Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 25. HÉTFŐ Mindenkihez és senkihez sem tartoznak Beszélnek a távolból jött sorok A vállalat megfelelő partnernak bizonyult ^ Az ember életében valószínűleg akkor következik be ^ a legnagyobb tragédia, amikor kora fiatalságában kívül ^ reked a családon. így éppen abban a korban kell nél- külöznie a meghitt otthon melegét, amikor a legna- $ gyobb szüksége lenne rá. Jobb híján a társadalomnak ^ kell vállalnia a magára maradt gyerekek gyámolítását, ^ ám mindannyiszor bebizonyosodott, hogy a nevelőottho- ^ nők, de sok esetben még a nevelőszülők sem tudják S pótolni az édesanya, apa szeretetét, gondoskodását. Előbbre való a kerti munka Kevés volt a strandvendég Bármennyire is közel jut­nak a célhoz, és egészséges, munkát szerető, tisztelő be­csületes embereket bocsátanak útjukra, a gyerekemberek lel­kében örökre nyomot hagy a mindenkihez, de lényegében senkihez nem tartozás érzése. Életük azonban ennél rosszab­bul is alakulhat, a családi környezeten kívül felnőtt em­berek nemegyszer évek múl­tán is konfliktusba kerülnek a társadalmi normákkal. A szülői házban személyre szabott nevelési módszerek ér­vényesülnek, ezt viszont ne­héz az intézetekben megvaló­sítani, jóllehet a nevelőottho­nok is igyekeznek kialakítani a családmodellt, vagyis nem csupán fedelet, oltalmat nyúj­tanak, hanem tevékenyen ké­szítik fel a fiatalokat az ön­álló életre. Felelősségteljes küldetésüknek minden bi­zonnyal ez a legnehezebb ré­sze. Nyilvánvaló, hogy a leg­több eredményt akkor érhetik el, ha e komplex feladatot a külvilággal meg tudják oszta­ni az intézetek. ■ ■■■ Lényegében erre apellált a pomázi Pest Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet, amikor a konzervgyár kezde­ményezésére létrehozták váro­sunkban a leánynevelő ott­hont. A vállalat megfelelő partnernek bizonyult, a fiata­lok munkára nevelésének fon­tos színtere lett. Hallgassuk meg erről Harsányt Lászlóné szociálpolitikai főosztályveze­tőt. — A gyerekek többsége 14 éves kortól a nagykorúságáig él a körösi otthonban, általá­ban néhány évet töltenek el nálunk munkával. Nem mon­danám, hogy beilleszkedésük simán megy, többségük eddig még nem volt szervezetten foglalkoztatva. Ha lehet így fogalmazni, a munkára való nevelést illetően úgyszólván a nulláról kell indulnunk. He­lyesnek láttuk, ha mindvégig egy csoportban maradnak, egy munkakörben dolgoznak, ily módon csökkenteni lehet va­lamelyest az új környezet okozta megrázkódtatást. A dolgozók irántuk __tanúsí­tott megértését, segítőkészsé­gét nagyra értékeljük. A gye­rekek munkájára, viselkedé­sére való fokozott odafigyelés, törődés nem marad eredmény nélkül, nagy részük személyi­sége jó irányban fejleszthető. Önálló munkavállalóként sze­repelnek, az üzemek saját dol­gozóiknak tekintik őket, mi­ként a többiek, munkájuk, teljesítményük alapján része­sednek az anyagi, erkölcsi el­ismerésben. De nemcsak a munka front­ján élvezik az egyenlő jogo­kat, igyekszünk mindent meg­tenni annak érdekében is, hogy a tudásban is előbbre jussanak. Tervünk volt pél­dául, hogy a rátermettebbek­ből szakmunkástanuló cso­portot hozunk létre. A lelke­sedésük eleinte nagy volt, de sajnos nem jártunk sikerrel. Tanulás iránti aktivitásuk csekély, késve, jól-rosszul el­végzik az általános iskolát, de a további lehetőségeikről le­mondanak. Elgondolkodtató jelenség ez, korábban nem voltak a gye­rekek önmagukkal szemben ennyire igénytelenek. A fő­osztályvezető megállapítása mögött szomorú tények hú­zódnak meg: sok a gyenge adottságú gyerek. Járó Anna, az otthon vezetője mindezt a szülök alkoholizmusával, a túlzott gyógyszerfogyasztás­sal, a primitív családi környe­zettel magyarázza. — A gyerekek háromnegyed része cigány származású. Van­nak, akiknek szociális foglal­koztatóban lenne a helyük, sajnos azok is telve vannak. Ök nem is dolgoznak üzem­ben, idehaza, a házi munká­ban segédkeznek, abból is ki­jut bőven. Ez az oka, hogy az utóbbi években itt nevelke­dett gyerekeknek talán csak feléről mondható el, hogy re­mekül beilleszkedtek a társa­dalomba. Ez bizony elég rossz arány. Vajon mi a helyzet az aktív dolgozókkal? Vincze Lászióné 15 év óta áll az állandóan cserélődő lánycsapat élén, mint közvet­len munkahelyi vezető. Ö ho­gyan látja fejlődésüket? — Tapasztalataim szerint nagy részükből teljes értékű embert sikerül nevelni. Jó szív, sok türelem keli e meg­tiport, sérült lelkű, csalódott gyerekek istápolásához, hogy otthonra leljenek a közösség­ben. Nehezen nyílnak meg, bár jóindulattal van irántuk mindenki. Tartalmas emberi kapcsolatokat mégsem sikerül a munkahelyen kialakítaniuk, talán mert félnek a felnőttek­től, mintha éreznék, hogy azoknak fenntartásaik vannak velük szemben. Időbe telik, mire megszokják a munkát, de később aztán szorgalmas, túlórákra is szívesen vállalko­zó dolgozókká válnak. Az év nagy részében itt a Il-es tele­pen dolgozunk, e megállapo- dottság is előnyükre válik. ■ ■■■ — Példáül abban, hogy az ifjúsági mozgalomba is köny- nyeb'oen bevonhatók — toldja meg a gondolatot Rónaszéki Lajos, a telep KISZ-titkára, aki nagy eredménynek tartja, hogy az idén hét otthonbeli kislánnyal gyarapodott az alapszervezet. Nagyon aktí­vak és boldogok, amikor fel­adatokat kapnak. Igyekszünk éreztetni velük, hogy fonto­sak. Már a FIN-napokon is alaposan kivették részüket a közös munkából, de nincs rendezvény, ahol ne számít­hatnánk rájuk. A jövőben vezetőségi tagot is szeretnénk nevelni közülük. Mint munkahelyi vezető hadd szóljak érdekükben is. Jó len­ne, ha az otthon lehetővé ten­né számukra, hogy kerékpáro­kat vásárolhassanak, sajnál­juk őket, amikor a fárasztó munka után gyalogosan róják a hosszú utat hazáig. Persze a munkára, a közös­ségi életre való nevelés még nem minden. Sok egyebet meg kell tanulniuk, hogy el­igazodhassanak az élet labi­rintusában. ■■■■ — Idehaza sincsenek ma­gukra hagyva — mondja Já­ró Anna. — E néhány év alatt igyekszünk megtanítani őket a házi munkára, ügyeik intézésére, keresetük ésszerű beosztására. Fizetésük 70 szá­zaléka a takarékba kerül, a többivel szabadon rendelkez­nek. Mire elmennek, össze­gyűlik annyi, amivel már kez­deni lehet valamit. De úgy­nevezett önálló életkezdési összeget is kapnak, s akik gyökeret eresztenek, azok a lakásvásárláshoz is kapnak tá­mogatást a vállalattól. Nyilván az jár a legjobban, akinek jó házasságot sikerül kötnie. Erre is gyakran van példa, s elmondható, a jó csa­ládi környezet megoldja prob­lémáikat. A 18 év alatt 30-ra tehető azok száma, akik itt telepedtek le, némelyikük csa­ládi élete példa lehet. Ök a szerencsésebbek, de Vajon mindannyiójukat egy­formán kárpótolja az élet? Nem valószínű. Az otthon ve­zetője szerint azonban több­ségük révbe jut. Ezt tanúsít­ják a távoiból jött levelek, er­ről beszélnek az otthon haj­dani lakói, akik olykor kocsi­val látogatnak vissza, hozva magukkal a családot. A visz- szatérés sok mindent bizonyít, főként azt, hogy életük alaku­lásában fontos szerepet töltött be, hasznos útravalót adott az otthon, a város, a munkahely. Miklay Jenő Születeti: Erdélyi Gyula és Szécsény Eszter: Ildikó; Bo­tocska Ernő és Bárándi Irén: Bernadett; Olajos Ferenc és Váradi Ildikó: Ferenc; Den- csik György és Pásztor Ilona: György; Jakab István és Ko­lompár Éva: Krisztián; Ta­si Attila és Hanusz Judit: Ta­más; Illés Antal és Zatykó Sá­ra: Szabolcs; Lakos János és Kolompár Mária: Mária nevű gyermeke. Névadót tartott: Bálint Zol­tán és Bállá Ilona: Zoltán; Palotai Pál és Kenderes: Má­ria: Judit; Szentpéteri Balázs és Gál Ilona: Ildikó; Szabó János és Hegedűs Jolán: Kitti; Tokár Ferenc és Szűcs Éva: Viktor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Varga Sándor és Simon Margit; Gál Gyula és Siroki Margit; Nyíri Tibor és Komonyi Zsuzsanna; Szrapkó Imre és Katona Ju­dit; Varga János és Lencse Erzsébet; Borzák István és Cserkó Ibolya; Papp László és Benkó Zsuzsanna; Ondó Lász­ló és Mécs Irén; Csapó György és Khirer Éva; Puskás Mihály és Gecse Györgyi; Palotai Zol­tán és Tóth Katalin; Major Miklós és Motollái Mária; Horváth Károly és Molnár Éva; Túrái Attila és Kispál Irén. Meghalt: Bot Mihály (Táz- erdő dűlő 7.); Andó Ferenc (Hangácsi utca 12.); Schlegel Antal (Hungária utca 7.); Len­gyel Sándorné Tekes Lídia (Jázmin utca 12/B.); Búza Já­nos (Tázerdei út 46.); Eszenyi! Az 1920-as évek végén, ami­kor lassan kezdtek begyógyul­ni a háború okozta sebek, egy vállalkozó kedvű nagykő­rösi korcsmáros, Velkei De­zső, úgy vélte, hogy a fejlődő város nem lehet meg strand­fürdő nélkül. Elgondolását hamarosán tett követte, és korcsmája mellett, a Szolnoki utca végén levő gödrösben megcsinálta a Vel- kei-fiirdöt, amelyet a lakos­ság, főleg a fiatalok örömmel fogadtak. A nagy nyári me­legekben mindig sokan keres­ték fel. A város vezetői körében nem keltett nagy tetszést a létesítmény, egyszerűen ka­csaúsztatónak titulálták. Né­hány évre rá megalakították a Városszépítö Egyesületet, amely részjegyek kibocsátása útján nyert összegből a Ceg­lédi úti artézi kút mellett nem­sokára megcsináltatta az ar­tézi strandfürdőt, amelynek vizét gyógyerejünek minősí­tették. A harmincas években sok vízi ünnepséget, úszóversenyt rendeztek ott és évről évre népszerűbb lett a második kö­rösi strandfürdő. Nyáridőben többször íürdött vizében Haj­mást Ilona, a körösi lányból lett szépségkirálynő, a később világhírűvé lett filmprima­donna is. De meglátogatta az artézi strandot Fedák Sári. a híres pesti színésznő is, ami­kor dr. Csutorás Sándor or­vosnál volt látogatóban. A háború alatt csökkent a strand forgalma, de a felsza­badulás után ismét megélén­kült a íürdőzők birodalma. Volt olyan nyári vasárnap, hogy ezren is megfordultak benne. Az egyik vasárnap délután meglátogattam a városgaz­dálkodási vállalat kezelésé­ben levő strandfürdőnket, amelyről elmondható, hogy szebb, tisztább és nagyobb ké­nyelmet, felüdülést nyújt, mint valaha. Udvarias, kedves a személyzet, barátságos a strandvendéglő, mégis keve­sebb a vendég. Akármilyen meleg van. napközben legfel­jebb 200-an fürdenek. Vasár­nap sem éri el a hatszázat a fürdőzők száma, akkor is többségében gyerekek lubic­kolnak. A nagy medencében a víz 24 fokos. Az idős embe­rek közül is kevesebben jön­nek, mint régen, noha igye­keznek kedvükben járni. Kí­vánságukra 34—36 fokosra ál­lítják be a fürdővizüket. László (Balaton utca 13.); He­gedűs Balázsné Farkas Erzsé­bet (Vági István ltp. IV/C.); Bacsó Sándorné Német Erzsé­bet (Hangácsi utca 58.); Koncz Rozália (Ady Endre utca 12.); Bujdosó László (Vági István utca 28.); Nagy Lajos (Mintá­kért utca 18.); Zatykó Ferenc (Hangácsi utca 60.). A városkörzeti kispályás labdarúgó-bajnokság jelenlegi táblázatát és az őszi forduló kétharmadának sorsolását már ismertettük. Most a hajrá programja következik. Őszi VII. forduló, szeptem­ber 29-én. A Kinizsi-sporttele­pen, 16 órakor: Amatőr MTE— FC Fortuna, 17-kor: Gimná­zium—Nyársapát. A Vági-la- kótelepi pályán, 16-kor: Tör­tek Tsz—Démász, 17-kor: Pe­dagógusok—Konzervgyár. Az Ifjúsági-sporttelepen, 17-kor: Tormási Építőipari Kisszövet­kezet—Mészáros Tsz. Vili. forduló, október 1-jén. Kinizsi-sporttelep, 16: Pedagó­gusok—Amatőr, 17: Mészáros Tsz—Gimnázium. Vági-pálya, 16: Konzervgyár—Törtei, 17: Démász—Tormási ÉK. Ifjú­sági-sporttelep, 17: Fortuna— Nyársapát. IX., befejező forduló, októ­ber 6-án. Kinizsi-sporttelep, 16: Fortuna—Pedagógusok, 17: Törtei—Amatőr. Vági-pálya, 16: Gimnázium—DÉMÁSZ, 17: Nyársapát—Mészáros Tsz. If­júsági-sporttelep, 17: Tormási ÉK—Konzervgyár. Susán Pál úszómester el­mondta, hogy elkészült az új kút is, így 16 óra alatt ki tud­ják cserélni a vizet. A hely­belieken kívül a nyár folya­mán más városokból is jöt­tek vendégek, itt táboroztak a csepeli sportolók, akik na­ponta jártak a strandra, de bolgár és román fürdőzők is voltak, akik dicsérő szavak­kal szóltak a strandról. Bo- dó Gábor nagy gondot fordít a strand működésére, Sza­kács Tibor és Gömöri János oktatók közreműködésével sok fiatalt megtanítanak úszni, és az iskolások részére úszóver,- senyeket tartanak. A kocsériakon és nyársapá­tiakon kívül Kecskemétről, Ceglédről is át-átrándulnak a kiadós fürdőzésre vágyók. Beszélgettem néhány stran- dolóval is. Parázs György a Démász, Győri János a kon­zervgyár dolgozója, Kiss Eri­ka a Toldi iskola analitikus­tanulója, Horváth Anita és Király Erika is tanulók, va­lamennyien elégedetten em­legetik a kiszolgálást. Majsa Károly és Túrái Zsigmond pesti nyaralók többször az egész napot a strandon töltöt­ték feleségeikkel, s ott ebé­deltek Bálint István strand­vendéglőjében. A koszttal meg vannak elégedve. Kiváncsi voltam. vajon miért járnak kevesebben a strandra. A kérdezettek az­zal magyarázták, hogy Kőrös­ről egyre többen utaznak'ha­zai és külföldi nyaralóhelyek­re. Nagy konkurens Tisza- kécske, a Tisza és az ottani strandfürdő nagy csábító. De főként a kiskerti munka tart­ja vissza az embereket a für­Az NB II-be jutott Nagykő­rösi Konzervgyár Kinizsi SE női kosárlabda-csapatának edzéseit a kecskeméti dr. Tánczos Szabó László vezeti, Varga Imre segíti a munká­ját. Kosarasnőink Sopronban alapoznak: az SVSE díjta­lanul adta sportcsarnokát a körösiek edzéseire. A kinizsi- sek ott előkészületi mérkőzé­seket is játszanak majd: az NB I-es Soproni Vasutas SE és az NB Il-es Soproni Pos­tás gárdájával. Szeptember 13—14-én Bé­kés városába utaznak a körö­si lányok, ahol részt vesznek a Viharsarok Kupa-viadalon. Az NB Il-es női bajnokság mérkőzései előtt a serdülők is találkoznak. Itt ugyan a rész­vétel még nem kötelező, de a konzervesek a fejlődés érde­kében itt is szerepeltetik leány-utánpótlásukat. A terv az, hogy az NB I-es férfiak mellett NB Il-es nőink is a Petőfi-tornacsarnokban játsszák az 1986/37-es bajnoki LÖVÉSZSIKEREK Tíz egyesület-klub sporto­lóival Szentendrén, a Kossuth KFSE lőterén rendezték Pest megye nyílt lövészbajnoksá­gát. Az erős mezőnyben me­gyénkből három helyről voltak ott versenyzők. A Nagykőrösi Konzervgyár Lövészklub két fiatalja sikeresen szerepelt. A légpisztolyos ifjúsági fiúknál 40/360-nal a legjobbnak bizo­nyult. A légpuskás ifjúsági leányoknál Bocskai Katalin 40,’350-nel a második lett. S. Z. A nagyteremben Ártatlanság bizonyítása. Szí­nes. szinkronizált angol krimi. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Nászút feláron. Magyar fi lm víg játék, fél 6-kor. A kertmoziban Önbíráskodás. Színes, szink­ronizált francia bűnügyi film. Előadás 21 órakor. Csak szeletelve Pirosba öltöztek a paradi­csompaprika-táblák szerte a határban, A termesztők türel­metlenek, szeretnének már ne­kilátni a szüretnek, ám a fel­vásárló telepek még mindig nem fogadják az árut, Az áfész felvásárlási osztályán a következő tájékoztatást kap­tuk az ügyben: — Legkésőbb e hét közepé­től megkezdjük az átvételt. A késlekedés oka az volt, hogy a konzervgyár mostanáig a fehér paprika feldolgozásával volt elfoglalva. Egyelőre a tisztított, szeletelt és csak a pirosra érett árut fogadjuk. Piaci jelentés A hét végén forgalmas piac volt, nagy volt az árufelho­zatal, csak a baromfipiac volt kisebb a szokásosnál. A ko­csispiacon sok görögdinnyét árultak, 3—5 forintos kilón­kénti áron, illetve 8—12 fo­rintért darabra. Sárgadinnye nem volt. A háztáji szemes- termény-piacon kevesen árul­tak. A búza literjét 5—5,50, az árpát és a morzsolt kukoricát 6, az új kölest 12 forintért ad­ták. A gyümölcs- és zöldség­piacon a csemegeszőlő 20—25, az őszibarack 20—30, a kék- szilva 12, az oltott szilva 14— 16, az \alma 10—16, a körte 10—15, a burgonya 5—8, a vö­röshagyma 1.6—18 forint volt. A fokhagyma darabját 5—8, az uborka kilóját 5—12 forintért adták. A fehér káposzta- 6—8, a kelkáposzta 18—20. a vörös káposzta 12, a gyalult tökká­poszta 10, a karfiol 35, a zöld­bab 26, a zöldpaprika 10—12, sárgarépa csomónként 4—6, gyökér 6—8 forintokért cse­rélt gazdát. A baromfipiacon a tyúk párja 190—220, a jérce 110—160. kéthetes kiscsirke 28, négyhetes 40, hetes kacsa 40, egy hónapos kacsa 60 forint volt. A tojás darabja 2,50— 2.60. A Barnevál-csirkét 55 fo­rintért mérték. évben hazai mérkőzéseiket. Reméljük, a szurkolók to­vábbra is támogatják őket buzdításaikkal. SPORTLÖVŐK A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megszüntette a lövész­klubok MHSZ Kupa-verseny­sorozatát. Helyette kiemelt versenyek vannak. Főleg kör­nyékbelieken indultak \ az MHSZ Nk. Kgy. Lövész Klub sportolói. Szentendrén a Pest Megyei Kupa három fordulóján vet­tek részt, 8—8 fővel. Mind­három fordulóban több sport­lövőjük ért el minősítést. Legjobb eredményeik a kö­vetkezők voltak: légpisztoly- lyal az ifjúsági Farkas Róbert 40/371-gyel aranyszintet lőtt. Légpuskával Bocskai Katalin az ifjúsági leányoknál 40/347- tel ezüst-, Molnár Béla a ser­dülő fiúknál 40/313-mal bronzszintet teljesített. Vol­tak, akik többször is szintet teljesítettek a konzervesek közül. A szintén Szentendrén sor­ra került emlékversenyen öten voltak ott városunkból. Legjobban Bocskai Katalin szerepelt közülük, aki az ifjú­sági leány légpuskások között 40/347-tel ezüstszintet ért' el. Az MHSZ országos fedett­pályás bajnokságát Szegeden rendezték. Az elért minősíté­sek alapján három körösi lö­vész volt jogosult az elindu­lásra. Bocskai Katalin ifjúsá­gi leány légpuskás számban 40 352-vel és Farkas Róbert ifjúsági fiú légpisztolyos számban 40,359-cel egyaránt ezüstszintet teljesített. Oláh György junior férfi légpisz­tolyos 60/532-es eredménye is jó volt. Augusztus végén két verse­nyen indulnak a körösi sport­lövők a szomszédos Kecske­mét európai szintű lőterén. FOCIBÍtlÖK Ismét Nagykőrösön lesz — ez­úttal augusztus 26-tól 29-ig — a Pest megyei labdarúgó-játék­vezetők edzőtáborozása. A Toldi Miklós .Élelmiszeripari Szakközépiskolában elméleti, a Kinizsi-sporttelepen pedig gyakorlati oktatáson és to­vábbképzésen vesznek majd részt. Sulyok Zoltán ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) H AnYA K0NYVI HÍREKIH Őszi kispályás hajrá d őzéitől. Kopa László K. L. Sporthírek Alapoznak a kosarasok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents