Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ Lakossági bejelentések nyomán Szólni hasznos és érdemes A tavalyi országgyűlési képviselő- és tanácstagod lasztásokat megelőző jelö­lőgyűléseken 315 közérde kü bejelentés, javaslat, il­letve panasz hangzott el. Jogszabály írja elő, s a ta­nácsok jól felfogott érdeke is, hogy valamennyit meg­vizsgálják, számba vegyék, azokból mi valósítható meg. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén te­kintette át, mi lett a tavalyi (javaslatok sorsa. A bejelentések és javasla­tok nagyobb része kisebb, de e lakókat ugyancsak bosszan­tó hiányosságok megszünte­tésére vonatkozott, illetve a tanácstagi körzet fejlesztésére tartalmazott javaslatokat. Megvalósultak A bejelentések nagy része a közlekedéssel, az utak és hi­dak állapotával volt kapcso­latos (51), s a legtöbb javas­lat (21) is ezekre vonatkozott. Áz egészségügyi ellátást 12 bejelentés és 3 javaslat érin­tette. A városi tanács saját ha­táskörében 149 bejelentést, 28 javaslatot és 3 panaszt inté­zett, más szervekhez, így pél­dául a rendőrséghez, ÉDÁSZ- hoz, TIGÁZ'-hoz és-» Volán-- hoz 118 bejelentést és 12 ja­vaslatot továbbítottak. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az elmúlt egy esztendő alatt sok, a jelö- 3őgyülésen felvetett jogos be­jelentés megvalósult. Példa­ként néhány: nyilvános tele­fonállomást szereltek fel a Balázs Ferenc utcában, több hulladékgyűjtő konténer ke­rült a Dózsa György útra, fe­dett autóbuszváró a Rákóczi térre, s 10 alumínium szemét­gyűjtő edény a Duna-partra, ugyanennyi műkőből a város­központba. A Rádi úti lakótelepen ki­cserélték a közvilágítási lám­pák buráit, helyreállították a Csikós József utcát és az Ambró Ferenc utcát, s kicse­rélték az izzókat a Szent Mi­hály dűlőben lévő közvilágí­tási lámpákban. Korszerű sze­métgyűjtésre tértek át a Fel­szabadulás úton, a Dózsa György úton. a Barabás Mik­lós utcában, a Liszt Ferenc sétányon, a Mártírok útján és « Diadal téren. A tanács intézkedése nyo­mán. de a jelölőgyűlésen el­hangzottaknak megfelelően személyi változások történtek az Árpád úti ABC-ben, mely­nek eredményeként ma már ismét jobb az ellátás és a ki­szolgálás Kisvác e központi bevásárlóhelyén. Tisztítják a Gombás-patakot, megszüntet­ték a városban a nagyobb il­legális szemétlerakóhelyeket (ez maga félmillió forintba került). A kórház mellett ki­jelölték a helikopter leszálló- pályát, s ugyancsak a tanács intézkedése nyomán gyako­ribb lett á rendőrök ellenőr­zése a Duna-oarti sétányon és a Földvári téren. Számos olyan, egyébként jogos javaslat is elhangzott, amelynek megvalósítása ugyan tanácsi feladat ienne, de anyagiak hiánya miatt be­látható időn beiül mégsem lesz mód megvalósításukra. Ilyen például az Árpád út kiszélesítése, a Köztársaság éti víznyelőrácsok felúiítása. a Burgundia utcai szennyvíz- csatorna építése, a Damjanich tér és a Vásártér járdává! va­ló összekötése, Máriaudvaron a telefonhálózat kiépítése, a teherkomp folyamatos, az éj­szakai órákra is kiterjedő köz­lekedtetése, vagy például egy gyógyszertár építése a rende­lőintézet mellett, hogy csak néhányat soroljunk fel. Kalákában mehet Vannak azonban olyan köz­érdekű tennivalók, amelyek­hez a lakosság mindig kész társadalmi munkára. így la­kossági önerőből megvalósít­hatónak ítélik a szennyvíz- csatorna megépítését a Balázs Ferenc utcában, a Sándor ut­cában, az Árpád úton, a Rá­kóczi úton, a Mályva utcában és a Béke téren, illetve a gáz­vezeték kiépítését a Mályva utcában, és a Szivárvány ut­cában, valamint a Somogyi utca közművesítését. A Fonó utcában a járdalapok leraká­sát, illetve a Csatamező út javítását és burkolását társa­dalmi munkában ugyancsak el lehet majd végezni. A VII. ötéves terv során megvalósíthatónak ítéltek még számtalan közérdekű be­jelentésben szereplő javasla­tot. így a Szent Mihály dűlő közvilágításának korszerűsí­tését, az egykori zsinagóga épületének hasznosítását, egy szálloda építését, a Rádi út felújítását, a-vörös ház ,vásár-. cs§rpokká.J3^akíU?át,.^.,DeákTi vári fasor átépítését, a. Rad­nóti iskola bővítését, a Csikós József utcai aluljáró felújítá­sát. E nem teljes felsorolásból is látszik; a város vezető tes­tületéinek törekvése az, hogy a választók közérdekű beje­lentéseiből és javaslataiból mindaz megvalósuljon, amit a város pénzügyi lehetőségei megengednek, s minden jogos panasz oka megszűnjék. De azt is bizonyítja, hogy a jelö­lőgyűlések és tanácstagi be­számolók olyan fontos és je­lentőséggel bíró fórumok, amin részt venni érdemes, felszólalni, a közös érdeket képviselni pedig eredményes cselekedet. B. H. Cél: a fokozatosság Kicsiből nagyobbá Az elmúlt évek látványos lakásépítési üteme a kedve­zőtlenebbé vált népgazdasági helyzet miatt az utóbbi idő­ben lassult. Emiatt is szorgal­mazzák, hogy mindenütt tö­rekedjenek a fokozatos lakás­hoz juttatásra, ami voltakép­pen annyit tesz, hogy a csa­ládok a mindenkori létszá­muknak megfelelő lakásban éljenek. Kis család kis lakást, a megnövekedett létszámú család, csere vagy vásárlás útján a szükségletének meg­felelő nagyobb lakást kapjon. Ezt ösztönzi az a rendelke­zés is, amely lehetővé teszi a tanácsoknak, hogy a lakás­használatbavételi díj többszö­rösét is kifizethessék a lakást elhagyó bérlőknek. A másik rendelkezés, ami lehetővé te­szi, hogy vissza nem téríten­dő, illetve visszafizetendő tá­mogatást adhasson a tanács az építkezőknek, vagy vásár­lóknak, ugyancsak sok csa­ládnak jelentett segítséget Vá­cott is. Az év első felében a lakás­ellátásra biztosított összeg 72 százalékát használta fel a vá­rosi tanács. 21 lakás bérlői kaptak 2 millió 300 ezer fo­rintot leadott lakásaik után. A lakásépítés és -vásárlás céljára nyújtott támogatás ugyancsak 21 családot érin­tett, összesen 1 millió 620 ezer forintot kaptak, s ebből 520 ezer forintot nem kell vissza­fizetniük a támogatásban ré­szes ülL.esal áriaknak. —di. Korszerűbb üzletek, jobb ellátás A vállalat érdeke a fejlesztés A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetői évek óta nagy figyelmet fordítanak az üzlethálózat fejlesztésére. Ennek eredményeként a mű­ködési területen javult a lakosság ellátása és jelentősen korszerűsödtek a vásárlási körülmények. Ezért talán nem meglepő az sem, hogy a vállalat fennállása óta el­ső alkalommal lépte túl félévben az egymilliárd forint árbevételt. — A tervtúlteljesítés töb­bek között a javuló piacpo­litikánk eredménye — tájé­koztat Kalászi József fő­könyvelő. — A csaknem nyolcszázalékos forgalomnöve­kedés plusz tizenötmillió fo­rintot jelentett az első hat hónapban. Ezt azért is tárt­uk kiemelkedő eredménynek, mert a korábbi tapasztalatok alapján általában az eszten­dő első felében kisebb a for­galmunk, a 2. szám dunake­szi nagybolt bevételét is csak a második félévben érezzük, és nem realizálódott az az árindex sem, amellyel a vál­lalat a tervezéskor számolt. — Milyen változás történt a forgalom szerkezetében? — Mint az utóbbi eszten­dőkben, most is az első félév­ben történtek jelentős válto­zások. Közülük a legfonto­sabb, hogy az élelmiszer áru- főcsoport részesed :se csak­nem egy százalékkal csökkent, ezzel szemben az iparcikkek forgalmi aránya több mint hét százalékkal emelkedett. Az árubevételben meghatáro­zó szerepű fűszért-termékek' eladása is emelkedett. — Az eladási szerkezetünk változására elsősorban két tényező volt hatással: egyrészt az ellátás és az árukínálat összetétele, másrészt az árak változása. A kínálat módosu­lásával magyarázható az ipar­cikkek jelentős forgalomnöve­kedése is. Fontos, hogy rz áruforgalmi munkánkban ki­emelt helyet kapott a magas haszonkulcsú cikkek értékesí­tése is. Az év elején megvaló­sult központi haszonkulcs- módosítások is az ilyen cik­kek értékesítésére ösztönözték a vállalatot. Ismeretes, hogy Ha a jó szó nem sokat ér E hasábokon már esett szó arról, hogy a város rendjének, tisztaságának nem lehet egyet­len felelőse a kommunális üzem. Annál is inkább nem, mert néhány egyéb országos érvényű jogszabály mellett a városi tanács 1980-as, 1-es szá­mú tanácsrendelete is köteles­ségünkké teszi a rend megóvá­sát, közvetlen lakóhelyi kör­nyezetünk karbantartását. Csakhogy jól tudjuk, számo­sán akadnak, akiket sem a jóérzés, sem a törvénytisztelet nem tart vissza attól, hogy csú­fítsák a várost, tönkretegye­nek parkot, fát, szökőkutat. Szeptember 1., hétfő: 18 órakor a Madách Imre Műve­lődési Központ 47/48-as termé­ben évadnyitót tart az ifjúsági klub. Szeptember 2., kedd: A Ma­dách Galériában Barabás Már­ton festőművész kiállítása. Szeptember 3., szerda: 10— 12 és 14—18 óráig régi tanu­lók beíratása a zeneiskolában. — 14.30-tól évadnyitó foglal­kozás a Technika Házában, a Neumann János Számítástech­nikai Klubban. Szeptember 4., csütörtök: 10—12 és 14—18 óra között régi tanulók beiratkozása a zeneiskolában. — 17 órakor évadnyitás a Dunakanyar Esz­perantó Klubban. Szeptember 5., péntek: 14.30-kor a gyermek színjátszó kör első foglalkozású, vezeti: Németh Péter Mikola. Szeptember 6., szombat: A pedagógusklub turistacsoport­ja ma érkezik vissza Isztam­bulból. — 17 órakor az eme­leti galérián Orvos András fotóművész kiállítását meg­nyitja Lehotka László. — 18-tól 22 óráig diszkó, minden­kinek a 47/48-ás teremben. Szeptember 7., vasárnap: A sportnaptár e napra hirdeti a Dunakanyar Kupa úszóver­senyt Vácott és a Szob—Zébe- gény közti futóversenyt. — 16 órakor: Vác—Volán NB Il-es mérkőzés az alsóvárosi sport- stadionban (ötödik forduló). A Losoncon megjelenő Ipel című magyar nyelvű hetilap legutóbbi számában Iván Cer- venák történész nagy cikkban dolgozta fel a füleki munká­sok 1936. évi sztrájkját. A jo­gos követelésekért történt munkabeszüntetés szervezői között említi a szerző a Vá­cott élő Szikora Pál veterán nevét is. Vakok és gyeisgeláték Taggplés A Vakok és Gyengelátók Országos Szövetsége budapesti és Pest megyei szervezetének váci körzeti csoportja szep­tember 6-án, 10 órakor tartja taggyűlését a művelődési köz­pontban. szeméttel, sittéi borítsanak járdát, utat és így tovább. Az ellenőrzés, a tettesek fel­kutatása, a további bajok meg­előzése tehát nem csak, hogy nem árt, ellenkezőleg, a sike­res környezetvédelem érdeké­ben elengedhetetlen. Ezért alakult meg 1980-ban Vácott is a környezetvédelmi ellenőri szervezet, amelynek feladatai közé tartozott á köz­területek és parkok fenntartá­si munkáinak, a köztisztasági tanácsrendelet végrehajtásá­nak, a járdák és utak állapo­tának. a rongálások helyreállí­tásának ellenőrzése és termé­szetesen a szabálysértők felku­tatása, figyelmeztetése s ha szükséges, megbüntetése. Három társadalmi munkás ellenőr járta rendszeresen a város egy-egy részét. S nem is eredménytelenül. Kezdetben ugyan „fegyvertáruk” csupán a nem mindig hatásos meggyő­ző szóból állt, gyakran mégis rávették a háztulajdonosokat arra, hogy tartsák rendben portájuk környékét, takarítsák el a havat, hozzanak létre az utak mellett virágágyásokat. A notórius, nem ritkán ga­rázda „rontópálokkal” szem­ben azonban a jó szó nem so­kat ér. Ezért örültek a közterü­let-ellenőrök, amikor intelmei­ket feljelentéssel, a tanács pe­dig bírságolással is nyomaté­kosította. Mint arról korábban már beszámoltunk, a tanács már­ciusban úgy döntött, hogy a városban hivatásos közterület­ellenőröket alkalmaz. A döntést csak helyeselhet­jük. hiszen az egyenruhás el­lenőröket minden olyan joggal felruházzák, amely biztosítéka lehet a város eddiginél na­gyobb rendjének, tisztaságá­nak. De amikor üdvözöljük a rend és tisztaság új őreit, ne feledkezzünk meg arról sem. hogy köszönetét mondjunk az önkéntes tisztaságvédők eddi­gi munkájáért. Hiányukat an­nál is inkább megérezziik. mert a régi szervezet már. az új — legalábbis egyelőre — még nem működik. Cs. A. emelték a tőkehúsok és hús­féleségek, a tej- és a tejter­mékek, valamint a kenyeríé- ieségek és az úgynevezett lisztesáruk haszonkulcsait. Ezzel szemben viszont olyan intézkedések is születtek — például az égetett szeszeknél —, melyek szerint egyes ter­mékcsoportok forgalmazása nem jövedelmező a vállalat­nak. — Elemzéseink szerint az árrésszínt pozitív módosítása az elmúlt esztendőhöz viszo­nyítva várhatóan csaknem fel százalékkal lesz nagyobb. Feltétlen szólnom kell arról is, hogy a vállalat a beszer­zési forrásokat is módosította és az újabb szerződésekkel jobb feltételeket ért el, mint tavaly. — Milyennek ítéli meg az év első felében a lakossági ellátást? — Alapvető cikkekből általá­ban folyamatosan és viszony­lag egyenletesen tudtuk ki­elégíteni az igényeket. Ezek­ből a termékekből sem meny- nyiségi, sem minőségi hiány nem volt a területen. Kisebb gondjaink a tőkehús-forgai- mazásban voltak. E szigorú keretgazdálkodás alá vont ciki ‘ ől kevesebbet adtunk el, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában. Ezt a ki­esést nem pótolta a jó szín­vonalú vágottbaromfi-kínálat sem. — Az áruutánpótlásunk is zavartalan volt eddig. A jobb választék megteremtése érde­kében erősítettük kapcsola­tainkat régi partnereinkkel, de tovább bővítettük szállí­tóink körét, s így új termé­kekkel ismertettek meg a fo­gyasztódat* j ^ajrtpfíkap; csolatunk tette lehetővé töb­bek között azt is, hogy javult a hét végi és a hét eleji el­látás. Kedvezően befolyásolta forgalmunkat a közvetlen termelőktől történt árubeszer­zés. A hagyományoknak meg­felelően a vállalat az idén is tovább folytatta az árubemu­tatók, kóstolók rendezését. — Ha a forgalom területi megoszlását értékelem, akkor is pozitív mérlegről adhatok számot, hiszen csak két tele­pülésen, Verőcemaroson és Sződligeten nem teljesítették üzleteink a féléves tervet. — örvendetes, hogy a na­gyobb forgalomhoz megfelelő szintű készletgazdálkodás is párosult. Az áruk forgási se­bessége egy nappal volt keve­sebb az idén, mint 1985-ben. Sajnálatos viszont, hogy má­jus közepétől szinte folyama­tosain problémát jelent az üvegvisszaváltás. — Milyen szerepe van * vállalat gazdálkodásában e korábban bevezetett új üze­meltetési formáknak? — Eddig tizenkét egységünk üzemel szerződéses formában, hármat pedig bérelnek. E bol­tok árbevétele összesen 24 millió forint, amely a válla­lati árbevétel két százalékát teszi ki. Az üzletek munkáját segítette, szakmailag figye­lemmel kísérte és árubeszer­zéseiknél támogatta a válla­lat. Ennek ellenére sem lett népszerű az új üzemeltetési forma, hiszen az első félév­ben húsz üzletet hirdettünk meg és csak egy került ki­adásra. — Kedveltebb viszont a jövedelemérdekel tsépű forma. Jelenleg tizenhat nagybolt működik így. A tapasztalatok szerint a költséggazdálkodá­sunkat kedvezően befolyásol­ja, hogy az üzletek vezetői személyesen váltak érdekeltté abban, hogy csak a legszük­ségesebb költségráfordítással forgalmazzanak. — A korábbi évekhez ké­pest kedvezőtlenebb szabályo­zó rendszerek milyen hálózat- fejlesztést tesznek lehetővé? — A beruházás érdeke a vállalatnak, hiszen ennek eredménye a javuló jövedel­mezőség. Természetes, hogy a kevesebb anyagi lehetőségek miatt az új üzletek építése helyett a rekonstrukciós munkák kerültek előtérbe. Elsősorban a már meglévő egységek technikai-technoló­giai korszerűsítésére törek­szünk. — Az év első felében Szo­bon hatvannégy négyzetmé­terrel bővült a »39. mb.mú ^lelpjiszerbéit. 25. számú liúsboltot " mintabolttá alakítjuk, göngyölegtárolót építünk Dunakeszin. Két új ABC is épül a VII. ötéves tervidőszakban, Kerepestar-, csán és Nagymaroson. — Ezek a tervezett beruhá­zások nem hasonlíthatók ösz- sze a másfél évtizeddel koráb­bi hálózatfejlesztésekkel, ám ennek ellenére a vállalat ve­zetői ezekre a beruházásokra is büszkék. Hiszen az ország­ban nagyon kevés olyan élel­miszer-kiskereskedelmi válla­lat van, mely hasonló háló­zatfejlesztést végzett vagy vé'—J, mint mi. Surányi János 2601 Pf. 32. S ha van, miért nincs? Tisztelt Szerkesztőség! Azt hiszem, nem egyedi észrevételemről számolok be önöknek, sokan tapasztalhat­ták augusztus 20-a előtt azt, amit én. Deákvári lakos va­gyok, az itteni ABC-ben, he­lyesebben ABC-kben szoktam a kenyeret és más, a háztar­táshoz szükséges dolgot meg­vásárolni. Azért helyesbítet­tem, mert ha valamit nem kapok, összejárom az összes itt lévő üzletet, s csak ha se­hol sincsen, ámít szeretnék kapni, akkor keresem a vá­rosban. A kenyérért bizony minden szombaton és ünnep előtt ösz- sze kell járni a boltokat. Mert ha van is, az legtöbbször elő­ző napi, szikkadt, keletien, bár aznapi címkével látják el. Ha nem kapok mást, persze én is megveszem, vagy olyat főzök, amihez kevesebb ke­nyeret eszünk. Augusztus 19-i számukban olvastam, a „Friss, magas, ro­pogós héjú” című cikket, és elkeseredtem, hiszen én nem ezt tapasztaltam az ünnep előtt. Pedig háromszor is vol­tam érte a boltban, mégsem kaptam az említett kenyérből. Sőt, a kedves kis eladólány, aki „mai”-nak állította a kenyeret, a két egykilo- grammos közül (kedden) az egyiknek, hétfőit, a másiknak előző szombatit adott. Gon­doltam, talán a véletlen bal- szerencse kísért, ezért sok em­bert megkérdeztem, de nekik sem volt jobb véleményük, mint nekem. Nem tudom, ki lehet az oka annak, hogy így becsapják a vásárlókat, hiszen a váci ke­nyérgyár vezetője határozot­tan megígérte, hogy nem lesz a kenyérrel kapcsolatosan kel­lemetlenség. Lehet, hogy a hi­ba az üzletvezetőkben van, akik megkapják a friss árut, de addig nem teszik ki, míg a régi el nem fogy? És ez sajnos minden élelmiszerrel előfordul, hogy nekünk ve­vőknek azért a pénzért, amiért frisset, jót is kaphat­nánk, állott árut kell megven­ni. Ilyenkor mit tehet a vevő? Kinek panaszkodjon? Ki hall­gatja meg? S ha meg is hall­gatják, tesznek-e valamit az ügyben? Én a meghallgatással is be­érem, mert tudom, hogy nem­igen törik magukat a változá­son az üzletvezetők. (Még szerencse, hogy van a rokon-. Ságban egy malac, és „ő” szí­vesen és örömmel fogyasztja el a frissnek mondott száraz kenyeret is.) Berinke! Jánosné Vác ISSN 01S3—2759 (Váci Hírta A hét programjából Kiállítás, évadnyitók Szikora Pál az Ipelfeen

Next

/
Thumbnails
Contents