Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

Napközisek a kiállításon így is lehet tanulni Meseország. A hirtelen meg­lepetéstől más jelző nem jut eszembe. Hol máshol történ­het meg valakivel, hogy ami­kor a hosszú folyosó végén benyit egy ajtón, kinn, a ter­mészetben találja magát? A nádas fölött vadkacsák húz­nak el, jégmadár ácsorog a vízben, a róka sem nagyon bújkál a körülötte zsibongó gyerekhad elől. Dr. Kóczi And- rásné pedagógus vezetésével a nyári napközis tábor Petőfi Sándor Általános Iskolába já­ró tanulói a helytörténeti gyűjtemény Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató ki­állításában gyönyörködtek. A lényegen nem változtat, hogy ezek az állatok, madarak, ha. lak preparált állapotban lát­hatók, hiszen a gyerekek kö­zül sokan most találkoztak először a hörcsöggel is. Kovács Gábor a blahai tá­borral is elégedett. — Sok programunk van, jönnek együttesek, fogúnk kirándul­ni, sportolunk, lesznek vetél­kedők. Elmegyünk majd a Ju­bileumi parkot is meglocsolni. Itt nem mindegyik állatot is­merem, de nekem inkább az emlősök tetszenek. Szépek a A nap programja Augusztus 16-án: Gödöllő, művelődési ház: A Liszt Ferenc kamarazene- ,kar hangversenye a gödöllői arborétumban, 18 órakor. A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Halottas dicséret, meg­tekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A ki­állítások 10—18 óráig tekint­hetők meg. Aszód; múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Augusztus 17-én: Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Halottas dicséret, megte­kinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, kamarakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A kiál­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Gyors és korszerű lehet a kiszolgálás Pályaudvar a városközpontban V asárnap délutánonként nem kell különösebben figyelnünk, akkor is látjuk, hogy milyen sok fiatal pár vagy esetleg magányos ifjú férfi igyekszik az autóbusz- megállóhoz, a vasútállomáshoz a Galga menti falvakban. Egyik kezükben dagadtra hiz­lalt kosár, a másikban demi- zson. Mellettük tolja a ke­rékpárt a szülő, természetesen annak kormányán, vázán, cso­magtartóján is kosarak, pak­kok. Viszik a városba szakadt gyerekek a hazait. Mikor mi­nek van a szezonja. Kezdő­dik tavasszal, folytatódik a nyári gyümölcsérés idején, az őszi betakarításkor, s talán a disznóvágással fejeződik be a körforgás. De a nagy szüret­időket leszámítva is Olyan jó hazaugrani borért, pálinkáért, befőttért, lekvárért, mert az édesapa és az édesanya által készített, elrakott gyümölcs­nek, savanyúságnak sehol a világon nincs párja. Azt hiszem, természetes ez a látvány, mert az utóbbi év­tizedekben nagyon sok fiatal költözött a közeli, vagy távo­labbi városba. Nem vállalták a napi vonatozást, bejárást a munkahelyre. A lakodalom­ban összetáncolt menyasszony­pénzt megtoldották a segítő szülők, így könnyen meg le­hetett vásárolni a városi la­kást, ahol nagyobb a kénye­lem, s könnyebb az élet. Ezek közül a városlakóvá lett fia­fegyverek is, az íjak, nyilak és az agancsok. — Az a jó, hogy úgy mutat­ják, mint ahogy a valóságban élnek. — Kovács Bea, Gábor testvére szintén élvezettel né­zegeti a sok-sok látnivalót. — Minden tetszik, kedves az őzi­ke, nagyon aranyos a vakond. És tessék nézni, van ilyen pi­ci törpeegér is. Bárdi Béla a feleltetőgép gombjait nyomkodja. — Van olyan érdekes szerintem, mint egy számítógép. A vetítő- vásznon megjelenik egy kép, nekünk ki kell találni, melyik védett növény, állat, madár vagy gomba van rajta. A gép jelzi, a megfelelő gombot nyomtuk-e be. ötször próbál­kozhatunk, többször csináltuk már, én általában négy talá­latot értem el. Bámészkodnak, szaladgál­nak a gyerekek egyik csodától másikig. Felügyelet alatt van­nak, kirándulnak, jól érzik magukat. És csak úgy melléke­sen megismerkednek a gólya­hírrel, a nyírfával, a molnár- és a partifecskével, a légy­ölő galócával. Nem is gondol­ják, milyen sokat tanulnak a nyári szünetben. így is lehet. B. E. lítások 10—18 óráig tekinthe­tők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsaiak a községfej­lesztésért, időszaki kiállítás megnyitása, 17 órakor. Atlétika Minősítő verseny Minősítő atlétikai versenyt rendez a hét végén Gödöllőn a Pest Megyei Atlétika Szö­vetség, melyen hazánkban tar­tózkodó külföldiek is részt vehetnek. Vasárnap délelőtt fél tíz órától a GEAC sportte­lepen 100, 400, 800 méteres tolásban, távol- és magasug­rásban, gerelyhajitásban mér­hetik össze tudásukat mindkét nem sportolói. Augusztus 16-án és 17-én: Szeleburdi család. Színes magyar gyermekfilm. Csak 4 órakor! Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai ka­landfilm, 6 és 8 órakor! talok közül sokan nem érzik, mit vesztettek. Nem egy re­gény, színdarab, film mutat­ta be azt a folyamatot, amely­nek során egy falusi fiatal városba kerülve, régi szoká­sait elhagyva, beilleszkedik új környezetébe. A valóságban ez a folyamat többnyire na­gyon lassú, és nem is mindig sikerül tökéletesen. Könnyű dolog elhagyni a tárgyi kör­nyezetet — a nádfödeles há­zat, a földes konyhát, ahol egyetlen lavór biztosítja a tisztálkodás lehetőségét, köny- nyű elhagyni a viseletét, de nehéz szakítani az öregektől — szülőktől, nagyszülőktől — örökölt világnézettel, hiede­lem- és szokásvilággal. Annak, hogy a városba köl­töző fiatalok olyan lassan vet­kőznek ki eredeti mivoltukból, többféle oka van. Tulajdon­képpen mindenkinek nehéz gyermekkori szokásait elhagy­ni, felnőttként új környezet­hez alkalmazkodni. Ezen túl­menően különösen a szülőhe­lyükhöz közeli városba — Gödöllő, Hatvan, még Buda­pest is alig egy óra alatt el­érhető — költözködő fiata­loknál lassítja az átalakulást az otthon maradottakkal to­vábbra is folytatódó sűrű érintkezés. A szülők és a fel­nőtt gyermekek közötti szoros Ha valaki nem látta Gödöl­lőt a várossá alakulása óta, az az eltelt két évtized után is­mét itt járva alig ismer rá egyes területeire. Sokan véle­kednek így a településfejlődést szemmel kísérve. Véleményem szerint két évtizedes távlatra sincs szükség ahhoz, hogy Gö­döllő egy-egy szeletében eltűn­jön a múlt, s természetesnek érezzük a jelent. Az általánosnál is érvénye­sebb ez az értékelés a Város­gazdálkodási Vállalat egykori telephelyének szélén, ahol séta közben felröppentek bennem ezek a gondolatok. Átalakult a világ itt másfél évtized alatt. A Petőfi Sándor Művelődési Központ helyén állt házakra már csak kevesen emlékeznek. A város új, átadásra váró autóbuszállomásának varázsá­ban a két éve még itt dülön­gélő sárga falak régi képére is teljesen váratlanul döbbenek. Szétszórt állások Most? Most mutat igazán az az óriási platánfa, amely az egykori bejárat mellett oly je­lentéktelen volt, hogy szinte észre sem vettük. Az állomás túlsó oldalán az Alsó-park ér­tékes állományából megőrzött vadgesztenyék díszelegnek. S ott áll az a fenyő, melyet egy, a lapunkban megjelent írás hatáság ,is mentettek meg a városnak, az Utazóközönség­nek. ? 1 A gondos tervezés — hivata­los vélemény szerint — igye­kezett elkerülni a környezetre káros hatásokat. Az új létesít­mény szép kivitelezésben az augusztus végi átadás előtt áll. A városi tanácson arról érdek­lődtünk, hogyan jutottak el az építés gondolatától a megvaló­sításig. — Az autőbuszállomás je­lenlegi helye, mint évek óta köztudott, korszerűtlen, nem felel meg sem az utasok, sem a közlekedési vállalat igényei­nek. A járatok szétszórt meg­állóhelyekről indulnak, ezeket nehéz áttekinteni. Forgalom- technikai szempontból nem biztonságos az üzemeltetése — tájékoztatott Batta Attiláné, a tervosztály előadója. kapcsolat oka részben az, hogy a magukra maradt ko­ros emberek egyedül nem tud­ják ellátni a falusi háztartás és háztáji gazdaság fizikailag megerőltető feladatait. De olyan ok is szerepel a kap­csolattartásban, hogy a fiata­lok a városi élet nyújtotta kényelmet és szórakozást csak szülői segítséggel tudják ön­maguk számára biztosítani. Idős barátom mondta el, hogy lányának és vejének la­kást vásárolt — három szo­ba, összkomfort! — hangsú­lyozta nem kis büszkeséggel. Arra számított, hogy a fia ve­le marad és gondoskodik öreg­koráról, amikor magatehetet­len lesz. Sajnos, a fiú is meg­gondolta magát és önálló ott­hont teremtett. Igaz ők, az öregek, még csak hetvenéve­sek, jól tartják magukat, mű­velik a háztájit, a zártkerti szőlőt, hetenként kétszer-há- romszor mennek piacra. — Felajánlottuk a lányomnak, jöjjenek haza. a főúton épí­tünk részükre kényelmes, kor­szerű emeletes otthont. Nem kell, hogy velünk éljenek, csak legyenek a közelünkben. Hiába a kérés, hiába az aján­lat, nem jönnek. Meghallgattam a fiatalokat is. — Szombat—vasárnap min­— A tartalék és a várakozó buszok elhelyezése sem megol­dott. Egyáltalán: alacsony a szolgáltatás színvonala a for­galmas állomáson, melyen a helyi és a helyközi járatok na­ponta több száz alkalommal indulnak, s érkeznek. Ezért a helyzet változtatásán már rég­óta törtük a fejünket. Azt mondhatjuk, hogy már a vá­rossá alakulás alkalmával fel­vetődött az új buszpályaudvar kialakításának kérdése. Szá­mos ötlettel találkoztunk. Gondoltak a Gödöllő étterem, a bútoráruház helyére, a mű­velődési központ mögötti park területére. Az az elképzelés is szóba jött, hogy a jelenlegit kellene bővíteni, s a felújított királyi váróteremben műkö­dött volna együtt a MÁV és a Volán. Mint ismeretes, a tanácsülés végül azt a javaslatot fogadta el, hogy városközponti pálya­udvar épüljön, a Városgazdál­kodási Vállalat telephelyén. A városrendezési szakvéle­mény is jónak ítélte ezt a megoldást, hasonlóképpen az üzemeltető, amely ragaszko­dott a 30-as főút melletti elhe­lyezéshez. Érthetően, hiszen így tudják jól bekapcsolni a távolsági közlekedésbe az ál­lomást, a környező falvakból érkező forgalmat. Fontos kapcsolat w — A forgalomszámlálás eredménye is ezt az elképze­lést igazolta — folytatta Batta Attiláné. — A városközpont és a Szabadság téri HÉV-megálló kapcsolata a busszal, jóval fontosabb, mint a vasútállo­másé. A gyalogosforgalom is biztonságos. Az aluljáró. most lesz igazán kihasználva. — Ügy véljük, hogy az új autóbuszállomással megoldó­A gyerekek többsége úgy belefeledkezett a vakáció örö­mébe, hogy ezt a szót: iskola, még hallani sem szereti. S dig otthon vagyunk. Segítünk a kertben, szőlőben. Fuvaro­zom a Bosnyákra az árut. Nem hiszem, hogy rossz gye­rekek lennének, nem vagyunk hálátlanok. Azt is nyugodtan állíthatom, nem hagyjuk ma­gukra a szülőket akkor sem, ha egyszer kiesik kezükből a szerszám. De meg kell érte­niük, hogy minket a mun­kánk, egész életszemléletünk már a városhoz köt. A gye­rekek itt járnak iskolába. A kislány nagyon jó angolos. Ugyan, itt a faluban hová járhatna különórákra. A fi­unk tehetségesen sportol. Sporttagozatos iskolát végez. Komoly jövőt jósolnak neki a vívópáston. Nekik ártanék a legtöbbet, ha a lehetőségek­től megfosztanám őket. Ket­tészakadva élünk. — Nem könnyű nekünk sem. Hét köz­ben városiak, hét végén falu­siak vagyunk. Ez a kettéhasítottság sok más területen is megmutat­kozik. Volt már olyan lako­dalom is a faluban, hogy a városba költözött fiatalok gyermekük esküvőjét a nagy­szülőknél tartották meg. Igazi parasztlakodalmat rendeztek. E ddig jutottam. Csak té­nyeket rögzítettem. Egy jelenségre hívtam fel a fi­gyelmet, egy kialakuló szo­kásra, amelyet nem szívesen tekintünk népszokásnak, pedig előbb vagy utóbb azzá válik. Fcrcsik Mihály dik a környező községekből bejárók jobb kiszolgálása. Könnyebbé válik sokak szá­mára a körzetközponti intéz­mények felkeresése. Naponta 18—22 ezer ember gyors, kor­szerű kiszolgálására képes az augusztus 28-án átadásra ke­rülő pályaudvar. Az építés kivitelezője a KÉV—Metró Vállalat verseny- tárgyalás során nyerte el a munkát. A legolcsóbb ajánla­tot tették. A beruházás 62 mil­lió forintba került, ebből 22 milliót vállalt a Volánbusz, a többi a városi tanács pénze. Az állomás telepítésével Gö­döllő egy másik nagy gondja is megoldódott. A Városgaz­dálkodási Vállalat a düledező környezetből a kártalanítási költség révén elköltözhetett, s néhány lakót is korszerűbb tanácsi lakásba utalhattak. A létesítményt — melyet az Uvaterv tervezett, a mun­kákat a Közúti Beruházó Vál­lalat bonyolította — most több menetben, apránként adják át. Még dolgoznak — A műszaki átadás java ré­sze megtörtént — tájékoztatott Magyari Jánosné, a műszaki osztály előadója. — Jó kivitel­ben, jó minőségben vehettük át az elkészült részeket. Hátra­van még az útburkolati jelek felfestése, a zebra elhelyezése, s számos apró tennivaló, ősz­re marad a növénytelepítés, amit ebben a forróságbah nem is lehet eredményesen elvé­gezni. Most a járatok indulóállá­sainál utasok helyett még esz­tergagépek, csővágók várakoz­nak. Helyükre kerülnek az in­formációs táblák, a menetren­dek. Beszerelik a székeket, tisztítják a helyiségeket. Utá­na jöhetünk mi. B. G. nemcsak hallani nem szereti, hanem a tananyag tekintélyes részét visszaidézni, is csak ne­hezen képes. Kikapcsolt, bele­feledkezett a játékba, a lu­bickolásba, a fociba, a kerék­pározásba, az MWX-ek cso­dálatába. Mert manapság bringázni az MWX-en az igazi, tudja ezt a kerekezni imádók szé­les tábora, hatévestől a 18-ig. Az MWX-ről, arról beszélget­hetünk — de az iskoláról most szót ejteni, a szemük­ben szinte bűnnek számít. Igazuk is van. E sorokat nem is nekik szánom, hanem a szüleiknek. S közülük is azoknak, akik hajlamosak megfeledkezni beíratásukról, később pedig arról, hogy a gyermekeknek a padban a helye. Kötelessége a nyolc osztályt elvégezni — ez a leg­elemibb s a legkevesebb ma már! —, a szülőknek pedig a feltételeket ehhez biztosítani, s ellenőrizni, gyerekéből ne váljon iskolakerülő. Nem ritka dolog, hogy a szülő nem íratja be iskolába gyerekét, s másod-, harmad­ízben is a Ferike vagy Pisti­ke, netán Évike vagy Ilonka neve mellé odakerül az osz­tálynaplóba eme bejegyzés: igazolatlanul hiányzott. Drá­ga mulatság ez ma már. Sza­bálysértési eljárást von maga után mindkét eset. Tavaly még ötszázból meg lehetett úszni — s volt, aki készsége­sen nyitotta ki pénztárcáját, mondván, mi az az ötszázas! — az idei tanévben már — azaz pontosabban 1986. már­cius elsejétől — az iskolake­rülés ára ezer forint. V. E. í Szombati ííMITÍ Politika Ismerősöm szerint a po­litika jobbára nehezen el­érhető emberek tevékeny­sége, ezért nem is nagyon érdekli az, úgymond nem foglalkozik vele. Vélemé­nyét megcáfolandó, remek példának érzem az aláb­bit. Egy hete csörgött a te­lefon szerkesztőségünkben, az egyik nagyközség ta­nácselnöke hívott fel ben­nünket. Vaslakodalmat ün­nepel egy falubeli házas­pár, ilyenről még nem is hallott, ha érdekel, men­jünk el, írjuk meg. Csör­gött a telefon egy országos napilap szerkesztőségében is, s ott ugyancsak meg­tudták az esemény hírét. Az újságírók révén a körzet és az ország lakos­sága is értesült a szép évfordulóról. Vashűségröl írtunk, hiszen hatvanöt év együtt nagyon erős kap­csolat. Arra nem gondol­tunk, ennyi idő alatt egy vékonyabb vaslemez már el is rozsdásodhatott a szabadban. Eddig szó sem esett a politikáról, bár a szociál­politikához tartozónak ér­zem azt, ahogy a tanács gondoskodik az idős házas­pár ellátásáról. Gondozónő jár hozzájuk. Elhangzott azonban még egy érdekes­ség az ünnepségen. A ta­nácselnök megköszönte a kilencvenéves férjnek s az egy évvel fiatalabb asz- szonynak, hogy Veresegy- házt választották lakóhe­lyüknek. Hát ebben láttam én az esemény igazi poli­tikai töltetét. Hat és fél évtized együtt? Ez igen! Ennek jer lentős részét ebben a köz­ségben élték le. Ebben a faluban érdemes tehát él­ni, gondolkodik el az ol­vasó. Jó kis település lehet ez, még a vezetők is szá­mon tartják az öregebb embereket, sőt az újságot is kihívják! Ébren tartani a közfi­gyelmet a település iránt. Évente többször bekerülni az újságba, a sírandó az asszonykórus, a posta miatt, ez az igazi község­politika! Sokszor egy egész tele­pülés megítélése azon mú­lik, mennyire hallatja a nevét. Csökken a lakossá­ga az egyiknek, de van olyan vezetője, aki mindig mindenütt ott van. Azon örvend, ha a járdalapokat az útkészítéshez olcsóbban tudja beszerezni, nem a szokásos szállítóktól, ha­nem egy másik vállalat­tól. Nem is vélik, labilis, hanyatló társadalma falu­nak az övét. Olvasom, a Galga völgy Aszódtól délkeletre eső te­lepülésein élő lakosság jö­vedelmi helyzete kedvező, de a kialakult viszonyla­gos jómód nem vált kul­túraformáló erővé a tele­pülések szintjén. Másutt: a helyi társadalom meg­határozó személyiségeinek, közösségeinek tudatformáló ereje képes a hanyatlási folyamat megállítására. De hanyatlana Galgahé- víz, ahol házak tucatjai épülnek, utakat köveznek? Ahol a must kiforrásától a metszésig a parasztem­bereknek történelmi elő­adássorozatot vezet a kul- túrházban egy megszállott tanár? Közismert tény, hogy a tanácsok önállóságának növekedésével a helyi dön­tések súlya megnövekszik. Ki mint tud, úgy boldogul tehát. Minden községnek alapvető érdeke lesz, hogy tudjanak róla, hogy ne elriasszon, hanem megked­velhesse magát. Nem elég a dolgos lakosság, irányí­tani, képviselni is szüksé­ges szorgalmukat, ha kell. harcolni azokért a bizo­nyos meghatározó szemé­lyiségekért. Ha elutasítjuk ajánllcozásukat. kinevetjük kérésüket, a jövő egy-egy tartóqerendájáról mondunk le. S csak örülhetünk, ha a szomszédban még hasz­nosul. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Hét végi falulakók Beíratni, elküldeni Ha véget ér a nyár 1 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents