Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

Zöldségesboltokban, pia­cokon látom a kiírást: T. V. paprika. Feszül az agyam: mi lehet ez? Olyan paprika, a miit tévézés köz­ben eszünk? Nem ismerek ilyen étkezést! Altkor meg mi a csuda lehet? A na­pokban a gödöllői piacon rájöttem. Mondja a vevő az őstermelő néninek: — Drága nénikém, e pap­rika még nem tölteniva- lói Vagy úgy! ★ A parkolóban egy ko­csi hátánál nagyreményű ötéves nyúzza az apját: — Apúú! Ez milyen ko- csii — nyújtja srácdi- vatúan a szót. — Totoja — mondja a mindentudó apa. Majd a kocsi elejére ér­ve helyesbít: — Toyota. Nem totojázott a ma­gyarázattal! — as Családszolgálat Félfogadási idő A Vöröskereszt családsegítő szolgálatának segítségét az el­múlt hónapokban sokan igény­be vették már Gödöllőn, áe még mindig kevesen tudják, hová fordulhatnak családi problémáikkal. Ismételten kö­zöljük olvasóinkkal, hogy a költözködés után új helyen, a volt járási hivatal 124-es szo­bájában meghosszabbított fél­fogadási időben, minden csü­törtökön 10—17 óráig várják az ügyfeleket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 813. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 10., SZERDA Családot utánzó modell A nevelés változó alanyai A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Faszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű, meg­tekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka- marakiáliítás. A kiállítások 10—18 óráig tekinthetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűj­temény, kiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig, Nagytarcsa. múzeum: A nagytarcsaiak a község- fejlesztésért, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Nem szép dolog a haliga tózás, de amikor hangosan be­szélgetnek valaki mellett, akarva akaratlanul is elles pár szót. Később, ha érdekes a téma, már oda is figyel. így keltette fel érdeklődésemet egy aszódi vasútállomáson hallott párbeszéd. Különösnek tartottam, hogy fizikai mun­kások csupa jót mondanak az új igazgatóról. Amióta itt van, sokkal többet keresnek, soha ennyi prémiumuk nem volt. Teljes mértékben megértették azt is, hogy nem tűri munka­idő alatt az italozást. A leg' váratlanabb pillanatokban képes saját kezűleg szondáz' tatni, és két figyelmeztetés után a harmadik esetben megkapja a munkakönyvét a dolgozó. De ezt is igazságO' san teszi, ugyanúgy repül ; főnök, mint a munkás. Miniszteri biztos Természetesen megkérdez­tem, hol dolgoznak, hol talál­hatom meg remélhetőleg kö­vetkező riportalanyomat. Bujdos László, a Művelődési Minisztérium aszódi fiúneve­lő intézetének igazgatója készséggel tájékoztatott a ti­tokról, ismertette az előzmé­nyeket. — Hasonló típusú gyerekek­kel foglalkozó intézményben dolgoztam Budapesten is. Ál landó volt a narkotizálás, négy hónap alatt három és fél millió forintos kár keletkezett tudatos rongálásból. Kemény eszközökkel elég szépen sike­rült ott rendet teremteni. Eredményesen indítottuk el a szakmunkásképzést is. Elekor vonult korengedménnyel nyug­díjba innen az igazgató, az intézet eléggé mélyponton volt, Kevés a gázszerelő Átképzés és oktatás A gázhálózat növekedésé­vel, többek között a megfelelő alapszakmával és kellő gáz­ipari gyakorlattal rendelkező dolgozói átképzésével próbál lépést tartani a Tigáz gödöl­lői kirendeltsége. A 80 órás átképzés során ismereteket szerzett munkásokat betaní­tott gázszerelőként kívánják foglalkoztatni a csúcsidériy- ben, az október közepén kez­dődő fűtési szezonban. Be­üzemelések, szerviztevékeny­ség elvégzésére lesznek alkal­masak. Hosszabb távon úgy igye­keznek a munkaerőgondokon segíteni, hogy ismét foglalkoz­nak gázszerelő ipari tanulók oktatásával. Tavasszal az első évfolyamon 14, a másodikon 12 tanulót képeznek. Szep­temberben új első osztályt szerveznek és a gázszerelő- oktatást folyamatossá teszik. Sajnos, az alacsony bérszín­vonal miatt nem garantált az, hogy a képesítés megszerzése után a kirendeltségen vállal­nak munkát. megkértek, vállaljam el a ve­zetést. — Egy darabig kacérkod­tam a gondolattal, de jó ál­lásom, lakásom volt Pesten, nem vállaltam. A következő javaslatra, mint miniszteri biztos, egy évre mégis ide­jöttem. Tovább dolgoztam a régi munkahelyemen is, és sajnos á kettős terhelés egy elég komoly infarktust ered­ményezett. Ezután döntenem kellett, így kerültem végül ide egy éve kinevezett igazga­tónak. — Itt az intézeten belül meglehetősen sokrétű volt a tennivaló. Gyakorlatilag min­den téren voltak gondok, a felnőtt dolgozókkal, a bér- és személyzeti politika, a neve­lés, oktatás területén is. Ami a problémákat illeti, utólag több dolgot lehet megállapíta­ni. Az egyik a növendékek vonatkozásában lényeges. Nem ismerték változó problémái­kat, előéletüket. Csak azt tud­ták, rosszabbak a többinél, de miért, mennyiben, azt. már nem. Az intézeti struktúra, az eszköz- és feltételrendszer megmerevedett. Iskola, tun — Nem rendelkezett az in­tézet naprakész személyzeti és bérpolitikával, a munka­erő-gazdálkodás is sok kíván­nivalót hagyott maga után. Sok volt az üres állás, nagy a fluktuáció. Tulajdonképpen minden bocsánatos bűnnek számított. Az italozás és a hanyag munkavégzés is. Nem voltak, illetve elavultak a munkaköri leírások, hiány­zott a működési szabályzat, a feladatkörök elhatárolása. — A minősítések nagyon régen nem történtek meg, vagy ha igen, nem a jogsza­bályoknak megfelelően ké­szültek. A növendékek eléggé szabadon voltak kezelve. Mi­kor átvettem a vezetést, öt­ven százalékuk — részben szökésben, részben igazgatói engedéllyel — távol volt. — Mielőtt idejöttem, min­den iratanyagot elolvastam, feldolgoztam a minisztérium és az Országos Pedagógiai In­tézet segítségével. Csaknem harmincéves vezetői gyakor­latomnak is köszönhetem, hogy megtaláltuk, hol kell változtatni, hogyan kell to­vábblépni. Először is megle­hetősen egzakt módszerekkel fel kellett mérni azokat, akik­kel foglalkozunk. A gyerekek előéletét, a hozzánk kerülé­sükig megtett utat, iskolai végzettségüket, bűncselekmé­nyeiket. — öt személyiségvizsgáló tesztet készítettünk. Ezeket először manuálisan dolgoztuk fel, most már számítógépben vannak az adatok. A hetvenes évek elején végzett utolsó felmérés óta nagyon sok vál­tozást tapasztaltunk az elkö­vetés mikéntjében, az agresz- szív bűncselekmények szapo­rodásában. A testület is látta, mi a teendő, .hol;kell jobban odafigyelni. Szigorítás — Az ismételten javító ne­velésre ítélt, szökött, az inté­zet rendjét megsértők részé­re két éve egy zárt részleget hoztunk létre. Nagyobb épí­tészeti megoldást kívánt egy másik, családi modellt után­zó, ahhoz közelítő csoport ki­alakítása. Az épületek elké­szülte után, ez év eleje óta működik ez a különleges rész is. Az eredmények pozitívak mindkét, esetben, a külön vá­lasztott csoportoknál minden téren javulás tapasztalható. — A döntő többség örömmel vette tudomásul a követke­zetes, mindenkivel szemben egyértelmű szigorításokat. És nem kiharcoltam a magasabb fizetéseket. A költségvetésben meghatározott eszközökkel gazdálkodom én is, és mivel elég régi bérgazda vagyok, is­merem a szabályokat, kihasz­nálom.a; lehetőségftlfcet*. ,ao§j;re orientálom i.)munjs^á^ainan.t, Sáskái Erzsébet Múzeumi és műemléki húnsp A régészet jegyében Ahogyan naponta száz és száz helyen megtörténik. Ver­sesen, Kökényest utcai kert­jében gödröt ásott Kurucz Sándor. Ű azonban, eltérően a többi gödörásótól, olyasmire bukkant, aminek később tör­téneti jelentősége lett Agyag­edényen koppant ásója. Mit tett ekkor Kurucz Sándor? Nem verte szét az edényt, hátha talál benne aranyat, ha­nem bement az iskolába és elmondta, mit talált. Ott tü­relmesen meghallgatták, utána nem kaptak lapátra, _ ásóra, hogjt nekilássanak az ásatás­nak, hanem telefonáltak az aszódi múzeumnak. A hely­színre siető múzeumigazgató úgy gondolta, urnasírra buk­kant Kurucz Sándor, majd fölhívta a régészt, név szerint Kővári Klárát. Irányításával kilenc edényt hoztak felszín­re. Hátha több ilyen is van, gondolták, folytátni kellene a föltárást. Folytatták. Azóta huszonkilenc sírt tártak fel. Valamennyit az időközben el­hunyt bejelentő kertjében. Ez volt , a hetvenes évek vé­gén. E^en az őszön pedig, a múzeumi és műemléki hónap keretében bemutatják az anyagot Időszaki kiállításon Aszódon. Néhány éve a hónap ese­ményeit egy-egy témakörhöz csoportosítják az aszódi mú­zeumban. Tavaly például a Petőfire való emlékezés jegyé­ben telt a múzeumi hónap, ki­állítást láthattunk, előadások hangzottak el. s Aszódon tar­tották a Petőfi-emlékhelyek országos találkozóját. Meg­jelentették Asztalos István múzeumigazgat,ó Vándorlom a világot című összeállítását. Nem lesz másképp az idén sem. A múzeumi hónap Aszó­don a régészet jegyében telik. Az események e hónap végén kezdődnek. Szeptember 28-án nyitják meg a Bronzkori te­mető Versegen című időszaki kiállítást. A teremben re­konstruált urnasírt láthatunk, benne azokat az agyagedénye­ket, amelyeket az említett kertben tártak föl, s azóta természetesen restauráltak. «■ptefofcftsn..,. is,.- .folynak, ,a: fettás&i »rtmpjíák Hévízgyör- kon,' a XIII. században épült románkori romtemplomnál. Ennek az eddigi menetét is­merteti a feltárás vezetője, Tari Edit október 8-án. Majd következik dr. Kalicz Nándor kandidátus előadása az újkő­kori Európában használatos kagyló ékszerekről, 17-én. Aszódon nem csak a mú­zeumi hónap eseményeinek egy-egy téma Köré csoporto­sítása szokás, hanem az a tö­rekvés is, hogy a történelmi tudást mihamarabb tudatosít­sák a mai emberben. Ahogyan tavaly a Petőfi-emlékeket is tárgyakban, előadásokon és írásban közzétették, az idén ugyanezt teszik. A bemuta­tott leletekhez írásos ismerte­tőt mellékelnek. Mindezek, no meg a múzeum állandó régé­szeti kiállítása szolgál alapul ahhoz a vetélkedőhöz, ame­lyet október 31-én rendeznek, kizárólag a nagyközség, tehát Aszód, Domony és Iklad felső tagozatos általános iskolásai­nak. Az időszaki kiállítás meg­nyitóján ismertetik annak a pályázatnak az eredményét, amelyet pedagógusoknak írtak ki. Dolgozataikban arra a kérdésre válaszolnak, mikép­pen hasznosítják az oktatás­ban a múzeumban látható kiállítások anyagát. Ezen a pályázaton az egész gödöl­lői vonzáskörzet tanárai részt vehettek. Bármilyen tárgykörhöz kap­csolják is Aszódon a múzeu­mi és műemléki hónap ese­ményeit, Petőfiről nem feled­keznek meg. Ahogyan ez már szokásos, az idén is október utolsó szombatja a nagy ma­gyar költőé. Az ünnepséget ezúttal is a múzeum előtti té­ren tartják. Az ünnepi szó­nok az ismert Petőfi-kutató, Fekete Sándor. Utána tartják meg az ugyancsak a költő revével fémjelzett versmon­dóversenyt. Koma kalandjai. Színes szovjet természetfilm. Csak 4 órakor. . . A lótolvaj lánya. Színes szovjet film, 6 és 8 órakor! Nagy út előtt A kék ég Elmennek a fecskék. Törvényük szent és meg­másíthatatlan. Induljatok időben a nagy útra. élés­kamrátok kiürülőben. fió­káitok vére pezseg, de ne felejtsétek el. hogy ez a hazátok. Vissza kell jön­nötök. mert ebben a kis országban a tavasz gyö­nyörű. és nagy szükség van rátokl Mindig csodálatos él­mény. amikor hírnökötök megjelenik, és a rakoncát­lan tavaszi szellővel küldi el csivitjét híradásként nektek, a kék ég akroba­táinak. s nekünk, egysze­rű földi halandóknak. Minden tavasszal elhozzá­tok a trópusok üzenetét, a tenger sós illatát. Értjük a nyelveteket, s a kerti lu­gasban. vagy a parkok padjaih pihenve hallgatjuk meséiteket. Nagyon szépek. Meghozzátok a gyerme­kek mosolyát, az öregek élni akarását, a betegek gi lágyulását, a gyöngék akaratát. Elűzitek a mor­cos, de tekintélyt paran­csoló telet, mosolyt fakasz­totok a tavasz napsugár- csókos ajkára. Megérkezésetekkel sze­relmesek lesznek a kivirult arcú lányok, menyasszonyi ruhát ölt a buja természet, nászához segítségül híva a lanoy szelet. Most távozásotok ideje jött el. Az ősi ösztön szent és megmásíthatatlan. Mindannyian egy kis da­rab magyar hazával szí­vetekben keltetek vándor­útra a Kárpát-medencei szelek hátán. Ha megérkeztek és es­ténként szárnyatok alá bújtok, álmodjatok e kis darab földről, az eperfa alatt üldögélő fekete ken­dős öreg néniről, a rátok szájtátva csodálkozó pici gyermekről, a hegyekről mezőkről. Megint öregebbek let­tünk egy évvel. Eszünkbe jut. mikor útra keltek. Ha majd újra megjöttök — meghazudtolva a biológiát és matematikát. — fiata- labbakká válunk. Jó utazást, szerencsés megérkezést és mielőbbi visszatérést! Csatári Lajos Vácról Villamos ír Újságcikkek sorában, fej­törő kérdésekben, MAV-köz- leinényekben már régebben találkozni lehet azzal a meg­állapítással, hogy a V4Ü számú Kandó rendszerű villanymoz­dony, az 1933-ban gyártott világhírű jármű, a hazai vil­lamosítás kezdetét jelenti. Ak­kor indult el ugyanis a Kele­ti pályaudvar es Hegyeshalom kozott az első, vihamosmoz- dony vontatta menetrendsze­rűen közlekedő vonat. Más helyen: 1932. szeptember 12-en elindult az eisó, vil­lanyárammal hajtott menet­rendszerinti vonat. Magyaror­szágon az első nagyfeszültsé­gű villamosítási rendszer meghonosítása Kandó Kálmán nevéhez fűződik. Amikor ezekkel a megálla­pításokkal — nem tényével, sorrendiségével — vitába szál­lók, vagyis hogy nem a kan- dó-villamosmozdony volt az első, korántsem Kandó Kál­mán múlhatatlan érdemeivel, zsenialitásával akarok perbe szállni: ehhez laikus vagyok egyébként is! Arra szeretnék rámutatni, amit kisgyerek korom óta tu­dok, mert láttam, évtizede­ken át tanúja voltam sokez- redmagammal, hogy áz or­szágban az első nagyfeszült­ségű, távolsági villamosmoz- dony vontatta vonatok Vác— Veresegyház—Rákospalota— Újpest, illetve Vác—Veresegy­ház—Gödöllő közt közleked­tek, előbbiek 41, utóbbiak 35 kilométer távon. Vác és Ve­resegyház közt azonos útvo­nalon, 1895-Ös típusú. Siemens —Schuckert villanymozdo- nyokkai, majd az azonos mű­szaki elvek alapján létreho­zott motorkocsik vontatásával is. Az 1911 végén elkészült vo­nal gazdája a Helyiérdekű Vasutak, tőle vette át a MÁV. Ennek a vasútnak a mintájá­ra másik villamos vontatású járat is készült: Sopron és Pozsony között. iiíltú vasút Veresegyházon, a mai állo­más kikerülésével a szerel­vények Vácról közvetlenül is közlekedtek Gödöllőre egy deltán át. Ennek érdekessége, hogy ezt a deltát a trianoni békeszerződés egyik cikkelye alapján, hadászati okok miatt fel kellett szedni (és csak a második világháború alatt, valóban hadicélból, építették újjá, majd a sorsüldözött del­tát ismét elbontották ...). .így két vonal keletkezett: a Vác—Veresegyház—Rákos­palota—Újpest, és a Veresegy­ház—Gödöllő közti szárny. Vácott az állomás túloldalán, a fűtőház és műszaki épületek tövében volt a végállomása, Rákospalota—Újpesten egy hídon ál (romjai ma is áll­nak) oda járt be, ahol most a 12-es villamosvasút tolató­vágányai vannak, Gödöllőn pedig a vasúti és HÉV-sínek közt húzódott meg nagy sze­rényen. A szerelvények Pest felé általában hat kis kocsival közlekedtek, amit az eredeti 1896-os típusú, nyávogó han­gú villanymozdony vontatott, vagy két motorkocsi vitt négy pótkocsit. Gödöllőre egy vil­lamos motorkocsi járt egy pót­kocsival réggé! és este — nap­közben a pótkocsit, karcsú Danuvius kocsi volt. Veres­egyházon felejtette, önmaga is elég volt a gyér forgalom­hoz A vontatás gyors volt: az egykori sebességet a második világháború utáni gőzvontatás sem érte el. Akkor még gyéren voltak ott házak és a villamos von­tatású, villanyvilágításos sze­relvények petróieumlámpás házak és megállóhelyek közt haladtak át. Veresegyházat például 1928-ban látták el vil­lannyal. de Csornád megálló­ra csak a háború után, 1945­ben ért el a villany! _________________________ A háború vihara itt is to- ISSN 0133-1957 (Gödöllői HiriapT tális munkát végzett, elpusz- 1 tította a villamos vonalat. Vác és Gödöllő között az említett deltán át a hadviselők ponto­nokat szállítottak és azok szé­lessége miatt le kellett hajlí­tani a vezetéktartó oszlopokat. A nácik a villanymozdonyok és motorkocsik villanymotor­jait kibelezték a nemesfém részekért. Csak a villamos vontatás halt meg, maguk a vonalak nem! A veresegyházi csomó­pont vasutasai nehéz. ínéges időkben, hallatlan önfeláldo­zással és munkafegyelemmel, karöltve a civil lakossággal, nekifogtak a pályák rendbe­hozatalának, a sínek lerakásá­nak. 1945 nyár végén már ci- vil szerelvények közlekedtek Gödöllő és Vác között. Fokozatosan rendbejött a pálya, a gőzvontatást felvál­totta a dízel, ma napi 14 vo­natpár közlekedik. A hatva­nas években a kisforgalmú szárnyvonalak felszámolása során a Veresegyház—Gödöl­lő közöttit felszámolták. Bízunk abban is, hogy a hetvenöt éve indított villa­mos vontatás nem halt meg, csak Csipkerózsika-álmot al­szik. (Ilyen van a MÁV-nál.) Budapest Nyugati pályaudvar és Rákospalota-Üjpest között az első fővonalak között villa­mosítottak, ugyanakkor per­sze Vác-Alsóváros és Vác ál­lomás között is. a közös pálya­szakaszon, A legújabban vil­lamosítottak Vác és Aszód között is, így már Vácrátótig drótok alatt fut a dízel. Addig is 20 állomás és meg­álló reménykedik, hogy a közlekedés tovább javul. Ta­lán — az egy vágánypár el­lenére is — hamarosan beter­veznek a menetrendbe olyan vonatokat, amik nem állnak meg mind a 20 helyen, akár a Nyugatitól Rákospalotáig sem, hogy a Veresegyházon túlról járó dolgozók — akik lényeges része busszal utazik tovább a kacskaringós dom­bok mögé — még előbb ha­zaérjenek. Fazekas Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents