Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-20 / 222. szám
1986. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT hét vég mÁcpoumAi kitekintő Lépések a diplomáciai sakktáblán Moszkva és Washington eltérő magatartása a tárgyalások ügyében A Közös Piac vérszegény szankciói a pretoriai rendszer ellen ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Szakértői tanácskozások egész sora után megkezdődött a kétnapos Sevardnadze— Shultz tárgyalás Washingtonban. Az eredetileg tavaszra tervezett megbeszélés egyszer már elmaradt, mert a Szovjetunió kormánya lemondta ezt a fontos diplomáciai eseményt amiatt, hogy Washington bombatámadásokat intézett Líbia ellen. E súlyos provokáció után nehezen lehetett olyan viszonyokat teremteni a nemzetközi légkörben, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd újra meginduljon, s ismét elkezdhessék a két világhatalom diplomáciavezetőjének tárgyalásait. Gorbacsov és Reagan több levélváltása, megbeszélések egész sora a leszerelési kérdésekben szakértői szinteken vezetett el addig, hogy a külügyminiszterek egyáltalán leülhessenek a tárgyalóasztalhoz. Az előkészítő munkát azonban mind Moszkvában, mind Washingtonban más alapállásból, másként értékelték. Az amerikai kormányzat olyan színezetet igyekezett adni a történteknek, mintha a szakértői tanácskozásokon „biztató előrehaladás” történt volna, s a külügyminiszteri értekezletre nem vár más feladat, mint a valamikor november 4-e, az időszaki amerikai választás és a karácsonyi ünnepek közötti időben rendezendő Gorbacsov—Reagan találkozó pontos dátumának meghatározása. Szovjet részről viszont nem győztek meg fipvelmezfetni' -hogy a szakértői megbeszélések nem közelítették egy jottányival sem az álláspontokat, s hogy csupán a külügyminiszterek tárgyalásainak előkészítése volt a céljuk, s nem pedig már egy leendő csúcs- találkozó. Szovjet részről nemegyszer hangsúlyozták azt is, hogy magának a csúcsértekezlet megtartásának csakis akkor van értelme, ha valamilyen konkrét leszerelési megállapodás aláírására van ott kilátás. ELTERELŐ MŰVELET? A szovjet megítélés nagy megértéssel, találkozott a világközvélemény jelentős részében. Üdvözölték azt a szovjet kötelezettségvállalást is az atomfegyver-kísérletek egyoldalú szüneteltetésére, amelyet többször meghosszabbítottak, s amelyről legutóbb Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy egészen az új évig érvényes. Washington minden „ellenérve”, amivel megtagadta a csatlakozást ehhez a moratóriumhoz, tarthatatlanná vált. Nyilván ez késztette az amerikai kormányzatot, hogy olyan lépésekhez folyamodjon, amelyekkel elterelheti a világközvélemény figyelmét saját elutasító magatartásáról. így támadt az úgynevezett Zaharov-ügy, a szovjet ENSZ- misszió egyik munkatársának állítólagos kémkedés miatti letartóztatásával. Majd később, amikor Moszkvában tetten érték kémanvaeok átvétele közben az U. S. News and World Report távozó moszkvai tudósítóját, Daniloffot, és emiatt letartóztatták, a washingtoni kormányzat rendkívüli hisztériahadjáratba kezdett. Reagan elnök is több' megnyilatkozásában szankciókkal fenyegetőzött arra az esetre, ha Daniloffot azonnal nem engedik szabadon. így egy szimpla kémügy üi ügyén Washington a két ország közötti légkör elmérgesítésére vett iránvt a külügyminiszterek ily fontos tanácskozásának e'őestéjén. Ügy tűnt, hogy esy közbenső megoldással, amely Z^haro.vot a washingtoni szovjet, Dapilof- fot a moszkvai amerikai nagykövet védőőrizete alá helyezte a diplomáciai missziók épületeiben, az eljárások lefolytatásáig, a két ügy nem zavarja majd a fontos külügyminiszteri tárgyalások lebonyolítását. De nem így történt. Shultz jelezte, hogy Sevardnadzéval való tárgyalásain „első helyen” veti fel a „Daniloff- ügyet”, s addig nem nyugszik, amíg ígéretet nem kap Washingtonnak megfelelő rendezésre. Sőt az amerikai kormány továbbment. Éppen a Sevardnadze—Shultz találkozó elé időzített egy olyan döntést, hogy 25, a szovjet ENSZ-misszióhoz tartozó személyt október 1-jei hatállyal kiutasítanak az Egyesült Államokból. Szovjet részről természetesen felháborodottan tiltakoztak a jogsértő amerikai eljárás ellen. CSUPÁN EGY SZÁZALÉK..: Miközben változatlanul érvényes a Dél-afrikai Köztársaságban a rendkívüli állapot, s ennek nyomán szinte mindennap halálos áldozatai vannak a fajgyűlölők terrorakcióinak, a Közös Piac országainak külügyminiszterei újabb tanácskozásra ültek össze, ezúttal Brüsszelben, hogy megtárgyalják az ottani helyzetet. A rendőrsortü- zek nyomán ugyanis az EGK- országok közvéleménye oly erővel követeli a szankciók bevezetését kormányaitól, hogy a nyugat-európai fővárosok vezető körei már nem térhettek ki valamilyen lépés etőlji Az "elképzelés aaz volt, hogy gazdasági megtorló intézkedések alkalmazásával Pretoriát meghátrálásra kényszerítsék. A dél-afrikai fajgyűlölőkkel való export-import ügyletek leállítása persze csakis akkor volna hatásos, ha az Egyesült Államok is részt venne ezekben. Reagan elnök azonban mereven elzárkózik bármiféle embargóintézkedés elől, s további támogatásáról biztosítja Botha kormányzatát. Sőt nyugat-európai szövetségeseit nemegyszer abba az irányba igyekezett befolyásolni. hogy hasonlóképpen cselekedjenek. Az EGK-álla- mok vezetői azonban megértették Reagannel, hogy közvéleményük lecsillavításáro valamilyen látszatintézkedést kell tenniük. Az gyszerű halogatás, amelynek taktikáját eddig folytatták, a pretoriai rendszer vérfürdői láttán ugyanis nem volt számukra immár lehetséges. Annál kevésbé, mert Howe dél-afrikai diplomáciai missziója kudarcba fulladt, sőt a Bolha-kormányzat megalázó leckében részesítette a brit diplomácia vezetőjét. A mostani hágai EGK-külügyminiszteri konferencián először olyan javaslat került a tárgyalóasztalra, hogy leállítják a Dél-afrikai Köztársaságból származó teljes nyersanyagimportjukat. Több verzió után azonban végül is olyan határozatot fogadtak el, hogy a szénimportot továbbra is fenntartják a Dél-afrikai Köztársaságból. A The Guar dián című angol lap joggal gúnyolódik a döntés felett, hiszen — mint rámutat — az EGK „büntetőintézkedései” a Dél-afrikai Köztársaság teljes exportjának alig egy százalékát érintik .., Árkus István Mcgánk'hal’gaíás A püspöki kar elnökét fogadta a pápa II. János Pál pápa pénteken castelgandolfói nyári lakhelyén magánkihallgatáson fogadta dr. Paskái László kalocsai koadjutor érseket, a magyar püspöki kar elnökét. A megbeszélésről nem hoztak nyilvánosságra részleteket. Gorbacsov Sztavropslban Népünk érezze magát gazdának Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a krasznodari határterület pártaktívája előtt mondott beszéde után Sztavropolba utazott. Itt több helyen spontán beszélgetéseket folytatott a város lakosaival. Kijelentette: „A szovjet társadalom egésze mozgásba lendült. Politikánk alapja az ország helyzetének valós értékelése.” Kétszázmillió dolgozó nevében Az SZVSZ folytatta munkáját A Berlinben folyó XI. szak- szervezeti világkongresszus az eddigi legátfogóbb szakszervezeti világfórum — állapította meg pénteken délután jelentésében a kongresszus mandátumvizsgáló bizottsága. Az SZVSZ által rendezett XI. szakszervezeti világkongresszusra 154 országból 432 szakszervezeti szövetség, önálló szakszervezet küldte el küldötteit. A tanácskozáson részt vevő 1040 küldött 200 millió szervezett dolgozót képvisel. A szakszervezeti világkongVmkcnyi Péter New Yorkba utazott Magyar felszólalás az ENSZ-ben Pénteken elutazott New Yorkba Várkonyi Péter külügyminiszter, , aki az ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. Az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakán a Namíbiáról folytatott vitában csütörtökön este felszólalt Esztergályos Ferenc nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselő- je. A Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította a szabadságáért küzdő namíbiai népet és aláhúzta: az ENSZ hosszú évek óta igyekszik érvényt szerezni az ország függetlenségét követelő határozatának. Dél-Afrika azonban a legkülönbözőbb ürügyekkel játssza ki a határozat érvényesítését, folytatja Namíbia megszállását, militarizálását. Namíbia területéről a pretoriai rezsim sorozatos támadásokat intéz szomszédai ellen. A magyar képviselő elítélte azokat a kísérleteket, amelyekkel egyesek a namíbiai kérdést a kelet—nyugati konfliktus részévé kívánják tenni. Esztergályos Ferenc rámutatott: a ^él-afrikai rezsim erőszakot alkalmaz, jogtipró lépéseket foganatosít. Pretoria magatartása bizonyítja: nem lehet már arra számítani, hogy a namíbiai kérdést további tárgyalásokkal lehet rendezni, csupán hatékony és határozott szankciókkal lehet rákényszeríteni a fajüldöző rendszert arra. hogy eleget tegyen az ENSZ érvényes határozatainak. Esztergályos Ferenc aláhúzta: hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a közgyűlés rendkívüli ülésszaka munkájának és bízik abban, hogy az elősegíti a namíbiai kérdés rendezését. Az ENSZ közgyűlésének a namíbiai kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakán felszólaló Isidorió Malmiéra kubai külügyminiszter hangoztatta, hogv az Angolában állomásozó kubai csapatokat kivonják az országból, mihelyt a Délafrikai Köztársaság felhagy fajüldöző politikájával és beszünteti Namíbia törvénytelen megszállását. A Dél-Afrika elleni szankciók ügyében Norvégia és Svédország képviselője egyértelműen a kötelező érvényű, átfogó tilalmi intézkedések bevezetését szorgalmazta. A brit felszólaló gondosan kerülte ugyan a szankció szó használatát, de az európai közösségek nevében ő is elítélte Namíbia dél-afrikai megszállását. resszusokon nemcsak a Szak- szervezeti Világszövetség tag- szervezetei vesznek részt, hanem mindazok, akik elfogadták az SZVSZ meghívását. A szakszervezeti világ- kongresszuson elmondott beszédében Daniel Ortega felszólította a Világ szakszervezeteit, hogy erőteljesebben mozgósítsák a világ közvéleményét a közép-amerikai és a dél-afrikai feszült helyzet megoldása érdekében. A haladó és forradalmi szakszervezetek elsőrendű feladata jelenleg, hogy harcoljanak a békéért, mert a gazdasági fejlődés, a társadalmi haladás, és az eladósodás problémája szorosan összefügg a világbéke ügyével — állapította meg a nicara- guai elnök. Ortega nagy tapssal fogadott beszéde után Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke hangsúlyozta: a súlyos harcot vívó nica- raguai népnek adjon erőt a több mint 200 millió dolgozót tömörítő Szakszervezeti Világ- szövetség szolidaritása. A belső gondokról szólva kifejtette, hogy a problémák megoldása halaszthatatlan: a lakáshelyzetről, az élelmiszer- ellátásról, az egészségügyről, az oktatásról és a demokrácia ügyéről van szó. „Arra van szükség, hogy népünk gazdának érezze magát. Ha pedig ez így lesz, mindent meg fog tenni azért, hogy otthonát díszítse, korszerűsítse.” mondotta Mihail Gorbacsov. A ’70-es és a ’80-as évek fordulóján bekövetkezett lelassulással kapcsolatban megjegyezte, hogy „elvesztettük a lendületet, voltak, akik hozzászoktak a tehetetlenséghez, a közömbösséghez és a fegyelmezetlenséghez. Volt, akinek kedvére volt a rend és a fegyelem hiánya.” „Mindenünk megvan ahhoz, hogy a negatív jelenségeket leküzdhessük. Népünk és pártunk számottevő tapasztalatokat szerzett a. világ első új típusú társadalmának építésében. Tudományos és egyéb erőforrásaink hatalmasak. Mindenünk megvan ahhoz, hogy mássá tegyük országunkat. Képesek vagyunk előre- indulni, képesek vagyunk dinamikusan mozgásba lendülni minden téren” — hangsúlyozta Sztavropol utcáin az SZKP KB főtitkára és széles körű demokráciát sürgetett. „Demokráciára van szükség a munkásság, a parasztság és az értelmiség körében felgyülemlett szellemi potenciál mozgósításához, hogy kiaknázhassuk miridazt, amink van. Ehhez a gazdaság, a tanácsok, a párt- és társadalmi szervezetek munkájának másféle megközelítésére van szükség, arra, hogy az emberek valóban betölthessék a gazda szerepét” — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. | bcBftí' net iiBQ' sgsynösa ÍJÍ' Stockholmi konferencia . Még több kérdés tisztázatlan A stockholmi konferencián a csütörtökről péntekre virradó éjszaka sem sikerült áthidalni azokat a nézeteltéréseket, amelyek elsősorban a NATO és a Varsói Szerződés tagállamait elválasztották egymástól. Ezért olyan döntés született, hogy péntek délben hivatalosan megnyitják az európai bizalom- és biztonságerősítő konferencia 178. plenáris ülését, majd a portugál elnök nyomban elnapolja azt, hogy lehetőséget nyújtson a küldöttségek szakértőinek a megegyezés útjainak további egyengetésére. A két munkacsoport csütörtök esti együttes tanácskozásával párhuzamosan ülést tartott az úgynevezett struktúra bizottság, amely véglegesen meghatározta a stockholA JAPÁN KORMÁNY — úgy tűnik — végérvényesen elkötelezte magát az amerikai űrfegyverkezési program mellett. A szeptember kilencedikéi tokiói döntés értelmében japán vállalatok és kutatóintézetek — lehetnek állami, vagy magánkézben — meghatározott program szerint bekapcsolódnak az Egyesült Államok hadászati védelmi kezdeményezés (SDI) nevű „csillagháborús” terv kutatási programjába. Ezzel a döntéssel a szigetország — Nagy- Britannia, az NSZK és Izrael után — negyedikként vállalt szerepet az amerikai elképzelések megvalósításában. (Közben Olaszország is hasonló lépésre vállalkozott.) A sorrendiség azonban aligha döntő fontosságú, mivel Washingtonban arra számítanak, hogv az egyik legfontosabb „szállító” Japán lesz. A szigetország műszaki és technikai színvonala ezt lehetővé is tenné. így aztán az sem volt véletlen, hogy az elmúlt évek során az Egyesült Államok vezető körei fokozott nyomást gyakoroltak a Nakaszone-kormányra, amely maga is mindenkor hajlandóságot mutatott és mutat a miICGYHT TOKIO - NEGYEDI litarizmus újjáélesztésére. Na- kaszone Jaszuhiro miniszterelnök és a hatalmon levő Liberális Demokrata Párt, amely az idén nyáron fölényes választási győzelmet aratott, olyan időszakra időzítette a döntés bejelentését, amikor ellenfeleit a választási vereség elemzése, személycserék, az új stratégiai program kidolgozása foglalkoztatja. Bár az SDI-programhoz való csatlakozás még így is óriási tiltakozást váltott ki a szigetország békeszerető erőinek körében. Az ellenzékben levő japán Szocialista Párt elnöke/ például kedden a parlament aisóházában azt követelte, hogy a kormány változtassa meg döntését, s mondjon le arról, hogy részt vesz az űrfegyverkezési program kísérleti szakaszában. Takako Dói kényes témára tapintott akkor, amikor döntő érvként a parlament egy 1969-es határozatát is megemlítette, amely szerint a világűr csak békés célokra használható fel. Arról nem is szólva, hogy a sziget- ország egy másik törvényét, amely a fegyverek exportjára vonatkozik, s azt határozottan megtiltja, ugyancsak sérti a kormány lépése. NAKÄSZONE UGYAN megpróbálta bizonygatni, hogy a tudomány és technika fejlődése szempontjából a kutatások milyen fontosak,' meg- hogy az SDI egy nem nukleáris „védelmi” rendszer, de érvelése aligha lehetett meggyőző. Márcsak azért sem, mert közismert, hogy az SDI nem védelmi, hanem támadó rendszer, s azt a célt szolgálja, hogy tovább növekedjék a katonai szembenállás szintje az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. A Pentagon sem rejti véka alá, hogy az űrfegyverkutatá- sok a katonai fölény megszerzésére irányulnak, s az is egyértelművé vált, hogy a programba bekapcsolódó vállalatok és kutatóintézetek mesés összegű haszonra tesznek — tehetnek — szert. Hogy közben az ipar szerkezete is alaposan megváltozik az érintett országokban, s ez aligha szolgálja a nemzeti érdeket, az a reakciós köröket kevésbé érdekli. KISZÁMÍTHATATLAN, legalábbis egyelőre, hogy Tokió milyen mértékben bonyolódik bele az események menetébe. A japán politika ellentmondásait tükrözi ugyanis, hogy a szigetország az utóbbi hónapokban a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz is megpróbált közeledni. Ez utóbbi mindenképpen biztató jelerfség még akkor is. ha az Egyesült Államokkal létrejött stratégiai szövetség lassítja a kibontakozás folyamatát. Na- kaszone ugyan még égy esztendeig hivatalában marad, de az 1987 őszén sorra kerülő kormányfői változásig is szembe kell néznie a tokiói vezetésnek az egyre erősödő ellenzékkel. Azzal a tömeggel, amely nem ért egyet egy szűk csoport érdekeivel, s veszélyes döntésként tartja számon az SDI-hez való csatlakozást. Csitári János mi okmány szerkezeti felépítését. Eszerint a bevezető felsorolja az 1984. január 17-én kezdődött stocholmi konferencia résztvevőit és öt fejezetben foglalja össze a bizalom- és biztonságerősítő ■ intézkedéseket. Pénteken délután még mindig az okmány „Teljesítés és értesítés” című negyedik fejezete volt leginkább vitatéma. Egyetértés mutatkozott abban, hogy mind a 35 részes államnak joga van helyszíni ellenőrzést kérni, bármely másik részes.^állam területén a bizalom- es biztonságerősítő intézkedések övezetében (az Atlanti-óceántól az Uraiig), ha kétségei támadnak az intézkedések végrehajtását illetően. Vita van akörül is, hogy a légi ellenőrzés során az ellenőrök mely ország milyen személyzettel közlekedő repülőeszközeit veheti igénybe, és hogyan lehet kizárni a katonailag tiltott területek ellenőrzését W(sIk~RŐVIDEN...m EDUARD SEVARDNADZE, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a mexikói kormány meghívására október elején hivatalos látogatásra Mexikóba utazik. A KÉT,JEMEN közötti kapcsolatokat, valamint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság belpolitikai helyzetét tekintették át a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának szeptember 15—18-i ülésén, amelyen Ali Szalem Al-Bied, a párt KB főtitkára elnökölt. NAKASZONE Jaszuhiro japán miniszterelnök szombaton Szöulba utazik, hogy részt vegyen az ázsiai játékok megnyitóján. A NYUGAT-EURÓPAI parlamentben javaslatot terjesztettek elő, hogv a tagországok azon állampolgárai, akik munkájuk vagy egyéb okok miatt a közösség valamelyik másik tagországaiban élnek, kapjanak szavazati jogot a lakhelyország parlamenti választásán.
