Pest Megyei Hírlap, 1986. július (30. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
MKVtCI 1986. JCLIÜS 9.. SZERDA 5 Külföldön, szocialista ország társainknál divat, nálunk még tulajdonképpen nem volt ilyen zenei esemény: nemzetközi popfesztivál. Első ízben most. július 15—19-e közt kerül rá sor Siófokon. Az első magyarországi interpopfesz- tiválmk ugyanis a Balaton fővárosa ad helyet. Mint a Siófoki Városi Tanács elnöke dr. Gáti István mondta, szeretnének a fesztivál méltó gazdája lenni. A város a nyaraló főszezonban szeretettel és nagy érdeklődéssel várja a szereplők és a közönség seregét. A siófoki interpopfeszti- válon a szocialista országokból hét, nyugati országokból hat szereplőt várnak. A hazaiakkal együtt a versenyzők gárdája egy híján negyvenre bővül. A rendezők nem titkolták, céljuk főként az, hogy tehetséges pályakezdő fiatalok kapjanak lehetőséget a bemutatkozásra, bekerülhessenek a fesztivál sodrába és ezzel a felfedező rivaldafényből is több jusson nekik. Emellett természetesen popzenetéren a régi értékeket is meg kell tartani, így lép pódiumra popgálákon a Neoton família, a Dolly Roll, koncertet ad az R-Go is. Az interpopfesztivál színhelye a siófoki szabadtéri ßzinpad. Az előadások este 9 órakor kezdődnek. Július 15-én és 17-én lesz az elődöntő, I9-én a döntő. A nyertesek pénzjutalomban részesülnek, lesz előadói díj és tárgyjutalomként kiadják a közönség díját is. Az interpopfesztiv&lon szerepel az 1961-ben Gödöllőről indult Smog együttes is, amely abban az esztendőben Győrben, az amatőr pop-rock- dszessz fesztivál országos döntőjén ezüstdiplomát kapott és két évvel később első lett a A siófoki interpopfesztivál emlékplakettje. Márvány alapon. Somogyi László szobrász- művész alkotása Ki mit tud? popzenei kategóriájában. —esk— Jankó-mű veket keresnek A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága a Tótkomlóson létrehozandó állandó kiállításhoz keresi a Magyarország területén fellelhető Jankó Já- nos-műveket. Kéri azokat a magánszemélyeket, intézményeket, akiknek birtokában Jankó-fest- mények, rajzok, vázlatok vannak, hogy keressék meg a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságát, amelynek székhelye Békéscsaba, Széchenyi u. 9. Jankó János festett történelmi jeleneteket, életképeket, tájképeket. Ismertté a Borsszem Jankó című lapban megjelent karikatúráival vált; közölték külföldi lapokban is rajzait. Számos festménye, rajza és vázlata ma még ismeretlen helyen van. Kodály városában és Pécsett Nemzetközi zenei táborok Nemzetközi zenei tábort rendeznek ezen a nyáron Kecskeméten és Pécsett. A nemzetközi kórustábornak július 13-tól augusztus elejéig immár harmadik alkalommal ad otthont Kodály Zoltánnak, a világhírű zeneszerzőnek és zenepedagógusnak a szülővárosa. Az elmúlt évek kórustáboraiban szerzett jó tapasztalatok alapján, az idén a cappella kórusművek bemutatása mellett a több or- ság fiataljaiból kialakítandó kar oratórikus művet is betanul. Az együttes tagjai részt vesznek Kecskeméten a nemzetközi Kodály-szeminárium foglalkozásain, valamint a párhuzamosan megrendezett fiatal előadóművészek fesztiválja koncertjein is. A Kodály-szeminárium karvezetés kurzusán kísérleti énekkarként szólaltatják meg á tanult anyagot, s lehetőség nyílik arra is, hogy a kórustábor résztvevői — korlátozott számban — egyéni karvezetéssel is megpróbálkozzanak. A táborban megtanulják Liszt Ferenc Esztergomi mise című alkotását, Kodály Zoltán művei közül pedig a Psalmus Hungaricust tűzik műsorra. A kórussal együtt fellép a pécsi nemzetközi zenei tábor szimfonikus zenekara. A két együttes Magyarország több más városában is ad közös koncertet. Az 1967-ben alapított pécsi nemzetközi zenei tábort az idén július 19. és 29. között rendezi meg a húszéves jubileumát jegyző Jeunesses Mu- sicales magyarországi szervezete. A táborban szimfonikus zenekari és kamarazenei — közöttük zongora, hegedű, gordonka, fuvola, fafúvós és rézfúvós kamarazenei — kurzusok indulnak. E foglalkozásokon elsősorban a klasszikus repertoár darabjaival ismerkednek a résztvevők. A legjobb szóló- és kamarazenei produkciókat Pécsett, illetve Baranya megye más településein is bemutatják. A tanárak között lesz Ligeti András karmester, Némethy Attila zongoraművész, Leopol- do Tellez, a mexikói nemzeti konzervatórium igazgatója is. A nagybányai szellem jegyében Kígyós Sándor emlékkiállítása Vácott, a Madách Imre Galériában látható július 20-igj Novotny E. Róbert alkotásait a szentendrei Művésztelepi Galéria mutatja be szintén ebben az időben. Unyi István fest- 5 ményei a X. kerületi Zách ut- s cai Szabadidő Központban vár- > ják közönségüket július 10-ig. Egyenletes színvonal Novotny E. Róbert a vásárhelyi művészet egyik meghatározó egyénisége volt a Tor- nyay-korszak után. Kernstok Károlynál tanult és a nagybányai szellem jegyében alkotott a táj iránt érzett mély tisztelet jegyében. Rajzi alapjai is erősek. Képeinek meghittségét ez alapozta. Mártély ihlette abban, hogy a víz és az erdő színes reflexeit visz- szatükrözze a vísznain. Egyenletes színvonalú az életműve a színrendben is. Művészete nem romlott az időben, hanem éppen ellenkezőleg: karakterének, megbízhatóságának megfelelően tartóssá vált értékrendje, így minden bizonnyal megkapaszkodik a jövőben is. Annál inkább, mivel bensőséges hangulatú alkotásokra mindig szüksége van az embernek, akihez szólt és szól szentendrei emlékkiállításán is Novotny E. Róbert tiszta kamaraművészete. Nem vettük észré igazán, hogy élt, azt se, hogy elbúcsúzott tőlünk. Azt már mi, mai nézői tesszük hozzá, hogy művészete, szobrai és márványba álmodott gondolatai velünk maradnak. Jelbe tömörített világot tár fel szobraiban, melyek nagyvonalú hajlítások többnyire: a márvány táncos, könnyed dinamikáját tömörítik. Érvényre jut magának az anyagnak az eredeti szépségé, ámeiy fokozódik a mintázás nyomán, a mű megálmodásában és kivitelezésében. Mindkettőre azonos energiát fordít. Nem a szellemesség erőszakolt igénye mondatja velem, hogy Kígyós Unyi István három festménye a tárlaton kiállítottakból. A felső képen az Utca című. Alatta: Naplemente. Cikkünk végén az Arckép című mű Szerencsekocka és csontgyöngy Nem nézni, hanem csinálni kell Megvallom, számomra a múzeumok mindig is a nézelődést, a régmúlt világgal való passzív ismerkedést jelentették. Mindent a szemnek, semmit a kéznek; mászkálhatunk kedvűnkre a vitrinek között. Korlátok, bojtos zsinórok terelnek a tájházakban is. Ha egy önkéntelen gesztussal nyúlunk egy tárgy felé, szigorú nénike szól ránk: ha nem tudná a kedves vendég, ez múzeum, nem pedig önki- szolgáló. Jékely Andrástól, a visegrádi Mátyás Király Múzeum pedagógusától hallottam másféle lehetőségekről is: A gyakorlat haszna — Angliában és Skandináviában a diákok múzeumokban töltik a szorgalmi idejük nagy részét. Különböző bemutatókon, gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Nem véletlen, hogy olyan magas szintű a technikai műveltség arrafelé. Olyan világban élünk, amelyben ismerni illik az egyszerűbb eszközök működési elvét. Szerintem az autóiparnak, akár az ultramodern horgászorsónak, közük van a középkori forgattyús tengelyhez. Lehet, hogy a gyerekből asztalos lesz, de ezt az ősi szerkezetet akkor is ismernie kell. Ügy gondolom, hogy az egyes országok ipari fejlődésében jelentős szerepet játszik az a tény. hogy a múzeumok az említett módon besegítenek az iskolai oktatásba! Ennek köszönhetően vannak olyan szakmunkásaik és mérnökeik, akikre mi csak felnézhetünk. — Milyen a múzeumpedagógia színvonala Magyarországon? — Akad példa a kampány- szerű fellendülésekre. Sokan emlékezhetnek a mindenki a múzeumba jelszóra az ötvenes évekből. A turisták, a gyerekek ma is szép számmal jönnek hozzánk, hogy szemügyre vegyék az üvegburák alá rejtett tárgyakat, fényképeket. Azonban az igazi élvezetet az jelentené számukra, ha kipróbálhatnák az eszközöket. Hiába szép a rajz, a modell, hiába a tartalmas ismertető előadás, ha a látogató unja. Egy-egy csoportos kirándulás alkalmával tucatnyi templomba, régészeti tárlatra, kiállításra terelik őket. Éppen ezért ma már egyre több kollégánk töri a fejét a gyakorlati bemutatás lehetőségein. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ki lehet próbálni a szövőszékeket, agyagozó korongokat. Ugyanígy nagy haszna lehetne a technika- történeti bemutatóknak. Olyan csontfaragó műhelyre bukkantunk például, ahol rózsafüzért és szerencsekockát is esztergáltak. A csontgyön,gyökét íjas esztergával formálták. Hasonló eszközt aligha találtak Európában! Bármelyik ügves szakmunkás eikeszítboíi a pontos másolatát és máris használhatjuk! Felejtés ellen — Ha jól értem, szeretne berendezni egy csontfaragó műhelyt. — Emellett azt sem szaoad e.-el ejtenünk, hogy óriási építkezések folyjak itt egy évszázadon keresztül, hiszen V.seg- rád volt a királyi központ: a két Anjou-király itt rezideál Várost és palotát építettek, ehhez pedig kőfaragó műhelyek kellettek. — Csak nem... ? — De igjen! Már . próbát Is tettünk, sikerrel. Volt egy gyerekcsoportunk, amelynek kétórás kőfaragó foglalkozást szerveztünk. Az első percekben úgy intéztük a dolgot, hogy a kisebbek könnyebb munkát kapjanak; lombsátrakat építettünk velük, ősember módjára. Azonban kiderült, hogy mindenki a vésőt, kalapácsot akarja kipróbálni. Sokuk még délután is visszakö- nyörögte magát a kő mellé! Mivel szinte sehol nem láthatják már ezt a mesterséget. valójában egy kihaló szakmát népszerűsítünk. — Tehát lesz majd egy csontesztergáló és egy kőfaragó műhely Visegrádon. — Megtaláltuk egy harangöntő műhely maradványait is. Itt dolgozott Gál Konrád mester, Kassára költözése előtt... — Ügy gondolja, hogy a gyerekek... — Nem kell hatalmas méretű harangokra gondolni! Ma is dolgoznak ilyen mesterek Magyarországon, akik munkáját videóra vehetnénk, illetve a meghívott alkotó be is mutathatná a tehetségét. Mindemellett okleveles adataink vannak arról, hogy üvegesek is tevékenykedtek nálunk, tehát reprodukálni lehetne ezt a hivatást is. Az érdeklődők végignézhetnék, hogyan készültek az ónkeretes ablakszemek. Azután itt van még az iniciáléfestés. Bőven van anyag a levéltárakban ezzel kapcsolatosan is. A fazekasság pedig történeti szempontból izgat: nem csupán a népi gölöncsérek munkásságát szeretnénk feldolgozni. Arról van szó tehát, hogy mesteremberek mutatJékely András rák be tudásukat a nyári so- kadalomnak, akár a palotajátékokra látogatóknak, és az érdeklődők próbát is tehet' nének... Télen-nyáron — Ezek szerint csupán nyári terveket dédelgetnek? _— Télen ugyan nincs annyi látogatónk, de az iskolákkal egyeztetve egész évben dől gozhatnánk. Valójában egy komplex programról ábrándozom, amely a környék mú zeumaira is épül; egy-egy iskolai osztály foglalkozásait előbb a Szentendréd Ferenczy Múzeumban, majd a skanzen- bam, végül nálunk tartanánk meg. Ez azt jelenti, hogy a tantervhez igazodva történelmet, technikatörténetet, művelődéstörténetet és népi mesterségeket tanítanánk a gyakorlati foglalkozásokon. — Miért, hogy csak ábránd az elképzelés? — Mint minden terv, ez is a pénzen áll vagy bukik. Megkaptuk ugyan a Faipari Vállalat düledező épületeit amelyeknek a födémszerkezetét javítani kellene, ám a szükséges anyagiak nincsenek meg hozzá Szilas Zoltán Sándor kanyargó kígyővona- lakkal érvel: a szobor így lesz leütött hang, néma üzenet a forma végeredményében. Szobrai őrzik'a nevét Mennyi mindent érzékeltet változataiban! Etűdöt, Fülep Lajos emlékét, zászlót, zendülést, túlterhelést — a lét számtalan elágazását. Alig élt negyven esztendőt. Tudta, érezte, hogy sietnie kell, hiszen Meunier, Maillol pályája az emberélet ötödik évtizedében kezdődött, amikor ő már búcsúzott. Életműve arra is törvényt mond, hogy a magaslat sokféleképpen érhető el. 1943-ban született Debrecenben, klarinétozni tanult a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolán és elvégezte a népművelés—könyvtár szakot is. Végül a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai tanári diplomát szerzett. Pécsváradon igazgató lett a művelődési központban. Mégis a szobrai őrzik a nevét, ebben a műfajban alkotott maradandót. Valami különös vonzódás és hűség eredményezte azt, hogy Vnyi István annyi munka, fáradozás után ~ festő lett, a Dél-Pest megyei Nagy István csoport alapító tagja. Gyöm- rőn született 1930-ban, most is ott él és alkot egyre nagyobb energiával, sikerrel. Több önálló kiállítása nyílt Budapesten, Gyöngyösön, díjat is kapott évekkel ezelőtt Ocsán, a Nagy István csoport közös tárlatán. Szorgalom és tehetség Fejlődésében nem akadályozza az sem, hogy autóbaleset érte. Sérült kezével egyre Jobb képeket fest arcokról, gyömről, balatoni tájakról, ívként feszülő naplementékről. A szorgalom is tehetségének része; gyorsítja fejlődését, mely egyre tisz- tázottabb értékeket teremt, miközben festészetének új állomását érleli. Losonci Miklós A Gödöllőről indult Smog együttes is szerepel Interpopfesztivál
