Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

Hasznot, de tisztességeset Mit kap a gyerek a pénzért? A jurtatábor eszméjét ne adjuk fel Egészségvédelem, rehabilitáció Kórháziak próbálkozásai, tervei A ceglédi Toldy Ferenc Kór­ház beszámolójából való az adat; egyetlen beteg egy na­pi ápolására 1977-ben még 1ÍJ0 forintot fordítottak, tavaly ez az összeg 373 forint volt. Nyilvánvaló, hogy bár a költ­ség növekedett, nem lett ke­vesebb a gyógyítók feladata. Országos tendencia, s itt is igaz: romlik a népesség egész­ségi állapota. Ha így van, va­jon mit tehet a kórház azért, hogy ne csak az elköltött fo­rintok száma szaporodjon, ha­nem az egészséges, munkaké­pes embereké is? A válasz­adásra dr. Szabadfalvi András igazgató főorvost kértük. Betegségügy — Az egészségügyi ellátást ma Magyarországon úgy ne­vezik: gyógyító-megelőző el­látás. Am önkritikusan be kell vallanunk, hogy e két elem nincs egyensúlyban, így sajnálatosan nem annyira az egészségügyről, mint betegség­ügyről beszélhetünk évtizedek óta. Sokkal többet kellett fog­lalkoznia az orvosoknak a már megbetegedettek gyógyke­zelésével, mint a testileg, lel­kileg ép emberek egészségének megóvásával. Ennek egyik oka hogy akár az országban. Pest megyében sem volt teljes (szakorvosi rendelők, szociális otthonok és kórházak tekin­tetében itt ma sem az) a gyó­gyító hálózat. Ám az utóbbi időben egyértelmű lett, hogy a mennyiségi fejlesztés nem kecsegtet a népesség egészségi állapotát érintő minőségi vál­tozással. A legnagyobb elma­radásunk a betegség-megelő­zés az egészségnevelés terü­letén mutatható ki, s ez — bár pénz is kell hozzá —, nem elsősorban anyagi kérdés. Ha a kórházat tekintjük, azt ta­láljuk, hogy a megelőzés, nem vált el . a gyógyítástól, sehogy az előbbit — leszámítva a szű­rővizsgálatok és néhány egész, ségnevelő előadás alkalmát — a kórházi-rendelőintézeti pá­cienseken, azaz a már bete­geken gyakoroltuk. — Tehát éppen azokat nem érték el, akikre még eredmé­nyesen hathattak volna? — Igen. Ezért az a tervünk a következő öt évre, hogy nem csupán az évi 22 ezer fekvő­betegre, hanem a gyógyító in­tézet felvevókörzeteben élő 180 ezer emberre terjesztjük ki az egészséges életmód propa­gandáját. Ez persze nem je­lenti azt, hogy feladjuk a fő halálokok ellen a küzdelmet. Szakmai célprogramjaink kö­zött kiemelt helyet kapott a szív- és érrendszeri, az onko­lógiai! a balesetet szenvedett es a pszichiátriai, alkohológiai betegek ellátása és rehabilitá­ciója, valamint a népesedés- politikai célokhoz kapcsolódó anya- és gyermekvédelem. Jel­zi már törekvéseinket, hogy újjászerveztük a kórház egész­ségnevelési bizottságát, s szep­tembertől főállású egészségne­velő munkatársat foglalkozta­tunk. — Említette az imént, hogy 180 ezer embert próbálnak egészségesebb életvitelre ösztö­kélni. Miként? Videoszalagra veszik — Például úgy, hogy az or­szág, s a megye legjobb szak­embereitől kér a kórházunk egészségnevelő előadásokat, s ezeket videokazettára vesszük. Az az elképzelésünk, hogy a Vöröskereszt segítségével a felvételeket üres kazettáért cserébe eljuttatjuk az üze­meknek, munkahelyeknek, művelődési intézményeknek, iskoláknak. Orvosi váróter­mekben is lehetne ezeket ve­títeni, így nem egymást ne­velnék (gyakorta félre!) a be­tegek. Azután ott a sokat em­legetett egészségtelen táplál­kozás. A kórház már létrehoz­ta diétás szolgálatát, üzemi és gvermekkonyháknak nyújt se­gítséget az étlap elkészítésé­hez, s például cukorbajosok­nak, anyagcsere- és vesebete­geknek, valamint a fogyókú­rázni, hízókúrázni szándékozó egászségesekr.ek .ad, tanápsoU Hagyománya van már a ga- bÓriaípárral ‘közösén szervezett diétás süteménykóstoló bemu­tatóinknak, ahol recepteket is közreadunk, s hasonló együtt­működést alakítottunk ki a Penomahhal a zsír- és fű­szerszegény húskészítmények, étkek ismertetésére. — Az egészséges emberekkel a szűrővizsgálatokon találkoz­hat az orvos. Élnek-e az alka­lommal? Augusztus 21-27. Rákellenes kongresszus Július második felében az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal által szervezett tábor részvevői lak­tak a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság, tulajdonában levő jurtatáborban. A táborozta­tásnak, a természettel való is­merkedésnek ezt a mód ját ko­rábban lapunkban mi is öröm­mel üdvözöltük Többször r tunk róla, hogy milyen jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy ezek a többnyire városi gyerekek valódi természeti környezetben tölthetnek egy­két hetet. A jurtatábor való­ban rendkívül hasznos ötlet, méltán váltott ki elismerést mindenkiből. S örömmel tá­boroztak a gyerekek. Most azonban valami megváltozott, visszájára fordult. Minél nagyobb forgalom A fiatalok és tanárok a kö­zelben levő Mogyoróhegy ven­déglőben étkeztek Az egység vezetője fejenként 170 forintot kapott azért, hogy r gelivel, ebéddel és vacsorával ellássa őket. Július 21-én, kedden délután 2 órakor Szentendrei Géza. a környezetvédő tábor kultúr- felelőse Hortobágyi Gábortól, a Mogyoróhegy étterem veze­tőjétől másnapra 85 főre hi­deg reggelit, illetve reggelit és ebédet kért. Július 22-én délelőtt Vértes Imréné kísérő tanár két kollé­gájával felkeresett engem, s átadta a két zacskó élelmet. A reggeli 6 deka vadász sza­lámiból, egy kifliből és egy medvesajtból állt. A reggeli és ebédadag 3,8 deka sült tar­ját, 5,9 deka vadász szalámit, egy medvesajtot, egy Ifi cso­koládészeletet, egy aprócska almát, s dió nagyságú paradi- csothöi' tartalmazott. Á'Szént- enáfér-’VSi-Öáf Tanács keres­kedő! mi osztályán Matuschek Gyuláné ellenőrzési csoport­vezető. a Pest Megyei Tanács kereskedelmi osztályán Zsem- beriné Köteles Judit a regge- licsömag nyersanyagértékét maximym 10, a reggeli-ebédét maximum .23 forintra értékel­te. A kísérő tanárok arról is be­széltek, hogy máskor is elé­gedetlenek a gyerekek az étel mennyiségével és minőségé­vel és egyéb dolgokkal. A jur­ták oldalát számos helyen a vendégek ragasztották be, a falak koszosak, tele vannak förtelmes rajzokkal, feliratok­kal. Többször előfordult már, hogy a szülők látva a jurták állapotát, visszavitték gyer­mekeiket, mondván: nem aka­rom. hogy a kislányom két hé­tig minden nap ezeket a mon­datokat olvassa. A táborozok egy éjszakára ötven forintot fizetnek a szállásért. / A .jurtatábort, a mellette ál­ló méregdrága (egy kávé 10 forint, egy üveg sör 30 forint) büfét és a másodosztályú be­sorolású Mogyoróhegy ven­déglőt, ahol a turnusok tag­jai étkeznek, a Pilisi Állami parkerdő Gazdaság Natours nevű idegenforgalmi vállalata üzemelteti Az árak borsosak. A környezetvédelmi tábor tag­jainak egy hétre eső költsége 19,00 forint De szerveznek te­nisztanítást heti 2400, lovag­lást heti 3300. vitorlázást. 3900 forintért Hortobágyi Gábtor j-övedeíemérdekeltségbe kap­ta az éttermet, ami azt, jelen­ti, hogy ha a PAPEG, illet­ve a Natours által megállapí­tott éves tervet hozza, meg­kapja a teljes fizetését, és ju­talékát. ha nem. akkor csak az alapfizetését teheti borí­tékba. Érdeke tehát, hogy mi­nél többet forgalmazzon, mi­nél kevesebb pénzből. Csak figyelmeztetés Július 23-án, szerdán reg­gel meglátogattam Hortobágyi Gábort. Elismerte, hogy a reggeli-, reggeli-ebéd csoma­gok anyagértéke jóindulattal számolva is alig 33 forint Csakhogy ő — mondta — 170 százalékos haszonkulecsal dol­gozik, ami azt jelenti, hogy az 1 forint alapanyagú étel már­is 2,70. — Nem sokallja ezt? Pláne gyerekekről lévén szó? — Engedélyem van rá, s nyereségérdekeltségben dol­gozom. Ugyanaznap délután Szabó Ferencné, a Natours irodave­zető-helyettese. — Én is soknak találom az egyes turnusok költségeit. Tö­rekszünk rá, hogy megtaláljuk a tisztességes haszon és a meg­felelő szolgáltatás arányát. A jurtákat át kellene festeni, de sokba kerülne. A Mogyoróhegy étterem az első félévben 120 ezer forint veszteséget ter­melt. Egyébként 16 vendéglá­tó egységet, lovardát, teniszpá­lyát, fizetőparkolót, a felleg­várat, a kilátót ellenőrizzük, s idegenforgalmi programokat szervezünk — négyen. Horto­bágyi Gábor ügyét kivizsgál­juk. Július 29., kedd. Helyszín: Mogyoróhegy étterem. Jelen vannak: Matuschek Gyuláné, Hortobágyi Gábor, a tv-hír- adó stábja, a Pest Megyei Hír. lap újságírója. Az étterem ve­zetője diadallal mutatja, hogy a dolog hivatalos része máris elintézést nyert. A Natourstól kapott levélben ez áll: „ön nem a felkészültségének meg­felelő és az öntől elvárható lelkiismeretességgel állította össze a hidegcsomagot, ezért írásbeli figyelmeztetésben ré­szesítem.” A lényeg ennyi, bírság semmi. Matuschek Gyuláné kérdé­seire többek között kiderül, hogy a másodosztályú üzletet maximum 105 százalékos ha­szonnal lehetne működtetni. A 170 százalék első osztályú árrés. A 170 százalékos ha­szonkulcs alkalmazására vi­szont van engedélye Hortobá­gyi Gábornak. Az egyes ételek, italok közül az ásványvízen például 200 százalékos a ha­sion, Ilyen «^eíkerv^z,.,.üzlet­vezetőnek nem -kalkulációval, hanem külön gazdasági számí­tással kell idokolnia a külön­legesen magas haszonkulcs alkalmazásának okait. Ilyesmi Hortobágyi Gábornak termé­szetesen nincs. Az említett hidegcsomagok tartalmából egyébként egyedül a 3,8 deka­grammos sült húst szorozhatta volna fel, mert a többi dara­bot a visegrádi ABC-ben vá­sárolta. Azt állítja, hogy nem volt ideje megvásárolni a meg­felelő hideg-élelmet. Matuschek Gyuláné ezt a kifogást nem fogadja el, hiszen a nagyköz­ségben kitűnően ellátott üz­let található. Július 23-án egy gyerek ét­A Habselyem Kötöttárugyár 125 millió forint hitelt vett fel új kikészítő gyárának be­fejezéséhez, illetőleg a gépi berendezések megvásárlásá­hoz. Az összesen 200 millió forintos beruházás azért vált szükségessé, mert a vállalat jelenlegi üzemrészében már nem képes megfelelő mennyi­ségben és minőségben festeni, szárítani, rögzíteni az általa kötött, hurkolt kelmét. Hiányzó kapacitásának pót­lására jelenleg a budapesti ha­risnyagyárral működik együtt; ott adják meg a végleges for­máját a kötöttárugyár termé­kei kétharmadának. Ez a megoldás azonban nem zavar­talan. mért a harisnyagyárban gyakran késve kerülnek sorra a Végek. így a kötöttárugyár nehezen tud eleget tenni a megrendeléseknek. A helyzet enyhítésére Kazincbarcikán lé­tesítenek mintegy kétezer négyzetméteres új kikészítő üzemcsarnokot Itt két festő­gépet, hőrögzítő berendezést, számi tógépvezérlésű úgyneve­zett festékkonyhát állítanak üzembe. A berendezések sze­relésé^ rövidesen elkezdik, és ez év végéig befejezik a pró­baüzemelést is. Jövőre már 700 tonna kelmét festenek, szárí­tanak a korábbiaknál jobb mi­nőségben. Továbbra is üzem ben tartják a gyár pesterzsé beti. régi kikészítő üzemét, és szükség van a budapesti ha­risnyagyár közreműködésére keztetése 100 forintba került. Az étterem ezen a napon is megkapta az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivataltól a 110, a PAPEG- től a 60 forintos fejenkénti étkezési keretet. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés. Hány ilyen nap lehetett eddig (s hány lesz még), amikor a vendégek csak egy részét kapják meg a fejadagjuknak. Egyáltalán mi a biztosíték arra, — az üzlet­vezető ígéretén kívül —, hogy ami megmarad egyszer, oda­adják máskor. Eszerint ha­vonta többször lucullusi la­komán vesznek részt a gyere­kek és kísérőik? Az étlapokon mindennek nincs nyoma. A krónikásnak a történtek hű követése után már csak az a feladata, hogy a zavaró el­lentmondásokat megfogalmaz­za. Furcsának találom, hogy gyermekeket üdül tető állami vállalat áldását adja arra, hogy minden l forintnyi nyersanyag 2,70-be kerüljön a szülőknek. Hogy a jurta tá­bort abban a lerobbant álla­potban tartsa, amelyet alkal­munk volt látni. Hogy a tábor területén fekvő szolgálati ház nappalijából olyan büfét ala­kítottak ki, ahová az árak miatt gyerek nem teheti be a lábát Vagy az teljesen közöm­bös, hogy a nyári hőségben hová menjen a tanuló, ha megkíván egy üdítőt? S mind­ez még akkor is igaz, ha eb­ben az esetben — máskor nem — a környezetvédelmi tábor tagjai számára a PAPEG is hozzájárult 60 forinttal a fe­jenkénti költségekhez. Vissza­tetsző ez a rideg, nyereség- centrikusság. Pláne így, meg­toldva adagcsopkítássai, ügyes­kedéssel. Kezdeményezés íme egy jó kezdeményezés — épüljön Mogyoróhegyen jurtatábor, amely egyedülál­ló, érdekes, csodálatos kilá­tást biztosít a Dunakanyarra, étterem, amely a naturális építési stílus jegyeit hordoz­za, amely reprezentatív és egy­szerű — felháborító elsekélye- sítése. Hol a hiba? Az árak megváltozásában? A szerző­déses rendszer félreértelme­zésében? Vagy a nem kellően lelkiismeretes vendéglátás­ban? A feltett kérdésekre a válaszadás az illetékesek dol­ga. Vicsotka Mihály is, de erre a két részlegre a jövőben sokkal kisebb teher hárul. A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszusára — amelyet, mint ismeretes, Bu­dapesten rendeznek meg au­gusztus 21. és 27. között — 79 országból több mint nyolc­ezer részvevőt várnak. Az idén tizennyolc nemzet­közi orvostudományi konferen­ciát szerveztek hazánkban, ezek közül a legkiemelkedőbb, méretei miatt a legtöbb elő­készítő munkát igénylő a da­ganatos betegségekkel foglal­kozó tanácskozás lesz. A kong­resszusra 31 európai és 48 ten­gerentúli ország neves szak­emberei érkeznek. Az eddigi jelentkezési adatok szerint a legtöbb tudóst az Amerikai Egyesült Államokból és Japán­ból várják, s a szocialista or­szágokból 960 szakember ér­kezik. A magyar rákkutatást hatszáz orvos képviseli majd. A kongresszus megnyitója a Budapest Sportcsarnokban lesz, a plenáris üléseknek, szimpóziumoknak, kerekasz- tal-konferenciáknak, szekció­üléseknek a Hungexpo vásár­város ad otthont.' Az egyhetes tanácskozáson több mint négy­ezer előadás hangzik el, lesz olyan nap. amikor egyszerre 46 szekcióban vitatják meg a daganatos betegségek gyógyí­tásának időszerű kérdéseit. Délutánonként negyven he­lyen mutatnak be szemléltető ábrákat a kutatók. A tudományos programot kiállítás egészíti ki: kétezer négyzetméteren több tucat cég vonultatja fel orvosi műsze­reit, gyógyszereit. A kongresszus részvevőit a főváros valamennyi szállodá­jában, egyéb szálláshelyeken, és diákotthonokban helyezik el. A tanácskozás színhelyére belépésre jogosító névjegy­kártyájukkal ingyenesen utaz­hatnak valamennyi fővárosi tömegközlekedési eszközön. Az Örs vezér térről UICC felira­tú külön autóbuszok szállít­ják a részvevőket a vásárvá­roshoz. — Természetesen. Idén ta­vasszal adtuk át a város új tüdőgondozóját, melyet tuda­tosan úgy alakítottunk ki, hogy mód legyen a komplex lakosságszűrésre. Ebben bel­gyógyászati, szemészeti és nő- gyógyászati vizsgálat is sze­repel. Az utóbbi ügyben túl­léptünk a szokott kereteken, citológiai mintavétel és mű­szeres vizsgálat is követi. S szeretnénk a bél daganatos betegséget kimutató tesztanya­got is rendszeresen használ­ni. A szűrés eredményéről a körzeti orvosokat értesítjük, a kiemelt betegek további ke­zeléséről, vizsgálatáról a kór­ház gondoskodik. Amit eddig soroltam, csupán az újdonsá­gok listája. De tette, s ezután is teszi az orvos, hogy min­den betegét — a kór kapcsán — megpróbálja leszoktatni ká­ros szenvedélyéről, s késztetni az egészségesebb életvitelre. És még így is távol vagyunk a céltól, hogy az egészségneve­lés váljon komplex társa­dalmi programmá. Hiszen hiá­ba kínálunk tanácsot, előadást, bemutatót, ha nincs irántuk kereslet... Ismét járni — Visszaadni a beteg em­bernek munkaképességét — ez a rehabilitáció nagy leckéje. Mit tesz a kórház azért, hogy kevesebben legyenek a rok­kantnyugdíjasok? — Tisztázzuk: n rehabilitá­ció nem csupán egészségügyi, hanem munkahelyi feladat is, bár igaz. mindkettő eredménye elmarad a kívánatostól. A munkahelyi rehabilitáción ja­vítani országos, társadalmi teendő, de az egészségügyin változtatni — a miénk. A be­tegség gyógyítása már a kez­dettől fogva tartalmaz reha- •bilitációs elemeket, -hogy a gyógyulás utánra:..lehető leg­rövidebb időn belül folytat­hassák pácienseink eredeti életmódjukat, munkájukat. A kórházunk regionális felada­toknak is eleget tesz ennek ér­dekében. Példaként említhe­tem. hogy 10 éves múltra te­kint vissza a szívritmuskeltők, a pacemakerek beültetése. Ed­dig a 300-at közelíti meg azok­nak a szívritmuszavarban szenvedőknek a száma, akik ilyen készüléket kaptak, s kö­zülük sokan folytatják ere­deti hivatásukat. A másik újabb: két és fél év alatt fél- százan kaptak eddig nálunk műtéttel olyan ízületi (például csípő) protézist, mely Ismét mozgásképessé, járóképessé tette őket. A merev, fájdal­mas, beszűkült mozgású ízü­let helyett újat. működőt ad­hatunk már. — Mezőgazdasági vidék ez, gyakoriak a mozgásszervi be­tegségek, s itt sem ritkább az alkoholizmus, a neurózis, a tár­sadalmi beilleszkedési zavar, mint egyebütt. Várható-e vál­tozás az ilyen betegek rehabi­litációjában? — A következő tervidőszak­ban javítanunk kell a pszi­chiátriai járóbeteg-ellátás szín­vonalát, bővíteni lehetőségeit, például az úgynevezett átme­neti intézmények, amolyan nappali szanatóriumok kiala­kításával. Ami a fiziko- és balneoterápiát illeti, konkré­tabb hírekkel szolgálhatok, Tény, hogy a kórház négy munkahelyes fizikoterápiás részlege rendkívül szűkös, egyetlen esztendő alatt 26 ez­ren jöttek kezelésre, s négy­ezren gyógytornára. A váro­si rendelőintézet bővítésével már a közeli jövőben új fi­zikoterápiás kezelési lehetősé­geink lesznek, s a ceglédi strandfürdő rekonstrukciója után elkezdhetjük alkalmazni a fürdetásés gyógymódot. Eh­hez a kórházunk adja majd a masszőrt, a gyógytornászt, a nővért. Az albertirsai új für­dő tervében is szerepel ha­sonló, s Nagykőrösön is van igény erre. ráadásul egy ki nem aknázott meleg vizű kút is van a mostani krónikus bel­gyógyászati osztály közelében a városban. Jő lenne ezt is rehabilitációs osztállyá fej­leszteni. .Vasvári G. Pál Vízlépcső építése A bős—nagymarosi dunai vízlépcső építkezésén a Közép-ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság (öldmunkagépes dolgozói is részt vesznek. Új medret építenek, több százezer köbméter földet, illetve sóderkaviesot szállítanak el, új gátat építenek. A több éven át tartó munkában az igazgatóság föklmunka- gépes brigádjai KAMAZ teherautókkal és hat köbméteres szkréperládákkal építik az új gátrendszert. Harisnyagyár Új kikészítő üzem

Next

/
Thumbnails
Contents