Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

ttST MEGY 6 1986 AUGUSZTUS 21.. SZERDA Jogi tanácsok r m ii igényper ® A házasság csiss^f kezpoff afsssiJák 0 Olvasónk házastársát gyer- mektartásdfj nem fizetése mia(t a bíróság szabadságvesz­tésre Ítélte. A bírósági végre­hajtó a lakásban fellelhető ingóságokat lefoglalta és in­tézkedett az elszállításukról. Semmi kozom férjem tartozá­sához, írja olvasónk, hogyan kaphatom vissza vagyontár­gyaimat? Ha a végrehajtási eljárás során a tulajdonjogé, vagy más olyan joga alapján tart igényt valaki a lefoglalt va­gyontárgyra, amely a végre­hajtás során történő értékesí­tésnek akadálya, az a végre­hajtást kérő ellen indított perben jogát érvényesítheti. Ezt az eljárást igénypernek nevezzük. Erre az a városi bíróság il­letékes, amelynek területén a foglalás történt. A házassági vagyonközösség esetén az igénypernek külön szabályai érvényesek. Ugyanis, ha a há­zastársi vagyonközösséghez tartozó tárgyat olyan tartozá­sért foglalták le, amely — mint a mi esetünkben is — kizárólag az egyik házastár­sat terheli, a másik igényper­rel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását, az őt illető eszméi hányad értékéig. Az ilyen igénypert az adós ellen is meg kell indítani, és a bíróság a házastársi va­gyonközösséghez tartozó vala­mennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt. Ha a bíróság az igénykere­setnek helyt ad, a Vagyon­tárgyakat a foglalás alól fel oldja, az igénylőt megillető Uj paragrafusok szüleinek Mem sekaElisi — fisaiéira! Sok vagy kevés a jogsza­bály? Örök vitatéma ez a jog­alkotók és a jogalkalmazók között. A szakemberek nem tagad­ják, hogy manapság bizonyos területeken túlságosan is rész­letesek, aprólékosak a külön­féle jogi rendelkezések, a pa.- ragrafusok útvesztőiben oly­kor már a jogászok sem tud­nak eligazodni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi-gazdasági viszonyok egyre bonyolultab­bak, az életnek sok olyan te­rületén is növekszik a jog szerepe, ahol korábban kevés­bé volt rá szükség. A jogrendszer egységességé­nek, áttekinthetőségének biz­tosítása érdekében a követke­ző években jelentős feladatok várnak az igazságügyi kor­mányzatra. S tegyük hozzá: nemcsak a gazdasági életben. Remélhetően az elképzelé­sek megvalósulásával olyan új paragrafusok születnek majd, amelyeket megismerve nem sokallni, hanem tisztelni fog-, juk a jogszabályokat. Elfogták a tettest Ámokffufó a monora piacon Veszedelmes bűnözőt fogott el és vett5 őrizetbe , a Monoéi5 Rendőrkapitányság. A huszon­hat esztendős Sárközi Árpád már korábban is ült börtön­ben különböző bűncselekmé­nyek elkövetéséért. Idén nyá­ron pedig két alkalommal támadott meg ismeretlen em­bereket. Néhány héttel ezelőtt fiatal nő tett feljelentést egy férfi ellen, aki megtámadta és bán­talmazta őt. Elmondta, hogy az éjszakai órákban egyedül igyekezett hazafelé a Kossuth Lajos utcában és észrevette, hogy követik. Az emeletes házak felé ha­ladt, az ismeretlen azonban nem tágított Az egyik utca­sarkon megszólította, és ud­varolni próbált neki, majd mikor nem válaszolt, tovább követte. A mozi előtt támadta meg, elkapta a hajánál fogva és a földre rántotta. Ütötte-verte, ahol érte és kést nyomott a hátába. A rémült nő véde­kezni próbált és beleharapott bántalmazójának a kezébe. Amikor pedig lépéseket hal­lott, sikoltozni kezdett, ek­kor az ismeretlen elmenekült A feljelentő és a segítségé­re siető járókelők személyle­írást adtak az ismeretlen, kö­rülbelül 165, cm magas, spor­tos alkatú, sötét hajú férfiról. Augusztus 11-én a késő es­ti órákban újabb támadó jel­legű bűncselekmény történt a településen. Ekkor egy asz- szony igyekezett hazafelé a barátjával valamelyik szóra­kozóhelyről, ahol születéána pót ünnepeltek. A piactéren egy ismeretlen férfi hirtelen megtámadta őket, és az asz- szonyt két borosüveg letört végével megsebesítette. Ez után megragadta a retiküljét és azzal elszaladt. A váratla nul — minden előzetes szó váltás nélkül — letepert asz- szony több sebből erősen' vér­zett. úgyhogy kórházba kel lett szállítani. A rendőrség forró nyomon elfogta Sárközi Árpádot, a két erőszakos bűncselekmény el­követőjét. Az igazságügyi el meorvosi szakvélemény sze rint a fiatal férfi nem elme beteg, felel azért, amit elkö­vetett. Kihallgatásakor azza' próbált védekezni, hogy erő­sen ittas állapotban volt, é: ezért nem emlékszik semmire Italozása azonban természet tesen pesp jelent, meptőköíül- ményt a számára. Sárközi Árpád ügyében a Monori Rendőrkapitányság befejezte a vizsgálatot. Ügyét vádemelési javaslattal adták át az ügyészségnek. Ga. J. hányad értékének megfelelően Amennyiben az igénylőt így nem ' lehet teljesen kielégíte­ni, a természetben meg nem osztható vagyontárgyakat ér­tékesíteni kell, és a vételár megfelelő részét az igénylő­nek kiutalni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indított házastárs­nak, a fel nem oldott Va­gyontárgyak az adósnak a kü­lönvagyonába kerülnek. 9 M. J. tápiógyörgyei lakos felesége külföldön élő testvé­rétűi személygépkocsi vásár­lásához nagyobb összeget ka­pott ajándékba. Olvasónk há­zassága megromlott, és a va­gyonközösség megszüntetése során nem tudnak megegyez­ni, hogy a gépkocsi kinek a tulajdonát képezi. Olvasónk kérdésének elbí­rálásához szükséges annak is­merete, hogy a gépkocsit a külföldi rókón mindkettő­jüknek, avagy kizárólag • a testvérnek kívánta juttatni? Az első esetben a gépkocsi a házastársi vagyonközösség keretébe tartozik, ugyanis azt közösen szerezték a házasság fennállása alatt, és ennek megfelelően osztatlan közös tulajdon keletkezik, amelyet a házasság felbontása során a volt házasfelek között egyen­lő arányban meg kell osztani. Ha viszont az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből, vagy egyébként az ajándékozás körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a juttatás csak az egyik há­zastársnak történt, az aján­dékba kapott vagyontárgy a házastárs különvagyonához tartozik. Jogszabályaink a bizonyí­tást annak ra házastársnak a kötelességévé írják elő, aki a különvagyonba tartozást ál lítja. Dr. Sinka Imre OIvkáRlfife'" részére minden csmórta1kon?' l?‘',és 19 óra zött ingyenes jogi tanács­adást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan válaszo­lunk. É££cl-nappali sxoigálcsl Munka közben a ayoEiSGE® tffilf, ' .. ’.....;.......• ....v.......~~ Gépkocsi tolvaj lakására in­dult a rendőrautó, és amíg Gödöllőről Vácrátótra értünk, alkalmam volt folytatni a ko­rábban megkezdett beszélge­tést Sándor István rendőr zászlóssal, a Gödöllői Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályá­nak nyomozó alosztályvezető­jével. Hivatali vezetői már el­mondták róla-, hogy nála gyakran napi húsz óra a munkaidő. Nem azért, mint­ha ezt tőle vagy bárki más­tól így követelnék, hanem, mert nem adja lejjebb? Ha egy ügy izgatja — ami gyak­ran előfordul — nem nyug­szik, amíg a végére nem ér. Mint most is, a Forma—1-es versenyek környékén feltűnt, rendszám nélkül személygép­kocsi nyomán leleplezett tol­vaj esetében. Három napig dolgoztak rajta, szinte éjjel­nappal, míg sikerült felderí­teni a tettest. Hogyan lett Sándor István rendőr? A tanult szakmája autószerelő, amit egy eszten­deig gyakorolt, de a sorka­tonai szolgálat letöltése után, több családi példa nyomán a rendőrség állományába lépett. Ez tizenöt esztendővel ezelőtt történi;, . s Azután,, mint- az szokásos, több lépcsőfokon keresztül — járőr, körzeti megbízott, őrs­ügyeletes, bűnügyi nyomozó — került a jelenlegi beosztá­sába. Sok izgalmas, kemény ak­cióban vett részt. A legin­kább emlékezetes? Hát talán az, amikor egy betörés tette­seit keresve a főváros XIV. kerületébe vezettek a szálak. Információik szerint a bűnö­zők öten voltak, két nő és három férfi. Ám amikor a helyszínre érkeztek, huszonöt tagú, ittas társasággal talál­ták szembe magukat. Ekikor Sándor István könnyebben meg is sérült, de sikerült el fogni a betörőket. A lakásán nincs telefon, de gyakran hívják éjszaka is szolgálatba. Amikor gépkocsi zaját hallja a ház előtt, már figyel, számít arra, hogy ki kell ugrania az ágyból, és in­dulni a szolgálatba. Vácrátótra érve igazolódtak korábbi információk. A megadott címen több, rend­szám nélküli, lopott gépkocsit találtak a rendőrök. A bűn­ügyi technikusok közreműkö désével órákon keresztül folyt a munka a helyszínen. Gál Judit A bún űf fán Gyerekek rassz társaságban TÍZ NAP KENDELETEI A Minisztertanács 30/1986. VIII. 10. sz. rendelete kiegé- » szítette az állami kitüntetések és kitüntető címek után járó nyugdíjkedvezményekről szóló jogszabályt. 1986. novemberi, napjától az a magyar állam­polgár, aki a Magyar Szabad­ság Érdemrend, illetve a Munkás-Paraszt Hataloméi t Emlékérem kitüntetés tulaj­donosa, havi 6000,— Ft leg­kisebb összegű nyugdíjra jo­gosult. A Minisztertanács határo­zatot hozott az országgyűlési képviselők tevékenységének támogatásában az államigaz­gatási szervek feladatairól. A határozat alapján a képvise­lőnek megfelelő felvilágosí­tást kell kapnia és a bejelen­téseiről, javaslatairól soron kívül intézkedni kell. A képviselők részére a központi és a helyi szervek a munká­juk elvégzéséhez szükséges adatokat, információkat köte­lesek megadni. A honvédelem, az állam és a közbiztonság erősítése terén végzett kiemelkedő tudomá­nyos, műszaki-fejlesztési vagy szervező tevékenység elisme­résére a Minisztertanács .Stromfeld Aurél-díjat” ala­pított. A díjat a fegyveres erők napja alkalmából ado­mányozzák. Az egészségügyi miniszter rendelete 1987. január 1:-nap­jával módosítja az egyes moz­gáskorlátozott személyek sze­mélygépkocsijával kapcsola­tos kedvezményeket. A ren­delet alapján a 2000 m3-nél nem nagyobb lökettérfogatú jármű tulajdonosa évenként 100—420 liter normál benzin mindenkori árával azonos mértékű üzemanyagköltség­hozzájárulást kaphat. . A jogszabályok a Magyar. Közlöny 1986. évi 33-as szá­mában találhatók. Ú\ szabályozás ü feJszárffiGlass éiiérás A GAZDÁLKODÓ szerveze­tek, ,£eisaámolást ‘ eljárásá­ról szóló törvényerejű ren­delet megalkotását az tet­te szükségessé, hogy je­lenleg az ilyen eljárás­ról több jogszabály rendelke­zik, s ezeknek számos rendel­kezését az élet már túlhalad­ta. Egyebek között mind máig nem érvényesülnek az ilyen eljárások során megfelelően a hitelezői érdekek; a szabá­lyozás a hitelezők, illetőleg követeléseik között merev rangsort állít fel, ami eseten­ként indokolatlan előnyöket is ■biztosít. Egyelőre egyedi mérlegeléstől függ, hogy mi­kor kerül sor felszámolásra. Ennek feltételeit a ma még hatályos jog nem határozza meg. Jelenleg egy tartósan fi­zetésképtelen gazdálkodó szer­vezet felszámolása lényegében az alapító szerv elhatározásá­tól függ. A vállalatoknál csak az alapító szerv rendelheti el a felszámolást, míg a szövet­kezet ezt maga is kimondhat­ja. Nincs lehetőség arra, hogy a hitelezők kérjék a gazdál­kodó szervezet felszámolását. Egyes gazdálkodó szervezetek, például leányvállalatok felszá­molásáról jelenleg nincs is jo­gi rendelkezés. A hatályos sza­bályozásból hiányzik a meg­felelő garancia a döntés pár­tatlanságára. Nem érvényesül kellően az eljárás nyilvánossá­ga, így nem segítheti a gazda­sági tevékenység, a szerződé­ses kapcsolatok biztonságához fűződő érdekek érvényesülését. Röviden: a szabályozás, ellent­mondásai, hiányosságai tet­ték szükségessé az új, törvé­nyi szintű jogszabály megal­kotását. A szeptember 1-jétől ha­tályba lépő törvényerejű ren­delet értelmében a felszámo­lási eljárás három jól elkülö­nülő, ugyanakkor egymással szorosan összefüggő szakasz­ból áll: az eljárás megindítá­sát megelőző kötelező — a bí­róság közreműködése nélküli — egyeztetésből, az állami sza­nálási eljárásból, illetőleg bí­róság közreműködésével tör­ténő felszámolási eljárásból. Az új jogi szabályozás el­sődleges célja a gazdálkodó zervezetek fizetőképességének helyreállítása. Ezért rendel­kezik, úgy a törvényerejű ren­delet,1 hogy csak akkor indul­hat tartós ..fizetésképieíepség jpiatí,. fgiszá'mQÍáaL-eljácásj ha a gazdálkodó szervezet es a hitelezők már lefolytatták az előzetes egyeztetést. Ennék eredménytelensége esetén is csak úgy fordulhatnak az ér­dekeltek a bírósághoz, ha az arra jogosult szerv nem kíván állami szanálási eljárást le­folytatni, vagy az nem veze­tett eredményre'. Az állami szanálási eljárásra a jogsza­bályban meghatározott ese­tekben kerülhet sor. Felszámolási eljárás a bí­róság előtt tehát akkor foly­tatható le, ha az előzetes egyeztetés, az állami szanálás lehetősége ellenére a gazdál­kodó szervezet tartósan fize­tőképtelen, illetőleg, ha a gaz­dálkodó szervezet jogutód nél­kül szűnt meg. A felszámolási eljárás nyil­vános, mivel csak így értesül­hetnek a felszámolásról a hi­telezők és az egyéb érdekeltek, s így érvényesíthetik igényei­ket. Ezért a bíróság a Magyar Közlönyben közzé teszi a fél­számolási eljárás megindítá­sát. Ennek következménye az, hogy ettől az időponttól kezd­ve megszűnnek az alapító, il­letőleg a létesítő szervnek a gazdálkodó szervezet vagyo­nával és megszüntetésével kapcsolatos jogai. Az eljárás közzé tételével egyidejűleg a bíróság értesíti a felszámolót, s annak feladatairól, hatáskö­réről is részletes rendelkezé­sek születtek. Az új jogszabály meghatá­rozza azt is, hogy a gazdál­kodó szervezet vagyonából a tartozásokat milyen sorrend figyelembevételével kell ki­elégíteni. 'Elsőbbséget biztosít a felszámolási eljárás során felmerült költségeken kívül például a munkabér, a tartás- díj, a baleseti járadék, a ma­gánszemély nem gazdasági, te­vékenységéből eredő és , más, állampolgárokat megillető kö­vetelések kifizetésének. A gazdálkodó szervezet vagyo­nából ki nem elégíthető kö­vetelések teljesítéséért az. ál­lam általában nem felel. A BlRÖSÁG a felszámolási eljárás befejezéséről. és tartós fizetésképtelensége esetén a gazdálkodó szervezet megszün­tetéséről határozatot hoz. ' merációból naponta Budapest­re bejáró, gyakran három mű­szakban dolgozó szülők távol­léte alatt a gyerekek elhelye­zése nem mindig megoldott. Sok esetben a felügyelet, a hasznos program hiánya is elősegíti a fiatalkorúak rossz útra tévedését. A bűnelkövető fiatalkorúak mintegy kilenc­ven százaléka szervezeten kí­vüli. Ifjúsági szövetséggel vagy más szervezeti közösség­gel nem volt kapcsolatuk. Nem lehet közömbös, hogy a fiatal milyen társas kör­nyezethez kötődik. üem eEéej erélyes Nemcsak elvált szülők gye­rekeiről van szó, hanem olya­nokról például, ahol az apa nem a lakóhelyén dolgozik, csak hétvégeken vagy két­hetenként jár haza. A magá­ra maradt anya — különösen a fiúknál — nem elég erélyes. Gyakran a szülőknek kedvük sincs arra. hogy foglalkozza­nak gyerekükkel. Többször hiányzik a kellő felügyelet, az ellenőrzés. Az utóbbi négy évben a fiatalkorú bűnelkövetők csak­nem 50 százalékában ketten vagy hárman követtek el jog­sértést, s majdnem 20 száza­lékos a csoportosan elkövetett bűnözés. Előfordul, hogy a társkeresés alkalmi csoporto­sulásokhoz viszi el a fiatalo­kat, gyakran olyan közegbe, ahol a hangadó szerepet ruti­nos, visszaeső bűnözők töltik be. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, a Ma­gyar Kriminológiai Társaság ; tagja (Folyt, köv.) barátkozása. Különösen veszé­lyessé válhatnak a 10—13 éve­sek olyan kis közösségei, ame­lyekben az idősebbek a hang­adók. Társadalmi weszély A gyermekbűnözés a közös elkövetés mellett a tapasz­talatszerzést is jelenti, s ezek a csoportok már nagyon ko­rán nevelik a bűnözés után­pótlását. Pest megyében igen sok a gyermekkorú (14 év alatti) elkövető; 1982-ben 264, 1983- ban 247, 1984-ben 315 és 1985- ben 292 volt a számuk. Gya­kori a társulás, amikor ket­ten vagy hárman követnek el jogsértést, így 1982-ben 61, 1983-ban 57. 1984-ben 45,7 és 1985-ben 48.3 százalék volt az arányuk. Figyelmet érdemlő a csoportos (négyen és ennél többen) elkövetés, amely 1982 és 1985 között 20, 19, 33 és 33,9 százalék között fordult elő. Feltűnően magas közöttük a 10 év körüli gyermekek szá­ma. A vétőképes kor határá­hoz közel állók aránya ha­sonló. Tetteik fokozott társa­dalmi veszélyességére mutat, hogy az utóbbi négy év­ben 20 rablást követtek el, továbbá betöréses lopásaik a társadalmi tulajdont illetően 10 százalék és a személyek ja­vai kategóriájában 20 száza­lék feletti. Többfélék a káros baráti társasághoz vezető okok, kö­rülmények. A szülők munka­helyi elfoglaltságé miatt a fel­ügyelet nélkül hagyott gyere­kek egy része is veszélyezte­tetté válhat, könnyen kerülhet kétes barátok közé. Az agglo­Nemcsak Pest megye váro­saiban nőtt a veszélyeztetett kiskorúak száma (Érd), hanem az agglomerációs övezet nagy­községeiben is (Gyál, Öcsa, Vecs és). A tavaly ismertté vált 'csáknem 18 ezer bűn- cselekményt 8 ezer 14 ember követte el, s közülük 903 a fiatalkorú, az 1984. évi 882- vel, az 1983, évi 789-cel és az 1982. évi 751-gyel szemben. 1982-ben 14,4, 1983-ban 12,8, 1984-ben 13 és 1985-ben 13,6 százalékban szerepelt a káros baráti környezet — más nega­tív tényezők mellett — bűn- elkövetési okként. Szaros összefüggés A statisztikai adatok és egyéb körülmények arra fi­gyelmeztetnek, hogy a meg­előzésre már kora gyermek­korban súlyt kell helyezni. Hi­szen a gyermek- és fiatalkori bűnözés .között szoros össze­függés van. A fiatalkorú bűn­elkövetők viszont hatással vannak a gyermekekre is, és bűntettnek minősülő cselek­mények elkövetésére befolyá­solják őket. Ezek elkövetésé­ben gyakran vesznek részt gyermekek fiatalkorúakkal együtt. Az egyik ügyben a gyermek­korú több, néhány évvel idő­sebb fiatallal barátkozott. Amikor a nagyobbak lopásra és más bűntettré vetemed­tek, ő vonakodott részt venni benne. Ekkor a társai egyike kijelentette, hogy ő gengszter­főnök, s a többiek kötelesek utasítását végrehajtani. Az erős befolyást az a körülmény magyarázza, hogy kapcsolatuk gyakoribb, mint [ a ' gyermekek és a felnőttek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents