Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-18 / 194. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI PEST MEGYEI VILÁG FBOLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM Áraz I.ttO forint 1980. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ MA: ^ Gödöllő fői a Sugárig (3. óidul) Mentés as utolsó pillanatban (5. oldal) Visis port nap Gyomron (6, oldal) Fűtés — fűtőanyag nélkül (8. oldal) Véget ért a Maprjal-kongresszus Békefelhívást fogadtak el Békefelhívás elfogadásával szombaton befejezte munkáját az Orosanyelv- és Irodalomta­nárok Nemzetközi Szövetségé­nek VI. világkongresszusa. A Budapest Kongresszusi Köz­pontban megtartott záró ple­náris ülésen Pócs Ilona, a Maprjal alelnöke köszön­tötte a hatnapos tanácskozás mintegy kétezer részvevőjét. Ezt követően a világ min­den táját kepvisélő orosz- nyelv-tamárok Vitalij Kosztö- marovnak, a nemzetközi szö­vetség főtitkárának, Ervin We­del NSZK-beli és Kurt Gabka NDK-beli professzörnak, a Maprjal alelnökeinek, vala­mint Olga Mitrofanovának, a moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézet igazgatóhelyettesének előadásában - meghallgatták a szekciók munkájáról szóló ösz- szeíoglaló jelentéseket. A tanácskozás részvevői ki­fejezték reményüket, hogy a budapesti kongresszus jelentő­sen hozzájárul ahhoz, hogy vi­lágszerte még többen és minél eredményesebben tanulják az orosz nyelvet. A Maprjal kongresszusá­nak záróülésén elfogadott bé­kefelhívás — egyebek közt — hangsúlyozza: az orosznyelv- és irodalomtanárok VI. nem­zetközi kongresszusa küldöt­téinek meggyőződése szerint valamennyi nyelvtanár arra hivatott, hogy a nyelvet tanu­lókat a népek közötti kölcsö­nös megértés, barátság és bi­zalom szellemében nevelje. A dokumentum a továbbiakban kiemeli: a nyelvtanár munká­jának lényege, hogy az embe­reket az egymással való érint­kezésre, egymás megismerésé­re és jobb megértésére tanítsa. Az ellenségeskedéssel, gyűlö­lettel és militarizmussal szem­MILLIÓK MŰVELŐDÉSE T alán egyszerűen csak hagyomány, de az is lehet, hogy van benne jo­gos szándékosság: így, egy­két nappal alkotmányunk születésének „évfordulója előtt, egy csöndesebb, ám bensőséges ünnepre is sor kerül szükebb pátriánkban. Hagyományosan ilyenkor emlékezünk meg megyénk közművelődéssel foglalkozó szakembereiről. Alkotmányunk az állam­polgári jogok rendszerében biztosítja mindenki számá­ra a munkához, a tanulás­hoz és a művelődéshez va­ló jogot. Nem véletlen te­hát, ha éppen augusztus 20. táján köszöntjük a népmű­velőket, könyvtárosokat, moziüzemi dolgozókat, s mindazokat, akik munka­helyükön vagy éppen a la­kóközösségben fontosnak tartják a kultúra, a közmű­velődés ügyét. Éz a tevé­kenység az évek során olyan emberek feladata volt — és az ilyeneké ma is —, akik szívós, értelmes, állan­dóan megújulni képes mun­kájukkal kivívták és ki­vívják valamennyiünk elis­merését. Ma már valameny- nyien tisztában vagyunk azzal, hogy a művelődési élet szervezése, irányítása belpolitikánk fontos része. A közművelődésben közve­tített értékek tudatos kivá­lasztása a tartalmi fejlesz­tés alapkövetelménye. Azoknak, akik ezen a te­rületen dolgoznak, nem ki­sebb a feladatuk, mint az, hogy humánus, méltó kere­tet teremtsenek a legkisebb falutól a nagyvárosig min­denütt az emberi élet szá­mára. Filozófiai alaptanul­mányainkból tudjuk — no meg az élet is napról nap­ra ezt bizonyítja —, hogy az emberek tudatának, gon­dolkodásának átformálása veszi igénybe a leghosszabb időt valamennyi alapvető társadalmi folyamat közül. Ezért olyan fontos, hogy csak igazán fölkészült, el­kötelezett és lelkes szakem­berek munkálkodjanak a közművelődés különféle te­rületein. S ilyenekből igen sok van Pest megyében. Közü­lük kerülnek ki azok, akik a csaknem száz amatőr kó­rusunkat vezetik, akik a közel kétszáz kiállítást megrendezik 280 hivatásos művészünk alkotásaiból, vagy például azok a háttér­ben tevékenykedő szakem­berek, akik olyan országo­san ismert programokat szerveznek, mint a Szent­endrei nyár, a visegrádi pa­lotajátékok, a Zsámbéki szombatok, a Fóti ősz, a solymári zenei hetek, a du­nakeszi ifjúsági’ napok, az ócsai napok, a különféle kórustalálkozók, hagyo­mányőrző ünnepségsoroza­tok. Ezek a látványos pro­dukciók c mindennapok szívós munkájával szület­nek meg. S valamennyi mö­gött ott van mindaz, ami még nehezebb: a helyi kö­zösségek megteremtése, ösz- szefogása, a tartalmas kul­turálódási lehetőségek meg­teremtése. A közművelődési pártha­tározat és törvény biztosít­ja. hogy milliókhoz juthas­sanak el a tudományok, a művészetek értékes eredmé­nyei. A népművelők felada­ta pedig az, hogy mind igé­nyesebben válasszák ki azt az anyagot, amelyet a köz­művelődés csatornáin ke­resztül a közönség számára közvetítenek. A mai ember­nek feltétlenül szüksége van a szórakozásra. Ez fon­tos dolog, ám semmi sem fontosabb annál a kultúrá­nál, amely sorsunkat ábrá­zolja, formálja. Hiszen ép­pen az a nagy gondunk, hogy az ilyenfajta kultúra hatósugara nem szélesedik számottevő mértékben. A közművelődés tehát terepe kell hogy legyen — min­den eddiginél nagyobb mér­tékben — a magas rendű és értékes kultúrának, amely létünk, fejlődésünk kérdé­seivel foglalkozik. A művelődés, kulturáló- dás hasznát nem lehet forintokkal mérni, mert az másutt, másként mutatko­zik meg: ezer és ezer rej­tett szállal határozza meg egész társadalmunk fejlő­dését. A népművelők pedig együttesen milliók művelő­déséért felelnek. Kettős fe­szítésben kell megtalálniuk a kényes egyensúlyt: egy­szerre. kielégíteni, a megle­vő és föl ébreszteni az új igényeket. A közművelődés­ben válhat élő gyakorlattá az a lukácsi gondolat, amely szerint a tudomány és a művészet a mindennapok­ból nő ki, de meg is halad­ja a mindennapok kereteit, hogy azokat értelmezve, gazdagítva, ha kell. bírál­va, végül a mindennapi élethez térjen vissza. Körmendi Zsuzsa ben a pedagógusoknak a hu­manizmus, az erkölcs és a lel­kiismeret szellemében kell cselekedniük. Kötelességük se­gíteni abban, hogy az emberek felismerjék azt az egyszerű igazságot: az emberiség tud háború nélkül élni, és így is kell élnie. Ezért azonban küz­deni kell. A felnövekvő nem­zedék tudatában meg kell erő­södnie annak a gondolatnak, hogy a mai világban az atom­fegyverek alkalmazása világ­méretű katasztrófa kezdetét jelentené. Mi, 66 ország orosznyélv- és irodalomtanárai, felhí­vunk mindenkit, aki nyelvet tanít, hogy határozottan lép­jen fel a béke és az orszá­gok közötti párbeszéd érde­kében. Az erőfeszítések egye­sítésére, az emberiség ön­pusztításának megakadályozá­sára irányuló békekezdemé­nyezések támogatására szólí­tunk fel mindenkit. Felhívás­sal fordulunk az idegen nyel­vek oktatóinak nemzetközi és nemzeti szervezeteihez, hogy használjanak fel minden le­hetőséget az atomfegyverek és más tömegpusztító eszközök mielőbbi betiltása és teljes megsemmisítése érdekében — hangsúlyozza végezetül a fel­hívás. ★ Az Orosznyelv- és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövetsé­ge VI. kongresszusának befe­jezését követően megtartotta ülését a Maprjal közgyűlése. A tanácskozáson a küldöttek elfogadták a Maprjal 1986— 89. évekre szóló munkatervére tett javaslatot, majd megvá­lasztották a szövetség tisztség- viselőit. Az Orosznyelv- és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövetsé­gének elnöke Pjotr Nyikola- jev, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának levelező tagja, a Moszkvai Állami Lo- monoszov-egyetem tanszék­vezető tanára lett. Főtitkárrá ismét Vitalij Kosztomarov akadémikust, a moszkvai Pus­kin Orosz Nyelvi Intézet fő­igazgatóját választották meg. Szárazságra panaszkodnak a gazdák is Vasárnapi kiskertszemlélőben Igazi augusztusi jó idő köszöntötte vasárnap reggel az álmukból éb­redőket. Mintha a hétközben fullaszt!) meleg kicsit alábbhagyott vol na. A náp ma sem spórolt sugaraival, de legalább enyhe szellő fris­sítette a levegőt. Ilyenkor érdemes kimozdulni az otthon zárt falai közül, el a természetbe, víz- vagy erdőközeibe. És a kertekbe, ahol va­sárnap ís akad tennivaló. A föld gondoskodásra vár, á szomjas növények pedig a vizet áhítják5 melyből fukaron mért a természet mostanában, Kora reggel már a kertben szorgoskodik Spreitzer Lajos- né is a csömöri Kacsóh Pongrác úton. — Rettenetes a szárazság. Nézze a paradicsomot, telje­sen leégett. Ma le is szedem, befőzöm. Lesz talán 80 kiló. Nagy a család, elfogy az. Kap belőle az édesanyám, a fia- mék a két pici unokámmal — kell nekik a vitamin. Sajnos a betegség megtámadta az uborkámat, hiába permetez­tük. A málna, az gyönyörű szép volt, a meggy is. Gondozott kerten vezet vé­gig Spreitzer néni, mutatja a szőlőlugast, a család kedvenc nyári . tartózkodási helyét. Miközben kikísér, meséli hogy az idén, az augusztus 20-i terménybemutatóra visz­nek a férjével szőlőt is meg szilvát, körtét, fokhagymát. Hátha kapnak oklevelet; elő­fordult már. A Móricz Zsigmond utcá­ban lakó Erdélyi Mihály is többször volt már díjnyertes terményével, borával ezen az alkotmánynapkor szokásos versenyen. — Jó érzés az elismerés, az ember tekintélye nő a kertgazdák között, akik még­iscsak szakértők. Az idén ki­csit szegényesebb lesz a ská­la. Sajnos kevés volt az eső, minden tönkrement a kert­Monori viadal, labdarugóra# Crossozó gyerekek és felnőttek Monori kanyarvétcl. Czuni László (ZMKK) az élen, mögötte Siklósi Attila (Volán Surján SE) Veress Jenő felvétele Pest megye gyakorta ad ott­hont a motocross-versenyek- nek. Tegnap Monoron volt or­szágos viadal, ahol nemcsak a felnőttek, de a gyerekek is rajthoz álltak. A 250-eseknél a lacházi Gyurászik folytatva jó sorozatát, ismét nyert. A 6—7. oldalon közöljük sportösszeállításunkat, amely­ben motocrosson kívül sok más szerepel. Megkezdődött a labdarúgó-bajnokság, s ennek eseményeiről részletes beszá­molókat közlünk. A területi bajnokság megyei rangadója a Dunai Kőolaj—Érd találkozó váratlanul biztos hazai győzel­met hozott. A megyei I. osz­tályban, mivel a GEAC—Ve­resegyház találkozót elhalasz­tották, 7 mérkőzést vívtak. A Dunakeszi mindkét pontot el­hozta Ceglédről. ben. Eddig 10—15 mázsa őszi­barack is termett, méghozzá 20—22 dekás 'példányok, most meg alig érik el a 8—10 de­kát. Dolgozni meg éppúgy kell, mint máskor, különben jövőre még ennyi se lesz. Bizony, sok helyen szárazon kornyadoznak a növények, pe­dig a telek igazán rendezett. Mert Erdélyi Sándor úgy tartja: háziasszonyt konyhá­járól, gazdát portájáról ítél­nek meg. Ezen a vasárnapon is buzgón takarított a kert­ben. — Ez az üvegház a fiamé, 17 éves, most végzett kitün­tetéssel mint dísznövényker­tész. Az országos ifjúmunkás­versenyen negyedik lett — •büszkélkedik. — Petúniát, salviát nevel, ő is értékesíti. Űrülök a szenvedélyének. A mi famíliánkban már a déd- nagyapám is zöldség-gyü­mölcs termesztő volt. Én csak a bedolgozói munka mellett kertészkedem, a nagyfiamból meg pesti lakos lett, legalább a kicsi igazán folytatja a ha­gyományokat. Most éppen élősövényt akar a ház elé. Amíg Erdélyiék az újpalo­tai piacra viszik a fölös ter­mést, addig szomszédjuk, Guttyán János villanyszerelő­csoportvezető inkább a csalá­dot látja él keze munkájával. Csak ha sok bornakvaló tér rém, akkor megy árulni, egyébként a rokonok kapják a gyümölcsöt. — 1961-ben költöztünk ide, azóta kísérletezgetem a kert­ben. Most kipróbáltam a Fi- talon ’ minőségjavító 'lombtrá­gyát. Azt. mondják, egy-más- fél fokkal javítja a szőlő cu- 1 -rfokát. Majd meglátjuk ... — Nemcsak az errefelé la­kók találnak szöszmötölni- válót kertjeikben — leruc- cannak ide a fővárosiak is. Mogyoród határában egy hét­tel ezelőtt még a Hungaro- ring csábította ide az embe­reket. Most már csendes a környék, csak a dombon levő zártkertekben látni, szorgos- kodókat. A Balázs család kétheti külföldi nyaralás után érkezett kertszemlélőbe. — Jócskán elgazosodott a t ek, amíg távol voltunk — néz körbe a családfő, Balázs István osztályvezető. — Hoz­záfoghatunk a kapáláshoz. (Folytatás a 3. oldalon.) Ebből a körtéből is visz Erdé­lyi Mihály az alkotmánynapi terménybemutatóra (a cím fölötti képen) S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents