Pest Megyei Hírlap, 1986. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

Vashűség Virág az asztalon, virág a szőnyegen. Celofánban és anélkül gyönyörű csok­rok, szegfű, gerbera és kardvirág. Kivételes, egye­dülálló és ma már szinte hihetetlen esemény szem­tanúi lehettünk a Veres- egyházi Tanács anyaköny­vi hivatalában. Horváth Béláné anyakönyvvezető húszéves pályafutása során először esketett vaslakodal- mát ülő párt. Marosfalvi Mihály és felesége, Szűcs Julianna 1921. augusztus hatodikán tartották igazi lakodalmukat. Az 1897 áp­rilis 16-án és 1898 április 17-én született házaspár több mint negyven éve költözött Budapestről Ve­resegyházra. Pásztor Béla tanácselnök ünnepi beszédében megkö­szönte a ma is életvidám öregeknek, hogy a nagy­községben élnek, együtt maradtak ilyen hosszú ideig, gyerekeiknek és az őket követőknek ezt a sok­sok éves hűséget adták ajándékul. A megilletődöti. könnyes szemű új párnak két gyermekén, három unokáján és három déd­unokáján kívül gratuláltak az óvodások, az úttörök és a Vöröskereszt helyi kép­viselői. Mihály bácsi mély meggyőződéssel jelentette ki, azért ez a szeretet, mert a több évtizedes itt- tartózkodásuk alatt egyet­len haragost sem szereztek. A jövőre vonatkozólag csak annyit mondott, ad­dig éljen, amíg haragudni tud a feleségére. be Művelődési központ Az őszi kínálat A gödöllői művelődési köz­pont hamarosan meghirdeti az ősztől induló új és régi tanfo­lyamait, klubjait, művészeti csoportjait és kisközösségeit. A gazdag kínálatról külön tá­jékoztató jelenik meg augusz­tus végén, amely kapható lesz az intézmény portáján és a könyvtárban. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. Máté evangéliuma, olasz film, 18 és 20 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: A halottas dicséret, megte­kinthető az előtérben. Mozi A harapós kiskutya. Színes szovjet mesesorozat. Csak 4 órakor! A Balkán expressz. Színes jugoszláv kalandfilm, 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 1S8. SZÄM Az állatorvoslás helyzetéről Ügyeletben segít a feleség Nagy gond a telefon és a CB-rádié hiánya 1Í1S6. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ Az állattenyésztés és az ál­latorvoslás szoros összefüggé­sére kívántunk rávilágítani korábbi írásunkban, amikor a megyei állategészségügyi szol­gálatról adtunk közre alap­vető tudnivalókat. Ezúttal az állatorvoslás technikai hátte­rének helyzetével ismertetjük meg olvasóinkat, személyes tapasztalatainkból kiindulva. Kérdéseinkre dr. Tóth Péter, a Pest Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvo­sa válaszolt. A lakáshelyzetről szólva el­mondta, hogy a községek, vá­rosok zömében adnak az ott dolgozó állatorvosoknak szol­gálati lakást. Ahol nincsenek meg a feltételek a szolgálati lakás kialakítására, ott az ál­lategészségügyi szolgálaton be­lül az igazgatási tanács hosz- szú lejáratú, kamatmentes építési hitelhez juttathatja az állatorvosokat, segítve ezzel letelepedésüket. Eltérő juttatás A tárgyi feltételekről meg­tudtuk, hogy az országban a megyei állategészségügyi állo­mások 1968-as megalakulása óta, a Pest megyei állategész­ségügyi állomás felszereltsége is óriási mértékben fejlődött, gyarapodott. A járványvéde­lem biztonságos ellátásához megteremtődtek a feltételek. Ám az állatorvosok felsze­reltségéről beszélve meg kell különböztetni á körzeti ható­sági és az üzemi állatorvosok eszköz- és műszerellátottságá­nak jellegét, mértékét. Mert az üzemi állatorvosok részére például a szolgálati gépkocsit maga a munkáltató szövetke­zet, vagy állami gazdaság kö­teles nyújtani saját költség­vetéséből, vagy ha az állat­orvos a saját járművét hasz­nálja, akkor kilométeráta­lányt kell neki fizetni. De az üzemi szakemberek kedvez­ményesen is hozzájuthatnak a gépkocsihoz, a MÉM egy külön keretéből. A körzeti hatósági állat­orvosok esetében már más a Gyorsabb súlynövekedés Vitamin a takarmányban Több gazdaságban sikeresen próbálták ki az állatállomány gyógyítására és takarmányozá­sára a mesterséges U-vitamint, amelyet a Reanal Finomvegy­szergyárban állítanak elő. En­nek az egyébként csak a ká­posztafélékben előforduló vi­taminnak jótékony hatása az emberi szervezetre a gyomor­fekély gyógyításában régóta közismert, állattenyésztési cé­lokra való felhasználásának le­hetőségét azonban csak néhány éve vizsgálják a kutatók. Az első kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy ez a vita­min gyógyítja a sertések gyo­morfekélyét is, aminek kiala­kulására — az intenzív tartás körülményei között — fokozot­tan hajlamosak az állatok. A készítményről azt is megálla­pították. hogy a takarmányba keverve növeli az állatok ét­vágyát és meggyorsítja súly- gyarapodásukat is. A sertések gyógyításánál, hizlalásánál tapasztalt kedve­ző eredmények alapján takar­mányadalékként több nagy­üzemben és háztáji gazdaság­ban is megkezdték a készít­mény kipróbálását, majd rendszeres alkalmazását más állatfajtáknál is. Az esetek többségében az állatok szoká­sosnál gyorsabb súlynövekedé­sét váltotta ki. A növekvő igények kielégí­tésére a Eeanalban a gyártás megkezdése óta már csaknem háromszorosára bővítették a szintetikus úton előállított U- vitamin termelését. Rfiűszergyár Nyári véradók A nyári szabadságolások ideje alatt sem feledkeznek meg bajban lévő beteg em­bertársaik segítéséről az ikla- di Ipari Műszergyár véradói. Legutóbb július 31-én szállír tóttá a vértranszfúziós állo­más autóbusza Gödöllőre a műszergyári dolgozókat, augusztus 14-én, csütörtökön ismét Gödöllőn adnak vért a vállalat önként jelentkező do­norai. helyzet, mert 2 kilométernél nagyobb távolság ©setén a jó­szágtartó köteles szállítójár­művet biztosítani, vagy ha az állatorvos saját gépjárművét használja, akkor a gazdának kell kifizetnie a kilométer- pénzt a szükséges kezelési költségekkel együtt. Tehát az eddigiekből is kiderül, hogy a körzeti hatósági állatorvosok is közszolgálatot látnak el, s éppen ezért jogosan vetik föl hátrányos megkülönböztetésü­ket az üzemi kollégákkal szemben, a gépkocsi beszer­zési lehetőségeit illetően. Jogszabály szerint — Személyes tapasztalataink szerint nincs minden állat­orvosnak telefonja, még keve­sebbnek van CB-rádiója, s hiányzik nem egy állategész­ségügyi kerületben a központi címfelvevő hely. — A szakma minden fóru­mán napirendi kérdés a tele­fon hiánya, ami különösen a hétvégi ügyeletek alkalmával jelent gondot, mert a jószág- tulajdonosoknak sokszor igen nagy távolságokról keli meg­keresniük az éppen ügyelő ál­latorvost. A CB-rádiót általá­ban az állatorvosok saját pén­zükön vásárolják meg, a mo­bil készüléket beépítik autó­jukba, a stabilt pedig ott­honukban szerelik föl. így gyakorlatilag magánlakásuk válik címfelvevőhellyé, s vala­melyik családtagot, általában a feleséget kénytelenek bevon­ni a hétvégi ügyeleti munká­ba. Az üzemi állatorvosoknak sok gazdaság megvásárolja a CB-rádiót, így ha ők ügyel­nek, a nagyüzemből hamar utol lehet érni az éppen úton levő állatorvost, aki ilyenkor körzeti hatósági munkát is ellát. — Milyen fokú műszere­zettséggel kell rendelkeznie az állatorvosoknak? — Kórházainknak és labora­tóriumainknak az állami fel­adatok ellátásához az Orszá­gos Állategészségügyi és Élel­miszer Ellenőrző Központ szerzi be a műszereket, esz­közöket állami költségvetés­ből. A magángyakorlatban te­vékenykedő hatvan körzeti hatósági állatorvosunknak a jogszabály előírja, hogy mi­lyen alapműszerezettséggel kell rendelkeznie, amit a mi megyei állategészségügyi állo­másunk ad, s ami a magán- gazdaságok jószágainak gyó­gyításához, kezeléséhez ezen felül szükséges, azt saját anyagi javaikból teremtik meg. Az üzemi állatorvosok­nak a munkáltatójuk biztosít­ja saját költségvetésből a szük­séges műszereket, eszközöket. Szcdslista impart — Ha ilyen pontosan és gondosan meg van határozva, hogy az állatorvosoknak mun­kájuk jellegéből adódóan mi­lyen műszerezettséggel kell rendelkezniük, akkor miként lehetséges, hogy sokuk fel­szereltsége időnként hiányos, vagy műszereik minősége kí­vánni valót hagy maga után? — Ezek a gondok a hazai állatorvosi műszergyártás hiá­nyosságaira vezethetők visz- sza. Magyarországon közel négyezer állatorvos dolgozik. Erre a kis létszámra nem lehet egy gazdaságos műszer- gyárat felépíteni. Éppen ezért a közelmúltban tárgyaltunk a MÉM, valamint az állategész­ségügyi központ vezetőivel, szakembereivel a műszerel­látás javításának lehetőségei­ről, amelyek közül a szocialis­ta import látszik a legígére­tesebbnek. Aszódi László Antal Naponta mintegy 100 mázsa kenyeret, 40 ezer darab pék­süteményt és hetente 25 ezer darab különféle kalácsot, egyéb süteményféleséget készítenek az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat péceli üzemében. Bagó János, Bor dics András és Lukács János készíti az egykilós kenyér tésztáját. Ügyes kezű lányok és asszonyok alakítják a kifliket. Az előtérben Bordács Erika és Juhász Katalin rakja a tepsire a süteményeket. Hancsovszki János felvételei Lenfeldolgozás Értékesebb ez iparnak és A Rostlemezkészítési Kuta­tóállomáson ötödik éve alkal­mazzák sikerrel azt a lenbeta­karítási módszert, melynek most nagyüzemi alkalmazási feltételeit is megteremtették: idén már hat gazdaságban mintegy 200 hektáron az új el­járással takarítják be az érté­kes ipari növényt. Az úgyne­vezett harmatáztatásos eljárás a len ipari feldolgozását jelen­tős mértékben megkönnyíti. A termelők eddig a renden szá­radt gubós lenkórót hengerbá­lázás után átadták az ipar­nak, ahol csak nehéz kézi munkaerőt igénylő melegvizes áztatás után lehetett eltávolí­tani a rostnyalábokat össze­tapasztó pektinanyagot, s ahol külön gondot okozott .a kelet­kező szennyvíz is. A szombat- helyi kísérletek azonban azt igazolták, hogy nemcsak az áz­tatóvízben, hanem a szántó­földön is felszaporítható az a baktériumflóra, mely a pektin bontását elvégzi. Ehhez az úgynevezett harmatáztatásos eljáráshoz a lent nyűvés után 3—4 hétig rendben hagyják, erre alkalmas kombájnnal a kórok gubózását is helyben el­végzik, s csak a szántóföldön lezajló fermentálást követi a bálázás. A jó minőségű, feldolgozásra előkészített anyag értékesebb az ipar számára is, amit a gyárak magasabb átvételi ár­ral ismernek el. iesterségbeli fogások Gyalult, vésett a sógor tartó vésőket, fenőköveket. Saekercéiben és bárdjában is benne volt az amerikai cég­jelzés. Az itthon -maradás aztán oly feladatot adott, hogy munkát kellett szerezni, bejárt az iparoskörbe és egynémely kocsmába, ahol felkeresték a szakembe­reket. Üj épületek tetőzetét nem csinálhatta, arra meg­voltak a fent nevezett ácsok, de melléképületet vagy tol­daléképületet azt igen. Készít­hetett fássufnikat, verandá­kat, kerti pihenőket, léc- és deszkakerítéseket és javíthat­ta a házak elkorhadt vagy megroggyant gerendáit, léceit. Egy-egy jelesebb munkát is kapott, a besnyői templom tornyát javítottuk. Itt érez­tem a magasságot, s azt, nem vagyok szédülékeny. Az ala­csonyabb házak tetején a lé­ceken már úgy futottam, mint a nyúl. Ma még álló sok ház tetejére úgy nézek fel: én szö- geltem léceit, diszdeszkáira én fűrészeltem a figurát. Léc- és deszkakerítések mellett el- menve még arra gondolok, itt él az öreg Bujtás, mozdulatai felvillannak. L egszebb azonban az volt, amikor 1946-ban sok száz talpfát faragtunk ki — több más ács is dolgozott ott — a babati erdőben a Pap Miska kútja kiörül, amikor is arccal fordultunk a vasút felé... Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Göűcllöi Hírlap) A családok életvitelében meghatározó dolog volt negyven-ötven évvel ezelőtt a rokonság észrevétele, valamint tanácsa és sokszor a segít­sége. Nagybácsik és nagynénik szemrevételezték a növekvő, serdülő korba érkező utódo­kat. Magam is emlékszem a mustrálgatásokra, amikor is testi fejlettségemet kellett fi­togtatni. Nyurga növésű gyer­mek voltam, futásra is jól állt a lábam. Illendően is tudtam viselkedni, s arra a kérdésre mi szeretnék lenni, igazán so­sem tudtam válaszolni. Mond­hattam akkoriban favágót — mozdonyvezetőt — később mi­kor iskolába jártam — s ta­nítót. Azt is meg kell vallanom légtornász is szerettem volna lenni, ezt akkor éreztem, ami­kor cirkuszban láttam ilyen mutatványokat, igyekeztem is ágvól-ágra ugrálni, ahol csak tehettem. Kötélen és hintán, létrán és bármely magas fa megmászásában jeleskedtem. Ennek aztán oly haszna is volt, hogy a környékbeli erdők magas hársfáiról én dobál­tam le kiságakban a hársvirá- got. Apám meg mosolygott rajtam, de nem bánta próbál­kozásaimat. Tudta, hogy így leszek alkalmas az együtt- munkálkodásra. Anna nagynénimnél érett be aztán a vonzódásom bizo­nyos munka iránt, férjének, a sógorbácsinak ácsmesterség volt a szakmája. Kis mű­helyébe sokszor bekukkantot­tam, láttam a sokféle szer­számot, eszközt. Nem egyszer megfigyeltem, amikor fűré­szelt, gyalult, vésett a sógor bátyám, Bújtás István. Legelőször is a fűrészelés tudományába vezetett be. Itt már nem volt elegendő az, hogy el kell vágni a fát vagy gerendát, de annak méretes­nek kellett lenni, egyenesnek és derékszögűnek. Kezdetben a két végén megfogható kereszt­vágó fűrésszel gyakoroltunk, s úgy, hogy csak felvágtunk valamit, miközben kaptuk az okosítást: a fűrészt ne rán­gasd, ne nyomd rá, egyenesen húzd, a fűrész minden fogá­nak vinni kell, a tested mögé is engedd a kezed. Sok nevezetes, jókezű ács dolgozott akkoriban Gödöllőn: többek között, Bered Ferenc, Blafárd Illés, Duka Mihály, Edelmayer Antal, Gattyán Ist­ván, Illés Mátyás, Király Já­nos, Kodi János, Márton Ist­ván és János, Németh Sándor, Onestyák András, Paulovits Antal, Pozsár András, Pozsár Sándor, Pokorádi János, Sza­badi Benő, István, Sándor, Striczki János, Tóth János, Tóth Sándor. Utoljára hagy­tam a két Stallert, Miklósi és Imrét, akikről bővebb adataim is vannak. Mind a ketten Gödöllőn születtek, 1884-ben Miklós, 1887-ben Imre. A szak­mát is helyben tanulták, Mik­lós, mint segéd, majd később munkavezetőként Pesten dol­gozott, 1923-ban önállósította magát, 1930-ban mesteri ké­pesítést szerzett. Imre pedig mint segéd Budapesten, Bu­karestben, Tokajban és hely­ben dolgozott, 1924-ben ön­állósította magát. Sógor bátyám is világot lá­tott, 1910-ben kijutott Ame­rikába. Négyévi kint lét után jött haza azzal a gondolattal, hogy majd újra visszamegy. De közbeszólt a világháború kitörése, katonaként harcolta végig a különböző frontokat. Életpályájáról a munka szüne­teiben, ebédidőben vagy haza­felé menőben sokat mesélt nekem. Amerikában egy nagy vagongyárban helyezkedett eb Óriási ütemben folyt ott a munka, ezer és ezer vagon készült, csak a keretek voltak acélvázból, a többi rész mind faanyagból, elsőrendű fából készült. Komolyan ellenőriz­ték a munka minőségét. Hi­szen egy vagon sok évi for­galmazásra készült. Haza jövetelekor sok jó szer­számot hozott, olyat, melye­ket nálunk sose láttak, sose gyártottak. Különböző dísz­elemeket kivágó szerszámokat, fűrészeket, falc, sarok szegé­lyek kialakítására való gyalu- kat és jól értékesíthető, él­Kenvér, kalács, kifli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents