Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

DL. LÓI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM 1986. SZEPTF.MBER 18., CSÜTÖRTÖK A teho fogadtatásáról Vajon állják-e szavukat a turaiak? Korább! írásunkban már említettük, hogy olyan köz­ségpolitikai kérdésekkel fog­lalkozunk Túrával kapcsolat­ban, amelyek leginkább ér­deklik a lakosságot. Ebben a törekvésünkben jó partnerre találtunk a nagyközségi párt- bizottság titkára, Szilágyi Pé­ter személyében, aki ismere­teinket a kérdésekre adott vá­laszaival egészítette ki. Egyetértettek Ezúttal a tehóról, még in­kább annak fogadtatásáról be­szélgettünk. Azt tudjuk, hogy a lakosság öt évre szavazta meg a tehót, aminek alapösz- szege az idén hatszáz forint, s a következőkben minden év­ben 200 forinttal emelkedik, így a tervidőszak végére már ezernégyszáz forint lesz. Az is ismeretes, hogy a teho fizetése alóli mentesítésüket kérhetik azok a családok, ahol az egy főre jutó átlagjövedelem nem haladja meg a kétezerötszáz forintot — nagyon indokolt esetben ez a határösszeg há­romezer forint is lehet. Tehát első kérdésünk a következő: — Hogyan fogadták a tu­raiak a teho bevezetését, il­letve a foritítösszeg mértékét? — Személyes" tapasztala­taimmal szeretném példázni a fogadtatás egyik végletét, ugyanis tanácstag vagyok ma­gam is. Tehát ugyanúgy, ahogy a többi tanácstag, ma­gam is személyesen kerestem meg körzetemben a választó­polgárokat. A személyes meg­győzésnek nagy hatása volt, mert három kivételével mind a száz családban aláírták a szavazólapot, vagyis egyetér­tettek a teho összegével. Közös kassza — Nagy meglepetéssel ta pasztaltam, hogy az eddig be­érkezett kérelmekhez viszo' nyitva jóval kevesebben igé­nyelték a fizetési kötelezettség alóli mentességet. Ezt egyér telműen sikerként könyvelhet­jük el, én mégis óvatos va gyök, hiszen ismerem az em­bereket. Nem tartom lehetet­lennek, hogy amikor megkap­ják a lakosok a fizetési felszó­lítást, néhányuknak biztosan eszébe jut majd, hogy a csa­lád gyengébb anyagi helyzete miatt kérelmezhetik a teho alóli mentességet. — Ha ezzel a lehetőséggel számolunk, s maguk az érin tettek valamennyien élnek is vele, akkor elmondhatjuk, hogy majdnem ugyanott le­szünk, ahol a korábbi kofa fizetése esetén. Ugyanis a fi­zetési kötelezettséget vállalt állampolgárainknak mintegy harminc százaléka már most jogosult lenne a teho elenge­désére. — És éppen ez az, ami majd feszültségeket okoz, hi­szen lesznek, akik egyáltalán nem fizetnek, mások viszont a községfejlesztési adóhoz ké­pest többet fizetnek. S érte­lemszerűen, aki többet tesz be a közös kasszába, többet Tucatnyi élettani hatás A Kaukázusban nyírfából A népi gyógyászat szinte nem ismert olyan növényt, amely valamire ne lett volna jó. A Kriterion Kiadó által 1981-ben megjelentetett Nép­ismereti dolgozatok című könyvben szereplő tanulmány Népi növényismeret Gyi- mesbükkösön —ezt a nézetet alátámasztó példa. A szerzők 251 ismert növényt sorolnak fel, s ezek kétharmada vala­miféle gyógyszer volt az egy­szerű emberek patikájában. A mai orvostudománnyal az akkori nem szakkéDzett gyó­gyászok persze nem sorolha­tók azonos kategóriába. De a régiek ismereteiből sokat át­vett a jelen. Romániai orvostanhallgató barátom számára sem volt is­meretlen a propolisz, magyár nevén a méhszurok Ebből a természetes anyagból erősítő gyógyszert készítenek a szom­szédos országban. A tavasz- szal rügyező fákat nem csak a méhek keresték fel a kap­tárjukat tömítő anyagért, ha­nem az emberek is Gvimes- ben a nyárfa rügyéből a vér­keringést -élénkítő, a reumás fájdalmakat enyhítő főzet ké­szült. Dr, Szalay László, a bio­lógiai tudományok kandidá­tusa, a gödöllői Állattenyész­tési és Takarmányozási Ku­tatóközpont munkatársa sze­rint, a propolisz sokféle anya­ga az oka élettani hatásai sokoldalúságának Ezeket eay tucat csoportra osztotta! To­vábbi érdekesség, hogy a kü­lönböző növények rügyéből eltérő tartalmú anyag nyer­hető. — A nyírfa típusú propoli­szok illata eltér a megszokott ámbiás illattól. így, akik az utóbbit nem szeretik, a mási­kat használhatják. A nyírfa rügyéből nyert méhszurok emésztést segítő anyagokat is tartalmaz — tájékoztatott dr. Szalay László. — Az ÁTK együttműködé­sével dolgozó Apikémia gmk szívesen dolgozna fel szovjet- unióbeli propoliszt. Számos területről fogadnánk szállít­mányokat. Csak három kör­nyéket sorolok most fel. Észt­országból, a szmolenszk— moszkvai hátságból. Elő- és Belsö-Kaukázusból eltérő tu­lajdonságú nyersterméket kap­hatunk. Az utóbbi térség olyan, mint egy hatalmas ar­borétum. Mongolia kamélia, eukaliptusz, tea, narancs, cit­rom él a' vidéken, izgalmas volna onnan nyert méhszurok- kal, az abból készült ter­mékekkel kilépni a piacra. Az eltérő tájakon különböző méh- rasszok gyűjtenek, ez ugyan­csak érdekes a kutatás szá­mára. A kaukázusi méh pél­dául igen jól gyűjti a rügyek ragadós anyagát. Beszélgetésünk közben szó esett algériai propolisz feldol­gozásáról is, ami persze még nem mai feladat. Ám ott nem használják ezt a természetes anyagot; az egészségvédelem­ben, noha a légutak állapotá­ra kedvező a hatása. B. G. is vár el a település fejleszté­sével kapcsolatban. És éppen itt van az új rendszerben a településfejlesztési hozzájáru lás leggyengébb pontja. — Mert a propaganda sze­rintem hibás volt, hiszen azt hirdettük, hogy ha többet fizet be a lakosság, akkor többet is kapnak vissza a település- fejlesztés formájában. Csak­hogy ez az állítás akkor len ne igaz, ha kivétel nélkül mindenki fizetné a megszava­zott tehót! — válaszolta Szt lágyi Péter, majd azt igyeke­zett megmagyarázni, hogy milyen fontos feladat megér­tetni az emberekkel, hogy a teho — még ha mindenki fi­zetne is — nem elég az összes feladat megoldására, hiszen a nagyközség fenntartási költ­ségének csak töredékét teszi ki. De a tehóra szükség van, s ha ahhoz kapcsolódik az egyes községpolitikai feladatok megoldásában közvetlenül ér­dekelt lakósok társadalmi munkája, akkor mindjárt reá­lisabbá válik a közös elkép­zelések megvalósítása. Önállóan A párttitkár jő példákkal is ,szolgált. Elmondta, nem egy-, •szer előfordult már TuráÖ, hogy egy-egy utcában a lako­sok maguk kezdeményezték a járdaépítést, s nem volt ritka, hogy családonként több ezer forintot ajánlottak fel. Egyné- melyik ilyen kezdeményezés annyira önálló volt, hogy még a tanácsi vezetést is meglep­ték. A legszembetűnőbb a dolog­ban, hogy maguk az utcabe­liek agitálták meg szomszé­daikat, s nem valamiféle fi­zetési felszólításra, hanem önként ajánlották fel a je­lentős összegeket, és saját két­kezi munkájukat, azért, hogy a legsárosabb időben is szi­lárd járdaburkolat kopogjon talpuk alatt. Vagyis azok az emberek tudták, hogy valamit csak valamiből lehet létre­hozni! Az iljyen öntevékeny meg­nyilvánulásokra, s a jelen helyzet megértésére tehát méltán számíthat a jövőben is a település vezetősége, hi­szen az emberek végül is ön­maguk életkörülményeinek ja­vításáért fogtak össze eddig is, nem várva a csodára. . Aszódi László Antal Már a tetőt ácsolják , „ -Sm . . .... . Má r a tető ácsolásánál tartanak a Pannónia Építőipari Válla­lat szakemberei a Gödöllőn épülő erdészeti központon. A kom­binált tetőszerkezetet az úgynevezett Ayró ragasztott faszer­kezettel készítik,, (Hancsovszki János felvétele) Magas a munka szellemi hányada Kellenek a vasasok Nem kényesebb a téma másnál, csak mintha félnénk igazán belenézni, mélyreha­tóan elemezni például a szak­munkásutánpótlás helyzetét, azon belül is a vasas szakmá­két. Ez évek óta szinte min­den szinten napirenden levő kérdés, de csak kérdés. A megnyugtató válasz, megol­dásról nem is beszélve, eddig elmaradt. Könnyű leírni, de az volna a jó, ha nem a témá­val foglalkozás, hanem a mi­nél előbbi megoldás lenne a végső cél. Megkérdeztem a Ganz Árammmérőgyár szakmun­kásai közül néhányat arról, hogy hogyan látják a vasipari szakmák helyzetét, jövőjét. Kiss Mihály géplakatos: — Kevés a pénz. Pedig ma­napság mindig és mindenben ebből indulunk ki. Az én szak­mám nem vonzó. Meg kell fogni becsülettel a kalapácsot, reszelőt, fűrészt, szóval fizi­kailagI is helytállni. A mai ' Szh'kmüSkästanul ók űgjj akár-' nak sok pénzt keresni, hogy ne szakadjanak bele. Á fel­szabadult lakatosok jelentős része 1—2-év után elmegy az MHSZ-hez hivatásos gépko­csivezetői jogosítványt szerez­ni. Már az is szakma, nem helyhez kötött, és egy kis mel­lékést is hoz az embernek... Molnár Tibor géplakatos: — Én nem is a szakmun­kás-utánpótlásban, nem an­nak hiányában látom a fő gondot. Nagyobb problémát jelent az, hogy a végzett fia­talok nem maradna.k annál a vállalatnál, ahol tanultak, ha­nem elmennek maszekhoz dol­gozni. Egy jól menő kisiparos ugyanis két-háromszoros óra­bért tud fizetni, mint az ál­lami cég. A vállalatoknál a vasas szakmáknak már nem a régi a becsületük. Pedig ránk nagyon sokáig lesz még szük­ség! Galambos Sándor esztergá­lyos: — A fiatalok is lebecsülik ezt a szakmát. Ennek az az egyik oka, hogy nem ismerik! Pályaválasztás előtt a fiatal azt látja, mit csinál egy kő­műves, szobafestő, vízvezeték­Mozi Medve nyírfatalpon. Színes, magyarul beszélő szovjet me­sesorozat Csak 4 órakor! A sárkány közbelép. Színes hongkongi kalaridfilm. 6 és 8 órakori Magos kereseti lehetőséggel felvételre keresünk au tó- és rakodógép-szerelőket, eszterga I yosoka t, hálózati villanyszerelőt, valamint gyors- és gépírót Dolgozóinknak munkábajárásához, Pest megye területére díjtalan autóbuszutazási igazolványt adunk. Vgmk-ban munkalehetőség. Jelentkezés: Pest Megyei Volán gödöllői üzemigazgatóság Gödöllő, Dózsa György út 65. yagy ipari főnökség Gödöllő, Méhész köz. szerelő, de azt már nem, mi­vel foglalkozik az esztergá­lyos, vagy a lakatos. Nem tar­tom megfelelőnek az erre va­ló felkészítést, szemléltetést. Ritkák a gyárlátogatások. A szakmánál maradva, ez pre­cíz, elég sok szellemi munkát igénylő foglalkozás. Sokat kell gondolkodni, számolni, a mun­kafolyamatokat megtervezni, s általában századmilliméteres tűrésekkel elkészíteni. Van benne szépség, élvezet, sőt mint a régebbi szakemberek mondták: művészet. Ha talán nem is tudtunk meg annyi újat, eddig nem hallottat, azt elmondhatjuk, igaz, van már; számítástechni­ka, programvezérlés, robot- technika, de a mechanikát ma még nem tudjuk nélkülöz­ni. A mechanikus gépek javí­tásához, építéséhez pedig kel­lenek a vasas szakmunkások! Csatári Lajos Ismét gyereklemez A nagy horgász Paff, a bűvös sárkány című lemeze után a 100 Folk Cel­sius együttes ismét gyerekek­nek állított össze albumot. A televízióból kedveltté vált A nagy ho-ho-ho-horgász zené­jét játsszák rajta. Aki kíván­csi rájuk, személyesen is ta­lálkozhat velük, hiszen szep­tember 21-én 11, 14 és 17 óra­kor a gödöllői művelődési központban bemutatják a le­mezen szereplő számokat A nap programja Gödöllői művelődési ház: A hónap gödöllői műtárgya: Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele, megte­kinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény! Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. A kiállítások 10—18 óráig tekinthetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Gödöllő, (kiad Bélyegzőhelyek Egyre népszerűbb ország­járó tevékenységgé válik a Tájak, korok, múzeumok el­nevezésű mozgalom. Az or­szágban több mint ezer érde­kes látványosság szerepel a terebélyesedő akcióban. A kü­lönböző helyszíneken bélyeg­zőhelyek vannak, igazolni le­het a kiállítások, régi épüle­tek megtekintését. Az utóbbi időben vonták be a mozga­lomba a gödöllői MÉMMZ traktor- és eketörténeti gyűj­teményét 2403-as bélyegző­számmal, valamint az ikladi tájházat, ahol nemzetiségi em­lékeket is látni 2404-es bé­lyegzőszámmal. C!SM66s?.; m? Körzeti labdarúgó-bajnokság Zsámbok később kezd A csapatoknak minden for­dulóban megvan a párjuk, nincs pihenő együttes. A má­sodik vonalbeli csapatok, me­lyek a felsőbb osztályban sze­replők tartalékai, nem képvi­selnek oly erőt, ami egy-egy találkozón nagy erőkifejtésre késztetné ellenfeleiket Pél­dául a Gödöllő rendre veszti el a találkozókat. Lehet, hogy később sikeresebb lesz sze­replésük, de jelenleg ez a helyzet. A szövetségi napon nagy szócsata hallgatói lehet­tünk, mely Tompa Ferenc sportfelügyelő és Bajnóczi András zsámboki sportköri elnök között zajlott le. isme­retes, hogy Zsámbokon va­sárnap népszavazás lesz, ép­pen ezért Tompa Ferenc elle­nezte a mérkőzés megtartását, Bajnóczi András felelősséget vállalt a rendezésért. Végül döntés született, egy órával a tervezett időnél később, 14, illetve 16 órakor kezdik a mérkőzéseket. Tamási László, a fegyelmi bizottság vezetője elmondotta, hogy csendes for­duló volt. Hét ügyben kellett kisebb büntetést kiszabni. A vétkek: engedély nélküli pá­lyaelhagyás, sárga lap cinikus megköszönése, a játékvezető ítéletének megtapsolása, egy­szóval sportszerűtlen maga­tartás. A forduló rövid krónikája: Erdőkertes—Veresegyház II. 6-1 (3-0) Vezette: Németh (Uzsák, Turóczi). Közepes iramú, sportszerű mérkőzés, megérdemelt hazai győzelem. Vácszenílászló- Mogyoród 1-2 (1-1) Vezette: Fodor (B. Tóth, Gecse). Egyforma erők küzdelme, a vendégek helyzeteiket jobban kihasználták. GEAC II.—Isaszeg 0-0 Vezette: Ádám. Jó játékvezetés, lendületes mérkőzésen a helyzetek ki­használásával mindkét csapat adós maradt. V alkó—Kerepestarcsa 2-3 (1-2) Vezette: Tompa (Tóth, Ré- pási). Mostoha viszonyok fogadták a vendégeket, rossz pálya, amit a játékvezető jelentésé­ben is rögzített. A sportsze­rű találkozón a hazaiak bün­tetőt hibáztak. Túra—Galgahévíz 3-1 (1-1)' Vezette: Merkel (Maszlag, Bodor). A több mint 300 néző jÖ iramú mérkőzés tanúja lehe­tett. A vendégszurkolók sport­szerűen viselték el a veresé­get. A játékvezetői hármas jól működött. Hévízgyörk—Domony 3-0 (1-0) Vezette: Urbán (Mészáros, Sallai). A sok sérülttel, igen tarta­lékosán kiálló Domony igye­kezett helytállni. Gödöilő II.—Zsámbok 2-5 (2-4) Vezette: Wayner (Keglo- vics, Kóti). Sportszerű találkozó, már az első félidőben eldőlt a mérkőzés sorsa a hazaiak számára. Ifjúságiak: Vácszentlászló— Mogyoród 4-0, Valkó—Kere­pestarcsa 1-2, Túra—Galga­hévíz 5-0, Hévízgyörk—Do­mony 3-6. Serdülők: Iklad—Kartal 6-1, Dány—Bag 2-1, Aszód—Pécel 2- 2. Kerepestarcsa—Veresegy­ház 6-1, Gödöllő—Túra 2-2, az Isaszeg—Erdőkertes talál­kozóra a kertesiek nem ér­keztek meg. A fegyelmi bi­zottság a két bajnoki pontot 3- 0 gólaránnyal Isaszeg javá­ra igazolta. A 4. forduló szeptember 21-én 13, illetve 15 órakor: Veresegyház II.—Domony, Galgahévíz—Hévízgyörk, Ke­repestarcsa—Túra, Zsámbok— Va’kó, ez utóbbi a már közölt Mőpontben. Isaszeg—Gödöllő II., Erdőkertes—Vácszent­lászló. Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents