Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

Három nővér a könyvek birodalmában Kérek valamit húsz forintért ■ Heti filmtegyzetb Hátsó ablak James Stewart a Hátsó Nyári egyetem Georgikon-nyitány Szerdán ünnepélyes külső­ségek között megnyitotta ka­puit a Georgikon nyári egyes­iem. A százötven. külföldi — az NDK-ból, az NSZK-bóJ, Csehszlovákiából, Svédország­ból és Dániából érkezett — vendéget a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem díszter­mében Debreczeni Béla, az egyetem rektora köszöntötte. Az augusztus 16-ig tartó huszadik nyári kurzuson na­gyobbrészt mezőgazdasági szakemberek vesznek részt. A nyári egyetem szervező- bizottsága sokakat érdeklő té­mát. a környezetvédelem idő­szerű kérdéseit - tűzte napi­rendre. Ezzel összefüggésben hangzanak el az előadások. Kettévált a Pannónia • • Önállóak lettek Kettévált a Pannónia Film­stúdió: július elseje óta Pan­nónia Filmvállalat elnevezés­sel külön szervezeti egység­ként működik a rajz- és ani­mációs műhely, s ugyancsak önállóan tevékenykedik a szinkronizáló részleg, Magyar Szinkron és Video Vállalat néven. Az önállósulással — ame­lyet már évek óta szorgalma­zott a stúdió — megteremt­hető a rajzfilmgyártás mű­vészeti, gazdasági és irányí­tási egysége. A kettéválást in­dokolta az is, hogy a hírközlő rendszerek és a közönség köré­ben egyaránt növekedett a kereslet az animáció iránt. A rajzfilmgyártás most éli n}ásodik ipari forradalmát, s a technikai fejlődés új teret igényel. Az animációs műhely igen sokrétű tevékenységet folytat, á hagyományos rövid- filmek gyártásától a sorozat- filmeken át, az egész estés produkciókig. 1}JCZ0. 1965-ös kiadású Iro­dalmi lexikonunk jellemző módon még csak folyóiratok­ban és napilapokban meg­jelent méltatásokat sorol fel a Lengyel Józsefről szpló szó­cikk végén. Dacára annak, hogy éz a Világirodalmi rangú szép író és forradalmár ebben az esztendőben már egy híján hetvenéves öregember volt, még egyetlen könyv sem író­dott róla. Olvasói jól tud­ják, miért: nagyon sok szen­vedés után, nagyon nagy ke­rülővel tért csak haza — vég­érvényesen 1955-ben rehabi­litálták Kassák tanítványát majd Kun Béla hívét —, s így sérti idő, sem alkalom nem nyílt érdemlegesebb méltatá­sára. Utolsó esztendeiben aztán nagyobb terjedelmű összefog­lalásokban tisztelgett előtte a kritika, és ami a fő: mind többen olvasták az ő őszikéit. A kicsi, mérges öregúr — ez volt a pompásan jellemző ti­tulusa — végérvényesen haza­talált. Elogy valóban mennyire ré­szévé lett ő a magyarországi humán műveltségnek, az ér­telmiségi gondolkodásnak, ar­ra kiváló példával szolgált a kilencvenedik születésnapjá­ról megemlékező, Igéző című televíziós műsor. Láthattuk, hallhattuk ebben a fiatalabb tanítványok okos és szeretet­teljesen lelkes tisztelgését ép­pen úgy, mini az egészen fia­tal olvasók — középiskolás diákok — értő, ráérző elem­zéseit. Emezek is, amazok, is Lengyel József kiváló emberi értékeit, művészi tálpntumá- nak nagyságát, és mindenek­előtt eszmei hűségének tör- hetetlenségét hangsúlyozták. Dicséretére a Kuczka Judit szerkesztette összeállításnak, ez a vasárnap éjszaka sugár­zott szűk egy óra nem hév ült dicshimnusszá. Ellenkezőleg, éppen arra a . visszafogottság­ra — mondjuk így: csendes fájdaimú, tisztaságú gordonka- hangra — transsjponálódott, amely az ünnepelt legsa.iátabb sajátja. így kellett ezt felépí­teni. és de -jó, hogy valóban ígv épült fcí. Püináz, Amióta teret kap­tak a képernyőn, mind ott­honosabban villannak lei ott ^ A pilisvürösvári könyv­5- tárat és a könyvesboltot $ egy épületben helyezték el; $ a három testvér ajtónyi- S tásnyira dolgozik egymás- § tói. A régiek jobbak Ibi — Denk Ibolya — a legfiatalabb hármójuk közül. Talán ezért is tölti az idejét a legifjabbaikkal a könyv­tárban. — Árulkodjék a nővérére: mekkora segítséget kap Ka­titól, aki a könyvesboltban dolgozik? — Az új köteteket ismer­nem kell, és ebből a szem­pontból tényleg nagy előny, hogy csak átmegyek egy fo­lyosón és máris a kezembe vehetem azokat. — Mi a véleménye a leg­kisebbeknek szóló irodalom­ról? — A tartalom általában jó. Jacob és Wilhelm Grimm meséit, Fazekas Anna öreg néne őzikéjét, Kálmán Jenő Sicc sztorijait a szülők is agyonkeresik. Érdekes, hogy vannak kötetek, amelyeket a szakma az egekig dicsér, a gyerekek meg le sem veszik a polcról... Az illusztrációk legtöbbje viszont siralmasan rossz! Tapasztalataim szerint az olvasók az eleven, valóság­hű, színes ábrázolást szeretik. A régebbi kiadványok sokkal jobbak ebből a szempontból. Az új Andersen-kötetnek és egy korábbinak az összeha­sonlítása bárkit meggyőzhet erről. — Küllem? — Ez jelenti a legnagyobb gondot számunkra. Nézze meg: vadonatúj könyvek és máris szétesnek! A Táltos-so­rozat például kiváló kezde­ményezés, de a kapcsolt pa­a kedd esti — a második csa­tornára dirigált — körzeti adások. Tömegesen nézik eze­ket azok , is, akik a téma- gyűjtés birodalmána'k közvet­len közelében, tehát Budapes­ten, Pécsett, Szegeden laknak, de ugyanígy azok is, akik az említett városok tágabb öle­lésébe tartoznak. Mi, Pest megyei érdekelt­ségű előfizetők, szinte hétről hétre reábukkanhatunk olyas­mire, ami szőkébb ország­részünkből kívánkozott kame­rás, mikrofonos feldolgozásra. Legeslegutóbb Pomáz adta a témát, mégpedig azzal a Szedd magad! elnevezésű moz­galommal, amely az ottani óriás gyümölcsösökbe invitálja a meggyre, cseresznyére, ba­rackra, szilvára stb. áhítozó, de a csillagászati nagyságú bolti árakkal megbirkózni kép­telen ezreket, tízezreket. Merthogy alig néhány év alatt ekkora tömeggé duzzadt a pomázi domboldalakra rend­szeresen kizarándokló szaty- rosok, kosarasok tömege! Csordaszám érkeznek a csa­ládtagokkal, szomszédokkal teli tömött autók, és ugyanígy zsúfolva fordulnak meg na­ponta hétszer azok az autó­buszok is, amelyek a HEV- állomásíól szállítják az ol­csóbb gyümölcsökre áhítozó fogyasztókat, befőzőket, (Még egy DT-s, azaz diplomata jel­zésű személygépkocsit is len­csevégre kapott a jószemű operatőr!) Nyílt a titka. A pomázi — és a többi, ehhez hasonló — kezdeményezés sikerének igazan nyílt a titka. Amint tudjuk is, hallhattuk is, ál­talában a piaci árak feléért lehet'így a fán termő gyümöl­csök sokaságához hozzájutni. Ráadásul mindenki úgy yálo- gat, ahogyan akar, illetőleg — s ezt sem szabad elhallgat­ni —. ahogyan tud. Dehát ez a kutatás, keresés is a Szedd magad! zsákbamacska termé­szetéhez, szemvadász roman­tikájához tartozik. Mint jelez­ték, hamarosan' indul a szil­va-. a körte-, majd ősszel- az alniaszezon. Ez utóbbi kereté­ben nem kevesebb, mint ezer­tonnányi mennyiségért lehet majd nyújtózkodni... Akácz László pírlapok néhány hét alatt szétszakadnak. Ugyanígy Plas- kovskij Mihail Sünije, Szepe­si Anna kötetei is tönkre­mennek igen rövid idő alatt. A ragasztott lapokkal Ugyan­ez a helyzet, összefoglalva tehát a régi mesekönyvek színesebbek, nagyobb formá­tumúak, kedvesebbek és tar- tósabbak. Arról nem is be­szélve, hogy nem kerültek százhúsz forintba, mint a Frédi és Béni például, de ez már nem a mi gondunk, ha­nem a könyvesbolté... A Barby-baba A középső testvér Kati — Manhertz Istvánná — a ki­csit szűkösnek tűnő könyves­bolt eladója. Egyáltalán nem irigylésre méltó a munkája, hiszen az egyre emelkedő árakkal párhuzamosán egy felfogás is terjed: mi a fené­nek olvassunk. ha semmi .hasznunk sincs belőle? Éppen beszélgettünk a polcok között, amikor egy kisgyerek érke­zett. Kicsit böngészett, azután megszólalt: tessék adni vala­mi érdekeset húsz forintért! — A gyakori vendég több­nyire ismeri a kiadókat és kedvenc szerzői vannak. A másik csoportba tartozók ké­rik. hogy javasoljunk vala­mit, ami érdekes, vagy izgal­mas. Azért is felkeresnek bennünket, hogy megvegyék a különböző közhasznú, prak­tikus köteteket, amelyeket rendszeresen meg is rendel­nek! Kit a- horgolás, kit a bo­rászat, másokat a szakács­művészet vagy a számítás- technika érdekei. Ilyen érte­lemben tehát ők is törzsven­dégeink és ez nagyon fontos, hiszen a ma élő ember arra törekszik, hogy a saját érde­keinek megfelelően művelje magát. Az ajánlás nagy felelősség. Mit várhatunk el a javaslatot tevőtől? — Tudnom kell, hogy a könyv miről. szól. Ez nem je­lenti azt, hogy el kell olvas­nom valamennyit, hiszen az lehetetlen lenne. Egyébként sincs szükség erre, mert x a szerző és a kiadó egyértelmű információkat sejtet az iro­dalmat szerető eladó számára — néhány éves gyakorlat után. — Gondolkodhat-e folya­matban? Van-e- lehetősége ar­ra, hogy legalább a törzs- vásárlók olvasási kultúrájá­nak a fejlődését segítse? — Ennek semmi akadálya nincs, hiszen ismerem a fa­luban élők nagy részét, más­felől a könyvállományunk sem lebecsülendő; két-hái’om naponként van szállítás. Azt kapjuk, amit megrendelünk, így eleget tehetünk a konkrét kéréseknek is. — Ha már kimondta az akadály szót: nyilván vannak gondjai, amelyek gátolják a munkáját. — Például a Barby-baba. — Tessék? — Ez egy nyugatnémet gyártmányú, gyönyörűséges nő-bábu, formás mellekkel és sokféle ruhával. A gyerek te­hát kedvére öltöztetheti, vet­keztetheti a kedvencét. Kér­dés, hogy e nem éppen krea­tív foglalatosságot megszokva hajlandó lesz-e elolvasni pél­dául a Levél Arany Lacinak című könyvet. Azonos gondok A szelíd arcú Főttemé Denk Éva a legidősebb nővér. — Szerintem azonos prob­lémákat kell megoldanunk. Például azt, hogy ne csak a gyerekek, a tinédzserek és a nyugdíjasok olvassanak rend­szeresen. A derékhad még az olvasójegyét is leadja nyáron itt a könyvtárban! — Pedig több idejük lehet ebben az évszakban ... — Arra. hogy befejezzék a családi házuk építését, hogy túlórázzanak, hogy kertet mű­veljenek. Az emberek naw része a szabadságát is azért veszi ki, hogy még többet dolgozhasson, A könyv legfel­jebb altató lehet ilyen körül­mények között. A szellemi munkát végzőkön is a fáradt­ság jelei mutatkoznak a2 utóbbi időben; egyre több szórakoztató, kikapcsolódást segítő kötetet kölcsönöznek. — A tizenkétezer lakosú nagyközség negyvenezer köte­tes könyvtárát kétezernégy­száz olvasó látogatja. Ez sok vagy kevés? — A könyvtári tagok száma kettővel, akár hárommal is szorozható, mert a gyerekek a szülőknek és a többi család­tagnak is hazaviszik a kívánt alvasnivalót, nálunk ugyanis nincs korlátozva az egyszerre kölcsönözhető könyvek száma. ★ Megint megbeszéltük egy nagyon fontos ügy apró rész­letét, vagy legalábbis kísérle­tet tettünk erre. Más megol­dásunk aligha van, hiszen a szálak egyre inkább kicsúsz­nak a kezünkből: a művelő­désügy szakemberei egyre ke­vésbé tudják befolyásolni a lakosság életmódját, holott e: eredendő feladatuk (len­ne). Ugye senki sem kívánja, amit mindenki .hangoztat. Ne­vezetesen: nehogy rossz vége legyen ennek a mindenáron anyagi gyarapodásra törekvés­nek, amelyet a jelenkor gaz­dasági viszonyai ránk kény­szerítenek. Az elért színvonal megtartása jelszó is csak az ország anyagi helyzetét illet­heti, a nemzet kultúráját semmiképp. Szilas Zoltán A hátsó ablak Hollywood Greenwich Village nevű ke­rületének egy zárt bérházud- varára néz, s rajta keresztül mint valami televíziós moni­torfalon szemlélhető a ház la­kásaiban élők szinte minden perce. Ahány ablak, annyi emberi sors, a társtalan vén­kisasszonytól a szexbomba táncosnőig, a kelekótya szob­rásznőtől a nagy társasági éle­tet élő zeneszerzőig, a hőség­ben az erkélyen alvó házas­pártól a mozgásképtelen beteg feleségével élő ékszerügynö­kig. Aki pedig mindezt úgy szemléli, mint egy sokkame­rás élő tévéadást, az egy fo­tóriporter (James Stewart játssza). Nem beteges kíván­csiságból teszi, hanem mert törött lába miatt tolókocsihoz és szobához van kötve. Nehéz sor ez egy nyughatatlan, moz­gékony embernek, s ezen még gyönyörűszép menyasszonya (Grace Kelly játssza) sem tud enyhíteni. És miközben las­sacskán kitárul a fotós előtt az addig észre se igen vett ház élete (azaz hát előttünk tárul ki), észrevesz valamit, amit különben nem venne észre: az ügynök körül vala­mi nincs rendben. S ezzel el­indul egy lassú, először ké­nyelmes, majd egyre fokozó­dó tempójú folyamat, a gya­nú felébredésének, majd a bi­zonyítékok megszerzésének s a bűn bizonyításának folya­mata. Egyre jobban belevon bennünket a film egy külön­leges nyomozásba, egy alig bizonyítható gyilkosság felde­rítésébe. S mire a történet vé­gére érünk, már őszintén iz­gulunk, mi lesz a fotóssal, mi a szép szőke arával, s mi a gyanúsított ügynökkel. A film — Hátsó ablak a cí­me — Alfred Flitchcock úgy­nevezett elveszett filmjei kö­zül való. Ez az 1954-ben for­gatott alkotás azonban valójá­ban sosem veszett el. Az tör­tént vele, ami több más Hitchcock-filmmel: a szerzői jog körüli huzavonák, s a rendező emiatti felbosszanko- dása miatt, kivonták őket a Ez is krimi, de ezt már job­ban beleilleszthetjük a mű­faj megszokott kereteibe. Nemcsak azért, mert írója Agatha Christie, a krimi nagyasszonya,. s nem is csak azért, mert > állítólag ez a könyve (angol címe — Ordeal by innocence — pontosabb fordításban, de elég nehézkes magyarsággal: Megpróbáltatás ártatlanságból kifolyólag) volt az egyik kedvence, hanem azért is, mert itt sokkal bo­nyolultabb gyilkosságról (az­az több gyilkosságról!) van szó. mint a Hátsó ablak szto­rijában. S ezeket a gyilkossá­gokat a könyv is. és a film is sokkal feszültebben, titokzato­sabban bonyolítja, mint Hitchcock. Mindenesetre: igazi Chris- tíe-krimiről van szó. A hely­szín a kies dél-angliai Devon, a La Manche csatorna part-' ián — az a vidék, mely az írónő kedvence volt. A forga­tásnál még az ő házát is dísz­letként használták, — s egy­általán: az egész filmnek olyan szuggesztív angol lég­köre van, hogy már csak ezért is elismerés illeti Des- I ablak című filmben forgalomból. Erre a sorsra ju­tott a Vertigo (Szédülés, lett a magyar címe), a Rope (Kötél), a The trouble with Iiarny (Bajok Harry körül), s a The man, who knew too much (A férfi, aki túl sokat tudott) is. A filmek játszási joga két, három éve szabadult fel, s akkor kezdték újra vetíteni őket — elsőként mindjárt a FIátsó ablakot, amelyet azon­ban már 1954-ben is játszot­tak. Ám a harmincéves szünet alatt a filmeket valósággal elfelejtették. Ami a Hátsó ablakot illeti: sokan nem sorolják a mester legjobb alkotásai közé. Azt is megmondják, miért: mert a vérbeli Hitchcock-krimikhez képest túl lassú, túl széles sodrású, túlságosan kevés tör­ténik benne, s az izgalmak, a meglepetések is meglehetősen hiányoznak belőle. Nos, ez tulajdonképpen mind igaz is. És mégis: ezen a filmen is rajta van a mester keze nyo­ma. Elsősorban talán azon érezhető ez, ahogyan ennek a zárt, szűik világnak a lélekta­ni motívumait szép lassan ki­bontja. Semmi sem történik véletlenül, semmi nem odave­tett vagy felületes. Valameny- nyi szereplőről teljes és pon­tos karakterra.iz áll össze szép fokozatosan. És csak amikor már mindenkit alaposan jel­lemzett. akkor indítja el a tu­lajdonképpeni cselekményt, de eközben is mindig új és új apró vonásokat ad az egyes figurákhoz. Ez az aprólékos építkezés egy idő után meg­teremti a nélkülözhetetlen fe­szültséget is. Tehat inkább arról van szó, hogy Hitchcock ezúttal eleve másmilyen fil­met akart csinálni. mint egyéb alkotásaiban tőle meg­szoktuk. Itt a mindennapok adják a hátteret és a feszült­séget, mintegy igazolva, hogy a szürke hétköznapokban is ezernyi dráma és tragédia zaj­lik, csak éppen nem érünk rá odafigyelni, észrevenni, mind­addig, amíg valami szokatlan esemény rá nem kényszerít bennünket (például egy láb­törés). mond Davis rendezőt. ízig- vérig az 1950-es évekbeli Al­bion ez, a ruháktól a hászná- lati tárgyakig, az autóktól a hirdetések és üzletcégérek feliratainak betűtípusáig. (Va­lószínűleg nem is nagyon kellett ezt a légkört újrate­remteni; Devon jórészt ma is olyan, mint harmincöt évvel ezelőtt). És nemcsak a millió miatt igazi Christie-krimi ez, hanem azért is, mert egyik kedvenc fogásával él benne a nagyasszony: egy kívülálló figura — jelen esetben Calga­ry, az amerikai származású régész — véletlenül kevere­dik bele egy bonyolult gyil­kossági históriába, s igazság- érzetétől, de legalább annyi­ra a kíváncsiságától is vezet­tetve, magánnyomozásba kezd, hogy felderítse az ügyet. ^ Kiváló színészek sora ját­szik a filmben: Donald Su­therland (ő Calgary), Christo­pher Plummer, Faye Duna­way. Sarah Miles, Diana Quick, és mások. A történet meglehetősen titokzatos, és szokás szerint minden csak az utolsó métereken derül ki — elég váratlan fordulattal. Takács István H 1 l V­] p] [GY] El LO ül Az ártatlanság bizonyítása

Next

/
Thumbnails
Contents