Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-19 / 221. szám

A vasút belülről 13. A fiúk lépnek az apák helyébe Soha nem panaszkodtak az utasok Mint beszámolónk első részében is említettük, az­zal a céllal gyűjtöttünk in­formációt a vasútról, hogy képet adhassunk olvasóink­nak az ország legnagyobb közlekedési rendszerének látható, s a háttérben folyó munkájáról. A sülysápi vasútállomáson kezdtük a vasúttal és dolgozóival az ismerkedést, majd folytat­tuk Szőlőstelepen, mert az is Sülysáphoz tartozik. A szabadban tölti Széchenyi János jegykiadó- ír fogadott bennünket Róla elmondta Palkó István, a süly- sápi i vasútállomás főnöke, hogy 1959 óta dolgozik a MÁV-nál, Sülysápon 1960 óta. ö a legrégebbi dolgozó, a rangidős. Az univerzális em­berek egyike, aki eredetileg váltóőr, de most éppen helyet­tesíti kollégáját: jegyet ad az utasoknak, ellátja az állomás- épület őrzését, irányítja, el­lenőrzi a vaspályák forgalmát, s rendben tartja az objektum környékét. — Farmosi vagyok, csalá­dos. Feleségem Budapesten dolgozik egy takarítóvállalat- nál. Nagylányunk huszonegy éves, fiunk nemrég töltötte le katonaidejét, s már dolgozik a MÁV-nál, vasútgépészet! szakközépiskolai végzettséggel. A vasút szeretete, s szolgála­ta a családunkban öröklődött, mert édesapám is vasutas volt — mutatkozik be röviden Szé­chenyi János. Főnöke közbe­veti, hogy kétszeres kiváló dolgozó, legutóbb júniusban a vasutasnap alkalmából kapta meg ezt a kitüntetést. Munkájáról is beszél a vál­tóőr. Elmondja, hogy a legne­hezebb időszak a tél, amikor a befagyott váltókat nem le­het távirányítással működtet­ni. Olyankor bizony munka­ideje .mind a tizenkét óráját a szabadban tölti, egyik vál­tótól a másikig kell rohangál­ni, tisztítani, melegíteni, átr váltani. Különösen a porhó veszélyes, mert az minden szerelvény után belepi a vál­tókat. Jobban megértik Hát bizony mindebből nem sokat láthatnak az utasok. S ha télen nem érkezik meg idő­ben a vonat, a legtöbb ember­nek fogalma sincs arról, hogy mi mindent megtesznek a vas­utasok azért, hogy minél ke­vesebb, kisebb legyen a késés. Visszatérve Sülysápra, el­mondta Palkó István, hogy ti­zenhat az állomás megszabott létszáma, tizenöten vannak. A tizenhatodik embert nem vette Levelesládánkból Megoldható a rejtvény is Levelem annak az apának címezem, akinek FS—1 594741 a személyiigazolványszáma, és akinek írása a lap szeptember 15-i számában jelent meg. Én — aki nem vagyok gyakorló pedagógus — még élesebben, még határozottabban kritizál­tam volna meg az „Iskolai rejtvény szülőknek" című iro­mányban a pedagógusokat, hi­szen ők csak tanítanak, csak oktatnak, nevelnek, vigyáznak gyermekeinkre, ápolják tehet­ségeiket, vigyázzák lépései­ket, s vannak egészen kivéte­les esetek, amikor teszik ezt jobban, mint az édesszülők. Távol áll tőlem, hogy önt a gondatlan szülők közé sorol­jam, hiszen azt sem tudom, hogy kicsoda. Hogyan is kezdjem, hogy ne legyen sértő a dolog? önnek tehát, ha jól számoltam, van két gyermeke, egy másodikos és egy negyedikes, ön írta, nem én, a Hí. k. rejtvényt gyermeke oldotta meg. Szo­morú, hogy ezt a lurkónak kellett tennie, hiszen a Hf. — tisztesség ne essék — év­tizedek óta „házi feladatot" jelent. Ez a tény — mármint a megoldó személye — azt sugallja, hogy először segít gyermekének a házi feladat megoldásában, ne adj isten, kikeresésében. A „k” aligha jelenthet mást. mint könyv, bár vannak rosszmájú embe­rek. akik erre a betűre más­ként asszociálnak, ám egy másodikos gyerek . esetében a második feltevés elvethető. Némi atyai nemtörődömségre utal, hogy mindeddig nem vette észre, napjainkban — de évek óta — egy-egy tan­tárgyat nem egyetlen könyv foglal magában. Ezért megle­pő, hogy a római Il-es láttán nem „ugrott” be a megoldás ezen része. Azt pedig már megütődésse! olvastam, hogy a 89/3 gy is katasztrofális gondot okozott Ezek szerint saját tanulmányaikra sem emlékezett kristálytisztán, pe­dig lefogadom, ön pontosan így jegyezte fel néhány év­tizede a házi feladatokat. ' Megoldandó tétéi maradt tehát, hogy melyik az az ominózus könyv, amelyikben a feladat találtatik. Érdekes módon önben fel sem merült, hogy a gyerek egy egészen kicsit jobban is figyelhetett volna, hiszen már másodikos. A feltételezés is sértő, hogy nevelési elveiben hiba lehet. Előttem áll a reggeli kép, ■ amikor gyermekeit megfelelő atyai intelmekkel engedi is­kolába, nevezetesen: legyetek jók, figyeljetek a tanító néni­re, bácsira stb., stb. Felteszem, így van, ám ezen a napon a gyerkőc csupán testben volt ott az iskolában, lélekben még a nyár örömeit élvezte. Csu­pán vizuálisan emlékezett a feladatra, de amint a „szülői értekezlet" megtalálta a meg­oldást, gyermeke azt azonnal felismerte. Azt hiszem, kis (nagy?) hi­bát követett el, amikor tollat ragadott és sorait papírra vetette. Nem enged a gondo­lat, hogy legyen bár a leg­gondosabb édesapa, gyerme­kei tanulmányaihoz nem so­kat adott, nem segített be­vezetni őket az írás, olvasás, számolás tudományába, sok­kal inkább tették ezt az el­marasztalt pedagógusok, mert bárhogy forgatom a szót, őket marasztalta el. Ha pedig summázni akarnám mondan­dóm, egyáltalán nem haszon­talan, ha írás előtt egy egé­szen kicsit gondolkodunk is. Akkor kinek mit köszön? A. megoldás immár adott, csu­pán alkalmazni kell a jövő­ben. A „szülői értekezletben” pedig nem hiszek. Nem hi­szek, egyszerűen azért, mert magam is gyakorló édesapa vagyok, én az ön által leírt „problémával” egyetlen egy­szer sem találkoztam, pedig nekem elhiheti, nem vagyok semmivel sem különb szülő, mint bárki, aki figyel gyer­meke előremenetel éré. Ezeket a sorokat olyan édes­apa írta, akinek gyermeké­vel a napokban fogott kezet egy pedagógusképző főiskola főigazgatója, akit egy egészen kicsit féltek az olyan szülők­től, akik a kritikáig jutnak el csupán, az önkritika pedig nem kenyerük. (Cím és név a szerkesztő­ségben.) Megjegyzésünk: Kiengedtük a szellemet a palackból, most birkózhatunk vele. Magunk sem gondoltuk, hogy az „Is­kolai rejtvény” címmel kö­zölt — meggyőzőnek tűnő — szülői levél ilyen indulatokat ébreszt. Időközben ugyanis az egyik monori iskolából is je­lezték, hogy magukra ismer­tek, s szintén szeretnének vá­laszolni. Ha levelük hamaro­san megérkezik, úgy érezzük, úgy a tisztességes, hogy azt is leközöljük. Azzal azonban a vitát a magunk részéről lezárjuk, hiszen hitünk sze­rint a szópárbaj folytatásá­ban nem gyógyírt, csak sebe­ket kapna mindkét oldal. Ez pedig senkinek sem érdeke, a tanulságok talán így is kézen­fekvőéit. föl, mert nem találta alkal­masnak a pályára, s a kollek­tívába illőnek. Az átlagéletkor harminc- nyolc év körül van, tehát fia­tal a gárda, de a többségre jellemző, hogy vasutas dinasz­tiából származnak. Valószínű­leg ez a fő oka annak, hogy amióta Palkó István az állo­másfőnök, beosztottjaira egy esetben sem panaszkodtak az utasok. Legvégül a brigádmozga- lomról beszélgettünk. A Ba­ross Gábor szocialista brigád­nak valamennyi dolgozó tag­ja. Társadalmi munkában ők tartják rendben az állomás környékét. Festik a kerítést, a padokat. Ha hamarosan megérkezik Szolnokról az Épület- és Hídfenntartó Főnök­ségről az anyag, felújítják a romos állapotban levő hulla­déktárolót. Olykor a megron­gált vasúti berendezéseket is ők állítják helyre, mert saj­nos az ilyesmi gyakran elő­fordul. Ennyit a vasutasok, a vas­út háttérmunkájáról, abban a reményben, hogy most már talán jobban megértik az uta­sok, milyen felelősségteljes feladat őket szolgálni. Legutóbb vasárnap találkoz­tunk a vasutasokkal. Tizen­négy óra hatkor érkezett meg a fővárosból a vonat, s négy perc múlva indult. Ám a négy percen bélül egy váratlan esemény zavarta meg a szoká­sos rendet. Az egyik Pulit mankocsi féktuskói beszorul­tak két állomás között, s vas­tag fekete füstöt, szikra esőt eregettek a nagy erővel súr- lódó acélfelületek. Ezúttal Nagy Lajosné for­galmi szolgálattevő fogadta a szerelvényt. Rögtön észrevette a műszaki hibát, s addig nem engedte tovább a vonatot, amíg a mozdonyvezető ki nem oldotta a beszorult féket. Né­hány nappal korábban egy ke­reket cseréltek ki a szolnoki fióküzem műszaki emberei Sülysápon. El kell hárítani Nos ilyen és ehhez hasonló, aprónak látszó hibákat is el kell hárítani. Mindebből az utasok általában csak azt ér­zékelik, hogy egy-két perccel tovább állt a szerelvény a vas­útállomáson. De a vasutasok tudják, hogy a legjelentéktele­nebbnek látszó lazaság meg­bosszulná önmagát. A sülysá­pi vasutasok hozzáértésével, felelősségérzetével azonban nincs baj. Aszódi László Antal A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLVAM, 221. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK Kitüntetettek arcképcsarnoka A szűkre szabott világ tágítója Puskás Imréné, a Vöröske­reszt városi jogú vezetőségé­nek titkára nemrégiben ve­hette át Vácott a központi művelődési házban a „Hu­manitásért” emlékplakettet, melyet a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületétől ka­pott. Puskás Imrénét 1983. július 1-jén kérték fel az ak­kor járási Vöröskereszt titká­ri állásának betöltésére, ahol azóta is folyamatosan és lel­kesen tevékenykedik. — Az előző munkahelyem a Monorvidéki Áfész volt — mondja Puskásné —, de mi­vel egészségügyi végzettségem is van, így gondolkodás nél­kül elvállaltam az állást, hi­szen azonnal világossá vált számomra, hogy ezen a terü­leten jobban tudom kamatoz­tatni a régi képzettségemet. Ez a munka nagyon sokol­dalú és nagyon színes. A se­gítségemre pedig sok helyen szükség van, nem bántam meg, hogy több évtized után állást változtattam. Az elő­döm, Bánföldi Györgyné által kezdeményezett — társadalmi összefogással létrehozott — mozgáskorlátozottak háza 1984-ben került átadásra. Ott azóta tíznapos turnusokban mozgássérülték üdülhetnek, először járási, majd megyei, most pedig országos szinten. Sőt, ebben az évben már külföldi vendégeink is vol­tak, amit csereüdültetéssel oldottunk meg. — Nagyon szeretném — mondja —, ha több ilyen nyaralóház lenne az ország­ban, hiszen akkor változato­sabbá tehetnénk ajánlatain­kat, bővíthetnénk program­jainkat. 1984 óta természete­sen több átalakítást végez­tünk a megnövekedett igé­nyek miatt. Elsősorban a szo­cialista brigádoknak és a kü­lönböző vállalatoknak köszön­hetjük a munkát. A monori-erdei nyaralóhá­zunkban van egy „emlék­könyv”, amiben már sok szép elismerő szó olvasható. Ha ezt a kezembe veszem, minden fáradtságom elszáll, sőt ilyen­kor szinte kinagyítva érzem, hogy a munkánk milyen szép, és hogy van értelme. Üj erőt ad a további szervezésekhez egy-két kedves köszönő szó, egy-egy hálás tekintet. Jó do­log látni, hogy jól érzik ná­lunk magunkat, hogy boldo­gok és elégedettek. Egy-egy látogatásom alkalmával nagy nehézségek árán tudok csak megszökni tőlük, hiszen leg­többször a több órás beszél­getések uán is alig akarnak hazaengedni — meséli Puskás Imréné. — Vannak visszajáró vendégeink is, akiket szinte a jó barátaimnak tekinthetek. Nagyon jólesett, hogy átve­hettem ezt a szép kitüntetést, de én azért jól tudom azt is, hogy ez nemcsak nekem szólt, hanem mindenkinek, aki az én elképzeléseim kivitelezésé­ben segített. Az aktív, segíte­ni akaró vöröskeresztesek nélkül nem érhettünk volna el ilyen szép eredményeket. A nyaralóház is nehezen mű­ködne a segítségünk nélkül. Demeter Pál és felesége ne­ve is mindig szerepel az „em­lékkönyvben”, szép és elisme­rő szavak kíséretében. Ez nem véletlen, hiszen a gond­noki teendőiken túl ezerszer többet tesznek előírt feladat­körüknél. Létesítményünkről elismerő szavakkal beszélt a Vöröskereszt főtitkára is egyik látogatása alkalmával, ami szintén nagyon jólesett, és nagyon megtisztelő volt. ,i Borsod megyeiek építet­tek egy, a mozgássérültek számára kivitelezett falut, ami már csak a berendezésre vár. Terveim között szerepel, hogy felvegyem velük a part­nerkapcsolatot, hiszen akkor szintén bővíthetnénk a lehe­tőségeket és biztosítottabb lenne, hogy a mozgásukban korlátozottak is kilépjenek néha szűkre szabott világuk­ból. Ölvedi Kriszta Kulturális programok Ecseren pénteken 10 órától nyitott ház, 18-tól néptánc. Gombán az autós kertmo­ziban 20.15-től: Újra Donaldék (összeállítás Walt Disney rajz­filmjeiből). Gyomron a Strand kertmo­ziban 19.45-től: A Saolin A hét vége sportműsora SZOMBAT Kézilabda megyei női 11. osztály: Nagymaros—Vecsés; Nagymaros, 10 óra, ifi: 9 óra. Labdarúgás megyei 11. osz­tály: Örkény—Monor; Ör­kény, 15 óra. (Idegenben ed­dig nem kísérte siker a mo- noriak szereplését, hiszen mindkét mérkőzésüket elve­szítették. Ma az egyik újonc otthonában lehetőség nyílik a javításra, ehhez azonban át- ütőbb csatárjátékra van szük­ség.) VASÁRNAP Kézilabda, megyei férfi II. osztály: Dömony—Vecsés, Do- mony, 11 óra, ifi: 10 óra. Labdarúgás, megyei 1. osz­tály: Fót—Pilis, Fót, 15 óra. (A pilisiek mai kirándulásán a hazai csapat az esélyes, bár az újonc szervezett vé­dekezéssel jó lehet egy dön­tetlenre.) Megyei II. osztály: Gyöm- rő—Üllő; Gyömrő 15 óra. (Nem tudni, mennyit vett ki a gyömrőiekből a hétközi, Nagykáta elleni mérkőzés. Az amúgy sem a legjobb fizikai állapotban lévő hazni csapat ma a jó formában lévő, ala­posan megerősödött Üllő gár­dáját fogadja. Jó iramú mér­kőzés és döntetlenhez közel­álló eredmény várható.) Süly­sáp—Tápiószecső; Sülysáp, 15 óra. (A hazaiak hernádi ven­dégszereplésükről nem várt ponttal érkeztek haza, s ez minden bizonnyal megnöveli az önbizalmukat. A mai mér­kőzésnek is a hazaiak az esé­lyesei, minden más eredmény meglepetés lenne.) Körzeti bajnokság: Dán- szentmiklós—Mende; Dán- szentmiklós, 15 óra, vezeti: Gavló (Szalontai. Zsuzsandor). Vecsés—Maglód; Vecsés 15 óra, P. Szabó (Csák). Ecser— Törtei; Ecser, 15 óra, Szuda (Dér). Abony—Albertirsa: Abony, 15 óra, Sárosi (Dunai). Nyáregyháza—Ceglédbercel; Nyáregyháza, 15 óra, Müller (Szóró). Csévharaszt—Tápió- szőlős; Csévharaszt, 15 óra, Eperjesi (Mátyás), Újszilvás— Űri; Újszilvás, 15 óra. Mizsei (Szali), Monori-erdő—Péteri. Monor, 15 óra, Konrád (Papp). Az ifjúsági mérkőzések mindhárom osztályban 13 órakor kezdődnek. Serdülőbajnokság, monori körzet: Üllő—Vecsés I., Ve­csés II.—Nyáregyháza, Pilis— Monor I., Monor II.—Csévha­raszt. Gyömrői körzet: Péteri— Mende, Gyömrő—Űri, Maglód —Ecser. A mérkőzések 9 órakor kez­dődnek az elöl álló csapatok otthonában. templom szent köntöse (színes kínai—hongkongi film). Maglódon 16.30-tól és 18.30- tól: Egy maréknyi dollárért (olasz western). Mendén 17-től a MAFAK szakkör foglalkozása és ping­pongedzés, 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron 16-tól a filmszín­házban: Újra Donaldék (ösz- szeállítás Walt Disney rajz­filmjeiből), 18-tól és 20-tól: A Saolin templom szent köntö­se (színes, kínai—hongkongi kalandfilm). Sülysápon filmvetítés a mű­velődési házban 18-tól: A Sao­lin templom szent köntöse. Jegyzet Fahalál S okszor írtunk már eze­ken a hasábokon a gyömrői Táncsics utcabeli kis fák hányatott sorsáról. Néhány hónappal ezelőtt kerültek földbe a kis véz­na csemeték (platán- és nyárfák), aminek minden jó érzésű ember örült, hi­szen a településen nagyon régen volt fásítási akció. Aztán ahogy kezdtek erősödni a kis fák, barbár, ismeretlen személyek le­tördelték ágaikat, semmi­be véve, hogy azok is él­ni akartak. Telt-múlt az idő, s a kis fák egy része a pusztítás ellenére — no meg a porták gazdáinak jóvoltából — ismét életnek eredtek. Még a gondatlan permetezés sem tudta el­pusztítani őket. Igyekez­tek fejlődni, hogy majd kivédjék a tél támadását. Nem sokáig tehették, mert a múlt héten pénte­ken két férfi (egyesek ál­lítólag látták őket) való­sággal lekaszabolta a cse­metéket a derekuknál vagy annál lejjebb. Az ágak a még zöld levelekkel ott hevertek a járdaszélen szombaton reggel. A jobb érzésű emberek meg-megálltak egy-egy pillanatra mellettük, s a fejüket csóválták. Mi meg megjegyezzük: ez az újabb vandál pusztítás ismét csak megerősítette azt a tényt, hogy valami baj van a közrenddel, köz- biztonsággal Gyömrőn. 1 ó lenne minél előbb J változtatni rajta. — ér ÜGYELETI»» Gombán, Bénién és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn Ecseren és Maglódon: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 63., telefon: 70), Monoron, Monori-erdön, Cscvharaszton. Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40), Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Lo­sonci u. 1., telefon: Sülysáp 50), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Baj- csv-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai, az üllői és a gyöm­rői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 13 óráig Monoron a szakorvosi rende­lőben, a vecsési és üllői bete­geket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben a Szentkirályi ut­cai szakrendelőben. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes Pilis, Kossuth u. 49. Beteg állatok bejelentése: Monoron a főtéri gyógyszer- tárban szombaton reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani minden kedves szomszé­dunknak, ismerősünknek, az At­tila utca lakóinak, a Danuvia II. gyáregység dolgozóinak, volt munkatársainak, hogy édesanyánk, nagyanyánk, idős Sztoics Lászlóné temetésén, Monoron megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyez­tek. fájdalmunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek. A' Sztoics és Sinkovicz család ISSN #133—2331 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents