Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

Szárnyasoltás Ősszel kötelező a baromfiak pestis elleni védőoltása. Mivel a betegség kórokozója elpusz­títja a szárnyasokat, minden baromfitartó érdeke, hogy a teljes állomány védett legyen. Ezért az az egyed se marad- • jón ki az oltásból, amelyet a közeljövőben le akarnak vág­ni. Az oltóanyag színtelen, szagtalan, az emberre veszély­telen. Egyébként közönséges szénport tesznek bele — ez csupán a jelölést könnyíti meg *—, ettől keletkezik az oltás helyén a fekete folt Az egészséges baromfi kö­vetkezmények nélkül átvészeli az oltást. Viszont amelyik bélférges, kavics- és fehérje- hiánya van, takarmányozása egyoldalú, vagy éppen akkor vedlik, az esetleg bágyadttá, étvágytalanná válhat, csök­kenhet a tojáshozama. De ez lényegesen kisebb baj ahhoz viszonyítva, amit a betegség fellépése jelentene. Az oltás kötelező, annak meghiúsítása szabálysértési eljárást von maga után. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ Szüreti számtan Darázshadak a szőlőskertekben Szüretünk púpos és fáj. Ha az ember jó közepest rúg a tőkébe, és a levelek alól ki­esődül négy-öt „előmunkás”, már nyugodtan lehet hajolni a fürtökért. De rúgni azt kell, mert nem elég, hogy az aszály­Fizetürck, fizetünk „Láthatatlan” kiadásaink Most már nemcsak; — az egyébként legalizált — máso­dik, hanem a harmadik, vagy az úgynevezett „árnyék” gaz­daságról is beszélni kell. Mű­ködésének gerjesztője — és haszna — a „láthatatlan jö­vedelem’-; a borravaló, a csú­szópénz és — micsoda finom elnevezés! — a hálapénz. Fi­zetjük valamennyien, s köz­ben tán eszünkbe sem jut, hogy lényegében a semmiért fizetünk. E fizetség ellenében ugyanis a termékek vagy a szolgáltatások mennyisége nem növekszik, csak annyit kapunk, amennyit egyébként is kapnunk kellene; sőt; az ily módon megszerzett javak és szolgáltatások minősége sem jobb — általában — az átlagosnál. Legfeljebb csak fogyasztói mivoltunkban hisz- szük — önmagunk megnyug­tatására? —J)Ltoögy t. a* ifrála­pénz ellenében gondosabb or­vosi ellátást, s a borravaló el­lenében tisztességesebb kiszol­gálást kapunk. Gyaníthatóan — és az esetek nagy részében — jócskán tévedünk. Viszont: megrögzött borra­valózási szokásaink miatt — és ennek következtében — rendre át kellene számol­nunk a hivatalos árindexet. S ezt a számítást ki-ki csakis saját maga végezheti el, ám m'ert ehhez vajmi keveset ér­tenek, máris jelzem — segít­ségképpen — az igazodási pontokat. Tehát: társadalmi méretek­ben évente minimum 10—12 milliárd forintot borravaló­ként, öt-hat milliárdot hála­pénzként és két-három mil­liárdot csúszópénzként adunk ki. Ehhez jön még — a Gaz­daságkutató Intézet munka­társának nagyon szerény becslése szerint — további 10—12 milliárd forint, amit csak azért fizetünk ki, mert gyakorta becsapnak bennün­ket az élelmiszerboltokban, a piacokon, a vendéglátóhelye­ken és a szolgáltatóüzemek­ben. Emiatt egyébként két év alatt összesen 26 ezer bolti el­adót, pénztárost, pincért, fő­urat és szolgáltatóiparost bün­tettek meg, jórészt pénzbír­sággal, ám nem tudni, hogy összesen milyen összeggel. Csak azt tudni, hogy a szak­értők már öt évvel ezelőtt is 10 milliárd forintra becsülték azt az összeget, amit — a fo­gyasztók megkárosításával — jövedelemként zsebeltek be a kiskereskedelemben és a vendéglátásban. Tegyük hoz­zá: adómentes jövedelemként. Szép summa, mindössze egy év alatt... Az imént említett adatokat összegezve egyébként több mint 30 milliárd forintra te­hetők a „láthatatlan” kiadá­saink, de ismétlem: ez csak óvatos és néhány évvel ko­rábbi becslés., Nem számol például azokkal a forintokkal, amiket a pénzespostásnak, a benzinkutasnak, az újságki­hordónak adunk, vagy amive! esetleg a tömbházfelügyelő lanyha buzgalmát honoráljuk. Talán túl nagyok, ezért esetleg túlságosan is keveset mondanak az idézett számok, milliárdok. Az efféle kiadá­sokat közelebbről Is vizsgálva, a szakemberek megállapítása szerint háztartásonként, össze­sen és évente legkevesebb 10 ezer forint megy el e „látha­tatlan” kiadásokra, amelyeket persze nagyon is és egyre jobban érzünk. Legkevésbé a borravalózást: ez nem jelent olyan anyagi terhet, mint pél­dául az esetenkénti — és igen­csak korrupciós színezetű — csúszópénz. És — már bocsá­nat az igen tisztelt orvosi kar­tól — korrupciónak minősí­tem a hálából fizetett pénze­ket is, amelyek átlagos össze­ge a kórházban ápoltak ese­tében 1000 forint. S hogy mindezt miért? Netán azért, mert megrögzöt­ten borravalózó, hála- és csú­szópénzeket osztogató nép vagyunk? Nem. Azért is, mert a boltvezetők, az orvosok, az áruházi részlegvezetők, és az ügyvédek, a fodrászok és a vendéglősök, a taxisok és a benzinkutasok manapság már nem csak elvárják, de — tisz­telet a kivételnek! — követe­lik is a külön fizetséget, az anyagi helyzetüket javító lát­hatatlan jövedelmeket. S valljuk be: okkal követelik. Legtöbbjük munkahelyi fizet­ségébe eleve bekalkulálják a borravalót, s ennek etikai megítéléséről most hadd ne elmélkedjek. Vannak e jelenségnek azon­ban messzebbre mutató kö­vetkezményei is. A borrava­lóval, a hálapénzekkel, és a csúszópénzekkel oly’ mérték­ben növelhetők az érintett ré­tegek jövedelmei, hogy ez ön­magában is devalválja a fő­munkahelyen fizetett munka­díj értékét, jelentőségét. Ezt látván, tudván, azok is nega­tív konzekvenciák levonására kényszerülnek, akik egyéb­ként nem, vagy csak alig te­vékenykednek a szocialista szektoron kívül. Mindez pe­dig a fegyelmezetlenség — és a hatékonyság — romlásához vezet, végső soron tehát a ter­mékek előállítási költségeinek növekedéséhez és szükségkép­pen az áremeléshez. Végtére is a növekvő költségeket va­lahogy be kell hozni, be kell vasalni a vásárlón. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a háztartások nagy részében nincs anyagi fede­zet az állandósult borravaló­zásra, a szokásjog szerint ki­járó hála- és csúszópénzek fi­zetésére. Következésképpen — s ezt felismerve —, a máso­dik, illetve az árnyékgazda­ságban tevékenykedők kínála­tukat, szolgáltatási ajánlatai­kat egyre inkább a magasabb jövedelmű rétegekhez igazít­ják; egyre inkább megfeled­keznek a szolidabb vásárlói, fogyasztói igényekről, s ugyancsak megfeledkeznek az olcsóbb termékekről, szolgál­tatási formákról. Lehet tehát töprengeni: fi­zetjük-e továbbra is a e „lát­hatatlan” kiadásainkat, s ha igen, akkor utánagondo- lunk-e, hogy önként vállalt fizetési kötelezettségünk — fizetési szokásunk? — ugyan mennyiben befolyásolja a mindenkori és a tényleges ár­színvonalat? V. Cs. szíttá idő nyomán szokatlanul nagy mennyiségben röpködő darazsak elszopogatják a bo­gyókat, még szúrnak is —;, és attól ugye rögtön elmegy a szüretelők kedve. Pedig érdemes mostanában szőlőt gyűjteni, még a saszla is kivágta a rezet, 16 fölötti cukorfokkal okozott meglepe­tést a gazdáknak — ez csúcs. Az ezerjó pedig az eddig mért adatok szerint 17,5 és 20,5 fok között mozog. Éppenséggel helyükön maradhatnának még a fürtök egy ideig, hiszen a darázstól meg a kadar he­lyenkénti rothadásától elte­kintve nagyobb vész nem fe­nyegeti a kerteket. De hát a szüret elkezdődött. Púposán, fájva. ★ A közelmúltbeli fagyok per­sze nem tűntek el nyomtala­nul. Egyebek mellett a nagy­üzemek ültetvényeik egy ré­szét kiselejtezni kényszerül­tek. Főleg a korszerűtlen faj­tájú, öregedő, pótlásra már nem érdemes szőlőkről van szó. Ezekkel csökkent az ül­tetvények összterülete. Ahol mégis a pótlás mellett dön­töttek, az új vesszők még nem hoztak eredményt. Viszont az elmúlt évihez képest megnőtt az átlagtermés. Tavaly a Kecs­keméti Borgazdasági Kombi­nát ceglédi gyáregységében 3600 mázsa szőlőt vásároltak fel, idén pedig legkevesebb a duplája várható. Nemcsak bogyós szállítmá­nyok érkeznek a pincészetbe, útjára indult már eddig 3 ezer hektó bor is. A gazdák igye­keznek túladni az óportékán, helyet csinálva az újnak. A nyársapáti telephelyen min­denkitől átveszik a szőlőt, füg­getlenül attól, hogy szerző­dött-e vagy sem. Mi több, megköttethetnek a soron kö­vetkező szerződések újabban 2 évre is. Az Irsai Olivér, a zala- gyöngye, a saszla meg az ezer­jó elfogadható mennyiségű lé­vet ereszt, s többnyire egész­ségesek a szemek. Kadarral még csupán néhány kisterme­lő jelentkezett a ceglédi gyár­egységben. Szezonja a jövő héten kezdődik. A gazdák elsősorban a fel- vásárlási árak iránt érdek­lődnek. Nézzük, ki mit kap. A 13.9 alatti cukorfokú gyü­mölcs, vagyis az ipari szőlő kilója 5 forintot ér. (Bár ilyes­fajta szőlő nemigen terem a környéken.) A borszőlő aszta­li változata, abból is a fehér: 14-től 19 fokosig 7,60—9.60 fo­rintos alapárral adható el, s erre jön még a 10 százalékos szerződéses felár. Ha színes az asztali (mint például a ka­dar): 14-től 19 fokosig 7,10— 9 Ft/kg, s megtold’nató a szerződéses felárral. ★ A minőségi bort adó szőlők — olaszrizling, leányka, ezer­jó, oportó, rajnai rizling, riz­lingszilváni, kékfrankos, tra­mini, merlot, zweigel stb. — 17 cukorfoknál kezdődnek. Átvételi áraikat a következő módon számítják ki. Válasz- szűk példának a területen leg­inkább honos ezerjót. A 17— 17.9 fokos ezerjó kilónkénti alapára 9,50 forint, a szerző­déses felár ennek 10 száza­léka, azaz 0,95 forint, a minő­ségi felár pedig kilónként 1 forint, összesen tehát: 11,45 forint/kg. Húszfokos ezerjó esetén a számsor: 11,40+1,14+1, va­gyis 13,54 forint. Varga Sándor Élelmiszerek tárolása Gammasugár tartósít A Magyar Tudományos Aka­démia izotópintézetének szak­emberei több olyan technoló­giai eljárást fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával lé­nyegesen csökkenthető egyes élelmiszerek tárolási veszte­sége. Az intézet sugártechno­lógiai osztálya — együttmű­ködve más kutatóintézetekkel és vállalatokkal — számos, a felhasználóknál felépíthető olyan berendezés tervét is el­készítette, amely zöldségfélék és gabona csírátlanítására és fertőtlenítésére alkalmas. A technológiai eljárásokat az izotópintézetné! már hosz- szabb ideje üzemelő gamma­besugárzó, valamint elektron­gyorsító berendezéssel fej­lesztették ki. A kobalt—60 izo­tóp felhasználásával működő gammabesugárzó készülék­kel kísérletezték ki a burgo­nya, a vöröshagyma és a mák csírátlanításának módszerét. Erre azért volt szükség, mert a nem hűtőkamrákban elrak­tározott zöldségfélék kicsíráz­nak, és így a tárolás során je­lentős veszteségek keletkez­nek. A sugártechnológiai osz­tály, valamint a központi élelmiszeripari kutatóintézet szakembereinek együttesen ki­dolgozott eljárását kísérleti jelleggel a burgonya és hagy­ma csíramentesítésére már al­kalmazzák Magyarországon. A fűszerféle, fagyasztott ba­romfi és a különféle húské­szítmények baktériummente­sítésére világszerte egyre in­kább a gammabesugárzást al­kalmazzák. Ez ugyanis több szempontból előnyösebb és biztonságosabb, mint az élel­miszerek hagyományos etilén- oxid-gázos fertőtlenítése. A gammasugárral kezelt élelmi­szerek teljesen sterilek, és így ki van zárva például a szalmonellás fertőzés veszélye. Hazánkban elsősorban a kül­földről beérkező fűszerféléket teszik sterillé az izotópintézet­ben kifejlesztett eljárással. Az izotópintézet — más ku­tatóintézetekkel közösen — több, úgynevezett célbesugár­zó berendezés tervét készítette el, s így megteremtődött a le­hetősége annak, hogy hazánk­ban is szélesebb körben al­kalmazzák a legkorszerűbb élelmiszerfertőtlenítő és -csí- rátlanító módszert. Szomszédaink jó példája Nagyszerű dolog Idegen or­szágokba utazni. Csodálatos élmény találkozni híres ké­pekkel, szobrokkal, városok­kal, történelmi emlékekkel, s közben tapasztalni nemzeti sajátosságokat, s látni a hét­köznapi életet kísérő jelensé­geket is. A mindenre rácsodálkozó ember örömmel lép be külföl­dön akármilyen üzletbe, hi­szen megannyi meglepetés várja. Fokozott kíváncsisággal nézi a termékeket, a csoma­golást, s a választékot, s bár­milyen kevés a pénz, egy-két apróságra azért telik. Az el­adók kedvetlenségét eleinte nem értettem, hiszen meg sem szólaltam. Vajon honnan tudják, hogy idegen vagyok? — tűnődtem. Több ilyen tapasztalat után rájöttem a titok- nyitjára,- Ép­pen az volt a baj, hogy meg se szólaltam, illetve amíg ma­gyarosan morogtam magam elé a köszönést: ha akarják, meghallják, de ha nem. ak­kor sem történt semmi. E nyáron három országban jár­va azt tapasztaltam, hogy a helybeliek hangos köszönéssel, s nem tettetett jókedvűséggel léptek az üzletbe, amelyet az eladók hasonlóan viszonoztak. Hamarosan átvettem ezt a számunkra szokatlan, de tulaj­donképpen természetes szo­kást. Az idegen akcentus elle­nére már nem néztek rám kü­lönös tekintettel, s visszakö- szönésük egyfajta befogadást is jelentett az amúgy házit hátán hordó, rövid időre „ha­zátlan” turistának. Ez az epizód csak idehaza jutott az eszembe, amikor ha­zai üzleteket jártam ismét. Itt­hon, amikor gyanútlan termé­szetességgel a boltokban han­gosan köszöntem, csak döbbent tekintettel találkoztam — né­hányszor még megismételtem a külföldön tanult viselkedési formát. Szűkebb hazámban is­mét leszoktam a köszönésről. Élményekért, kikapcsolódá­sért, látványokért, s a köszö­nés szép szokásáért is érde­mes kissé szomszédolni men­ni,, de milyen jó.,volna, áia a hangos „jóimpptM^^Jferüs visszaköszones Tenne a termé­szetes mindenütt. Szendrődi Judit Hétfen: kabaré A törtelí művelődési ház­ban szeptember 22-én 21 óra­kor kezdődik a Szüreti kaba­ré. A műsorban fellépnek: Markos György és Nádas György, a Defect duó, Sel- meczi Tibor és Kovács Kati. A szolnoki rádió műsora Szeptember 22-íél 28-ig Hétfő: 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Hétfői hul­lámhossz. Tömegsportmagazin. Igények és lehetőségek Szol­nok megyében. Telefon: 18-111. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Kedd. 17.00: Műsorismerte­tés. Hírek. 17.05: Paul McCartney slégerdalaiból. 17.20: Napjaink. Palatínus István írása. 17.25: Pár perc dzsessz. A Kaszakő együttes játszik. 17.40: A politikai mű­velődés háza. 17.50: Tájunk népzenéjéből. A tápiószecsői népdalkor énekel. 18.00—18.30: Alföldi krónika. Szerda. 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: Világslá­gerek zenekari változatban. A Hármas vereség pólóban Magyar Népköztársasági Ku­pa: MAFC—CVSE 13-10 (3-1, 4-2, 4-4, 2-3) Budapest. Komjádi-uszoda. Cegléd: Szőnyi, Beck, Kiss. Pap, Hevér, Kelemen, Ung­vári, Lakatos, Ócsai. Bálint, Tóth. Góllövők: Hevér (3). Kele­men (3), Ungvári, Pap, Beck, Öcsai. Edző: Czigány Károly. Vereséget szenvedett a Vas­utas csapata az ismételten OB I-es játékosokkal erősö­dött egyetemi csapat ellen. A MAFC minden csapatrészében jobb volt és ilyen arányban is megérdemelten nyert a tar­talékos ceglédiek ellen. Úttörő U/B. Cegléd—Ü. Dózsa 8-4 Cegléd: Tóth, Borsos, Re- vuezky Gy., Kónya, Kógler, Dengi, Csizmár, Csere: Mohos T., Tábori, Szebenyi. Zoltán Góllövők: Revuczky (4), Bor­sos (2), Kógler, Kónya. Edző: Pákozdi József. Úttörő 1/B. Tungsram—Cegléd 8-5 Cegléd: Kollár, Sindely, Ben- de, Palcsó, Revuczky M„ Ve­res, Kolozsvári. Csere: Sailai. Mohos I , Zsoldos. Dóczi, Pe­tő. Góllövők: Veres (2), Pal­csó, Revuczky M„ Dóczi. Edző: Pákozdi József. . Beck Mihály pozsonyi Vobruba zenekar játszik. 17.20: Szobraimmal szólok az emberekhez .., 17.40: Beatparádé. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Csütörtök. 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. 17.05: 2x2. Bonnie Tyler és Shakin Ste­vens énekel. 17.20: Megkezdő­dött a kampány a szolnoki cukorgyárban. 17.40: Táncoló gitárhúrok. A Shadows együt­tes játszik. 18.00—18.30: Al­földi krónika. Péntek. 17.00: Műsorismer­tetés. Hírek. 17.05: Roppanás­tól koppá násig. Könnyűzenei lemezbemutató. 17.45: Az új­ságíró jegyzetfüzetéből. 17.55: Hétvégi programok. 18.00— 18.30: Alföldi krónika. Szombat. 7.00: Román nem­zetiségi műsor, 7.30: Kellemes hétvégét. Zenés hét végi ri­portműsor. (A tartalomból: Műsorismertetés. Hírek. Lap­szemle. Piac. Sport és prog­ramajánlat.) 8.00: Szerkesztik a hallgatók. Előadók ábécé­ben. 8 40: A héten történt. 9.00- A nap hírei, eseményei. 9.30—10.00: Román nemzeti­ségi műsor. Vasárnap. 9.00—11.00: Va­sárnap délelőtt. Zenés maga­zin. (A tartalomból: Bács-Kun napló, Válogatás a hónap mű­soraiból ) 11.00—11.30: Szlo­vák nemzetiségi műsor. 18.00— 18 30. Hangos újság. Az adások mindennap az 1350-es kilohertzen hangzanak el. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A nyársapáti pincében hétköznapokon reggel 7-től 16-ig, szombaton és vasárnap pedig 8-tól 15 óráig várják a szőlő- szállítmányokat. (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents