Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

1986. AUGUSZTUS 6., SZERDA Meleg front - hideg front Ne csak az orvos ügyeljen ránk Ahogy mondani szokás, eny- myi napsütés még egy néger­nek is sok. Bárha tovább vic­celődhetnénk az időjárás —a várva várt meleg kapcsán. Sajnos, a hőmérsékleti front- különbségek nem mindany- nyiunk számára jelentenek örömet. Pest megye három kórházának orvosait kérdez­tük arról, hogy mire érdemes, mire kell ügyelnünk ezekben az augusztusi napokban. DR. JOÓ JUDIT belgyó­gyász, Cegléd: — A keringési rendszer megbetegedései, embóliás, agy­vérzéses tünetek jóval gyako­ribbak ebben a hőségben. A meleg igen intenzíven befolyá­solja a vérnyomást is. Körül­belül tizenöt-húsz százalékkal nőtt a megbetegedések száma az elmúlt héten. Köztudott, hogy a meleg front viszontag­ságait főként az idősebb kor­osztályok viselik nehezebben. Sajnos, azt is el kell monda­nom, hogy az elhalálozások száma is megnőtt. Külön fel­hívom a figyelmet arra, hogy a szívbetegek és a már emlí­tett bajokra hajlamosak ne a déli órákban dolgozzanak a kertekben. A bevásárlást és a ház körüli teendőket, az eset­leges utazást is meg lehet és meg is kell oldani, azonban ezekre a reggeli és a délutáni órákban is van lehetőség! DR. BÉKÉSI GABOR bel­gyógyász, Kerepestarcsa: — Az érrendszeri megbe­tegedések, az elégtelen vérel­látás esetében állandó az in­farktus, illetve az anginás megbetegedés veszélye. Nem győzzük elégszer hangsúlyoz­ni a pontos gyógyszerszedést, amelynek különösen az ilyen időjárási viszonyok között igen nagy szerepe van. Ugyanak­kor azt is hangsúlyozom, hogy kizárólag a kezelőorvos által felírt, orvosságokra,, gondolok! Ami még fontos lehet; a rá­dió előrejelzése szerint enyhül a meleg, esőzés várható, te­hát hideg forint is érkezhet, amely kevésbé veszélyes, mint a nagy hőség, mégis javasol­juk, hogy a frontváltozásokra érzékenyek lehetőleg ne ki­ránduljanak, ne tartózkodja­nak olyan helyen, amely gá­tolja a gyors orvosi beavatko­zást. DR. FENYVES TAMÁS traumatológus, Cegléd. — Főként az alsó végtagok, a combnyaktáji törések okoz­tak gondot a közelmúltban. Az ok egyértelmű: a nagy hőség gyakorj szédülést okoz, amely — ha utcán éri az embert, balesetveszéllyel jár. Különö­sen az idősebbeket kérjük, ne a legnagyobb melegben intéz­zék a dolgaikat. Tapasztala­taink szerint az is problémát jelent, hogy nem szedik rend­szeresen a felírt gyógyszereket. DR. PONGRÄCZ MARIA neurológus, Rókus kórház: — A szervezet sokkal többet párologtat ebben a nagy me­legben, éppen ezért napi há­rom-négy liter folyadékra is szükségünk Iahet. Azonban ez nem azt jelenti, hogy sok szén­savas üdítőt kell fogyaszta­nunk —, hogy az alkoholról ne is beszéljek. A sóban dús ita­lok a leghasznosabbak, mert ez az anyag meggátolja a fo­lyadék gyors távozását a szer­vezetből. Nem árt, ha kala­pot, kendőt, és egyéb fejre- valót hordunk a nagy hőség­ben. Ami az elővigyázatossá­got illeti: a tartós orvosi keze­lésben részesülők beszéljék meg a kezelőorvosukkal, hogy mi a teendőjük, hiszen így a járulékos betegségeket is el­kerülhetik. Sz. Z. Magyar vb-tag » # • 's r.V . i, Agitcoop-közgyűlés A több mirit 500 millió ta­got képviselő Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség kere­tében működő — a szövetke­zeti kutatás, oktatás ügyeit irányító — Agitcoop angliai közgyűlésén Zsarnóczai Sán­dor egyetemi tánárt, a Szö­vetkezeti Kutatóintézet igaz­gatóját beválasztotta hattagú végrehajtó bizottságába. A közgyűlésen T. N. Bot- tomley-nek, a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség nyug­állományba vonuló titkárának a magyar küldöttség átadta a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa által részére ado­mányozott Kiváló termelőszö­vetkezeti munkáért kitünte­tést. Paradicsomparádé Fajtabemutató Bemutatóval egybekötött paradicsomtermesztési ta­nácskozást rendeztek kedden Kecskeméten, a Zöldségter­mesztési Fejlesztő Vállalat té­ny ászkertj ében. A részt vevő ipari, kereskedelmi, termelői szakemberek figyelmét tíz új- nemesítésű paradicsomfaitára hívták fel. Ezek teljes válasz­tékot adnak az ipari, illetve az étkezési paradicsom ter­mesztéséhez, s külföldön is érdeklődést keltettek. II r/i A monori Szolgáltató és Ipari Szövetkezet Kill Ön syömrői lakatosüzemében havonta mintegy Hifiim. ezer ipari hűtőberendezéshez készítenek komp­resszoregységeket. A képünkön is látható csőrendszeren ke­resztülhaladó folyadék hűti majd a szekrényeket. (Barcza Zsolt felvétele) Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek Azonos feltételek a versenyben Termékeny, javító szándékú eszmecserék voltak Kongresszusukra készültek az elmúlt hetekben a fo­gyasztási szövetkezetek megyénkben is. Tanácskozásai­kon továbbgondolták a Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége által kibocsátott vitaanyagot, javaslatok, öt­letek születtek a mozgalom továbbfejlődéséért. A ta­pasztalatokat összegezte a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének elnöksége, s az így megfo­galmazottakat a napokban küldik el a Szövosznak. A felkészülésről és a kialakult képről kérdeztük Beke Andrást, a Mészöv elnökét. — A szövetkezetek június­tól ismerkedtek a vitaanyag­gal. Tagjaink sokszorosították a szöveget, majd elkezdőd­tek a megbeszélések. Általá­ban 20—25 küldött vett részt egy-egy összejövetelen, kép­viselve szövetkezetének appa­rátusát és tagságát. A legkü­lönbözőbb rétegekből jöttek el: értelmiségi, fizikai dolgozó és háziasszony egyaránt ta­lálható volt közöttük. Sőt, még a megyébe csak nyaral­ni járó budapestiek is érdek­lődtek. A legszélesebb kör­ben az áfészeknél tanácskoz­tak, különösen élénk eszme­csere alakult ki a takarékszö­vetkezeteknél, s kissé nehéz volt a tagtoborzás a lakás-' szövetkezeteknél, összességé­ben kétezren foglalkoztak a kongresszus előkészítésével. • Mi jellemezte leginkább ezeket a találkozásokat? — Ahol jól készítették elő, ott valóban termékeny, elő­remutató, javító szándékú gondolatok cseréltek gazdát. Mindenütt az adott szövet­kezet eredményeinek, gond­jainak ismertetésével kezd­tek, a helyi dolgokból kiin­dulva, annak elemzésével ke­resték az egész mozgalom to­vábbhaladásának útját. Erő­sen domináltak a gazdasági kérdések, főként a szabályo­zóknak a gazdálkodásra gya­korolt hatását bírálták. Föl­vetették, hogy ezek gyakran hem a célkitűzések irányába hatnak. • A legkedvezőbb helyzet­be a takarékszövetkezetek ke­rültek az elmúlt kongresszus óta. Számos lehetőséget kap­tak a fejlődésre, működési körük bővítésére. — Náluk már az a kér­dés: milyen előnyös befekte­tésekkel juthatnának még jobb pozícióba. Ehhez kere­sik a megfelelő tevékenységi formákat: kisvállalkozások, korszerűsítések, fejlesztések finanszírozását. Készséggel működnének együtt más szö­vetkezeti ágazatokkal, ha ez nekik is megérné. Egyelőre azonban még nem alakult ki ilyen érdekszövetség. Tár­sulhatnának például a lakás- szövetkezetekkel. Csakhogy eltérő a két ágazat nagysá­ga, lehetősége egy adott kör­zetben: ahol éppen volna pénz, ott -nincs lakásépítés és fordítva. Ezért merült fel, hogy egy központi bankon ke­resztül hasznosítható legyen a fölös tőke. Javasolták még, hogy a betétek bizonyos há­nyadát beruházásra fordíthas­sák, és a jövőben a helyi in­tézmények bankjává is vál­hassanak. Pillanatnyilag a legtöbb fejtörést a gépesítés bevezetése okozza náluk, mi­vel országosan nincs másol­ható példa. • Nagyon különböző szinten tevékenykedik a megyében lévő 62 lakásszövetkezet. Ho­gyan foglalható össze a kong­resszushoz küldött üzenetük? — Alikor maradnak életké­pesek, ha a karbantartóé mel­lett a lakásállományt is fej­lesztik. Ez a szándékuk is, te- lekellátás-ban, közművesítés­ben segítséget várnak a ta­nácsoktól. Az országos szer­vektől pedig a lakásfenntar­táshoz, a karbantartáshoz, a gépesítettség javításához kér­nek támogatást. Sok nehéz­séget okoz a pénzbeli tarto­zások behajtása a lakosság­tól, ebben is remélnek lé­Arcok a mezőgazdaságból Apró lépésekkel előre Elmúlt már 25 esztendeje, hogy — az 1932-es születésű, kapuvári származású — dr. Németh Lukács letelepedett Szigetcsépen. Élets ha- jóját a helyi Leilin Teremlőszövet- kezet bárkájához kötötte. Pedig ahogyan ő mondja, előtte fővárosi lakos volt, innét költözött ki a Cse- pel-sziget kellős közepébe. E lépését azóta sem bánta meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem diplomá­jával rendelkező elnök, aki doktori címét a brojlercsirke-termelés gaz­daságosságának kidolgozásából sze­rezte. így aztán nem is maradhatott baromfi nélkül a közös, az ágazat jelentős árbevételével járul hozzá a gazdálkodás sikeréhez. — Mikor Í965-ben Szigetcsépre kerültem, mint minden idegent, en­gem is fenntartással fogadtak — emlékezik az elnök. — A falusiak nem szeretik a jöttment embereket. Egyenes tartású, munkát szerető, gerinces népség lakik a környéken. Szigetcsép, Szigetszentmárton, vala­mint Szigetújfalu határában gazdál­kodunk 2 ezer 50 hektáron. Magya­rok, német ajkúak, szerbek közösen művelik a földet. Nagy a nemzeti­ség, de legalább akkora az egyetér­tés is az emberek között. Nekem, hogy úgy mondjam, szerencsém volt. mert állattenyésztőnek jöttem a szövetkezetbe, a ranglétra fokait végigjárva főmezőgazdász lettem, majd 1970-ben elnökké választott a tagság. Dr. Németh Lukács esetében nem alaptalanul döntöttek első számú vezetővé jelölésekor. Hiszen a napi munkája mellett akkor is volt, most is van ideje a nagyobb közös­ség, a falvak sorsával törődni. Tag­ja a Hazafias Népfrontnak, vala­mint a községi tanács végrehajtó bi­zottságának. — Igaz, sok lett a munkám, de sok lett a barátom is és nemcsak az a 750 dolgozó, aki a tsz-ben te­vékenykedik, hanem Sokkal többen. Mondhatom, országhatárainkon túl is, hiszen a szibériai Omszkban, pontosabban Puskinéban is vannak barátaim. A Kommunizmus Hajnala Termelőszövetkezettel működünk együtt, immáron 15 esztendeje és ez a kapcsolat azóta is tart. Tavaly Enszt Iván Jakoblovics tsz-elnök vezetésével delegáció járt nálunk, most meg a családjával üdült itt Szigetcsépen. Enszt Iván a napok­ban utazott vissza a Szovjetunióba, jövőre meg mi látogatjuk meg őket. Hiszen a barátságon túl tanulni is tudunk egymástól. Márpedig az új­donságokra ma fogékonyabbnak kell lennünk, mint korábban. A Szovjet­unióban. de nálunk is új növeke­dési pályára kell állítani a gazdasá­got, különben lemaradunk a nem­zetközi versenyben. A szélesedő kapcsolatrendszer bármelyik félnek előnnyel jár. Az embereknek biztonságérzetet ad és ezek leginkább a személyes találko­zások alkalmával erősödnek. — Az omszkiak a kiegészítő tevé­kenységünket és brojlercsirke-ter- melésünket tanulmányozzák beha­tóan, mi meg a szibériai viszonyok közepette termesztett fagytűrő nö­vényeket — mondja az elnök. — Valamit mindig ellesünk egymástól, olyasmit, amit hasznosítani is tu­dunk. Természetesen nemcsak erre hagyatkozunk, gazdasági szerkeze­tünket régebben kialakítottuk. Hogy nem is rosszul, bizonyítja a 650 mil­lió forintos éves árbevétel és a 30 millió forintos nyereség. Először az alaptevékenységet fejlesztettük, a növénytermesztést és az állatte­nyésztést, utána jött az energiami­zéria: drága lett a fűtőolaj. Ennek nyomán a csirkeólak melegen tar­tása, ezt váltottuk ki az olcsóbb gázzal. A 30 millió forintos beruhá­zás az idén befejeződik. A termelé­si költségek mérséklése mellett az is lehetővé válik, hogy a korábbi öt helyett hat rotációban, vagyis tur­nusban neveljük a brojlercsirkét. Mindezzel javítjuk az épületek ki­használásának hatékonyságát. Keve­sebb munka vész kárba, mivel a több csirke felnevelésével feszítet­tebb a, munkatempó. Az elkövetke­ző időszakban az ipari ágazatoktól sem szívunk el minden forintot. Ott is újabb beruházásokra van szük­ség, különben visszaesik a termelés. Az ipar nélkül pedig — és ezt a gyakorlat már bizonyította — az alaptevékenység sem fejlődhet meg­felelően. A változások szele nem hagyta érintetlenül dr. Németh Lukácsot sem, ő azonban már korábban elébe ment az élet által követelt kihívás­nak. Lehet, hogy az eltelt negyed­század alatt ezért nem került padló­ra az első számú vezető, és a közös gazdaság sem. — A hatékonysági mutatókat nemcsak az iparban, hanem az élel­miszer-termelésben is pontosan be­tartjuk — folytatja az elnök. — Cé­lunk, hogy az elvonások mellett ne nőjön jelentősen, az önköltség. Ná­lunk az is kikötés, hogy a ráfordí­tott érték a végtermékben is jelent­kezzen. Ennek megfelelően készítet­tük fel dolgozóinkat. Például a ba­romfitelep alkalmazottait, helyben képeztük ki a korszerű ismeretekre. A péceli Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskola kihelyezett tagoza­ta működött itt egy évig. Ez most kamatozik, nem kevésbé az, hogy mindig próbáltuk szétválasztani a jót a rossztól. Hangsúlyozom azon­ban, hogy a szabályozók gyors vál­tozásai nekünk is sokat ártanak, mert pontosan még középtávra sem tervezhetünk. Az állandó improvi­zálás pedig nemcsak az idegeket őrli fel, hanem növeli a bizonyta­lansági tényezőket. Ilyen a munka­bér kérdése is. Tavaly a hozzáadott érték szerinti bérezést választottuk három esztendőre, az idén meg vál­tozott a kép, 8 százaléknál nagyobb bért fejleszteni bűn. E fölött prog­resszív adót kell fizetni. Mondja meg nekem valaki, hogy az érde­keltség megteremtésével felszított lendületet hogyan tartsam mozgás­ban, amikor önhibánkon kívül nem azt tudjuk adni az embereknek, amit megígértünk? Pedig mi azt tartjuk, hogy az üzemhez való kö­tődés az apáról fiúra szálló ragasz­kodást is megteremti. Ez szövetke­zetünk erőssége, és a jövőben is azon munkálkodunk, hogy családok generációi dolgozzanak egymás mel­lett. Nekem is van két fiam, az egyik Gödöllőn végzett, a másik most jár a kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskolára. A feleségem, a na­gyobbik fiam és a menyem is a tsz-ben dolgozik és a kisebbik is idejön, ha megkapja a diplomáját. ’ Sőt, azt szeretném, ha valamikor a két fiú unokám is a szövetkezet tagjainak sorába lépne. Tartalmas életet él a 6zigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet elnöke, mégis türelmetlen kissé, mert na­gyobb léptekkel szeretne előre ha­ladni. Ugyanakkor a külső szemlé­lődök azt mondják, bonyolult vilá­gunkban is jól megállja a helyét. Munkáját a helybeliek ás az orszá­gos szervek is elismerik. Tavaly augusztusban megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Bóna Zoltán péseket a közigazgatási szer­vektől. • Elérkeztünk az áfcszek- hez. A legtöbb gond allgha- nem náluk gyűlt össze. — Ügy érzik, az elvonások növekedése miatt egyre ke­vesebb pénzük marad fejlesz­tésre, bővítésre. Ugyanakkor kötelességük a kistelepülések ellátása, pedig a jövedelem­termelés ott igen szerény, ne­tán éppen veszteséges. Mégis, egyértelműen leszögezték: ahol egyeduralkodóak a ke­reskedelemben, ott változat­lanul a lakossági kereslet a mérvadó. A másik két telepü­lésrendszernél — a nagyköz­ségekben, a városokban — több szektor is jelen van, itt fő szemponttá válhat az eredményesség növelése. Ám sosem kerülhet ellentmondás­ba a nyereségközpontúság a helyi igénnyel, mindig ta­lálni kell egy megnyugtató megoldást. Szóba került pél­dául, hogy körzetenként le­gyen egy-egy speciális, nagy választékot kínáló bolt. A legtöbb feszültség az élelmi­szer-kereskedelemben jelent­kezik, kicsi az árrés, nagy a kockázat, műn ka igényessége nincs arányban a bérezéssel, így jobban érvényesül a fő­város elszívó hatása. A kiút; a jövedelmezőség és a belső érdekeltség növelése, meg az utánpótlás-nevelés. — Szeretnék, ha a jól el­adható cikkek elosztásánál a •nagykereskedelem nem a sor végére küldené őket. Ma­guk is gondolnak, összefogás- jsal, hasonló tevékenységre. A ‘felrakSjrAs- ezárnyi "baját kö­zös érővel, érdekeltséggel szintfn orvosolhatnák.- 4- A! másik fontos téma; kapcscilatuk a tagsággal. Az egy főre jutó alaprészjegy át­lagos összege 296 forint, pedig a IX. kongresszus annak 500 forintra való fölemelésében határozott. Ha pedig a tagság nagyobb mértékben vesz részt pénzével az áfész gaz­dálkodásában, növekszik tu­lajdonosi kötődése, s emel­lett mindketten jól járnak. A visszafizetéskor, a kedvez­mények nyújtásakor jobban alkalmazkodni kell manapság a különböző rét égik kívánsá­gaihoz, és ez nagyobb oda­figyelést, jobb munkát igé­nyel. De tagság nélkül nincs szövetkezet. Harmadikként a legtöbb vitát a különféle fó­rumok működése váltotta ki, és ez egyenes következménye az élet minden területén meg­nyilvánuló demokratizálódási folyamat erősödésének. Azt akarják, kapjanak nagyobb döntési jogkört abban, mi­lyen testületi formákat és bi­zottságokat tartanak a legal­kalmasabbnak saját területü­kön. # Végezetül, milj-en követ­keztetés vonható le a megbe­szélések, viták után, a kong­resszus előtt? — Több törődést, lehetősé­get várunk az állami irányí­tástól a szövetkezetek továb­bi fejlődéséhez. Rendjén va­ló, hogy ma már a legtöbb helyen létezik a konkurencia. Csakhogy akkor azonos felté­telek, azonos szabályozás vo­natkozzék minden verseny­ben részt vevőre. Jó lenne, ha a jogszabályok lehetőleg hosz- szabb távra érvényes pozí­ciókhoz juttatnák a szövet­kezeteket, és segítség kellene a szakembergárda felkészíté­séhez is. Bízom benne, hogy a reális_ javaslatok, a jogos követelések többsége az or­szág teherbíró képességétől függően meghallgatásra talál majd. De, hogy igazán előbb­re lépjen a mozgalom, ahhoz a szövetkezeteknél is nagyobb erőfeszítésre lesz szükség. Éneikül nem megy — mon­dotta befejezésül Beke And­rás. T. A. (f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents