Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

LLOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ Biztos jövőjű tenyésztés Ismét keresik a csirkehúst A baromfitenyésztésben az utóbbi két évtizedben mélyre­ható változások következtek be. A baromfifajok által szol­gáltatott húsmennyiség ma már az összes húsfogyasztá­sunk egyötödét teszi ki. A to­jás szerepe is jelentősen nőtt az élelmezésben. Hazánk ba­romfitenyésztésének nemcsak a belső fogyasztás szükségle­teit kell kielégítenie, hanem differenciált és nagy minőségi követelményeket támasztó ex­portigényeknek is meg kell felelnie. Magyarország világ­piaci pozícióit csak úgy képes megtartani, ha a baromfineve- lés képes lesz továbbra is na­gyon széles és jó minőségű termékválasztékkal a fokozódó igényeknek megfelelni. A baromfi különleges hely­zetét és a legutóbbi ember­öltőben befutott karrierjét annak köszönheti, hogy a töb­bi gazdasági állatfajjal össze­hasonlítva, a legjobb hatás­fokkal állítja elő a tojást és a húst. Magyarországon 1985- ben 21 kilogramm körül volt a fejenkénti baromfihús­fogyasztás. Az évekig tartó válság után a világpiacon is­mét jó keresletnek örvend a csirkehús. Megkönnyebbülve vehetik tudomásul a hírt azok, akik bíztak a baromfiágazat jövőjében. Ugyanis a piac kényszere azt diktálta, hogy csak annyit termeljünk, amennyit biztonságosan el tu­dunk adni. Állami támogatás Ahhoz azonban, hogy a hús- csirkeágazat a következő esz­tendőkben erőteljesen fejlőd­jék, szükség van a termelés feltételeinek erőteljes javítá­sára is. Ezt a célt szolgálja, hogy a baromfitelepek re­konstrukciójához a nagyüze­mek a jövőben 30 százalékos állami támogatást kapnak. Ez mindenképpen szükséges ah­hoz, hogy a csirkehústermelés a jövőben az előirányzatok szerint növekedjék. Hozzátartozik mindehhez az is, hogy legyen elegendő ta­karmány és naposcsibe a ter­melés bővítéséhez. Ebben sze­rencsés helyzetben vagyunk, ugyanis a magyar baromfi- ágazat, egyes országokkal el­lentétben, nem csökkentette lényegesen a tenyészállo mányt, bízva a piaci kereslet fellendülésében. Több éven át megőriztük a szükséges törzs- állományt és így adva van a cselekvési lehetőség. A baromfihús-termelés az­zal is növelhető, ha nagyobb átlagsúlyra hizlalják a terme­lők a csirkét. Van, ahol az egykilósakat keresik, van, ahol szívesen vásárolják a másfél­két kilósakat is. A darabolt csirke mennyisége is nőtt az exportunkban és ehhez is na­gyobb testű csirke kell. Ezek eléréséhez szükséges, hogy a takarmányok béltartalma ja­vuljon. A -következő időszak­ban az abrakkeverék fehérje- és energiatartalma 10-15 szá­zalékkal növekszik. Ezáltal rö­vidülhet a nevelési idő és csökkenhet a fajlagos takar­mányfelhasználás. Megnőtt igény De hiába növeljük a tápok energiatartalmát, ha az nem párosul megfelelő fehérjeel­látással, valamint aminosav-, vitamin-, ásványianyag-kiegé- szítéssel. A fehérjeigény an­nál nagyobb, minél fiatalabb az állat és minél nagyobb a fejlődési üteme. Tehát a broilertápok energiatartalmá­nak a növelése az egyik fő feladat. Hiányos fehérjeellátás eseté­ben többletenergia mellett lem érhető el kedvező hús­termelés. Míg- a csirke életé­nek első hetében induló test­tömegét csaknem meghárom­szorozza, addig az öthetes csir­ke egy hét alatt testtömegé,- nek csupán egynegyedét, nyolchetes korában egyhato- dát képes felvenni. Az intenzív tartásban nem­csak a természetes tartási kö­rülményektől fosztottuk meg az állatokat — ahol legalább részben gondoskodhattak szük­ségleteik kielégítéséről —, ha­nem genetikai úton a terme­lésüket is sikerült ezelőtt nem remélt szintre növelni. Ezáltal — érthetően — igényük is megnőtt. A szükségleteknek optimálisan megfelelő ásvá- nyianyag-összetétel és vita­minszint, egyaránt feltétele a zavartalan termelésnek és a termelési költségek csökken­tésének. A keveréktakarmány hasz­nálatának köszönhető, hogy a hiánybetegségek — néhány kivételtől eltekintve' — meg­szűntek 'és az anyagforgalmi betegségek inkább a takar- mánytoxikózisok felé tolódtak el. A leggondosabb tartás és takarmányozás mellett sem érhetők el megfelelő eredmé­nyek, ha az ivóvízellátásban a legkisebb zavarok is mu­tatkoznak. A folyamatos ivó- vízellátásban jelentkező kiesé­sek sokkal nagyobb mértékű visszaesést okoznak, mint a takarmányellátásból eredő hi­bák. Itthon, külföldön Figyelembe kell venni a fajtáknál az árutermelésben döntő szerepet játszó tényező­ket. A gazdasági szempontból fontos szerepet játszó tyúk­fajták egyoldalú tojástermelő, vegyes hasznosítású és hús­típusú fajták csoportjába oszt­hatók, a hibridek pedig tojás­termelő és hústermelő csoport­ba. Fajtaválasztéknál a takar­mányértékesítő képesség az egyik gazdaságosságra ható tulajdonság. Az elfogyasztott takarmány értéke ugyanis az önköltség 60-65 százalékát te­heti ki. A termelés feltételei­nek .megteremtésével, folya­matos érdekeltséggel érhető el a cél: annyi csirkehúst termel­jünk, amennyi a hazai ellátás­hoz és a külpiac kielégítésé­hez szükséges. Tehát a tyúk, amelyet már több ezer éve háziasítottak — feljegyzések vannak róla, hogy Kínában az időszámítás előtti III. évezredben már jól is­mert volt Fu-Hsi császár ud­varában —, a jelek szerint to­vábbi biztos jövőjű tenyésztés előtt áll. Marezi Ferenc Mosolygó Antal körút Lakótelepi vidámság Játszótéri szórakozásra hív­ja az érdeklődőket hétfő este a városi művelődési központ. Fiataloknak, idősebbeknek, minden korosztálynak szól az invitálás, akár nézőnek, akár résztvevőnek. A lakótelepi program színhelye a Mosoly­gó Antal körút játszótere. Hat órától hétig tart nyitva a Mesebolt gyerekeknek. Lesz bábjáték, bábkészítés, zene, játék, pantomim. A bolt el­adói sokaknak már kedves is­merősük: Joshi Judit, Joshi Barat, Prém Katalin, Lévai Péter és a Bolero Pantomim együttes tagjai. Ugyancsak hat órakor kez­dődik, de fél kilencig tart a kiszolgálás a művelődési köz­pont Csiribiri boltjának kihe­lyezett vásárán, ahol gyermek- játékokat, berendezési tárgya­kat lehet nagy választékban kapni. Egyénileg, a helyszínen kell benevezni a kerékpáros ügyességi verseny hét órás rajtjára. Ezt a vetélkedőt is az összes korosztálynak szán­ják a rendezők. A népszerű gödöllői kvízmester, Horváth Csaba zenei mindentudót ve­zet fél nyolctól fél kilencig. A 'lakótelepi est a sámli mozival fejeződik be. Kilenc órától Claude Zizi filmjét, a Titokban Hongkongban című színes, szinkronizált alkotást vetítik. A sikerhez már csak az időjárás kegyessége szüksé­geltetik. Mentők, tűzoltók, lakók Megfelelt a szolgáltatás Érdeklődéssel kísérték a futamokat Három napig Magyarország egy kis pontjára figyelt az egész világ. Ezért a — most már nyugodtan mondhatjuk — sikeres három napért hónapo­kig dolgoztak nagyon sokan. Tőlük érdeklődtünk, hogyan teljesítették feladataikat, mi­lyen gondjaik voltak. A mentősök munkájáról dr. Győri Attilától, a Pest Megyei Mentőállomás főorvosától kap­tunk tájékoztatást.'' — A Pest megyeiek feladata a közönség ellátása volt. Hat megyei mentőautó és egy bu­dapesti rohamkocsi voljt kinn a helyszínen. Mindegyikben a képzett sofőrön kívül ápoló és mentőtiszt látta el feladatát. Ezen felül Gödöllőn, Aszódon és Vácon erősített szolgálatot tartottunk. Több mint három­száz esetben nyújtottunk se­gítséget a helyszínen. Legtöbb­jük a nagy hőségben napszú­rást kapott vagy elájult. Har­minc-negyven személyt magas vérnyomása miatt kellett ke­zelnünk. Más szabályok A pálya egész területén ren­geteg a darázs, hiszen egy éve itt még termőföld volt. Arra nem számítottunk, hogy csí­péseik miatt sok bajunk lesz. Akadtak olyanok is a megcsí- pettek között, akiknek injek­ciót adtunk. Hasmenéses eset nem fordult elő, a Köjál jól megoldotta a vízellátást. Ré­szeggel csak eggyel találkoz­tunk, azzal is a parkolón kí­vül. A kerepestarcsai kórház­ba tizenkét személyt szállítot­tunk napszúrás, szívbetegség, illetve epilepszia miatt. Palik István főhadnagy, a gödöllői tűzoltóság parancsno­ka a felkészülésről is beszá­molt. — A szakhatósági eljárások során a pálya egészére és kör­nyékére is megfelelő tűzi víz­hálózatot írtunk elő, ami fo­lyamatosan biztosította a ver­seny alatt az ellátást. Eleinte rendkívül nehéz volt a közös hangot megtalálni a külföldi versenybiztosok és a magyar hatóságok között. Nem min­denben azonosak szabályaink, például az üzemanyag tárolá­sában és lefejtésében sem. De végül is minden rendbe jött, elfogadták, hogy az általunk meghatározott biztos fokú tűz­védelmet kell kialakítani. A versenyek alatt tizenöt tűzoltóval két részben, a pá­lyán a bokszok körül és az egyik parkolóban gépjármű­fecskendővel vettünk részt. Csak kisebb jellegű tűzesetek történtek. A versenyautók turbógenerátorai gyulladtak meg, ezeket azonnal eloltot­tuk. A pályán kívül kétszer akadt dolgunk. A futamok idején keletkezett tűz égy sze­métbányában, ezt gyorsan si­került lokalizálnunk, a közön­ség semmit nem vett észre. Jelentős többlet A Gödöllő és Vidéke Áfész harmihcöt dolgozójának sem volt könnyű a helyzete, az árukról és a forgalomról Tóth Mihályné elnökhelyettes mon­dott pár szót. — Nemcsak a verseny terü­letét, Szada, Mogyoród, Kere- pestarcsa és Veresegyház üzle­teit is sokkal jobban fel kel­lett tölteniük áruval. A pá­lyán négy sátrunk volt, három vendéglátós, ezekben üdítőt, csokoládét, szendvicset, főtt kukoricát árusítottunk másod- osztályú áron. Egy ruházati sátorban pedig pólót, papu­csot, kalapot, naptejet és kü­lönböző szuveníreket lehetett kapni. Az ötödik sátrat az Alfa-táborban állítottuk fel. A környező boltok másfél millió forint többletet árusítottak, a? öt sátornak hatszázezer forint lett a forgalma. Dr. Füleki Lajos alezredes, a Gödöllői Rendőrkapitányság vezetője elégedetten beszél a négy nap alatt történtekről, — Nem volt több rendőrségi ügy, mint hasonló időszakban szokott lenni. Az egész megye közlekedésrendészete éjjel­nappal mozgósítva volt. Első­sorban a forgalomirányításban vettünk részt. Ilyen feladatot még soha nem láttunk el, nem voltak tapasztalataink, ezért talán egy kicsit túlbiztosítot­tuk magunkat. Jobban féltünk a kelleténél, minden területen több eseményre számítottunk, de semmilyen kirívó eset nem fordult elő. nehezén, csak pozitívumokat tud felsorolni. — Végignéztem a versenye­ket, hihetetlen nagy létszámú nézőközönség volt. A községet a teljes nyugalom jellemezte, semmi rendbontás nem tör­tént. A lakosság nagy érdeklő­déssel kísérte a futamokat, érezni lehetett, él a település. A gyerekek nem győzték bá­mulni az itt megjelent motor - és autócsodákat. — A külföldiek közül sokan keresték nálunk a szórako­zást, a kikapcsolódást, ennek is eleget tudtunk tenni. A köz­ség belterületén előzőleg nagy- takarítást rendeztünk, a köz- tisztaságot megőriztük, a ven­dégek egyáltalán nem szeme­teltek. Báskai Erzsébet Eleget tettünk Holló' Miklós, Mogyoród ta­nácselnöke most már, túl a Zöldmező Tsz Véradónap A vácszentlászlói Zölcfmező Termelőszövetkezet tagjai ré­szére rendez véradónapot 19- én, kedden a Vöröskereszt. A község művelődési házában délután egytől négy óráig vár­ják az önkéntes véradókat. Az isaszegi lakosok ugyanazon a napon délelőtt nyolc és tizen­két óra között a Damjanich utcai iskolában adhatnak vért. Gödöllő Átadják a teret Nem mindegy, min járunk. A terek, a sétáíóutak hangu­latát a megszokott aszfaltbur­kolat bizony eléggé elszürkí- ti. Rájöttek erre Gödöllőn is és az utóbbi években mind több díszburkolatú járda épül. így kikövezték a Patak teret, majd a Szabadság téri dísz- kút környékét. Az új tanács­ház építését az épület előtti tér szép kialékítáSa .követte. Ennek átadása kedden délután lesz. Énekel a gimnázium Gödöllőiek a ráiéfean inkább az Idősebbek kedvelik .Sokszor mondjuk, . hogy a fiatalok keveset énekelnek, s ahelyett, hogy dalra fakadná­nak, megnyomják a magnó vagy a rádió gombját és hall­gatják a csodálatosabbnál cso­dálatosabb masinákból áradó muzsikát. Zenepedagógusok, énektanárok panaszkodnak, BONCSOKI GULYÁS. Kol­légánk már évek óta emleget­te, egyszer majd elhív ben­nünket egy hét végi délután a telkére. Gyönyörködni a ki­látásban, kóstolni ízletes főzt- jét. Már azt hittük, a meg­hívás csak ígérgetés marad, amikor váratlanul bejelentet­te, holnap délután a vendé­geim vagytok. Az autóval már a legmaga­sabban fekvő autóbuszmeg­állót is elhagytuk, a gödöllői átjátszóállomás gerincén is le­buktunk, még mindig nem ér­keztünk meg a telekre. A vá­ros eltűnt szemünk elől, át­jutottunk a vízválasztón, át a Babati-völgy nyílásába, ahon­nan a csapadék már a Tiszá­ba tart, s csak onnan a Duná­ba. A Boncsok-dűlőben vol­tunk, s végre feltűnt a kis ház és a hozzá tartozó kert. Mesz- szebbről éreztük a szabad tű­zön forró bográcsgulyás illa­tát, amit, mint kiderült, csak az íze múlt felül. Borulás jött, de eső megint nem áztatta az üdülőtelep földjét, gyümölcsöseit. A he­gyen túl, a városban zúdult alá párás terhe. Mosogatni- valót sem hagytunk a tá­nyérokban s a bográcsban, úgy ízlett az étel. Hogy miért finomabb a gulyás így, mint a városi lakásban gázon főz­ve, még most sem tudjuk. Azt viszont már érezzük, miért Égi-földi furcsaságok beszél minden boncsoki telek- tulajdonos olyan szeretettel a telekről, mégha aszály sújtja is azt gyakran. BAG ASZÓDON. Sok min­dent ' nem tudunk ám még. Gyakran egészen nyilvánvaló­nak tűnő dolgokról derül ki, hogy az másképp van. Né­hány napja egy távoli bará­tom autójában ülve érkeztem falumba, Bagra. Túra felől jöttünk, Aszód irányába indul­tunk tovább. A községet át­szelő sztráda hídján áthalad­va a Dózsa György úton meg­kérdezte, ez ugye, már Aszód? Tévedsz, világosítottam fel, a szomszéd innen légvonalban is két kilométerre van. A Bag helységnévtáblát el­hagyva azonban zavarba jöt­tem, hiszen az utána kezdődő gépállomás, ma a Mezőgép Vál­lalat égyik gyáregysége, szü­letése óta aszódi gyáregység­ként ismert. Vagy két évtize­de a Pest Megyei Hírlapban is feltették a kérdést, miért aszó­di, ami bagi. Most az üzem­mel szemben családi házak helyét parcelláztatta a nagy­községi tanács, vízvezetéket fektettek, elektromos hálóza­tot építettek. Ha felépülnek a lakások, bagiak laknak itt. Az út mindkét oldalán bagi a határ. Bagi területen fek­szik a PVCSV vízműépülete is, ahonnan a Galga mente közműves ivóvízellátását irá­nyítják. Igaz, sokszor éri kri­tika a működését, akár tehet róla, akár nem, de azért ezt is nevezhetjük baginak, nem aszódinak, mert Aszód felé £slcszil\ SZILVAVÁSÁR. Ilyen épp­úgy nincs, mint aszódi víz­műközpont, magam találtam ki. Miért? A nyár közepén is igen magas áron vásárolhat­tuk meg a valójában augusz­tusi csemegét, a görögdinnyét. Ám már 16 forintos kilogram­monkénti árnál is felkerült a tábla az árusítóhelyekre: dinnyevásár! A mai, 6-8 fo­rintos ár reálisabb. De hogyan lett a dinnye­vásár nyomán szilvavásár? Ügy, hogy képzeletemet felül, múló ártáblákat láttam elő­ször a fővárosban. Harminc forint fölött kínálták az első napokban az egykor nem úri csemegének számító gyümöl­csöt. Még ma sem olcsó, sőt a felvásárló az egészért ki­lenc, a telezettért tizenhat fo­rintot ajánlott kilónként a múlt héten. Ez is jó üzlet lett? MINT FALAT KENYÉR. Rphanónak ítélt korunkban az is előfordul, hogy korábban is­mert dolgokat elfeledünk. Át­nézünk azok fölött, akik r.em tudtak a világ sebességével száguldani a századvégig. Idős emberek próbálnának átgya­logolni a forgalmas úttesten. Egyszer Hévízgyörkön talál­koztunk olyan nénivel, aki összegörnyedve igyekezett a szőlőbe kapálni. Amint meg­álltunk előtte, útitársam ki­szállt átsegíteni. Az anyóka csak a kapára támaszkodva tudott menni! De nem is erről szerettem volna írni. Nemcsak az udva­riasságot, figyelmességet fe­lejtjük el időnként. Az egyik községben hosszú hónapok óta átalakítás miatt zárva a könyvtár. Nem az ott dolgozó­kon múlik a munka lassú haladása. Ök tudják a leg­inkább, mit jelent a könyvtár és az olvasóközönség életében a féléves szünet. A minap egy idős néni addig nem ment el az épület elől, míg nem kapott olvasnivalót! Igen. Valamikor megtanítottuk olvasni ezt a népréteget is, s arról mintha elfeledkeznénk, ők talán ma szerény nyugdíjból élnek, nem futja saját, drága könyvekre. Ezek az igények ugyancsak fontosak, hasonlóak a kenyér­hez, az élelemhez. Balázs Gusztáv hogy egyes esetekben szinte erőszakkal kell toborozni a ta­nulókat az iskola énekkarába. Népdalköreink összetételét vizsgálgatva is felfedezhetjük, hogy az együttes éneklés örö­mét inkább az idősebbek ked­velik és keresik. Ezért esett különösen jól, s ezért örültem a hírnek, amit a Rádió és Tv-újságban olvastam. Augusztus 19-én a Kossuth rádió 10.35 órakor kezdődő Éneklő Ifjúság című műsorában a Gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola kórusa éne­kel Bakonyi Árpád vezetésé­vel. A kórus műsora: 1. Er­délyi népdalok, 2. Neuvvach: Régi dalocska, 3. Chirescu: Bölcsődal, 4. Bárdos Lajos— Kölcsey Ferenc: Nemzeti fény. Az énekkart Varga Károly mutatja be. A nap prßgranp Gödöllő, művelődés! ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Halottas dicséret, megte­kinthető az előtérben. üüh Mozi Vigyázat, rozmárok! Színes, magyarul beszélő szovjet film. Csak 4 órakor! Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai ka­landfilm, 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (GödöilöS

Next

/
Thumbnails
Contents