Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

^fírfgp 1986. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Középpontban az atommoratóríum ügye Széles körben üdvözlik a szovjet döntést a meghosszabbításra A Reagan-kormány növekvő elszigetelődése a negatív válasz miatt Altalanos PILLANATKÉP Augusztus hatodikén járt le harmadszor az az ismételten meghosszabbított határidő, amelyet egy évvel ezelőtt a Szovjetunió önként, egyolda­lúan vállalt atomfegyver- kísérleteinek szüneteltetésére. A szovjet kormány azért vál­lalta egy éve ezt a merész kockázatot, hogy az Egyesült Államok vezető köreit elhatá­rozásához való csatlakozásra bírja. A fegyverkezési verseny továbbviteléhez ugyanis nél­külözhetetlenek új és mind pusztítóbb fegyverrendszerek kifejlesztései. S tekintve, hogy a hadászati támadó fegyverzet döntő és legnagyobb csapást mérő része éppen a nukleáris arzenálra épül, az atomfegy­ver-kísérletek folytatása nél­kül szinte elképzelhetetlen a fegyverkezési hajsza. Ezért választotta ki a szov­jet vezetés ezt a kulcsproblé­mát a komplex és szerteágazó kérdéskörből. A „béke meg­szilárdításának forgatókönyvé­re” ilyen az elképzelés: Ha teljesen szünetelnek az atom­fegyver-kísérletek, sikerült a jelenlegi ponton befagyasztani az új fegyverrendszerek kifej­lesztését, vagyis hozzá lehet látni a kölcsönösen önként vállalt moratórium után, a ti­lalom szerződésben rögzített kidolgozásához. Majd vissza lehet fordítani a jelenlegi, oly veszélyes folyamatot, s lépés­ről lépésre különböző részin­tézkedésekkel, elindulni a le­szerelés útján. Az immár egy éve tartó szovjet „atomfegyver-kísérleti stopot” a világ legtöbb orszá­gában helyesléssel fogadták, s Washingtont nemegyszer fel­szólították az ehhez való ün­nepélyes csatlakozásra. Az Egyesült Államok kormányza­ta azonban, saját és NATO- szövetségeseinek állítólagos „biztonsági érdekeit” hangoz­tatva, nemcsak negatív választ adott, hanem még elítélte a szovjet lépést! Propagandalé­pésnek kiáltották ki a konkrét szovjet intézkedést a leszere­lés előmozdítása végett, s az­zal vádaskodtak, hogy „Moszk­va így akarja maga mellé ál­lítani a világközvéleményt”, s kíván „Amerika-ellenes indu­latokat felkorbácsolni”. S a szovjet moratórium egy éve alatt Washington tizennégy­szer hajtott végre atomfegyver­kísérletet! Ezek után senki sem róhatta volna fel a Szovjetuniónak, ha az idén augusztus 6. után felfüggeszti egyolda­lúan vállalt kötelezettsé­gét, hiszen saját és szövet­ségeseinek biztonsági ér­dekeire teljes joggal hivatkoz­hatott volna. A szovjet poli­tika békeszerető és kompro­misszumos megoldásokra tö­rekvő jellegét mi sem bizo­nyítja jobban, hogy Mihail Gorbacsov hétfői televíziós be­szédében a moratórium, újévig való meghosszabbítását jelen­tette be, hogy időt adjon a washingtoni vezetésnek eluta­sító magatartása felülbírálatá- ra. ! A KATONAI KOROK ÉRDEKELTSÉGE Mihail Gorbacsov a reali­tások talajáról, a józanság és mérséklet, de ugyanakkor a határozottság hangnemében figyelmeztette a Fehér Házat és a Pentagont: illúziókat ker­getnek, amikor azt hiszik, hogy a fegyverkezési hajsza fokozá­sa kifizetődő lehet számukra. Az atomfegyver-kísérletek folytatására, a Washington ál­tal „hadászati védelmi kezde­ményezésnek”, a köznyelven csak „csillagháborúsnak” em­legetett program végrehajtása miatt van elsősorban szüksége a Reagan-kormányzatnak. A fegyverkezési verseny e kiter­jesztése a világűrre, megfelel az Egyesült Államok „világel­sői szerepkörének” megszerzé­sén mesterkedő politikusoknak és tábornokoknak csakúgy, mint azoknak a hadiiparosok­nak, akik újabb hatalmas nye­reségeket akarnak besöpörni a mamut hadimegrendelések ré­vén páncélszekrényeikbe. Csakhogy ezek köre a jelek szerint elszigetelődőben van Washington NATO-szövetsé- geseinek fővárosaiban csak­úgy, mint az Egyesült Álla­mokban. Jól tükrözte ezt az elmúlt hetek több kongresz- szusi határozata. Az amerikai törvényhozás mindkét házában nem egy ügyben kérdőjelezték meg a kormányzat politikájá­nak alappilléreit. Így például a képviselőház felszólította Reagant: csatlakozzék a szov­jet atomfegyverkísérleti mo­ratóriumhoz. Bár különböző mértékben, de mindkét ház csökkentette az elnök katonai költségvetésének jövő évi elő­irányzatait, s köztük éppen azt, ami Reagant a legérzéke­nyebben érintette, a „csillag- háborús” kutatásokra fordí­tandó pénzösszegeket. A kongresszusi eljárási sza­bályok szerint, most a két ház képviselőiből alakított bizott­ságok próbálnak majd közös nevezőre jutni az összegeket illetően. De az bizonyos, hogy a Pentagon jóval kevesebb dollármilliót kap, mint erede tileg kért. Reagan egyik leg­utóbbi sajtóértekezletén sú lyos felelőtlenséggel vádolta meg törvényhozását, s ugyan csak kemény szavakat intézett a honatyák címére. Kijelentet­te, hogy ha lefaragják az ál­tala kért fegyverkezési pénz­összegeket, vétót alkalmaz. Azaz nem írja alá a kongresz- szus döntését, s így az nem válhat az amerikai alkotmány szerint törvénnyé. Reagan azonban e manőve­rezésével legfeljebb csak időt nyerhet, hiszen ebben az eset­ben, a megvétózott törvény javaslat, újra visszakerül meg­tárgyalásra a képviselőház és a szenátus elé. Ha pedig meg­születik az együttes kompro­misszumos javaslat, újabb el­nöki vétó már nem következ­het ... Nyitva áll persze ekkor még egyfajta út, a rendeleti Reagannak vannak olyan „más csatornái”, - ame­lyek által megszerezheti a szükséges pénzösszegeket. De ez nagy belpolitikai viharokat kavarna fel, s ezt katonai-ha­diipari körök sem látnák szí vesen. Marad tehát a közvélemény megdolgozása. Most azt sze­retnék elhitetni, hogy a meghosszabbított moratórium azt bizonyítja, hogy „ a Szov­jetunió az elmúlt években előnyre tett szert, s ezért nincs szüksége újabb kísérletekre”, s Washingtonnak viszont „be kell hoznia hátrányát”. Csak­hogy több NATO-országbeli neves katonai szakember cá­folta meg ezt a washingtoni állítást. Mint rámutattak: a már legyártott és arzenálban tartott atomfegyverek „szúró­próba” szerinti kísérleti rob­bantása is tanácsos. ALAPTALAN DERŰLÁTÁS A „közvélemény befolyáso­lását” célzó washingtoni mű­veletbe tartozik az is, hogy a merev amerikai magatartás el­lenére, derűlátó szóvivői nyi­latkozatok látnak napvilágot a megállapodások lehetőségeiről, az állítólagos „bíztató jelek­ről”. Az utóbbi időben több szovjet—amerikai szakértői és külügyminisztérium! tisztség- viselői megbeszélést tartottak a legkülönbözőbb probléma­körökben. Ezek az alacso­nyabb szintű eszmecserék a szeptemberi Sevardnadze— Shultz találkozó előkészítését szolgálták. Ez pedig — ha si­keres lesz — utat nyithat a szovjet—amerikai csúcsszintű tárgyaláshoz. Washington a szakértői megbeszélések köl­csönösen elfogadott titkossá­gát saját propagandacél iaira próbálta kihasználni. Olyan benyomást keltettek, mintha valamilyen előrehaladás tör­tént volna ezeken. Reagan legutóbb már olyan sokat sejtető megjegyzéseket tett, amelyből úgy tűnt, hogy az idei szovjet—amerikai csúcstalálkozónak már nem volna semmi akadálya. Szovjet részről helyesnek tartották, ha „helyükre teszik a dolgo­kat". Ezért közölték, hogy a szakértői megbeszéléseken csak a korábbi merev ameri­kai magatartásnak lehettek tanúi. Megismételték: a csúcs- találkozónak csakis akkor le­het értelme, ha azon konkrét megállapodások történnek a leszerelés problematikájában, a kétoldalú kapcsolatok javí tásában. Jól előmozdíthatná például ezt az atomfegyver­kísérletek betiltásáról szóló szerződés aláírása. Washington azonban makacsul elzárkózik még a moratóriumhoz való csatlakozástól is. Joggal lehet ezek után fel tételezni, hogy az alaptalan „kincstári derűlátásra” Wa­shingtonnak azért van elsősor­ban szüksége, hogy csökkentse a nyomást, amely a közvéle­mény és befolyásos politikai körök részéről nehezedik rá az atomfegyverkísérletek szü­neteltetése végett. Azért sugal­maz „előrehaladást”, nemléte­ző „szovjet engedményeket”, hogy igazolja a Fehér Ház hajthatatlan, a fegyverkezési hajsza fokozását célzó politi­káját. Vagyis a Reagan kor­mányzat azt szeretné elhitet­ni az amerikai és a többi NA- TO-ország közvéleményével, hogy elzárkózása mindenfajta kompromisszum elől. elősegíti a megegyezést. Csakhogy ma már köztudott, hogy megálla­podások csupán mindkét fél kölcsönös erőfeszítései által jöhetnek létre, olymódon, hogy — mint mondani szokták — „félúton'tátálkoznak". Hiszen erőegyensúly idején diktátu­mokról álmodozni lehet ugvan, csak éppen homlokegyenest el­lenkező dolog ez a valóság­gal... Arkus István Folytatás Bagdadban Szovjet diplomata Kairóban Vlagyimir Petrovszkij, a Szovjetunió külügyminiszter­helyettese csütörtökön este Kairóba érkezett — jelenti az egyiptomi rádió. Kairói hiva­talos hírforrások szerint a szovjet diplomata — aki elő­zőleg Tunéziában tanácskozott, Egyiptomból pedig Bagdadba készül — George Bush alel nők legutóbbi regionális tár­gyalásairól, és az el nem köte­lezett országok mozgalmáról konzultál vendéglátóival. Fo­gadja Eszmat Abdel-Megid külügyminiszter is. Libanoni merénylőt ENSI-katona az áldozat A libanoni ENSZ-csapatok (UNIFIL) elleni támadások a jelek szerint egyre inkább megkérdőjelezik további sze­repvállalásukat a polgárhábo­rú sújtotta közel-keleti or­szágban. Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön az UNIFIL jövőbeli libanoni sze­repét veszélyeztető értelmet­len kegyetlenkedésnek nevez­te egy ír ENSZ-katona meg­gyilkolását. Párizs rendkívüli tanácskozást javasolt a liba­noni kéksisakosok jövőjének megvitatására.­Az UNIFIL szóvivője csü­törtökön jelentette be, hogy Dél-hibanonban távirányítá­sú pokolgéppel meggyilkolták az ENSZ-erők ír alakulatának egyik hadnagyát, két társa megsebesült. UTAZÓ KEPSEREG A leningrádi Ermitázs és a moszkvai Puskin Múzeum tu­lajdonát képező francia imp­resszionista festményekből nyílt kiállítás a New York-i Metropolitan Múzeumban.? ö A tárlaton több mint negyven képben gyönyörködhet az ame­rikai nagyváros tárlatlátogató közönsége. A képeket nagy si­kerrel állították ki más ame­rikai városokban, például Wa­shingtonban és Los Angelesben is. Magyar vezetők üdvözlő távirata ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPÉN A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Nicolae Ceausescut. a Román Kommunista Párt főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság elnö­két, valamint Constantin Dascalescut, a Román Szocia­lista Köztársaság kormánya első miniszterét. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket és jókíván­ságainkat küldjük önöknek Románia nemzeti ünnepe, az or­szág felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. Mély meg­győződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus eszméi és az internacionalista szolidaritás alapján, közös cselekvéssel elő­rehaladást érhetünk el a jószomszédi viszony, a magyar és a román nép érdekeit szolgáló barátság és együttműködés fejlesztésében. Nemzeti ünnepük alkalmából sikereket kívá­nunk önöknek, Románia dolgozóinak a szocializmus építésé­ben, a béke és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében ki­tűzött céljaik megvalósításában. ★ Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Nicolae Giosant, a Nagy Nemzetgyűlés elnökét, a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Béketanács pedig román partnerszervezetét üdvözölte Románia nemzeti ünnepe alkal­mából. Ceraszimov bírálta az amerikai álláspontot Konzultációk Washingtonban Az egyoldalú szovjet mora­tórium meghosszabbításával kapcsolatos negatív amerikai álláspontot bírálta pénteken Gennagyij Geraszimov, a szov­jet külügyminisztérium szó­vivője. A moszkvai nemzetkö­zi sajtóértekezleten Ivan Iva­nov, a külügyminisztérium nemzetközi gazdasági szerve­zetek főosztályának vezetője cáfolta, hogy a Szovjetunió be akarna lépni a Nemzetközi Va­lutaalapba. Megerősítették egyúttal, hogy a Szovjetunió be kíván lépni a GATT-ba és közölték, hogy korlátozzák a nyugati kőolajeladásokat. A moratórium ügyében hangoztatta Geraszimov, hogy az események logikája meg­követeli annak bevezetését, éppen ezért mondják azt, hogy már ebben az évben megállapodásra lehetne jutni és azt alá lehetne írni a szov­jet-amerikai csúcstalálkozón. Geraszimov bejelentette, hogy a szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó előké­szítése keretében tovább foly­nak a konzultációk. Augusztus 26-án Washingtonban Anato- lij Adamisin szovjet küiügy- miniszter-helyettes megbeszé­lést folytat Michael Armacost külügyminiszter-helyettessel a regionális feszültségek és a szovjet—amerikai konfrontáció veszélyének csökkentéséről. Augusztus 25-én lesz a má­sodik fordulója az atomhábo­rú veszélyének csökkentésével foglalkozó tárgyalásnak. Ame­rikai részről Richard Perle hadügyi államtitkár, szovjet részről Alekszej Obuhov kü­lönleges megbízatású nagykö­vet vezeti a küldöttséget. A kínai kormány meghívá­sára szeptember 8-tól 15-ig Kínába látogat Nyikola) Tali- zin miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnö­ke — közölte Geraszimov. ‘ A GATT-tagság kérdéséről szólva lvanov mondta el, hogy a Szovjetunió augusztus 12-én a genfi GATT-titkárságnak el­küldte memorandumát, amely­ben kinyilvánította szándékát a sokoldalú kereskedelmi tár­gyalások újabb fordulóján tör­ténő részvételre. A forduló szeptember 15-én kezdődik Uruguayban. Az emlékeztető­ben a Szovjetunió közölte, hogy közeledni kíván a szer­vezethez, az első lépésként megfigyelőként részt szeretne venni a tárgyalási fordulón. A szovjet cél ezeken a tárgyalá­sokon, hogy elősegítse a keres­kedelmi-politikai feltételek ja­vulását az egész nemzetközi kereskedelemben és kibővítse a kereskedelmet a Szovjetunió és a GATT-tagok között. N egyvenkét évvel ezelőtt, 1944 nyarán, az előre­nyomuló szovjet csapatok át­lépték Románia határát, és már Bukarest felé közeled­tek. amikor a román nép, a kommunisták vezetésével au­gusztus 23-án megdöntötte An- tonescu fasiszta diktatúráját. A román hadsereg ettől kezd­ve a szovjet hadsereg oldalán folytatta a harcot, részt vett hazánk és Csehszlovákia fel­szabadításában. Az 1944. augusztus 23-1 tör­ténelmi fordulat új irányt adott az ország fejlődésének. Az elmaradott agrárországból alig egy emberöltő alatt ipa- ri-agrárország lett. Jelenleg a szocialista Románia sokoldalú iparral és korszerű mezőgaz­dasággal rendelkezik. A gaz­dasági és kulturális eredmé­nyekhez nagy «»értékben hoz­zájárultak- Riamánian kapcsola­tai a többi szocialista ország­gal, a KGST-vel. A népgazdaság egyes belső problémái, valamint a világ- gazdasági válság kedvezőtlen hatásai Romániában is gon­dokat okoznak. Ezek megoldá­sát szolgálják a Román Kom­munista Párt XIII. kongresz- szusának határozatai, amelyek a hatékonyabb termelés felté­teleinek megteremtése érde­kében a népgazdaság egyen­súlyának megjavítását, az ipar és a mezőgazdaság termelé­kenységének növelését, a la­kosság kiegyensúlyozott ellá­tását tűzték ki célul. E célok megvalósításához ismét csak jelentős segítséget nyújt a KGST-n belüli együttműkö­dés. Hasonlóképpen szilárd biztosítéka a belső építés za­vartalan külső feltételeinek a Varsói Szerződés, amelynek tagjaként a Román Szocialis­ta Köztársaság is az európai béke megóvásáért, a fegyver­kezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért, a helsinki fo­lyamat továbbviteléért küzd. Az azonos célok, az azonos marxista elvek, a sok tekin­tetben hasonló belső és külső feltételek szolgálnak alapul hazánk és a szomszédos Ro­mánia együttműködéséhez. Az 1948-ban aláírt, majd 1972-ben megújított barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény nyújt ke­retet országaink kapcsolatai­nak. Ezek mindkét nép. érde­keit szolgálják. A- magyar— u'omán. kapcsolatok*történeté­ben kiemelkedő jelentőségű volt az 1977, évi nagyváradi és debreceni legfelsőbb szintű találkozó. Az ott elfogadott határozatok következetes vég­rehajtása fontos érdeke együtt­működésünk fejlesztésének az élet minden területén. Orszá­gaink kapcsolatainak kölcsö­nösen előnyös fejlesztésére még sok a kiaknázatlan lehe­tőség. Javára szolgálna mindkét országnak, ha államaink együttműködésében a ma­gyarországi román, és a romá­niai magyar nemzetiség betölt- hetné az összekötő híd szere­pét. Új-Zéhndra utazik Marjai József Megbeszélések Ausztráliában Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese auszt­ráliai hivatalos látogatásának befejező szakaszában Mel- bourne-ben, majd Canberrá­ban tárgyalt. A Minisztertanács elnökhe lyettesét az ausztrál főváros' ban fogadta Robert Hawke miniszterelnök. A szívélyes kő rű megbeszélést a nemzetkö­zi helyzet, a világgazdaság aktuális problémái és a két mmCsAK RÖVIDEN... A KÖZÖS PIAC tagorszá­gai közül egy főre számítva az NSZK-ban van a legtöbb telefon- és tv-készülék, Olasz­országban a legtöbb orvos, Luxemburgban a legtöbb kór­házi ágy és Belgiumban a leg­több gyógyszertár — ez derül ki az Európai Gazdasági Kö­zösség statisztikai hivatalának, az EUROSTAT-nak legújabb jelentéséből. RÉSZLEGES IMPORTTI- LALMAT rendelt el az egyip­tomi kormány a kereskedelmi deficit mérséklésére. Az intéz­kedés szombaton lép érvény­be és a luxuscikkekre vala­mint azokra a termékekre vo­natkozik, amelyeket Egyiptom is gyárt. IRAK két olasz vállalattal szemben még 1985-ről fennál­ló 180 millió dolláros tarto­zását nyersolajjal egyenlíti ki — közölték az olasz cégekhez közelálló források, A RENAULT francia álla­mi autógyár pénteken bejelen­tette, hogy bezárja mexikói összeszerelő üzemét, mert az veszteségesen működik, két év alatt több mint 150 millió dol­lárt fizettek rá. SZADEK AL-MAHDI, a szudáni központi kormány fe­je terrorista mozgalomnak bélyegezte a dél-szudáni kato­nai felkelést. Al-Mahdi sajtó­értekezleten nyilatkozott. AZ AFRIKAI FRONTÁL- LAMOK csütörtökön Luandá­ban csúcstalálkozót kezdtek a térség helyzetének és a Pre­toria elleni szankciók ügyének megvitatására. ország közötti kapcsolatok fej­lesztésének érintett kérdései­ben a nagyfokú nézetazonos­ság jellemezte. Marjai József tárgyalt John Dawkins külkereskedelmi mi­niszterrel, Bill Hayden kül­ügyminiszterrel, az ausztrál szövetségi kormány több tag­jával. Látogatást tett a szö­vetségi parlament egyesített külügyi és hadügyi bizottsá­gában, ahol válaszolt a bizott­ság elnökének és tagjainak kérdéseire, találkozott Andrew Peacokkal, az ellenzéki ár­nyékkormány külügyminiszte­rével. A megbeszélések során átte­kintették a magyar—ausztrál kapcsolatokat és fejlesztésük konkrét lehetőségeit. A kormány elnökhelyettese ausztráliai látogatása során ta­lálkozott és megbeszélést foly­tatott az ausztrál üzleti élet számos vezetőjével, a szövet­ségi, Űj-Dél-Wales, valamint Victoria állam kereskedelmi és iparkamaráinak vezetőivel is. Eszmecserét folytatott a ma­gyar-ausztrál kapcsolatokat előmozdító bizottság elnöksé­gével, és az állami kereske­delemfejlesztő intézet. az Austrade vezetőivel. Marjai József Ausztráliából Üj-Zélandra utazik, ahol a szigetország kormányának meghívására tesz hivatalos lá­togatást. i

Next

/
Thumbnails
Contents