Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

KÖRÖSI 'jr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX, ÉVFOLYAM, 188. SZÄM 1986. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ * Élenjáró vasutasok Júliusban rekordot döntöttek A város gazdasági egységeinek féléves tevékenységéről szóló számvetések eléggé tarka képet mutatnak most is. Vannak munkahelyek, ahol tiszteletre méltó gyarapodás­ról beszélnek, másutt a kelleténél gyengébb eredménye­ket mutatnak a termelési adatok. Beszédes számok A vasutasok eléggé mozgal­mas félévet emlegetnek, ami azt is jelenti, hogy összességé­ben sok szégyellnivalónk nem lehet. Sarkítva ugyan, de a városban termelt és értékesí­tett javak mennyiségének vi­szonylagos csökkenését, avagy növekedését a vasúti szállítá­sok volumene is tükrözi, hi­szen az áru tetemes része az acélsíneken fut szét az ország­ban, jut el a külvilágba. Szóval a körösi vasútállomás amúgy is merész árutonna ter­vét több mint 2 százalékkal teljesítette túl, így mostanáig 55 ezer tonna terméket bocsá­tottak útjára. Ennek java ré­sze konzerv volt. A kiadós zöldborsószezonnak köszönhe­tően a vasutasok rekordot döntöttek júliusban, nem ke­vesebb, mint 18 ezer tonna élelmiszert továbbítottak eb­ben a hónapban. Állítólag még több is ki- tellett volna tőlük, ha kapnak elegendő vasúti kocsit, konté­nert. Pedig azt mondják, a korábbi évekhez képest a jár- műellátást tekintve sokat ja­vult a körösi állomás pozíció­ja. Nagy szó, hogy a kontin­gens immár megközelítette a legnagyobb szállíttatónak, a konzervgyárnak, cseppet sem szerény igényeit. Ha tovább böngésszük a teherfuvarozás adatait, talá­lunk még olyan mutatókat, amik ugyancsak a kollektíva lelkiismeretes munkáját, helyt­állását példázzák. Az egy ko­csira eső tartózkodási időből inkább csak vasutasberkekben tudnak következtetéseket le­vonni, de a kívülállók számára is beszédesekké válnak a szá­mok, ha egymással összeha­sonlítjuk azokat. Ügy tervez­ték, hogy átlagosan huszonhét és fél órát tölt majd minden kocsi az állomáson, ebből fél órát faragtak le, az idegen járművek várakozását pedig 5 órával rövidítették, s ezzel je­lentős összegű forintot és de­vizát takarítottak meg. Baleset nélkül A múlt félévben nemcsak áruból kelt útra több, az utas- forgalom is fellendülést mu­tat. A különböző utazási ked­vezmények a körösieket sem hagyták hidegen, aki csak tu­dott, élt az olcsóbb utaztatás lehetőségeivel. Főleg ezzel ma­gyarázható, hogy az utasforga­lomból eredő bevétel 5 száza­lékkal lett több, mint a bázis- időszakban. Az is az elmúlt időszak ja­vára írható, hogy sem szemé­lyi, sem pedig tárgyi sérülés nem fordult elő, annak ellené­re, hogy a vasút köztudottan a veszélyes üzemek egyike. így van ez hosszú ideje, s ez a megnyugtató eseményteienség jellemző, önmagában ez a fény is biztonságérzettel tölti el az utasokat, évek óta még- csak apró panasszal sem for­dultak a főnökséghez. A téma ürügyén alkalmunk volna most az állomás alkal­mazottainak udvariasságáról, a mindig tiszta környezetről is beszélni, de fölöslegesnek tartjuk ismételgetni, amit úgyis mindenki napról napra lát, tapasztal. De nemcsak az utasok értékelik és szólnak el­ismeréssel a kék egyenruhá­sok munkájáról, a vezetők, felsőbb szervek is rendre mél­tányolják azt. Az idei vasutas­napon Gál László, Postás Ti­bor, Szentpéteri Sándor, és Berki Gyuláné a kiváló dolgo­zó kitüntetést kapták. Újabb oklevél A régiek, Kíséri Ambrus forgalmi szolgálattevő és Szentpéteri Sándor tolatásve­zető 35 éves vasutasmúltjuk elismeréseként a Szolgálati érdemérem tulajdonosai lettek. A Széchenyi és a Petőfi szo­cialista brigádok pedig a kör­zeti üzemfőnökség kiváló, il­letve élenjáró, brigádja címet érdemelték ki. A vasútállomás egész kol­lektívájának jó munkáját is — újabb oklevélen — az Élen­járó szolgálati hely cím hir­deti. Az elmúlt 17 év alatt im­már 15-ik alkalommal ítélték oda a körösi vasutasoknak. Miklay Jenő Betoncsoda közelről Zátonyra futott biciklik . — A közlekedő ember örö­kös veszélynek van kitéve. Könnyen ráfázik, ha nem vi­gyáz eléggé az utakon. Miért keserítjük akkor egymás éle­tét fölöslegesen kellemetlensé­gekkel? — szegezte nekem a kérdést minden bevezető nél­kül ismerősöm, és mérgében szusszantott egy nagyot. — Gyere, nézd meg, mutatok egy példát! — kapta el ingem uj­ját és húzni kezdett a katoli­kus templom irányába. v— Mondd, szerencsés dolog ez a betonnyelv itt a forgalmas kereszteződésben? — muta­tott a parkírozórészt határo­ló, s az útszél vonaláig kinyú­ló felmagasított burkolatra. Mit felelhettem? Az igazság az, hogy nekem eddig még nem került utamba, de úgy látszik, szerencsém volt, mert ismerősöm szerint többen zá­tonyra futottak már rajta, hangos csörömpölés kíséreté­ben. A múltkor állítólag egy fiatalasszony szegte rajta ke­vés híján nyakát, ráadásul kisgyereke is a kerékpáron ült. Hümmögtem a drámaian előadott történetekhez, nem kellett hozzá nagy fantá­zia, 1 hogy gondolatban re­konstruálni tudjam a balese­teket. Egy kis figyelmetlen­ség, vagy éppen figyelem a környező forgalomra, és már­is borul a bicikli, a motor. De mivel nem vagyok köz­lekedési szakember, még csak útépítő sem, így ismerősöm kedvéért sem vállalkozhattam arra, hogy eldöntsem, helye­sen cselekedtek-e az építők, amikor imigyen formálták ki a placc arculatát. Valamicske véleményem azért kialakult róla. Szerintem se ártana, ha a közlekedésügyben illetéke­sek is megnéznék közelebbről ezt a „betoncsodát”, amiről valószínűleg maguk is úgy vé­lik majd, hogy nagyobb a ve­szélye, mint a haszna. Feltéve, ha egyáltalán betölt valamifé­le praktikus funkciót ott a sarkon. My. J. Kevés az ecet a gyárban A város uborkatermelői bi­zonyára némi megütközéssel vették tudomásul, hogy az át­vételben péntektől változás állt be. Bár a jól értesültek csütörtökön akkora sort alkot­tak, hogy azok után különö­sebb meglepetésről nem is le­hetett szó. A dolog lényege, hogy ed­dig a konzervgyár — illetve megbízásból az áfész — emelt áron vásárolta az uborkát. Piaci jelentéseink alapján ki­derült az is, érdemesebb volt a felvásárlótelepekre vinni az árut, mint az eladással ve­sződni. A konzervgyár most ráállt a szerződéses árra, ami az eddig alkalmazottnál egy forinttal alacsonyabb. Azt is érdemes megjegyez­ni, hogy a város termelői hetvén vagon uborkára szer­ződtek, ám csak augusztus 5- ig 146 vagont adtak le. De így van ez Nyársapáton, Kocsé- ron, az ország többi települé­sén is. Egész Európában na­gyon jó az idén az uborkater­més, tehát, az üvegekbe zárt savanyúság piaci helyzete nem valami fényes. A gyárat az is sújtja, hogy nincs elegendő ecet a tartó­sításhoz. Napi 12 vagon ubor­kát tennének el, de csak fél­napi készletük van a nélkülöz­hetetlen savból. B. O. A padokról Lesznek! Július 24-i számunkban ol­vasónk levelét közöltük, amelyben a Volánbusz pálya­udvaráról padokat hiányolt. Örömmel adhatunk hírt arról, hogy válaszoltak az észrevé­telre. „A nagykőrösi autóbuszállo­másra vállalatunk 14 darab padot rendelt meg. Megérke­zésük után azonnal felszerel­tetjük. Addig kérjük kedves utasaink szíves türelmét.” Folyamatosan építik a zsilipeket Megfogják a rétek talajvizét Kiszáradóban van az osgyep Arról beszélgettünk a napokban egy mezőgazdasá­gi szakemberrel, hogy mi minden befolyásolhatja a termelőszövetkezet eredményességét. Az okok közül el­ső helyre került az időjárás, vagyis a napsütéses órák száma, a kellő időben és mennyiségben hulló csapadék, illetve a tartósan megmaradó talajvíz hiánya vagy megléte. A közös gazdaság földjeinek talajadottságai, a vizmegtartó képesség, a patakok, erek vízelvezetésének mértéke megatározza, hogy mit ültethetnek az adott földterületen, mekkora termésátlagra számíthatnak, de ugyanígy a művelési módot is jól meg kell választani. Elmondta az a szakember, hogy a hatvanas években or­szágos programként indult a felszíni vízfolyások rendezése, többek között a fölös csapa­dék és talajvíz, valamint a szennyvíz elvezetése érdeké­ben. Akkoriban került sor pél­dául a Gógány-ér és a várost átszelő Körös-ér szabályozásá­ra. utóbbit egészen a Tiszáig kimélyítették. Erre a mederszabályozásra akkoriban azért volt szükség, mert az áradások nyomán nemcsak a kaszálókat, legelő­ket öntözte a túlcsordult víz, hanem sártengerré változtat­ta a szántókat. A kiöntött ér ugyanakkor lerakta a város szennyvizét is arra az ősgyep­re, amelyre számos gazdaság az állattenyésztést építette. Ezért az állatállomány egésze is veszélyben volt Kiöntött erek De mi a helyzet ma, 1986- ban a Kőrös-ér és a Gógány- ér partjai mentén húzódó te­rületek vízmegtartó képessé­gét illetően? Kiszáradóban van az ős­gyep. E szomorú helyzet ki­alakulását elősegítette annak idején a papíripari import csökkentését célzó nyírfatele­pítés is, mert ez a fafajta nagyvízfogyasztó. Aztán a ki­mélyített erek nemcsak a fö­lös csapadékot vezették el, hanem csökkentették a talaj­víz szintjét is. Az utóbbi néhány év aszályos ínyara megadta a kegyelem­döfést az ősgyepterületeknek, s ma már ott tartanak a gazda­ságok, hogy évente egyszer kaszálhatnak és legeltethet­nek. Szántóterületen kell hogy vessenek — biztonsági tarta­lékként — szívós szudánifü- vet, ezzel egyben csökkentve a kultúrnövények számára hasznosítható föld nagyságát. A kérdés önkéntelenül is fölvetődik, mi lesz az ősgyep sorsa, meg lehet-e egyáltalán menteni? A válászt Gulyás Lajostól, az Arany János Mgtsz állattenyésztési fő- ágazatvezetőjétől kaptuk meg. — Tiltókkal, azaz zsilipek­kel igyekszünk megfogni a vizet. A Gógány-éren már négy tiltó van, a jövőben még kettőt telepítünk. A ta­von is van két zsilip, ami szintén a talajvízszint szabá­lyozását szolgálja. A Kőrös­éren is ott a zsilip, de a me­derben nagyon alacsony a vízszint, nyilvánvalóan az évek óta tartó aszályos idő miatt. — Ilyen helyzetben mit tud Piaci jelentés A hét végén nagy és élénk piac volt. A kocsis piacra sok dinnyét hoztak. A görögdiny- nye kilójáf 5, a sárgát 6—7 forintért árulták. Megjelent a piacon a kékszilva is, melyért 12—14 forintot kértek. A kék­szilva felvásárlását az áfész is megkezdte. A baromfipiac ki­sebb volt a szokottnál. A ház­táji szemestermény-piacon a búza literjét 5—5,50, az árpát és a morzsolt kukoricát 6, a darált kukoricát 7, s a napra­forgómagot 12—15 forintért árulták. A gyümölcs- és zöld­ségpiacon a csemegeszőlő 20— 30, az őszibarack 6—25, a nyári alma 10—20, a körte 14 —16, az oltott szilva 14, a vö­rösszilva 6—8, a paradicsom 6—15, az uborka 5—10, a kar­fiol 50, a kelkáposzta 10, a zöldpaprika kilója 12—22, da­rabja 1—3, a burgonya 6—7, a gyökérzöldség csomója 10— 12, a sárgarépa 6—8, a zöld­kukorica csöve 2,50 forint volt. A baromfipiacon a vá­gócsirkét darabonként 56, ki­lónként 50 forintért árulták, a tyúk párja 160—200, két ka­kas 340 forintért kelt. A naposcsirke darabját 10, a há­romheteset 28 forintért adták. A tyúktojás 2,40 volt. K. L. tenni a gazdaság a főhozam növelése érdekében? Gyep és gabona — Bevezettük a gyep-gabo- naváltós gazdálkodást. A szö­vetkezetnek ezerötszáz hektár rét-legelő területe van, ennek eddig mintegy 20 százalékát vontuk be minden évben a gyep-gabonaváltós gazdálko­dásba. Ám e téren változta­tást tervezünk, a jelenlegi ta­karmánytermő területet a teljes földterületünk 15—20 százalékáról 10—15 százalékra szeretnénk csökkenteni, az ál­latállományunk mostani nagy­ságát figyelembe véve. Ugyan­is a lehető legnagyobb szán­tóterületen akarunk .árunö­vényt termelni. így a gyepre alapozzuk a széna- és a szi- lázselőállítást. — Tehát bevált a gyep- gabonaváltós gazdálkodás? — Igen, bevált, mert a gyep feltörésével járó többlet ener­giaköltséget fedezi a helyére vetett gabona ára, az éven­kénti 150 hektáron. A gyep fűhozamát pedig azáltal tud­juk húsz százalékkal növelni, hogy a búza termesztéséhez szükséges kultúrállapotba hoz­zuk a talajt. Fűhozam Ezért az idén is 150 hek­tárnyi gyepet törünk fel, s vetünk be búzával, majd hét év múlva visszaállítjuk a gyepet eredeti állapotába, de a már megmunkált föld s a jó vetőmag magasabb fűho­zamával számolunk. Végül is ez a gyep-gabonaváltós gaz­dálkodás is az állattenyésztő ágazat eredményességét van hivatva elősegíteni. Aszódi László Antal Áramszünet A Délnász Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy augusztus 13- án reggel kb. 7—8 óra és 14— 15 óra között az V. kerü­letben és a tormási városrész­ben, valamint a Szabadszállá­si és a Tormás utca végén és a Vesselényi utcában 7—15 óráig áramszünet lesz. Sporthírek Serdülő sportlövészek Székesfehérvárott háromna­pos volt a 'Magyar Honvédel­mi Szövetség országos serdü lő légfegyveres bajnoksága. A versenykiírás szerint a részt vevő kluboknak 3—3 leigazolt puskás és pisztolyos, valamin! ugyanennyi szakköri tagot kellett indítaniuk, úgy, hogy mind a négy kategóriában 1—1 leány sportolónak is kellett lennie. 35 klub 437 fiataljá­nak teljesítményét értékelték. A körösi sportlövők általa ban a középmezőnyökben végeztek. Az igazoltak cso­portjában az MHSZ Nagykő rösi Konzervgyár Lövész Klub, a szakköri tagoknál a Nk. Kossuth iskola fiataljai kép viselték városunkat, Bocskai László, illetve Tóth Tibor ed­zők irányításával. Eredmé­nyeik a következők voltak. IGAZOLT VERSENYZŐK Zárt irányzékú légpuska, leá­nyoknál: 26. Szerdahelyi Git­ta 40/316 — bronzszintű ered­mény. Fiúknál: 34. Kiséri Já nos 40/329 és 50. Farkas Csa­ba 40/314 (ők is mindketten elérték a bronz fokozatot). Csapatversenyben: 23. MHSZ Nk. Konzervgyár Lk. 120/956 Légpisztoly, leányok: 35. Farkas Zsuzsanna 40/231 Fiúk: 64. Gyulai Zoltán 40/ 210 és 65. Kovács László 40/ 174. Csapatban: 35. MHSZ Nk. Konzervgyár Lk. 120/615. SZAKKÖRI TAGOKNÁL Nyílt irányzékú légpuska leányok: 39. Bogdanov Kata­lin. 20/126. Fiúk: 11. Rajnai Zsolt 20/166 és 50. Karsai Zsolt 20/136. Csapatban: 25. Nk. Kossuth iskola 60/428. Légpisztoly, leányok: 39. Sa­si Krisztina 20/74. Fiúk; 45. Anyakönyvi hírek Született: Tóth Albert és Lantai Erika: Erika; Czintos András és Kovács Ibolya: Alexandra; Nagy Zoltán és Simon Ágnes: Diána; Orosz Ferenc és Kosa Fehér Mária: Ferenc; Friesz József és Tóth Erika: Melinda; Törköly László és Kriskó Klára: Lau­ra; Cziriák László és Váradi Rózsa: Rózsa; Nyikos Sándor és Táborszky Jolán: Attila; Barna Tibor és Danka Mária: Tibor; Szecsei László és K. Kiss Lídia: László; Ivanics Zoltán és Laczkó Erzsébet: Zoltán nevű gyermeke. Névadót tartott: Dajka Jó­zsef és Kecskeméti Ilona: Or­solya; Márton-Szűcs Sándor és Soós Magdolna: Sándor; Korsós Ferenc és Varga Má­ria: Gábor; Angyal Márton és Csák Ildikó: Szabolcs; Hajdú Albert és Fejős Zsuzsanna: Szabolcs; Szőke István és Zsikla Erzsébet: Csaba nevű gyermekének. Házasságot kötött: Kurucz István és Virágh Erika;. Szűcs György és Zoboki Erzsébet; Szuda János és Bogdanov Er­zsébet; Katona Ottó és Fehér Ida; Farkas János és Szőke Erzsébet; Csikány Ferenc és Sasi Julianna; Hupka Dénes és Vadai Zita; Vetési László és Boza Marianna. Meghalt: Márton-Szűcs Ist­vánná Fakan Judit (Tompa u. 14.); Fekete Ferencné Pólya Ilona (Szász Károly u. 7.); Bojtos Józsefné Palásti Ilona (Batthyány u. 37.); Tóth Lász­ló (Pozsonyi u. 2.); Bán János (Dózsa Gy. u. 16.). Kustár Csaba 20/130 és 67. Kő­műves István 20/61. Csapat­ban: 34. Nk. Kossuth iskola 60.265. HÁZIVERSENY Az MHSZ Nk. Konzervgyár Lk. tormási lötérén megren­dezett háziversenyen 15 ver­senyző vett részt. Közülük, né­gyen értek el minősítést. A körösi sportlövők legközelebb e hó közepén versenyeznek: Kecskeméten lépnek lőállásba az MHSZ országos nyári baj­nokságán. KÉZILABDA Elkészült az 1986. évi me­gyei felnőtt férfi II. osztályú kézilabda-bajnokság őszi prog­ramja. A Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi SE csapatának el­lenfelei sorrendben a követ­kezők lesznek: Augusztus 31-én: Domonyi Tsz SK (idegenben). Szeptember 6-án, hazai pá­lyán: Ferihegy SE (Vecsés), 17 órakor, 13-án: Karfali ME- DOSZ (idegenben), 20-án ha­zai pályán, 17 órakor: Veres- egyházi KSK, 28-án idegen­ben: Mogyoródi KSK. Október 5-én, hazai pályán, 11 órakor: Honvéd Nógrádi SE (Százhalombatta), 11-én hazai pályán, 16 órakor: Er­dőkertes SE. A honvédcsapatnak nincs ifjúsági gárdája, s katonai be­hívások miatt ősszel a domo­nyi és az erdőkertesi ifik sem szerepeinek. A többi találkozó előtt ifjúsági előmérkőzés lesz. Az eredeti versenykiírás sze­rint augusztus második har­madában folytatódott volna a bajnokság, amit a rendező szerv megváltoztatott. A kö­rösiek az előző szerint ala­poztak, és váratlanul érte őket a módosítás. A kieső három hétre viszont igyekeznek edző- partnereket keresni és ta­lálni. S. Z. Mozi A nagyteremben Indiana Jones és a végzet temploma. Színes, amerikai kalandfilm. Előadás 6 és 8 » órakor. A stúdióteremben Az élet muzsikája. Színes, zenés magyar—szovjet film. Előadás fél 6-kor. A kertmoziban Végre vasárnap! Színes, szinkronizált francia krimi. Előadás 21 órakor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) I

Next

/
Thumbnails
Contents