Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 30. SZOMBAT ffyári betakarítás után, eszi előtt Elérhetik a kitűzött célok Sűrűn kémlelték az eget az elmúlt hetekben a mezőgaz­dák, hiszen sokszor már egy Icis csapadéknak is örültek*. Az egész esztendőre kihatott az aszályos időszak, amely miatt gyengébbek lettek az átlagtermések a gabonafélék­ből. Sajnos az őszi betakarítá- sú növényeket sem kímélte a szárazság, ezért várhatóan azokból is kevesebbet tudnak majd raktározni a mezőgazda- sági üzemek. A napokban elkészült a nyári aratás gyorsmérlege a vonzáskörzet termelőszövet­kezeteinek, a szakszövetkezet­nek és az állami gazdaságnak az eredményeit taglalva. — összesen 13 ezer 300 hektáron kellett betakarítani a termést a nyári hónapokban — mondta Fazekas Ernő, az MSZMP Monori Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa. —- A legnagyobb területen őszi búzát termesztettek a a gazdaságokban, 8 ezer 373 hektáron vágták a kombájnok ezt a fontos növényt. A me­gyei kimutatás szerint a mo­nori vonzáskörzetben az át­lagtermés 42,4 mázsa volt, amely jóval elmaradt a ter­vezettől. Ezen belül is akadtak elég nagy eltérések a különböző üzemek között. A pilisi Arany­kalász Tsz-ben például több mint 49 mázsát adott a búza hektáronként,, de a Monori Ál­lami Gazdaságban is megha­ladta a 46,5 mázsát. Ugyanak­kor a sülysápi Tápióvölgye Tsz földjein mindössze 38.5 má­zsát, az ecseri Rákosmeze je Tsz tábláin pedig 35,5 mázsát adott csak. Mindaz elsősor­ban a csapadékhiány miatt következett be. Fazekas Ernő azonban ar­ról is beszélt, hogy nem sza­bad mindent az időjárás szám­lájára írni," hiszen előfordul­tak agrotechnikai hiányossá­gok is. Különösen tavaly, ami­kor a szintén aszályos ősz so­rán néhány üzemben- nem megfelelően készítették elő a talajt, nem a legsikerültebb, illetve legjobb fajtákat ve­tették a földbe. Erre jó példa a Baranjka, amelyből megle­hetősen sokat vetettek a közös gazdaságok. Főleg ebből a faj­tából volt nagy terméskiesés. őszi árpát 766 hektáron ter­mesztettek a mezőgazdasági üzemek, aj átlagtermés 34 má­zsás volt. A rozs 23,5, a zab 37,9, a mustár mindössze 9,3 mázsát adott. Borsót a legna­gyobb területen a pilisi Arany­kalász Tsz termesztett, 31 má­zsát takaríthattak be. A nagy nyári kampánymun­ka befejezése után sem állt !e a munka, folyamatosan halad­tak az üzemek a szalmabeta­karítással és az egyéb fontos teendőkkel. Nemcsak az át­lagtermések' okoztak nehézsé­geket, hanem az alacsony szal­mahozam is.^Hozzávetőlegesen 50 százalékkal kevesebb alom­szalmát tudthk betakarítani a mezőgazdasági üzemek. Mind­ez különösen ott jelent gon­dot, ahol jelentős az állatte­nyésztés. Ezért sor került né­hány nagyüzemi kooperációra ezen a területen. A vecsési Fe­rihegy Tsz például a Rákos­mezejének adott el nagyobb mennyiségű alomszalmát. Az alkatrészellátásra nem lehetett különösebb panaszuk a mezőgazdasági szakembe­reknek és a szerelőknek Csu­pán a különböző rakodógé­peknél, a szaimabetakaritó masináknál volt alkatrész- hiány, de ezek sem gátolták az ütemes munkát. Most átmeneti időszak van a nagyüzemekben, bár augusz­tus első napjaiban már sok helyen hozzá kellett fogni a silókukorica betakarításához. Javában tart a felvásárlási szezon a Vetőmag Vállalat mono­ri 1. számú üzemében. Képünkön Joó István a szigetszenl- mikíósi Szigetfő Tsz-ből hozott szállítmányt. (Mutnéfalvy Zoltán felvételei) csonyabb — 100 mázsa silót nyernek az üzemek. Az intenzív gabonatermesz­tési program némi csorbát szenved, hiszen például csak a kalászosokból 7 ezer tonna volt az üzemek kiesése. Ennek ellenére a rendelkezésre álló emberi és műszaki feltételek lehetővé teszik — az idei sze­rényebb terméshozamok elle­nére is — a gabonaprogram célkitűzéseinek teljesítését a VII. ötéves tervidőszakban. A múlt héten némileg eny­hült az aszályos időszak, hi­szen három éjszaka is meg­nyíltak az ég csatornái, de számottevően már nem befo­lyásolta az őszi betakarításé növények fejlődését. Még így is — azokon a területeken, ahol már megindult korábban a kukoricacsőiképződés — öt —tíz mázsával javította a hek­táronkénti átlagtermés-kilátá­sokat. Valamennyi mezőgazdasági üzemben készülnek az őszi betakarításra, ezzel párhuza­mosan folyik majd a talajelő­készítés. Megfelelően és jó minőségben kell elvégezniük minden hátralevő munkát. Csak így alapozhatják meg a remélhetőleg jobb termést jövőre. Gér József Valamennyi tételből mentát vesznek, amelyeket alapos la­boratóriumi vizsgálatnak vet­nek alá. Képünkön Borsos Andrásné a vetőmag minősé­gű borsó tisztaságát vizsgálja. Több helyen az úgynevezett árukukoricát is silókukoricá­nak kellett minősíteni, követ­kezésképp kény szer silózásba fogták a táblákat. Ez a mun­ka várhatóan szeptember kö­zepéig tart majd. Az eddigi kilátások szerint egy hektáron — a várt hozamnál jóval ala­Egy dÉíslctt a gyámhatóságon Sorsfordítás harminc nap alatt? Azzal búcsúzpm dr. Marton Auréltól, a Monori Tanács gyámügyi főelőadójától, hogy ezt a délelőttöt igazság szerint videofelvételen kellene bemutatni az olvasónak. Hatalmasat nevet, vele nevetek én is, bár egyáltalán nem biztos, hogy ugyanaz a kép jelenik meg lelki sze­meink előtt. Én például azokra a képsorokra gondolok, amelyek a „drága doktor úr, hát mi lesz a segéllyel?” kezdetű harcias kérdéssel indulnak, s igen változatosan alakulnak azután kezdve attól, hogy a doktor úr (már a drága jelző nélkül) nyilván kizárólag fiatal nőknek hajlandó segélyt adni, bezárólag a darázsderekú, cérna­vékony fiatalasszony kifakadásával, aki a szemét az ég­re emelve kérdi, hogy már ugyan hogy menne cl dol­gozni, amikor mindjárt szülni fog? Amúgy ez a délelőtt — szerdai fogadónap a gyám­hatóságon — nemigen ad mó­dot a kacagásra. Sőt, egyálta­lán nem ad. Bennem például, aki a sarokban ültem végig egy széken, le- és felhullám­zott mindenféle indulat. Dr. Marion Aurél látszólag rezzenetlen, s csak egyszer mondja azt — de ez vala­mennyi eset kommentárjának megfelel: — Látja, egy egész sor tár­sadalmi gond csapódik itt le, egyes esetekre bontva. És eze­ket kellene nekem 30 napos határidőn belül, de lehetőleg hamarabb megoldani. Ami természetesen képtelen­ség. Minden eset végén ott egy kérdőjel, felkiáltójellel megtoldva. Es válaszolni oly­kor — vagy többnyire? — csak „tűzoltással” lehet. — Nem jött még semmi? ! — kérdezi az apa, aki éj­szakánként többször is fel­riad, felül az ágyban, s a fele­ségével versenyt sóhajtozva, kétségbeesetten emlegeti 16 éves kislányát. „A gyerek nem olyan”, 14 éves kora óta dol­gozik, gyereket vár az élet-' társától, akinek viszont nincs munkahelye. Ezt az apa ad­dig sem nézte jó szemmel, amíg a fiatalok a szülői ház­ban laktak, s egy alkalommal kenyértörésre került a sor: a vő némi kölcsönös pofozkodás után elköltözött egy nyírségi településre. Csakhogy a lány utánasírta magát, el is en­gedték azzal, hogy amint meg­érkezik. azonnal írjon a körül­ményeiről. De nem írt, sőt kedvenc magnójáért sem üzent, s ez már gyanús, de még gyanúsabb az^ az üzenet, amit a vő anyja bocsátott út­nak: az apa be ne merje ten­ni a lábát a falujukba, mert ha igen, mentővel fog távoz­ni. (Dr. Marton Aurél levelet ír az ottani tanácsnak, vázolva a helyzetet, s kérve, nézzenek utána a fiatalkorú lánynak. Itt, a hatóságnál ez a kezdet. De, ha a családban másképp kezdődött volna ...) Fiatal anya a következő. Pi­ci gyerekeit a volt férje nevé­re anyakönyvezték, holott nem ő az édesapjuk, a jelen­legi férj ezt apasági elismerő nyilatkozattal igazolná is, de ez nem elég. A válás és az új házasságkötés időpontjához a csemeték nem alkalmazkodtak kellőképpen, ezért aztán pert P arajügyekben hova­tovább specialistának érzem magam. Az utóbbi időben annyi kerti gaz helyszínén jártam, ameny- nyi egy konda ielhízlalá- sához is elegendő lenne. Ha ugyanis az olvasó hív, mert azt szeretné elmon­dani és megmutatni, hogy hol rontja az utca- és köz­ségképet elhanyagolt dzsun­gel, embermagas gaz, amely kapáért és intézkedésért ki­ált — én megyek. Én hűsé­gesen a faluszépítő bizottság kéréséhez, megírom. Szí­vesebben írnám az ellen­kezőjét, mert a virágokat és a dísznövényeket job­ban szeretem, mint a pa­rajt, de virágokhoz és dísznövényekhez nem hív­nak, az ég tudja, miért van ez így. Most is a paraj után megyek, mert azt kérték, hogy nézzem meg a hely­színen. Ugyanis az állapot tarthatatlan, habár a gaz nem az utcai portán dísz­ük, hanem a belső kert­ben, ott viszont oly mér­tékben, hogy a két szom­széd tavasztól őszig jó­formán le sem teheti a ka­pát. Tudniillik a magot hordja a szél, különösen a pitypangét, hiszen annak még ejtőernyője is van. Először az egyik szom­széd kerítésén keresztül nézem . a parajt. Hát tényleg van, jó magas, erős szárú, egyik-másik még karácsonyfának se lenne utolsó, majd decemberben. Hat éve gondozatlan ez a kert, mondja a szomszéd, holott nyilván akadna va­laki, aki az idős hölgynek szépen rendben tartaná a termésért Ha így nézem, ezen az oldalon van az igazság, annál is inkább, mert paraj ürügyén egy s más még óhatatlanul szó­ba kerül, s hát tényleg bosszúság, ha valakinek a más mulasztása folytán sokkal több a munkája, mint egyébként lenne. Az idős, hetvenen felüli szomszédhoz már egyféle igazság birtokában csen­getek, s közben meg kell állapítanom,, hogy a ház utcafrontja példásan gon­dozott, az előkertben gyö­nyörűek az őszirózsák. Itt megtudom — miközben kö­zelebbről is alkalmam van szemrevételezni a vetemé­nyes gaztengerét .—, hogy a paraj az idén egyszer már lekaszáltatott, s most csak azért nagy, mert a kaszás megbetegedett, nem tudott jönni. Beszélgetés közben rájövök, hogy ha valóban igazságosan kí­vánok beavatkozni a paraj­ügybe, a második világhá­borúig visszamenően több család életébe és viszonyai­ba kellene belebonyolód­nom, amely részben — amíg ott töltött időm megengedi — meg is tör­ténik. T ény, hogy még az ut­ca végén sem járok, amikor visszanézve látom: ballag befelé a ház kapu­ján egy azonnal mozgósí­tott öregember, kaszával a vállán. Ismerem, túl van már a nyolcvanon. A tör­ténetnek egyébként egyik szereplője sem fiatal. És én még soha nem kíván­tam ennyire, hogy ezentúl kizárólag virágokhoz és dísznövényekhez hívjanak. K. Zs. kell indítani, először az anya­könyvezett apaság megdönté­séért. A főelőadó ezt el is magyarázza, az ügyfél pedig kérdez: — De ugye a volt férjem nem keveredik bele? Hiszen neki semmi köze az egész­hez! (Sóhaj. Semmi köze, csak van két, a nevére anyaköny­vezett gyereke, akikről nem is tud?) Hétrét görnyedt asszony, füstölgő cigarettával, frissen kapott EKG-leletét hozza, s mintha csak legbensőbb csa­ládtagjának mesélné gondját, baját, kitárulkozik. Erre nincs is szükség, dr. Marton Aurél alighanem jobban is­meri a családot, a hét kiskorú körülményeit és az asszony keserveit, mint a saját irodá­ját. Fél szavakból is értik egymást. Most még csodálko­zom, később már nem, hogy az ismeretlen Tündék. Mag­dik, Bélák és Lajosok neve, családi jogállása, életkora, sőt életük valamennyi nevezete­sebb eseménye olyan, mintha a gyámügyi főelőadó fejben ima egy nagy, közös család- regényt, s bizonyos alkalmak­kor csak vissza kellene lapoz­nia. Erzsébet például most jött a kórházból, megszúrta az ura és Margit igen örül, hogy most jó ideig nem fog kellemetlen­kedni, miközben arrébb tessé­keli a szoknyájába kapasz­kodó két csemetét, egyúttal üdvözli az irodába toppanó fiatalasszonyt, aki viszont az­zal az örömhírrel jön, hogy megszületett az éjjel és há-' rom kiló! Hogy ki született meg és ki kinek kicsodá­ja, azt számomra egyre sű­rűbb homály fedi, az íróasztal körül ugyanis szédítő a tolon­gás. A gyámügyi főelőadó azonban gépel, tanácsokat oszt, jobbra eligazít, balra szelíden kioktat, és amikor én az egészből már csak. egy le­hetetlen káoszt látok, a cso­port megnyugodva távozik. — Hát így... — gyújt rá dr. Marton Aurél egy ciga­rettára. — Ez egyébként nem egy különleges nap, a fogadó­órákat be sem tartják, ha esetleg holnap jönne, ugyan­ezt látná. Most a segélykérés időszakát éljük, kezdődik az iskola. És van persze más ügy is, de szinte hallom az oly sok­szor feltett kérdőt: mennyi pénz megy el a lumpen, fe­lelőtlen családok megsegítésé­re a „közösből”? ... kevesebb, mint amennyi­re szükség lenne ahhoz, hogy a gyerekek — akikből pár mezítlábas, csöpögő orrú rövid- nadrágos kint téblábol a fo­lyosón — kikeveredhessenek jelenlegi helyzetükből, s ne azok táborát gyarapítsák to­vább, akikből úgy is van elég. Dehát ez nem csak pénz kér­dése. S ha lenne hozzá elég idő, meg persze energia, hossza­san fejtegethetnénk dr. Mar­ton Auréllal szociálpolitikánk gyakorlati helyzetének bukta­tóit, a család, a pénz, a neve­lési segély meg a közösség „viszonyulását”. De ez a délelőtt csak egy bepillantás volt. Egy szelet az életből, ahogy mondani szok­ták. Egyéni tragédiákkal, tragikomédiákkal. Ügyintézési határidő pedig: 30 nap. Koblencz Zsuzsa Tanévnyitók A monori József Attila Gim­názium és Szakközépiskolában az ünnepélyes tanévnyitó ma délelőtt 9 órakor kezdődik — kaptuk a tájékoztatást az igazgatóságtól. A 203. számú Bem József Ipari Szakmun­kásképző Intézet monori ki­helyezett részlegében is szom­baton tartják a tanévnyitót, délelőtt fél 10-kor az Ady Endre utcai iskola udvarán. Vasárnapi labdarúgás Megyei I. osztály: Pilis—H. Bem SE, Pilis, 16 óra. (Az újonc pilisiek eddig dereka­san helytálltak, hiszen két döntetlennel kezdték az őszi idényt. Ha a csatárok is megtalálják végre góllövő ci­pőjüket, akkor elképzelhető, hogy vasárnap megszületik első — várva várt — győzel­mük is.) Megyei II. osztály, Déli­csoport:'Monor—Sülysáp,. Mo- nor, 16 óra. (A két együttes ellentétes módon kezdte az őszi idényt, hiszen a vendé­gek 3-0-ra győztek, a Monor ugyanilyen arányban kapott ki. A találkozó ennek ellené­re háromesélyesnék mondha­tó.) Üllő—Bugyi KSK, Üllő, 16 óra. (A forduló egyik slá­germérkőzésének ígérkezik az összecsapás. A Bugyi az idén a bajnokságra tör, kérdés, mit szólnak mindehhez az üllőiek, akiknek szintén nem sikerűit pontot szerezniük az őszi raj­ton. (Kakucs—Gyömrő, Ka- kucs, 16 óra.) A gyömrői együttes első mérkőzését el­halasztották, s az nem tett jót nekik. Xakucson csak a tisztes helytállásban remény­kedhetnek, ezt viszont joggal elvárja tőlük a szurkolósereg. Az ifjúsági mérkőzések 14 órakor kezdődnek ugyaneb­ben a párosításban. Körzeti bajnokság: Újszil­vás—Dánszentmiklós, Újszil­vás, 16.30, vezeti: Szalai fpartjelző: Mizsei), Péteri— Vecsés, Péteri, 16.30, Zsuzsan- dor (Eperjesi, Sárosi), Űri— Ecser, Űri 18.30, P. Szabó (Dunai, Gavló), Mende— Abony, Mende, .16,30, Szalon- tai (Müller, Konrád), Maglód —Nyáregyháza, Maglód, 16.30, Szóró (Szuda, Papp), Törtei— Csévharaszt, Törtei, 16.30, Bó- di (Mátyás), Albertirsa—Tá- piószőlős, Albertirsa, 16.30, Csák (Hörömpő János), Mo- nori-erdő—Cfeglédbercel, Mo­nor, 10 óra, Eperjesi. Az _ ifjúsági mérkőzések 14.30 órakor kezdődnek. Kulturális programok Ecseren, ma 14 órától a nyugdíjasklub foglalkozása, 18-tól videomozi, 20-tól video- disco, videofilmvetítés, holnap 14-től a n.yugdíjasUub össze­jövetele. Gombán az autós kertmoziban ma és holnap 21-től: Break 2. Gyömrőn filmvetítés a mű­velődési házban szombaton és vasárnap 16.30-tól: A smaragd románca - (amerikai film), A Strand kertmoziban ma 20.30- tól: A smaragd románca. Mag­lódon 16.30-tól és 18.30-tól: Mátyás az igazságos (magyar rajzfilm), 18-tól disco. Menüén ma 20-tói videodisco, Monoron a filmszínházban szombaton és vasárnap 16-tól: Nászút féláron (magyar film­vígjáték, főszerepben Latabár Kálmán, Mály Gerő), 18-tól és 20-tól: Végső megoldás (szí­nes , szinkronizált amerikai film). A Park kertmoziban 21-től: Indiana Jones és a végzet temploma (színes, ame­rikai szuper kalandfilm), va­sárnap Piszkos tizenkettő I— II. (szinkronizált, amerikai kalandfilm). Sülysápon ma 20-tól video­disco, holnap 18-tól filmvetí­tés : Piedone Egyiptomban (olasz film). Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, jó szomszédoknak, akik drága jó férjem, illetve édesapánk, id. Kovács József te­metésén Monoron részt vettek, utolsó útjára elkísérték és sírjára koszorút, virágot helyeztek. Üzv. Kovács Józsefné és családja. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Jegyzet Őszirózsa és paraj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents