Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 27., SZERDA A meggyőzés elengedhetetlen Szeptemberben újra kezdik Módosítják a tsho-fizstés feltételeit ^ Vác azok közé a települések közé tartozott ezen a tavaszon, ahol a lakosság többsége nem adta szavaza- | tát a tehóra. Vajon az elutasítás mit jelent? Talán < sajnálják a helybeliek városuk fejlődésétől az évi né- | hányszász forintot? Vagy nem sikerült mindenki által s fontosnak tartott, elfogadható célokat megjelölni a pénz | hasznosítására,? Az okokról Weisz Györgyöt, a városi I tanács elnökét kérdeztük. — Azt hiszem, a célok megjelölésénél, az arányokban egy kicsit tévedtünk. Túlsá­gosan központi, az egész vá­rost érintő célok fogalmazód­tak meg, nem figyeltünk az egyes terepülésrészek közvet­len érdekeire. Talán ennek tudható be, hogy néhány el­képzelésünk nem aratott si­kert a lakosság körében. — Az öt beruházás közül melyeket támogatták, s me­lyekkel nem értettek egyet a szavazók? Iskola, aluljáró — Az iskolaprogram és a Csikós József utcai aluljáró- építés többségében támoga­tásra talált. Sokan elutasítot­ták azonban a vörös ház be­vásárlóközponttá való átala­kítását, azzal az indokkal, hogy nehezen megközelíthető, « a terület szűk ahhoz, hogy erre a célra igazán alkalmas legyen. A ravatalozóépítést talán abból kiindulva vetet­ték el, hogy vannak sokkal fontosabb tennivalóink is. — A lakosság többsége a sportcsarnoképítéssel sem ér­tett egyet, főként azzal az indokkal, hogy a városban sportpálya, -csarnok, stadion van elég, ha mégis kevés, in­kább a régieket kellene rend­behozni, vagy például a bér­beadást megszüntetni — a pokolszigeti stadionra gondo­lok —, nem pedig súlyos milliókért új létesítményt épí­teni. — Az eredeti elképzelés pontosan ennek a gondolat- menetnek a jegyében alakult ki. Mi is úgy véltük, hogy a ránk maradt értékekkel kell elsősorban gazdálkodni, s csak hasznosításuk után érdemes új beruházásba kezdeni. Ép­pen ezért javasoltuk a vörös ház felújítása mellett régi lo­varda sportcsarnokká való át­alakítását. Eredetileg tehát nem újat akartunk építeni, hanem egy meglévő épüle­tünk célszerű felhasználására törekedtünk. A viták során azonban a többség ezt az el­képzelést azért vetette el, mert az így kialakítható sportcsanok egyes sportágak­ban nemzetközi mérkőzések le­játszására- nem lenné alkal­mas. Igaz viszont, hogy ki­válóan megfelelt volna az if­júságnak torna- és edzőterem­nek, s maradnak még bőven sportágak, amelyekben a mé­retek megfeleltek volna a nemzetközi szabványnak, az új csarnok építésének kon­cepcióba mégis megszületett. — A lakosság viszont,, a je­lek szerint év pen ezzel nem értett egrtet. Mi valósulhatna meg az elképzelésekből a Vll. ötéves tervidőszakban, ha a helybeliek a teho-fizetést a későbbiekben sem fogadnák el? Választani lehet — Az előkészítés időszaká­ban igyekeztünk alternatív célokat meghatározni. Űgv gondoltuk, ezek közül azt a létesítményt — vagy esy ré­szét — hozzuk majd létre a tehóból, amelyre a lakosság többsége voksol. Mivel azon­ban a többi megvalósítása is elengedhetetlen, azok pénz­ügyi fedezetét előteremtettük. Most tehát csupán arról van szó, az öt cél közül az egyik marad el, ha végképp elesik a költségvetés attól a 20—22 millió forinttól, amit a teho jelentene. — Milyen okokra vezethető vissza véleménye szerint, a lakosság elutasító magatartá­sa? Nem hiszem, hogy annak köszönhető, nem akarják elő­segíteni városuk Jejlődését. — A ' túlságosan központi célokat már említettem. Le­het, hogy helytelen volt ez a koncepció. Abból indultunk ki azonbah, hogy nem szabad a pénzt elaprózni. A 20-7-22 millió forint elég lenne egy jelentősebb beruházásra, eset­leg némi kiegészítéssel. Az egyes körzetek, településré­szek azonban önmagukban keveset tudnának a rájuk eső néhány millióval kezdeni. Ennek ellenére nemrégiben a tanácsülés úgy döntött, a tehót — amennyiben a lakosság mégis elfogadja — a központi és helyi célok között meg­osztva kell majd felhasználni. Szükséges A sikertelenség okai közé sorolom a tájékozatlanságot is. Itt elsősorban- nem a la­kosságra gondolok, hanem azokra, akik az elképzelések propagálására, a szavazatsze­désre vállalkoztak. Szerintem a sikerhez először a testület­nek kell azonos álláspontra Jutni, s nem szabad sajnálni az időt, a fáradságot a la­kosság meggyőzésére. Ta­vasszal ugyanis sokak számá­ra például nem derült ki, hogy nem valamennyi megje­lölt célt a tehóból akarjuk megvalósítani, hanem neki Motivációk Alpári György, a Vác- és Vidéke Afész kereskedelmi fő­osztályának helyettes vezetője, másfél esztendőt töltött Kana­dában, a Detroittól 5 kilomé­terre levő, 250 ezer lakosú Windsor városban, a The Other Place nevű étteremben, ő maga magánemberként iga­zi ínyenc, néhány évig tanítot­ta is a jövő szakácsait. A kül­honban töltött másfél év be­szélgetésünk témája. 1977-óta dolgozom az áfész kötelékében — kezdi a beszél­getést Alpári Gyula. — A há­lózat irányítása volt mindig a munkaköröm, és szívemhez leginkább a vendéglátás áll közel. Ez a szakmám, vendég­látó szakon végeztem. A hazai vendéglátás mellett vonzott a külföldi is, hiszen mindig tud­tam, hogy a szakmám fejlő­dését segíti, ha a gyakorlat­kell közte egy támogatásra erdemeset találnia. Azt se tudta meg a hozzá bekopogó aktívától mindenki,' hogy nem szükséges a 800 forintos összeget elfogadnia, javasol­hat, ha akar, annál keveseb­bet. S végül, ha jólesik, jelöl­je meg maga azt a célt, amit a körzetben vagy bárhol a legsürgősebben megvalósítan- dónak érez, amelynek érdeké­ben hajlandó az anyagi terhet vállalni. — Ezek szerint a szervező, előkészítő munkában is lát hiányosságokat. Újra akar­ják-e kezdeni az agitációt? — Azért hiszem, hogy érde­mes Vácon a tehóval még egyszer foglalkozni, mert nem voltak rosszak a szavazati arányok, annak ellenére, hogy nem jött össze a szükséges több mint ötven százalék'. Tízezer emberből 4500-an már első nekifutásra is igennel szavaztak. Sokan tehát rög­tön, a szervezés, a propagan­da hiányosságai ellenére haj­landók lettek volna vállalni a nyolcszáz forint fizetését a város fejlődéséért. — Szeptemberben újra kezd­jük az agitációt, de már csak azok körében, akiket először nem sikerült meggyőznünk. Ha kell, 5—600 forintra csök­kentjük az értékhatárt, s mint már mondtam, módosít­juk a feltételeket. Célkitűzé­seinken nem akarunk alapve­tően változtatni, de hangsú­lyozom, hogy az összeg fel­használására a helyi elképze­lések megvalósításában is sor kerül. S aki nem ért egyet, teszem azt, a ravatalozó épí­tésével, az még támogathatja az aluljárót, vagy az iskola­programot. S ha egyiket sem, gondoljon saját utcájában a járdaépítésre, s ha azt tekinti fontosnak, hát azt a célt je­lölje meg. A lényeg az, hogy ne essen el a város egy olyan fejlesztési forrástól, amelynek felhasználására szükség is, le­hetőség is lenne. Márvány! Ágnes ban is megismerkedem az itt­hon csak a szakirodalomban található gasztronómiai érde­kességekkel. Arra is gondoltam, hogy ta­pasztalataimat netán itthon is értékesíthetem. Tudtam, hogy Észak-Amerika nemcsak „a népek olvasztókemencéje”, hanem az „etnikumok fazeka” is. Nem beszélve arról, hogy Windsaróan él a Szakácsszö­vetségek Világszövetségének elnöke, aki innen koordinálja a különböző országok szakmai tevékenységét. A munkahe­lyem is támogatta elképzelése­met, és engedélyezte kiutazá­somat. The Other Place — Ez az étterem egyike an­nak a 600-nak, ami a városban található. Mind a hatszáz más sajátosságot képvisel, s ez az egyediség vonzza igazán a vendéget, jóllehet az árak az A tapasztalatait itthon hasznosítja •A szakácstársaság Rómájában ­^ A gasztronómia szót az Idegen szavak szótárában két $ jelentésben találjuk. A görög eredetű szóban a gyomor- § ral vagy a hassal való kapcsolatra vonatkozó előtagot äj találjuk, ám mindkét jelentés az ínyencségre utal: je- ^ leütheti az ételek-italok kifinomult élvezését, az ét- ^ kezes művészetét, valamint az ínyesmesterség, a maga- sabb szakácsművészet jelölője is lehet. A szakcsoportokról A NEB városi bizottsága soronkövetkező ülését augusz­tus 29-én tartja a tanácson. A tanácskozás résztvevői a me­zőgazdasági nagyüzemekben működő szakcsoportok tevé­kenységéről készült vizsgálat megállapításait vitatják meg. Elhunyt dr. Kenéz Zoltán Hétfő reggel megdöbbenve értesült Vác lakossága arról, hogy éjszaka váratlanul el­hunyt dr. Kenéz Zoltán, Vác egyik legismertebb és legnép­szerűbb orvosa. Hivatása tel­jesítése közben lett rosszul, hajnali három órakor egy Katona Lajos utcai betegének a lakásán. A mentők bevitték a kórházba, dé nem volt rajta segítség. Munkahelye a fővárosban volt. A Szegedi úti Rendelő- intézet sebészetén dolgozott, korábban a Madarász utcai kórház gyermekosztályát ve­zette. Vácott mindig sokan keresték fel bizalommal Szarvas közben lévő rendelő­jét. Késő este kismotorjára ült s végiglátogatta — nemegy­szer a hajnali órákig — laká­sukon a betegeit. Az egyik fővárosi napilap oldalas/cikk­ben mutatta be a vidéki or­vost, Orvosi tevékenységének ma­gas szintű elismerése volt a Semmelweis-emlékérem ezüst, majd az arany fokozata. Hat­vanöt éves volt, de még nem gondolt a nyugdíjas időszak­ra. Temetése szeptember else­jén, hétfőn délután 3 órakor lesz a váci' alsóvárosi teme­tőben. Kölcsönzési szünet A Katona Lajos Városi Könyvtárban szeptember 1-től 8-ig festési munkálatok miatt szünetel a kölcsönzés és a többi szolgáltatás. \ Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 28-tól 31- ig, a vakációakció záró elő­adásaként csak" fél 4 órakor vetítik a gyermekeknek A sárga elefánt című zenés, szí­nes szovjet mesesorozatot. Augusztus 29-től 31-ig fél 6 és fél 8 órakor az 1984-ben készült Az ártatlanság bizo­nyítása című, Agatha Chris- tie-novellából készült angol film a műsor. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 28-án és 29-én a Szédülés című amerikai kri­mit játsszák. Főszereplői: James Stewart és Kim No­vak. III-as helyár! — Augusz­tus 30-án és 31-én — felújí­tásként ugyancsak III-as hely- árön vetítik 16 éven felüliek­nek a Bombanő című ameri­kai filmvígjátékot. Az előadá­sok este 9 órakor kezdődnek. ottani jövedelmekhez képest is igen magasak. Ez az étte­rem például nem üzemi kony­ha jellegű. Itt minden kurió­zummal tudunk szolgálni, de természetesen az árakban ben­ne van az is, hogy szilveszter éjszakáján ropogós cseresz­nyét Chiléből importáltunk. A nyersanyagok beszerzése a világ piacára épül, ez teszi lehetővé, hogy bármikor bármi felkerülhet az asztalra. Mégis törekszenek — és ez nem csak a fent említett étteremre vo­natkozik — a szezonnak meg­felelő választék sokoldalúságá­ra. Igen szemléletesen a pira­misra hivatkozott beszélgető- partnerem, amikor megjegyez­te, hogy ez az étterem — sok más hasonló üzlettel egyetem­ben — nem a hétköznapi em­bernek való. Kérdésemre, hogy akkor mi van az egyszerű polgárral, jegyezte meg Alpári György: a vendéglátás alsó szintjén olcsóbb, de színvonal­ban is kevesebbet nyújtó egy­ségek vannak. Ez a szint fel­felé haladva mindig keske­nyebb, de magasabb is. Az azonos szintű éttermek árban azonosak. A konkurenciát a színvonal teremti meg. Egy autó sem állt meg A stoptáblát csak az autók reflektorainak felvil­lanó fényei világították meg időnként. Alatta, a sötét­ben mozdult valami. Vagy valaki? Töpörödött, öreg né­niké állt ott, s időnként határozatlanul, mintha csak integetne, fölemelte a kezét, de erre a jelre egyetlen kocsi sem állt meg. Sőt, mintha gyorsítottak volna a láttára, babonás félelemmel taposva rá a gázpedálra. Különösen ritka látvány is az, s egy kicsit megle­pő, ha az ember este tíz után, amikor a mulató in­kább a tizenegyes számhoz van már közelebb, sétálni indul lefekvés előtt, és ak­kor ilyen látvány tárul a szeme elé. Hogyan kerül ez a néni ilyenkor az utcára? Mit csinál itt? Kihez tartozik? Utána kellene nézni. Meg kellene kérdezni. Ügy lát­szik, hogy ez eddig senki­nek sem jutott az eszébe. Pedig az utcán sokan jár­nak. Fiatal párok haladnak el mellette a deákvári étel­bár irányába, de gondosan kikerülik. Jönnek idősebb émberek is, akik zavartan az órájukra pillantanak. Bizony késő van. Itt a le­fekvés ideje, és még nem értek haza. Otthon már biztosan vetve az ágy, ki­terítve a puha, fehér pap­lan. És meggyorsítják a lépteiket. Fiatalemberek állnak csoportba verődve a sar­kon. Motorkerékpárjaikkal el is állják a főútvonalba torkolló utca bejáratát úgy, hogy onnan se ki, se be másnak gépjárművel, ha ők nem mozdulnak. De ezért a nagymama korú öregasszonyért ' sem. Ök • sem, akiknek talán még él a nagymamájuk, s otthon bizonyára . nagy riadalom támadna, ha ilyenkortájt nem találnák a szobájá­ban. Oda kell menni — ad belső parancsot a lelkiis­meret, ellenérveket sora­koztatva fel a fáradt test pihenésre vonzó felszólítá­sa ellen, szemben állva az önző aggodalommal is, hogy ez a kis esti izgalom most megint álmatlanságot okoz majd, pedig holnap nem ártana, ha frissen működnének azok a látha­tatlan fogaskerekek, válta­na az ész az élet kis csa­táiban. — Mit tetszik üt csinál­ni, néniké? — Hangosabban beszél­jen, nem értem! — Hol tetszik lakni? — Hát én itt, Vácott, csak nagyon sötét van és nem taláiok haza. — Hogy került ide? — Én tulajdonképpen Budapestről jövök. Nem is. meri a nővéremet? Dok­tor... És mond egy nevet, aki fohet jogász, orvos, vagy más, a címmel járó foglalkozás művelője. — Nem ismerem. De tessék itt várni. Mindjárt jön egy autó és hazavisz- szük a nénit. — Hogyan? Hogy itt vár­jak? A rendőrség kocsija ha­marosan fékez. A két éj­szakás rendőrnek sincs könnyű dolga. Nagynehe- zen áttekintik a személyi igazolványát, közben több­ször megnyugtatják, hogy azt visszakapja, aztán nagy üggyel-bajjal felsegítik a magas ülésre. — Mennyiért visznek ha­za? — kérdezi a nénike. — Ingyen. — Miért, hát kik ma­guk? — Rendőrök vagyunk. Az idős beteg asszony ezen az éjszakán már az otthonában alhat. Nem éri baj a néptelen utcán. A kocsi elindul. A tér el-, csendesedik. Záródnak az emeleti ablakok. Eipihen a nézőközönség is. Azok, akik eddig arra várfok, hogy jöjjön már valaki, hogy ne pont nekik kelljen segíteniük. Kovács T. István Szombaton: Forte-Szentes mérkőzés Vereségek - idegenben Gyengén sikerült az elmúlt hétvége városunk kézilabda­csapatainak, hisz mind a For­te, mind pedig az Izzó ide­genben maradt alul. A két vereség közül a lá­nyoké volt a váratlanabb, hisz ellenfelüket hazai pályán szinte leiskolázták és most így győzelmi reménnyel utaz­tak. Sajnos a pályán azonban érvényesült a papírforma, és ha szoros csatában is, de ha­— Az egyéni kedvtelés szép dolog. De gondolom, hogy en­nek — ahogy már erről fen­tebb is szó volt — szakmai haszna is van. — Igen! A másfél éves ka­nadai szakácsságom alatt bete­kinthettem az ottani üzleti életbe. Ennek tapasztalatait mindenképp hasznosíthatom. A legnagyobb pozitívum, amit megfigyeltem, a magas szer­vezettség, a pontosság. Erre kényszerül minden üzletveze­tő, ha élni akar. Nekünk a vállalati és szövetkezeti mun­ka szervezésében sem szabad engedni a színvonalból. No és itthon? Fontosnak tartom azt is, hogy a vendéglátás dolgozói egyfajta általános műveltséget szerezzenek. Magasabbat, mint a maiak. Nem az a fontos, hogy száz-egynéhány ételrecept legyen a szakács fejében, ha­nem az, hogy legyen szeme az igényre. Tudjon odafigyelni az újra. Divatos szóval élve, kreatív szakácsokra van szük­ség. Napjainkban egy üzemi ét­keztetésben dolgozó fiatal sza­kács a legkülönlegesebb éte­lek elkészítését is megtanulta, de lealacsonyítanak érzi a mindennapi menü előállítását, pedig ezt is lehet jól csinálni. Sokat tanultam, jól éreztem magam. Most itthon várnak új és új feladatok — mondta vé­gezetül Alpári György. F. D. Z. zai győzelem született. Míg a Csavar SK lány*ai egymást múlták felül, addig a váciak­nál több gyenge teljesítmény- volt, melyet összességében nem bírt el a csapat, és így minimális, egygólos hazai győzelemmel zárult a találko­zó. Hozzá kell tenni azonban, hogy az utolsó percben a Forténak egyenlítési lehetősé­ge volt, de a helyzet kima­radt. A héten erős igénybevétel­lel néznek szembe a lányok, hisz szerdán az NB I-es EMG ellen MNK-mérkőzést játszanak 15.45-kor, .míg szombaton szintén 15.45-kor hazai pályán fogadják bajno­ki mérkőzésen a Szentes együttesét. Kevésbé volt meglepetés az Izzó csömöri veresége. A ta­lálkozót végig a hazai csapat irányította és bár a vári csapatnak voltak fellángolá­sai, ezzel sem tudták megne­hezíteni a csömöri győzelmet. A héten az Izzóra, is nehe­zebb feladat várt, mivel mind az MNK-ban, mind pedig a bajnokságban helyt kellett volna1 állnia, de mint isme­retes. MNK-beli ellenfele, a SZEOL DÉLÉP visszalépett az NB T-ből és megszüntette szakosztályát, így a váci együttes játék nélkül jutott tovább. A bajnokságban viszont ne­héz ellenfél, a Ganz Villany ornriittese iön Vácra, akik el­len a váci együttesnek csak egyetlen elfogadható eredmé­nye lehet. Veresége esetén viszont a bentmaradási re­mények is elszánhatnak. Sai- nos a csnnat tovább gyengül, mivel a héten Ferbert kanos és Madár sorkatonai szolgá­latra vonul be, de ennek ei­gnere is bíznak a sikerben. A találkozót szombaton a Forte—Szentes mérkőzést kö­vetően, 17 órakor játsszák. — rl ISSN 0133—2759 (Váci Hírtaj»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents