Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

t>BS* .veti re, 1986. AUGUSZTUS 15., SZERDA Dézsmáló seregélyek Riasztólánc Csapatokba verődtek a se­regélyek a Balaton-felvidéki történelmi borvidéken. A gazdaságok megszervez­ték a riasztóláncot: hajnaltól estig szólnak a kolompok, csendülnek a karikásostorok és dörrennek a karbidágyúk, riogatják a féktelen étvágyú madárcsapatokat. Adidas-márkabolt Év végi nyitás Adidas-bemutatóterem és -márkabolt nyílik várhatóan az év végén Budapesten a Váci utcában. Több mint 300 négy­zetméteres, kétszintes üzlet lesz.­A 12 millió forintos költ­séggel létesítendő boltban az Adidas sportszereket gyártó qég sportruházati cikkei és sportfelszerelései közül válo­gathatnak a vásárlók. Az Adi­das Budapest Kft. bemutató- termében pedig a nagykeres­kedelmi partnereknek kínál­nak széles választékban Adi- das-cikkeket. A márkaboltban kapható termékek árai alacso­nyabbak lesznek, mint a ma­gánkereskedők sportboltjai- ban. Üdítő a kánikulában Jólesik az üdítő ital a kánikulában. A Fővárosi Elektromos Művek dunakeszi kirendeltségének dolgozói egy megsérült vezetéket javítanak a lakótelepen. i A kérés nem maradt visszhangtalan Mit tegyünk a tisztább városért? Minden viszonylagos. Mi váciak, gyakorta berzenke­dünk azon, hogy városunk ,korántsem olyan tiszta, mint amilyennek szeretnénk. Szo- morkodunk, mert parkjaink, pázsitjaink — melyeket közös pénzen, milliókért hoztunk létre — ilyenkor, nyáridőben gyakorta szomjaznak. Áz uta­kat, a mellettük lévő házakat, erkélyeket elborítja-« '-a ' por. ^Tönkremennek játszóterek, eí- koszQsodnak a homokozók, el­használódnak s jayüatlanul szomorkodnak a hinták. S mindezek ellenére még­sem ritka, hogy a Idelátogató idegen éppen a közterületeink ápoltságát, rendezettségét di­cséri. Pedig az ilyen vélemé­nyek sem csupán a kötelező udvariassággal, vaksággal, fe­lületességgel magyarázhatók, hanem ■ inkább azzal, hogy pedantéria dolgában jobbak, de rosszabbak is akadnak ná­lunk. Akiknél szebb a kül­csín, alighanem többet tesz­nek lakóhelyük tisztaságáért, ahol pedig szemetesebb, gon­dozatlanabb a városkép, min­den bizonnyal meglévő, e cél­ra fordítható forintjaikkal is rosszabbul gazdálkodnak. Több pénzük viszont alig­ha van, s küszködnek maguk is olyan anyagi természetű nehézségekkel, melyekkel Vác város tanácsának, illetve a település rendjéért, tisztasá­gáért elsősorban felelős válla­latnak, a kommunális üzem­nek, kell,, kellene megbirkóz­nia. A kellene kifejezés ez eset­ben — siessünk leszögezni --*• nem e cég, munkatársainak hanyagságát, hozzá nem érté­sét, esetleg kelletlénségét jelzi. Mert előfordulhat, s elő is fordul, hogy nem végzik hibátlanul dolgukat, de nem többször, inkább kevesebb­szer, mint bármely más mun­kahelyen. Sőt, mint erre ké­sőbb példákkal is szolgálunk, valóban szívükön viselik a vá­ros rendjét, tisztaságát. Arról azonban a legkevésbé sem te­hetnek, hogy a tanácsi , költ­ségvetés két éve még a város kilencven kilométeres útháló­zatának heti ötszöri mosását, söprését tudta finanszírozni, idén már csak 23 kilométer út heti kétszeri takarítását képes fedezni. Még szemléle­tesebb a járdák példája. A 84 kilométer kiépített gyalogúi­ból csupán két és fél kilomé­teres szakasz rendszeres tisz­tántartására jut pénz, pedig a vállalat eszközparkja, ennél jóval többet tenné lehetővé. Ha valakiben felmerülne a gondolat — miért nem igyek­szik az üzem takarékossággal, okosabb költséggazdálkodással javítani a helyzeten — azokat megnyugtathatjuk, megteszik, ami lehetséges. Ipari üze­mekben vállalnak munkát — például szemétszállítást, s így teszik, amennyire tehetik ol­csóbbá a lakossági szolgálta­tásokat, példának okáért az építkezési töremelékek elszál­lítását vagy azt, hogy évente nyolcszor, nagyobb ünnepeink előtt, ingyenesen, saját., költ­ségeik terhíTe 'ta'karftlák ki a várost.' •' í j A város köztisztasági hely­zetének alaposabb megismeré­se után széttárhatnánk ke­zünket, mondván, ez patt­helyzet, nincs mit tenni. Pe­dig erről szó sincs, szerencsé­re nem így gondolják a kom­munális üzem vezetői, a ta­nács tisztségviselői s több­nyire a város üzemeinek ve­zetői sem. Vagy élhetünk rögtön a deákvári kertes há­zak, falusias hangulatú utcák gazdáinak jó példájával, akik nemcsak saját portájukat, de a házuk előtti járdát, utat is takarítják. Teszik ezt nem­csak azért, mert nem felej­tették el, hogy ez törvényes kötelességük, de nem is érez­nék jól magukat piszkos kör­nyezetben. Mint rájuk, ugyanúgy a la­kásszövetkezetekre, intézmé­nyekre, vállalatokra is vonat­kozik ugyanez^ a tanácsrende­let. Ahogyan ''akadnak, akik nem feledkeznek meg e köte­lességről, mások tessélí-lássék tesznek eleget a benne foglal­taknak, s nem ritka az serri, hogy úgy elfeledkeztek mind­erről, mintha sohase hallottak volna róla. Emlékeztetni a feledett , kö­telességekre, hatni valameny- nyiük jobb érzésére. Röviden így foglalható össze a szán­dék, mely nyomán a kommu­nális üzem vezetői tavaly fel­hívással fordultak 33 válla­lat és 17 oktatási intézmény­hez, tartsák tisztán telephe­lyük környékét, másrészt e kötelezettségen felül vállalja­nak védnökséget valamely környékbeli közterület, park, játszótér felett. A kérés nem maradt Vissz­hang nélkül. Néhány munka­helyi közösség, például a F-j’te, a Pest Megyei Nyom­da, a Sütőipari Vállalat azon­nal válaszolt, s azóta is pél­dásan eleget tesz önként vál­lalt feladatának. Mások — s ök a többség — csak annyit tesznek. amennyit muszáj. Kerítésük mellett legalább a járdát felsöprik néha. S akadt olyan intézmény is, például a mezőgazdasági szakközépiskola, ahol kaíegó- rikusan mindenre nemei mondtak. \ kép tehát, épp­úgy, mint a város külleme — felemás. Pedig lehetne szebb is. In­tézmények, iskolák, vállalatok jogi fogalmak, gazdasági-szer­vezeti egységek egyfelelől, de lakóhelyüket szerető em­berek közössége másfelől. Olyanok, akik ugyan kemé­nyen dolgoznak, géemkáznak és túlóráznak, kertészkednek; és másodállást vállalnak,- de általuk is- helyesnek tartott: közösségi célra,, ha kell, talál-ti nak időt. got, ha éppen .arra; van szükség, a csekély anya­giakat sem sajnálják. S ha ez így van, az intéz­mények, a vállalatok, iskolák vezetőinek, amikor egy-egy ilyen, a várost érintő kér­désben döntenek, illenék megkérdezni kollégáikat, be­osztottjaikat, megtudni, .. ho­gyan reagál az ilyen kérdés­re, felhívásra a munkahelyi: közvélemény. S ez már ko­rántsem köztisztasági, hanem közéleti, a demokrácia gya­korlati megvalósulását érintő kérdés.. Melyet, ha tisztázunk, azzal minden bizonnyal nem­csak a köztisztaság nyer. Csulák András A vizsgáztatás vizsgálatra szorul Takarékosabban pazaroljunk Szokás szerint közismert té­nyekkel kell kezdeni. Hazánk autóállománya egyre öregszik, egy-egy Trabant, Lada matu­zsálemi kort megért. A nagy­városok lakossága — függet­lenül attól, ki gépkocsi-tulaj­donos és ki nem — béketű- rően szívja az ócska, pöfögő, füstöt okádó járművek bűzét. Ám a levegőszennyezés kö­zös hátrányain túl a rozoga masinák gazdáinak személy szerint is sok bosszúságot okoz az áldatlan helyzet. Az új típusokhoz sem lehet mindig alkatrészt kapni, miért ne akadozna a régiek gyorsan kopó részeinek utánpótlása? Érthető, hogy a szervizek a csupán ellenőrzésre váró, va­donatúj autókat fogadják szí­vesen. S ha még ez sem ele­gendő bosszúság, elég az éven­kénti vizsgáztatási kötelezett­ségre gondolni, hogy az öreg járművek gazdáit végképp ne irigyeljük, . ...----- ... Ha jnali várakozás Nem mindegy hát — mivel mind többen tartozunk kény- szerűségből az „öregautó­tulajdonosok táborába” —, milyen körülmények között tehetünk eleget vizsgáztatási kötelezettségünknek. Talán ép­pen a viszonylag gyors, szín­vonalas ellátás vonzott már évek óta sokakat Kiskunlac- házára, a Vegyesipari Szövet­kezet átalányelszámolású autószervizébe. Ez év áprili sától azonban a heti kétszeri vizsganap váratlanul éppen a jelére csökkent. A hű meg­rendelőket azonban a rendel kezés nem tántorította el ked­velt szerelőműhelyük felkere­sésétől. Olyannyira nem, hogy — miként ezt Berényi János kiskunlácházi tanácselnök is a Pest Megyei Közlekedési Felügyeletnek írt közérdekű -javaslatában 7 leszögezte — a kora hajnaltói vizsgára vára­kozó kocsisor az SJres .jitra nyúlik, zavarja a forgalmat, s akadályozza a benzinkút és a javítóműhely megközelíté­sét. ■ A közlekedési felügyelet azonban első nekifutásra mégis indokolatlannak tartot­ta a második vizsganap v'isz- szaállítását. A válaszlevél ér­vei nem túl meggyőzőek. Vé­leményük szerint az itt vizs­gáztatóknak csupán 36,3 szá­zaléka volt az elmúlt két nyá­ri hónap alatt környékbeli, a többiek távolabbról, főként Budapestről érkeztek a szer­vizbe. A helyi kereslet tehát nem indokolja a két vizsga­nap fenntartását. Sőt, az ille­tékesek előre jelzik, hogy a jövőben — a műszaki színvo­nal emelése érdekében — ezt a napot is megszüntetik, s helyette a zárt technológiájú vizsgáztatást kívánják Kis- kunlacházán bevezetni. Zárt technológia Hézagos műszaki ismere­teim ugyan nem teszik lehe­tővé, hogy mélyenszántóan fejtegessem a zárt technoló­giájú vizsgáztatás előnyeit. Annyit azonban saját tapasz­talatomból tudok, a gyakor­latban hogyan néz ki, leg­alábbis a fővárosban. A rozo­ga batár tulajdonosa hosszú várakozás után a hibafélvevő elé kerül. Üjabb gyorsan re­pülő órák alatt a jármű hiba­jegyzékét összeállítják. _ A vizsgára való felkészítés és a vizsgáztatás költségeit hozzá­vetőlegesen közlik, majd azt is tudomására hozzák az ügy­félnek, hogy hány nap múlva jelentkezhet autójáért. A megjelölt időpontban az em­ber elmegy a szervizbe, s hosszú várakozás, valamint súlyos javítási költség lefize­tése után levizsgáztatva visz- szakapja autóját. De ahelyett, hogy túl sötét képet festenék a fővárosi gyakorlatról, hallgassuk meg Kovács Lászlót, a kiskunlac- házi szerviz vezetőjét, aki szintén nem tartja szerencsés­nek a zárt technológiájú vizs­gáztatás bevezetését. — Eddig 80—100 autót vizsgáztattunk a kijelölt na pokon, s ezeknek csupán egy­negyede javíttatta előtte ná­lunk gépkocsiját. A többség házilag vagy ismerős kisipa­rossal javíttatja a járművét, ök ezután sem fogják szol­gáltatásunkat igénybe venni Másrészt az eddigi vizsgáz­tatási rendszer szerint a sze­relőműhely nem volt érdekelt abban, hogy ott is hibát mu­tasson ki, ahol nincs. A zárt technológia sajnos erre ösztö­nöz. Hosszú távon elveszte­nénk azokat a kuncsaftokat is, akik vonóhorog felszerelé­se vagy rendszámfeltétel után akarják vizsgáztatni jármű­vüket. Ezek ellenőrzésére ugyanis csak a közlekedési felügyelet vizsgáztatói jogo­sultak. A végső konklúzió te­hát az, hogy akik eddig hely­ben intézhették a dolgot, azoknak hamarosan távolabbi vizsgahelyeket vagy a fővárost kell felkeresniük. A Pest Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, Kis» István, az ügyfelek szempont­jai helyett a lehetőségek kor­látáit emlegeti. — A megye területén jelen­leg 16 helyen vizsgáztatunk. Kiskunlacháza helyett a kör­nyékbeliek a jövőben is fel­kereshetik a ráckevei, monori vagy újhartyání vizsgahelye­ket. (Ezt a lehetőséget — az ottani hosszú' sorok bizonyít­ják — sokan eddig is igény­be vették.) Kinek az érdeke? — A kiskunlácházi két vizsganapot azért kellett egy­re csökkenteni, mert nincs elég szakemberünk. A nyári hónapokban nálunk is na­gyobb a megterhelés, vizsgáz­tatóink nem győzik az Ingá­zást a 16 szerviz között. A cél egyébként sem a sok ki­csi, gyenge felszerelésű vizs­gaműhely megőrzése, hanem a műszaki színvonal emelése, egy központi, korszerűen fel- szgrelt műhely létrehozása. A közlekedés biztonsága ezt kí­vánja, S mi igyekszünk a .kor követelményeinek megfelelni. A Közlekedési Mihisztériurü energiatakarékossági pályáza­tán nyert pénzen már a szük­séges felszerelés egy részét be is' szereztük, s a fővárosban, a Fáy utcában fogjuk az új, központi vizsgáztatóhelyünket kialakítani. A korszerű technikai szín­vonal, á munkaerő optimá­lis kihasználása napjainkban valóban támogatásra méltó törekvés. Csupán azt lenne érdemes meggondolni, népgaz­dasági szempontból mi a ta­karékosabb: naponta több száz autóst a megye különbö­ző vidékeiről a fővárosba cső- díteni, vagy inkább a helyi ki3 szervizeket fejleszteni? Biztos, hogy a felügyelőség számára az első megoldás célszerűbb, hiszen a buda­pesti utazások benzinköltsé­geit, a munkaidő-kiesést nem ők fizetik, S ha tekintetbe vesszük, hogy a javasolt környékbeli (Ráckeve, Monor, Üjhartyán) vizsgáztatóhelyek előtt most is sorban állnak, a kiskunlac- házi szerviz működése mel­lett, talán érdemes lenne át­hidaló megoldásként Berényi János tanácselnök közérdekű javaslatát még egyszer meg­fontolni, s a két vizsganapót az igényekre való tekintettel visszaállítani. Márvány! Ágnes Maglódi bejárók gondjai Az inga néha-néha akadozik Ä vonzáskörzet tanácsainál törekednek a színvonalasabb testületi munkára. Ennek leg­biztosabb jeleként foghatjuk fel, hogy az utóbbi időben jobban megfogalmazott je­lentések, beszámolók és tájé-, koztatok kerülnek a végre­hajtó bizottságok, tanácsülé­sek elé. Az állandó bizottsá­gok tagjait is rendszeresen foglalkoztatják. Munkamódszerek Maglódon — az agglomerá­ciós településen — tavaly június 8-án,, az általános vá-;;, lasztásók során, a tanácsta­gok kétharmada kicserélő­dött. Azóta színvonalasabbak a testületi ülések, több az ér­demi hozzászólás a napiren­dekhez, s ez nagyon jó dolog. Mint megírtuk — új mun­kamódszerekre is töreksze­nek. Korábban a helyi sport­kör munkájának átfogó vizs­gálatára állítottak fe! egy ideiglenes bizottságot a ta­nácstagokból. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen egy másik — ideiglenes — bizottság adott számot a tes­tületnek a bejáró dolgozók Utazási körülményeiről. Maglódon hétezerhatszázhá- rom állandó és nyolcszázti- zenhét ideiglenes lakost tar­tanak nyilván. A munkaké­pes korúak négyezerszázötve­nen vannak, közülük három­ezerszázötvenen máshová jár­nak dolgozni, háromszáz- nyolcvanan pedig tanulók. A helyi gazdasági egységek: a Rákosmezeje Tsz, a Galván Kisszövetkezet, a Vas- és Fémipari Kisszövetkezet, az 1SG járműgyára, az Alsó- Tápiómenti Áfész, az intéz­mények mindössze nyoicszáz- kilencven felnőttnek nyújta­nak helybeli munkalehetősé­get A legtöbben Budapestre iárnak dolgozni, de a környe­ző községekbe is ingáznak pár tucatnyian. Az ideigle­nes bizottság azt vizsgálta, milyenek az utazási körül­ményeik ezeknek a dolgo­zóknak. Maglódon két vasúti meg­állóhely van, a nyaralói és a községi. Reggel 4 óra 50 perc és 7 óra, valamint 13 és 19 óra között általában 10 per­cenként közlekednek a vona­tok, amelyek zöme a fővá­rosba érkezik, Állandó gondot jelent a csúcsidőszakban a szerelvények zsúfoltsága, s meglehetősen gyakoriak a ké­sések. A kora reggeli vona­tok utolsó két szerelvényén rendszeresen mérik — illegá­lisan — az alkoholt, ez za­varja az utasokat, szinte ki­zárja a kulturált utazást. Sorira kell áLi.iiuk Ugyancsak a gondok közé tartozik, hogy a nyaralói vasútállomáson — amelyet a közelmúltban felújitottak — nem árusítanak bérletjegye­ket. Ily módon a maglód- nyaralói bejáróknak is a nagyállomáson kell megválta­ni a havi vagy félhavi bérle­teket, következésképpen sor­ban fceíl állniuk a hónap ele­jén. Az autóbusz-közlekedésben folyamatos — kedvező változások történtek az utób­bi néhány évben. Különösen 1933 óta javult szembetűnően a buszközlekedés Monor, il­letve a főváros irányába egyaránt. A reggeli járatok — mindkét irányban — meg­felelően kielégítik az igénye­ket. Délelőtt 10 és délután 15 óra között félóránként közlekednek az autóbuszok. Március 1-től a Volánbusz monori üzemigazgatósága két csuklóst helyezett üzembe, amelyek ezen a vonalon köz­lekednek. A Maglódi Nagy­községi Tanács rendbe hozat­ta a megállókat, kialakították a leállósávokat, hogy a csuklósok is be tudjanak áll­ni. A legnagyobb gondot a 13 és 18 óra közötti zsúfoltság jelenti a járatokon. Ebben a három órában a megenge­dettnél sokkal több az utas a fővárosba induló és az on­nan érkező autóbuszokon Is. A helyi buszok csak a Parking Étteremig közleked­nek, mivel ott van a for­duló. Indokolt lenne, íiogy ezek az autóbuszok a telepü­lés széléig vigyék az utaso­kat, ehhez azonban új busz­forduló kiépítésére lenne szükség. Az ideiglenes bizottság je­lentése élénk vitát váltott ki a végrehajtó bizottsági ülé­sen. Javaslataikat eljuttatták az illetékesekhez. Ebben fel­hívják a2 üzemeltetők figyel­mét arra, hogy jó lehne , né­hány, Mendéig közlekedő he­lyi vonatot indítani. Ugyan­csak indokolt, hogy a kisma­máknak és tanulóknak kije­lölt helyük legyen a szerelvé­nyeken. A reggeli italozást fel keli(ene) számolni, ha szükséges, drákói intézkedé­sekkel. A nyaralói buszfor­duló megépítése sem késhet már sokat. Kedvező változás összegezve — állapította meg a jelentés — a rnagló- diak utazási körülményei so­kat és kedvezően változtak az utóbbi években, s ezt ér­zik az érdekeltek is. ___ G. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents