aóra: - Gimná­zium— Törteli Tsz, városkör­zeti kispályás bajnoki mér­kőzés. Kihagyott helyzetek Nem volt kellő átütő erő Bugyi KSK—Nk. Kgy. Kini- 1 kapu előterébe, így nem is zsi 3-0 (0-0) ................ Kin izsi: Tiger — Farkas J., Szabó L., Nyári, Sailai — Ko­vács Z., Szabó B., Vigh, Gon- da (Pavelkó 70. percben), Ben kő, Toricska (Kovács L. 70. percben). A körösi csapat a pálya kö­zépső harmadát átadta a ha­zai csapatnak, így a kezdemé­nyezést is. A 7. percben egy gyors kontratámadással Ben- kó — Kovács Z. — Vigh volt a labda útja, utóbbi óriási helyzetben hibázott. A ha­zaiak támadásait jól hárította a körösi védelem. A 18. perc­ben Benkó lövését védte a kapus, majd kapu fölé lőtt, egy jó támadást túlkombinál tak a körösi támadók, A Kinizsi kapuja előtt Far­kas J. szerepelt jól, Tiger vé­dett több ízben is biztosan, majd Szabó L. hárított ruti­nosan. A 30. percben szöglet- rúgás után jó helyzetben a felső lécet találta el a hazai csatár. A 40. percben Farkas J. beívelése a kapufa éléről kifelé pattant, Vigh az ötösről kapu fölé lőtt; ez is nagy helyzet volt. A hazai csapat erősebb ro­hamokkal kezdte a II. félidőt. Szabó L. hárított szép fejes­sel. Tiger egy közeli lövést vé­dett Temekül, Sailai szerelt ügyesen. A 60. percben egye­dül húzott kapura a hazai csa­tár, de Tiger mentett. A körö­si csapat játéka pontatlanná vált, sok1 volt a rossz átadás, amelyekből a hazaiak veszé­lyes támadásokat indítottak; A 62. percben kavarodás ala­kult a körösi kapu előtt és a bugyiak megszerezték a veze­tő gólt. 1-0. A Kinizsi próbálkozásaiban nem volt kellő elgondolás, át­ütő erő. Nem volt, aki a labdát tartotta volna, azt hamar és feleslegesen elpufogtatták, nem vezettek veszélyes táma­dásokat, nem jutottak be a alakulhatott ki gólhelyzet. A 70. percben Farkas J. beívelé­séből Sailai lyukat rúgott, Kovács L. lövését védte a ka­pus. Farkas J. szerelt muta­tósán. A 80. percben eldőlt a mérkőzés sorsa: a játékveze­tők többméteres lesről elen­gedték a bugyi csatárt, aki növelt^ az előnyt. 2-0. Szétesővé vált a körösi csa­pat játéka. Tiger védett egy veszélyes lövést, jó érzékkel. A 85. percben lesgyanús hely­zetből újabb gólt szereztek a hazaiak. 3-0. Pavelkó lövését hárították a hazai védők. Az utolsó percben a bugyi csatár lövése a kapufáról pattant ki. Csak Tiger és Szabó L. telje­sítménye dicsérhető. Csütörtö­kön fél 4-kor hazai pályán a Kecskeméti TE-vel lesz edző- mérkőzés. Bugyi KSK ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 1-0 (0-0). > Kinizsi ifi: Hagymás! — Bállá, Bertalan, Czinkus, Szűcs — Horváth, Sípos, Sza­bó (Eszes), Kecskés (Kurgyis) — Parázs, Kiszel (Kiss). Az ifik nem tudták múlt heti jó játékukat megismétel­ni. Első félidőben a hazai csa­pat, a másodikban a körösi csapat volt jobb, ennek elle­nére egy balszerencsés góllal kaptak ki. Jók: Hagymási, Bertalan, Czinkus, Sípos. Tápioszölős serd.—Nk. Kgy. Kinizsi serd. 1-1 (0-0). Kinizsi serd.: Petrik — Ju­hász B., Aszódi F., Dér, Kar­sai — Pécsi, Tóth, Oláh — Forgács. Aszódi J., Zsiga. Cse­re: Madár, Balogh, Kincses. A körösi csapat sok gólhely­zetet kihagyott, de így is érté­kes idegenből pontot hozni. Jó! játszott a teljes csapat, különösen Aszódi F. és Tóth. Góllövő: Zsiga. A hazaiak az utolsó percben egyenlítettek. Pécsi Sándor ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents