Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

XIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 13., SZERDA Hartals panasz nyomában Több víz kell a toronyba Elcbb végeznek, azután helyezkednek Változatos agrárpályákon A tanulmányi szerződés elavult forma Mikor a pestieknek nincs kenyér, akkor mindenki moz­gósítva van kenyérügyben ?! Ügy látszik, mivel vidékiekről van szó, az intézkedés nem olyan sürgős! Arról nem be­szélve, hogy a nagyközség la­kói bevezették lakásukba a vizet, van fürdőszoba, de saj­nos ez csak dísznek van, mert a víz hiánya miatt nem lehet használni. Azonos szükség Indulatos, tényeket, dátumo­kat felsoroló, panasszal teli le­velet kaptunk Kartalról. Írója arról tájékoztat bennünket, hogy április óta gondok van­nak a vízellátással. Volt eset, hogy egy hétig víz nélkül ma­radt a község, legtöbbször azonban szombat és vasárnap hörögnek a csapok. A régi pa- rasztkutakat a vízbekötési pro­paganda után minden háznál feltöltötték, abban a Íriszem­ben, ezután biztosan lesz vi­zük. Az asszonyok leginkább szombaton vannak otthon, ilyenkor szeretnék elvégezni a nagymosást, sokan szerződtek sertéshizlalásra, s nem tudnak a jószágnak vizet adni. Pedig ez is népgazdasági érdek. Ar­ról nem szólva, Kartalon ren­geteg kisbaba van, őket für­detni kell. pelenkát kell nekik mosni. Elképzelhető az is, néha előfordul csőrepedés vagy más meghibásodás a vízvezetékben, de hihetetlen, hogy ezek a problémák mindig szombat, vasárnap történjenek. Egy-két kanna vizet esetleg tudnának tárolni, de az egy öttagú csa­lád számára két napra nem elegendő. Panaszukkal megkeresték a tanácsot, többször tettek tele­fonon is bejelentést. A vízmű­vek bagi székházából azt a választ kapták, azért nincs víz, mert sajnos a turaiak lo­csolják a fóliát. Ök nem tehet­nek semmit. Olvasónk kérdezi, miért a kartaliak igyák meg a levét a turaiak locsolásának ? A kartaliak is befizették a hatezer forint vízműhozzájá­rulást, ugyanolyan szükségük van a vízre is. Legalább elin­tézhették volna, hogy kikül­dik a községbe a tartálykocsit, akkor főzéshez, a dudlis üve­gek mosásához lenne víz. — Ez még egy normális, reális levél! Sajnos tényleg fennáll, amit leírnak benne. — Sőregi János tanácselnök gyűjtőt vesz elő, sorra mutat­ja az ez ügyben eddig készí­tett iratokat. Két vödörrel Az új, harminc méter ma­gas, kétszáz köbméteres vízto­rony ez év május harminca- dikai átadásakor a jegyző­könyvben feltételt szabott a két község (Kartal és Aszód) tanácselnöke a Galgavölgye Regionális Víz- és Csatornamű Társulat számára. Idézzük: Az átadás-átvételhez a két nagy­község képviselője hozzájárul azzal, hogy a szakemberek szerint a víztorony kézi üze­meltetésre alkalmas, s az így való üzemeltetését kérik. öt nap múlva segítséget ké­rő levél ment Kartalról Bu­dapestre Doszpod Bélához, a Pest Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat igazgatójához: ... nehéz volna megmagyaráz­ni mindenkinek, hogy a torony elkészült, át van véve, és, pil­lanatnyilag nem üzemel. A problémák továbbra sem szűntek meg. Ugyanilyen hely­zetben voltak Aszód maga­sabban fekvő területén, a la­kótelepen élők is. Ezért Ső­regi János és Bagyin József, az Aszódi Nagyközségi Közös Tanács elnöke most már a Pest Megyei Tanács elnökétől kértek kihallgatást. Ezt kö- vefően az aszódi tanácsházán folytattak tárgyalást a vízmű illetékes szakembereivel. Ered­mény már született: vízhiá­nyos napokon IFA gépkocsira szerelt tartályban viszik a te­lepülésre a vizet. A szerencsé­seknek jut két vödörrel. A júliusi vb-ülésen hatvan százalékban a vízkérdéssel foglalkoztak a tagok. Túrán és Galgahévízen az artézi ku­takból nyerhetnek vizet, de Kartalon és az aszódi lakótele­pen a vízműhálózaton kívül egyetlen olyan hely sincs, ahon­nan egészséges ivóvizet lehet­ne biztosítani. Másnap, 16-án, két teljesen egyforma szövegű levél indult el a postán a PVCSV-hez. Egyik az igazga­tónak címezve, a másik Ben- des Gábor főmérnöknek — Ragyogó tisztaság, csillogó kirakat, új PVC-szőnyeg, szé­pen tálalt választék. Egy mondatban ennyit lehetne ír­ni a megnagyobbodott, felújí­tott aszódi könyvesboltról. A vevők nagy része nem tartja titokban véleményét: — Ez lett Aszód legszebb boltja! A csinosodás körülményeiről Pánczélné Bohunka Mária üz­letvezetőtől érdeklődtünk. Egy hónapja kezdték a munkát a túrái Galgavidéke Áfész szakemberei a régi, szűk boltban. A mellettük lé­vő volt Ferro-klub, majd órásműhely helyiségét is ren­delkezésükre bocsátották. A falbontás után esaknem dup­lájára nőtt az eladótér. Az eredeti tervek szerint csak a Az edzőket és a spörtisko- lásokat is beleszámítva, 510— 520 tagja van a Gödöllői Sport Klubnak, s nyolc szakosztályt tart fenn. Ha az egyes szak­osztályok eredményeit vesz- szük figyelembe, akkor a kép­zeletbeli ranglistán elsőként említhetjük a gyeplabdát, hiszen a csapat NB I-es, a női röplabdacsapat az NB II-ig jutott el, a kézilabda, az asz­talitenisz és a teke a megyei első osztálynál tart a legutób­bi eredmények szerint. A lab­darúgócsapat korábban baj­nokságot nyert s bejutott a megyei második osztályba. A felsorolásból nem hagyhatjuk Sri az igen népes és sikeres természetjáró szakosztályt sem. A GSC eredményeinek röp­ke áttekintése után egy konk­rét területre koncentrálva tet­tünk föl kérdéseket Stefkó Sándornak, a labdarúgócsapat edzőjének, aki fél éve gyúrja a bőrlabda szerelmeseit az egyesületben. Többek között arra voltunk kiváncsiak, hogy a legutóbbi idényben . elért eredmények hatása megmutatkozik-e a csa­pat harci szellemében, az edzé­sek keménységében: válto­zik-e a csapat összetétele. De a közeljövő kis és nagy ter­veiről, reménységeiről is ér­deklődtünk. — A legutóbbi idényben hátha valamelyikük szabadsá­gon van. Az utolsó kérelem óta min­dig volt víz Kartalon. Szep­temberben megvizsgálják az automatikarendszert, és ígé­rik, utána nem lesz baj. Az igazi megoldás természetesen az lenne, ha Aszódon is elké­szülne a víztorony. Név nélkül A szépnek látszó befejezés előtt csupán két kérdésünk van. Miért volt szükség a sok vitára, veszekedésre, az egyéb­ként is elfoglalt tisztviselők ide-oda rángatására? Ezek nél­kül nem nyilvánvaló, hogy létszükséglet minden ember számára a víz? Olvasónk, bár még a kiskertet nem is emlí­tette, igaz ügyért szólt. Miért kellett hát névtelenségbe bur­kolóznia? Báskai Erzsébet könyvespolcok fölötti részt szándékozták újrafesteni, a bolt dolgozói azonban inkább vállalták a könyvek ide-oda- cipelését, így minden falfe­lület tiszta lett. Kaptak új polcokat, a régieket átfestet­ték. Az átadott bolt egymillió­hétszázezer forintos készleté­ből most valóban válogathat­nak a vásárlók. Rendszerez­ve, sokkal áttekinthetőbben tehetik ki a könyveket, leme­zeket, a vevőket jobban csá­bítja a kínálat. A kirakat egyről kettőre szaporodott, az áfész három kirakatrendezője is nagyobb teret kapott rek­lámra, az utcán sétálók, ér­deklődők becsalogatására. úgy szerepelt a csapat, ahogy azt a város sportszerető kö­zönsége s a mi vezetőink is elvárták. A körzeti bajnoksá­gon — igaz, a legalacsonyabb szinten — nagy fölénnyel nyertünk, tizenöt ponttal a má­sodik helyezett előtt. Ez az eredmény nem véletlenül ala­kult ki, mert tavaly nyár óta tudatosan dolgozunk a labda­rúgó-szakosztály felfejleszté­se érdekében. Ennek a törek­vésnek megfelelően történt azoknak a játékosoknak a visszaigazolása, akik régebben gödöllőiek voltak. S mert korábban hanyatló volt itt a sportélet, most meg­indult a visszaáramlás, így az elmúlt évben hat-hét játékos magasabb osztályból került hozzánk. Az idén továbbra is azon leszünk, hogy azokat a játékosokat, akik még nem tartoznak hozzánk, de való­jában gödöllőiek, megszerez­zük magunknak — válaszolta Stefkó Sándor edző, majd a labdarúgás . minőségi fejlesz­tésében elért sikerként köny­velte el azt is, hogy az ifjú­sági csapat is bajnok lett, több játékosra a későbbiekben a felnőttcsapatban is szívesen számítanának. A csapat harci szelleméről, az edzéseken nyúj­tott teljesítményéről a követ­kezőket mondta el: — Az a tény, hogy tavaly bajnokságot nyertünk, a csa­patot nem tette jóllakottá. A mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok megnöve­kedtek. Hogy .ezeknek eleget tudjunk tenni, a korszerű gé­pek mellett fokozni kell a szel­lemi teljesítményt is. Évről év­re több jól képzett, az új ter­melési módszereket ismerő, a piacot felmérni tudó szakem­berre van szükségük a gaz­daságoknak. A magyar felsőoktatás éven­te 1600 agrárszakembert ké­pez ki. El tudnak-e ennyien he­lyezkedni, és milyen munka- körülmények várják a pálya­kezdő fiatalokat? Kevesen pályáznak A MÉM illetékes osztályán elmondták, hogy már évek óta több az álláskínálat, mint a végzős szakember, s emiatt tervezik, hogy a nyolcvanas évek végére 200—300 hallga­tóval többet vesznek majd fel az egyetemekre és főiskolák­ra. Évről évre fokozódik az ér­deklődés a mezőgazdasági tu­dományok iránt. Még ma is a legdivatosabb szaknak tartják az állatorvosi tudományt: divatos szakágak még: a kertépítés és a kerté­szet. Ezek a szakágak azonban eléggé telítettek. Leginkább agrármérnökökre, élelmiszer- ipari és gépészeti szakembe­rekre van ma szükség a me­zőgazdaságban. Hiány mutat­kozik faipari mérnökökből is. Ezek létszámát felemelik az egyetemeken és főiskolákon, viszont az erdőmérnöki, a ker­tészmérnöki állománynál a szinten tartást határozta el a minisztérium. Átlagosan egy pályakezdő mezőgazdasági szakembert 2,3 állás vár. Keresettebbek az egyetemet végzett szakembe­rek, azokra három állás jut, míg a főiskolát végzőknél ez az arány 1,8. Mindez azt mu­tatja, hogy igen kedvezőek az elhelyezkedési lehetőségek. Ma már nemcsak pályázat út­ján lehet állást találni. Egy­re kevesebb az olyan pálya­kezdő, aki pályázatra jelent­kezik. De maguk az üzemek sem tesznek közzé pályázatot, mert sok a személyes jelent­kező, ami kedvezőbb lehetősé­get kínál arra, hogy a leendő munkatársat alaposabban megismerjék. Az utóbbi években a tanul­mányi szerződést kötő hall­Szép reménnyel kecsegtető ter­veink is vannak, így például az, hogy legközelebb dobo­gón végezzük. Ha a kiszemelt 2—3 játékost át tudjuk hoz­zánk igazolni, akkor még a megyei első osztályba is beke­rülhetünk. Reményeinket azon­ban nem csupán eddigi ered­ményeinkre alapozzuk, a jó erőnlét, a lelkesedés látszik az edzéseken is — mondta Stefkó Sándor, majd az után­pótlás biztosításának módsze­réről Ma tűz Sándort, a GSC ügyvezető elnökét kérdeztük. — ECőször is leszögezném, hogy nem kívánunk megválni azoktól a játékosoktól, akik kiöregedtek az ifjúsági csapat­ból, s jelenlegi teljesítményük még nem üti meg azt a mér­téket, amit a felnőttcsapat igényel. Ugyanígy az úgyne­vezett későn érő tehetségektől sem válunk meg. Mindkét esetben foglalkoztatjuk a sporttársakat, mégpedig azzal a céllal, hogy a belőlük szer­vezett második csapat képez­né az elsőnek az utánpótlását — legalábbis részben. Tehát egy második csapatot is indítunk a körzeti bajnok­ságokon. De az utánpótlás­keresést sem tartjuk lehetet­lennek a továbbiakban sem. Kelenvölgyi Zoltánra például Stefkó Sándor figyelt fel egy lakótelepi grundon. Az után­pótlás megteremtésében lénye, gesen új elem, hogy az elmúlt évtől bekapcsolódtunk a sport­iskola munkájába — anyagi­gató is kevesebb, nem kötnek szívesen szerződést az üzem­mel, sőt, aki kötött, az a dip­loma megszerzése után in­kább visszafizeti a kapott pénzt, s maga választ helyet. Ez élénkké teszi az elhelyez­kedési piacot. A felmérés sze­rint már az illetékesek is úgy látják, hogy a tanulmányi szerződés elavult forma. Fehér foltok A pályakezdők 78 százaléka a MÉM felügyelete alá tarto­zó munkáltatóknál helyezke­dik el, s ezeknek csaknem a fele nagyüzemekben, állami gazdaságokban vagy termelő- szövetkezetekben vállal mun­kát. A felmérések azt mutatják, hogy vannak még fehér fol­tok, akadnak termelőszövetke­zetek, ahol hiány van szak­emberből. És vannak olyan tájak is, ahol az utóbbi tíz esztendő alatt szinte megkét­szereződött a szakemberek szá­ma. Különösen vonatkozik ez Budapest területére és Pest megyére. Tehát a főváros kör­nyékére: ennek vonzásköre rá­nyomja a bélyegét a szakem­berellátásra. Gyakran említették példá­nak a Sasad Termelőszövetke­zetet, ahol a brigádvezetők is mind' egyetemet végzett szak­emberek. Másutt, Szabolcs- Szatmár megyében meg örül­nek, ha az ágazatot pályakez­dő fiatalra bízhatják. Az utóbbi években kismér­tékben ugyan, de csökkent a Pestre vagy Pest megyében el­helyezkedni igyekvők száma. Három évvel ezelőtt az ösz- szes pályakezdő mezőgazdasá­gi , szakembernek több mint 25 százaléka a fővárosban és környékén akar állást, tavaly már a végzett szakemberek­nek csupán 23,5 százaléka. De még ez is túl magas szám a megyék súlyához képest. (Az egészséges arány a 10 száza­lék lenne talán!) Kerepestarcsa kistarcsai ré­szén a községi úthoz csatla­kozik az Erdei Ferenc utca. lag is —, amit a megyei és a városi tanács is támogat, szintén anyagiakkal is. Ez azt jelenti, hogy a sportiskolában nekünk fizetett edzőnk van, elsősorban a kézilabdában, röplabdában és gyeplabdában, valamint asztaliteniszben. Futballedzőnk azért nincs a sportiskolában, mert ezt a sportágat rengetegen űzik, s közülük nagyon sokan járnak ki ide a pályára. A serdülők­nek egy külön előkészítő cso­portja van — ettől az évtől „saját” edzővel —, az ott ki­tűnt játékosok pedig a serdü­lőbe kerülnek. Ez az utánpót­lási rendszer olyan jól bevált, hogy tavaly is, idén is a Va­sas elvitt egy-egy serdülő, il­letve stabil játékosunkat. így még a Vasas fizet nekünk a játékosok után nevelési pénzt, de a Dózsában is van játéko­sunk, azaz neveltünk. S éppen ezek az eredmé­nyeink bizonyítják, hogy után­pótlás-nevelő módszerünk be­vált, mert tapasztalatunk sze­rint jobb, ha mi adunk más csapatnak játékost, mint ha fordítva történne. Ugyanis a saját nevelésű játékosainkkal jobb dolgozni, s az sem lé­nyegtelen, hogy a közönség is szívesebben veszi a soraiból, a szűkebb gödöllői környezet­ből való játékosok szerepelte­tését. Ma az az uralkodó álláspont a GSC-ben, hogy érdemes fia­taljainkba munkát, pénzt fek­tetni, ezért is fordítunk nagy gondot a serdülők nevelésére. Mi nem is küldünk el senkit, nálunk bárki sportolhat — mondta Matuz Sándor, a GSC ügyvezető elnöke. Aszódi László Antal ■ Hogyan lehetne a fiatalo­kat megnyerni távolabbi me­gyéknek is, Szabolcs-Szatmár- nak például, ahol sok a betöl­tetlen állás, ahol tárt karok­kal várják a pályakezdőket? A válasz erre a kérdésre, amit az utóbbi húsz évben olyan gyakran feltettek: Milyen az a tárt kar? Mivel tudnák le­kötni, odakötni ehhez a táj­hoz a szakembert? Az illeté­kesek véleménye, hogy a me­gyéknek kellene többet ten­niük. (Általában, mert nem­csak Szabolcsról van szó.) A megye mit tehet? Elsősorban az alapvető igényeket kellene kielégíteni: lakást adni a pá­lyakezdőnek. Kamatmentes kölcsön Ahol lakást kínálnak, ott kapnak is szakembert, mert manapság divat, hogy az egyetemista már a diploma megszerzése előtt megnősül. A családalapításhoz pedig fel­tétlenül szükség van az ott­honra. Ez a legnagyobb vonz­erő. Egyre inkább az a törek­vés, hogy ahol a gazdaság nem tud szolgálati lakást biztosíta­ni, ott igyekszik kamatmentes kölcsönt folyósítani, s munká­val, anyaggal segíteni az épít­kezést. Ez mindenképpen jár­ható út. Megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezetek által meg­hirdetett állások iránt na­gyobb az érdeklődés. Ennek anyagi vonatkozása van. A termelőszövetkezet háztájit ad, s talán a prémiumosztásnál is bőkezűbb. Az utóbbi években jelentő­sen megnövekedett a mező- gazdasági szakemberek erköl­csi megbecsülése a falvakban. Egyre nagyobb számban vesz­nek részt a közéletben, és hangadóivá válnak a települé­sek kulturális életének is. I. S. Az utca új műútja a kórház­hoz, illetve a gödöllői úthoz vezet. Á lakosoknak az a ké­résük, hogy helyezzenek el olyan táblát, amely figyelmez­teti a gépkocsivezetőket arra, hogy ne száguldozzanak nyolcvanas, sőt száz kilométe­res sebességgel lakott terüle­ten. A rohanással zavarják a temetési szertartást is. Az úton gyerekek labdáznak, ke­rékpároznak 6—10 évesen. Szülői felelőtlenség kien­gedni a kicsiket ilyen forgal­mas úttestre játszani. Pár nappal ezelőtt ebből kis híján baleset származott. A zajtól azok sem tudnak pihenni, akik éjjel dolgoztak, s nappal térnek nyugovóra, nem be­szélve az idősekről, betegek­ről. Valent György Kerepestarcsa A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A kiál­lítások 10—18 őrig tekinthetők meg. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. A harapós kiskutya. Színes szovjet mesesorozat. Csak 4 órakor! Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai ka­landfilm, 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Kibővített könyvüzlet Gödöllői Sport Klub Saját nevelésű játékosokkal Olvasóink fóruma Rohannak és zajongnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents