Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-12 / 189. szám

A tűzoltók naplójából Lángoló lucerna, égő tévé Elhajigált csikkek, felelőtlen emberek A hetek óta tartó szárazság nemcsak a mezőgazdaságban kelt riadalmat, gátolja a ter­mények növekedését, veszé­lyezteti a terméshozamot. A gödöllői tűzoltóknak is sokkal többet kell tűzesetekhez vonul­niuk. A kiégett, száraz avar következtében ismét több he­lyen gyulladt meg erdő, gyü­mölcsös, sőt még rönkfa is. Továbbra is jellemző a felelőt­lenség az emberekre, az eldo­bott égő cigarettacsikkek, a szabálytalan avarégetés miatt pár hét alatt tizenkét esetben lettek riasztva a gödöllőiek. Sajnos erdeinket sem vigyáz­zuk eléggé, Mogyoród külterü­letén és az M3-as bagi szaka­szán fél-fél hektár fenyveserdő égett le, a bagi tűz oka: do­hányzás. Máriabesnyőn három hektá­ron szőlő és öreg gyümölcsös sínylette meg a gondatlansá­got. A száraz melegben ége­tett gazt őrizetlenül hagyták, a lángok átterjedtek az élő gyü­mölcsfákra is. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, soha ne hagyják magára az elhamvadt tüzet, győződjenek meg róla, nem éledhet-e fel újra. Saját nyugalmuk érdekében is. A túrái Haraszti majorban a szeszfőzde mellett hasonlóan égett el nyolc tonna rönkfa. A fa közelében hulladékot tüzel­tek a szabadban, a száraz gaz a fáig vezette a lángokat. Teljes terjedelmében lángo­ló lucernakazalhoz. siettek Hányban a tűzoltók. Az oltás sikerrel járt, nem terjedt to­vább a tűz, a kár sem jelentős, kilencezerötszáz forint. Ennyi sem lett volna, ha nincs az az égve eldobott cigaretta. Ötven­ezer forint lelt viszont a kár Csömörön egy ötven négyzet- méteres istálló égésekor. A lángok martalékává vált az épület tetőszerkezete, födémé. A benne tárolt százötven má­zsa lucerna megsemmisült. Gyerekek játszottak az istálló­ban. sue Figyelmesebb, körültekin­tőbb munkavégzéssel is csök­kenthető a veszélyforrások száma. Hegesztéskor keletke­zett tűz Szadán egy műhely­ben, szerencsére csak kábelek égtek, a kár jelentéktelen, mi­vel a lakók eloltották a tüzet. Gödöllőn a Kossuth Lajos ut­cai építkezésen a garázsban tárolt szigetelőanyagok gyul­ladtak meg. A fölötte levő szinten hegesztettek, és a szik­ra lepattant a gyúlékony anya­gokra. Pécelen egy háromszor négyméteres széntároló tető- szerkezete és a benne levő he­verő ment tönkre a minden bizonnyal házilag barkácsolt elektromos vezeték rövidzárla­ta miatt. Ugyanolyan körülmé­nyek között kétszer keletke­zett tűz az incsői fafeldolgozó üzem fürészportárolójában. A közelében álló régi gőzmoz­donyt használják tüzelésre, a tűzoltók feltételezése szerint itt is a kipattant szikra okoz­hatta a tüzet. Ktn ÜÜÜ Isaszegre szintén elektromos rövidzárlat miatt, bojlertűzhöz hívták a gödöllőieket. Két szí­nes televízió belső rövidzárlat, túlmelegedés következtében vált használhatatlanná. Mind­két tüzet eloltották a lakók. Gödöllőn a János utcában részben károsodott az asztal is, Aszódon a zongora tetejére volt helyezve a tévé, a hang­szernek nem lett semmi baja. A körzetben egy-két helyen esett az eső, okozott ez is némi problémát. Bagón a Tavasz ut­ca egyik pincéjéből hat köb­méter vizet szivattyúztak ki. Isaszegen a Népköztársaság és az Április 4. úton négy pincét kerestek fel a tűzoltók, ezek­ben összesen huszonöt köbmé­ter fölösleges víz volt. B. E. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Halottas dicséret, megte­kinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke nö­vény- és állatvilágáról, az er­dő- és vadgazdálkodás törté­netéről. A régi Gödöllő, kama­rakiállítás. Giczy János festő­művész kiállítása. A kiállítá­sok 10—18 óráig tekinthetők meg. Aszód, múzeum : Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Mozi A harapós kiskutya. Színes szovjet mesesorozat. Csak 4 órakor! A Balkán expressz. Színes jugoszláv kalandfilm, 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1986. AUGUSZTUS 12., KEDD LATI Közös Vállalat Ahol komolyan vették a munkát A gazdasági cselekvési prog­ram kidolgozása, a munkák átszervezése, a hatékonyabb odafigyelés ellenére is küsz­ködnek még* gondokkal mező- gazdasági és ipari üzemeink. Lassan, fokozatosan, de bizto­san elérik azonban céljaikat azokon a területeken, ahol va­lóban komolyan vették és ve­szik a tennivalókat. Az első félév eredményeinek vizsgála­takor mind több helyen szá­molhattak be a termelés, a bevétel emelkedéséről, a mi­nőség javulásáról. Nem voltak könnyű hely­zetben a LATI Közös Vállalat szakemberei, dolgozói sem az év első hat hónapjában. Dr. Tőzsér Béla, a vállalat igazga­tója a dicséretek mellett ap­róbb hiányosságokról is szólt összevont termelési tanácsko­zásukon. Végtelenül nehéz kö­rülmények között kellett telje­síteniük a tervet. Hatalmas kockázat vállalásával, belső ésszerűsítéssel, a ketrecek szá­mának növelésével megoldot­ták, hogy állatállományuk ka­pacitásának hatszorosát tud­ták tartani, nevelni. Így el­mondhatta az igazgató: — ed­dig még sikerült az országban jelentkező kísérleti igényeket kielégíteni. Fő a tisztaság A tervszámok növelése mel­lett az állatgondozók figyel­mes, fegyelmezett, önfeláldozó munkájának is köszönhető ez, hiszen az azonos területen ma­gasabb számú állat tartásakor még jobban kell ügyelni a tisztaságra, a fertőtlenítésre, a higiénés szabályok betartásá­ra. Hiába van erre megfelelő intézkedés, ha nem veszik fi­gyelembe. Az itt dolgozókra ez nem mondható el. becsület­tel látták el feladataikat, ezt az értékesítési többlet és az egy főre eső nyereség emelke­dése is bizonyítja. A tervezetthez képest tavaly kevesebb volt a termelés a ta­karmánykeverőben. Az intéz­kedések, változtatások követ­keztében kisebb létszámmal, de valamelyest emelkedett a termelés. A feltételek adottak, a vezetők ígérik, csökkentik a lemaradást, minden remény megvan a második félév sike­resebb teljesítésére. Műszaki biztonság A szállított állatok utáni mi­nőségi kifogások száma eddig sem volt számottevő, ez az adat az első félévben sem vál­tozott. A kapacitás növelése mellett azért továbbra is töre­kednek a műszaki biztonság növelésére. Átalakítottak egy raktárépületet a tengerimala­cok számára, az igények emel­kedése miatt duplájára szeret­nék növelni a macskatenyé­szetet. Korszerű ketreceket szereztek be, kicserélték a gáz­kamrákat, és hamarosan átve­hetik az új klímaberendezést. A régit felújítva tartaléknak szánják. Országos szinten is beszé­lünk a munkaverseny, a bri­gádmozgalom senyvedéséről, az érdektelenségről. Ez a prob­léma a LATI-t sem kerülte el. Gondok vannak a vállalat­nál is a brigádmozgalomban. Akadtak gyengén működő bri­gádok, voltak olyanok, me­lyek feloszlottak, de alakult egy új brigád is a vállalatnál. Az átlagok, a százalékok, a különböző részlegek tervtelje- sítése után dr. Tőzsér Béla röviden ismertette a második félévben várható feladatokat. Ez a félév sem lesz könnyebb az előzőnél, de ha egy kicsit jobban, egy kicsit többet dol­goznak, sikerülni fog. Előkelő hely Dr. Zsiga László, a pártbi­zottság munkatársa hozzászó­lásában megemlítette, hogy a bajok ellenére területükön a termelési eredmények nem rosszak, a bázishoz viszonyít­va 10—12 százalékkal kedve­zőbb a termelés. És itt a ter­vek és értékek számlálása közben előkelő helyet foglal el a LATI. A bérszínvonal Csöndes erdőben muzsika M ilyen csönd lehet itt este. Amikor csak a fák, csak a bokrok, csak a füvek: csak ők vannak magukban. Állnak, mintha éppen csöndre intették vol­na egymást, ki-ki a szom­szédját, s az intelem ter­jed, nesztelenül suhan végig a háromszázötvenegy hektáros növénykerten. Hallgass! — mondja em­beri fülnek hallhatatlanul vén fa fiatalnak, friss haj­tás öreg bokornak, s a nesztelen kérés nyomában mély hallgatásba burko­lódzik az arborétum. Feke­te) tömbök tagolják a sö­tétséget, a fák lombkoro­náját. Csúcsosan és gömb- szerűen, keskenyen és dús- kövéren, kecsesen és tag- baszakadtan, összeborulva és egymáshoz simulva, ma­gányosan és többiek fölé nőve. Most is csendes a táj, amikor fény terül el a kerten, a nap sugarai sza­kítják meg a teret, fák, bokrok ágai vetnek vasta­gabb és vékonyabb árnyé­kot a földre. A földre, ami­ből sarjadtak, amiből él­nek, amiben meghalnak. Ezek a fák sok mindenben különböznek közönséges társaiktól. Arborétum fái, kutatási állomás példányai, kísérleti célokra hozták ide őket, s élnek, amíg erejük bírja. Fejsze, fűrész akkor éri őket, amikor a halál már végzett velük. Most is áll néhány lombját, élet­erejét vesztett, száraz ágait égnek meresztő fa a kert­ben, kit a kora, kit beteg­ség gyűr le. Komoran fi­gyelmeztetik társaikat: egyszer e sorsra jutnak ők is. A zöldek, a dús leve- lűek, a dagadó törzsűek. Akácok. Kedvenc tüskö- seim. Különleges egyedek. Szálasak, magasak, sudara- sak. Koronájuk messze fönt, törzsük hibátlan, semmi gö- csört, semmi görbület, mintha egy nagy és boldo­gító nyújtózásra értek vol­na a magasba, fokozatosan vékonyodó testtel. Térképet mutat az igaz­gató. Régit. Átlósan a kar­tonon fölirat: József főher­ceg-liget. Így hívták. Ar­borétum, kísérleti állomás. Hosszú távú erdészeti kí­sérletek otthona. Régi kert. Aki ember akkor született, legtöbb társát elvesztette. Alapították 1902-ben. Sor­sa nem volt könnyű. Mai igazgatója, Krassay László lírai sorokban így foglalja össze: A század elején a Szél vadul verte homokkal a gyenge facsemetéket. Nem akarta engedni, hogy ját­szótere sivatagját az Em­ber erdővé változtassa. Ba­rátja volt az Aszály és cim­boráit a Háborúval, ame­lyek elsorvasztották az in­duló életeket. Az arboré­tum fái, amelyek 1902 óta emlékeznek, mesélik, hogy az állatok is bántották őket. Szarvasok verték agan­csukkal a törzsüket és nyu- lak rágták le rügyeiket. Az Ember figyelte a természet erőjátékát és feljegyzése­ket készített. Külföldről fákat hozott és azok ottho­nául adta, az arborétumot. Büszkélkedett az erdészeti növénykerttel. A Szél még vissza-visszatér. Időnként homokszemeket görget, és hajlítgatja a fák derekát, de a fenyők dallammá szű­rik tombolását, a bükk, a tölgy és a hárs pedig ki­tárt karokkal fékezik ro­hamát. A tisztás. Három közül a kiválasztott. Előttünk mamutfenyők, baloldalt vörösfenyők, hátunk mögött nyárak, törökmogyoró. Ezen a tisztáson állítják föl a dobogót, itt gyűlnek össze azok, akik szeretik a csöndet, az erdőt, a muzsi­kát. A nappal és az éjjel órái között a csönd méltó társa, a megszerkesztett hang, a zene, az ember ér­zéseinek, indulatainak, vá­gyainak, szerelmeinek, fáj­dalmainak legtisztább hor­dozója szól majd a fehér­ből sötétbe váltó alkonyai­ban. Állunk a tisztáson, meg- fürödve csendben, napsü­tésben. Szemben, oldalt a fenyők, mögöttünk a nyár­fák. Ezt érezték a legalkal­masabbnak a hangverseny­re. Megyünk tovább. Üjabb és újabb fák, formák, ko­ronák, a zöld kiapadhatat­lan színárnyalatai. Az igaz­gató minden fát személye­sen ismer, egyet-egyet be­mutat röviden. Korát, szép­ségét, származási helyét, jellegzetességeit. A kínai mamutfenyőt, melynek kövületeit előbb találták meg, mint élő példányait, az Atlasz cédrust, a szivar­fát, a Kolorádó jegenyefe­nyőt. K ét óra hosszat gázol­tunk a háborítatlan fűben, amit megtehetnek mindazok, kik a hangver­seny előtt kíváncsiak a helyszínre, az erdőre, a kí­sérleti növénykertre. Ahol augusztus 16-án a Liszt Fe­renc Kamarazenekar mu­zsikái. Az igazgató szavai­val : A Tudomány és a Mű­vészet találkozót beszélt meg a mamutfenyőkkel szomszédos tisztáson. Kör Pál emelkedése, a tanács támoga­tása mellett ezért is furcsa a nagy fluktuáció. A felszólaló felhívta a figyelmet a munka­időalap kihasználásának fon­tosságára, a munkafegyelem betartására. Végezetül a meg­nyugtató eredmények mellé azon kívánságát fejezte ki a pártbizottság képviselője, mindenkinek azt kell tennie, ami a dolga, és akkor fokoza­tos javulás várható minden téren. B. E. Közös Súlyos lelki problémák elé állíthatja az embert, ha elmarad a század szokásai által megköveteltektől. Mert hiába vallja magát valaki modern gondolko­dásúnak, mikor fogalma sincs arról, adott esetben mi az éppen korszerű. Azt mindig tudtam, érhetnek meglepetések, vannak ki­számíthatatlan pillanatok, de hogy egyszer úgy iga­zán még meg tudok lepőd­ni, arra nem számítottam. Pedig így utólag nézve egyszerű dologba kevered­tem. A hagyományos vo­natkésés miatt kénytelen voltam felkeresni a gödöl­lői vasútállom's vécéjét. Az ajtót magamra sem csuktam, amikor egy férfi is megjelent ugyanott, azonnal megcélozva a hul­lámpapír szemetesdobozt. Reklamálásomra csupán annyit tett, hogy dolgát a fülkében végezte el. Mel­lékesen kijelentette, ez nem női, hanem közös he­lyiség. Hatéves koromtól kezdve fiúkkal együtt jár­tam iskolába, azonban csak most világosítottak fel, nemcsak koedukált osztály, koedukált illemhely is van. Megint lemaradtam egy brosúrával. — et If jaktól veteránokig Vasárnap éjjel. Csősz a ta­nár úr, azaz Kirchoffer József testnevelő tanár hazaérkezik Párizsból Gödöllőre. Lefekvés előtt elsiet az egyetem sport­telepére, megnézni, megvan-e még az egy hónapja elhagyott atlétikai pálya, a sportcsar­nok. Hétfő reggel. A Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club ver­senypályáján délkeleti szél, azaz csak szellő röpíti távolra a frissen vágott gyep illatát. Körben, a salakon, futók és gyaloglók edzenek. — Gyerekek, én nem tudok enélkül élni. Az életem az ed­zés. A huszonöt napos távoliét után most a második alapozási kezdik a sportolók. Igaz, amíg az edző távol volt, addig sem pihentek a fiúk és lányok Mindegyikük számára megír­ta Józsi bácsi, milyen edzése­ket végezzenek öntevéke­nyen. Ez persze nem ment zökkenőmentesen, hiszen a gyerekek, fiatalok is, nyaralá­son voltak. Ám akik Gödöllőn maradtak, többnyire lelkiis­meretesen készültek. Ezt is igazolja, hogy az egyik alka­lommal a pályán gyakorló sportolóktól megkérdezték, a tanár úr is kinn van-e? Igen, de Franciaországban, hangzott a válasz. Versenyre is elutaztak az atléták időközben. A múlt hét végén Budapesten, a Postás egyesület által rendezett Ste- fanik Pál-emlékversenyen szerepeltek fényesen. Az öt­kilométeres gyaloglásban a női versenyben Benedek Krisztina első lett. 26 perc 24 másod­perc alatt ért a célba, s bár ez nem a legjobb ideje, még­is jogot nyert egy őszi NSZK- beli fellépésre. — Mozgalmas nyaram volt, iskolában és sportpályán is kellett vizsgáznom — meséli Benedek Krisztina. — Most érettségiztem a Török Ignác Gimnáziumban, s felvételiztem a budai tanítóképző intézetbe. Mind a kettő sikerült! Az érettségi előtt a komlói orszá­gos bajnokságon győztem, sa­ját csúcsot értem el 25 perc, 18.30 másodperccel. A vizsgák után Miskolcon Magyarország —NSZK ifjúsági válogatott viadalon szerepeltem, s a 400 méteres salakpályán új orszá­gos csúccsal győztem, 25 perc 52 másodperces idővel. Ezt kö­vette a felvételi vizsga. Az ifjú bajnok a követke­ző napokban indul üdülni a Balatonra, s a programban természetesen ott is szerepel az úszás, az edzés. A harminc tagú csoportban dolgozik Németh Zoltán futó is, aki az idén ugyancsak szé­pen fejlődött. A 400 méteres számban a legjobb eredménye már 49.82 másodperc, ö az ősszel kezdi a negyedik évet a gimnáziumban. Kirchoffer József tanítványai között talál­hatunk idősebbet, fiatalabbat egyaránt. Tízéves edzésterv ké­szült például az általános is­kolás Sári Paulának, akit ki­emelkedő tehetségnek tarta­nak. Részletes adattárat vezet róla is az edző. Egy év alatt tíz centimétert nőtt, öt kilo­grammal gyarapodott. — Én szeretném Szabó Ist­vánt felkészíteni az első vete­rán Európa-bajnokságra is, ti­zenhárom év múlva — jegyez­te meg búcsúzásunkkor Csosza tanár úr. Balázs Gusztáv A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat versenypályázat útján, október 1-jétől szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 155. sz., Fésűs italbolt, Kerepestarcsa, Rózsa út 22. 327. sz., Galga bisztró, Aszód, Szabadság tér 1. 476. sz.. Pavilon büfé, Göd felső, Napsugár út 1. 332. sz., Sziget falatozó, Szigetmonostor, Duna-part. A versenytárgyalást szeptember 16-án, 14 órakor tartjuk a váci igazgatóságon (Vác, Széchenyi u. 19.). Tájékoztató adatokat ugyanitt adunk, szeptember 1-jétől. ISSN 0133-1957 (G3ŰÖU5Í Hírlap) I

Next

/
Thumbnails
Contents