Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

Az abszolút energiamegtakarítás Régi módszerek, új szempontok A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Emberek a tanyavilágban A szobrot a természet készíti ^ Másfél esztendeje kezdtem el járni a két alföldi vá- % ros, Nagykőrös és Cegléd vonzáskörzetébe tartozó tá­ji nyavilágot azért, hogy a tanyai emberek életkörülmé- $ nyeiröl tárgyszerű képet kaphassak, személyes tapaszta- \ latok révén, de ugyanígy érdekeltek azok a gondolatok, ^ amelyek ezeket az embereket foglalkoztatták. Folytatni kell az energia- gazdálkodást ésszerűsítő prog­ramot — mondja ki a VII. ötéves tervtörvény. A lényegi eltérés az előző esztendők kor­mányprogramjától az, hogy míg korábban az olaj más energiahordozókkal való he­lyettesítésére is volt lehető­ség, mára az abszolút meg­takarítás került előtérbe. Most is, mint az elmúlt években, •pályázattal lehet elnyerni a különböző kedvezményeket — hitelt, állami támogatást, egyéb preferenciákat —, ám ma már csak abszolút megta­karításokat hozó megoldá­sokra. Fűtés biomasszával Az ország érdeke ugyanis mindenképpen az, hogy a — villamos energia mellett — a klasszikus tüzelőanyagokból — szénből, olajból, földgázból — takarítsunk meg minél többet. A program ezért helyez nagy súlyt az energiatakaré­kos technológiák elterjesztésé­re. Hiszen például a fűtés az összes felhasznált energiának mintegy harmadát emészti fel, ugyanakkor a fűtési technoló­giák rendkívül elmaradottak. Részben már létesítésük ide­jén korszerűtlenek voltak sok helyütt, részben az évek. év­tizedek során elavultak. Ehhez járul még. hogy .a jelen lehe­tőségeit is csak kevés helyen használják ki. általában kor­szerűtlen a fűtés módja is. De nem csak a fűtésé... A fajlagos felhasználás mér­séklése — vagyis az egy-egy termékfajta előállításához szükséges energiamennyiség csökkentése — szintén a klasz- szikus energiahordozók meg­takarításához vezethet. Ezeket — ahol gazdaságos mód van A Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat kezelésében 31 víztorony működik szerte a megyében. Kisebbek, na­gyobbak, kecsesek és bumfor­diak, vasbeton- vagy acél- szerkezetűek. összesen 25 ezer 359 köbméteres kapacitásuk­kal jelentős helyet töltenek be a települések vízellátásában. Ám olykor az is előfordul, hogy fölöslegessé válnak. Víztoronyra nem mindenütt van szükség. Sík területeken például megteszi az egyszerű felszíni tározómedence is. En­nél drágább, körülbelül a négyszeresébe kerül a vízto­rony alkalmazása. A karban­tartása sem olcsó mulatság. A külső munkákhoz, a festéshez, a szegecselés megerősítéséhez speciálisan képzett szakembe­rekre, szikla- és hegymászók­ra van szükség. Ha a terepvi­szonyok indokolják. akkor még sincs más megoldás, a to­rony mellett kell dönteni, hi­szen nemcsak tárolja a vizet, hanem nyomáskiegyenlítő sze­repe is van. Korábban inkább vasbeton­ból készítették, azután elter­jedtek a kisebb, általában gazdaságok vagy tanyasi te­rületek ellátását szolgáló vas- szerkezetű tornyok. Az utób­bi időben már ezekből is tud­nak nagyméretűeket gyárta­ni. — A klasszikus recept az. hogy valahol megépül egy víz­mű, valamely településrész el­látására. majd idővel, az igé­nyek növekedésével nagyobb területekre terjesztik ki a szolgáltatást — mondja Beti­des Gábor, a PVCSV főmér­nöke. — Ekkor a torony már nem tudja biztonsággal betöl­teni a feladatát, nagyobb ka­pacitásút kell a helyére állí­tani. — így vált feleslegessé pél­dául Nagykőrösön a tormás- kerti víztorony — folytatja a főmérnök. — A piactéren fel­épített 700 köbméteres társa vette át a szerepét. Nemrégi­ben Halásztelken is üzemen kívül került egy torony, meri a község közvetlenül vezeté­ken kapja a vizet a főváros­rá — úgynevezett megújuló energiaforrásokkal érdemes helyettesíteni. Ilyen a bio­massza — különféle, főként mezőgazdasági melléktermé­kek és hulladékok, brikett, apríték stb. formájában —, a föld mélyéből felszínre hoz­ható termálvizek geotermikus energiája, a szél- és a nap­energia. A megújuló energiaforrá­sokban világszerte nagy fan­táziát látnak, arányuk azon­ban az ezredforduló tájékán sem lesz több a teljes felhasz­nálás 3—5 százalékánál. Ná­lunk a tervidőszak végére, az­az 1990-re — zömében az ak­kor már évi egymillió tonná­nyi biomassza-felhasználásnak köszönhetően — a megújuló energiaforrások mintegy 200 ezer tonna kőolajjal egyenér­tékű hagyományos energia- hordozó megtakarítását teszik lehetővé évente. Kisebb fogyasztás A tüzelőanyag-megtakarítás állami programjának legfonto­sabb tétele, hogy az ország többletenergia-igényét a foko­zatosan bővülő paksi atomerő­mű fedezi. Ahhoz tehát, hogy jelentős energiát takarítsunk meg, ezzel az energiafajtával — a villamos energiával — is fokozottan kell takarékoskod­nunk. A villamos energia zömét a tervidőszak végéig a hagyo­mányos erőművek adják, s az átlagosan 33 százalékos erő- művi hatásfok és a hálózati veszteségek miatt az elégetett tüzelőanyagnak csupán alig harmada hasznosul. Ami azt jelenti, hogy a villamos ener­giával való pazarlás — hőér­tékben számolva — háromszo­ros veszteséget jelent. bál. Ilyen esetekben lebont­juk, felújítjuk, majd átszállít­juk olyan helyekre, ahol még hasznukat vehetik. Így jutott víztoronyhoz például Tápió- szőlös és Mikebuda. Mindkét településen hosszú távra meg­oldódtak a gondok. Így körül­belül 60 százalékába kerül an­nak, mintha új tornyot kelle­ne építeni. — Szigetszentmiklóson új­szerű megoldást alkalmazunk — mondja Bendes Gábor. — Amíg a város a fővárosi víz­mű helyi telepéről kapta a vi­zet, addig szükség volt a to­ronyra. Most, hogy az időköz­ben elkészült tököli elosztóte­lepről vezetéken jut el a viz Szigetszentmiklósra és Sziget­halomra, nincs feltétlenül szükség a toronyra. Átveszi a szerepét az osztrák Vogel- rendszerű, fordulatszabályo­zós szivattyú, amely a fo­gyasztás arányában automati­kusan táplálja a hálózatba a vizet. Ez a mikroprocesszoros készülék elméletileg fölösle­gessé teszi a víztornyot, amely csupán biztonsági okokból marad üzemben, mert a veze­tékes vízszolgáltatást az egész városra kiterjesztik. Ha nem a szivattyú mellett döntünk, akkor a jelenlegi 355 köbmé­teres torony helyett legp.lább egy 2 ezer köbméterest kellett volna beállítani. Ez nagyon sokba került volna. A szivaty- tyú viszont nemcsak korszerű, hanem viszonylag olcsó is. A PVCSV-nál alkalmazott új módszer ellenére még so­káig megmaradnak a víztor­nyok. S mielőtt a mostanában szerveződő víztársulatok tag­jainak figyelme a szivattyú felé fordulna, el kell monda­ni: használata csak a nagyobb térségű vízműveknél gazdasá­gos. Mint például Gyálon, ahol hamarosan munkába áll. A falu ellátásához 2 ezer köb­méter kapacitású víztornyot kellett volna építeni. A szi­vattyú alkalmazásával azon­ban elegendő volt egy 1200 köbméterest tető alá hozni. A megtakarítás njjilió forin­tokban mérhető. K. L. A villamos energiával ma már könnyebb takarékoskodni. Számos háztartási berendezés van, amely eleve energiataka­rékos konstrukció, tömeges el­terjedésük éppen ebben a tervidőszakban várható. Sokat tehetnének e téren a különböző üzemek, ha példáui a világítást technológiának te­kintenék. Ha ezt is megfele­lően tervezik, lesz elég fény­erő, s nem kevés energia vá­lik megtakaríthatóvá. Hiszen például a könnyűipari, gép­ipari üzemek teljes energia­felhasználásának 15—20 szá­zaléka világítási energia, ab­ból is a legdrágább, mert zö­mét fogyasztási „csúcsidőben" igénylik. Ha egyelőre kevés is a kö­vethető példa, már vannak jó megoldások Á Csepel Autó­gyár 20 ezer négyzetméteres csarnokában például nátrium- gőzös világítást alakítottak ki, ezzel — egyetlen üzem egyet­len csarnokában! — 300 ezer wattal csökkentve a szüksé­ges teljesítményt, úgy, hogy eközben a munkahelyek meg­világítása is javult. Sok a lehetőség Mindemellett a gyártási, elő­állítási technológiák korszerű­sítése energetikai haszonnal is jár, hiszen a modernebb gé­pek, berendezések, eljárások általában kevesebb energiával is beérik. S nemcsak az ipar­ban vannak ilyen lehetőségek, hanem a szállítás, a közleke­dés terén is. Sőt a mezőgazda­ságban, ahol például a gabo­na- és terményszárítás tech­nológiájának fejlesztése ígére­tes e szempontból — már vannak figyelemre méltó ered­mények. Van, ahol a szárítást tartósítással váltják ki, van, ahol csökkentik a szárítás fajlagos energiaigényét, má­sutt mind több biomasszát tü­zelnek. E módszerek elterje­désétől is sokat várnak a szakemberek. Az elmúlt tervidőszakban, sőt, az azt megelőző években elkezdődött energiagazdálko­dási program tehát nem volt kampány. A mostani pedig szerves folytatása ennek. S aligha fejeződik be 1990-ben. hiszen az energiával való jó sáfárkodás egyre inkább szer­ves része kell legyen a tágabb értelemben vett gazdálkodás­nak. Budapesten, a Népstadion­ban rendezték a jubileumi at­létikai OKISZ Kupa-versenyt, amelyet osztrák, NDK és cseh­szlovák válogatott kerettagok részvétele nemzetközi viadallá tett. A Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi SE dobói dere­kasan helytálltak az igen erős mezőnyben, Férfi gerelyhajitásban 18 induló volt. A még elsőéves felnőtt korú Palotai László 66 méteres, nagyon jó dobásával dobogón, a harmadik helyen végzett úgy, hogy csak a ma­gyar válogatott Paragi és NDK-beli válogatott ellenfele előzte meg. Szűcs Ambrus 55,88 méteres eredménye is jó, új gerellyel. A serdülő ko­rú Lajter Sándor 53,40-et, az ifjúsági Kolozsi Béla 53,04-et dobott. •k Szintén a fővárosban, az Újpesti Dózsa Szilágyi utcai pályáján került sor a vendég, látó egyesület országos I. osz­tályú versenyére. A férfi ge- relyhajítók 13 fős mezőnyében Palotai László ismét reme­kelt, 66,92 méteres dobásával (a régi gerellyel ez 75,86-nák felelne meg) dobogón, a har­madik helyen végzett az erős mezőnyben A fiatal Kolozsi 49,86-lal és Lajter 49,64-gyeI nem jutott a döntőbe. A Kinizsi atlétái legköze­lebb augusztus 15-16-17-én versenyeznek, az országos fel- nőttbainokságon. GYÉR ÉRDEKLŐDÉS A városkörzeti MEDOSZ-os spartakiád-döntőt öt sportág­ban, városunkban szándékoz­tak megrendezni. A Kinizsi­sporttelepen 4 sportágra (kis­Kisördög Legalábbis azt hittem egyik­másik gondolatról, hogy fog­lalkoztatja a tanyai embere­ket. Ugyanis nagyon sok ma­gányosan élő idős asszonnyal, férfival találkoztam olyan he­lyeken, ahol közel s távol le­hetetlen volt fellelni egy em­berlakta helyet látótávolság­ban. Nemritkán válás vagy halá­lozás miatt magára maradt fiatalasszonyra találtam az elnéptelenedett tanyán, de volt olyan eset is. amikor azért élt valaki egyedül a portáján, mert a gyerekek kollégiumban laktak, a férj távol kereste kenyerét, a család többi lagja pedig éppen a földeken dolgo­zott. A kérdés szinte magától kí­nálkozott, hogy félnek-e ezek a nagy magányosságban élő emberek. Mindegyik azt vá­laszolta a kérdésemre, hogy nem félnek, sem az egyedül­léttől, sem az éjszakai sötét­ségtől. Volt, aki kijelentette, hogy nagyobb biztonságban érzi magát egy ilyen ritkán lakott vidéken, mint bent a városban vagy a faluban. Talán ezt tényként kellett volna elfogadnom, ám az a bizonyos kisördög nem ha­gyott nyugton, s olyan embert kerestem meg, aki — szintén hivatásából adódóan — na­gyon bizalmas beszélgetések­be szokott bocsátkozni az em­berekkel. röplabda, tenisz) tervezték a vetélkedést, de itt mindössze 4-4 Arany János- és Mészá­ros Tsz-beli kispályás labda­rúgó jelent meg, s a vetél­kedés elmaradt. A lég- és kispuskás sport­lövők viszont annál jobb ver. senyt vívtak az MHSZ tor­mási lőterén: a két helyi ter­melőszövetkezet dolgozóin kí­vül, a nyársapáti és kocséri csapatok is megjelentek, s a remekül szereplő nyársapátiak jutottak tovább a megyei döntőbe. A versenykiírást az érintet­tek idejében megkapták, s a sportfelügyelő az illetékeseket is felkereste, mégis kevés volt a résztvevő. Talán az időpont nem volt kedvező a mező- gazdasági idénymunkák és a szabadságolások miatt, s talán ezért voltak passzívak főleg a körösiek. SIKERÜLT AZ ERŐGYŰJTÉS A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE felnőtt férfi me­gyei II. osztályban szereplő kézilabdásai egyhetes Kinizsi- sporttelepi edzőtáborozással készül tek-alapoztak az őszi idényre, Fülep Endre edző irányításával. Néhány szabad­ságon levő és családjával nyaraló játékos nem volt ott. Pár személyt délelőtt nem en. gedtek el a munkahelyéről, de délutánonként ők is voltak az edzéseken. Tíz-tizenketten minden foglalkozáson ott vol­tak, s pozitívum, hogy a já­tékosok küzdőkedve egyértel­műen javult. 8. Z. Dr. Kardos György, a nagy­kőrösi városi rendelőintézet igazgató főorvosa 35 éve mint pszichiáter is dolgozik. Neki is föltettem a kérdést, hogy félnek-e az emberek valami­től, bármitől... Ö nemcsak a tanyán élőkről mondta el ta­pasztalatait, hiszen dolgozott pszichiátriai rendelésen, kór­házban, rendelő- és gondozó- intézetben, Budapesten és vi­déken, most pedig Nagykőrö­sön. — Harmincöt éves tapaszta­latom alapján úgy látom, nem jellemző az emberekre, hogy félnének! Ha mégis fél­nek valamitől, akkor inkább attól, hogy lemaradnak vala­miről, kimaradnak valamiből: anyagi vagy társadalmi érvé­nyesülésből. hatalomból. Netán nem sikerül megfelelő lakásra, házra, autóra, második autóra, egyéb javakra, utazásra szert tenniük. Elvadulnak Az emberek szeretnek egy­mással rivalizálni, s ilyenkor félnek attól, hogy mondjuk az esküvőjük szerényebbre sike­rül, mint a másé, a születés­nap vagy házassági évfor­duló megünneplése kevésbé látványos és drága, mint a szomszédé, rokoné, baráté, munkatársé. Aztán ha sikerül mindezt megteremteni, meg­szerezni, akkor eléggé „el is vadulnak” egymástól az em­berek: családok, házastársak, barátok, generációk idegened­nek el egymástól, s akkor 50—60 évesen kilátástalannak, eredménytelennek, értelmet­lennek érzik életüket, s elkez­denek félni — a haláltól. Tehát ha mégis van egy olyan csoport vagy réteg a társadalomban, amelyik fél, akkor azok inkább az időseb­bek. mert közelinek érzik a halált — mondta dr. Kardos György. És hogy a fiatalok okgz- nak-e félelmet szüleiknek? A következőket mondta el az igazgató főorvos. . — A szülők valóban jönnek gyermekeik okozta félelmeik­kel. aggódásukkal, mert „a gyerekek isznak, gorombás- kodnak, részegen összetörik a lakás berendezését”. — Sokan félnek attól, hogy utódaik nemcsak a saját rossz A Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézetben új hazai uborka, fajtákat mutattak be. Azokat, amelyek a nagy- és kisüzemi termelésben egyaránt felvált­hatják az import fajtákat. Je­lenleg az itthoni termőterület­nek mintegy 60 százalékát fog­lalják el a külföldi uborkafaj­ták, s ez az arány rövidesen megváltoztatható. Az egyik ígéretes jelölt, a Linda, amely most van fajtaelismerés alatt, s amely a legjobb holland faj­táknak is méltó vetélytársa: bő hozamú, s kiválóan alkal­mas tartó-ításra. Előnye az import fajtával szemben, hogy jobban alkalmazkodik az itt­honi. sajátos éghajlati viszo­nyokhoz és ellenáll a beteg­ségeknek. A választok bővíté­sére az idén újabb két kon- zerv-uborkafajtát jelentenek be elismerésre a kutatók. Van tulajdonságaikat, hanem az esetlegesen szerencsétlen sor­sukat is öröklik. Van ennek a félelemnek alapja? — Igen, van, de nevezzük inkább szorongásnak. Tudniil­lik abban az esetben, ha egy gyereket csecsemő korában más környezetbe helyeznek, mint ahova született és az örökbefogadó vagy nevelőszülő olyan igyekezettel, szeretettel neveli, mint a sajátját, akkor egészen másfajta gyerek lehet belőle, mintha rossz körülmé­nyek között, az édesszülők társaságában nőtt volna fel. Mert csak a csecsemő tiszta lap, amelyre elkezdenek a környezetben élő felnőttek ír­ni. A gyerek először utánozza, majd tudatosan követi az ál­tala szeretett, becsült felnőt­tek viselkedését, életformáját, szokásait, vagyis lemásolja a modellt. Az öröklött tulajdon­ságokat pedig a személyiség alapanyagának is nevezhet­ném. Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy fából más­féle szobrot lehet faragni, mint márványból, gipszből. De en)-- nyi az egész. A szobrot a ter­mészet készíti és a társadalom faragja — válaszolta dr. Kar­dos György. A külterületen élő emberek­nek okoz-e kisebbrendűségi érzést, csalódottságot maga az a tény, hogy nem városban, faluban laknak? Szorongnak — Az embereknek nem okoz konfliktust, hogy tanyán él­nek, a többség beletörődött ebbe, hiszen szüleik is ott el­tek. Ha el is költöznek, nem biztos, hogy a városban bol­dogabbak lesznek, sőt való­színű, hogy boldogtalanabbak. Városban élni bonyolultabb, mint tanyán: több kockázat­tal, stresszel, csalódással jár. Nagyon sok ember egyszerű, nyugalmas, biztonságos körül­mények között nő fel. Am serdülőként, felnőttként város­ba, pláne nagyvárosba kerülve elveszti biztonságérzetét, hi­szen ott telefonálni, közleked­ni, hivatalokban, üzletekben, intézményekben kell megje­lenni. Szorongás fogja el, ha ügyeit intézi, ha sok ember előtt kell beszélnie. Itt már eljutottunk a szorongáshoz, ami gyakrabban előfordul, mint a féielem, ami, ismét­lem. nem jellemző az embe­rekre. Aszódi László Antal egy külterjes művelésre alkal­mas fajtajelöltjük is. amely öntözés nélkül is termeszthető. A nagyteremben Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai ka- iandfilm. Előadás csak 6 óra­kor. Gyanútlan gyakornok. Szí­nes, szinkronizált francia fiim- vígjáték. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben Titokban Hongkongban. Szí­nes. szinkronizált francia víg­játék, fél 6-kor. A kerímoziban Indiana Jones és a végzet temploma. Előadás kezdete: 21 órakor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Nem mindenütt használható Szivattyú vagy víztorony? Társa vette át a szerepét Tr. P. Sporthírek Palotai László dobósikere pályás labdarúgás, kézi- és Alkalmazkodó, ellenálló Ez a Linda nem karatézik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents