Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

tm. AUGUSZTUS IS., KEDD Hervad-e a Len virág? A siker a gyermekek érdeme Karcsú szárú lenvirág nőtt a réten, ide-oda lengetve kék fejét hajlékony szárán. Bol­dogan ringatta magáit a szél­ben, és arra gondolt: nincs is nála szebb! Magyar és német táncok Ez az Andersen-mese jut­hatna eszünkbe a Lenvirág név hallatán. A budakalászi gyerekek tánccsaportját azon­ban a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat támogatja, s irántuk való tiszteletből vá­lasztották ezt a nevet. A meg­alakulásuk óta eltelt tizenöt év alatt itthon és külföldön egyaránt megismerték őkét: szerepeltek Nizzában, a nem­zetközi gyermektáncfesztivá- lon s Brüsszelben a Francia Tudományos Akadémia két munkatársának köszönhetően lemezük is megjelent. Leg­utoljára pedig júliusban az NSZK-beli Straubingban jár­tak, viszonozva egy ottani ba­lettcsoport látogatását. — A bajor balett-táncosok Szentendrén és — lévén nem­zetiségi terület — Pilisvörös- váron léptek fel tavaly de­cemberben nagy sikerrel — meséli Szabó Ferencné. ö a budakalászi együttes alapító­ja, vezetője, s egyben a helyi általános iskola tanítónője is. — Mi egyhetes utunk előadá­sain magyar és német tánco­kat egyaránt bemutattunk, hi­szen a Lenvirág egyik főcél­ja környékünk magyar és né­met néptánchagyományainak felkutatása és ápolása. Isko­lánkban évfolyamonként egy osztályban hatéves kortól ta­nulnak a gyerekek németül, így többen a stmubingiakkal is könnyen szót tudtak érteni. A város főterén való bemu­tatkozásunkkal olyan sikert arattunk, hogy — mint a he­lyi lap hírül adta — „még a legszomjasabbak is elengedték söröskriglijük fülét, hogy tap­sukkal bekapcsolódhassanak a viharos ünneplésbe”. A pol­gármester fogadást adott tisz­teletünkre a városházán, s a kővetkező évre szóló meghí­vásunk is van már: a Strau­bing fennállásának 175. év­fordulóját ünneplő rendez­vénysorozaton lépünk majd fel. Baráti védőszárnyak Itthon az együttes a járási kulturális seregszemlén tizen­háromszor nyert arany minő­sítést, harmadik éve képviseli Pest megyét az országos né­pijáték- és néptánefesztivá- lon. Az idén ez utóbbi ese­mény gálaestjén mindkét ver­senytáncukat bemutathatták az Erkel Színházban, s erről a televízió is felvételt ké­szített, amelyet augusztus 20-án láthatott a közönség. A legnagyobb szakmai elisme­rést azonban a mostani év hoz­ta számukra: az alkotmány- nap tiszteletére Kiváló Együt­tes címmel tüntették ki őket. Szabó Ferencné ennek ellené­re nem szívesen nyilatkozik erről: — Úgy érzem, nem nagyon használ nekünk az, ha a sike­reinket hangoztatjuk. Bár a falubeliek nagyon szeretnek minket, szőkébb környeze­tünkben olykor ellenállást is tapasztalunk. Többen azt mondják: szerényebb műhely­munkának jobban örülnének, mint az ilyen látványos sike­reknek! A nemrégiben ala­kult budakalászi baráti kör nagy örömünkre most védő­szárnyai alá vett minket, s mi is segítjük őket néhány fel­lépésünk bevételével. Sokan vagyunk, akik szeretnénk va­lamit tenni a közséigért. Mert ez az én falum is! Sipos Gyu­la költő fogalmazott úgy, hogy aki nem érez igazán a szívéhez közelinek egy falut, egy várost, egy települést, amiért tenni is szükséges, an­nak a hazaszeretete is gyö- kértelen. A mi együttesünk is a' ma­ga örömén túl a falu örömé­re is kíván lenni, s ez-a sze­retet tart össze bennünket már hosszú évek óta. A gyer- mektáncmozgalom hazánkban nagyon magas színvonalú, így aki egy pillanatra lazít, az le­marad. Persze hogy fáradsá­gos a dolgunk: nincsen ren­des próbatermünk, a gyerekek váltott műszakban járnak, a fellépéseik általában hét kö­zepére esnek, s ez a tanulás­tól vesz el időt; nevelni, vi­selkedni is tanítani kell őket — de megéri! Foltin Jolán, az Erkel-dijas koreográfus is csak azért dolgozik velünk, vállal­va az ilyen körülményeinket is, mert érzi a gyerekekben a tánc örömét. És ez a legfon­tosabb ! A szorongás okai A gondjainkat elsősorban tehát nem az anyagiak jelen­tik — támogat minket évi tízezer forinttal a Budaflax, ez évtől ugyanekkora összeg­gel a Szentendrei Áfész is. A külföldi útjainkra pedig ösz- szetáncoljuk a pénzt. Az iga­zi baj az, hogy szinte minden egyes fellépésünk megszerve­zéséért harcolnunk kell. Ilyen feltételek között egyre nehe­zebb dolgozni, hiszen a nyug­talanságot, az ideges hangula­tot a gyerekek is azonnal megérzik még soha nem kellett ennyit fegyelmeznem. Nagyon örültem, mikor hírét vettem az augusztus húszadi­kai kitüntetésünknek. Bár ugyanakkor szorongás is van bennem: tudom-e tovább folytatni a munkámat az ed­digi energiával, hittel, meg­győződéssel? Az átadási ün­nepségre magammal vittem két táncos és két zenész gye­reket az együttesből. Az elis­merést kifejező oklevelet ők vették át, hiszen ők érdemel­ték ki. Mörk Leonóra Életbe lép az új oktatási törvény Nagyobb önállóság az iskolákban A gyerekeknek még van néhány napjuk, a pedagógu­sok számára azonban már megkezdődött az új tanév. Tegnap például megyénk al­sófokú oktatási intézményei­nek igazgatói, vezető szakfel­ügyelői és más oktatásüggyel foglalkozó szakemberek ta­nácskoztak Gödöllőn a műve­lődési központban a szeptem­ber elsejével életbe lépő új ok­tatási törvény végrehajtásá­nak feladatairól, valamint a Magyar Diáksport Szövetség megalakulásából adódó teen­dőkről. A tanévelőkészítő tanács­kozáson részt vett, többek között, Bárd András, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Her- czenik Gyula, a gödöllői párt- bizottság első titkára, Karca­gi Gyula, a Művelődési Mi- nisztériuum tanácsosa, Nádas- né Pribék Rozália, a Pedagó­gusok Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkára és Vass István, a gödöllői ta­nács elnökhelyettese. A realitás talaján Elsőként dr. Novak István, a Pest Megyei Tanács műve­lődési osztályának vezetője beszélt az oktatási törvény végrehajtásából adódó felada­tokról. Mint mondotta, az ok­tatás korszerűsítésének fontos állomáséihoz érkeztünk most el. Az oktatásról szóló új tör­vény olyan jogszabályok he­lyébe lép, amelyek évtizede­ken keresztül szabtak irányt oktatásügyünk fejlődésének. Az új törvényt minden peda­gógusnak részletesen kell is­mernie az általános indoklás­sal és a végrehajtásra kiadott miniszteri rendeletekkel egye­temben.. A törvény egy fejlesztési programot szolgál. Feladata olyan jogi keretek biztosítása, amelyele a mai nevelési-okta­tási intézményrendszer műkö­dését, fejlesztését is hosszabb időn át elősegíti. A törvény és a hozzá kapcsolódó minisz­teri rendeletek megerősítik közoktatáspolitikánk legfőbb törekvéseit, melyeknek értel­mében minden állampolgár számára biztosítják a tanú láshoz való jogot, nemzetiség re. és anyanyelvre való tekin­tet nélkül, az iskolarendszer minden fokán. Továbbra is fő elvet képvisel a tankötelezett­ség, mint a művelődéshez va­ló jog fontos kifejeződése. ÖTVEN ÉVE, néhány hó­nappal Francoék lázadása után, egy Ids csoport porosz- kált a hegyi úton Dél-Spanyol. országban. Csendőrök kísértek két torreádort, egy munkást és egy költőt. Valamelyik ka­nyar után eltűnnek a szem elől, ám csakhamar sortűz dördül, majd az egyenruhások dolguk végeztével baktatnak a forró napsütésben vissza­felé. A költő, Federico García Lorca — aki a rádióban a hét költője volt — nemcsak a spa­nyol nép, hanem a XX. szá­zadi európai líra egyik leg­nagyobb művésze a spanyol fasiszták egyik legelső áldo­zata lett. A falangisták fülét bántotta az a dallam, melyet ő énekelt. Azok a csodálatos szépségű andalúz népdalok, amelyek olyan korszerű hang- szerelésben szólaltak meg Lor­ca költészetében, a nép vá­gyait hordozták, a szebb, a szabadabb életbe vetett hitét fejezték ki. Halálhíre mély döbbenetét keltett. Radnóti Miklósban is fájdalmasan sza­kadt föl a sóhaj: Mert szere­tett Hispánia — s versed mondták a szeretők, — mikor jöttek, mást mit is tehettek, költő voltál, — megöltek ők. — Harcát most a nép nélküled víjja, — haj, Federico García! Kivételes adottságokkal ren­delkező művész, volt. Granadá­tól északnyugatra egy kis falu­ban, Fuentevaquerosban látta meg a napvilágot. Édesapja gazdálkodó ember, édesanyja tanítónő volt. Szülőföldje cso­dálatos tájainak, nehézléptű embereinek emléke végigkísér­te egész életében. Hazája népé­hez hasonlóan, benne is rop­pant indulatok feszültek, köl­tészetét át- meg átszőtte a né­pi énekek csodálatos muzsiká­ja. Ez vette szárnyára párat­lan hasonlatait, olykor meg­hökkentő képzettársításait. A granadai egyetemen tu­datosan készült arra, hogy né­pe gondolatainak és vágyai­nak minden tekintetben igaz szavú tolmácsolója legyen. Jo­got, filozófiát tanult. Ám meg­ismerkedett a festészettel és a zenével is. Zenei műveltségét a spanyol Bartók Bélának, Manuel de Fallúnak köszön­hette, akinek tanítványa volt. Nagyszerűen megismerte a színpadot, később drámáinak egy részét is maga rendezte. Emellett kitűnően rajzóit, gra­fikáinak gyűjteménye külön kötetben került a nyilvános­ság elé. MINDENEKELŐTT és min- denekfölött azonban költő volt. Lírája a spanyol hagyomá­nyok folytatása, egyben be­tetőzése. A múltba visszapil­lantva, elsősorban a nagy ba­rokk költőfejedelemre, Gon- gorára vetette tekintetét, aki­nek káprázatos képi világa szintén megbabonázta. Az újabb koriak közül Mac hadót és Jiménezt tekintette példa­képének. Az egyiket megfon­tolt komolyságáért és kristály- tiszta csiszoltságú tökéletes­ségéért, a másikat a világ je­lenségei iránti érzékenységé­ért becsülte nagyra. Lorca világába mélyen bele­világít a képzelete, a hason­latai, képei, jelződ, színei írja tanulmányában Tolnai Gábor. — Gyakran a nép­mesék bája, a gyermeki kép zelet és groteszkség jellemzi fantáziáját. Állandóan moz­gásban, cselekvésben van lírá­jában minden: ... a nyár, az éjszakában tigrisneszt és lán­got vet. ... báránygyapjas bé. getéssel göndör felhők köze­ledtek. Vagy: Az alkony és a hold beszél, míg a forrás a „szellők ajkait és sóhajtásait hívja áhítozva.” Ám idézhetnénk sorokat a Cigányrománcok című, talán egy legnagyszerűbb versköteté­ből, melyben a cigányélet kü­lönösen embert próbáló ke­serveit, drámai ütközéseit idé­zi meg balladai tömörséggel, mélységes együttérzéssel. Vagy szólhatnánk egyik utoisó nagy verséről, a négyrészes Ignatio Mejias torreádorsiratójárói, de mégsem lehet a nagy dráma­írót említetlenül hagyni. Hi­szen ebben a műfajban sem tagadta meg költői mivoltát. AZT VALLOTTA: a dráma a könyvből kilépő költészet. Emberivé válva beszél, kiabál, sír és kétségbeesik. A szín­padi alakok a drámában a költészet ruhájába öltözve kell hogy megjelenjenek, de úgy, hogy egyben a csontjukat és vérüket is látni lehessen. A költészetet hirdette, amikor a Primo de Rivera diktatúrá­ját felváltó köztársaság vi­szonyai között egyetemi szín­társulatává], a La Barracával járta az országot. Sz. E. A törvény szellemében szü­letett rendelkezések a nevelé­si-oktatási rendszer egységes­ségének érvényesítése mellett gondot fordítanak azok diffe­renciált segítésére, akik csa­ládi, környezeti vagy egyéb hátrányaik miatt fokozott tá­mogatásra szorulnak. Az ál­lam továbbra is segíti a ki­emelkedő tehetségű fiatalok képességeinek fejlesztését, tu­dásuk gyarapítását. A fogya­tékos és veszélyeztetett gyer­mekek, fiatalok neveléséről, oktatásáról való fokozott gon­doskodás is a differenciált tá­mogatás megnyilvánulása. Hangsúlyos elem az oktatás ingyenessége mellett a tör­vényben a demokratizmus, va­lamint az iskola szakmai ön­állóságának fejlesztése. Ez abban nyilvánul meg, hogy erősíti, tételesen is fölsorolja a diákok, pedagógusok és szülők jogosultságait, köteles­ségeit. A növekvő önállóság olyan helyi munkarendet szül majd, amelyben eredmé­nyesebb lesz a nevelő-oktató­munka, ahol a szabadság nö­vekedése a rend, a fegyelem erősítésével kell, hogy járjon. Az a fejlesztési folyamat, amelynek eszközeiként a jog­szabályok születtek, a realitás talaján kíván maradni. Ez annyit jelent, hogy mennyisé­gi vagy minőségi fejlesztésre csak akkor kerüljön sor, ha annak anyagi alapjai biztosí­tottak. A fejlesztés ezért prog­ram jellegű. A növekvő önál­lóság az ezekben való döntést is jelenti, amely most már nemcsak az igazgató, hanem a tantestület feladata is. Gyermekközpont van A törvény és ebből eredően a rendelet a tankötelezettsé­gét az eredményesebb iskoláz­tatás reményében közelíti meg. Azt az elvet kívánja ér­vényesíteni, hogy a gyermek akkor kerüljön iskolába, ami­kor már képes az ebből ere­dő terheket elviselni. A most életbe lépő doku­mentumok fontos jellemzője a fogyatékos gyermekek isko­láztatásáról való megkülön­böztetett gondoskodás. A gyógypedagógiai intézménye­ket speciális általános iskolák­ként kell elismerni. A szük­séges gyógypedagógiai gondo­zást pedig a közoktatás egé­szére kell kiterjeszteni, tehát az óvodára és a középiskolára is. A többiekkel együtt nem képezhető tanulók oktatását speciális középfokú szakisko­lákban oldják meg. Miután az oktatáspolitiká­val foglalkozó rendelet gon­dolatmenetének, előírásainak megértése alapos szakmai fel­készültséget és vezetői ta­pasztalatot igényel, a Műve­lődési Minisztérium döntése értelmében az idei tanévet át­menetinek tekinti. A tantes­tületeknek módjuk van tehát végiggondolni és kidolgozni a nevelés helyi rendszerét, az intézmény szervezeti kereteit, társadalmi kapcsolatait és az annak működtetésére készíten­dő dokumentumokat. Fontos elv, hogy a nevelésben, okta­tásban részt vevők, illetve abban részesülők valameny- nyien cselekvő részesei legye­nek a nevelés, oktatási folya­matának. Az intézmény önál­lóságára alapozva olyan szer­vezeti keretet és működési rendet kell kialakítaná, ame­lyekkel meg lehet tanulni a demokratizmus elveit és an­nak gyakorlását. Az ezzel kapcsolatos szak­mai útmutatások után dr. No- vák István részletesen foglal­kozott az állami zeneiskolák működésével, hiszen azok az új oktatási törvény értelmé­ben szervesen illeszkednek közoktatásunk egészébe. Ele­mezte a felnőttoktatás gond­jait és a törvény által előírt változtatásokat. Foglalkozott a megyei pedagógiai intézet feladataival, a pedagógus-to­vábbképzés lehetőségeivel. Ki­tért az új tantervek bevezeté­sének tapasztalataira, a tan­tárgyak tartalmi korszerűsíté­sének eredményeire, illetve arra, hogy milyen változásokra lehet még számítani. Hangsú­lyozta, hogy megyénkben- a mostani és a következő tan­évben meg lesznek a feltéte­lek a fakultáció teljeskörű bevezetésére. Foglalkozott a nyelvtanítással és a számító- gépes program bevezetésének jelenlegi helyzetével. Hol sportolnak többen? Második napirendkét Ha­lasi Márton, a Magyar Diák­sport Szövetség főtitkára is­mertette a jelenlevőkkel a szövetség létrehozásának okait, illetve feladatait. A jö­vőben kiemelt jelentősége lesz az ifjúsági és diáksportnak, amelyet elsősorban az isko­lák feladata gondozni. Emel­kedni fog az egy tanulóra ju­tó sporttámogatás mértéke. Az iskolákban spontán megala­kuló diák sportkörök és egye­sületek önkormányzati rend­szerben működnek majd, és a legfőbb cél, hogy — ellentét­ben az eddigi gyakorlattal — elsősorban aszerint bírálják el az iskolákat, hogy hol spor­tolnak minél többen, s nem az elnyert érmek számának alapján. Délután körzeteik szerint, szekciókban vitatták meg a pedagógusok az új tanév fel­adatait. Körmendi Zsuzsa Budapesti műv.észeti hetek Igényes, gazdag program Az idén is igényes és gaz­dag program várja az érdek lődőket a budapesti művé­szeti heteken, amelyet szep­tember 25. és november 2. kö­zött rendeznek meg. Az im­már hagyományos őszi kultu­rális seregszemle eseményso­rozatai átfogó képet adnak el­sősorban a főváros kulturális életéről, reprezentálják a kü­lönböző művészeti ágak fejlő­dését, eredményeit és bepil­lantást nyújtanak a megyék, illetve más országok művésze, tébe is. A hat hétig tartó rendez­vénysorozat gerincét ezúttal is a budapesti zenei hetek hang­versenysorozata alkotja, emellett más zenei rendezvé­nyek, külföldi színházak ven­dégjátékai, fővárosi színházak, amatőr színházak bemutatói, táncművészeti és filmművé­szeti programok, kiállítások teszik teljessé az őszi sereg­szemlét. Az elmúlt esztendő­ben Győr-Sopron megye és Zalaegerszeg mutatkozott be rendezvénysorozattal Buda­pesten, ezúttal Debrecen kap rá lehetőséget; míg a külor­szágok művészeti bemutató­sorozatában Hollandia küldi el hazánkba reprezentánsait. A budapesti művészeti he­tek és egyben a budapesti zenei hetek nyitánya szep­tember 25-én a Budapest Kongresszusi Központban a Magyar Állami Hangverseny- zenekar koncertje lesz. A budapesti zenei hetek, s benne a Korunk zenéje hang­versenysorozata október 27-ig tart. Ez idő alatt 45 koncer­tet rendeznek öt helyszínen, a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, a Pesti Vigadóban, a Zeneakadémián, az Erkel Színházban és a Mátyás-temp­lomban. A zenei programokat gaz­dagítandó: október 3-án ün­nepi hangverseny lesz a Má­tyás-templomban Budavár visszafoglalásának 300. évfor­dulója tiszteletére, október 5-én a Petőfi csarnok ad ott­hont a kórusok békehang­versenyének, október 17-én gyermekeknek szóló koncert lesz a csepeli általános műve­lődési központban, október 19-én a Pesti Vigadóban az osztrák Oculus rézfúvós kvin­tett ad hangversenyt.

Next

/
Thumbnails
Contents