Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 217, SZÁM 1986, SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ Tanárelnökck tanácskozása Az iskolai Vöröskereszt tervei Az általános és középisko­lák vöröskeresztes tanárelnö­kei tartottak tanácskozást az 1986/87-es tanév leendő fel­adatairól. Az eseményen töb­bek között ott volt dr. Kri- zsanik Pálné, a Pest Megyei Vöröskereszt-vezetőség .főelő­adója. Csorbáné Nagy Ágnes, a vá­rosi Vöröskereszt előadója az általános iskolákkal kapcsola­tosan beszélt arról, hogy a tanév elején a legfontosabb teendő a vöröskeresztes cso­port és az úttörőgárda egész­ségőr szakaszának újjászerve­zése. Az előbbinél arra tö­rekedjenek az oktatási intéz­mények, hogy egy-egy iskola valamennyi osztályából legyen tagja a csoportoknak, ahová az osztályfőnök segítségével tudatosan irányíthatják azokat a növendékeket, akik egész­ségügyi pályára készülnek. A gárdisták képzésében a tanár- elnökre vár az általános egész­ségügyi ismeretek elsajátítta­tása, az elsősegélynyújtás ok­tatásának megszervezése. A továbbiakban említette az egészséges életmódra nevelést, amelynek keretében novem­berben megrendezik — a kö­zépiskolákban is — a fogá­szati és testápolási hónapot. Kiemelten foglalkoznak majd a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-pótlók káros, hatá­saival. A környezetvédelmi és -tisztasági mozgalom célja az iskolák egészségügyi viszo­nyainak javítása, és az ifjú­ság helyes szokásainak kiala­kítása. A különböző tanfolya­mok megszervezése és lebo­nyolítása szintén jelentős te­endő lesz. Ebben az évben se feledkezhetnek meg az idősek, egyedülállók, veszélyeztetett körülmények között élők tá­mogatásáról. A kapcsolatok kiépítését keresik a városi Vö­röskereszttel. a felnőtt alap­szervezetekkel, egészségügyi szakszolgálattal stb. Fontos szerepe lesz a különböző szin­tű vetélkedőknek, és a nyári vöröskeresztes tábornak is. A második részben az elő­adó a középiskolás tanárelnö­köknek többnyire az úttörő vöröskeresztes csoport felada­taihoz hasonló elképzelésekről szólt, némi módosítással. Pél­dául' arról, hogy a volt úttörő vöröskeresztesek tagságát te­gyék folyamatossá. Ennek ér­dekében az első osztályosok körében végezzenek felmérést. Az alapszervezeti vezetőség gondoskodjon az aktivistahá­lózat kiépítéséről és ellenőrzé­séről. Kezdeményezzék egész­ségügyi előadások, beszélgeté­sek, fórumok szervezését or­vosok, pszichológusok, peda­gógusok. kozmetikusok rész­vételével. Mozgósítsanak a szabadidő helyes kihasználá­sára, a rendszeres testedzésre. A diákokat ismertessék meg az alapvető balesetvédelmi kö­vetelményekkel, s azok betar­tását a tanév során ellenőriz­A pecsétes nagyvásárló 1985. december 20.: dr. D. Gy. belép a ceglédi autósbolt­ba és vásárol. Nem aprózza el a dolgot, rögtön színes tele­víziót, képmagnót, videokazet­tát, magnós rádiót visz ma­gával. A számlán 118 ezer 550 forint. S a számla boltban maradó példányán egy pe­csét, rajta: Erdőterm Gmk, Nyírmada, stb. Dr. D. Gy. ez­zel a pecséttel fizet. Vagyis hogy... A „bőkezű” vevőt — aki természetesen az Erdőterm Gmk képviselője, így hát ná­la a bélyegző — ekkor már várják valamelyik fegyinté­zetben. Sőt, késésben van, hi­szen a behívója november 22- re szólt, ekkor kezdődött vol­na 1 év 2 hónapos büntetése. A rács mögötti világ nem is­meretlen dr. D. Gy. számá­ra, eddig négy ízben volt bün­tetve, legutoljára üzérkedés és csalás miatt. Ö azonban ki­tér megszabott sorsa elől, s mint mondja: anyagi problé­mái megoldása végett — más utat választ. Belép az autós­boltba ... A bolt persze hiába várja, hogy majd csak átutalják vég­re a pecséten virító számla­számról részére a pénzt. Mert erre a számlára 1985-ben ösz- szesen 12 415 forint folyt be, amit a tulajdonos föl is vett. Mindent összeadva és kivon­va a 118 ezer 500 forintos vá­sárlás fedezete éppen nulla forint. Ám dr. D. Gy.-t ez csöppet sem zavarja, szaka­datlanul járja beszerzői körút­ját, elillan a hivatalos szervek szeme elől, s furcsa és fölöt­tébb gyanús üzleteiről egyre több bejelentés érkezik. Idő­közben kiderül, hogy az Erdő­term Gmk-t megszüntették, akárcsak az imént említett OTP-számlát. Utóbbit 1985. szeptember 6-án. A pecsétes ember az ország különböző helyein bukkan fel, s a gmk nevében száz­ezer forintos tételekben vásá­rolja a technikai berendezé­seket. 1956 januárjában flfo- noron, az iparcikkáruházban 96 ezer 780 forintos cechet csinál, februárban a Keravill fővárosi (Rákóczi úti) boltjá­ból 95 ezer forintos zsákmány­nyal távozik, az Ofotértot pe­dig 236 ezer forinttal rövidí­ti meg. És így tovább, a vég­összeg 1 millió 300 ezer fo­rintra rúg. Mi sem természe­tesebb, hogy a nagy értékű eszközöket sajátjaként kezeli, s magánszemélyeknek adja el, jutányos áron. Letkésen, egy igazoltatás során csípik nyakon. Ügyével rövidesen a bíróság foglalko­zik. V. zék. Törekedjenek arra, a megnövekedett baleseti veszé­lyek miatt, hogy az iskola be­fejezéséig lehetőleg minden tanuló sajátítsa el az elsőse­gélynyújtás alapismereteit. Fejlesszék a fiatalokban az anyaság megbecsülését, a társ- választás erkölcsi felelősségé­nek kialakítását. Az áktívák vállaljanak munkát az idős, egyedülállók házi gondozásá­ban. Patronálják a szociális otthonban élő öregeket, vala­mint a gyermekotthont. A munkatervek ismertetését követően dr. Krizsanik Pálné beszélt az iskolai vöröske­resztes munka fontosságáról, a közelmúltban elért eredmé­nyekről. Majd befejezésül a tanárelnökök egy-egy kérdé­sére válaszolt. F. F. Becsöngetés után Már csak délelőtt tanítanak — Ha én lennék a minisz­ter — hallottam a minap egy pöttömnyi legényke szájából —, megfordítanám a tanévet: tíz hónapig lenne szünet és háromig járnánk iskolába. De hogyan készült fel az is­kola, milyen feladatok meg­valósítására kerül sor az 1986 —87-es oktatási évben? Erről faggattam Bíró Ferencet, az albertirsai általános iskola igazgatóját: — Hány tanulócsoportja van az intézménynek? — 51 tanulócsoportra 81 pe­dagógus jut. Jó a szakos ellá­tottságunk, de tizenegyen van­nak gyesen, s a katonaság, be­tegség miatt távollevő dolgo­zók helyére kénytelenek va­gyunk szerződéssel tanítókat felvenni. Minden esetben tö­rekszünk arra, hogy a helyet­tesítők végzettek vagy leg­alábbis szakirányú főiskolára járók legyenek. ::::5 mÍU — Hová tudják elhelyezni ezt a félszáz tanulócsoportot? — Az iskolának hat épüle­te van. Ebből az egyik Mike- budán, itt két külterületi ta­nulócsoportunk van, három épület található az irsai ré­szen: a központi iskolába jár huszonhárom felsős osztály, a Kolozsvári és a Köztársaság útiban, valamint az alberti ré­szen levő emeletes iskolában alsó tagozatosok tanulnak, il­letve a gyógypedagógiai ok­tatás keretében működik há­Kenőcs a hátára Nemrég a gyógyszertárban * volt dolgom. Jó néhá- nyan várakoztunk türelme­sen, mígnem egyszer csak egy szemmel láthatóan pityókás atyafi lépett be. Sorba állt és minden átmenet nélkül foly­tatni kezdte valahol már megkezdett mondókáját, al­kalmi szomszédjához intézve a galambpiac siralmas hely­zetéről, a posták, szívesek na­pi gyenge árfolyamáról szóló beszámolót. A kiszemelt áldo­zat eleinte nyugodtan viselte az áradatot, később kicsit ide­gesen toporogni kezdett. Vég­re sora került emberünk, és fennhangon szólt a gyógysze­részhez: — Kérek egy kenőcsöt! — Milyen kenőcsöt? — így a patikus. — Hát mit tudom én, az asszonynak kell! — De hát mije fáj a felesé­gének? — Fáj annak mindene: a fe­je, a keze, a lába ... Olyanba szók’ lenni — bök diadalma­san az üveg túloldalán lévő kis tégelyre. A gyógyszerésznő összenéz a pénztárossal, nem tudják, most bosszankodjanak vagy nevessenek. Végül egy utolsó kísérletet tesz, hogy kibar- kochbázza emberünkből, mi is kellene: — Hová szokta tenni a fe­lesége azta kenőcsöt? — A hátára — hangzik a válasz. Kis papírra felír neki vala­mit. átadja és nagyot sóhajtva fordul a soron következőhöz. Többen is ,mosolyogva szem­léltük az eseményt, és eszem­be jutott egy régi vicc: A falusi vasútállomáson pödrött bajszú, idős bácsika lép a pénztárhoz: — Kérek egy jegyet! — Hová? — Ide a markomba e! — bök tenyerébe a tata. Felnéz a pénztáros: —■ Hová utazik, bácsikám? — Lakodalomba! — vágja ki büszkén az öreg. A vasutas kezdi elveszítem türelmét: — Hát hol lesz az a lako­dalom? — Aztán mi köze ahhoz magának? Engem hittak, nem magát — hangzik a felelet. Falusi Katalin Ujjgyakorlat a zongoránál Az Erkel Ferenc Zeneiskolának ebben a tanévben hétszáznyolcvan beíratott tanulója van. Közülük több mint százan szeptembertől elsőéves hangszeres növendékei az intézménynek, Legnépesebb a zongora szak, de népszerű a gitár és a fuvola is. Szepes Sarolta tanárnő egyik elsős növendékének tartja az első zongoraórát — képünkön. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) -■*»»».■> rom tanulócsoport. A koráb­bi évektől eltérően az egész iskolában délelőtt folyik a ta­nítás, vagyis az idén már nem váltják egymást az irsai har­madik és negyedik osztályo­sok, hanem ők is azonos „mű­szakban” járnak. Ezt az tet­te lehetővé, hogy oktatási cé­lokra ideiglenesen szükség- tantermet kaptunk a községi tanácstól. Így aztán délután csak tizennégy napközis cso­portunk található az épüle­tekben. . .. — Ügy tudom, hogy az önö­ké a körzet egyik legjobban jelszereit iskolája. — Mi is szűkebbre húzzuk a nadrágszíjat. Arra költünk, amire nagyon szükséges. Vi­gyázunk az iskolánkra, hogy csak minden második évben kelljen festetni. Itt_ sikerül valamennyit megspórolnunk, amit esetleg másra fordítha­tunk. Ez azért jó, mert a ta­nácstól minden évben megha­tározott összeget kapunk. Ez­zel a költségvetési terv alap­ján a GESZ gazdálkodik. A GESZ biztosítja számunkra az éves fejlesztési összeget. Mire fordítjuk? Ehhez az is­kolai munkaközösségek nyúj­tanak segítséget, alkalmanként összeülve az igazgatóhelyette­sek jelenlétében fontossági sorrendet állapítanak meg a hiányzó oktatási eszközök te­rén. Így aztán tényleg csak a legfontosabb eszközöket vesz- szük meg. Persze nemcsak ki­adásunk van, hanem bevéte­lünk is. Nagyon jó kapcsola­tot tartunk fenn a Micsurin Tsz-szel. Az őszi betakarítási munkákon mindig részt ve­szünk. A szocialista brigádok­kal közös ünnepségeket, vetél­kedőket rendezünk. A pálya- választás előtt álló nyolcadi­kosainkat is próbáljuk meg­nyerni a mezőgazdaságnak. ::m 1SS88 US!! — Hogyan befolyásolja mű­ködésüket az új oktatási tör­vény? — Az új oktatási törvényt előbb meg kell ismernie min­den dolgozónknak, a változ­tatások csak ez után követ­kezhetnek. A szervezeti és működési- szabályzatunkat a jövő év szeptemberéig kell el­készíteni. Rövid átmeneti idő­szak után a szükséges kérdé­sekben a nevelőtestület _ fog dönteni. Szeretnénk a számí­tógépparkunkat fejleszteni, az­az a meglevő négy mellé még hármat vásárolni. Az okta­tásban nem tervezzük új prog­ramok bevezetését. A felső tagozaton 1990-ben lépnek be a fakultációs tantárgyak. Az idén a meglevő napközis cso­portok mellett menzai lehető­séget is teremtünk tanulóink­nak. — Az április negyedikén át­adott új tornaterem hogyan segíti célkitűzéseiket? — kér­deztem Ecsedi Lászlótól, az iskolai testnevelési munkakö­zösség vezetőjétől. — A ceglédi Lenin Tsz ál­tal másfél év alatt felépített tornateremnek nagyon örü­lünk, az átadás után azonnal birtokunkba is vettük. A költségvetésbe már eleve be­letervezték a több mint egy­millió forint értékű testneve­lési szertárat, a hangosítóbe- rendezéseket, így aztán jól fel vagyunk szerelve. Ehhez tár­sul még a lelkes tanári gár­da. Szükség is van a testne­velés szakosok együttműkö­désére, mert az egy műszak­ban megtartandó 115 torna­órát bizony csak összehangol­va lehet megtartani. Szeren­csére a hatalmas teremben sokkal kényelmesebben elfér egyszerre két osztály, mint a régiben. Így javult a helyzet, és reméljük, az is a sportolók utánpótlását fogja szolgálni, hogy a mostani tanévtől kez­dődően az alsó tagozatosok is bejuthatnak a tornaszobába. — Mennyire lesz kihasznál­va a hosszú téli délutánokon és estéken az új tornaterem? stns ?•:» — Jól fogja szolgálni, il­letve máris szolgálja a felnőtt kézilabdások és atléták ala­pozását, valamint az isko­lai tömegsport-foglalkozáso­kat. Azonkívül még diák- sportkört is alakítunk. Üjra beindítjuk az alsó tagozatos gyerekeknek a tornát, estén­ként pedig a kondíciójukat megőrizni kívánó hölgyeknek adjuk át a termet. Nagyon divatos a gyerekek körében a tenisz, így ilyen tanfolyamot is kívánunk indítani, de a nagyközönség előtt is nyitva áll a terem ajtaja, szívesen fogadjuk az öntevékeny cso­portok jelentkezését a terem teljes kihasználása végett, fel­téve, ha ez nem gátolja az oktatást, mert természetesen elsősorban az iskoláé a te­rem. Terveink között szerepel egy testnevelés tagozatos osz­tály beindítása is. Mányi Mária Mint régen Amikor a Rákóczi Lakás- fenntartó Szövetkezet írásos tájékoztatója így fogalmaz: „... ebben a félévben 42 216 forinttal kevesebbet fizettek be a tisztelt tulajdonostársak”, akkor már tudjuk, a helyzet semmit sem változott. Legfel­jebb eltelt hat hónap, s ez idő alatt, a hiányt pótlandó, a vezetőség kénytelen volt a tartalék pénzeket mozgósítani. Hát ez van. Immáron úgy tűnik, sehogyan sem akar meg­jönni a népek díjfizetési ked­ve. Mitől is jönne meg! Ha­csak nem attól, hogy a szö­vetkezet egyre erőteljesebben próbálkozik a tiszteltek mun­kabéréből letiltani a tartozá­sokat. Sőt, utóbb „6 fő ellen bírósági fizetési meghagyást adott ki”. Ám ennek ellenére a helyzet maradt, mint régen. Az előző időszakok hátralé­kaival egyetemben most már 250 ezer forintos hiány mu­tatkozik az üzemelési szám­lán. Vízilabda A Magyar Népköztársasági Kupában: Ceglédi VSE—Egri Vízmű 12-8 (4-1, 3-0, 4-4, 1-3) Vezette: Kozák, Mohácsi. Cegléd: Szőnyi, Becsk, Papp, Kelemen, Bóbis, Hevér, Kiss, Ungvári, Tankó, Lakatos, Bá­lint, Tóth, Öcsai. Edző: Czi- gány Károly. Góllövők: Kelemen (2), Papp (2), Kiss (2), Bóbis (2), Beck, Hevér, Lakatos, Bálint. A második játékrész végén a hazai együttes már 7-1-re elhúzott, ezután kiegyenlítet­té vált a mérkőzés. A négy­gólos ceglédi győzelem telje­sen megérdemelt. Jók: Szőnyi, Hevér, Papp, Lakatos. Kiscsoportok indulnak Néhány új formával kibő­vülve ismét munkához látnak a Kossuth Művelődési Központ kisközösségei. Az érdeklődők a következő területeken pró­bálkozhatnak: Tanfolyamok: karate, sza­bás-varrás, balett, dzsesszba- lett, társastánc, nyelvi kurzu­sok, kézi és gépi kötés, egye­temi előkészítők. Művészeti csoportok: dí­szítőművész. képzőművész, néptánc-, citerazenekar, gyer­mek színjátszócsoport. Szakkörök: csillagász, fel­nőtt bábkészítő és bábjátszó, fotós, sokszorosító grafikai, madarász és természetvédő, helytörténeti, számítógépes. Klubok, baráti körök: Vitis alkoholellenes klub, nyugdí­jasok klubja, nyugdíjas egész­ségügyi dolgozók klubja, vi- deoklub. Látomás színesfénv- képezők köre, bélyeggyűjtők, éremgyűjtők, méhész ; csoport, nyulász szakcsc kertbarátok köre, pedagí klub. kismamaklub, Dózs. júsagi klub. szocialista gádvezetők klubja. Együt egymásért cigányklub. Sportolási lehetőségek: nisz, foci, kézilabda, tes tés, kondicionáló torna, s na. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há- iás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett fér­jem, édesapánk, nagyapánk, TÚRI JÓZSEF temetésén megjelentek vagy táviratot küldtek és ezzel gyászunkban osztoztak. Megkö- szönünk minden virágot és ko­szorút, melyet sírjára helyeztek. Külön mondunk köszönetét a MÁV dolgozóinak és CVSE el­nökségének megjelenésükért és a küldött koszorúkért. ÖZV. TÚRI JÓZSEFNÉ és családja. ISSN 0133-^2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents