Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

ISMÉT MEGMÉRETÜNK S okan méretnek meg újra a kö­vetkező hetekben, hónapokban: át tudnak-e állni a másfajta módszerre, vagy milyen gyorsan képesek alkalmazkodni a szigo­rúbb követelményekhez. Akarnak-e egy­általán igazodni, vagy keresik majd a kis­kapukat, hogy igazolják, nem lehet csak úgy egyik napról a másikra végrehajtani a Politikai Bizottság határozatát. • Vannak azonban olyan személyek, tes­tületek, akik, amelyek nem vártak a ha­tározat megszületésére; maguktól döntöt­tek úgy, hogy a munkaidőalap jó kihasz­nálása egyben a párt- és a társadalmi munka módszerének megváltoztatását is igényli. Vagyis, amit az MSZMP Politi­kai Bizottsága májusban előírt a kommu­nisták számára és figyelmébe ajánlotta a tömegszervezeteknek, mozgalmi szer­veknek — megértésre talált. Nehezen képzelhető el, hogy miközben szorgalmazzuk a tanácsi ügyintézés, a szolgáltatás, a posta, a kereskedelem és minden — lakosságot szolgálni hivatott szerv alkalmazkodását a dolgozók munka­idejéhez —, eközben épp a köz érdeké­ben fellépő, a munkafegyelem erősítését követelő kommunisták ne mutatnának példát a munkaidő teljes kihasználásá­ban. Most mindenki joggal tiltakozhatna, hi­szen a kommunisták többsége eddig is élenjárt a munkában, életét tette eszmé­je megvalósítására és szabad idejét sem sajnálta feláldozni a közösségért. Ki ne emlékezne, hogy éppen ezeken a hasá­bokon ismertük el azok érdemét, akik akár a kerepestarcsai kórház, a budaörsi óvodák, iskolák, az érdi közintézmények, a nagykovácsi, a gödöllői, a veresegyhá­zi, a szobi és Pest megye valamennyi te­lepülésének fejlesztésében társadalmi munkájúkkal részt vettek. Nemes vetélke­désben szerzi az elismerést minden esz­tendőben április 4-én a kis- és nagyköz­ségek, a városok első helyezettje... Név­telenek sok tíz- és százezre alkot úgy ma­radandót, hogy járda, út, posta, sportte­lep, torna- és iskolaterem építésébe fek­teti szabad idejének minden percét. Vagy a munka megszervezésébe, a mozgósítás­ba. S mozgósítanak tanácskozásra, szép ünnepek részvételére. Legutóbb alkotmá­nyunk születésnapján örvendeztünk afö­lött, hogy a rekkenő melegben, a szabad­ságolások kellős közepén ezrek, tízezrek gyűltek össze szabad idejükben emlékezni és megszegni elsőként, az aszályos esz­tendőben nehezen termő búzából sült, firss kenyerünket. Űj orvosi lakás, óvoda, iskola átadá­sa vonz népes seregeket, a közös célért végzett közös munka — mi számos páldá- _ ból tudjuk — mélyebb nyomot hagy az em-' berekben, mint a „készen kapott” lehető­ség. De ha így van, akkor miért kell új munkamódszerről beszélni, miért szüksé­ges a munkaidő jobb kihasználását em­legetni? Mert az is igazság, hogy sokszor kezdődtek tanfolyamok, értekezletek, párt- taggyűlések munkaidőben, hivatkozva ar­ra, hogy indul a gyár elől az autóbusz, hogy úgyis sok terhet cipelnek a társa­dalmi munkások, hogy a munkapad mel­lett lehet csak megtalálni azokat, akikkel okvetlen beszélni kell... Nincs ebben mellébeszélés, kétségtele­nül könnyebb a szervezés, a mozgósítás munkaidőben. Valóban elérhetőbb ilyen­kor a műszakban dolgozó. De az is bizo­nyos, hogy a termelés megszakítása, a megsokasodott rendezvényekre rohanó munkás, alkalmazott, miközben netán ép­pen a munkaidőalap jobb kihasználásáról tanácskozik —, akaratán kívül nem vált ki környezetében jó hatást. Külön kell sürgősen választani a munkát a társadal­mi munkától. Az utóbbit csak az vállalja — hiszen önkéntes a párt- és a társadal­mi munka is —, aki először fegyelmezet­ten teljesíti hivatali kötelezettségét és utána lohol párt- és társadalmi ügyek­ben. Sok pártmunkás mondhatja magáról, késő este van, mikorra hazatér családjá­hoz, hiszen pártmunkája rendszeresen el­szólítja tőlük, s még a hét végén sem pi­henhetnek, mert akkor is ott akarnak lenni, ahol összegyűlik valamely közösség, ahol szót kell érteni parázsló vitát kivál­tó kérdésben, ahol várják a megnyugta­tást ... Aki elkötelezte magát, az többet vállal, mint aki közömbös a közügyekre. Bizonyára ügyesebb munkaszervezésre, jobb mozgósításra lesz szükség, ha azt akarjuk, hogy ezután is mindenki tanul­jon, képezze magát; ha azt szeretnénk, hogy határozatképes legyen minden ülé­sünk; ha megkívánjuk, hogy mindenki végigülje az előadásokat, meghallgassa a felszólalásokat; hogy mások is le tudja­nak mondani a strandról ideig-óráig. Más munkamódszerre lesz szükség —, s értjük alatta, hogy az előadó ne nyújtsa mondandóját, a felszólaló se ismételje előtte szóló társát. Tömörebben, lényeg- retörűbben vitakozzunk, olyan tartalom­mal töltsük meg rendezvényeinket, aho­vá szívesen térnek be az emberek. Nincs helye a párhuzamos értekezleteknek, s ne mindig ugyanazok megjelenése fémjelez­ze a különböző eseményeket Ne féljünk megosztani a feladatokat. A pártmunkához csakúgy, mint a Ha­zafias Népfront mozgósításához, a kom­munista ifjúság tevékenységéhez, a szak- szervezet feladatteljesítéséhez sok-sok szellemi erőt kell gyűjteni, sok-sok sza­bad időt kell áldozni. Ki ne tartaná áldo­zatnak, ha pihenés helyett mennie kell, ha félbe kell szakítania az önfeledt já­tékot a gyerekkel, ha a házastárs a maga szempontjából jogosan haragszik, mert már más programot szervezett, és netán jó műsor van a televízióban. Kárpótol azonban mindenkit fárado­zásában a munka sikere és az a jó ér­zés: a kommunisták nemcsak beszélnek a munkafegyelem javításáról, a teljes munkaidő, kihasználásáról, hanem példá­jukkal mutatják, a szó és a tett egysége milyen sikereket eredményez jfá, ncélú tettre serkentenénk, ha itt ■ B megszakítanánk gondolatmene- B H tünket. Minderre azért hozott |J határozatot a párt magas testü- lete, hogy e példamutatás árán is nőjenek gazdasági eredményeink és csökkenjen minden veszteségidő. Azért vállalunk önként több munkát, felelőssé­get, hogy jobban, gazdagabban éljünk. Egyetlen forintot se veszítsünk a munka­időből jogtalanul kiszakított percekkel. Sági Ágnes csakhogy az idén gyorsan érett a paprika. Nézze csak, mutatok valamit. Kopik az eke A sorok közé vezet, bár fö­löslegesen, mert így is látni: satnya szárakon, aliglevelek között sárgállnak a papri­kák. Csalóka volt hát a tá­voli színkavalkád, s mint He­gyes János mondja, a termés­nek nem is szabadna kilóg­ni a levelek közül. Befejezi a szerelést, s indítja a mo­dort. Szivárványt rajzol földje fölé a permetező, áldó víz. Egy iramodásnyival túlnan, a Muszáj-dűlőben két trak­tor dübörög. Búza alá szán­tanak a volt bűzaföldön a fiatal férfiak. Idilli a kép, s a táj, csak hát, minit egyikük, Bozóki József mondja: — Már a negyedik garnitú­ra ekét koptatjuk s még nincs befejezve a vetőszántás. Tudja, mit jelent ez? Azt, hogy máskor egy garnitúra is elég volt egész őszön. Lendíti karját, úgy mutat délnek. — A szembeni kötött, agya­gos földbe éppen csak bele­kóstoltak az ekék, de ujjnyi mélységnél többet nem fog­tak. Ki kellett állnunk abból a táblából. Ez jobb, homok, lemegy a vas huszonöt cen­tire is. Tóth Béla a társ, meg­ereszt egy halk káromlást, az­tán így szól: — Hektáronként 23 forin­tot kapunk, képzelheti, mennyivel lesz kevesebb a pénzünk ilyen nehéz talajo­kon, mint amilyenek a far- mosi határban szikkadnak. Számolok, de a férfi le­gyint. — Nem érdemes. Ml is számoltuk tavasszal, aztán meg itt van, tessék. Legalább két-három ezer forinttal lesz kevesebb az őszi pénzem, mint illenék. Gyerünk tovább, Szele fe­lé. Mintha nád égne, úgy ro­pog egy hatalmas tábla nap­raforgó. Tenyérnyi fejek, ap­ró szemek. Kevés fizetség — mondom Kármán Magdá­nak, s mielőtt még válaszol­na, föltűnik néhány naprafor­gókombájn. Ott, hol leborot­válták már a kórószerű szá­rakat, kezét szeméhez emelve áll az elnök, dr. Csák István. Nézi, hogyan ömlik fekete su­gárban az olajmag. Nem olyan vastag az idén az a sugár... — Hektáronként huszonöt mázsát terveztünk, jó, ha meglesz a huszonkettő — mondja az elnök, miközben szétmorzsol egy apró tányért. — Kicsik a szemek, sok meg­sült a hőségben. Az íze vi­szont nagyon jó. Gondolkodni kell — Végre, dicsérő szót is hallok Farmoson — provo­kálom. A kedvezőtlen, aszályos időben Is megkezdték a búza veté­sének előkészítését Szigetbecsén, a Kertészeti Egyetemi Tan­gazdaság földjein. Bácz József és Drahos József híg műtrá­gyával javítja a kiszáradt talajt (Hancsovszki János felvétele) Központi programokhoz kötve Fejleszteni, ha van miből A Mechanikai Művek el­múlt öt esztendeje — mint ahogy arról lapunkban is ol­vashattak — nem volt éppen töretlen. Az olajkályhák ke­resletének piaci visszaesését csak új, s lehetőleg exportál­ható termékek bevezetésével tudták ellensúlyozni, ám 1986- ra világosan kirajzolódtak azok a főbb csoportok, ame­lyek termékszerkezetüket al­kotják. A századfordulóig te­hát ezeken a ma már adott termékcsoportokon belül kí­vánnak magasabb színvonalú technológiával versenyképes termékeket létrehozni. Kisüzleti telefon A Mechanikai Művek a he­tedik ötéves terv időszaka alatt az idei 1,8 milliárd fo­rintos termelési értékét 2,5 milliárdra szeretné növelni. Mivel a létszám bővítésére nem számíthatnak — a vidéki gyáregységek kivételével még némi csökkenéssel is kalku­lálniuk kell —, a kitűzött célt csakis a hatékonyság javításá­val érhetik el. Kasza Károly, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyet­tese tényszerűen vázolta fel elképzeléseiket. A fejlesztése­ikkel négy központi gazdasági programhoz kapcsolódnak. A G 1 program megvalósítására megszabott pénzből az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság 21,5 millió forintot nyújt a Mechanikai Művek­nek a telefónia fejlesztésére. A saját alapjaikkal együtt mintegy 72 millió forintot kí­vánnak tehát erre a célra for­dítani 1990-ig. Az első két esz­tendőben felhasználva az OMFB által biztosított forin­tokat, majd a harmadik év­ben annak a törlesztését is megkezdve folytatják a meg­kezdett munkát. A telefónia fejlesztésénél a cél az elekt­ronikus kisüzleti és otthoni készülékek létrehozása, illet­ve gyártása. A prototípus már elkészült — egy vonalra hat telep kapcsolható —, a Me­chanikai Művek szakemberei a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozóival közösen fejlesztet­ték ki. Energiatakarékosat A vállalat másik nagy ter­mékcsoportja: a fénycsövek részegységei és a kondenzáto­rok. Ezek fejlesztésével a G2-es, illetve a G4-es prog­ramokhoz kapcsolódnak. Az­az energiatakarékos meg­oldásokat keresnek, a for­galmazó Elektromodullal közösen. A G5 központi — Embert próbáló hőnapok vannak mögöttünk s állnak előttünk, a dicséret a mun­kában helytállókat illeti. Ne­künk egyébként nem új az idei aszály — négy esztende­je egyfolytában sújtja ezt a határt a szárazság. Megszok­tuk már, mint azt is, hogy az év első fele jó, a máso­dik viszont... Igaz, ebben az esztendőben már az áprilisi nyár megtizedelte reményein­ket. Megtizedelte, de el nem vette tőlünk. Sem a reményt, sem a bizakodást, sem a munkakedvet. Keressük a módját, hogy védhetnénk ki a jövő évi, esetleges aszály támadását. Már tavaly vál­toztattunk a vetésszerkezeten, a kukorica tőszámát például a szokásos 80 ezerről hatvan- ezerre csökkentettük, így egy-egy növény több nedves­séghez juthatott. Ha a táj, a kép szomorú is, az emberek kevésbé. Azért vagyunk, hogy megteremje ez a föld, amit elbír. Lett légyen jégeső, vagy aszály. — Most nem számolgatni kell, sokkal inkább gondol­kodni — folytatja. — Veze­tőktől beosztottakig ötletek, házi újítások seregét haszno­sítják munka közben. Anyag- és energiatakarékosság, a munkaidő hatékonyabb ki­használása, ahogy felénk mondják: jobb odafigyelés, mind-mind olyan emberi té­nyező, melyek, ha nem is feledtetik, de mérsékelik az aszálykár okoz*^ nem túl derűlátó hangulatot. Ezt kéri tőlünk számon a tisztesség. B. I. A. program az elektronikai al­katrészek fejlesztését segíti elő. Ennek keretében az Ipari Minisztérium 10 millió forint kölcsönt nyújt a Mechanikai Műveknek, igen kedvező visz- szafizetési feltételek mellett, új típusú és korszerű konden­zátorok piaci bevezetéséhez. A harmadik nagy terület, amelyben előre kívánnak lép­ni a vállalatnál, a festék­szórók gyártása. Erről már lapunkban többször is szól­tunk. Hiszen az első, és egy évtizede az egyetlen példája annak, hogy szovjet partner­rel közösen vásároltunk meg egy nyugatnémet licencet — jelen esetben a Wagner cég­től. A hetedik ötéves tervidő­szak alatt egy szovjet—ma­Az Országos Anyag- és Árhivatal közleményt adott ki egyes energiahordozók ter­melői árának változtatásáról. Ebben rámutat, hogy hazánk­ban ez év május 1-jei ha­tállyal csökkentek a kőolaj- és egyes kőolaj-feldolgozási termékek termelői árai 11-től 26 százalékig terjedő mérték­ben. A világpiacon bekövet­kezett újabb árcsökkenések­hez igazodva szeptember 1-től ebben a termékkörben — ár­képzési elveinket változatla­nul alkalmazva — újabb ter­melői árleszállításra kerül sor. Egyes energiahordozók ter­melői árának ismételt leszál­lításával árképzési elveinket következetesen alkalmazzuk, de ugyanakkor igazodunk a magyar gazdaság sajátossá­gaihoz is. Fentieknek megfelelően az egyes kőolaj-feldolgozási ter­mékek termelői árai szeptem­ber 1-jei hatállyal a követke­zőképpen alakulnak: Az ipari felhasználású fű­tőolaj és a gudron termelői ára 25,9 százalékkal, az rt petróleumé (kerozin) 25 szá­zalékkal, a vegyipari benziné 16,8 százalékkal, a vegyipari földgázé pedig 7,0 százalék­kal csökken. A szóban forgó termékek lakossági (kereske­delmi) forgalomba nem kerül­nek. A felsorolt termékek ható­sági termelői árának csökken­tésével egyidejűleg a kőolaj­ipar átlagosan 19 százalékkal csökkenti egyéb, szabad ár­formába tartozó termékeinek termelői árát. is (pl. bitumen, ipari olajok, gépzsírok stb.). Ezek közül a bitumen és más, kisebb jelentőségű termékek fogyasztói ára is csökken. A szélesebb körben felhasznált bitumen fogyasztói ára 32 százalékkal mérséklődik. A kőolajtermékek termelői árának csökkentésével egy­idejűleg emelkedik a szénter­mékek termelői ára. Átlago­san 18 százalékkal emelkedik az energetikai szenek terme­lői ára, míg a kokszolható szeneké nem változik. A ter­melői áremelkedést a hazai energiabázis biztosításához Néhány nappal ezelőtt la­punkban megírtuk: a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elrendelte, hogy az Agroker vállalatok az egyébként is járó 20 százalé­kos állami támogatáson felül további 40 százalékos árked­vezménnyel árusítsák ki kész­leten lévő öntözőberendezései­ket és az ezekhez szükséges tartozékokat. A Pest—Nógrád —Komárom Megyei Agroker vezetői akkor elmondták, hogy nagy készlettel várják a nagyüzemek képviselőit. ($ Mekkora volt a keres­let? — kérdeztük Gacsályi László kereskedelmi igazgató­tól. — A vártnál sokkal na­gyobb — válaszolta. — Pén­teken már sorban álltak az anyagbeszerzők nálunk, hét­főn pedig teljesen kiürült a gyár közös vállalat alapítását kezdeményezte a Mechanikai Művek, s egy újabb licenc megvételét az NSZK-beli partnertől, illetve annak kö­zös továbbfejlesztését. , Fedezet a nyereség összességében a vállalat fejlesztéseit saját erőből és az OMFB, illetve az Ipari Minisz­térium támogatásával kívánja finanszírozni és csak nagyon kis mértékben kölcsönből. En­nek feltétele természetesen, hogy a 200 millió forintos éves nyereségüket — ennyi volt ta­valy — az idén ismét elérjék és a következő évben foko­zatosan növeljék. El. E. szükséges ráfordítások növe­kedése és a termelés jövedel­mezőségének fokozása indo­kolja. A szénárak emelésével egy­idejűleg — a fűtőértékkel arányosan — 20,8 százalékkal emelkedik a tűzifa termelői ára is. A mező- és erdőgaz­dasági hulladék és mellékter- mék-tömörítvények (az úgy­nevezett biobrikettek) terme­lői ára — szintén a fogyasztói ár változatlan tartása mellett — 18 százalékkal emelkedik, A termelői ár emelése a kü­lönböző hulladékok tüzelési célra való feldolgozásának jövedelmezőségét és ezzel fo­kozott mértékű hasznosítását kívánja elősegíteni. Az állami költségvetés a termelői áremelést a fogyasz­tói árkiegészítés növelésével kiegyenlíti, ezért sem a szén, sem a tűzifa, sem a biobrikett fogyasztói ára nem változik. A villamos energia termelői ára kisebb mértékben válto­zik, átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik. A hőenergia termelői ára h szénbázisú erőművekből való szolgáltatás esetén emelkedik, a szénhidrogén bázisú erő­művekből való szolgáltatásnál pedig csökken oly módon, hogy a hőenergia átlagára nem változik. Az energiahordozók árvál­tozásához kapcsolódva kerül sor a műanyagipar alapanya­gának, a vegyipari benzinből előállított etilén termelői árá­nak 11 százalékos leszállítá­sára. A közeljövőben sor kerül a vízkészlet-használati díj, va­lamint az árufuvarozási díjak: emelésére is. A nagyfogyasz­tók által fizetett, 1970 óta változatlan vízkészlet-haszná­lati díj emelését a vízkészle­tekkel való takarékosabb gaz­dálkodás szükségessége indo­kolja. Az árufuvarozási díjak emelése a szállítási költség- érzékenység fokozását, a ra­cionális közlekedési munka- megosztást, a fuvarkapacitá­sok jobb kihasználását céloz­za és egyben ösztönzőleg hat a fuvarpiaci versenyfeltételek javítására. raktár. Néhány nap alatt mintegy 8 millió fosint értékű árut adtunk el, s ez azt jelen­ti, hogy az előrelátó termelő- szövetkezetek és állami gazda­ságok jelentős összeget taka­rítottak meg. Ennek a haszna nem is annyira az idén, ha­nem jövőre jelentkezik. ® Ezek szerint már ninci mit eladni? — De van! További öntöző-' berendezések beszerzését ter­vezzük, s ezeket szintén ked­vezménnyel árusítjuk majd. Az öntözőcsövek teljesen el­fogytak és sok olyan tartozék is gazdára talált, amely hosz- szú ideje a raktárban poroso­dott. Szórófejből azonban még van készletünk — mondotta befejezésül. Gacsályi László kereskedelmi igazgató. (furuez) Az Országos Anyag- és Árhivatal közlomsnyo Egyes energiahordozók termelői árának változtatásáról Elkeltek a porosodó tartozékok is Sikeres a MÉM akciója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents