Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
1986. SZEPTEMBER 28., KEDB &ßWaD Egy hónapig tartó seregszemle Hollandia Magyarországon Hollandia kulturális életét és sokszínű művészetét bemutató nagyszabású rendezvény- sorozat kezdődik szeptember 27-től hazánkban. A Hollandia Magyarországon című, egy hónapig tartó seregszemlén — Budapesten és számos vidéki városban — hangversenyeken. kiállításokon, színházi és táncszínházi előadásokon, filmbemutatókon ismerkedhet meg a közönség Hollandia neves előadóművészeivel, együtteseivel, filmes irodalmi alkotásaival, képzőművészetével. A zenei programok kiemelkedő eseménye, egyben a rendezvények nyitó estje lesz, a Zeneakadémián a világhírű amszterdami Barokk Zenekar hangversenye szeptember 2,7- én. Ugyanezen a napon a Vörösmarty téren a hazánkba érkező holland zene- és tánc- együttesek fellépésével nonstop szabadtéri műsort rendeznek, a Vigadó Galériában pedig holland könyvkiállítás nyílik. A Magyar Állami Operaházban október 3—9. között mutatkozik be a holland Táncszínház, szeptember 28 és október 2 között pedig öt vidéki városban lép fel az amszterdami _ Nemzetközi Néptánc Színház. A Pesti Színházban október 15-től az amszterdami Orkater Színház Pánik Berlinben című vendégjátékát láthatja a közönség; Budapesten, Egerben és Székesfehérváron pedig Jozef van den Berg amszterdami egyszemélyes színháza tart felnőtt- és gyerekelőadásokat. A holland művészeti tárlatoknak hat budapesti kiállítóterem, illetve múzeum ad otthont. A Magyar Nemzeti Galériában a holland avantgarde csoport, a de Sijl munkásságáról látható majd kiállítás, az Ernst Múzeumban kortárs holland képzőművészeti tárlat, a Műcsarnokban Éva Besnyö fotókiállítása, a Budapesti Történeti Múzeumban holland építészeti bemutató, a Petőfi Irodalmi Múzeumban irodalmi válogatás kap helyet. Budapesten a Kossuth és Debrecenben az Apolló Filmszínházban holland filmhetet rendeznek. A rendezvényeket magyar- holland irodalmi estek, zenei, pedagógiai, filozófiai és szociológiai tudományos szimpóziumok, valamint ifjúsági sport- és kulturális programok gazdagítják. Nívódíjak Hétfőn átadták a Magyar Táncművészek Szövetségének nívódíjait a Fészek Művészklubban. Az 1985/86-os évad legjobb balett-táncosi teljesítményéért Jezerniezky Sándort, a Magyar Állami Operaház tagját, a legjobb néptáncos teljesítményéért Gerde- sits Irént (Néphadsereg Művészegyüttes) és Bíró Józsefet (Népszínház táncegyüttes) jutalmazta nívódíjjal. Az Állami Balett Intézet legjobb növendékének járó nívódíjat Tengler Tamás vehette át. Balettpedagógusi nívódíjat Géczy Éva (Fővárosi Operett- színház), néptánc-pedagógusi nívódíjat Érti Pálné és Lányi Ágoston, társastánc-pedagógusi nívódíjat pedig dr. Kaposi Edit kapott. ★ A budapesti művészeti heteken rendezik meg a — a Magyar Táncművészek Szövetségének kezdeményezésére — magyar hivatásos balett- és néptáncművészet ünnepi seregszemléjét, a Táncművészet ’86 eseménysorozatát. A rendezvények szeptember 25-én kezdődnek: a Magyar Állami Operaház balettegyüttese a Népköztársaság úti dalszínházban adja elő Seregi Lászlónak, a Prokofjev zenéjére készült balettjét, a Rómeó és Júliát. Disputa az emberért A kultúra hétköznapjai Gyálon Gyál. Terebélyesedő nagyközség közel a fővároshoz. Lakóinak jelentős hányada Budapesten dolgozik. A hét munkanapjain kívül is többségük, elsősorban a fiatalok odakötődnek. Vonzza őket a számos szórakozási lehetőség, a kialakított baráti kör. Az otthon, a helyben tartózkodókat vajon .milyen kulturálódási, közművelődési lehetőségek várják? A közelmúltban felkerestük a nagyközség könyvtárát. Az intézmény vezetője, dr. Bokor Arpádné éppen Dabason tartózkodott egy értekezleten. Távollétében munkatársai, Zsig- mondné Dörfle Judit és Kut- ron Sándor készséggel vállalkoztak arra, hogy átfogó helyzetkép keretében vázolják mindazt, amivel a könyvtár és tartozékai a lakosság rendelkezésére állnak. — Épületünk és lehetőségeink egyaránt szűkösek, de mégis tartalmasán kihasználhatóak — kezdte a tájékoztatást Zsigmondné. — Negyven- ötezer kötetes a könyvtárunk. Évente mintegy 150 ezer forintért vásárolhatunk különböző kiadványokat. Negyvenben — százan Érdekességként megemlítette, hogy vasárnaponként, a piaci napokon a könyvtár is kivonul, s ott értékesítik a könyveket, mint az áfész könyvesbolthálózat bizományi lerakata. Letéti könyvtáraik vannak N émediszőlőn, három helyi óvodában, egy bölcsődében, valamint Gyálon az Erdősor utcában, magánlakásnál. — A volt járásban nálunk volt elsőként, könyvtárakat véve alapul, videomagnó. Pillanatnyilag 30 kazettával rendelkezünk. Ezek zöme privát, tehát általunk készített felvétel — vette át a szót Kutron Sándor. — Olyan irodalmi műveket is rögzítettünk, amelyeknek nagy hasznát vehetik a helyi iskolák tanulói. Sajnos a kazetták igen drágák, s nekünk eléggé behatárolt pénzügyi keretek között kell gazdálkodnunk. Sokoldalú kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a helyi iskolák pédagó- gusaival. Tanácsaikat, javaslataikat figyelembe veszik egy-egy kulturális esemény, ünnepi program összeállításánál. Hetente két alkalommal fogad a videoklub. Az épület alatti pincében hét végén a pinceklub várja a fiatalokat Alig negyven négyzetméternyi helyiségben esetenként száznál is többen zsúfolódnak ősz- sze. — Nem rendszeresen, de létezik nálunk író—olvasó találkozó is. Ezeken ismert írók, költők a vendégeink. Legutóbb az Esztergomban élő és alkotó író, Nemere István tisztelt meg bennünket a jelenlétével. Régóta tervezzük Moldova György meghívását. Sajnos, olyan kiesd a könyvtár befogadó képessége, hogy erről a tervünkről egyelőre le kell mondanunk — folytatta a könyvtárral kapcsolatos tájékoztatást Zsigmondné Dörfle Judit. Nem szűk körnek Munkatársa a Disputa az emberért elnevezésű, s eddig 13 részt megért sorozatukat említette. A témája eléggé szerteágazó, de középpontjában mindig az ember áll. Egészsége, érzelmi világa, helye, szerepe a társadalom életében. Tervezzük ennek továbbvitelét. Annál is inkább, /mert több bírálat ért bennünket, miszerint azt csak az értelmiségiek, egy helyi szűk réteg tagjai látogathatják. Elnevezése Is megváltozik, s a sorozat a jövőben a Kisbetűs embertől a nagybetűsig címmel folytatódik. Erre pedig minden érdeklődőt szeretettel várunk! A beszélgetés során többször is utaltak a könyvtárban dolgozók arra, hogy nagy szükség lenne egy jól felszerelt művelődési házra. Végigjárva a könyvtár belső helyiségeit, a laikusnak is szembetűnő, hogy ezt az épületet eredetileg minden bizonnyal más célzattal tervezték. Elsősorban diákok és az idősebb korosztály képviselői kölcsönzik a köteteket. A szűk kis olvasóteremben néhány szék található. Tehát kevesen tudnak letelepedni, hogy akár csakúgy röpke órát is böngészései töltsenek. Szó esett arról is, hogy jócskán akad a helyi fiatalok között olyan, aki többre becsüli az italozást, mint azt, hogy néhanapján kezébe vegyen egy könyvet, napilapot. — Gyakorta elhangzik nálunk, hogy nemcsak földrajzilag, hanem kulturális igények szempontjából is eléggé a perifériára szorult Gyál. Szeretnénk, ha a jövőben változna a kép, s másként alakulna az összehasonlítások mércéje — jegyezte meg elkomorult tekintettel Zsigmondné. Ki tudja? A bus zemgáll óhoz vezető járdán dülöngélő kerékpáros cikázik. Pedig még kora délelőtt van, s a munkahelyeken javában dolgoznak. A jóember azonban már beszeszelt. Végig az úton kisebb-nagyóbb megszakításokkal széttört sö' rös- és borosüvegek darabja! díszelegnek. Két suhanc egy söröskupakkal zsonglőrködik. Vajon felkeresték-e egyszer is a könyvtárat? Gyócsi László Ä fantázia korlátái Népzenei bázis Táborfalván Az ország közepétől, Pusztavacstól pár kilométerre jártam. Meghívóm a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület alakuló közgyűlésére szólt, s mint hírmondó — akinek a látása és a hallása erre az eseményre összpontosított — fellelkesülve és lelkesítve számolhatnék be a megalakulás ünnepélyes pillanatairól. Az Elszaladt a lovam... és a Cifra szűrömet... kezdetű népdalok közös éneklésének hangulatát idézhetném bevezetésképp én is, nekem azonban a gondolataim szaladtak el. Ennek nem fegyelmezetlenségem az oka, hanem az a törvényszerűség, hogy az egyesület megalakulásának jelentősége nem érthető meg csupán az első közgyűlés eseményeinek felidézésével, a közel tízéves előzmények említése nélkül, függetlenül a művelődési háztól, amely a székhelye — és a három és fél ezer lakost számláló falutól — amelyből szervesen nőtt ki. Rejtett energiák Az országos folyamattól sem választható el, amely a határszélen fekvő kisközségekben ugyanúgy, mint az ország szívében megfigyelhető: a szűkebfo pátriáért, közösségért való megmozdulás, ten- niakarás rejtett energiái jönnek felszínre. Hazánkban, ahol a mérhetően anyagiassá váló szemléletről hallunk lépten- nyomon, öröm azt is tapasztalni, hogy nem halt ki a három műszakos pénzkereset kényszerítő nyomása alatt a közös célokért való lelkesedés. Birinyi József nevét és az általa vezetett táborfalvi népzenei és csutorqs együttest bizonyára sokan ismerik Béres János rádióműsorának felvételéiből is. A nyáron, első külföldi, franciaországi útjáról hazatért együttes mögött közel tízéves munka áll. Képviselve van közöttük a nyugdíjasoktól a tanulókig mindén korosztály, énekelnek és különböző népi hangszereken — főleg citerán — játszanak. Az idősebb és az ifjabb Birinyi András is tagja az együttesnek; ők a vidék hangszer- készítő népművész mesterei. Mind a 42-en alapító tagjai lettek a most létrejött egyesületnek. Csak a kezdő lökés Birinyi Józsefet, aki a népművészet ifjú mestere, a KOTA hangszeres tagozatának vezetője, a budapesti Közművelődési Információs Intézet munkatársa, arról kérdeztem, mi hívta életre az egyesületet. — Az egyesület megalakításának két, pontosan megnevezhető oka van. Egyrészt szeretnénk a falunak és környékének kulturális életét jdbban felpezsdíteni, szakkörök, tanfolyamok, újabb ifjú* sági együttesek létrehozásával, Pest megye déli körzetében népzenei és közművelődési bázis kibontakozásához hozzájárulni. Másrészt az egyesületi forma sókkal kedvezőbb jogi, társadalmi keretet biztosít további működésünkhöz. A minket anyagilag támogató intézmények; az Örkény Nagyközségi Közös Tanács és a Dabas és Vidéke Áfész elnökei, Somogyvári László és Kővári György, támogatták önállósodási terveinket. Ez a forma rugalmasabb, könnyebb gazdálkodásra ad lehetőséget, ami számunkra feltétlenül előnyösebb. Például, hogy mást ne említsek, kiadványaink :— műsoros kazetták vagy tájékoztató füzetek — körzetünkben adómentességet élveznek így. Remélem, hogy sokkal szorosabb kapcsolat alakulhat ki a faluval, a környékbeliekkel és az országban velünk szimpatizálókkal. Az egyesületnek bárki tagja lehet, még alapító tag is három hónapig, később „mezei”, tiszteletbeli vagy pártoló tag. A most megválasztott jelölőbizottság javaslatot tesz az öttagú elnökségre. Felkértek ugyan az elnöki tisztségre, de már jeleztem, hogy nem vállalom. Nem mintha nem kívánnám az egyesületet további működésében segíteni. Úgy gondolom azonban, hogy elegendő volt részemről a kezdő lökés — azaz. az ötlet és szervezés —, a továbbiakban ez már szinte magától működni fog. Életképességére a falubeliek ön- tevékenysége a biztosíték. Természetesen a népzenei együttes vezetését továbbra is folytatom, sőt, a Dél-Pest megyei népzenei központ kialakításában is szívesen részt vállalok. Ezzel kapcsolatban sajnos külső korlátok fékezik a fantáziámat. Az igaz, hogy immár ötödik éve rendezzük meg a Dél-Pest megyei népzenei fesztivált itt, a Jókai Mór Művelődési Házban, de énnek színvonala nem lehet mindaddig megfelelő, amíg az < előadóterem technikai adottságai olyanok, amilyenek. Reggelre leomlik A művelődési házat három és fél éven át renoválták, az idén májusban át is adták. ...MILYEN A CSUKA? Ha egy hal akváriumban nevelkedik és fejlett korában kerül a szabad vizekbe, egészen addig vizsgálja közvetlen közelről a számára ismeretlen csukát, amíg az föl nem falja. Az állami gondozott gyerek ugyanolyan zárt világban él az intézetben, mint a halacska az akváriumban. Amikor nagykorúként kikerül az úgynevezett nagybetűs életbe, nem tud eligazodni, a társadalomban élni. Ezt a gondolatkört fejtegette számos elgondolkoztató érvvel alátámasztva — sajnos a késő esti órákban — Harangozó András pszichológus, a Segíthetünk? című ifjúsági műsorsorozat különkiadásában. Harangozó annak az utógondozónak a vezetője, amelyet 18—20 esztendős állami gondozásból kikerült fiatalok számára létesítettek — kísérleti céllal. A vitatkozásra és gondolkodásra késztető beszélgetések sorában megszólalt jó néhány intézetben nevelkedett fiú és lány, gyermekvédelemmel foglalkozó szakember, ■■ minit I— J ! J Rádiófigyelő' pszichológus és pedagógus. Ungváry Ildikó szerkesztőműsorvezető 31 ezer állami gondozott sorsáról, beilleszkedési gondjairól és jövőjéről kívánt képet adni. Régi probléma, hogy gyakorta lenézik azokat, akik intézetben nőttek föl. S ezeknek a fiataloknak nemcsak azért nehéz a helyzetük, mert előítéletekkel kell megküzdeniük, hanem azért is, mert az intézetben kapott szeretet sohasem lehet olyan, mint a családi légkör melege. Ha elkerülnek a jó vagy rossz — de mindenképpen megszokott és biztonságot nyújtó — kollektívából, egyedül állnak a világban, segítség és támasz nélkül. Akinek van ismeretsége, annak könnyebb, de még Így is esztendők kellenek hozzá, amíg a fiatal megtalálja önmagát és helyét a társadalomban. Az egyik megszólaltatott tanár azt hangsúlyozta,, hogy milyen nagy szerepe van a gyerekekkel való egyéni foglalkozásnak a nevelésben. Ha egy-egy intézetünkben nem lenne nagyobb a létszám negyvennél, ez a követelmény teljesíthetővé válna. Hasonlóan á gondok forrása, ha gyakori az intézetváltás, ha sok nevelő foglalkozik az állami gondozottal, Ezek a fiúk és lányok gyakorta négy-öt intézetet is megjárnak, mire a tizennyolcadik évüket betöltik. Nem véletlen, ha ez törést okoz az életükben és bezárkóznak, később pedig könnyebben kerülnek rossz hatások alá. A Harangozó András által vezetett utógondozóban azokat az ismereteket kapják a fiatalok, amelyek nélkül nem lehet a társadalomban eligazodni. Akik itt élnek, azokkal szemben elsőrangú követelmény, hogy dolgozniuk kell. Elhangzott egy úgynevezett kényes kérdés is. Harangozó András valakinek lekent egy pofont. Talán eretnek módon, de a pszichológussal értettem egyet, aki azt mondta, néha rákényszerül az ember a saját gyermekével szemben is, s az ő elve az, hogy nem szabad különbséget tenni az állami gondozott és a saját gyerekünk nevelése között. A JÖVÖ ÜTJA mindenképpen a családi, vagy a családias jellegű nevelés kell hogy legyen — az állami gondozottak esetében is. Ezt kívánják bővíteni, szélesíteni a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek. S erre annál is inkább szükség van, mert növekszik az állami gondozottak száma. Emellett jelenleg 300 ezer veszélyeztetett gyereket tartanak nyilván az országban, s az okok között első helyen a házasságokon belül egyre jobban növekvő feszültségek szerepelnek. S még egy döbbenetes adat, amelyhez képtelenség kommentárt fűzni: évente százhúsz gyereket megölnek a szüleik... Körmendi Zsuzsa A kivitelező az Örkényi Építőipari Kisszövetkezet volt. Tóth Bertalant, a ház igazgatóját kérdeztem arról, miért nem vált fogadóképessé az intézmény a felújítás után sem: — Tudja mit, jöjjön, nézze meg a saját szemével milyen állapotok uralkodnak! A frissen kifestett helyiségek közül többnek plafonján a beázások miatt térképet rajzol a penész, a lámpaburákban áll a víz, a padló felpúposodott, a színpad világítása csak a terem hátsó végéből irányítható. Olyan visszhangos a közel négyszáz hallgatót befogadó nagyterem, mint egy barlang. Az már kisebb probléma, hogy a födémet megerősítő szürke vasgerendák hálózzák be az oszlopokat és a mennyezetet. — Szeptember 26-ig kellene készen lenni a javítási munkálatokkal, de addig már néhány nap van és még semmi jele a felvonulásnak sem. Már beadtam a felmondásomat.; Visszamegyek tanítani. Reménytelennek látom az itteni tevékenységet. Mindenkinek csak elvárásai vannak, de nem segítenek. Egy négy óráiban dolgozó takarítónő mellett egyedüli alkalmazottja vagyok ennek az intézménynek. Nincs saját költségvetésem. Ez a ház csak az Örkényi Művelődési Központ melléküzemágaként működhet így. A bajok forrása <— Táborfalván minden baj forrását hajlamosak a közős tanácsban megjelölni -4 mondja Somogyvári László, az Örkényi tanács elnöke, aki egyedül képviselte á társközségek 25 meghívott vezetőjét Már 1970, a közös tanács megalakulása óta Táborfalva mindig az önállóságra törekedett. Személy szerint nekem semmi kifogásom sincs ez ellen, csak a gazdasági feltételek nem adottak. Talán most a Vasért vállalkozása teremt majd munkalehetőséget és anyagi bázist helyben is. A művelődési ház felújítása a tervek szerint 4 és fél millióba került volna. Jelenleg már a 7 millió forintot közelítik meg a kiadások. A számlák felülvizsgálatakor kiderült, hogy sajnos, ez a mai árak mellett reális összeg. Bízom abban, hogy a hibákat helyre fogják hozni. Nagy János, nyugdíjas építészmérnököt, aki tavaly ősz óta a község elöljárója. Táborfalva önállósulási lehetőségeiről, a község fejlesztési terveiről kérdeztem: — Én 1945 óta élek itt, 1958 óta vagyok tanácstag. Tudom, hogy az itteni lakókban milyen erős az önállósodási vágy. Tényleg megérett a helyzet a leválásra, de ehhez még el kell telnie egy-két évnek, hogy valóban sikerüljön. Az itteniek boldogan hoznak még anyagi áldozatot is, ha tudják, hogy Táborfalvának származik ebből haszna. Azt hiszem, kevés az a község, ahol társadalmi munkában renoválják a tanácsházat. Itt, a művelődési ház szomszédságában az idén nyáron ez történt. Ügy látom, hogy az egyesület megalakulása is újabb lehetőség a falu összefogására, mozgósítására egy nemes ügy érdekében. Jó lenne — és ez még egyelőre csak óhaj —, hogy ez az egyesület megfelelő technikai körülmények között lenne házigazdája a Dél-Pest megyei népzenei mozgalomnak és esetleg művelődési csomópontjává is fejlődhetne, ha sikerülne a művelődési háznak olyan munkatársi gárdát megnyernie, amely partner lenne az egyesület elképzeléseinek megvalósításában. Cjj írisz
