Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

1988. AUGUSZTUS 39. SZOMBAT EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÜTINTORM TÁJÉKOZTATÓJA Boros Zoltán: — Több helyen a hét végén Is érvényben maradnak • forgalomkorlátozások az országutakon. Az M3-as autópályán a Gyöngyös felé haladóknak a 28-as, 31-es, és az 55-ös kilométernél kell ■ávlezárásra számítani. Ütépltök dolgoznak a 10-es úton Érden a 24-es és 25-ös kilométernél. A munkaterületen félszélességű útlezárás van érvényben. Félszélességű útlezárás lassítja a haladást a 4ó-es úton is Cegléden és a 411-es úton a 15-ös kilométernél. Mindkét helyen gáz­vezetéket építenek. A ,3101. számú úton közlekedők Ecsernél rövid szakaszon terelő útra kényszerülnek a vasúti átjáró átépítése miatt. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Szén tmártonká tán B. S. úgynevezett lassú járművel fi­gyelmetlenül közlekedett, s ezért az árokba borult és meg­térült • Ez a baleset sincs tanulság nélköl, a ráadásul aktuális Is. A nagj' melegben könnyebben elpilled az ember, a fáradtság jelel Is hamarabb jelentkeznek és ilyenkor a figyelem Is lanyhul. Am jár­művet vezetve nem szabad megengednünk magunknak ezt a luxust. Ennyit mindenképpen levonhatunk tanulságként B. S. esetéből. Mit tegyünk hát? Ha úgy érezzük, hogy már nem tudunk kellő mértékben a vezetésre, az útra és a körülöttünk közlekedőkre fi­gyelni, álljunk meg, tornáztassuk meg elfáradt tagjainkat kissé, mossuk meg arcunkat, egyszóval, frissítsük fel magunkat, ameny- nyire csak lehetséges. S ha ez sem használ, akkor ne folytassuk az utat, mert könnyen B. S.-bez hasonlóan végezhetjük. GÉPJÁRMŰVEL - VENDÉGSÉGBEN Vendégségben gyakran rálegyintenek az italt vísszauta- fító autós látogatóra; ugratják, vagy addig erőszakoskodnak, mig az el nem fogyasztja az italt. S hiába fogadja el valaki a vendégeskedés első perceiben az italt azzal a gondolattal, hogy még hosszú órák telnek el a búcsúzkodásig, az ilyen ön­megnyugtatás mit sem ér. , A kutatók megvizsgálták önként jelentkezők látásérzé­kenységét előbb józan állapotban, aztán egyezrelékes alkohol­koncentrációval a vérükben. Bár a szakembereknek nem vol­tak illúzióik, a kísérlet eredménye még őket is meghökkentet­te. Azt tapasztalták ugyanis, hogy szürkületi megvilágításban a vizsgált „ittas” autósok látásérzékenysége 40 százalékkal romlott. Ez annyit jelent, hogy az ilyen fokban ittas jármű­vezető a 350 méter távolságban szemben érkező kocsit 140 méteres becslési hibával érzékeli. Igaz, a színjózan autósok jelentős része sem képes akár csak viszonylagos pontossággal is megállapítani a távolságot — átlagosan 80 métert tévednek —de az esetek többségében ők idejében korrigálják a hely­telen becslést. Ellentétben a szeszfogyasztókkal, akiket nem­csak a látás romlása, hanem a döntési-manőverezési képesség gyengülése is veszélybe sodor. Vannak, akik a vendégség végeztével azzal az önmeg- nyugtaió magyarázattal ülnek a volánhoz, hogy csak mérték­kel itták is csak kis ezesztartalmú italokat. Nem árt tudni, hogy az ittasság súlyossága elsősorban az elfogyasztott ital szesztartalmától függ, ám az ital minősége sem hagyható fi­gyelmen kívül. Mivel a szénsav az alkohol felszívódását elő­segíti, a szénsav tartalmú, vagy szódavízzel együtt fogyasztott italok hatása gyorsabban és erőteljesebben jelentkezik. Sokan sikertelenül próbálkoztak már, hogy ittas jármű­vezetőkként kiküszöböljék az alkohol hatását vagy legalább leplezzék. Időnként szájról szájra járnak különböző „holtbiztos tippek”, amelyek állítólag alkalmasak erre. A valóság ezzel szemben az, hogy semmiféle olyan szer nincs, amely az al­kohol hatását megszüntetné, vagy akár csak csökkentené. SINCLAIR-BRXNGA (A szerző felvétele) Ezt az érdekes, sőt különleges járművet Budapesten, a Rózsáit tere és a Huszár utca sarkán kaptuk lencsevégre. Nemcsak mi figyeltünk fel az áramvonalas háromkerekűre, sokan nézték érdeklődve, mi is lehet ez? A választ Cágyor Jánostól kaptuk meg: — Sinclair-ke- rékpárnak nevezik ezt a masinát. Háziasszonyok részére ter­vezte a komputerjeiről is híres angol feltaláló. Akkumulátor­ral működik, illetve kellene működnie, százezer darabot le­gyártottak belőle, de nem volt jó piaca. Elsősorban azért, mert az elekti omotorokkal volt baj, s ezért került Magyaror­szágra. A Skála révén. Ugyanis két magyar fiatalember, 'Gá- gyor Gábor egyetemi hallgató és barátja, Adám Zoltán mű­szerész előállították egy különleges elektromotort Kiss Gyula és Peresztegi Sándor, a Kandó Kálmán Főiskola adjunktusai­nak segítségével, s remélik, hogy ez megfelelő hajtást tud majd biztosítani a kis járműnek. Most készült el a motor és október végén fogja az angol feltaláló kipróbálni. Akkor dől majd el, összejön-e az üzlet, hoz-e devizát az országnak és örügbiti-e a magyar feltalálók hírnévét. Kellemes hétvéget kíván járművezetőknek ét gyalogosok­nak egyaránt: Bőéi Péter Postabontás VARJUK LEVELIIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Végre egy helyen! Nagy örömünkre szolgál, hogy új iskola átadására ke­rült sor Mogyoródon. Egy múlt századi, leromlott álla­potú épületet váltott fel ez az új, ezer négyzetméter alapte­rületű, hat tantermes iskola. Az avatóbeszédet Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllői Városi Bizottságának első tit­kára mondta. Az ünnepi kul­turális programban szerepelt a nemrégiben aranykoszorússá lett helybéli népi együttes is. Majd kitüntetéseket és emlék­lapokat adtak át az iskola építésében közreműködők és a társadalmi munkában élen já­rók részére. Az avatáson meg­jelentek elismeréssel és meg­elégedéssel szemlélték meg a tágas, világos tantermeket, és a praktikus kiszolgálóhelyisé­geket Az új iskola átadása lehe­tővé teszi, hogy szeptember elsejétől végre egy helyen, egy épületben kezdődhessen meg a tanítás. Kőváry Ferenc Mogyoród Aktuális? Hónapok óta készülődöm Ír­ni, pontosabban azóta, amióta köztudottá vált, hogy Solymá­ron, az üdülőövezet kellős kö­zepén kocsma építése • kezdő­dött el. Az épület villámgyor­san tető alá is került, gazdá­ja már az útépítéshez is igyek­szik megnyerni a tanács ille­tékeseit — a tárgyalások előre­haladott állapotban vannak. Ugyan miért oly sürgős a be­tonút, hiszen Inni még ar üdülőövezetben sem szabadna menniük autóval a szomjas polgároknak. Pedig olykor (6— 8 autó is párkai a „Barlang” borozó előtt. Kérdésem mindig aktuális; ugyan milyen megfontolásból adott egy fapados szintű kocs­ma nyitására engedélyt a Soly­mári Nagyközségi Tanács, ha szavakban mindenki az alko­holizmus eilen küzd7 Ugyan­akkor a kocsma mellett, im­már a harmadik nyáron nem nyitott ki a vegyeskereskedés, amelyre pedig valamennyi pi­henőnek, ott nyaralónak va­lóban szüksége lenne. Talán, ha a kocsma építésé­nek szorgalmazása helyett a vegyesbolttal törődtek volna többet... Elvégre 1387-ben is lesz tavasz meg nyár, amikor jé lenne, ha nem kellene min­dent a fővárosból magunkkal cipelni 1 N. Erdei Dezsőné Solymár ZuJzésssB és lek© Ügyeleti telefonunkon a hé­ten érkezett panaszok közül Vincze József, üllői lakos be­jelentése érdemel figyelmet. Mint elmondta, Üllőn, a Bercsényi utcában lakik, mely az úgynevezett zajzónába esik. A zajzóna-térkép Szerinti te­rületeken építési tilalom van, s az itt lévő ingatlanok érté­kesítési lehetősége is igen korlátozott a fent említett okok miatt. Éppen ezért fur­csának találják, hogy nekik ugyanúgy fizetniük kell a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lást, mint a község más te­rületén élőknek. Véleménye szerint ők éppen eléggé meg vannak büntetve a fent emlí­tett zajártalom miatt, miért kell nekik még a település- fejlesztési hozzájárulást is fi­zetniük? Az olvasónk által feltett kérdés­sel Erdei Gábor tanácselnököt ke­restük meg. ö elmondta, hogy is­meri a zajzónában élők problémá­ját és megérti sérelmüket. Az építési tilalom az említett terüle­ten 1878 óta, a Ferihegyi repülő­tér bővítése óta áll fenn, a kelle­metlenné váló zajhatás miatt. A megyei tanács szakigazgatási szer­vével együtt fontolóra veszik as építési tilalommal sújtott övezet problémáját, és megvizsgálják, milyen zajvédelmi eljárásokat le­hetne alkalmazni. A tárgyban kétféle dolgot kel­lene megoldani. A már meglevő épületeket hangszigeteléssel kelj ellátni, illetve a beépítendő lakó­telkeket — ezek száma mindössze hetven —, melyekre az építési tila­lom vonatkozik, ki kellene sajá­títani. Mindezeknek persze komoly anyagi vonzata van. A településfejlesztési hozzájáru­lás problematikája azonban telje­sen más kérdés — mondja a ta­nácselnök. A lakosság 68—70 szá­zaléka adta rá szavazatát, s ezen összeg felhasználásának célja or­vosi rendelő, utak, járdák, iskola építése. A teho fizetésére tehát az összlakosság! szolgáltatás fejlesz­tése érdekében van szükség. Megálló a pihenőkén A budaörsi nyugdíjasklub tagjai májustól-októberig a fenyves erdő aljában fekvő pi­henőkertben töltik heti két- három alkalommal idejük egy részét. Aktív pihenésként az egészséges, jó levegőn művelik néhány négyzetméteres parcel­láikat. Igaz, az idén a száraz időjárás miatt kevéssé gyö­nyörködhetnek a termésben, de ennek ellenére jól érzik magukat a szabadban. Egyet­len bánatuk volt eddig. Az, hogy az elmúlt évek folya­mán többször is kérték a BKV igazgatóságát: a 83-as autóbusz ne csak a Csiki-ta- nyánál álljon meg, hanem a pihenőkertnél is. A klub tag­jainak többsége idős korú, és már nagy nehézséget jelent némelyiküknek a megállótól a kertig tartó 350—400 méternyi út megtétele, gyalogosan. Rá­adásul forgalmas, balesetve­szélyes főútvonalon, A napokban azonban őröm­mel tapasztalták, hogy a BKV a törökbálinti úton egjt új megállóhelyet létesített, amely mindössze néhány méternyire van a kerttől, és ez nagy könnyebbséget jelent az idős emberek számára. A klub tag­jai ezúton is szeretnék kö- szönetüket kifejezésre juttatni, Dénárt József Budaörs Vih&r ufóit Recsegés, ropogás, majd egy hatalmas zuhanás, letört egy több évtizedes akácfa derék­vastagságú ága. Az ág a Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Inté­zet kőkerítésére esett, baleset szerencsére mem történt. Viharos időben sajnos meg­ismétlődhet az eset, mert se szeri, se száma az útszéleken vagy egyéb területeken álló teljesen elhalt ágú fáknak. Pomáz utcáit járva gyakran találkozhatunk az ég felé me- redező hatalmas száraz ágak­kal. Egyik-másikuk már több mint fél évszázadot is meg­ért. Hogy konkrét példákat soroljak: a József Attila utcá­ban diófák, a Luppa Vidor utcában és a Vasvári Pál Már lenne nélkülük Egy hónappal ezelőtt közöl­tünk egy fényképet a Biator- bágyon, a falu közepén áll­dogáló rozzant vasúti kocsi­ról. Akkor azt gondoltuk, ta­lán akad valakinek ötlete, mit lehet kezdeni vele. Javaslat azonban senkitől sem érke­zett, csupán a MÁV illetéke­sei értesítettek, hogy meg­tették a szükséges intézke­déseket a régi vasútállomáson ácsorgó kocsi sürgős elszállí­tására. őszintén szólva, nem ebben reménykedtünk. Talán inkább a fiatalok részéről vártunk valami korszakalkotó ötletet a hasznosításra. Volt egyszer ugyanis nem is olyan régen ebben a faluban egy KISZ- építőtábor. Nos, abban az építőtáborban, amely gyönyö­: ■■■ rű környezetben feküdt, nem is egy ilyen vasúti kocsit hasznosítottak a fiatalok, kü­lönböző funkciókat kitalálva nekik. Többek között étkező és miniszínpad is kikerült be­lőlük. Most azonban a tábor elhagyatottan áll. Készítet­tünk egy felvételt erről is, amelyen jól látható még a kerítés és a valamikori zászló­rúd, no meg az „annak idején” jól kihasznált vasúti kocsik. Jó lenne ha a falu vagy a szomszéd községek fiataljai megtanácskoznák, vajon nem volna-e kár. ha elszállítanák ezeket a sátrakat helyettesítő, a vasút számára már használ­hatatlanná vált, kimustrált kocsikat? (a.) ...... - tj Fotónk a valamikori KlSZ-épltőtábor árván hagyott területén készült. Kutya—macska invázió a lakótelepen füstéi1 kelyeff gyepmester P. B.-né gödöllői panaszo­sunk az egyetemi lakótelepen él családjával. A házak még aiz ötvenes évek második fe­lében épültek fel, s ez a te­rület sokáig híres volt tisz­taságáról és rendezett kör­nyezetéről. Mostanira azonban ez a megállapítás már nem helytálló. Macskák, kutyák tucatjai kóborolnak a házak­ban, a házak között, útón- útfélen. A bejelentő magán- számításai szerint körülbelül 25—30 is jut belőlük egy-egy lakótömbre. Tudnak olyan la­kásról is, ahol a két szobá­ban több mint húszán lak­nak, mármint a cicusok. Van­nak azonban, akik kifejezet­ten állatszeretetből nem tar­tanak állatot zárt lakásban, mert azt vallják, a panel nem az igazi erre a célra. Mit ta­Mksorkiilf vlrágedény A felvételt Szepesi József olvasónk június 22-én készítette a váci bíróság épülete előtt és augusztus I3-án küldte el nekünk azzal a szöveggel, hogy a helyzet változatlan. És ezt már mi kérdezzük; vajon a városi közterület-felügyelők nem járnak ezen a vidéken? gadjam, magam Is ezzel a szemlélettel szimpatizálok. De hát... ki-ki maga döntse el, hogy megosztja-e házának fedelét kedvenceivel. Ez a magánügye. Egy azonban ért­hetetlen, Hogyan lesznek ezekből a kedvencekből kó­bor álla tok...? Ezt még so­hasem sikerült kideríteni. Egyszer csak ott teremnek az ember lába alatt, ürülékükbe, elhullott tetemükbe botlik az ember. És ekkor kezdenek el gondot okozni. Mert, akinek se kutyája, se macskája, nem szívesen fog a kezébe lapá­tot, hogy utánuk takarítson. Csakhogy, gyerekeik vannak, akiket szeretnének kiengedni a szabadba. De aggódnak is miattuk, mert félnek a fertő­zéstől, másrészt a nagyobb állátok fenyegető jelenlététől is óvni szeretnék őket, Ugyanúgy, mint P. B.-né, aki panaszával elment a Köjál­hoz és a tanácshoz; Minde­nütt azt mondták: nem az ő gondjuk a takarítás. Ez igaz. De talán valami tippet mégi - csak adhattak volna az asz- szonynak, megmondhatták volna, hová forduljon! „A kóbor állatok összes gyűjtése a gyepmester felada­ta” — mondanák a tanácson nekünk is, ha megkérdeznénk őket. De most nem tesszük, hisz nemegyszer tettük azt- már régebben. Nyilván most is ugyanez a válasz. Arról azonban, hogy látott-e már valaki egy gyepmestert kóbor kutyát, befogni, arról még sohasem számolt be senki. Fényes emlékezetű nagy­anyáink még ismerték azt a szót: sin tér. Hogy ez ma már nem létezik, ez biztos. Mint ahogy az is, hogy eltűnésük óta egyre csak nő az utcára dobott háziállatok száma. Márpedig, egyszer csak össze kellene fogdosnia őket vala­kinek! A. P. utcában akác- és gesztenye­fák száraz ágai fenyegetik a járókelőket, házak tetőzetét, vagy éppen a villamos vezeté­ket Hasonló jelenséggel per­sze más településeken, sőt Budapesten is sűrűn találkoz­ni. Egy biztos: nem szabad megvárni, míg a szeszélyes időjárás hívja fel a figyelmet a községekben egy-egy teendő­re. Balogh Gyula > Pomáz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents