Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! '•! rí)', tíf72 ui IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI SS I MEGYEI TINICS LIPJ1 XXX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Ára: 2,20 forint 1986. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT MM: Almabaj (3. oldal) Fejlődésünk a párfdemokráda további erősítését követeli (5. oldal) Fgy eminens évfordulót ülhet (6. oldal) Mérséklődik a meleg (12. oldal) Központi megyei ünnepség Dabason Alkotmánynapi megemlékezések Augusztus 20-ről, alkotmányunk és az új kenyér ünnepéről megemlékeznek szerte a megyében. Az ünnepi köszöntők csak bevezetői ennek a napnak; a városok, nagy- és kisközségek lakóit sok színes szórakoztató program is várja. A központi megyei ünnepség Dabason lesz, ahol Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára mond beszédet, majd fölavatja a Gyóni Géza Általános Iskolát. Az MSZMP Budaörs Városi Bizottsága, a budaörsi KISZ-bizottság, valamint Pi- liscsaba nagyközségi pártvezetősége és népfrontszervezete a piliscsabai Garancsi-tónál rendezi meg a térség alkotmánynapi ünnepségét és a garancsi ifjúsági napot. Herceghalmon szobrot avatnak; a Kenyéradó lány című alkotást Bajnok Béla szobrászművész készítette a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság megrendelésére. Szigetszentmiklós lesz a színhelye a körzet kiemelt ünnepségének; reggel térzenével veszi kezdetét az egész napos kavalkád, amely diszkóval zárul. Az ünnepi gyűlést követően ki-ki ízlése szerint megtekintheti a Happy End csoport gyermekműsorát, Levente Pétert, a Kormorán együttest és Deák Bili Gyulát, illetve az Old Boj/s-okat, hogy csak néhányat soroljunk ízelítőül. A II. Számú Általános Iskolában tíz órakor nyílik kiállítás, amely képekben mutatja be a mezőgazdasági nagyüzemek SZÜRKEÁLLOMÁNYUNK N em új a felismerés, hogy csak a „kiművelt emberfők” sokaságával gyarapíthatjuk igazán javainkat. Széchenyi gondolata ebben a században, közelebbről a hatvanas években, egészen más gazdasági környezetben új tartalommal bővült. Először az erős tőkés gazdaságokban fogalmazták meg a közgazdászok, hogy a legolcsóbb Beruházás nem más, mint a „beruházás az emberi tökébe". Tekintsünk most el attól, hogy a szak- ■ tudomány kissé talán túl tárgyiasan párosítja a tőkét az ember fogalmával, mintegy azonosítva őket egymással. Inkább érdemes felfigyelni arra a tendenciára, hogy ez a gondolat éppen a nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országokban fogalmazódik meg először. Ennek oka, azt hiszem, szintén közismert. Kimerülőben vannak ugyanis a természeti erőforrások, a nyersanyagokkal folytatott „rablógazdálkodás” hamar megmutatta, hogy olyan új erőforrás után kell nézni, amely gyakorlatilag kimeríthetetlen. S ez éppen az ember, az emberi találékonyság, leleményesség, az emberi gondolat. A közgazdasági szakirodalom hazánkban is átvette ezt a tetszetős koncepciót. Más kérdés, hogy sokszor csak elméleti síkon ragadt meg ez az irányzat. Hogy miért? Aki látta a televízióban a közelmúltban ismét műsorra tűzött feltalálókról szóló nagysikerű szociofilmet, Kovács András Nehéz emberek-jét, az magyarázatot talál az előbbi kérdésre Sajnos Magyarországon mintha hagyománya lenne annak, hogy a találmányok, a szabadalmak, az újítások, a sokat ígérő kezdeményezések gyakran nehézkesen, töredékesen valósulnak meg a gyakorlatban. Sok az ellendrukker, és nemegyszer a nem kellően tisztázott érdekeltség az oka. hogy ez megtörténhet. De ezzel együtt látnunk kell azokat az erőfeszítéseket is, melyek révén a kormányzat a jogi szabályozás korszerűsítésével, úiabb anyagi érdekeltségi formák megteremtésével próbálja ösztönözni. hogy minél több szellemi termék valósuljon m°g a evskorlat.ban. Hazánkban a lélekszámhoz képest viszonylag nagy szellemi potenciál halmozódott fel. A cél most ennek a „szürkeállománynak" az eddiginél sokkal jobb hasznosítása, kihasználása. Az elmúlt öt évben 63 százalékkal nőtt a Magyarországon bejelentett külföldi szabadalmak száma._Ez arra utal, hogy a külföldi országok fantáziát látnak a magyar piacban. Másrészt ez idő alatt a magyar, tehát a hazai bejelentésű találmányok megduplázódtak. Ez pedig az itthoni vállalkozó kedv élénkülését jelzi. A találmányokból és az újításokból származó hasznos eredmény is növekedett, az átmeneti visszaesés után. Ezzel együtt senki nem lehet elégedett, összhangba kell hozni a tudomány és a gazdaság érdekeit. Bármennyire is szűkösek az anyagi lehetőségek, áz alapkutatások külön finanszírozására nemrégiben létrehozott országos tudományos kutatási alap — négymiiliárd forint öt évre — is azt a felismerést tükrözi, hogy a tudomány és a gazdaság jövőjét megalapozó elméleti kutatások fejlesztéséről senki nem mondhat le. Szervezetileg ebben a munkában a Tudományos Akadémia is nagyobb szerepkört kapott: a jövőben hazánkban folvó alapkutatások döntő hányadát felügyeli, irányítja, koordinálja és finanszírozza, előnyben részesítve a kutatásban a pályázati rendszert. Ez utóbbitól a teljesítmény nalvóbb elismerését is remélik. De éppen a napokban olvashattunk hírt arról is, hogy Szegeden a biotechnológiai tudományos központban új ipari laboratóriumot fognak építeni. A tudományos beruházások sokba kerülnek, de áldozni kell rá még akkor is. ha az eredmény csak hosszabb távon, s gyakran csak áttételesen jelentkezik. S e példa után visszatérhetünk ahhoz a gondolathoz, hogy még így is a legolcsóbb erőforrás a ..beruházás az emberi tőkébe”. T adomány és „gyakorlati szövetségese”, a műszaki fejlesztés egyaránt hajtóerő. Eredményeik nagymértékben hozzájárulnak a gazdaság, végső soron mindennapi életünk megújulásához, jobb- rafordulásához. Szluka Márton életét, a kertbarátok terményeit, valamint a képzőművészeti nyári tábor gyermekrajzait Kenyér és alkotmány címmel. Nagybörzsönyben 19-én délután kezdődik az ünnepség, majd a vígasság. A szórakoztatók között a dunabogdányi fúvószenekar mellett ott lesz a nyugdíjasklub dalárdája is Hét órától áll a „búcsúi bál”, hajnalig, mulathatnak a börzsönyiek. Ezen a napon egyébként számos más helyen is köszöntik az ünnpet; Százhalombattán az Óvárosban, Nagykátán a telefongyárban, Monoron az állami gazdaságban, Érden, a Bentavölgye Termelőszövetkezetben. Őket is megelőzi az Omszki park ban sorra kerülő rendezvény, amelynek szónoka dr. Juhár János, Szentendre országgyűlési képviselője lesz. A ceglédieket a Cifrakertbe várják délután, ahol a szalk- szentmártoni népi együttes szereplését követően mozielőadás szórakoztatja a résztvevőket. Gyarapodik Szigetmo nostor; a jeles nap alkalmából adják át a község új orvosi fogászatát, a tanácsadót és a hozzájuk kapcsolódó or vosi lakást. Tovább erősödtek a testvéri szálak Elutaztak omszki vendégeink A Maprjal vezetősége Losonczi Pálnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlament Munkácsy-termében fogadta ef. Orosznyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetsége végrehajtó tanácsa irodájának tagjait. A magyar államfő, mint a Maprjal VI. kóngresszusának fővédnöke eszmecserét folytatott a nemzetközi szövetség főtitkárával, Vitalij Kosztomarovval és a testület más képviselőivel. A baráti hangulatú találkozón részt vett Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Amint arról lapunkban beszámoltunk, kedden reggel háromtagú delegáció érkezett hozzánk Jevgenyij Pohitailo Omszk megyei tanácselnök vezetésével a szovjetunióbeli testvérmegyéből. A Sasad Termelőszövetkezettel való délelőtti ismerkedés után a dús programsorozat tegnap ért véget. A küldöttséget — amelynek tagja volt Jurij Vinokurov, az omszki járási tanács elnöke és Alfred Fal- csevszkij, a televíziógyár vezérigazgatója — Balogh László, a megyei tanács elnöke és Plutzer Miklós, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának' titkára búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Oleg Kuz- nyecov, a Szovjetunió nagy- követségének attaséja is. Jevgenyij Pohitailót, Omszk megye tanácsának, elnökét arról kérdeztük a búcsú előtti percekben, milyen tapasztalatokat szerzett Pest megyei tartózkodása idején, mi keltette fel leginkább az érdeklődését? — Először jártam Magyarországon — mondotta a' testvérmegyei tanácselnök —, s amint találkoztam Pest megyei kollégáimmal és látogatásaink során a többi elvtárssal, nyomban úgy éreztem, barátok között vagyok. Lehetőségünk nyílt vállalatokat, tanácsokat megtekinteni és képet kapni arról, ami enAz elutazás előtti pillanatok a repülőtéren. Balról jobbraj Plutzer Miklós, Jevgenyij Pohitailo, Balogh László, Alfred Falcsevszkij és Jurij Vinokurov. Veress Jenő felvétele gém különösen érdekel; a kulturális és szociális körülményekről a megyében. A leginkább az ragadott meg, hogy a vállalatoknál mindenhol lelkes emberekkel találkoztam. Ez rendkívül fontos, és úgy vélem, a lelkesedés mindig is jellemezte, kell hogy jellemezze a kommunistákat. Nagyon érdekelnek a magyar gazdaságirányításban végbemenő változások. Igen jónak találom a vállalati tanácsok rendszerét. Sokat mond, ha egy üzem közössége választással mutatja ki, hogy elfogadja a vezetőséget, bízik benne. Másfelől vi« szont a kollektívának is nagyobb a felelősségérzete az általa választott vezetőkkel szemben. Véleményem szerint a magyar elvtársak bátran, de nem elhamarkodva viszik véghez a szükségesnek ítélt változásokat. Az itt szerzett tapasztalatokkal gazdagodva pártunk XXVII. kongresszusának célkitűzéseit is jobban átérzem. Végezetül ezt az alkalmat ragadom meg, hogy a Pest megyei dolgozóknak további lelkesedést és sikereket kívánjak a munkában, sok boldogságot a magánéletben. Változatlanul tart az aszály Nem dolgoznak az öntözőgépek A kánikulának talán csak a vízparton nyaralók örülnek igazán. Mások viszont sopánkodnak és nemcsak a mező- gazdaság dolgozói, hanem most már azok is, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a termeléssel. Hiszen valamennyien fogyasztók vagyunk, és az már köztudott, hogy ha aszály van, kisebb a termés, kevesebb az eladható áru, ami előbb-utóbb, a magasabb árakban is jelentkezik. Sajnos hiába várjuk az enyhet adó csapadékot hetek óta, csak nem akar megérkezni. Helyette a hőség rohamoz nap nap után. Pedig mondhatná valaki, hogy a korszerű mezőgazdaságban már nem szabadna, hogy gondot okozzon az aszályos időjárás. Hiszen vannak korszerű gépek, van műtrágya, öntözőberendezés. Mindez valóban igaz, de az is tény, hogy az üzemeknek is naFotózva futnak a gumik. Erden a Tszker műszaki szolgáltató központ Confort üzemében korszerű gépek segítségével havonta mintegy 2 ezer darab személygépkocsi gumiabroncsot futóznak újra. Az itt újjávarázsolt kiváló menettulajdonságú gumik nagy része tűkés exportra kerül, de jut belőle a hazai autósoknak is. Felvételünkön Onestyák József a vulkanizáló^épből szedi ki a kész acélöves, tömlő nélküli gumikat. (Hancsovszki János felvétele) gyón meg kell nézniük, mire mennyi pénzt fordítanak. Mert a szűkös keretek a gazdaságokat is arra kényszerítik, hogy csökkentsék a termelési költségeiket. És ez helyes. Az azonban már kevésbé, hogy elspórolják a műtrágyát és nem használják ki az öntözési lehetőségeiket sem. Ez az igazi ráfizetés. Pest megyében több mint 21 ezer hektár öntözésre berendezett terület található, amiből legalább 15 ezer hektárra lehetett volna eljuttatni a mesterséges csapadékot Ezzel szemben alig 7 ezer hektárra került csak az életet adó nedvesség. Mindez roppant kevés, sőt talán úgy is lehet fogalmazni, hogy vétek a jelen időszakban kihasználatlanul hagyni az öntözőberendezéseket. Hiszen az utóbbi időben 80 százalékkal csökkentették az állandó vízdíj összegét. Korábban ugyanis arra hivatkoztak a gazdaságok, hogy a magas vízdíjak miatt nem locsolnak. Ez valóban megfelelt a valóságnak, és az is igaz, hogy még így sem olcsó dolog ennek a technológiai folyamatnak az alkalmazása. Drágák az esőztető berendezések, ugyanakkor a munkaerő is. De ha végigjárjuk a határt és látjuk az aszálytól sanyargatott növényeket, akkor már kétséges, hogy elfo- padhatóak-e ezek az érvek. Mert vannak olcsóbb eszközök. Ez derült ki azon az Öntözési bemutatón, amelyet még júniusban tartottak a Kiskunsági Állami Gazdaságban. És hogy nem véletlenül választották a bemutató színhelyéül Apajpusztát, bizonyság rá, hogy a gazdaságban a magas költségek ellenére is több száz hektárra juttatják el a mesterséges csapadékot. . B. Z.
