Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 1S5. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 7.. CSÜTÖRTÖK Olvasóink tették szóvá A hibák megelőzése közös érdek Rádión továbbítják a rendelést Az utóbbi hónapokban felduzzadt szerkesztőségünk postája. A szokásosnál több levél érkezett, s ezek között is nőtt azok aránya, ame­lyek közérdekű gondokkal, kérdésekkel foglalkoznak. Mindezt a közéleti aktivi­tás erősödésének, a demok­ratizmus visszatükröződésé­nek tekintjük. E meggondo S Iásból közöljük az alábbi ^ levelet, valamint az illcté- S kés válaszát. „Kérem a szerkesztőséget — mint tanácstag — szíveskedje­nek az alábbi levelet közölni és az illetékesek válaszát is nyilvánosságra hozni, hogy választóimat és az ügyben ér­dekelteket megnyugtathassuk. Sokakat érint lakóhelyünkön Monori-erdön, hogy erősebb széllökéseket követően utcák­ra terjedő, hosszú ideig tartó áramkimaradások keletkeznek, örülnénk, ha választ kapnánk a DÉMÁSZ monori kirendelt­sége illetékeseitől a július 24-i üzemzavar kapcsán felmerült kérdéseinkre: A meghibásodások általában ugyanazon utcák, ugyanazon szakaszait érintik. Nem lehet- ne-e a hálózat kijavításával az üzemzavart megelőzni ? Miért kell egy egész utcának a hiba bejelentésétől számítva oly so­kat tárni, hogy kigyulladjon a fény és legyen víz a lakások­ban? Kinek a lelkiismeretén szárad, ha nem tudunk pél­dául mentőért telefonálni a kimerült akkumulátorok miatt? Ki téríti meg az olyan károkat, mint például a fa­gyasztóládák kiolvadása? Miért kellett körülbelül egy négyzetkilométernyi területen — a hiba bejelentése ellenére a közvilágításra" várva négy éjszaka sötétben botorkálni például a 4-es műút legveszé­lyesebb gyalogátkelőhelyén is? Várható-e a típushibák meg­előzése és a gyorsabb javítás?” Dr. Páczi Antal körzeti orvos tanácstag A fenti levelet természete­sen megmutattuk a legilleté­kesebbnek — Horváth Ferenc kirendeltségvezető távollété­ben — Mátyás Ferenc műszaki készenlétesnek, aki egyébként a szóban forgó napon, illetve éjszakán szolgálatban is volt. Válaszait ugyan nem a feltett kérdések sorrendjében közöl­jük, de úgy, hogy az egész problémakört érintse. — Az előforduló hibákat természetesen meg lehet, s meg is akarjuk előzni. Ezt jel­zik a lápban gyakran olvasha­tó áramszüneti felhívásaink is — mondta Mátyás Ferenc. — Egyes. szakaszok, település- részek kikapcsolására ugyan­is éppen a folyamatos karban­tartás, a felújítások, vezeték­beszabályozások és -cserék miatt van szükség. Ismerve dr. Páczi Antal körzetét, a monorl-erdei Akácfa utca környékét, azt tudom elmon­dani, hogy ott. körülbelül négy­öt évvel ezelőtt cseréltünk ve­zetéket. Az említett hibák ya- lószínűleg azért jöttek elő mostanában sűrűbben, mert a nagy meleg miatt meglazul­hattak a vezetékek, esetleg a tartó oszlopok is elmozdulhat­tak. Az említett vezetékcserét ugyanis késő ősszel végeztük el, s a talaj mostanáig nem ülepedett meg tökéletesen. Üj hálózatnál ez gyakran előfor­dul. A konkrét esettel kapcsolat­ban azt kell elmondanom, hogy az akkori szélvihar miatt a szokásos napi hat-nyolc hi­babejelentés helyett körülbe­lül 120—130 áramkimaradásról értesítettek bennünket. Ázt hi­szem érthető, hogy ugyanolyan feltételek mellett ugyanannyi idő alatt mi sem vagyunk húszszoros teljesítményre ké­pesek. Az ilyenkor hozzánk érkező bejelentéseket rádión folyamatosan továbbítjuk a működési területünkön kintle- vő szerelőinkhez, tehát nincs mód különösebb rangsorolás­ra. Az persze előfordulhat, hogy ha a közelből érkezik egy másik bejelentés, akkor előbb ott javítják ki a hibát, s csak utána mennek át má­sik községbe. A telefonálással kapcsolatos kérdést-e én saj­nos nem tudok válaszolni, az a posta ügye. A keletkezett károkkal kap­csolatban sem tudom meg­nyugtatni a levélírót. A köz­szolgáltatási szerződésben fog­laltak szerint ugyanis a tőlünk független üzemzavar — tehát például szélvihar — miatt ke­letkezett károkért nem tudunk felelősséget vállalni. A közvi­lágítás hibáiról akkor értesü­lünk leggyorsabban, ha azt is bejelentik hozzánk. Ilyen eset­ben nyolc nap áll a rendelke­zésünkre, s valóban nem va­gyunk'könnyű helyzetben, hi­szen mindössze tizennégyen dolgozunk a monori kisendelt- ségen. Ennek ellenére igyek­szünk mindenütt a lehető leg­rövidebb idő alatt kijavítani minden hibát. A monori-erdei Akácfa ut­cai hálózattal kapcsolatban megnyugtatásul még elmond­hatom, hogy ettől az esettől függetlenül a terveinkben már szerepelt — menetrend szerint — ennek a szakasznak a be­szabályozása. Reméljük, ha a munkát elvégezzük, hosszú időre minimálisra csökken a környéken a panaszok száma. V. J. Hagyományos akció Jól jár a vevő, eladó Régi, beváü s nem utolsó­sorban hasznos gyakorlat a gombai Fáy András Ter­melőszövetkezetben, hogy a baromfitelepükön „kiörege­dett” tojótyúkjaikat a kör­nyékbeli lakosoknak adják el. Jól jár az eladó, de jól jár a vevő is, mivel ezek a tyú­kok hetven forintos egyeden­kénti áron — tehát a szoká­sosnál olcsóbban — vásárol­hatók meg. Igaz, hogy nagy­üzemi körülmények között a tartásuk már nem kifizetődő, de a ház körüli udvarokban még jó Ideig lehet számítani tojásaikra. Végső esetben pe­dig az ünnepi asztalra kerül­nek. Idei akcióját augusztus 15- től szeptember 15-ig hirdeti meg a Fáy András Termelő- szövetkezet. Ebben az idő­szakban — természetesen augusztus 20-a kivételével —‘ mindennap 8 és 14 óra kö­zött a tsz Monori úti baromfi- telepén vásárolhatók tojótyú­kok. Nem szívesen kötnek szerződést Hová mennek az agrár szakosok Kulturális programok Ecserep, csütörtökön 16 órá­tól a nyugdíjasklub foglalko­zása, 17 órától karatetanfo­lyam. Gyomron, a Kertmoziban Indiana Jones és a végzet temploma (színes amerikai ka­landfilm). Mendén a művelődési ház­ban 18 órától az ifjúsági klub összejövetele. Monoron a filmszínházban Indiana Jones és a végzet temploma (színes amerikai ka­landfilm). A mezőgazdasági termelés előtt álló .feladatok megnöve­kedtek. Hogy ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gé­pek mellett fokozni kell a szel­lemi teljesítményt is. Évről évre több jól képzett, az új ter­melési módszereket ismerő, a piacot felmérni tudó szakem­berre van szükségük a gazda­ságoknak. A magyar felsőoktatás éven­te 1-00 agrár .szakembert képez ki.. El tudnak-e ennyien he­lyezkedni, és milyen munka- körülmények várják a pálya­kezdő fiatalokat? A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallgató­val többet vesznek majd fel az egyetemekre és főiskolákra. Évről évre fokozódik az érdek­lődés a mezőgazdasági tudo­mányok iránt. Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt; divatos szakágak még: a kertépítés és a kerté­szet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszer- ipari és gépészeti szakembe­rekre van ma szükség a mező- gazdaságban. Hiány mutatko­zik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az 'erdőmérnöki, a ker­tészmérnöki állománynál a szinten tartást határozta el a minisztérium. Személyesen jelentkeznek Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2,3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakembe­rek. azokra három állás jut, míg a főiskolát végzőknél ez az arány 1,3. Mindez azt mu­tatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Ma már nemcsak pályázat útján le­het állást találni. Egyre keve­sebb az olyan pályakezdő, aki pályázatra jelentkezik. De nia- guk az 'üzemek sem tesznek közzé páiyázatqi, mert sok a személyes jjelentTcező, ami ked­vezőbb lehetőséget kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanul­mányi szerződést kötő hallga­tó is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzem­mel, sőt, aki kötött, az a dip­loma megszerzése után inkább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénk­ké teszi az elhelyezkedési pia­cot. A felmérés szerint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szerződés elavult forma. Súlyához mérten A pályakezdők 73 százaléka a MÉM felügyelete alá tarto­zó munkáltatóknál helyezkedik el, s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazda­ságokban vagy termelőszövet­kezetekben vállal munkát. A felmérések azt i mutatják, hogy vannak még fehér foltok, akadnak termelőszövetkezetek, áhól hiány van szakemberből. És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkétszereződött a szakemberek száma. Különö­sen vonatkozik ez Budapest te­rületére és Pest megyére. Te­hát a főváros környékére; en­nek vonzásköre rányomja a bélyegét a szakemberellátás­ra. Gyakran említették példá- nak a Sasad Termelőszövetke­zetet, ahol a brigádvezetők is mind egyetemet végzett szak­emberek. Másutt, Szabolcs- Szatmár megyében meg örül­nek, ha az ágazatot pályakez­dő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismér­tékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyébe el­helyezkedni igyekvők száma. Három évvel ezelőtt az ösz- szes pályakezdő mezőgazdasági szakembernek több mint 25 százaléka a fővárosban és kör­nyékén akart állást, tavaly már a végzett szakembereknek „csupán” 23.5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges aránj’ a 10 százalék lenne talán!) Hogyan lehetne a fiatalokat megnyerni távolabbi megyék­nek is, Szabolcs-Szatmárnak például, ah pl sok a betöltetlen állás, ahol tárt karokkal vár­ják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran fel­tettek: „Milyen az a tárt kar?” Mivel tudnák lekötni, odakötni ehhez a tájhoz a szakembert? Az illetékesek véleménye, hogy a megyéknek kellene többet tenniük. (Általában, mert nem­csak Szabolcsról van . szó.) A megye mit tehet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: lakáét adni a pá­lyakezdőnek. Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egye­temista már a diploma meg­szerzése előtt megnősül. A csa­ládalapításhoz pedig feltétlenül szükség van az otthonra. Ez a legnagyobb vonzerő. Ahol lakást kasnak Egyre inkább az a törekvés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosítani, ott igyekszik kamatmentes köl­csönt folyósítani, s munkával, anyaggal segíteni az építkezést. Ez mindenképpen járható út. Megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezetek által meg­hirdetett állások iránt nagyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelő- szövetkezet háztájit ad, s talán a prémiumosztásnál is bőke­zűbb. Az utóbbi években jelentő­sen- megnövekedelt a mezőgaz­dasági szakemberek erkölcsi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban -vesz­nek részt a közéletben.' és hangadóivá válnak a települé­sek kulturális életének is. I. S. Marad a felhívás? Nemcsak a szemét szennyezhet Ülést tartott a napokban Monoron a Hazafias Népfront helyi bizottságán belül műkö­dő faluszépítő bizottság. Az eszmecsere — mint máskor is — élénk volt és tanulságos. Példák, ellenpéldák, magya­rázatok hangzottak el, s a megbeszélést jól érezhetően ezúttal is áthatotta az az erőfeszítés, hogy utat, kiutat kell találni abból az áldatlan helyzetből, amely Monoron már-már megkövesedni lát­szik, s amely a nagyközséget az elhanyagolt, szemetes, kül- csínét illetőén gazdátlannak tűnő települések közé sorol­hatja. Aznap éjszaka úgy jó két óráig újra meg újra ez a bi­A 17-es tárgyalóteremhői Alkoholcseppek a tengerben Csak két példa. Cseppek a tengerben. Csakhogy ez a tenger ezúttal a közúti közle­kedés, ahol már két ilyen cseppnek is halált hozó kö­vetkezménye lehet. A tragé­dia ezúttal szerencsére í imákét esetben elmaradt — büntetlenül megúszni azonban nem lehetett. Mk W A fiatalkorú J. János men- dei lakos a barátját fuvaroz­ta Jászapátiba, ahol egy kö­zös ismerősüket búcsúztatták a civil élettől, ugyanis behív­ták katonának. Az ilyesmi ritkán szokott alkohol nélkül lebonyolódni, ezúttal sem volt másképp. Sajnos J. Jánost ez mit sem zavarta abban, hogy hazafelé is motorra üljön,‘pe­dig már kétszer állították meg úgy a közlekedési rend­őrök, hogy ittas vezetésért kellett vele szemben intéz­kedniük. Ez azonban csak akkor ju­tott eszébe, amikor észrevette, hogy fehér fényű zseblámpa inti megállásra — de nagy sebességgel továbbhajtott. A rendőrök utánaeredtek, s egy tsz répatáblájában ért véget az út. J. János vérében 0,84 ezrelék alkoholt találtak, az orvosszakértő véleménye sze­rint enyhe alkoholos befolyá­soltságnak felel meg. De J. János bűne nem csupán ez volt: az igazoltatásnál az is kiderült, hogy forgalmi enge­délyének érvényességi idejét egy esztendővel saját kezűleg hosszabbította meg — vagyis okiratot hamisított. A Monori Bíróságon közok­irat-hamisításért és ittas ve­zetésért kellett felelnie. Bün­tetése ötven nap fogházra változtatható pénzbírság, s egy évre eltiltás a közúti jár­művezetéstől. áSk w­A pilisi Sztyehlik Sándor­nak korábban már bőségesen lett volna alkalma levonni az ittas vezetéssel és á közúti közlekedéssel kapcsolatos ta­nulságokat: 2 év két hónap szabadságvesztésre ítélték már halált okozó ittas vezeté­sért. A büntetést leülte, de nyilván kevés volt a „gon­dolkodási idő”. Ügy motoro­zott ugyanis Nyáregyházáról hazafelé, hogy 2,63 ezrelék alkoholtartalom volt a véré­ben, ami már súlyos alkoho­los befolyásoltságot jelez. Hiába bizonygatta, hogy nem ivott meg többet 4 üveg kő­bányainál — az orvosszak­értői vélemény szerint négy üveg sör ugyanis nem oko­zott volna 0,5 ezreléknél több véralkohol-koncentrátumot. W0 Sztyehlik Sándort a Monori Bíróságon 8 hónap szabadság- vesztésre ítélték, s három év­re eltiltották a járművezetés­től. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott enyhítésért fellebbezett. K. Zs. zottsági ülés jutott eszembe. Nem mintha mániákusan és a józan ész határain túl is foglalkoztatna a téma. de az­nap éjszaka, felerősödtek a hangok, s hacsak' nem akar zárt ablakok mögött megful­ladni az ember, mindezt hal­lani kénytelen. A követke­zők történtek. IsS ü: Jött egy csapat, s éjfél után mintegy húsz percig azzal foglalatoskodtak, hogy őrült csörömpölés közepette üvege­ket, tördeltek a betonon. Mi­után elvonultak, érkezett egy másik csoport, amely letelepe­dett a könyvesbolt környékén, s gitárszó mellett cigánynó­tákkal kezdett mulatozni. Ez tulajdonképpen az éjszakai, utcai hőzöngésnek még a sze­rencsésebb változata volt, előző éjjel ugyanis a Németh Ágoston utcaiak arra ébred­hettek,' hogy egy társaság tár­sadalmi munkában oszlopokat tördel, miközben munkadalo­kat és vezényszavakat har­sog. A gitárosok elvonulása után újabb csoport érkezett a tűzoltószertár elé. Ha meg­próbálnám visszaadni teljes hangerővel folytatott társal­gásukat, majd a szertár feletti lakásokból az erre érkező rea­gálást, meddő próbálkozás lenne. Mindenesetre, amíg a messze hangzó trágárkodás, a randalírozás zaja tovaterjedt a rendőrség épülete felé, a magam csendességében eltű­nődtem: milyen érdekes do­log is ez. A környéken sok a magán- tulajdonban lévő telefon, emelgetik is szorgalmasan, ha arról van szó, hogy fényes délután ki kell hívni a rend­őrséget, mert a labdázó gye­rekek zavarják a sziesztát. És a rendőrök jönnek, igye­keznek békét és rendet te­remteni. Éjszaka azonban, amikor oszlopdöntögetés, lánc­tépés, fakitördelés zajlik, s kis híján megerőszakolnak egy gyermeket — mint a múltkoriban a Németh Ágos­ton utcában —„némák a tele­fonok. s automatikusan belép a „nem hallok, nem látok, nem beszélek” magatartásfor­ma. Szóval, amíg mindezzel telt­múlt az éjszaka, sűrűn eszembe' jutott a faluszépítő bizottság aznap délutáni ülé­se, ahol ugyancsak volt szó bőven randalírozások nyomai­ról és persze a szokásos, klasszikus témákról is: a Marx ligetben bokáig gázol­nak a szemétben, a gaz em­bermagas a leendő bankszék­ház üres építési területén a centrumban, de vállig ér a lebontott ecetháznál és a ren­delőintézet melletti szobor­kertnél is. A közterek, köz­parkok állapota ijesztő, a ..., a végtelenségig lehetne sorol­ni. fii!:: Ela De a faluszépitő bizottság­nak nem az a dolga, hogy te­temre hívjon, hanem, hogy segítse a szemét, a rendetlen­ség ellen kibontakozó mozgal­makat, akciókat, s maga is mozgósítson. Sajnálatos* de tény: egyelőre be kell érnie a hagyományokkal. Most pél­dául augusztus 20-ra készül­ve próbálja elérni, hogy az üzemek, intézmények, a la­kosság úgy érezze: ünnepre nemcsak az embernek kell tiszta, szép ruhába öltöznie. Hanem a portáknak is. Elkészültek tehát a felhívá­sok. amelyben a tanács és a népfront ■ „ezúton is szeretné kém,:, hogy az árkok, átere­szek tisztítását, a gyomok, lomok eltávolítását stb ... szíveskedjenek elvégezni”. El­jut a gépelt felhívás minden­hová — s talán ez is lesz majd egy csepp a lelkiisme- ret-ébresztést célzó próbálko­zások tengerében. K. Zs. ISSU 013S—2651 (Monorf Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents