Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

■ Abonyi krónikái Jó minőségű a gabonájuk Nincsenek általánosítható adatok arról, melyik mező- gazdasági vagy ipari üzemnél milyen mértékig tájékozód­hatnak az évközi gazdasági erdményekről a dolgozók, de az Abonyi Ságvári Endre Tsz éppen húsz esztendeje rend­szeresen eleget tesz ennek a jogos kívánalomnak. A na­pokban megjelent üzemi lap­juk ezúttal átfogó értékelést tartalmaz a mezőgazdasági nagyüzem idei első félévi mű­ködéséről. Az írás szerint az 1986-os gazdasági év előkészí­tése a népgazdasági követel­ményekkel összhangban tör­tént. Sajnos a növénytermesztési ágazatot ebben az évben sem vette kegyeibe az időjárás; az őszi kalászosok csak a kedve­ző téli időben keltek ki, a késői kitavaszodást pedig hir­telen jött meleg időszak vál­totta fel. Ennek ellenére kö­zepes termést takarítottak be. A tavaszi kapások pillanatnyi állapota bizakodásra ad okot, bár a kukorica- és a cukor­répatáblák esőre szomjaznak. Egy korábbi kormányprog­ram részeként ebben az esz­tendőben vezették be az étke­zési búza minőség szerinti át­vételét. A közepes termés el­lenére a gabona minősége jó, így szerződésüknek eleget tud­nak tenni. Nem lesz gond az állatok számára nélkülözhetet­len abrakkal és a következő évre szükséges vetőmaggal sem. Elegendő tömegtakar­mány és lucernájuk is lesz. Az ágazat egyik fontos fel­adata, hogy az előző évről megmaradt és a most begyűj­tött szalmából szerves trágyát készítsenek. Ezzel csökkenteni tudják a műtrágya-, illetve sz-uszpenzióköltségeket. A szö­vetkezet pénzügyi helyzete le­hetővé tette, hogy a tervezett gépeket, berendezéseket folya­matosan megvásárolják. Az el­telt fél esztendő alatt kis, uni­verzális traktorokat, több pót­kocsit, permetezőt és vetőgé­pet vettek. Jól dolgoztak eddig az ál­lattenyésztők is. Elegendő ta­karmányuk volt és a jószágok elhelyezése sem jelentett ne­hézséget. E megváltozott kö­rülmények hatására éves tej- termelési tervüket 53, értéke­sítési tervüket pedig 52,6 szá­zalékra teljesítették. Normán belüli abrakfelhasználás mel­lett az egy tehénre eső tej mennyisége 2 százalékkal volt magasabb, mint azt időará­nyosan remélhették. A szapo­rulat ugyancsak jobb lett a tervezettnél, az egész évben várható borjak 56 százaléka született meg. A testtömeg-gyarapodás a hízó és a növendék szarvas- marháknál az előzetes elkép­zeléseknek megfelelően ala­kult. Az eltelt hat hónap alatt az egy liter tejre eső takar­mány költsége 1,86 forint, az egyéb anyagköltség pedig 1,32 forint. A fejő- és tejház ese­dékes korszerűsítése folyamat­ban van, várhatóan ebben a hónapban befejezik. Nemcsak a technikai feltételek változ­nak majd, hanem minőségi ja­vulást is eredményez. A tele­pen a közeljövőben még két korszerűsítés várható; az egyik, hosszabbak lesznek a jászolok, valamint víztisztító berendezést helyeznek üzem­be. Kedvező eredményt köny­velhettek el a szakosított ser­téstelep javára is. Az érté­kelt időszakban 3985 állatot hizlaltak és az időszaki ma­lacszaporulat is kedvezően ala­kult. A telep első félévi tervét 52 százalékra teljesítette, sem a szarvasmarha-, sem a sertés­telepen nagy kárt okozó fer­tőző betegség nem lépett fel. A termelőszövetkezet 1986- ra 198,1 millió bevételt, 58,3 millió bruttó jövedelmet és 34,8 millió forint mérleg sze­rinti nyereséget irányzott elő. Nyereségtervük 12 százalékkal magasabb, mint tavaly volt, amelynek teljesítése nem lehe­tetlen, mivel vannak még bel­ső tartalékaik (növelhetők ho­zamaik, a költségtakarékosság fokozható) és az idén a gaz­dasági szabályozók is kedve­zőbbek. Változatlanul nem vettek igénybe bankhitelt, sőt együttműködés keretében je­lentős pénzösszeget engedtek át időlegesen partnereiknek. —ki Közügy volt a tábor Tíz év után újra együtt Salgóbányai látogatás A minap az abonyi párt, tanácsi, mezőgazdasági és ipa­ri üzemek, intézmények veze­tőiből álló csoport látogatott el Salgóbányára. A nagyköz­ség ottani ifjúsági tábora mű­ködésének 10. évfordulója al­kalmából szerény megemléke­zést rendezett. á&i w Andrási István táborvezető az egyenruhás úttörőket az üdülőhely „főterén” sorakoz­tatta fel, ahol Petőfi Sándor: Salgó című versének elhang­zása után Drávay József, a Gyulai iskola igazgatója kö­szöntötte a gyerekeket és a küldöttséget. Az abonyiak szé­les körű társadalmi összefo­gásáról beszélt, amellyel el­készült a tábor. A felnőttek — szervezőként és építőként — annak idején sok feladatot vállaltak. Az abonyi úttörőcsapatok 1983-tól táboroztak Salgó bá­nyán, majd a ’70-es évek ele­jén a tanács egy 3200 négyzet- méter nagyságú területet vá­sárolt meg a Salgó vár alatt. Bevezették a villanyt, a vizet és ettől kezdve a nagyközség­beli úttörők rendszeresen ezen a helyen verték fel sátraikat. Nem sokkal később társa­dalmi összefogással elkészült a jelenlegi konyhaépület, majd 1974 tavaszán és nyarán Sal­gótarján Város Tanácsa 100 méter hosszú portalanított utat épített egészen a tábor bejáratáig, az akkori járási KISZ-bizottság pedig 250 ezer forintot adott faházak vásár­lására. Az első tíz épület a Ceglédi Építőipari Szövetkezet abonyi telepe társadalmi mun­kásainak közreműködésével került a helyére. Az építkezés ősszel sem szünetelt, egyre Akiknek a tábor épült A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 14., CSÜTÖRTÖK Idős minden ötödik Támasz kell a rászorulóknak Kiterjesztik gondoskodásuk körét Miként az országban általá­ban, úgy nálunk a városban is idős korú a lakosság húsz százaléka. Amikor 1984—85- ben ezzel kapcsolatos felméré­sek folytak, a vizsgálatot vég­zők Cegléden 8600 nyugdíjas korú személyt találtak. Közü­lük 5200-at látogattak meg, családi állapotuk és anyagi helyzetük, gondjaik felől ér­deklődve. Kezdeti lépések A körülmények megismeré­se felvázolta a teendőket, az intézményes társadalmi segít­ségnyújtás útját, módját. A felkeresettekkel folytatott be­szélgetésekből kitűnt, hogy sok az alacsony nyugdíjú, akinek elsősorban anyagi támogatás­ra lenne szüksége, ők általá­ban segélyt kértek. A rászo­rulók jogos igényeit a tanács évek óta folyamatosan kielé­gíti. Hátrányos helyzetükből adó­dóan a pénzbeli támogatás mellett másféle segítségnyúj­tási formákra is szükség van. Ilyen például a rászorulók úgynevezett szociális étkezte­tése, amelyet tavaly 55-en vettek igénybe. E téren ele­get tudnak tenni minden jo­gosult kívánságának. Az idősek napközi otthona tizenhárom éve működik a városban, de nem sikerült ja­vítani kihasználtságát. Bár hu­több üzem, szocialista brigád csatlakozott az akcióhoz. Egy évvel később a járási KISZ-bizottság újabb összeget utalt át faházak vásárlására. Így lett ebédlője és fürdője a pihenőhelynek. Az év végén a tanács kezelésébe került a tábor, és folytatódott bővülé­se, komfortosítása. A házakat a munkásőrök, a tanács dol­gozói, az iskolák pedagógusai és az úttörők festették. Fá­kat ültettek, betonoztak. Az üzemek, intézmények mun­kásai — a kemény munka mellett — az utazás és az ét­kezés költségét is vállalták. w öt éve az abonyi sportkör, a téglagyár, a nevelőotthon és az oktatási intézmények kö­zösen hozzáláttak az üdülő­hely téliesítéséhez. Azóta az esztendő minden szakában a gyerekek és a szülők Salgó- bányán üdülhetnek. Különö­sen népszerű a téli sitáboro- zás, amely legalább annyira pihentető, mint a nyári vaká­ciózás — örülünk ennek a tábor-; nak — szögezte le Drávay Jó­zsef. — Sokan készítették, az­zal a szándékkal, hogy na­gyon jól érezzétek magatokat Most, az évforduló alkalmából ugyanezt kívánom nektek — fejezte ki jókívánságait az is­kolaigazgató. W Márkus Erika városi úttörő­elnök meleg szavakkal mon­dott köszönetét a nagyközség vezetőinek és az építők kép­viselőinek a tábor létrehozása érdekében tett fáradozásukért. A tábornak átadta a városi úttörőelnökség ajándékát, egy magnetofonos rádiót. Az úttörők műsora és So­mogyi Imre mellszobrának megkoszorúzása után Habony István, a nagyközségi pártbi­zottság titkára köszöntötte a gyerekeket. írta és fényképezte: Gyuráki Ferenc szonöten is elférnének, ese­tenként csak tizenöten-tizen- nyolcan látogatják. Áttelepíté­se valószínűleg változtatna a helyzeten. Akkor a külterüle­ten élők hetes napközi for­májában kaphatnának benne kosztat és kvártélyt. Mikro­busz hozná, vinné őket a la­kóhely és az otthon között. Mások jónéven vennék, ha otthonukban keresné fel őket a házi szociális gondozó. Ez a szolgálat már működik, s nap­jainkban területén, egy veze­tő irányításával, nyolcán tevé­kenykednek hivatásos gondo­zónőként. Általában szemé­lyenként naponta három-négy idős ember ellátására futja az erejükből. Természetesen ezen­túl is szükség lesz a társadal­mi aktívák odaadó közremű­ködésére is. A tervciklus fel­adata egyébként a házi szo­ciális gondozás rendszerének korszerűsítése. Gondozói kör­zetek alakulnak ki, amelyek a gondozási központok irányítá­sa alá tartoznak. 1986. január elseje óta Cegléden a szociá­lis otthon a területi gondozá­si központ székhelye, s ehhez tartozik Csemö is. Elismerően említik Tovább már alig halasztha­tó teendő a szociális foglalkoz­tató létesítése. Ez adna munkát — segítve a megélhetést — azoknak, akik egészségi álla­potuk, csökkent munkaképes­ségük miatt másféle módon nem tudnak keresethez jutni. Bedolgozást, folyamatos mun­kalehetőséget nyújtana a rá­szorulóknak, a községbeliek­nek is. Akiknek nincs közeli hoz­zátartozójuk, egészségi állapo­tuk erősen megromlott, a szo­ciális otthonba kívánkoznak. A ceglédi jelenleg 15, az abonyi 70 személy elhelyezésére al­kalmas. Ezek a méretek nem felelnek meg az igényeknek. Cegléden már megvásárolták a mellette levő ingatlant, s ugyancsak a tervidőszak te­endője, hogy harmincszemé-, lyes épületrésszel bővítsék az intézményt. Abonyba a kúriá­hoz ebédlőt kellene csatlakoz­tatni. Jóllehet pillanatnyilag nagy a zsúfoltság, a körül­mények meglehetősen szeré­nyek, az otthonokbeli gondo­zás színvonalát elismeréssel emlegetik az egész megyében. Jog és kötelesség Az idős emberek felkeresé­se. meghallgatása, gondjaik feljegyzése már meghozta a kezdeti eredményeket. Intéz­kedések sorát tették a jogos szociális segélyezésre, az ét­keztetés iránti kérelmek tel­jesítésére. A tanács megfogal­mazta az 1990-ig szóló felada­tokat, illetve aminek a meg­oldására anyagi erő hiányá­ban nincs lehetőség, azt az ez­redfordulóig szeretnék meg­valósítani. Ez azonban csupán a hiva­tal lehetősége. Hiba volna er­re szűkíteni a teendőket. A társadalom a jövőben sem mondhat le a családok oltal­mazó, segítő szerepéről. A tar­tásra kötelezhető gyermeknek, unokának, más közeli hozzú­Értesíljük fogyasztóinkat, hogy Cegléden, a Damjanich u-i transz­formátor körzetben feszültségja­vító munkavégzés miatt áram­szünet lesz, 1906. aug. 15-én 7—16 óráig. Az áramszünet az alábbi utcákat érinti: Hunyadi u.—Dam­janich u., a Pesti üt. Árpád u. között Eötvös tér—Zalka Máté u.—Árpád u., a Kossuth tér, Hollós u között—Piac területe. Kérjük fogyasztóink türelmét, megértését. tartozónak ugyanis kötelessége az elaggott, rossz körülmé­nyek között tengődő szülő tá­mogatása. Ha esetleg erről megfeledkezne, hivatali úton is kötelezhető erre, mint ahogy szükség szerinti anyagi hozzá­járulása is joggal elvárható. Sajnos vannak olyanok, akikben semmi lelkiismeret sincs, és szeretnék teljes egé­szében az állam nyakába varrni idős hozzátartozóikat. Az ilyen emberek erkölcsét a jog eszközeivel lehet— és kell — a helyes irányba terelni. T. T. Fotókiállítás Augusztus 15-én 17 órakor a Komáromi Kisgalériában meg­nyílik Apáti-Tóth Sándor fo­tóművész Jelek című kiállítá­sa. A tárlat szeptember 14-ig látogatható, naponta 8-tól 17 óráig, szombaton és vasárnap 8-tól 12-ig. Tanévnyitó A ceglédi Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola és Gépíró-, Gyorsíróiskolában a tanévnyitó ünnepélyt augusz­tus 31-én 17 órakor tartják. Sötétedéskor A Szabadság filmszínház palettája újabb színfolttal gazdagodott. Kertmozi-vetí- téseket tartanak a Pesti út 124. alatt (a benzinkút után). Az első két előadás igen szép számú publikumot von­zott. Az augusztusi műsorban a következők láthatók: 16-án a Cápa, amerikai katasztró­fafilm, 17-én a Szupermo­dell, amerikai krimi, 18-án A lator, olasz—francia filmvíg­játék, 24-én az Ártatlanság bizonyítása, angol krimi, 25-én Támadás a Krull bolygó el­len, amerikai kalandfilm, 30-án a Hátsó ablak, amerikai krimi, 31-én Sandokan, olasz —francia—NSZK kalandfilm, és szeptember 1-jén a Végső megoldás. Az előadások kö­rülbelül 20 óra 30 perckor kez­dődnek (sötétedéskor). Áztatásos betakarítás A Rostlentermesztési Ku­tatóállomáson ötödik éve al­kalmazzák sikerrel azt a len­betakarítási módszert, mely­nek most nagyüzemi alkalma­zási feltételeit is megterem­tették: idén már hat gazda­ságban mintegy 200 hektáron az új eljárással takarítják be az értékes ipari növényt. Az úgy­nevezett harmatáztatásos el­járás a len ipari feldolgozását jelentős mértékben megköny- nyíti, A termelők eddig a ren­den száradt gubós lenkórót hengerbálázás után átadták az iparnak, ahol csak nehéz kézi munkaerőt igénylő meleg­vizes áztatás után lehetett el­távolítani a rostnyalábokat összetapasztó pektinanyagot, s ahol külön gondot okozott a keletkező szennyvíz is. A szombathelyi kísérletek azon­ban azt igazolták, hogy nem­csak az áztatóvízben, hanem a szántóföldön is felszaporít­ható az a baktériumflóra, mely a pektin bontását el­végzi. Ehhez az úgynevezett harmatáztatásos eljáráshoz a Jent nyűvés után 3-4 hétig rendben hagyják, erre alkal­mas kombájnnal a kórók gu- bózását is helyben elvégzik, s csak a szántóföldök lezajló fermentálódást követi a bálá­zás. A jó minőségű, feldolgozás­ra előkészített anyag értéke­sebb az ipar számára is, amit a gyárak magasabb átvételi árral ismernek el. Helyettes a helyettes? A tizedik sikertelen kí- sérlet után kénytelen voltam magamnak felten­ni a kérdést: mikor he­lyettes a helyettes? Az üzem, a kirendeltség, a vezérigazgató, az osztály- vezető helyetteséről jutott eszembe ez az első pillan­tásra képtelen kérdés. Mert ugye, mindenkinek van helyettese. Hogy amikor a szükség úgy hozza magá­val, a helyére álljon, s tel­jesértékű munkát adjon. Nyáridőben, a szabadságok idején, vagy amikor nyug­díjba megy. Csakhogy az utóbbi eset­ben mindenki várja, hogy helyettesből vezetővé vál­hasson, őt nevezzék ki. Vi­szont a szabadságok ide­jén? Azt már nem! Vigye csak az ügyeket, akire rá­akasztották a táblát: osz­tályvezető, üzemvezető, ve­zérigazgató. Nemcsak az ügyeket, esetleg azt a bal­hét is. ami az intézkedés nyomán netán kitör, vagy fenyegethet. Mert bizony a helyettes igen óvatos ember. Minden alapvető kérdést elodáz, míg a vezető visszajön. A kellemetlent éppúgy, mint az esetleg kellemest. Ki merem jelenteni? Ki bizony! Egyetlen esetben tapasz­taltam itt Vácott, hogy az első számú vezető helyet­tesét jelölte meg: távollé­tében minden kérdésben hozzá forduljak. Hisz mint mondta, azért helyettes, azért kap több fizetést is, mint mások. A távollevők, szabadsá­gukat töltők véleményét eb­ben a kérdésben nem is­merem. Bár bízom benne, ugyanígy vélekednek. S a helyettesek: hát bizony azt tanácsolták, várjam ki azt a négy-öt napot, netán fél hónapot, míg az első szá­mú vezető hazajön. Mégis­csak jobb, ha ő nyilatko­zik. Más az még egy lap­nak is... Más? Nem is tudom. Egy biztos, hogy az élet nem áll meg. Alapvető tör­vényszerűsége, hogy a ki­esők helyére újak állnak. Nem vagyunk nélkülözhe­tetlenek, bármennyire is szeretnénk — környezetünk kényelmességből bármeny­nyire is ezt sugallja. Míg dolgozunk, míg nem me­gyünk nyugdíjba. Az utób­bi esetben bizony kelle­metlenül, kényelmetlenül kiderül, értésünkre adják: nélkülünk jobban megy minden. Fenn és lenn egy­aránt. Végignéztem már egy párszor ezt a procedú­rát. Éppen ezért, ha első szá­mú vezető lennék, azt hi­szem, egyetlen dolgot szi­gorúan megkövetelnék: ne csak a fizetését vegye fel a helyettes, távollétemben ne halmozza fel nekem a munkát. Ne féljen attól, hogy nem marad! A felelősségvállalásból is ** vegye ki részét. Mint­egy bizonyítva: képes a helyettesítésre, az önálló feladatkör betöltésére. S nemcsak akkor helyettes, amikor bólogatni, helyesel­ni kell, s a helyettesi cí­mért járó több bért, ma­gasabb juttatást a pénz­tárban felemeli. Már csak úgy megbecsülésből neki sem ártana ez! Varga Edit ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents