Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

198«. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT 9 EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Boros Zoltán: — A hét végére feloldják az M7-es autópályán a Balaton felé vezető oldal lezárását a 21—28 kilométer között. Cegléd térségében több helyen (szombaton és vasárnap is) érvényben ma­radnak a forgalomkorlátozások; így a 40-es úton a 18—19 kilométer között, a 441-es úton a 0—1 kilométer között és a 15—16 kilométer között gázvezetéképítés miatt fél szélességű útlezárás, a 311-es úton útszűkület lassítja a haladást. Folytatódik az útépítés a 10-es számú főúton is, itt a 20—33 kilométer között kell fél szélességű útlezárás­ra számítani. Ez napközben kisebb torlódást is okozhat. A Vác és Versog közötti 2106. számú úton az 1-es és 18-as kilométernél tel­jes útlezárás van érvényben, a forgalom rövid szakaszon kijelölt te­relő úton haladhat. EGY BALESET ANATÓMIÁJA E heti példabalesetünk igazán különleges. Színhelye az M3-as autópálya Bag környékén. K. G.-né csányi lakos meg­feledkezett egy — sokak által rendszeresen figyelmen kívül hagyott — KRESZ-szabályról, nevezetesen arról, hogy a gép­kocsi vezetője köteles meggyőződni járművének műszaki ál­lapotáról, mielőtt útnak indul. Ugye nem tartjuk ezt fontosnak, s ugyancsak ritkán te­szünk eleget ennek az előírásnak? Nos, K. G.-né is így tett, azaz nem tette, amit kellett volna. Az autópályán aztán gép­kocsijának bal hátsó kereke leesett, és nekiment az éppen ar­ra közlekedő személygépkocsinak, ami ennek következtében felborult. A vétlen húzta ezúttal is a rövidebbet, mert nem­csak felborult kocsijával, hanem könnyebb sérülést is szen­vedett utasával. Természetesen jelentősebb anyagi károk Is keletkeztek mindkét autóban, ■ Ez a baleset sincs tanulság nélkül, s ez úgy szól, hogy a KRESZ szabályai nem magukért valók, értelme van minden előírás­nak. Azt nem reméljük — butaság is lenne —, hogy ezentúl min­denki műszaki vizsgálatot tart minden egyes elindulás előtt, de időnként meg kell győződni például a kerékanyák kellő feszességé­ről, a lámpák állapotáról és a gumik felületét sem árt ellenőrizni. S persze mindazt, ami saját és közlekedő társaink épségét veszélyez­tetheti. K. G.-né már jól tudja ezt. Okos ember más kárán tanul — mond­ja a közmondás. Legyünk minél többen okosak .. • TÖRVÉNY A KÖZLEKEDÉSRŐL A Minisztertanács 1986/90. évi jogalkotási programja sze­rint a jövő év őszén az Országgyűlés elé kell terjeszteni azt a javaslatot, amely a közúti közlekedés új törvényét tartal­mazza — olvashatjuk a KM Előzetes szeptemberi számában. — A dokumentum a közúti közlekedésre vonatkozó legáltalá­nosabb és legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza majd. Előkészítése során korszerűsíteni kell a közúti közlekedésre vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéseket is. Az új jogszabályok előkészítése megkezdődött. A terveze tek kidolgozásában széles körben hasznosítják majd az érin­tett állami, a társadalmi és a más szervezetek, a közlekedés­sel foglalkozó szakemberek, a tudományos fórumok és az ál­lampolgárok javaslatait is. r, 'AftÄöfTELPÁROLOG A- VÍZ A nagy melegben äöföräül, hogy réggéleáftent nehezeb­ben indul be a motor. Ennek sok oka lehet, a leggyakoribb azonban az, hogy túl alacsony lett az akkumulátorban a víz szintje s erről könnyen meggyőződhetünk, ha lecsavarjuk a cellafedelet. Ha száraz a lamella teteje, akkor ez a helyzet. Következhet az utántöltés. Ám csak erre a célra készített folyadékkal, s ez az ioncserélt desztillált víz. Jó, ha vigyázunk arra, nehogy túl sok folyadékot öntsünk az akkumulátorba, mert előfordulhat, hogy ezáltal teljesen el­veszíti áramát. Célszerű hosszabb utak előtt utántölteni, ami­kor az út végére az akkumulátor kellően feltöltődhet. Aki nem nagyon biztos a dolgában, jobban jár, ha szak­emberhez viszi akkumulátorát. Az utántöltés nem költséges dolog és a javító megmérheti az egyes cellák feszültségét is s talán egyéb hibákra is rátalál. Aki pedig — bár megfelelően feltöltötte vízzel akkuját — mégis azt tapasztalja, hogy nehezebben indul kocsija a nyári melegben, az forduljon elektromos javítóhoz, mert könnyen lehet, hogy a töltéssel vagy az önindítóval vannak bajok. Vagy a gyújtás rakoncátlankodik, esetleg gyertyát kell cse­rélni, talán a megszakítók nem tökéletesek. Ám legtöbbször segít a vízutántöltés. AUTŐCENTENÁRXUM Renault 1907-es modell A Reanult. Ez a gyár nem merült a feledés homályába, bár igen régen, 1898-ban alapította Louis Renault, aki már ebben az évben megépítette két testvérével az első Renault-t. És már ebben a kocsi­ban volt jelentős újdonság, egy differenciálmű és egy kardántengely, amelyekkel a hátsó kerekeket hajtotta. Az autó gyorsan nagy si­kert ért el a sportban is, és 1902-ben megnyerték a Párizs—Bécs ver­senyt, a vezetőt Marcel Renault-nak hívták. A világ első Nagydíj-versenyét is Renault-kocsival nyerték, Fran­ciaországban, Le Mans-ban, és a pilóta magyar volt, Szisz Ferenc. Abban az időben ő Renault-gyári munkás volt. A robusztus és mégis gazdaságos kocsit előszerette! használták a párizsi, a londoni és a New York-i taxisok is. Első hathengeresüket 1908-ban készítették el, 1937-ben a legnagyob­bat, egy nyolchengerest. Louis Renault 1944-ben bekövetkezett halála után állami vállalat lett a cég. 1975-ben az R4 Európa legnagyobb pél­dányszámban vásárolt autója. Ma is széles választékkal, a puritán legkisebbektől a nagy luxuskocsikig igyekszik kielégíteni a francia kocsira áhítozó vásárlókat. Kellemes hétvégét kíván járművezetőknek és gyalogosok nak egyaránt: / Boóz Péter Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Egy pumpa, egy cső Gyakran szidjuk a kereske­delmet, néha azonban nem is alaptalanul. Bár az utóbbi időben mindinkább az a meg­győződésem, hogy egyes ese­tekben maguk a kereskedők érdemlik ki az elmarasztalást. Mint, ahogy azt az én esetem is példázza. Hetek óta vadászok egy ke­rékpárslagra, magyarul pum­pacsőre, de hiába. Ez ügyben többször is jártam a váci jár­műboltban. Kérdésemre a vá­lasz mindig ugyanaz: nincs. Mivel köztudott, hogy a pum­páláshoz cső is kell, anélkül nem pumpa a pumpa, kényte­len-kelletlen vásároltam egy vadonatúj biciklipumpát. Ára: 80,50 forint. Most már rögtön előkerült a pult alól a pum­pacső is. Ez szerintem nem volt ép­pen tisztességes üzleti húzás. Szepesi Géza Vác Tengelyig érő sárban Budakeszin a lakosság anya­gi kezdeményezésére és hosz- szú. türelmes erőfeszítései árán megnyílt végre az Erkel utca MAV-kórház alatti szakasza. Ezzel az ott lakó állampolgá­rok közvetlenül bejuthatnak telkükre, házuk udvarába. Az út megnyitása után társulásos alapon gyalulták az egyenet­len talajt és bazaltkőzúzalékot hordtak rá ideiglenes megol­dásként. Van azonban az új­onnan megnyitott Erkel utcá­nak egy leágazása, ahonnan eddig is ki lehetett járni az aszfaltos útra. Már vagy húsz éve, hogy megnyitotta azt Ka­tus István gazda. Esetenként salakot hordatott erre a szőlő- gyümölcsösből kihasított út­szakaszra. A területen az el­múlt tizenöt évben 14 kertes családi ház épült. A tanács az itt lakóknak vizet és közvilá­gítást biztosított, ők pedig ön­erőből bevezették a gázt is. Az úttestre azonban senki sem fordított gondot. A tavaszi és őszi esőzések idején dagaszta­ni lehet a sarat, tengelyig ér, főleg a tavalyi gázfektetés óta, amikor is teljesen feltúrták. Ilyenkor se a mentő, se a sze­metesautó nem tud behajtani. Magam a 70-es évek elején ta­nácstagja voltam a körzetnek, de elvből nem emeltem szót saját lakóhelyem útjának tart­hatatlan állapota miatt. In­kább a Ságvári és a Reviczki utca gondjaira igyekeztem oda­figyelni. Most, hogy már csak egyszerű polgára vagyok én is szülőfalumnak, és mert az út állapotában 15 év óta nem tör­tént javulás, az ott lakók ne­vében kénytelen vagyok szót emelni. Jó lenne, ha még az őszi esők beállta előtt törőd­nének velünk is egy kicsit az illetékesek. Sinkal Imre Budakeszi Csak ha van a közelben A környéken legalább tíz lakónak ugyanaz a gondja, amellyel most önökhöz forduv lók. Az utcánk végében — már nem is tudom, mikor! — fölállítottak egy közkutat, amelyet most le akarnak sze­relni. A Dózsa György utca lakói közül négynek már a lakásában van a víz, nekünk azonban erre nincs pénzünk, a férjem nyugdíjas, egysze­rűen nem telik rá. Annak ide­jén becsületesen kifizettük a közkút létesítéséért a 8 ezer forintot, ezért úgy érezzük, jogunk van az utcai kúthoz. Ha megszüntetnék, igen mesz- szire kellene járnunk a vöd­rökkel. Kérem, segítsenek! Ladányi Gézáné és tíz lakó Tápiógyörgye ★ Az illetékes üzemmérnökség he­lyettes vezetője, Osvaid Lászlón« érdeklődésünkkor még nem is­merte az ügyet, de ígéretet tett, utána néz a dolognak. Addig is, olvasóink megnyugtatására el­mondta: általános elv, hogy ameddig egy utca valamennyi la­kása nincs a központi hálózatra kötve, addig nem lehet megszün­tetni az utcai közkútat. kivéve, ha 150 méteren belül van egy másik is. így Ss Vehet, szerefetben örömteli családi eseményről szeretnék hirt adni önöknek. Hogy miért... ? Talán, mert az utóbbi időben annyi az el­lenpélda, oly sok család bom­lik fel és sodródnak szana­szét a gyerekek. Tudósításom­mal azt szeretném bizonyítani, lehet másképp is. Nagyszüleim, Zopcsák Fe­renc és Nagy Julianna nem­rég ünnepelték 50. házassági évfordulójukat. Az aranylako­dalomra összegyűlt népes csa­ládnak az udvaron sátrat kel­lett felállítani, hogy mindany- nyian elférjünk; 27-en jöttünk össze. A 80 éves nagypapa, aki ak­tív korában bognár- és ács- mesterséget folytatott és a 74 éves nagymama, aki csak a háztartást vezette és közben becsülettel felnevelte 5 gyer­mekét, hál’ istennek, jó egész­ségnek örvendenek. Meghatód­va fogadták a hálás szívű gyermekek és unokák köszön­tését, akik az ország különbö­ző tájairól, sőt még külföld­ről is hazasereglettek a jeles ünnepre. A köszöntőt úgy szerveztük, hogy abban részt vegyen minden gyerek és uno­ka. Levélben küldtük el egy­Kivhsgáita az illetékes Az új vezető rendet tett Augusztus 8-án érkezett Ja­kus Antalné szigetszentmikló- si panaszosunk levele, amely­ben jelezte, nincs minden rendben a Dobó István úti élelmiszerüzletben, ahol na­ponta vásárolni kénytelen. Többek között említette a gyenge ellátást, a nem telje­sen friss árut, legkirívóbb eset­ként pedig, hogy egyáltalán semmiféle palackot nem vál-> tanak vissza, csak cserélnek. Írásunk a fentiekről az au­gusztus 23-1 Postabontás rova­tunkban jelent meg, Mozgott a szalámi címmel. Rekordgyorsasággal vála­szolt cikkünkre a Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója. Idézet a levélből: „ ... a közérdekű bejelentés tárgyában vizsgálatot tartot­tunk. Megállapítást nyert, hogy a 69-es szigetszéntmikló­másnak a verseket, énekeket, kottákat, szóval az ünnepi mű­sor forgatókönyvét. A meg­emlékezést az elsőszülött fiú mondta. Megköszönte mind­annyiunk nevében, hogy vál­lalták a sok gyereket, ember­ré nevelésük tengernyi gond­ját és legfőképpen azt a tö­rődést, hogy nagy családjukat úgy nevelték, hogy szeretet- ben sohase szenvedjünk hiányt. Nagyszüleink életének, a családi összetartozásnak ez a példája nekünk, unokáknak is mintául szolgált, hogy saját családunk építésében is azt érezzük; nem lehet ezt más­ként, csak így: egymást sze­retni, segíteni, megbecsülni! Csulik Klára Vác kát? Én, aki egy nagy gyár­ban dolgozom, reggel, ha csak 5 percet kések, nyomban be­kerülök a későnjövők füzeté­be. amit bizony a fizetési bo­rítékomon. is megérzek. Talán a Mozgó Ernyőfénykép Állo­más dolgozóinak engedélye­zett az ilyen laza munkafe­gyelem? Kétlem. Jónás János lkiad Gondos* kodás Szervezett H •• 1 // // r fadeszares? Megérkezett a hivatalos fel­szólítás: 1986. augusztus 28-án 8 és 12 óra, illetve délután 13—17 óra között jelenjek meg tüdőszűrésen a községi kul- túrházban. Budapesten dolgo­zom, így aznap délben elké- redzkedtem a főnökömtől, hogy idejében hazaérkezhes­sek. Sajnos, mivel a vonat is késett, csak 15.30 órára ér­tem a megjelölt helyre. Az egészségügyiek már javában pakoltak. Én bemutattam az idézést, melyen jól olvasha­tóan rajta volt, hogy délután 17 óráig tart a tüdőszűrés. Reklamálásomra szó szerint „röhögés” volt a válasz, és még hozzáfűzték: sajnálják, majd legközelebb. Egy isme­rősöm, aki a szomszéd falu­ból érkezett, és csak négy órá­ra ért oda, ugyanúgy járt, mint én. Ezek után az volna a tisz- telétteljes kérdésem: egyesek hogyan engedhetik meg ma­guknak, hogy másfél órával előbb abbahagyják munkáju­A dányi Magvető Tsz nyug-' díjasainak köszönetét tolmá­csolja az alábbi levél: Szeptember első szombatján szép számmal jöttek össze a nyugdíjasok, szám szerint 125-en. Előállt a tsz három autóbusza, hogy kirándulni vi­gye a munkában megfáradt, idős embereket, azokat, akik­nek aktív munkás korukban sem idejük, sem pénzük nem volt országjárásra. Öröm volt nézni a fejkendős néniket, bá­csikat, amint a buszülésen ké­nyelmesen hátradőlve szem­lélték a gyönyörű hazai tája­kat. Akadt bőven látnivaló, hi­szen a konvoj megjárta a Hortobágyot, elvitte utasait Debrecenbe és Hajdúszobosz­lóra is. A programban volt ebéd, fürdés, városnézés és szabadprogram. A fiatal, mindig mosolygós tsz-elnök, Littkei Miklós is elkísérte a társaságot, és alig győzte hasznosítani magát: szőlővel, üdítővel kínálta az embereket, láthatóan örült a derűs, idős társaságnak. Késő este érkeztünk haza fáradtan, de jókedvűen. Felejthetetlen nap volt. Köszönet érte a Mag­vető Tsz vezetőségének, akik, ha tehetik, nemcsak az öre­gek napján emlékeznek meg rólunk, hanem mint most is, év közben szintén gondolnak ránk. K. Lázár Lajos Dány si bolt jelenlegi vezetője nem azonos azzal a személlyel, aki ellen a panasz irányult. Ne­vezettet különböző szabályta­lanságok miatt beosztásából leváltották, és az’új vezető a fogyasztók sérelmével kapcso­latos gyakorlatot igyekezett rövid idő alatt felszámolni. A környéken lakó vásárlók meg­hallgatása során pozitív véle­ményekről szereztünk tudo­mást.” Dr. Horváth József igazgató ★ Az Illetékes válaszához csak annyit fűznénk hozzá: a panasz nem személy ellen irányult, ha­nem a kereskedés minőségét, il­letve milyenségét kifogásolta. A válaszbői nem derült ki, hogy az új vezető mióta áll feladata ma­gaslatán, és amikor a környék vásárlóinak véleményét megkér­dezték, vajon meghallgatták-e pa­naszosunkat is? Mert a levél hangvételéből úgy tűnik, minden­ki elégedett. Örülünk neki« Cikkünk nyomán Iáér nem fásnak Az aszódiak komfortosan fáznak címmel jelent meg cikkünk még az év elején, január 9-én. Emlékezte­tőül: 1978-ban a lakótele­pet továbbépítve, átadtak két új négyemeletes házat a nagyközségben. A Falu­járók útja 5/22 és 5/23-as épületeinek tanácsi laká­saiba örömmel költöztek a lakók. Örömükbe csak a fűtés gondja vegyült üröm­ként. Az első tél még úgy- a'hogy elment, de a követ­kező esztendőkben egyre szaporodtak a problémák. A lakásokat eredetileg olajfűtésre tervezték —ak­kor az még olcsó Volt. Nem is ezzel volt a haj, hanem a kéményekkel. A lakások­ba ugyanis visszaáramlott a korom és a füst, ha egyáltalán be tudtak gyúj­tani a lakók. És akkor megindult a házbéliek és az akták Canossa-járása: tanács, költségvetési üzem, kéményseprő vállalat — és ezzel a kör bezárult. Míg a lakók fáztak és nyelték a füstöt, addig az illetéke­sek arról vitatkoztak, ki a felelős a rosszul kivitele­zett kéményekért. Végül is 1982-ben a költ­ségvetési üzem az Építő­ipari Minősítő Intézettől megrendelte a kémények felülvizsgálatát. Az ered­mény: a Pest Megyei Ké­ményseprő Vállalatnál a füstcsövek még csak re­gisztrálva sem voltak, hi­vatalosan ugyanis sohasem adták át azokat. Ennek kö­vetkeztében nem is tisztí­tották, mert a szakembe­rek nem vállalták érte a felelősséget. A riport készítésének idején tíz lakó már lecse­réltette a füstöt okádó kályháit és hőtárolós vil­lanyfűtésre tért át. Csak­hogy ez nem olcsó mulat­ság, a kályhák darabja 11 ezer forint. Ezt egyeseknek szó nélkül visszatérítette a költségvetési üzem, mások pereskedni kényszerültek a pénzükért. Akkor a 49 lakót érintő témában cikkírónk a lakóik véleményével szimpatizált. Többségük azt sérelmezte, hogy az eltelt hét év alatt az illetékesek miért adtak mindig más-más választ, miért nem hívták össze az érintetteket legalább egy lakógyűlésre. Azóta ez megtörtént, volt három is. A fűtés a Falujárók útja 5/22—23-as házakban így vagy úgy megoldódott. A tetőkéményeket kijavítot­ták, a huzatértókek jók. A konyhákba villanykályhá­ikat, a fürdőszobákba pedig elektromos bojlereket sze­relteik. A villamos vezeté­kek csatlakoztatására meg­növelték a transzformátoir- kapacitást, hogy akik úgy kívánták, hőtárolós kály­hákat vásárolhassanak. So­kan mégis megmaradtak az olajkályha mellett. Lehet, a villanyfűtés magas ára riasztotta vissza őket. Postánkba nemrég egy köszönőlevél is érkezett Surányi Jánosáétól, az ak­kori riport egyik sérelme­zettjétől. Ügy véli, a Pest Megyei Hírlapnak is szere­pe volt gondjaik elrendezé­sében. Megtisztelő, hogy így vélekedik, de mi csak feltártuk a helyzetet. Az érdem inkább a helyi ille­tékeseké, akik, ha hosszú ideig tartott is, de végre megtalálták a megoldást. Ügy tűnik, most már nyu­godtan vághatnak a télnek a Falujárók úti háztömbök lakói. A. P. á

Next

/
Thumbnails
Contents